Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-26 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÚG Ifjú sztahanovista Harmosi István elvtárs min- séges csövet; esztergálásan den nap pontosan 6 árakor dolgozik, indítja be a gépét a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban. M D P NÓGRÁDMEGYE 1 PÁRTB IZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. 1955. FEBRUÁR 26. HARMINCHÉT BÉKEKÜLDÖTT képviseli majd Nőgrád megye dolgozó népét a IV. országos magyar békekxmgreszuson. A küldöttek üzemek, intézmények, tömegszervezetek, városok és falvak ajándékait: névaláírásokkal telt díszalbumokat, népművészeti alkotásokat, kézimunkákat, gyári termékek kicsinyített másait viszik majd magukkal a kongresszusra, kifejezve ezzel is Nógrád megye népének egységes és szilárd békeakaratát. Erősödő kapcsolat — új belépők a tsz-ekhe MAI LAPUNKBÓL: Szorospatakon van becsülete az intézkedési tervnek- — Kedvezményes állat juttatási akció. — Az iskola és a család kapcsolata. — Tavaszi növény- védelmi tennivalók. — Versenynyilvánosság a kis- terenyei bányáknál. — tiszta és jól karbantartott esztergapad zajtalanul forgatja a munkadarabot. A széles kés biztosan hasítja a forgácsot. Ezen a. napon Harmosi elvtárs a nyomógörgőkhöz szűktXfcc,itúC000000CO000COQ0CI00^ Az olcsóbb, jobbminőségű iparcikkekért Fiatal ember még, az elet öröme tükröződik szeméből. Még reggel büszkén szólt társainak, hogy ma is fokozni szeretné eredményeit. Alig múlt el 9 óra és már 200 százalékot teljesített. A körülötte lévő fiatalok örülnek, hogy Harmosi elvtárshoz osztották be őket. Igyekeznek is, hogy mindent megtanuljanak tőle. Ök is jó szakemberek akarnak lenni. A fiatalember nemcsak e munkában és a termelésben állja meg a helyét, hanem szívbeli sportoló is, Édesanyja büszke fiára, hiszen egész éven át teljesítette a sztahanovista feltételeket. Sztahanovista lett. Az évi átlagteljesítménye 190 százalék. Jelenleg a „Szakma kiváló dolgozója’“ címért harcol. Harmosi elvtárs alig 20 éves és már a legjobb szakmunkások közé tartozik. \ széesényi traktoristák A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinek többsége jó eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. A szövetkezetek eredményét, munkáját sok dolgozó paraszt kísérte figyelemmel. Talán az eredményektől tették függővé, hegy a szövetkezeti utat választják-e, vagy kitartanak az egyéni gazdálkodás mellett. Mivel több szövetkezet elhallgatta a zárszámadás eredményeit — mondván, ök nem dicsekednek, beszéljenek az eredmények — sok dolgozó paraszt nem kapott feleletei. Ha volt is jelentkező, a tagság, a vezetőség amúgy félvállról, közömbösen foglalkozott vele. Sok esetben fel sem vették őket a szövetkezetbe. Ez történt az érsekvadkerii Tartós béke, a Dimitrov, és a dejtári József Attila TSZ-nél. A szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók közötti rossz viszony folytán csupán három dolgozó paraszt lépett be az érsekvadkerti tsz-be. Az érsekvadkerti Tartós béke TSZ vezetősége s pártszervezete felismerte a hibát, s ennek kijavítására nevelte a tagságot is. A jó baráti viszony kialakítása meghozta az eredményt. Ez évben már 14 dolgozó parasztot vettek fel a Tartós béke TSZ-be. Meg kell említenünk, hogy sokkal több volt azoknak a száma, akiknek kérelmét korábban elutasították. Tehát van még javítanivaló a jó viszony kialakítása terén. Ez vonatkozik az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetre is, amelynek vezetősége s tagsága sok kifogást emelt a belépni kívánkozókkal szemben. Sokszor arra hivatkoztak, ha új tagokat vesznek be a tsz-be, akkor csökken a jövedelmük. Ez az érv nagyon káros és helytelen. Ugyanis ha növekszik a szövetkezet tagsága, több munkáskéz jut az ipari növények ápolásához, amely feltétlenül nagyobb eredményhez, jövedelemhez vezet. Ugyanezt a példát lehetne felsorolni a szövetkezet többi üzemágúra is. A dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel figyelik a szövetkezetek munkáját. Ennek eredményeként ez évben már 30 egyénileg dolgozó paraszt választotta a jóléthez vezető egyetlen helyes utat: a szövetkezeti gazdálkodást. A termelőszövetkezeteknek az a feladatuk. hogy kialakítsák a dolgozó parasztokkal való helyes, baráti kapcsolatot, viszonyt. Fogadják meg Rákosi elvtárs tanítását: „Mindent meg kell tenni azért, hogy a* egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek tagjai között fegészs'éges, jó baráti legyen a viszony... Ahol a szövetkezet erős, segítsen az egyénileg dolgozó parasztnak, hozza közelebb a termelőszövetkezetekhez cs bánjon vele úgy, mint a termelőszövetkezet jövendő tagjával, aki előbb vagy utóbb, de feltétlenül meggyőződik a szocialista mezőgazdasági nagyüzem előnyéről, s maga is rátér a szövetkezés útjára.“ (Bállá István tsz szervező levele alapján.) Felszabadulási begyűjtési verseny Április 4-e tiszteletére Endrefalva község dolgozó parasztsága versenyfelhívással fordult a megye valameny- nyi községéhez, dolgozó parasztjához. A beadási kötelezettség határidő előtti teljesítéséhez többek között Ipoly- tarnóc, Szécsény, Nádújfalu, Palotás, Szirák, Diósjenő s Nógrádmarcal községek dolgozó parasztjai is csatlakoztak. A dolgozó parasztok versenye már eddig is szép eredményeket hozott. Palotás község dolgozó parasztjai a terv szerint előírt 22 darab sertés helyett már 39 darab sertést adtak be. Nádiijfalu község dolgozó parasztjai az első negyedéves sertésbegyüjtési tervet 100 százalékon felül teljesítették. A begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok közül Illés Flórián palotási dolgozó paraszt egészévi sertés-, s félévi baromfi-, tojásbeadósi tervét, Gaál István ipoiytar- nóci gazda egészévi sertés-, vágómarha-, félévi baromfi-, tojásbeadási tervét 100 százalékra teljesítette. A begyűjtésben legkiválóbb tredményt elérő községeket és gazdákat a begyűjtési miniszter megfelelő jutalmazásban tészesíti. A jutalmazás a következőképpen történik: a megyén belüli jutalmazás esetén az első község 6000, a második 5000, s a harmadik 4000 forint jutalomban részesül. Az első termelőszövetkezet 4000, míg a második 3000 forint pénzjutalmat kap. A megyei jutalmazáson kívül a község, amely az országos versenyben eredményével az első községek közé kerül, 15 000 forinttól 40 000 forintig terjedő jutalomban részesülhet. A jutalmazásokat a község fejlesztésére fel lehet használni. Például kultúrház, vagy mozi építésére, vagy bővítésére. A felszabadulási begyűjtési versenyben élenjáró egyénileg gazdálkodó parasztokat a Begyűjtési Minisztérium elismerő oklevéllel tünteti ki. Ezenkívül a termelésben élenjáró, a beadási kötelezettségüket legalább három éven át példamutatóan teljesítő és a felszabadulási versenyben is élenjáró dolgozó parasztok közül a legkiválóbbakat kitüntető jelvénnyel és oklevéllel jutalmaz. Azon dolgozó parasztokat, akik legalább öt éven át a termelésben és a beadásban élen járnak, kormánykitüntetésre terjesztjük fel. Kaszás József, a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője A termelékenység emelése, a minőség megjavítása és az önköltség csökkentése ma iparunknak elsőrendű feladata, mert dolgozó népünk életszínvonalának emelése döntően ettől függ. Megyénk ipari üzemeiben már az 1955-ös év első napjaitól kezdve lázas munka folyik a párt,- és kormányhatározatefk maradéktalan végrehajtásáért. A felszabadulási verseny a gazdaságos termelésben is szolgál jó példákkal. Negyedmillió forint megtakarítás a Salgótarjáni Üveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár ön-1 költsége az elmúlt év utolsó negyedében 24 százalékkal túllépte a tervezett összeget. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a termelékenység alatta maradt a tervnek, túllépték a béralapot és a mennyiségi előirányzattól is messze elmaradtak. A béralaptúllépés abból eredt, hogy azonos improduktív létszám mellett a szükségesnél jóval kevesebb volt a közvetlenül termelőmunkában dolgozók száma. Januárra azonban már pótolták a létszámhiányt. A legszebb eredményt rpégis a felszabadulási verseny hozta. Az üvegiparban soha nem látott magas teljesítmények kerültek napvilágra. Galcsik János brigádja például az előirt 5100 tintásüveg helyett 10 510 darabot készített nyolc óra alatt. Az I-es kádkemence dolgozói a decemberi 243 tonnával szemben januárban 273 tonna üvegárut mintáztak. A dolgozók lelkes versenye nyomán rohamosan emelkedett a termelékenység és így az egy munkaórára eső termelési érték januárban 9,2 százalékkal haladta meg az előírtat. A termelés növekedése mellett azonosak maradtak, sőt néhol csökkentek az üzemfenntartási költségek, ami végül is önköltségcsökkentésihez vezetett, A béralaptúllépés még csak szómba sem jöhetett és az anyagok gazdaságos felhasználása során például szénből annyit takarítottak meg. amennyiből négy műszakra elegendő generátorgázt tudnak fejleszteni. Mindezek alapján a gyár dolgozói örömmel jelenthetik, hogy egy év óta most januárban teljesítették először önkölt- ,.égfesökket»fési tervüket, sőt az előírttal szemben mintegy negyedmillió forint megtakarítást értek el, pedig a selejt aránya januárban is a decemberi szinten maradt. A vállalat kollektívája februárban még több megtakarítást akar elérni. Már jó úton haladnak, mert tovább emelkedett a termelékenység, amelynek eredményeként eddig több mint 120 százalékra teljesítették esedékes februári tervüket. .1 legjobb hocúcsüactn címért I 1.62 forintot tett ki. Komolyan javult a nyersanyagból kihozott termékek mennyisége is. A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámüzemének vezetői és dolgozói a felszabadulási verseny keretein belül küzdenek azért is, hogy országos szinten elnyerjék a „legjobb kovácsüzem" címet. E cím elnyeréséért folytatott munkában az önköltség csökkentése, a minőség javítása terén szép eredményeket értek el. A műszaki vezetők számos olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek máris, vagy a jövőben hoznak eredményt. A kapa zártciklusú gyártásának bevezetése és a kísérlet első tapasztalatai azt mutatják, hogy kevesebb emberrel és gázenergiával, kisebb szakképzettségű munkások kiállításával is jelentősen növekszik a termelés. Egy másik jelentős intézkedés, hogy egy darab vasból két kalapácsot készítenek. Eddig minde-n kalapácsot kiilön-kü.- lön vasdarabból készítették és így jelentős volt az anyagveszteség. Januárban például egy tonna félkész áruból 4,1 százalékkal több készárut állítottak elő, mint 1954-ben. Mindezek a tényezők komoly hatással voltak az üzem termelékenységére. A múlt évhez viszonyítva januárban egy fő egy napi termelése 11,3 százalékkal volt magasabb. A lendületes munkához nem kis köze van annak, hogy a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetés rendszeresen értékeli az üzemben folyó versenyt. Naponta Villámot adnak ki, amelyben dicsérik a legjobb teljesítőket, bírálják a hibákat. Helyes lenne azonban, ha ez a Villám nemcsak a mennyiségi tervteljesitésről, hanem a gazdaságos termelésről is hírt adna az üzem dolgozóinak. A tények bizonyítják, hogy van miről beszélni! Olcsóbb, tisztább szenet A Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek még mindig drágán termelik a szenet. A tröszt 1,22 forinttal termelt drágábban az elmúlt év decemberéhez viszonyítva. Bár igaz, hogy egyes bányaüzemeknél javulás tapasztalható, mégis nem kielégítőek az eredmények. A mizserfai üzemegység 1954. decémberé- hez viszonyítva 3,18 forinttal, Ménkes üzem 16,38, Tiribes 7,45 forinttal termelt olcsóbban. A magas önköltség abból adódik, hogy az üzemek nem takarékoskodtak kellőképpen a fával, robbanóanyagokkal. A szén minősége sok esetben csapnivaló volt. Az elmúlt évben fából 12 ezer köbmétert használtak fel, többet az előírt tervnél. E hibákat a közeljövőben sürgősen orvosolni kell, mert a magas önköltség akadályozza a tröszt sikeres munkáját, dolgozó népünk.életszínvonakmak emelését. Segítik a normán alul teljesítőket A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár önköltségcsökken- tési tervét nagyban befolyásolják a száz százalékon alul termelő dolgozók. A száz százalékon alul termelő dolgozcßi éppen úgy rontják az egy órára eső eredményt, mint a száz forint munkabérre eső termelési értéket. E hiányosság kiküszöbölésére az üzemvezetőség munkamódszer-átadó céltanfo- lyamot indított, hogy a kisteljesítményű dolgozók (legtöbbször a kezdők) minél hamarabb száz százalék felett teljesítsék tervülcet. A céltanfolyamőknaSk az eredménye nem maradt el. Elérték, hogy a csiszolóműhelyben 13 fő közül 11 fő elérte a száz százalékot. A tisztítómű- helyben 17 dolgozóból 10 teljesített száz százalékon felül. Például Sály Ágoston többek között azt mondotta: — Nem régen én is csak 60 százalékos eredményt tudtam elérni. Ma már 110—120 százalékra teljesítem normámat. Társaim szívesen mutattak egy- egy jó fogást. A rövidebb mozzanatok egésznapos munkában sokat tettek ki százalékban, elősegítették munkámat. (Tudósítónktól) A széesényi gépállomás az elmúlt évben többek között azért nem tudta kellőképpen segíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztését, mert nem jól javították ki az erő- és munkagépeket. A traktorlsták, szerelők most okultak a hibából. Kifogástalan minőségben, határidőre, s 110 százalékra teljesítették a gép javítási tervet. Február 10-én tartották a gépszemlét. Éz alkalomkor 50 tagból álló szemlebizottság győződhetett meg a gépállomás dolgozóinak jó munkájá- róL A szemlebizottság tsz- elnökökből, tanácselnökökből, s kitűnő szakemberekből tevődött össze. A bizottság elsőként Szmol- n.ív István brigádvazető erőgépeit vizsgálta felül. Több erőgépet széjjel szereltek, de hibát nem találtak, összesen 16 erőgépet szereltettek széjjel, de egyiknél sem találtak kifogást. A bizottság elismerte a cséplőgépek javításának minőségét is. A bizottság tagjai — különösen a tsz elnökök — megelégedetten távoztak a szemléről, hisz biztosítottnak látják a tavaszi munka időelőtti jó elvégzését. ★ ÚJ ÉLÜZEMEINK Az 1954. negyedik negyedévi eredmények alapján megyénkben is több üzem nyerte el a kitüntetést. így az ÉM Il-es számú Kőbánya Vállalat Nóg- rádkövesden, a Zagyvapálfalvi Üveggyár,- a Salgótarjári Vasöntöde és Tűzhelygyár,«valamint Zagyvarónán a Magyar Vasötvözetgyár szerezte meg az élüzem-jelvényt. ★ Pótolták az export-lemaradást A Salgótarjáni Üveggyár folyó hó 22-én fejezte be havi tervét. Az esedékes első negyedévi tervvel szemben hét napos előnyük van. Az üveggyár dolgozói ma örömmel jelentették, hogy pótoRák január havi export lemaradásukat. A jó munka eredményeképAa olcsóbb tóglaggártás érdekében pen most arról adhatnak számol, hogy 1954. évhez viszonyítva a nem javítható selej- tet 51,4 százalékkal csökkentették. Ez azt jelenti, hogy ez év első hónapjában az üzemben elkészített termékeknek alig fél százaléka volt nem javítható selejt. Ezzel párhuzamosan csökkent az egy főre eső selejtérték is. Amíg 1954- ben havonta átlagosan 3.32 forint volt az egy dolgozó által gyártott selejt értéke, addig ez januárban mindössze (Tudósítónktól) A Zagyvapálfalvi Bánya- és Építőipari Vállalat Igazgatósága 1955. évre elsőrendű feladatként a téglagyár minőségének fokozását, a mennyiség emelését, a gépek kapacitásának fokozását, valamint az önköltség csökkentését tűzte ki célul. A kitűzött cél elérésére új égető-kemencét állítanak üzembe. A kijavított gépek, szállítóeszközök, szerszámok, szállító pályák lehetővé teszik, hogy a tégla előállítási költségeit csökkentsék. Ezek a feladatok, valamint a dolgozók lelkes munkája segítik a vállalat tervének maradéktalan teljesítését. Ezt bizonyították a januári és februári eredmények. A gépek intenzívebb kihasználása érdekében a vállalat vezetősége tervbe vette, hogy a téglagyártásnál is bevezetik a kétműszakos munkanapot. A minőség megjavítása érdekében az anyag keverésére és hengerlésére sokkal nagyobb gondot fordítanak, mint az előző években. A már előre kibányászott anyag minősége biztosítja a márciustól kezdődő főszezon termelésének folyamatosságát. Ezzel a felkészüléssel biztosítja a vállalat a kitűzött feladatok sikeres végrehajtását, a kormányprogramnak megfelelően. A vállalat célja, hog5> megfelelő mennyiségű, elsőrendű minőségű és olcsó téglával lássa el a családi házakat építeni akaró dolgozókat.'
