Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-09 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÓGP j MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. 1955 MÁRCIUS 9. Milliókot érő kezdeményezés > „-„Példát adni: jóság — venni: okosság.'1 Ma, amikor a szö- Éetkezetek a magas termést megalapozó tavaszi munka kü­szöbén állnak, nagy jelentőséggel bír a jó példa. Ebben pedig nincs hiány! Lapunk az elmúlt hetekben hírül adta a nagyoroszi Üttörő TSZ asszonyainak a megye tsz asszonyaihoz intézett felhívását. Az asszonyok vállalták, hogy valamennyien 200— 200 munkaegység értéket dolgoznak, s ennek 50 százalékát az aratás megkezdéséig teljesítik. A cél érdekében bevonják családtagjaikat. dolgozó paraszt ismerőseiket a kapásnövény ápolási munkáiba. Milliókat érő kezdeményezés! Mit eredményez a felhívás gyakorlati ‘gvalósítása? Az idejében, s jó minőségben végzett vetés és növényápolás két- szerte több cukorrépát, burgonyát, i 'koncát, napraforgót, fejlett, magashozamú állattenyésztést, n ,.gss pénz- és termé­szetbeni jövedelmet, erős, virágzó szövetkezetét eredményez. „Jobb egy példa száz leckénél“ — taitj; az igaz közmon­dás. A kollektív gazdálkodásban való járatlanság, a közöm­bösség, a vezetés hibái már százaiéi is több fájóbb Leókét ad­tak szövetkezeteinknek. Egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek rossz mun­kája még elevenen él a szövetkezeti' és az egyénileg dolgoz» parasztokban. Bármennyire is fájó emlékek ezek, — figyel­meztetésül — fel kell idéznünk, hogy ez év tavaszán ki le­hessen azt javítani. Sok tsz-ben elhanyagolták a gyomirtási és kapálási munkát. így a kultúrnövények fejlődésükben le­maradtak és gyenge terméssel fizettek. Jól emlékezhetnek erre a pilinyiek. Az egyénileg gazdálkodók torka is összeszo­rult a gyomok között „fuldokló“, fejlődésükben visszama­radt, elsárgult növények láttán. Más szövetkezeteknél azt lehetett tapasztalni, hogy a gyomok elfoglalták a termesztett kultúrnövények helyét. így csökkent az egészségesen fejlődő kultúrnövények száma, ennélfogva a területegységen a ter­E léshozam is kevesebb lett. Egyes gyomfajok erős gyökereik­éi, a talajt szinte behálózó tarackjaikkal elszívták növé­nyeink elől a talaj nedvességét és tápanyagait. E gyomos te­rületen „éhezett“ és „szomjazott“ a növény. A baglyasi Rá­kosi TSZ-nél láttuk, hogy a gyomnövények gyorsan fejlődő földfeletti száraikkal, levélzetükkel „fölé” nőttek a kultúr­növényeknek, elvonták előlük a levegőt, az éltető napfényt, beámyékolásukkal sok fiatal növényt pusztítottak el. Ezek a hibák nemcsak hogy a termést csökkentették, hanem növel­ték a termelés önköltségéi is. -» ’ ­A nagyoroszi Üttörő TSZ asszonyainak felhívása száz ilyen leckével is felér. A példa elterjesztése, s gyakorlati megvaló­sítása sok száz vagonos terméskieséstől, sok millió forint vesz­teségtől mentheti meg a szövetkezeteket. Régi közmodás, hogy „kapával öntöz a gazda“. Üj tapasz­talat, hogy a nagy termést leginkább kapálással lehet bizto­sítani. Kapa a növény legnagyobb segítsége a természeti vi­szontagságok közben, kapa a gyenge növény orvosa, kapával tudjuk kiharcolni a magas terméseredményeket, népgazdasá­gunk számára rendkívül fontos kapásnövényeinknél. A dejtári József Attila TSZ asszonyai már magukévá tet­ték a nagyorosziak felhívását. Valamennyien 200—200 munka­egység-értéket dolgoznak. A dejtáriak azt tartják, „ha ma egy órát hiába mulasztottál — holnap egész nap fel nem ta­lálod“. Tehát a kapásnövények kései kapálása, gyomtalaní­tása behozhatatlan károkat okoz. Épp ezért, már most felké­szültek a kapásnövények vetésére, s növényápolási munkáira. A jó példa ragadós! Tegnap a nagyorosziak, ma a dejtá­riak, s holnap, holnapután valamennyi szövetkezetünkben munkára készen állnak az asszonyok a magas terméshozam, jövedelem, s á virágzó szövetkezet megteremtése érdekében. Lányok és asszonyok részt kérnek a közös munkából. Tudják, hogy „a munkaegység szempontjából mindenki egyenlő, fér­fiak és nők egyaránt“. Aki több munkaegységet teljesít, na­gyobb jövedelemhez is jut! A nagyobb jövedelem: jobb s kulturáltabb élet. S ezt kívánják a megye szövetkezeteinek asszonyai is! A pártbizottságok, termelőszövetkezeti pártszervezetek karolják fel, s terjesszék el a nagyorosziak kezdeményezését. Győzzék meg a családtagokat is e nemes cél politikai, gazda­sági jelentőségéről. A szövetkezeteknél 551 a családtagok száma. Ha ezen családtagokat felvilágosító szóval, közös munkára serkentenénk, egy csapásra megoldódnak a szövet­kezeti vezetők által oly sokszor emlegetett „munkaerő prob­léma“. Ha az említett családtagokat bevonnák a közös mun­kába, a termelési tervek szerint, tehát az összes kapásnövé­nyekből még egy kh terület sem jutna egy dolgozóra. Ez azt jelentené, hogy a kapásnövények idejében .részesülnének növényápolásban, s megkétszereződne a növények hozama, emelkedne az egy munkaegységre eső pénz és természetbeni jövedelem. Az ilyen munka után erőssé, virágzóvá válnának termelőszövetkezeteink az egyénileg gazdálkodók felé. Pártbizottságaink, szövetkezeti pártszervezeteink, a kom­munisták ne feledjék el: „a legfontosabb feladat most a meg­lévő termelőszövetkezetek megerősítése, gazdasági és politi­kai megszilárdítása, jövedelmük, hozamuk megnövelése ... Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik he­lyességéről, s rátér erre az útra". A nagyorosziak kezdemé­nyezése nagy lépéssel viszi előre ezen célkitűzés megvalósí­tását. MAI LAPUNKBÓL: A népfront-mozgalom időszerű kérdései megy-'*‘i- ben. — Mi újságba sziráki állam* gazdaságban. — Paraszttalálkozó Endrei alván. Ünnepélyesen nyitották meg Salgótarjánban a magyar—szovjet barátsági hónapot. — Kedvezményes állat juttatási akció. — Fokozzuk a vetőmagcsere ütemét.- SZABAD NOGRAD '------­Fe lszabadulási verseny táblája Galgaguta az élen Hetvenegy termelőszövetkezet csatlakozott a pásztói Szabadság TSZ felszabadulásunk ünne­pére kezdeményezett versenyfelhíváshoz. A verseny élenjárója a galgagutai Táncsics TSZ. Befejezték a trágyahordást, a mezőgazdasági gé­pek javítását, a vetömagtisztítást, s teljesítették egész évi tojás és baromfibeadási kötelezettségü­ket. Létrehozták a brigádszervezetet. Jó eredményt ért el az érsekvadkerti Tartós béke TSZ, ahol a fejési átlagot 7,6 literről 9 literre emelték. A FELSZABADULÁSI VERSENY GYŐZELMÉÉRT Ki szerzi meg A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád megyei Végrehajtó Bizott­sága emlékzászlót ajándékoz a felszabadulási munkaverseny­ben legjobb eredményt elérő üzemnek és állami gazdaságnak • - T>- ‘ .**’ .. •« Akikről ritkán írunk Sok esetben hallattak már magukról a Salgótarjáni Tűz­helygyár öntői, tűzhely- és kályhaszerelői, a lemezmeg­munkálók, csiszolók példás termelésükkel. Azokról azon­ban igen kevés Szó esett, akik e nagyszerű eredmények el­éréséhez szükséges gépeket, szerszámokat javították. A karbantartókról, a TMK dol­gozóiról. Az 1955-ös tervév fel­adatai meghaladnák a gyár dolgozóinak erejét, ha a TMK nem állná meg a helyét a ter­melő munkások mellett. A fel- szabadulási versenyben tett vállalásaik elismerést érde­melnek. Borszukovszki Gyula főmechanikus és Fekete Pál üzemvezető vezetésével a TMK dolgozói minden aka­dályt leküzdve harcoltak, hogy vállalatuk tervteljesítéséhez szükséges feltételeket biztosít­sák. A gyár ez évi tervében szerepelő 200 ezer darab tűz­hely legyártásának biztosítása szükségessé tette a galvani­záló üzem átszervezését, annak más épületben való elhelyezé­sét. E munkák sikeres elvégzé­sére a TMK dolgozói vállalást tettek és vállalták, hogy már­cius 10-ig az átszervezést be­fejezik. Február 10-én már büszkén jelentették, hogy vál­la’ísv kát teljesítették. A tűz­A mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő tagok mentesülnek az 1955. évi általános jövedelemadótói A Minisztertanács rendeletet hozott a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekbe belépők 1955. évi általános jövedelem- adó mentességéről. Eszerint az a dolgozó, aki az 1955. év első napján használatában volt földterülettel ez év április vé­géig a földművelésügyi minisz­ter engedélye alapján működő termelőszövetkezetbe belép, a bevitt földterület után 1955. évre mentesül az általános jö­vedelemadó fizetése alól. (MTI) helyrészek galvanizálása már az új épületben folyik. Az át­szervezési munkában Tóth István és Jedlicska István vil­lanyszerelők tűntek ki. Az újonnan épített zománcégető­kemence szükségessé tette a zománcszállító és a savazó átépítését is. Említésre méltó eredményt értek el a munkáknál Morov- nyán János kőműves brigádja és Orsovicz Sándor, Gebür István és Ferenczki János la­katosok is. A gyárban arról nevezetesek, hogy mindenhol ott vannak, ahol jó munkáról van szó. A TMK jó munkáját dicséri az is, hogy február hónapban teljesen megszűnt az állás idő, ami még január hónapban 60—70 órát tett ki. Hajas Mihály és csapata csatlakozott a 100 méteres mozgalomhoz A mizserfai üzemegység­hez tartozó Duclos-bánya 7-es számú új lejtősakna feltárási munkáján dolgozik Hajas Mihály sztahanovista 12 tagú csapata. A csapatról még ke­vés szó esett. Nevüket Nógrád- ban is alig ismerik. Februári hónapban, amikor a lejtősakna feltárása megkezdődött, a csa­pat tagjai elhatározták, hogy csatlakoznak a 100 méteres g* orskivájási mozgalomhoz. Elhatározásukat tettek követ­ték. Február hónapban 63 mé­tert hajtottak ki. Az egy főre eső 15.1 centiméter kivájást 22 centiméterre teljesítették és ezáltal 141,2 százalékos terv­teljesítést értek el. A jó ered­mények elérése kedvet öntött a csapatba s elhatározták, hogy a felszabadulási verseny időszaka alatt túlszárnyalják február havi kivájásukat. Felszínre küldték a 11 ezredik tonna szenet a nógrádi DiSZ-brigádok A nógrádi szénmedence ifjú bányászai a felszabadulási.ver­seny sikere érdekében 12 új DISZ-brigádot alakítottak. Az új DISZ-csapatok}:^i! íg^, ‘Jódról 37-re növekedett a brigádok száma, ami jelentősen elősegí­tette a kollektív felajánlás tel­jesítését. A kazári bányánál újonnan alakult Tőzsér Kis József DISZ-brigádja máris túlszárnyalta vállalását és 159 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet. A Tőzsér-csar patot csak Kovács László zagyvái DISZ-brigád előzte meg azzal, hogy az eddig elő­írt 1?48 tonna szénnel szem­ben 2091 tonna szenet termelt és 167,5 százalékot ért el. A szénmedence fiataljainak lel­kes versenye eredményeként szombat reggelig már a 11 ez­redik tonna tervenfelüli szenet is a felszínre küldték a nógrá­di DISZ-brigádok. (MTI) Csatlakozások a margittárói DISZ-brigád kezdeményezéséhez A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödei DISZ- alapszervezete hétfőn taggyű­lést tartott. A gyűlésen meg­jelent fiatalok megbeszélték Gajdár Pál ifjú bányász bri­gádjának az 1848-as szabadság- harc 107 éves évfordulója al­kalmából tett „Harci hét” felhívását. Az öntvénytisz­tító műhely Petőfi DISZ- brigád vezetője, Bakos Sándor brigádja nevében vállalta, hogy a „Harci hét” minden napján tervüket 160 százalékra teljesítik és teljesen megszün­tetik az öntvénytörésből szár­mazó selejtet. Önköltségcsök­kentési, illetve energiatakaré­kossági mozgalmat indítanak. A műhelyben éberen őrködnek azpn, hogy üresen forgó kö­szörűgépek és feleslegesen égő villanyok ne legyenek. Egner Gyula, a Beloiannisz kézifor­mázó DISZ-brigád vezetője, aki részt vett a IV. magyar békekongresszuson, a „Harci hét“-hez csatlakozva brigádja nevében arra tett ígéretet, hogy teljesítményüket 175 szá­zalékra fokozzák és a megen­gedett 3 százalékos normál se­lejtet 2 százalékra csökkentik. Ifjú Ködmön Tibor és Kiss István gépformázók egyéni fel­ajánlásukban vállalták, hogy március 15-ig tervüket 200, il­letve 180 százalékra teljesítik és selejtjüket egy százalékkal csökkentik. Megtérítés jár a robbantóanyag megtakarításért A bányászatban is a tervtel­jesítésen kívül az önköltség csökkentése képezi a legfonto­sabb feladatot minden dolgo­zó előtt. Ezen belül az anyag­takarékosságot kell a legtel­jesebb mértékben megvalósí­tani. Az anyagok közül a rob­bantóanyag felhasználás kor­látozása is eredményezi az ön­költség csökkentését. Termé­szetesen arról van szó, hogy a robbantóanyag mennyiségét ésszerűbben használva úgy csökkentsük, hogy ez ne men­jen a széntermelés rovására, A rónai bányaüzemben 1954. év folyamán megtakarítás mu­tatkozott a robbantóanyag fel- használásában. Az utóbbi hó­hónapokban is ez a helyzet a rónai bányakörletben, míg a salgói körletben túllépik az engedélyezett normát. Itt az üzemnél a lőmesteri intézmény most szűnt meg s most már a robbantómunkára kiképzett csapatvezető vájárok végzik a munkahelyeken a robbantást. A csapatvezetők közül néhányan még nem tet­ték magukévá az ürlövési mód­módszert, pedig a régebbi ló­mesterek így végezték a rob­bantást s akkor általában megtakarítást értek el. A munkahelyek nem egyidő- ben való lerobbantása segíti elő a ciklusos bányaszállítás megvalósítását, illetve a mű­szak végi szállítási torlódás elkerülését. Az új bérezési elszámolás­sal egyidőben bevezették azt az eljárást, hogy az engedé­lyezett robbanó normán aluli robbanófogyasztás esetén a csapat megtérítést kap. A rob­banó normán felüli fogyasztás esetén pedig a túllépett meny- nyiség ára levonásba kerül. A dolgozók most már magukévá teszik ezt az elszámolási mó­dot s most kezd mutatkozni eredménye a takarékosságnak Minden csapat látja a takaré-> kosság közvetlen eredményét a csapat és így minden egyén fizetésében. A továbbiakban is érhető el megtakarítás a hosszabb lyuk­fúrás által is. A hosszabb lyuk­fúrás esetén is csökken a rob­bantóanyag felhasználása, il­letve a fajlagos érték. A körletvezetők közvetlenül havonta tartanak megbeszélést a csapatvezetőkkel s itt mu­tatnak rá a robbantóanyag fo­gyasztásában jelentkező prob­lémákra. Meg kell említeni pél­dául Somoskői Lajos Árpád 307, Kiss László 228. Bucsok István 239. Pócsa Kálmán 252 forint megtérítést kaptak a robbantóanyag megtakarítás­ért;

Next

/
Thumbnails
Contents