Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-12 / 21. szám

M D P NÓGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 21. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. 1955 MÁRCIUS 12. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a politikai helyzetről és a párt feladatairól A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. március 2—4-i ülésén az aláb­bi határozatot egyhangúlag fogadta eL I. Hazánk felszabadításának 10. évfordulóján dolgozó né­pünk méltán tekint vissza jo­gos büszkeséggel az élteit tíz év alatt kivívott hatalmas, történelmi jelentőségű sike­reire. Ez idő alatt a munkás- osztály, pártunk vezetésével, meghódította a hatalmat, s szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal, kéz a kézben a néphez hű értelmiséggel, meg­kezdte a szocializmus alapjai­nak lerakását hazánkban. A hároméves terv idején, de kü­lönösen az ötéves tervidőszak alatt népünk nagy sikereket ért el a szocialista iparosítás­ban, a nehézipar — s annak S2tve, a gépipar — fejlesztésé­ben. A dolgozó parasztság egy része rálépett a felemelkedést jelentő nagyüzemi szocialista gazdálkodás útjára. Az elmúlt tíz év alatt gyökeresen meg­változtak dolgozó népünk, anyagi, kulturális, szociális vi­szonyai, pártunk helyes politi­kájának végrehajtása, a dol­gozó nép, s mindenekelőtt a munkásosztály önfeláldozó munkája révén. Az elmúlt 10 évben a dol­gozó népnek a szocializmus építésében elért sikerei igazol­ják pártunk politikájának he­lyességét. Pártunk a szocializ­mus felépítéséért vívott harcá­ban hibákat is elkövetett. 1951-től kezdve a szocialista iparnak lehetőségeinket, gaz­dasági adottságainkat megha­ladó ütemű fejlesztésére vett irányt, a termelőszövetkezetek fejlesztésében nem volt elég tekintettel — egyes esetekben —- az önkéntesség elvére, s nem fordította a szükséges fi­gyelmet az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok terme­lési tartalékainak mozgósítá­sára. 1953 júniusában pártunk Központi Vezetősége megvizs­gálta országunk helyzetét s bátor bírálattal és önbírálat­tal a szocializmus építésében elkövetett hibákat feltárta s kidolgozta a hibák kiküszöbö­lésére szolgáló intézkedéseket. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozatai teljesen helyeseknek bizonyultak. De e helyes határozatok végrehaj­tásáért vívott eredményes harc mellett, a végrehajtásban hibák és fogyatékosságok is voltak, sőt a határozatokat egyesek opportunista, antimarxista mó­don eltorzították, ami káros jobboldali hibákhoz, jobboldali elhajláshoz vezetett. Ennek következtében népi demokrá­ciánk gazdasági és politikai helyzetében néhány nyugtala­nító jelenség mutatkozik. 1954-ben az ipari termelés egyes területein elért eredmé­nyek ellenére is, alapjában véve egyhelyben topog (a mi­nisztériumi ipar termelése 1954-ben 0,3 százalékkal emel­kedett, a nehéziparé 3,1 száza­lékkal csökkent); a munka termelékenysége a legtöbb iparágban csökkent és a termé­kek önköltsége növekedett, a munkafegyelem meglazult: a mezőgazdaság árutermelése 1954-ben kedvezőtlenül ala­kult. Bár a növénytermelés és állattenyésztés egyes ágazatai­ban jelentős eredmények szü­lettek, az elmúlt évben keve­sebb kenyérgabona termett, mint 1953-ban. Nem növeke­dett a szarvasmarhaállomány. A mezőgazdaság begyűjtési tér­iét a döntő cikkekben nem teljesítette, holott erre meg­volt és megvan minden reális lehetősége. Mindez kihatott a nemzeti jövedelem alakulására is, amely 1953-hoz képest csök­kent. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megálla­pítja, hogy népgazdaságunk helyzetének ilyen alakulása következtében a dolgozók megnövekedett életszínvonala (1954-ben az egy keresőre eső reálbér 15 százalékkal, a pa­rasztság reáljövedelme pedig még nagyobb mértékben növe­kedett) nem a termelés állan­dó növekedésének, a munka termelékenysége emelkedésé­nek és az önköltség csökkenté­sének szilárd alapján, hanem főképpen az állami tartalékok felélésén és a beruházásokra fordított eszközök csökkenté­sén nyugszik. Az életszínvonal emelkedése nem nyugszik tartós, szilárd alapokon, mivel országunk gazdasági erői az utóbbi időben nem fejlődtek kielégítően. A népgazdaságunk helyzeté­ben megmutatkozó komoly nehézségék okai mindenekelőtt abban keresendők, hogy az utóbbi időben, 1953. júniusa óta, olyan jobboldali, anti­marxista, pártellenes, oppor­tunista nézetek terjedtek el a pártban, az államapparátus­ban, sr más területeiken, ame­lyeknek hatására iparunk fej­lődése megtorpant, csökkent a szocialista felhalmozás, romlott az állami és az állampolgári fegyelem. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy az 1953. jú­niusi központi vezetőségi ülé­sen hozott határozatok he­lyesek voltak, s azok ma is változatlanul érvényesek, s a III. pártkongresszus határo­zataival együtt pártunk politi­kájának ma is alapját képe­zik. Ezen határozatok szellemé­ben pártunk változatlanul fő célkitűzésének tartja dolgozó népünk jólétének következetes emelését, szociális, kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítését, a szocialista bővített újratermelés és a munka termelékenységének nö­vekedése alapján. Pártunk e fő célkitűzése mindenekelőtt a nehézipar, az egész szocialista ipar, s a mezőgazdaság fejlesz­tés. alapján biztosítható. Pártunk tovább folytatja a mezőgazdaság szocialista átépí­tésének, a termelőszövetkeze­tek fejlesztésének politikáját, az önkéntesség alapján. Emel­lett továbbra is biztosítja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság támogatását. az anyagi érdekeltség elvének ér­vényesítését, hogy növelhessék termelésüket és mindenekelőtt nagyobb árutermelést érjenek el. Változatlanul érvényesek a kollektív vezetés megteremtése érdekébe’- s a kommunista bírálat, önbírálat, valamint az állami törvényesség biztosítá­sára hozott határozatok. II. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége meg­állapítja, hogy pártunk helyes politikája sikeres végrehajtá­sának a. jelenlegi szakaszban a megnövekedett jobboldali ve­szély képezi fő akadályát. Ezárt a párt főfeladata e káros jobb­oldali nézetek ideológiai szét­zúzása, ezek teljes elszigetelé­se, mert csak ez teszi lehetővé, hogy pártunk helyes irányvo­nala politikai, gazdasági, kul­turális és társadalmi életünk minden területén teljes mér­tékben érvényesüljön, állan­dóan erősödjön a munkásosz­tály és a parasztság szövetsé­ge a munkásosztály vezetése mellett. E káros jobboldali nézetek a következőkben mutatkoznak meg: Mindenekelőtt a szocialista iparosítás helyes politikájá­nak elferdítésében. Pártunk 1953 júniusi határozatai, a III. pártkongresszus határozata s más fontos párthatározatok vi­lágosan leszögezik, hogy a szo­cializmus építésének fő eszkö­ze a szocialista iparosítás, hogy a termelőeszközök ter­melésének elsődlegességét biz­tosítani kell. Pártunk 1953. júniusi hatá­rozata alapján szükségessé vált népgazdaságunk erőinek és eszközeinek átcsoportosítása, hogy helyreállítsuk népgazda­ságunkban az arányosságot. Ez azt jelentette, hogy a mező- gazdaság elmaradottságát meg kell szüntetni, hogy biztosítani kell mezőgazdaságunk gyor­sabb fejlesztését. korszerű színvonalra való emelését, nö­velni kell a mezőgazdasági ter­melést és ezen belül különö­sen a mezőgazdaság áruterme­lését. Az átcsoportosítás to­vábbá azt célozta, hogy nö­velni kell a könnyűipar és az éleimisEeripar termelését, a közszükségleti cikkek gyártá­sát. Pártunk immár közel két éve dolgozik a júniusi határozatok végrehajtásán és ezen a téren komoly eredményeket ért el, amit a kiskereskedelem növek­vő áruforgalma, valamint né­pünk életszínvonalának emel­kedése bizonyít. 1953 júniusa előtt a túlsá­gosan gyorsütemű iparosítás, a mezőgazdaság elmaradása akadályozta népgazdaságunk helyes fejlődését; ma azonban egész népgazdaságunk egész­séges előrehaladását, a szo­cializmus sikeres építését, né­pünk jóléte következetes eme­lésének szilárd, tartós alapok­ra való helyezését iparunk termelésének pangása, a ne­hézipari termelés visszaesése fenyegeti. Az utóbbi időkben mind erőteljesebben, a párt helyes politikai vonalától elté­rő, jobboldali, opportunista el­hajlás bontakozott ki a szo­cialista iparosítás kérdésében. E jobboldali, antimarxista elhajlás e területen elsősorban a következőkben mutatkozik meg: a szocialista iparosítás meghiúsítására vonatkozó tö­rekvések jelentkeztek és olyan nézetek kezdtek terjedni, me­lyek tagadták a nehézipar ál­landó fejlesztésének szüksé­gességét. Ha a párt fő irányvonalával szembehelyezkedő jobboldali, opportunista politika győzedel­meskednék, hazánkat végső soron az elmaradott országok sorába taszítaná vissza, mivel a nehézipar elsorvasztása lehe­tetlenné tenné a mezőgazdaság, s a könnyűipar fejlesztését, s ezért nem növekvő, hanem ál­landóan csökkenő árualapot tudna csak biztosítani dolgozó népünk számára, megdrágítaná a termelést, ami nem az árak csökkenéséhez, hanem azok el­kerülhetetlen emeléséhez ve­zetne. Ahhoz, hogy a mező- gazdaság fejlődjék, gépekre, mind korszerűbb technikára van szükség. Csakis a gépesí­tés útján biztosítható a mező- gazdaság szocialista átépítése és a mezőgazdaság termésho­zamának növelése. De a könnyűipar fejlesztése sem képzelhető el a nehézipar, a gépipar állandó növekedése nélkül. A fogyasztási iparnak is állandóan szüksége van mind korszerűbb gépekre, ez pedig a gépipar, a nehézipar nélkül nem képzelhető el. A nehézipar fejlesztése ellen fel­lépő és jelentőségét lebecsülő jobboldali álláspont ezért el­lentétben áll a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értel­miség alapvető érdekeivel. Ér­vényre jut tatása megakadá­lyozná népgazdaságunk kor­szerű fejlődését és lehetet­lenné tenné dolgozó népünk életszínvonalának következe­tes emelését. Mindazok, akik a nehézipar fejlesztése elsődlegességének lenini—sztálini elvéről lemon­danak. helyességét tagadják — a munkásosztály vezetőszereps tagadásának útjára térnek. Tudvalevő, hogy a munkásosz­tály politikai vezetőszerepe nő és erősödik az ipar, a nehéz­ipar fejlődésével. Mindazok, akik a nehézipar állandó fejlesztése ellen fog­lalnak állást — akarva, nem akarva — lényegében aláássák a népgazdaság továbbfejlődé­sét és épülő szocialista hazánk védelmi képességét, veszé­lyeztetik népünk kivívott sza­badságát. A párt politikájával nemcsak azt kell biztosítani, hogy következetesen javuljon népünk élete, hanem nem ke­dvesbe ázt is, h“ogy népünk szebb, boldogabb életét min­den külső és belső veszély el­len megvédjük. Ezért szüksé­ges, hogy pártunk és kormá­nyunk. figyelembe véve az éle­sedő nemzetközi helyzetet, na­gyobb gondot fordítson a haza védelmére, ez pedig a nehéz­ipar állandó fejlesztése nélkül szintén elképze'hetetlen! A szocialista iparosítással kapcsolatos jobboldali nézetek nemcsak abban jutnak kifeje­zésre, hogy hirdetőik elvetik a nehézipar fejlesztésének elsőd­legességét, hanem abban is, hogy lebecsülik a termelés, a termelékenység állandó növe­kedésének, valamint az ön­költség állandó csökkentésének szerepét és jelentőségét; ez ve­szedelmes demagógia, a nép megtévesztése. „A munka ter­melékenysége — mutatott rá Lenin — ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából". (Lenin művei 29. kötet, 435. oldal.) Leninnek ezt az alapvető tanítását szem elől tévesztve, Nagy Imre elvtárs gyakorta elkövette azt a hibát, hogy el­feledkezett erről, a szocializ­mus győzelme szempontjából legfontosabb és legfőbb dolog­ról, a munkatermelékenység rendszeres emelésének szüksé­gességéről, ami nélkül az or­szág nem tudja megerősíteni és fellendíteni gazdaságát, ami nélkül a dolgozók életszínvo­nalának felemeléséről tett ösz- szes ígéretek megalapozatla­nok és üresek, s a dolgozók félrevezetését jelentik. E jobb­oldali nézetek vallói emlege­tik az életszínvonal állandó maximális emelését, de sem­mit sem tesznek a termelé­kenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében, sőt burkolt formában ellene lép­nek fel. Ha nem érvényesül a szocialista iparosítás politiká­ja, ha nem fejlődik a nehéz­ipar, nem érvényesül a terme lőeszközök termelésének elsőd­legessége és ha évről évre ál­landóan nem emelkedik a munka termelékenysége és nem csökken a termékek ön­költsége, akkor tartós, állan­(Folytatás a 2. oldalon) ___’ SZABAD NÓGRÁD -------. I Fe lszabadulási versenytáblája tröszt március 10-ig Nagybátony 118,1 százalék Üjlak 113,6 r> Szorospatak 109,4 99 Kányás 108,9 *9 Tiribes 108,0 99 Mizserfa 106,2 99 Róna 104,9 99 Zagyva 99,8 99 Kazár 96,7 99 Novák 94,6 99 Kisterenye 90,5 99 Ménkes 87.0 99 Csipkés 75,7 99 Tröszt 101,2 99 Felszabadulási műszakra készülnek üzemeink A SZOT elnökségének fel­hívására induló felszabadulá­si műszak nagy visszhangra talált megyénk üzemeiben. A felszabadulási műszak sikere érdekében üzemeink dolgozói közös röpgyűléseken vitatják meg célkitűzéseiket. A műsza­kiak a termelés műszaki elő­feltételeinek biztosításával, a dolgozók pedig lelkes felaján­lásukkal akarják méltóan ki­fejezésre juttatni szabad ha­zánk iránti szeretetüket. RÓNA üzem dolgozói, akik március havi esedékes tervüket 104,9 százalékra teljesítették, arra tettek fogadalmat, hogy a fel- szabadulási műszak ideje alatt 240 tonna szenet termel­nek terven felül. Hogy a fo­gadalmat teljesíteni tudják az üzemvezetőség úgy döntött, a csille-ellátás biztosítása érde­kében, vasárnap teljesen ki­ürítik a bunkert, s minden esetben biztosítják a műszaki feltételeket. MIZSERFA üzem dolgozói a megtartott röpgyűlésen vállalták, hogy hetenként nagy termelési na­pokat tartanak, s előirányzott tervükön felül a vasárnapi műszakokat kivéve, 1200 ton­na szenet adnak népgazdasá­gunknak. ÚJLAK üzem dolgozói, akik eddig is példamutatóan harcoltak a széntermelés növeléséért, el­határozták: hazánk felszaba­dulásának tízéves évfordulója tiszteletére március 15-től áp­rilis 4-ig tartó felszabadulási műszak sikeréért minden szombaton nagy termelési na­pot tartanak. Ezáltal 50 tonna tervenfelüli szén kitermelését akarják biztosítani. CSIPKÉS üzem dolgozói március 10-ig esedékes tervüket mindössze 75,7 százalékra teljesítették. A dolgozók a megtartott röp­gyűlésen megfogadták, hogy április 4-ére pótolják lema­radásukat és szégyenfolt nélkül fogják ünnepelni sza­bad hazánk legnagyobb tör­ténelmi évfordulóját. Adóssá­guk törlesztése érdekében a műszaki vezetőség elhatároz­ta, hogy a felszabadulási mű­szóik kezdetére valamennyi munkahelyen bevezetik a miU­szekundumos robbantását, hogy ezzel több mázsával növel­hessék a dolgozók fejteljesít­ményét. A dolgozók a mű­szakiakkal közösen arra tettek ígéretet, hogy a jelenlegi utolsó helyről az elsők közé küzdik fel magukat. ZAGYVARÓNAI VASÖTVÖZETGYAR dolgozói márciusi esedékes havi tervüket 101,8 százalékra teljesítették. Lelkes munká­juk eredményeként 18 000 kilowatt/óra áramot takarí­tottak meg. Kimagasló ered­ményt ért el Nagy Béla kohá­szati Kossuth-brigádja, amely 104,1 százalékra teljesítette tervét. Az üzem valamennyi dolgozója még jobb munká­val készül a felszabadulási műszak beindítására. A nagyobb eredmények el­érése érdekében 10-én egy új kohót indítottak be, hogy ez­által a Rákosi Mátyás Müve­ket, a diósgyőri Lenin Kohá­szati Műveket és a többi üze­meket kellő mennyiségű szén- sziliciummal láthassák el. Je­lenleg három kohó dolgozik. A negyedik kohóval eseten­ként kísérleteket folytatnak olyan ötvözőanyagok kísérle­tezésére, amit még hazánkban eddig nem gyártottak. Az elmúlt hónapban az üzemben 38 dolgozó érte el a sztahanovista szintet. Ezen­kívül hatan kaptak oklevelet. Az üzem valamennyi dolgo­zója most azért indul ver­senybe, hogy eddig elért ered­ményüket túlszárnyalják és még több kilowatt/óra ára­mot takarítsanak meg. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói lel­kes röpgyűlésen beszélték meg a felszabadulási műszak feladatait. A hideg- és meleg­üzem dolgozói, TMK, műsza­ki és adminisztrációs dolgo­zók saját munkaterületükön az önköltség csökkentésével, a termelékenység növelését vál­lalták. Tervbe vették, hogy a felszabadulási műszak ideje alatt, az üzemrészlegek leg­jobb dolgozóinak 1000—1000 forintot és vándorzászlót aján­dékoznak. Ugyancsak jutal­mazzák a TMK, a műszaki és adminisztratív dolgozókat, valamint a legjobb alapszer­vezetet is. A legjobb üzem­rész pedig 10 000 forint pénz­jutalomban részesül. Terven felül 325 tonna szén A nagybátonyi üzemegység­hez tartozó Katalin-lejtősak- nában működő frontfejtésen dolgozók január hónapban jó­val 100 százalék alatt termel­tek. Február hónapot adósság­gal kezdték. Szakács György 60 fős frontbrigádja szégyelte, hogy már a felszabadulási verseny első hónapjában el­maradtak a többi dolgozók­tól. Elhatározták, hogy vál­toztatnak a helyzeten. Feb­ruárban már napról napra túlteljesítik a tervet. Jó mun­kájuk eredményeképpen tör­lesztették adósságukat és a hónap végére több mint 110 százalékos eredményt értek el. A frontbrigád március 9-ig esedékes tervét 125.9 száza­lékra teljesítette. Az előirány­zott terven felül 325 tonna szénnel adtak többet. Kimagasló eredményükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a nagybátonyi üzem továbbra is első helyen áll a tröszt üzemei közötti versenyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents