Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-02 / 18. szám

4

SZABAD XSCRAI»

1955. március t.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége

magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az Országgyűlés Elnökségének és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés Elnöksége és az Országgyűlés Külügyi Bizottsága hétfőn délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács

elé, amelyet az Elnöki Tanács és az Országgyűlés Elnöksége részleteiben megtárgyalt.

A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, /Vénást László és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a Külügyi Bizottság tagja.

Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében;

Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista körök az Egyesült Államok kormányával az élén arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ' más részein a már létrehozott agresszív tömböket megerősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben növelik a nemzetközi feszültséget.

Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítok minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai támaszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rágalomhadjáratukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomháborút készítenek elő, amely mérhetetlen szenvedést okozna a népeknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperialista agresszorok végső megsemmisülését vonná maga után.

A magyar népet mély felháborodással tölti el a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogs’- néhány állam részvételével létrehozzák a Nyugateurópai Uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető német militarizmust, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschluss-t készítenek elő, melynek megvalósulása esetén az újjáéledő német imperializmus támadó hadserege ismét megjelenne a magyar határokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét

és függetlenségét.

A magyar nép szilárd meggyőződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya minden intézkedést megtett és a jövőben is megtesz a moszkvai értekezlet határozatainak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására.

A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságának megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kívánja segíteni az európai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép nagy nyomatékkai juttatta mindezt kifejezésre most befejeződött IV. magyar békekongresszusán is.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az Országgyűlés Elnökségének meggyőződése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen követelménye egymás területi sérthetetlenségének és szuverénitásának kölcsönös tiszteletbentartása, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elvének alkalmazása.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Ország- gyűlés Elnöksége magáévá teszi és melegén üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát, hogy valamennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége a magyar nép békéjének és függetlenségének biztosítását következetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvényhozó testületéivel és ezzel tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához.

KÜLPOLITIKAI hírek

A BONNI SZÖVETSÉGI GYŰLÉSBEN a párizsi egyezmények második olvasása után megkezdődött a névszerinti szavazás. Az egyezmények minden pontja felett külön szavaztak. Elsőnek „A megszállási rendszer megszüntetése” című jegyzőkönyv felett szavaztak. A szavazásban 478 képviselő vett részt. A jegyzőkönyvre szavazott 327, ellene 151 képviselő. Ezután a megszálló csapatok nyugatnémetországi tartózkodásáról szóló törvény került szavazásra. A szavazásban résztvett 477 képviselő közül 323 az említett törvényre, 150 ellene szavazott, négy képviselő tartózkodott a szavazástól. Ezt követően Nyugat-Németország- nak a Nyugateurópai Unióba és az észákatlanti tömbbe való felvételéről szavazták. A szavazásban 477 képviselő vett részt. Háromszáztizenöt képviselő a felvétel mellett, 153 ellene szoawzott, kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól. Végül a Saar-vidék státusáról szóló egyezmény felett szavaztak. A szavazásban résztvett 477 képviselő közül 264 az egyezmény mellett, 204 pedig ellene szavazott. Kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól.

Vasárnap délben 12 órakor újból összeült a bonni parlament, hogy Adenauer követelésére harmadik olvasásban tárgyalja a párizsi egyezményeket. Brentano, a Keresztény Demokrata Unió parlamenti csoportjának elnöke felszólalásában teljes mértékben azonosította magát az északatlanti katonai szervezet és a washingtoni kormány agresz- szív erőpolitikájávál, s újabb durva támadást intézett a szerződések elvetéséért küzdő hatalmas nyugatnémetországi népi mozgalom ellen. Ollen- hauer. a Szociáldemokrata Párt elnöke, aki vasárnap délután a ratifikációs vita megkezdése óta elsőízben jelentkezett szólásra, kétórás beszédében ösz- szefoglalta és megokolta pártjának elutasító álláspontját.

A harmadik olvasás befejeztével ismét szavazásra került sor. A szavazás eredménye a következő:

a megszállási szabályzat hatálytalanításáról szóló szerződés mellett 324, ellene 151 képviselő szavazott; a külföldi

csapatok nyugatnémetországi állomásozásáról szóló szerződésre 321 helyeslő és 153 ellenző szavazat jutott; Nyugat- Németország részvételét az atlanti katonai szervezetben és az úgynevezett Nyugateurópai Unióban 314 képviselő hagyta jóvá, 157 utasította el és 2 képviselő tartózkodott a szavazástól; a Saar-egyezményt jóváhagyta 263 képviselő, elutasította 202, továbbá 9 képviselő tartózkodott a szavazástól.

A Szociáldemokrata Párt pótlólag javasolta, hogy az s szerződés, amely Nyugat-Né- metországnak az atlanti szervezethez és az úgynevezett Nyugateurópai Unióhoz csatlakozásáról intézkedik, csatákkor lépjen életbe, ha a bonni parlament határozatban állapította meg, hogy a német kérdésben összehívott négyhatalmi értekezlet munkája nem járt eredménnyel.

A SZOY7JETUNIÖ 11 köztársaságában február 27-én, a többi köztársaságban pedig a jövő vasárnap tartják a legfelső tanács-választásokat. A 11 köztársaság városai és falvai ez alkalomból ünnepi külsőt öltöttek. Reggel hat órakor már mindenütt megkezdődtek a választások. Moszkva 1795 szavazóhelyiségét az első pillanattól kezdve lelkes szavazók lepték el.

Harmadszor élüzem

Szombaton délután ismét kedves ünnepség színihelye volt a vízválasztói Vasötvözet- gyár. Egymást követően háromszor nyerte el a kitüntető élüzem címet. Az eredmény részesei: kohászok, lakatosok, villanyszerelők, szállítók, mérnökök, energetikusok, könyvelők, és bérelszámolók csillogó szemmel hallgatták az egy évvel ezelőtt főmérnökük, most a minisztérium képviselőjének elismerő szavait. Visszaemlékeztek az év utolsó három hónapjára, amikor bizony nem ment minden olyan símán.

Amikor szakadatlanul ömlött az eső, elakadt az alapanyag vasúti szállítása, az üzemben csak egy műszakra való tartalék volt. A szállítók éjjel-nappal áztak-fáztak, vezetőjükkel az élükön és teherautóval pótolták a hiányt.

Még annál is nehezebb volt a kísérlet beindítása, hogy energiát megtakarítva, Il-es trafóállással dolgozzanak. A régi szokásokhoz mereven ragaszkodtak. Éveken át IV-es trafóállással termelték a magas szilícium tartalmú árut. Minek attól eltérni? Hátha kevesebb lesz a termelés és így a kereset is! Hozzájárult, hogy az első kísérletnél, ami pár napig ment csak, a kételkedőknek lett igazuk. Igen árú, visszaesett a termelés, de ugyanúgy történt volna a régi eljárás mellett is, mert a szabadban tárolt agyonázott faszén. és koksz normálon felüli nedvességtartalma okozta a galibát.

Majd jóval később a második kísérlet sikerült. Azután születtek a nagy sikerek. Az új eljárással nemcsak az áramfogyasztás csökkent, de az árukihozatal jelentősen megnövekedett, s az alacsonyabb feszültséggel való _ termelés következtében a kohó váratlan meghibásodása sem fordult elő többé.

A tanácsválasztások tiszteletére, a forradalom évfordulójára és a város 10 éves felszabadításának emlékére mind újabb lendülettel bontakozott ki a versengés. December 2-án teljesítették az éves tervet, 103,3 százalék volt a negyedik negyedév tervteljesítése, csupán decemberben 470 000 kilowattóra áramot takarítottak meg, az önköltségcsökkentési tervet 106 százalékra, a forgóeszközcsökkentési tervet 283 százalékra, emellett a termelékenységi tervet 113,7 százalékra teljesítették. Megjavulta munkafegyelem is: az igazolatlan hiányzásokkal kiesett munkaidő az előző negyedévinek felére csökkent.

Kik dolgoztak jól? Nehéz lenne mind felsorolni. Kommunisták és pártonkívüliek, nők és férfiak, öregek és fiatalok, fizikai és szellemi dolgozók: az egész család. Ahogy a családban is van néha szó- fogadatlan gyerek, úgy akadt itt is széthúzó, elégedetlen vagy fegyelmezetlen. De ahogy a több becsületes ember jóra neveli, vagy kiközösíti a kevés károkozót, úgy történt itt is.

s;. Szombaton este sok dolgozó kapott kitüntetést, jutalmat, de akinek a nevét nememlítették, az is tudta, hogy részese a győzelemnek, az is érezte, hogy ebben a kis gyárban gazda, s amit csinál, magának cselekszi.

Kondorosi János

Gyermekkarnevá! Zagyvapálfalván

Zagyvap álfáivá község bányatelepének szülői munkaközössége az MNDSZ segítségével az elmúlt hó 22-én a bányatelepi kultúrotthonban az óvódás gyermekek és az általános iskola tanítói részére karnevált rendezett. A karnevál igen jól sikerült. A legszebb jelmezben lévő gyermekeket díjazásban részesítették. Az első díjat

Kertész Laci nyerte kéményseprő jelmezével. Nagy sikert aratott Varga Magdi, Széphalmi Laci. Szőke Sári és Pál Editke is.

Dicséret illeti a szülői munkaközösség és az MNDSZ valameny- nyi tagját lelkes, odaadó munkájáért. Havasi Istvánná, Németh Józsafné, a Kertész és Gáspár házaspár, Karczagi Józsefné, Hachler Lajosné és a többiek derékas munkát végeztek a karnevál megrendezésében. Németh Jenő és tánczenekara társadalmi munkában szárakozta ttaa fiatalokat. Meg kell említeni Katona Gyulát, a Zagyva,- palfalvi Üveggyár vállalatvezetőjét is, aki minden támogatást megadott a bányatelepi asszonyoknak ahhoz, hogy gyermekeiknek jól sikerült karnevált rendezhessenek.

innutiti

TEJUT-RENDSZERUNK

Homályos, de azért mégis elég fényes sáv fut végig az ég boltozatán. Régen figyeli ézt az utat az emberiség. El is nevezte: Szekérútnak, Országúinak, Tejútnak, Csaba útjának, Hadak útjának.

Mert hál, amikor Csaba hun népéből származott székelyeket mindenfelől szorongatta az ellenség, az történt, hogy az égből segítségükre rohantak az ősök, Csaba vezér vezette az égi lovashadat és a lovak ‘patkója nyomán támadt az égi porfelhő, az a halvány fénysáv, amely a nagy lódobogás óta máig sem tudott az égen eloszlani.

Csaba útja... Hadak útja... Milyen gyönyörű is a nép képzeletvilága! Milyen gyönyörű magyarázatokat gondolt ki az ég hatalmas jelenségei számára. És ahány nép, annyi magyarázat, annyi mese. Szinte sajnálja az ember, hogy felfedezték a távcsövet és egyéb műszereket, melyek azután sorra megdöntötték a Tejút- ról, meg a többi csillagzatról szóló kedves, szép meséket.

A mi hatalmas Napunk,

Földünkkel és a többi bolygóval együttvéve mindössze egy parányi porszem a csillagvilág végtelen forgatagában. Minden egyes állócsillag egy-egy hatalmas Nap, igen gyakran jóval nagyobb és melegebb a mi életét adó Napunknál. A mindenség billió és billió ilyen Napból áll s ezek közül soknak a tudomány legújabb megállapításai szerint bolygórendszere van, miként Napunknak. S mint Földünkön, mely a Nap egyik bolygója, úgy e Napok valamelyik bolygóján is lehet élet, esetleg emberi élet is, ha a körülmények kedvezték az élet kialakulásának. Megdőlt tehát az a helytelen nézet, hogy élet csak a Földön lehetséges.

Holdsütés nélküli, derült éjszakán, szabad szemmel is jól látjuk a Tejutat, melyről a távcsövek már kétségtelenül megállapították, hogy milliárd és milliárd csillagból áll. (Megközelítően 100 milliárd.) Olyan sűrűn kerültek a Tejút vonalában egymás mellé a részben kialakult, részben most formálódó naprendszerek, csillag- világoik, hogy abból a rettenetes nagy távolságból, melyből mi látjuk a Tejútat, egybefolyó, homályos ködfelhőnek tűnik a Hadak útja. Nézzük ezt a nagy távolságot! A Tejút lapos, korongalakú óriási csillaghalmaz, melynek nagyobbik átmérője (szélessége) 100.000 fényév, legnagyobb vastagsága pedig 10.000 fényév. A se- besröptű fénysugárnak (300.000 km másodpercenként) tehát 100.000, illetve 10.000 évre van szüksége, hogy ezeket a távolságokat befussa. Megjegyzem még, hogy a fénysebesség a természet legnagyobb sebessége és a levegőben terjedő hang sebességénél kereken egy- müliószor nagyobb. Ha a Tejút halványan csillogó fátyolét nézzük, akkor as abba az

irányban eső csillagok a korong szélefelé esnek, itt tehát óriási a sűrűsödés. Ha a Tejút e síkjától ellenkező irányban vizsgálódunk, egyes helyeken alig látunk csillagokat. Ez egyrészt a kisebb távolság, másrészt a kisebb sűrűsödés eredménye. E sűrűsödés legkisebb a Tejútrendszer síkjára merőlegesen. Ebben az irányban mintegy ,jtb\ak“ van, melyen át kiláthatunk a Tejútrendszeren kívüli térbe.

Nézzük most Napunk,

illetve bolygórendszerünk helyzetét ebben a hatalmas rendszerben! A Nap a Tejútrendszerben meglehetősen központon kívüli helyet foglal el, a központtól mintegy 25 ezer fényévnyi távolságra. A Tejút síkja csaknem pontoson egyenlő két félgömbre osztja az eget, Napunk azonban a Tejút korongjában nem a korong fölött vagy alatt, hanem annak középső síkjában, a korong felső és alsó lapjától egyenlő távolságra van. Nincs azonban egyenlő távolságra a korong peremétől. Ebben az esetben a rendszer középpontja táján keltene elhelyezkednie és mindenütt egyenlő vastagságú csíknak látnánk a Te jutat. De nem így van. Közismert tény, hogy a Tejút nyáron sokkal fényesebb és szélesebb, mint télen. Nyáron, éjszaka, a Tejútrendszer középpontjának az irányába látunk, ezért tekintetünk több csillaggal találkozik, melyek, ha egyenként nem is láthatók, együttvéve feltűnőbbé és fényesebbé teszik a Tejutat. Télen a Tejút közelebbi peremének irányában látunk, tekintetünk hamar kijut a Téjútból, kevesebb csillaggal találkozik, így a Tejút sávja csak nehezen észlelhető.

Egyszerű, szabad szemmel

végzett megfigyelések is arra mutatnak tehát, hogy a Naprendszer a Tejútrendszer középső síkjában ugyan, de a központtól meglehetősen oldalt helyezkedik el. Sőt a Nap tulajdonképpen, amint azt távcsővel végzett csillagszámlálások bebizonyították, a Tejútrendszernek meglehetősen csillagszegény vidékén tartózkodik. Ha a középpont táján lenne, sokkal több csillagot láthatnánk, mint amennyit így látunk.

Napunk a Tejútrendszer középpontja körül egy keringést 200 millió év alatt végez el, magával hurcolva a Naprendszer valamennyi égitestét, köztük Földünket is. Megjegyzem azonban, hogy a Tejútrendszer középpontjában nem valami „szupercsillag“ áll, amelyik méreteiben úgy viszonyuk a Tejútrendszert alkotó milliárdnyi csillagokhoz, mint a Nap a bolygókhoz. Ilyen központi égitest a Tejútrendszerben nincs! A középpont felé a csillagok nagyobb mértékben sűrűsödnek és az itt összetömörült csillagok együttes vonzása készteti forgásra a Tejútrendszert, s benne a Napot is.

Van azonban 0 Kapnak

egy másik mozgása is azonkívül, hogy gigantikus pályán kering a Tejútrendszer középpontja körül. Ez a mozgása a környező csillagokhoz képest történik. A Nap környezetében lévő csillagok nagyjából ugyanannyi idő alatt végzik keringésüket a Tejútrendszerben, mint a Nap, közben azonban egymáshoz képest is elmozdulnak. Hosszútávfutók versenyén láthatjuk azt, hogy általános mozgásúkon kívül, mellyel a pályát körbefutják, egymáshoz képest is változtatják helyzetüket. A Nap is elmozdul ennék a hatalmas „versenyfutásnak“ folyamán környezetéhez képest, mégpedig a Herkules csillagkép irányába, másodpercenként mintegy 20 kilométeres sebességgel. így a csillagok egymáshoz viszonyított helyzetűiket is változtatják. Ez az egymáshoz viszonyított mozgás többé-kevés- bé rendszertelen, mindenféle sebességű és irányú. E mozgáson kívül valamennyi csillag kering a Tejút központja körül. Végeredményben az egész Tejút megfordul tengelye körül.

Mivel valamennyi csillag állandóan mozog, idők folyamán megváltozik a csillagképek alakja is. Ez ugyan — tekintve a csillagok roppant távolságát — alig észrevehető, évtizezredék alatt azonban már nagy változást idéz elő. E mozgás a csillagok sajátos mozgása.

Az égre tekintve,

bad szemmel kb. 3000 csillagot láthatunk, távcsővel többszázmilliót. Esek mindegyike a Tejútrendszerbe tartozik. Vannak a Tejútrendszerben úgynevezett kettős csillagok is (sőt többes rendszerek is), mely esetben két hatalmas csillag kering egymás körül, tehát „egyenrangú“ égitestek. A Tejútrendszer összes csillagainak mintegy harmada ilyen többes csillagrendszer tagja. Vannak esetek szép számmal, amikor ennél jóval nagyobb számú csillag tartozik egybe. Ezéket az alakzatokat csillaghalmazoknak nevezzük. Két fajtájuk van: nyílt és gömbhalmazok. Ezekről és a kozmikus ködökről — melyek szintén nagy számban találhatók — későbbi cikkemben lesz szó.

Pósa László TTIT csili, előadó.

sza-