Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-02 / 18. szám

4 SZABAD XSCRAI» 1955. március t. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az Országgyűlés Elnökségének és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Országgyű­lés Elnöksége és az Ország­gyűlés Külügyi Bizottsága hét­főn délelőtt Dobi István elnök­letével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez. Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága a felhívással kapcso­latban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az Országgyűlés Elnöksége részleteiben megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, /Vé­nást László és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagjai, továb­bá Horváth Márton, a Külügyi Bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határo­zati javaslatot elfogadta. A ha­tározat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Ország­gyűlés Elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nem­zetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilár­dítása érdekében; Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista körök az Egyesült Államok kor­mányával az élén arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ' más részein a már létrehozott agresszív tömböket megerősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mérték­ben növelik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítok minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai támaszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rá­galomhadjáratukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomháborút készítenek elő, amely mérhetetlen szenvedést okozna a népeknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperialista agresszorok végső megsemmisülését vonná maga után. A magyar népet mély felháborodással tölti el a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogs’- néhány állam részvételével létrehozzák a Nyugateurópai Uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető német militarizmust, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschluss-t ké­szítenek elő, melynek megvalósulása esetén az újjáéledő né­met imperializmus támadó hadserege ismét megjelenne a ma­gyar határokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függetlenségét. A magyar nép szilárd meggyőződése, hogy minden eszköz­zel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya min­den intézkedést megtett és a jövőben is megtesz a moszkvai értekezlet határozatainak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságá­nak megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat min­den olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kívánja segíteni az európai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvaló­sítását. A magyar nép nagy nyomatékkai juttatta mindezt ki­fejezésre most befejeződött IV. magyar békekongresszusán is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az Or­szággyűlés Elnökségének meggyőződése szerint a világ béké­jének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma in­kább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a né­pek baráti együttműködésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen követelménye egymás területi sérthetetlenségé­nek és szuverénitásának kölcsönös tiszteletbentartása, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elvének alkalmazása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Ország- gyűlés Elnöksége magáévá teszi és melegén üdvözli a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának javaslatát, hogy valamennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításá­nak felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvet­len kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cse­réjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége a magyar nép békéjének és függetlenségének biztosítását követ­kezetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy szoro­sabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvényhozó testületéivel és ezzel tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. KÜLPOLITIKAI hírek A BONNI SZÖVETSÉGI GYŰLÉSBEN a párizsi egyez­mények második olvasása után megkezdődött a névszerinti szavazás. Az egyezmények minden pontja felett külön szavaztak. Elsőnek „A meg­szállási rendszer megszünteté­se” című jegyzőkönyv felett szavaztak. A szavazásban 478 képviselő vett részt. A jegy­zőkönyvre szavazott 327, elle­ne 151 képviselő. Ezután a megszálló csapatok nyugat­németországi tartózkodásáról szóló törvény került szavazás­ra. A szavazásban résztvett 477 képviselő közül 323 az em­lített törvényre, 150 ellene sza­vazott, négy képviselő tartóz­kodott a szavazástól. Ezt kö­vetően Nyugat-Németország- nak a Nyugateurópai Unióba és az észákatlanti tömbbe való felvételéről szavazták. A sza­vazásban 477 képviselő vett részt. Háromszáztizenöt képvi­selő a felvétel mellett, 153 el­lene szoawzott, kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól. Vé­gül a Saar-vidék státusáról szóló egyezmény felett szavaz­tak. A szavazásban résztvett 477 képviselő közül 264 az egyezmény mellett, 204 pedig ellene szavazott. Kilenc képvi­selő tartózkodott a szavazás­tól. Vasárnap délben 12 órakor újból összeült a bonni parla­ment, hogy Adenauer követe­lésére harmadik olvasásban tárgyalja a párizsi egyezmé­nyeket. Brentano, a Keresz­tény Demokrata Unió parla­menti csoportjának elnöke fel­szólalásában teljes mértékben azonosította magát az észak­atlanti katonai szervezet és a washingtoni kormány agresz- szív erőpolitikájávál, s újabb durva támadást intézett a szer­ződések elvetéséért küzdő ha­talmas nyugatnémetországi népi mozgalom ellen. Ollen- hauer. a Szociáldemokrata Párt elnöke, aki vasárnap délután a ratifikációs vita megkezdése óta elsőízben jelentkezett szó­lásra, kétórás beszédében ösz- szefoglalta és megokolta párt­jának elutasító álláspontját. A harmadik olvasás befejez­tével ismét szavazásra került sor. A szavazás eredménye a következő: a megszállási szabályzat ha­tálytalanításáról szóló szerző­dés mellett 324, ellene 151 kép­viselő szavazott; a külföldi csapatok nyugatnémetországi állomásozásáról szóló szerző­désre 321 helyeslő és 153 el­lenző szavazat jutott; Nyugat- Németország részvételét az at­lanti katonai szervezetben és az úgynevezett Nyugateurópai Unióban 314 képviselő hagyta jóvá, 157 utasította el és 2 kép­viselő tartózkodott a szavazás­tól; a Saar-egyezményt jóvá­hagyta 263 képviselő, elutasí­totta 202, továbbá 9 képviselő tartózkodott a szavazástól. A Szociáldemokrata Párt pótlólag javasolta, hogy az s szerződés, amely Nyugat-Né- metországnak az atlanti szer­vezethez és az úgynevezett Nyugateurópai Unióhoz csat­lakozásáról intézkedik, csat­ákkor lépjen életbe, ha a bonni parlament határozatban állapí­totta meg, hogy a német kér­désben összehívott négyhatal­mi értekezlet munkája nem járt eredménnyel. A SZOY7JETUNIÖ 11 köz­társaságában február 27-én, a többi köztársaságban pedig a jövő vasárnap tartják a leg­felső tanács-választásokat. A 11 köztársaság városai és falvai ez alkalomból ünnepi külsőt öltöttek. Reggel hat órakor már mindenütt megkezdődtek a vá­lasztások. Moszkva 1795 sza­vazóhelyiségét az első pilla­nattól kezdve lelkes szavazók lepték el. Harmadszor élüzem Szombaton délután ismét kedves ünnepség színihelye volt a vízválasztói Vasötvözet- gyár. Egymást követően há­romszor nyerte el a kitüntető élüzem címet. Az eredmény részesei: kohászok, lakatosok, villanyszerelők, szállítók, mér­nökök, energetikusok, könyve­lők, és bérelszámolók csillogó szemmel hallgatták az egy évvel ezelőtt főmérnökük, most a minisztérium képvi­selőjének elismerő szavait. Visszaemlékeztek az év utolsó három hónapjára, amikor bi­zony nem ment minden olyan símán. Amikor szakadatlanul öm­lött az eső, elakadt az alap­anyag vasúti szállítása, az üzemben csak egy műszak­ra való tartalék volt. A szállí­tók éjjel-nappal áztak-fáztak, vezetőjükkel az élükön és te­herautóval pótolták a hiányt. Még annál is nehezebb volt a kísérlet beindítása, hogy energiát megtakarítva, Il-es trafóállással dolgozzanak. A régi szokásokhoz mereven ra­gaszkodtak. Éveken át IV-es trafóállással termelték a ma­gas szilícium tartalmú árut. Minek attól eltérni? Hátha kevesebb lesz a termelés és így a kereset is! Hozzájárult, hogy az első kísérletnél, ami pár napig ment csak, a kétel­kedőknek lett igazuk. Igen árú, visszaesett a termelés, de ugyanúgy történt volna a régi eljárás mellett is, mert a sza­badban tárolt agyonázott fa­szén. és koksz normálon felüli nedvességtartalma okozta a galibát. Majd jóval később a máso­dik kísérlet sikerült. Azután születtek a nagy sikerek. Az új eljárással nemcsak az áram­fogyasztás csökkent, de az árukihozatal jelentősen meg­növekedett, s az alacsonyabb feszültséggel való _ termelés következtében a kohó várat­lan meghibásodása sem for­dult elő többé. A tanácsválasztások tisztele­tére, a forradalom évforduló­jára és a város 10 éves felsza­badításának emlékére mind újabb lendülettel bontakozott ki a versengés. December 2-án teljesítették az éves tervet, 103,3 százalék volt a negyedik negyedév tervteljesítése, csu­pán decemberben 470 000 kilo­wattóra áramot takarítottak meg, az önköltségcsökkentési tervet 106 százalékra, a forgó­eszközcsökkentési tervet 283 százalékra, emellett a terme­lékenységi tervet 113,7 száza­lékra teljesítették. Megjavulta munkafegyelem is: az igazo­latlan hiányzásokkal kiesett munkaidő az előző negyedévi­nek felére csökkent. Kik dolgoztak jól? Nehéz lenne mind felsorolni. Kom­munisták és pártonkívüliek, nők és férfiak, öregek és fia­talok, fizikai és szellemi dol­gozók: az egész család. Ahogy a családban is van néha szó- fogadatlan gyerek, úgy akadt itt is széthúzó, elégedetlen vagy fegyelmezetlen. De ahogy a több becsületes ember jóra neveli, vagy kiközösíti a ke­vés károkozót, úgy történt itt is. s;. Szombaton este sok dol­gozó kapott kitüntetést, jutal­mat, de akinek a nevét nem­említették, az is tudta, hogy részese a győzelemnek, az is érezte, hogy ebben a kis gyár­ban gazda, s amit csinál, ma­gának cselekszi. Kondorosi János Gyermekkarnevá! Zagyvapálfalván Zagyvap álfáivá község bányatele­pének szülői mun­kaközössége az MNDSZ segítségé­vel az elmúlt hó 22-én a bányatele­pi kultúrotthonban az óvódás gyerme­kek és az általá­nos iskola tanítói részére karnevált rendezett. A karne­vál igen jól sike­rült. A legszebb jelmezben lévő gyermekeket díja­zásban részesítet­ték. Az első díjat Kertész Laci nyer­te kéményseprő jelmezével. Nagy sikert aratott Var­ga Magdi, Széphal­mi Laci. Szőke Sá­ri és Pál Editke is. Dicséret illeti a szülői munkakö­zösség és az MNDSZ valameny- nyi tagját lelkes, odaadó munkájáért. Havasi Istvánná, Németh Józsafné, a Kertész és Gáspár házaspár, Karczagi Józsefné, Hachler Lajosné és a töb­biek derékas mun­kát végeztek a kar­nevál megrendezé­sében. Németh Je­nő és tánczenekara társadalmi munká­ban szárakozta ttaa fiatalokat. Meg kell említeni Katona Gyulát, a Zagyva,- palfalvi Üveggyár vállalatvezetőjét is, aki minden támo­gatást megadott a bányatelepi asszo­nyoknak ahhoz, hogy gyermekeik­nek jól sikerült karnevált rendez­hessenek. innutiti TEJUT-RENDSZERUNK Homályos, de azért még­is elég fényes sáv fut végig az ég boltozatán. Régen figyeli ézt az utat az emberiség. El is nevezte: Szekérútnak, Ország­úinak, Tejútnak, Csaba útjá­nak, Hadak útjának. Mert hál, amikor Csaba hun népéből származott székelye­ket mindenfelől szorongatta az ellenség, az történt, hogy az égből segítségükre rohantak az ősök, Csaba vezér vezette az égi lovashadat és a lovak ‘pat­kója nyomán támadt az égi porfelhő, az a halvány fény­sáv, amely a nagy lódobogás óta máig sem tudott az égen eloszlani. Csaba útja... Hadak útja... Milyen gyönyörű is a nép kép­zeletvilága! Milyen gyönyörű magyarázatokat gondolt ki az ég hatalmas jelenségei szá­mára. És ahány nép, annyi ma­gyarázat, annyi mese. Szinte sajnálja az ember, hogy felfe­dezték a távcsövet és egyéb műszereket, melyek azután sorra megdöntötték a Tejút- ról, meg a többi csillagzatról szóló kedves, szép meséket. A mi hatalmas Napunk, Földünkkel és a többi bolygó­val együttvéve mindössze egy parányi porszem a csillagvilág végtelen forgatagában. Min­den egyes állócsillag egy-egy hatalmas Nap, igen gyakran jóval nagyobb és melegebb a mi életét adó Napunknál. A mindenség billió és billió ilyen Napból áll s ezek közül sok­nak a tudomány legújabb meg­állapításai szerint bolygórend­szere van, miként Napunknak. S mint Földünkön, mely a Nap egyik bolygója, úgy e Napok valamelyik bolygóján is lehet élet, esetleg emberi élet is, ha a körülmények kedvezték az élet kialakulásának. Megdőlt tehát az a helytelen nézet, hogy élet csak a Földön lehetséges. Holdsütés nélküli, derült éj­szakán, szabad szemmel is jól látjuk a Tejutat, melyről a távcsövek már kétségtelenül megállapították, hogy milliárd és milliárd csillagból áll. (Meg­közelítően 100 milliárd.) Olyan sűrűn kerültek a Tejút vonalá­ban egymás mellé a részben kialakult, részben most for­málódó naprendszerek, csillag- világoik, hogy abból a rettene­tes nagy távolságból, melyből mi látjuk a Tejútat, egybefo­lyó, homályos ködfelhőnek tű­nik a Hadak útja. Nézzük ezt a nagy távolságot! A Tejút la­pos, korongalakú óriási csil­laghalmaz, melynek nagyobbik átmérője (szélessége) 100.000 fényév, legnagyobb vastagsá­ga pedig 10.000 fényév. A se- besröptű fénysugárnak (300.000 km másodpercenként) tehát 100.000, illetve 10.000 évre van szüksége, hogy ezeket a távol­ságokat befussa. Megjegyzem még, hogy a fénysebesség a természet legnagyobb sebes­sége és a levegőben terjedő hang sebességénél kereken egy- müliószor nagyobb. Ha a Tej­út halványan csillogó fátyolét nézzük, akkor as abba az irányban eső csillagok a korong szélefelé esnek, itt tehát óriá­si a sűrűsödés. Ha a Tejút e síkjától ellenkező irányban vizsgálódunk, egyes helyeken alig látunk csillagokat. Ez egy­részt a kisebb távolság, más­részt a kisebb sűrűsödés ered­ménye. E sűrűsödés legkisebb a Tejútrendszer síkjára me­rőlegesen. Ebben az irányban mintegy ,jtb\ak“ van, melyen át kiláthatunk a Tejútrend­szeren kívüli térbe. Nézzük most Napunk, illetve bolygórendszerünk helyzetét ebben a hatalmas rendszerben! A Nap a Tejút­rendszerben meglehetősen köz­ponton kívüli helyet foglal el, a központtól mintegy 25 ezer fényévnyi távolságra. A Tejút síkja csaknem pontoson egyen­lő két félgömbre osztja az eget, Napunk azonban a Tej­út korongjában nem a korong fölött vagy alatt, hanem annak középső síkjában, a korong felső és alsó lapjától egyenlő távolságra van. Nincs azonban egyenlő távolságra a korong peremétől. Ebben az esetben a rendszer középpontja táján kel­tene elhelyezkednie és min­denütt egyenlő vastagságú csík­nak látnánk a Te jutat. De nem így van. Közismert tény, hogy a Tejút nyáron sokkal fé­nyesebb és szélesebb, mint té­len. Nyáron, éjszaka, a Tejút­rendszer középpontjának az irányába látunk, ezért tekin­tetünk több csillaggal találko­zik, melyek, ha egyenként nem is láthatók, együttvéve feltű­nőbbé és fényesebbé teszik a Tejutat. Télen a Tejút közeleb­bi peremének irányában lá­tunk, tekintetünk hamar kijut a Téjútból, kevesebb csillag­gal találkozik, így a Tejút sávja csak nehezen észlelhető. Egyszerű, szabad szemmel végzett megfigyelések is arra mutatnak tehát, hogy a Nap­rendszer a Tejútrendszer kö­zépső síkjában ugyan, de a központtól meglehetősen ol­dalt helyezkedik el. Sőt a Nap tulajdonképpen, amint azt táv­csővel végzett csillagszámlálá­sok bebizonyították, a Tejút­rendszernek meglehetősen csillagszegény vidékén tartóz­kodik. Ha a középpont táján lenne, sokkal több csillagot láthatnánk, mint amennyit így látunk. Napunk a Tejútrendszer kö­zéppontja körül egy keringést 200 millió év alatt végez el, magával hurcolva a Naprend­szer valamennyi égitestét, köz­tük Földünket is. Megjegyzem azonban, hogy a Tejútrendszer középpontjában nem valami „szupercsillag“ áll, amelyik méreteiben úgy viszonyuk a Tejútrendszert alkotó milliárd­nyi csillagokhoz, mint a Nap a bolygókhoz. Ilyen központi égitest a Tejútrendszerben nincs! A középpont felé a csillagok nagyobb mértékben sűrűsödnek és az itt összetö­mörült csillagok együttes von­zása készteti forgásra a Tejút­rendszert, s benne a Napot is. Van azonban 0 Kapnak egy másik mozgása is azonkí­vül, hogy gigantikus pályán kering a Tejútrendszer közép­pontja körül. Ez a mozgása a környező csillagokhoz képest történik. A Nap környezetében lévő csillagok nagyjából ugyanannyi idő alatt végzik keringésüket a Tejútrendszer­ben, mint a Nap, közben azon­ban egymáshoz képest is el­mozdulnak. Hosszútávfutók versenyén láthatjuk azt, hogy általános mozgásúkon kívül, mellyel a pályát körbefutják, egymáshoz képest is változtat­ják helyzetüket. A Nap is el­mozdul ennék a hatalmas „versenyfutásnak“ folyamán környezetéhez képest, mégpe­dig a Herkules csillagkép irá­nyába, másodpercenként min­tegy 20 kilométeres sebesség­gel. így a csillagok egymáshoz viszonyított helyzetűiket is vál­toztatják. Ez az egymáshoz vi­szonyított mozgás többé-kevés- bé rendszertelen, mindenféle sebességű és irányú. E mozgá­son kívül valamennyi csillag kering a Tejút központja körül. Végeredményben az egész Tej­út megfordul tengelye körül. Mivel valamennyi csillag ál­landóan mozog, idők folya­mán megváltozik a csillagké­pek alakja is. Ez ugyan — te­kintve a csillagok roppant tá­volságát — alig észrevehető, évtizezredék alatt azonban már nagy változást idéz elő. E mozgás a csillagok sajátos mozgása. Az égre tekintve, bad szemmel kb. 3000 csillagot láthatunk, távcsővel többszáz­milliót. Esek mindegyike a Tejútrendszerbe tartozik. Van­nak a Tejútrendszerben úgyne­vezett kettős csillagok is (sőt többes rendszerek is), mely esetben két hatalmas csillag kering egymás körül, tehát „egyenrangú“ égitestek. A Tejútrendszer összes csillagai­nak mintegy harmada ilyen többes csillagrendszer tagja. Vannak esetek szép számmal, amikor ennél jóval nagyobb számú csillag tartozik egybe. Ezéket az alakzatokat csillag­halmazoknak nevezzük. Két fajtájuk van: nyílt és gömb­halmazok. Ezekről és a kozmi­kus ködökről — melyek szin­tén nagy számban találhatók — későbbi cikkemben lesz szó. Pósa László TTIT csili, előadó. sza-

Next

/
Thumbnails
Contents