Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-09 / 20. szám

1955 március 9.

SZARAID VÓíwB’ÍD

5

Örömmel közöljük

\

A műtrágya célszerű használata nagyszerűen kifizetődik

Fokozzuk a vetőmagcsere ütemét

Felsőmagyarországi Üzem- élelmezési Vállalat 3. számú üzemének dolgozói szer'cesztő- ségünkhöz küldött levelükben dicséretüket fejezik ki a Balassagyarmati Vágóhíd dolgozóinak, azért a sok szép 1. osztályú húsáruért, töltelékáruért, amit bőséges változatosságban rendszeresen kaptak. Mint levelükben írják a Vágóhíd dolgozói nagyban elősegítik az ő munkát er senyüket, mert ezáltal a dolgozókat jobban ki tudták elégíteni. Most az a kérésük, hogy a Vágóhíd a lehetőségekhez mérten több ■májat és aprólékot küldjön részükre, hogy ez&tlol a gyermekek étkeztetését i* kielégíthessék.

Kedvezményes állal juttatási akció

Az állattenyésztés és hizlalás fejlesztése, de nem utolsó sorban a termelők érdekében kormányunk kedvezményes állatjuttatási akciót Indított.

Az akció iránti naqy érdek ó- désre való tekintettel, hoov ni In- ben dolqozó kedvezményesen futhasson hozzá ióminőséoű. tenyésztésre és hizlalásra alkalmas választott malachoz, valamint csikó és hasonlóhoz, az állatvásár véqső határidejét 1955 március hó 15-lq meqhosszabbítotIák.

Megyénk területén választott malac, csikó és hasonló ke-ül futtatásra. A malacok 8—20 kq súlyú tiszta faj, vaqy keverék, a csikók 1—3 éves meleqvérű csikók és állatorvosi vizsqálatnak »iávetett eqészséoes haszonlovak.

A malacvásárlásban mindazon termelők, doloozók vehetnek részt, akik a Tarménvforqalml Vállalat raktárának malaconként 100 ko 15 százalékos víztartalmú morzsolt, vaqy ennek meqfeleló fdénvszerdan száraz kukoricát, árpát, vaov zabot adnak el mázsánként 260 forintos árban.

Meqyénk területén a választási malac.vásárok az alábbi állami qazdasáqokban, illetve sertéste- t-vesztő vállalatok telepein kerülnek eladásra: Kístcrenyel Állami Gazdasáa, Msayarnándorl Aflaml Gazdaság, Hényelousztai Állami Gazdasáa, Szüavi Tanqar- rtasán. Sertésten vésztő Vállalat Pusztaszántó (Rétsáq mellett), Sertéstenyésztő Vállalat Alsósarlós (Vanyarc mellett).

A malacok kiloqrammonkéot 23 forintos á"ban vásárolhatók meq. Lapunk f. hó 26-i számában már közölt feltételek a fentiek szerint módosultak.

Csikó, és haszonlóvásárlásra azok a termelők joqosultak. akik a Terménvforpalmi Vállalat raktárának 10 mázsa 15 százalékos víztartalmú morzsolt, vaqy ennek meqfelelő Idényszerűen száraz kukoricát, árpát, vaqy zabot adnak el mázsánként 280 fo'intos árban.

Csikóvásárok: Pásztói Állami

Gazdasáqban. Maqyarnándorl Állami Gazdaságban.

A szemestakarmány-felesleqel- két Terményfornalmi Vállalat raktáraiban értékesítő termelők, bőrlószerszám- és kerítesfonat- Juttatásban Is részesülhetnek.

Fentiekre vonatkozóan részletes felvilágosítást a Te’-ményfo’-- qalmi Vállalat helyi telepei — raktárai adnak.

A későn vetett vagy gyenge fejlődésű őszi kalászosainkat koratavasszal pétisóval való fej trágyázással tudjuk megsegíteni. A korai fej trágyázás a növény kezdeti fejlődésében ad nagy segítséget, mert ilyenkor más segítséget nem tud kapni sehonnan sem.

Korán tavasszal, amikor a talaj még nincsen annyira felengedve, hogy a talajélet rendesen meginduljon, a növény megerősödéséhez szükséges feltárt, átalakult tápanyag nem áll rendelkezésére. Az áttelelt gyenge növénynek pedig a tavaszi növekedés kezdeti időszakában igen nagy

szüksége van a felvehető tápanyagra.

Az okszerű, célszerű fejtrágyázással ezen a hiányosságon tudunk segíteni, mert a korai fejtrágyázás segíti a gyors megerősödést, bokrosodást. ellenállóképességet és a gyors fejlődést.

Mit láttunk az elmúlt évben? Nagyon sok helyen pétisóval való fejtrágyázást hajtottak végre, akár szükséges volt. akár nem. Mindenki szórta a pétisőt derűre-borúra. Az ilyen műtrágyahasználat a pazarlás tényét súrolta. Sok helyen pedig — ahol szükség lett volna műtrágyázásra — egyáltalán nem használtak műtrágyát. Ennek az oktalan műtrágyahasználatnak az lett a vége — különösen pillangósok után vetett búzatáblákon — hogy virágzás előtt vagy közvetlenül virágzás után a gabona megdűlt és vékony, aszottszemű termést adott. Ehhez még hozzájárult az is, hogy az elmúlt tavasszal bőségesen volt csapadék. Sok helyen már olyan téves nézet is alakult ki, hogy nem érdemes műtrágyázni, mert az csak le- rohasztja a növényt.

Okulva az elmúlt év tapasztalatain

termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink, amikor már pontosan meg tudják állapítani, hogy őszi kalászosaik erősödve vagy gyengén teleltek át, úgy tervezzék meg a fejtrágyázást, hogy csak a gyengébben áttelelt kalászosokon végezzék azt el. A pillangósok után nem szükséges nitrogén-műtrágyát (pétisót) használni. Ha azt látják, hogy a táblájuk egy része jól fejlett, a másik része gyengén fejlett, akkor csak a gyenge részt fejtrágyázzák, mert ellenkező esetben visszaesnek az elmúlt évi hibába.

Okszerűtlen, célszerűtlen az olyan műtrágyahasználat, amit

a jobbágyi Uj Otthon tagjai végeztek 1953 őszén, amikor is az őszi kalászosok alá szükséges műtrágyát kiszórás helyett a törekkazalba rejtették és azt csak tavasszal találták meg, félig elromolva. Ez kárt jelentett a termelőszövetkezetnek, mert az elromlott műtrágya ki volt fizetve, többlettermést nem adott. Népgazdasági szempontból sem közömbös, hogy az előállított műtrágyát a célnak megfelelően használják-e fel?

Sajnos, meg kell mondani, hogy még elég sok termelő- szövetkezetben a hazaszállított és kifizetett műtrágyát nem használják fel idejében. Rossz, nedves, beázott helyen tárolják a következő kampányig. Például a kisterenyei Vörös Október TSZ-ben, amikor már hatása nagy részét elvesztette.

Nagy és súlyos hibát követnek el azok a földművesszövetkezetek és tanácsok is,

ahol a műtrágyát hanyagul kezelik.

Nem gondoskodnak megfelelő száraz tárolóhelyiségről, mint Kálló, Nőtincs, Ecseg stb. községekben, ahol megfelelő helyiség hiánya miatt nem lehet a műtrágyát leszállítani. Ennek az lesz a következménye, hogy a műtrágya oda lesz szállítva, ahol megfelelő tárolóhelyiség biztosítva van. Mármost, vagy az így távol elhelyezett műtrágyát kell hazaszállítaniok — ami tetemes költséget jelent — vagy nem is jutnak hozzá, mert azt a közelben lakók fogják felhasználni. A tanácsnak, a mezőgazdasági állandó bizottságnak és termelési bizottságnak itt erélyesen közbe kell lépni, hogy megfelelő tárolóhelyiség legyen biztosítva a dolgozó parasztság által már megigényelt műtrágya részére. Lehetetlenség, a többtermelés szabofálásának lehet csak nevezni az ilyen nemtörődömséget

A műtrágya felhasználását

úgy kell végrehajtani, mint a cered—tótújfalui Búzakalász TSZ, amiről Molnár Pál ifj. tsz-elnök a következőképpen nyilatkozik:

— Mi már a tervezésnél a brigádvezetőkkel és agronó- musokkal megállapítjuk a helyszínen, hogy hová, mennyi, milyen fajta műtrágya lesz szükséges. A szükségesnél többet nem rendelünk, mert ez egyrészt a tagságnak pénzébe kerül, másrészt nem akarjuk onnan elvonni a műtrágyát, ahol arra szükség van.

— Az elszórásig száraz helyen tartjuk, mert az első években, mikor még gondatlanul kezeltük, megnedvesedett és az ilyen műtrágya hatása sokkal kisebb volt, mint a száraz helyen tárolté. Nagy állatállományunk a szervestrágyázás öt évenkénti végrehajtását lehetővé teszi. Emellett szükség szerint, ahol azt látjuk, hogy a vetés gyengébb, vagy az előző évben gyengébb volt a talaj, annak megfelelően szuperfoszfátot, nitrogént vagy káliumot használtunk.

— Az eredmény meg is mutatkozott, mert a íejtárgyázás mennyiségével és helyének helyes megválasztásával elértük azt, hogy megsegítettük a gyengébb vetéseinket, nem dűltek meg és a szemek sem voltak aszottak. A kukoricánál, burgonyánál használt műtárgya hatása métermázsákban megmutatkozott.

— Ez év folyamán a műtrágya felhasználására még nagyobb gondot fordítunk, még jobban meggondoljuk, hogy mennyit használjunk fel, mert tudjuk, hogy műtrágyagyáraink még mindig nincsenek abban a helyzetben, hogy ellássák az ország mezőgazdaságát teljes egészében műtrágyával.

Ugyanígy helyesen alkalmazta a pétisó használatát Győri János Bence ságújfa- lusi termelési bizottság elnöke, aki az elmúlt tavaszon végzett műtrágyázásról a következőket mondja:

— Az őszi kalászosaim közül csak a gyengébbeket és a foltokat fejtárgyáztam. így a jól fejlett és fejletlen vetésem kiegyenlített lett, a megdűlés veszélye csökkent, komoly mennyiségben aszott, töppedt gabonám nem volt.

— A kukoricám fészekben való pétisózásával mintegy 35 százalékos terméstöbbletet értem el. Ez megmutatkozott a csövek nagyságánál és számánál. A kukorica szára is mintegy 50 százalékkal növekedett súlyban. Nagyon hálás volt a rétem fejtrágyázása is. Egy kataszteri hold rétre 40 kilogramm pétisó rászórásával a szénatermésem meg kétszereződött. Az igy nyert szénater- méstöbblet nemcsak súlyban, hanem minőségben is meglátszott, mert az aljfű is — ami a szénánál éppen olyan, mint a tejnél a tejzsír — erősen besűrűsödött és ezzel a hozam is és a minőség is hatalmasan megnövekedett. Igaz az a megállapítás, hogy a műtrágya okszerű, célszerű használata nagyon kifizetődik, de tervszerűtlen műtrágya szétszórása pazarlás és kárt jelent a dolgozó parasztságnak.

Gömöri Henrik-yaoooooocoQooooooooeooooooooooooooooocxxaoooooooooooocxxx.»

Kemény,

kommunistához illő munka

Reggel fél hétre járt oz idő, amikor beléptem a Vízválasztó Erőmű kapuján. Belépőt kértem. A vortásház mögött lévő épület oldalán piros betűkkel, hatalmas felírat hirdeti a felszabadulásunk tizedik évfordulójára tett vállalásokat. Az első feliraton Mihalek Nándor csőszerelő brigádjának fogadalma áll: Vállaljvík, hogy a VII. számú kazán csőszerelési munkálatait határidőre, február 26-ra elvégezzük. Másik feliraton Koren Ferenc hegesztő-brigádja tesz fogadalmat arra. hogy a főjavítás alatt lévő kazán hegesztését időre befejezik. A szerelők a motorok javítását, kőművesek a kazánfal kibontását és befalazását. Kamarás József brigádja vedio az őrlőmalmaik és szénporbefúvó ventilátorok felszerelését vállalják.

Bent az üzemben ugyanazok a gépek, ugyanazok a munkások legtöbbnyire azok a műszakiak dolgoznak . .őst is. mint évekkel ezelőtt. De munájuk most valahogy más.

emmilyen fölajánlás, statisztika nem fejezhetné ki azt a

lendületet, azt a kedvet és megváltozott légkört, amint az üzemet végigjárva meg- érez az ember. A gépek sokaságának változó zúgása hatása alatt úgy tűnik, mintha a motorok és generátorok zúgásában a felszabadult ember munkája lüktetne.

Az erőmű februári tervteljesítését nagyban akadályozta a VII-es kazán főjavítása. Kaphattak volna tervmódosítást a típus javításon kívüli rendkívül felújítási munkára, de nem éltek vele. Már pedig lehetetlennek látszott, hogy a teherelosztó központ által megadott tervet teljesteni tudják. Mégis megoldódott. A főjavítási munkát végző dolgozók a műszakiakkal vállvetve küzdöttek vállalásuk valóraváltá- sáért. A brigádok nemcsak írásban tették meg vállalásaikat, hanem becsületesen helyt is álltak. Előttük ismeretlen volt ez a szó, hogy lehetetlen. A munkájukat gátló akadályokat, — melyek azelőtt csak nagy nehézségek árán váltak leküzdhetővé, — most határtalan lelkesedésük könnyűszerrel oldotta meg. A lendület, a

szívvel végzett munka a nehézségeket egyszerűen félresöpörte az útból. Határtalan optimizmusuk olyan előnyöket nyújtott a javítási munkához, melyben Okvetlenül sikereket kellett elérni. A VII-es számú kazánra nagy szüksége van az üzemnek, mert ennék napi termelése 28—32 tonna között váltakozik. A főkazánból ki kellett cserélni a hátsó, a jobboldali és mellső forr- csöveket, melyéket az idő vasfoga már kikezdett. Ez komoly, nehéz feladat elé állította Mi- halék Nándor csőszerelő brigádját.

Kemény, kommunistához

Mő munkára volt szükség, ahhoz, hogy a kazán belsejében 176 méter csövet fölszerelhessenek. Helyt kellett állni a munkában Koren Ferenc hegesztő brigádjának, nem utolsó sorban a Sávolyi DISZ-bri- gádnak is, akiknek a javítási idő alatt 20 darab villamosmotort kellett üzemképes állapotba helyezni Csak a felszabadult, hazáját szerető, boldog, megelégedett, üzemét magáénak érző dolgozó képes arra, hogy munkájával az üzem termelését nagy

mértékben előre vigye. Ennek

magasztos példáját bizonyították be a VII-es számú kazán főjavításán dolgozóik. Lelkes munkájuk eredményeképpen egy nappal a határidő előtt, február 25-re a javítási munkát befejezték. Idönyeresség eredményeként a kazán üzemeltetése egy nap alatt annyi áramot termelt, amivel ötször akkora üzemet, mint az acélárugyár egy napon keresztül üzemeltetni lehetne. Odaadó munkájuk nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy az erőmű a teherelosztó által megadott tervet 101,88 százalékra teljesíthette.

Az üzem valamennyi dolgozója, j kiváltképpen a fűtők felelősséget éreznek az energiatermelés zavartalan biztosositásáért. Szívós harcot folytatnak azért, hogy kalória tervüket is betartsák. Az erőmű februári hónapban kalória tervét nem tudta betartani. Ahhoz, hogy az elkövetkezendő hónapokban a megadott kalória tervet ne léphessék túl, szükséges, hogy Róna- és Zagyva üzemegység dolgozói jobbminőségű szenet biztosítsanak az erőműnek.

SZABÓ

A Minisztertanács határozata alapján azdknak a termelőknek, akik a községükre megállapított százalékban kenyérgabona vetésterviüfcet őszi vetéssel. sem, vagy csak részben teljesítették, a községre meghatározott kenyérgabona vetésterv arányában tavaszi búza vetése kötelező.

A határozat megvalósítása szükségszerűen megköveteli a vetőmag biztosítását központi és helyi készletekből. A helyi vetőmagkészletek föltárása, kicserélése a községi tanácsok hiányos felvilágosító munkája folytán igen lassan halad.

A központi készletből biztosított vetőmag kicserélése még sok akadályba ütközik. Egyik ilyen akadály az, hogy a községi tanácsok nem tudják, melyik gazda nem teljesítette a vetéstervét. Ez a hiba majdnem, hogy általános. A másik gátló akadály az, hogy sofft dolgozó paraszt — különösen a rétsági járásban — kevesebb vetésterületet mondott be, mint a tényleges. Itt megtalálhatjuk az osztályellenség aknamunkáját. Azt a hirt terjesztették, hogy a vetésterv növekedésével növekedni fog a beadás mértéke is. Mondani sem kell, hogy az osztályellenség eme állítása rémhír, amely a dolgozó parasztok becsapására, anyagi megkárosítására irányul. A Minisztertanács rendeleté szerint az a dolgozó paraszt jár jól. aki teljesíti a kötelezően előírt tavaszi búzavetéstervet.

A rétsági járásban 14 község kapott tavaszi búza vetőmagot a közvonti készletből. Ezenfelül további öt község, Keszeg, Kisecset Ösagárd, Nógrád és Berkenye Vcözségek dolgozó parasztjai jelentették be vetőmagigénylésüket. Nógrád és Berkenye község kisebb meny- nyiségű vetőmagot kért, mert nagyobb mennyiséget tudnak biztosítani helyi készletből.

Keszeg és ösagárd községben a gazdák már kicserélték a vetőmagot. Romhány község 9 mázsa tavaszi búza vetőmagot kapott. E vetőmagmennyiséget 15 gazda vitte ki kölcsönképpen, mert szeretnének tavaszi búzát vetni, de vetőmag nem állt rendelkezésükre. Russói István dolgozó varaszt például egy kh vetéshez kért kölcsön vetőmagot.

Érsekvadkerten a múlt évben jó terméssel fizetett a tavaszi búza. A szeszélyes időjárás ellenére 7—8 mázsás átlagterméseket értek el a dolgozó parasztok. EnneSk tudható be, hogy jó ütemben halad a vetőmagcsere. A 38 mázsa tavaszi búza vetőmagból már csak 18 mázsa van meg, ami az elkövetkezendő napokban kicserélődik.

Ludányhalászi községbe 80 mázsa csere vetőmag érkezett, s már eddig 55 mázsa vetőmagra adták be igényűiket « dolgozó parasztdk. Bán Lajos ludányhalászi - pöstyénpusztai dolgozó paraszt a járási tanácsülésen elmondotta, hogy a múlt évben 12 mázsás átlagtermést ért el tavaszi búzából.

Az eredmények ellenére vontatottan halad a vetőmag- csere. Ennek oka, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, s a községi tanácsok nem fejtenek ki kellő agitá- ciót a vetőmagcsere jelentősége mellett. Minden községben lehet találni jó példát, amely bizonyítja, hogy az idejében elvetett tavaszi búza vetőmag még a 10 mázsás holdankénti átlagtermést is meghozza, A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai küszöböljélk ki a mulasztásokat, s teljes erővel segítsék a vetőmagcserét. Vegyenek példát a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztályá- nalk munkatársaitól, akik felosztották egymás között a községeket, s így segítik a vetőmagcsere mielőbbi befejezését

A Szabad Nógrád téli pályázatára érkezett:

A tavasszal sokkal nagyobb felkészüléssel fogok munkához, mint eddig

Molnár István káliói dolgozó paraszt pályázati levelét már közölte lapunk. E héten érkezett levelében a következőket

ír^a:

„Szarvasmarha-állományunk egv darab szaporulattal növekedett. így van két darab tehén, egy darab vemhes üsző, s e„y darab február 15-én született üszőborjú. Tehát gazdaságunkban már négy darab szarvasmarha álL

Most szeretnék arról írni, hogyan tudtam kétszer aratni és ezáltal sertésállományomat gazdaságomba beállítani. Már 1954-ben azon gondolkoztam, hogyan tudnék kis földterületről nagy jövedelemét biztosítani. 800 négyszögöl jó termőerőben lévő földterületre a konzervgyárral zöldborsó termelésére szerződtem. A borsóvetéssel egyidejűleg vörösherét is vetettem. A jó talajban a borsó, s a vöröshere is szépen fejlődött. Szinte emberderékig érő sűrű vöröshere és borsó mutatkozott. A zöldborsó szedését oly módon tudtam megoldani, hogy körülbelül 50 négyszögöles kis darabokat lekaszáltam és a vastag rendekről ülve szedtük a jól kifejlődött borsóhüvelyeket, ötöd magammal három napig tartott a munka. A 800 négyszögöl területről 10 mázsa borsót kaptam, amelyet helyben vett át a vállalat mázsánként 170 forintos áron. így jutottam 1700 forinthoz és még körülbelül 16—18 mázsa fehérjedús takarmányhoz. Ez volt az első aratás.

Miután a takarmány megszáradt, azonnal letakaritottuk a földről. Utána kedvező időt kaptunk, s így az őszön 120 kg jó minőségű vöröshere magot nyertünk. Ez volt a második aratás.

A múlt hónap első felében gazdatársaimnak 20 forintos szabadforgalmi áron egy mázsa vetőmagot eladtam. így a második aratásból nyert 2000 forintból tudtam beálltam a hizlalásra alkalmas mangalica süldőt. így kis gazdaságomban már egy darab anyakoca és két darab hizlalásra alkalmas süldő is van.

Trágyát az eddiginél jobban, mindennapi e’.egyenlítéssel és tapostatással kezelem, így több tápanyagot tudok benne megőrizni a növények számára. Tavasszal csak tiszta és csírapróbált vetőmagot használok. Az őszieket pétisóval fejtrágyázom. Gazdasági felszereléseimet jól kijavítottam, így a tavaszon sokkal nagyobb felszereléssel fogok a munkához, mint eddig.”

A NÉPMŰVELÉS IGAZI MUNKÁLÓI

A Pedagógus Szakszervezet herencsényi és cserhátsurányi tagjai néhány tehetséges falusi fiatal bevonásával az elmúlt hónap második felében bemutatták a „János vitéz“ című háromfelvonásos daljátékot a herencsényi, cserhátsurányi és cserhátszentiváni kultúrházban. Az előadásokat heteken át tartó próbák előzték meg. A szereplők időt és fáradságot nem kímélve, valameny- nyien arra törekedtek, hogy tőlük telhető legtöbbet adják a falu lakóinak. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. Valameny- nyi előadás zsúfolt nézőtér előtt játszódott és a kultúrhá- zak szűknek bizonyultak, öt

előadáson összesen 1200 nézS tekintette meg Herencsénybent Cserhátsurányban és Cserhát- szentivánon a „János vitéz“-ti Géczi Imre, Majdán Andrást Nagy Pál, Nagy Etelka, Géczi Imréné, Sándor Ilona és a többiek mind-mind jó felkészült- ségröl adtak tanúságot. A há* lás közönség valamennyi előadást nagy tapssal jutalmazta és nagy lelkesedéssel iinneJ pelte az egész együttest, amel\) a jövő hónapban Szandán, Tel rényben, Mohorán és Nógrádi marcalon is bemutatja a „Já3 nos vitéz“-t.

KŐRMÖCI ISTVÁN Cserhátsurány