Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-02 / 10. szám

1455 február 2. SZABAD XOGRAfl 5 HETVENMILLIÓ SZÁJJAL . 'Hetvenmillió ember pusztult a; a második világháborúban, Hetvenmillió szájjal hadd mondjuk el nektek, emberek, hogy a fergeteges aknatűzben oly iszonyúk a sebek! Hadd mondjuk el hústalan ajkunkkal. kitépett nyelvvel. Csontkezűnk csontujjait a földbe vájva: nem élhetünk! Nem élhetünkt Nem élhetünk, mert széttépett a gránát. mellünkben szurony vájt sebet, idegeink szétroncsolt húrjain tor* indulót vert a rémület. , [.Angolt a föld. mi mégis reszkettünk, két fülünk csontig lefagyott; ringtunk a jeges Visztulában: •— százezer csontkemény halott —« szemünk kifolyt Belgrad ostrománál, lábunk Jasinál maradt, húsunkat, bécsi országúton morzsolta szét a tankcsapat. Két karunk üszkös csonk. lett. nem ölelhet többé soha! Hetvenmillió szájjal német, olasz és francia, angol ukrán és jugoszláv — hisz oly egy a fájdalom! — hadd mondjuk el: nem mi akartuk a szívlövést a Donon! Nem mi akartuk a légnyomást London külvárosán: ‘ szivünk Párissal együtt vérzett Prágában s Líbia homokján. Nem mi akartuk a repeszhalált, a lángmarta sebek kínjait! Élni szerettünk volna, nem széttépni Budapest karcsú hídjait.,, Akik azt. akarták, most is élnek s habzsolnak változatlanul... őket nem dermeszti tömegsírunk mélye őket nem kísérti már a múlt! Vigyázzatok ma. emberek ti leskelödő gyilkosokra> Mind úgy fortyog, úgy rabolna, mint az árvizek szennyes sodra. Nincs szélvész, mely felkavarna ennyi korcsot, ennyi kártevőt: uszítok, őrültek, mást halálba hajtők s maguknak kincset csürgetők. Míg Leningrad utcáira küldték velünk a pusztító halált, pénzéi olvasta mind c bunkerében * világbékéről prédikált. Világbéke? Világbéke is van! Ha megfogja egymás kezét: a Themzétől a Volgáig békében építhet a nép, Hetvenmillió halott szájjal kiáltunk nektek, élő emberek! Legyetek, ina erősebbek a vasnál s miként a tűz, olyan éberek, Vessetek és arassatok, óvjátok a jó gyümölcsfák ágait s füstöljétek el az ordas rosszat onnan, ahol gyermek álmodik. Daloljatok zengő, tiszta szívvel és építsetek szilárd falat: így lesztek erősek. így torpantjátok meg a farkasokat Mint a villám, ha sörényét Kibontja az éjek homlokán: Világítsatok Paris felé: Békét! Békét annyi harc Után! Kiáltsatok minden nyelven: Pusztuljanak mind a gyilkosok! Legyen, aki háborút akar millió szór átkozott! Csak karotok dús erdeje fojthatja beléjük a szót. Mert hatalmuk porrá omlik, Fellegváruk földig romlik, ha ti nem adtok újabb hetvenmiUiót! Várszegi György eMMnMUIllllllltH«llll*tlllllNIIMim*l: Az új bérezés sok aránytalanságot megszüntet A tanteremben már 8—10 kartársnő várakozott, hogy rész tv ehess e nek a tapasztalat- cserén. Már megkezdődött a tanítás, s még mindig érkeztek. Hu- szoníketten jöttünk össze. Töb­ben. mint számították. Érdemes volt eljönni. Min­den nevelő csupa szem és fül volt. Mindent látni és hallani akartak. írt és jegyzett min­denki. Amikor a megbeszélés elkezdődött, egyöntetűen hang­zottak az első megnyilatkozá­sok: „Én az egész tanítási leje­gyeztem!“ Volt tehát mit je­gyezni és érdemes volt leje­gyezni. Nagybátonyban a kis „zene­szerzők“, itt pedig a kis „rejt- vényfejtők“ munkája örven­deztetett bennünket. Öröm az, ha munkánk nyomán tudás fa­kad. Ki ne örülne, ha látja, amikor a tanár bácsi által éne­kelt dallamot egy harmadikos gyerek hangjegyékkel lejegyzi. Vagy. amikor a betűvetéssel most ismerkedő 'kicsi, elsőosz­A Pedagógus Szakszervezet és Oktatási Osztály tapasztalatcseréjén Zagyvapálíaiván táiyos a betűket tartó pajtásait úgy sorakoztatja, hogy az ér­telmetlen betűk, sokatmondó szavakat adjanák. Ez csak egy, az ott látottak és hallottak kö­zül. So\k jobbnál-jobb és gazdag eredményt hozó eljárást láthat­tunk itt. Igazolva láttuk azt is, hogy az ismeretszerzés alapja a sók- oldalú szemléltetés, de kész­séggé, szilárd tudássá csak sok- sok alkalmazás, gyakorlás árán válik. Nekem az elmondottakon kí­vül még azt is jelentette ez a találkozó, hogy a jövőben sok­kal több segítséget tudok adni az első osztályt tanító nevelő­nek is. Miként Nagybátonyban, itt is elhangzott a kérdés: „Ha újból kérjük, hívjuk a kartácsaikat, eljönnék-e tapasztalatcserére?“ Ott leszünk! Igazgató kartársák, a legkö­zelebbi találkozón az érdekelt nevelőkkel együtt legyünk ott mi is! Így többet segíthetünk. Szentirmai István, ált. isk. ig. Glózer János szatoki lakos panasszal fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy Szátokon a be­gyűjtő, özv. Topolcsik Józsefné nem vette át a beszolgáltatásba hízott kacsáját. Szerkesztőségünk a panaszt eljuttatta az illetékeseknek, ahonnan a következő választ kaptuk: A panaszttevőnek tel­jesen igaza van. s a felelősség kizárólag csak a gyűjtőt terheli. Levelünk nyomában De több panasz is merült már fel a begyűjtő ellen és így a felsőbb szervek felelősségre fogják vonni özv. Topolcsik Jó­zsefnél. Függetlenül attól azon­ban Glózer elvtársnak a hátra­lékát rendezni kell, nem hízott­baromfival, mivel azzal nem rendelkezik, hanem helyette mást, helyettesítésre alkalmas terméket adhat be. A tejcsarnokkezelő Az új bányabérezéssel kap­csolatos határozatokat átta­nulmányozva, megállapítottuk, hogy az jó és sok aránytalan­ságot fog kiküszöbölni. Tudomásunk szerint eddig nagyon sok üzemnél a fejté­seken volt a legnagyobb kere­seti lehetőség, ami a gyakor­latban annyit jelentett, hogy a feltárási és elővájási csapatok kereset szempontjából háttér­be voíomc helyezve. Minden üzemnél tudják, hogy a feltá­rásoknál és az elővájásoknál nagyobb szaktudásra van szükség, mint a fejtéseknél. Az új bérezés ezen fájó pon­tot megszünteti, ami az előre­haladás sebességét is meg fog­ja gyorsítani, mert az itt dol­gozók nagyobb kedvvel vég­zik majd munkájukat. Azt is helyesnek tartjuk, hogy a fenntartók keresete is rendezve lesz, mert bizony tok esetben a fenntartóknak tokkal nehezebb a munkájuk, fcúntha szénben dolgoznának. Á Minisztertanács határoza­ta szerintünk feltétlenül jó ha­tással lesz a termelésre, ami azután dolgozó népünk élet- színvonalának emelésében is megmutatkozik majd. GASPARIN ANTAL légl'elelős főaknász, GYARMATI GÉZA körletvezető. $ KADLÓT ERNŐ KÖRLET VEZETŐ ESZAK1-TÄR0, SZO­ROSPATAK: ,.A fizikai és műszaki dol­gozók részéről előnyösebb az új bérezés. Egyszerűbb a kereset kiszámítása. Az új bérezéssel szerintem sokat segí­tettek a fenntartóknak. Ez he­lyes is, mert sok függ munká­juktól. Tudvalévő, hogy fenn­tartásnál főleg idősebb, és ta­pasztalt bányászok dolgoznak. Erre szükség van, mert gyak­ran olyan munkát kell elvégez­niük, amire a fiatal vájárok képtelenek. Az eddigi bérezés nem adta meg az öreg fenntar­tóknak azt, amit meg kellett volna nekik adni. Hiányt szen­vedtek. Gyengébben kerestek a bonyolult számítások miatt. Most, februártól más lesz a helyzet. A többi dolgozók a fenntartók munkáját becsülik majd és végzett munkájuknak megfe'elöén, keresetük is emel­kedik.“ Cereden Czene Ferenc Bálint felesége a tejcsarnok-kezelő. Ez nem is volna hiba. A baj ott kezdődött, hogy nem a feleség kezeli a tejcsarnokot, hanem a férje. Czene Ferenc Bálint pe- ' dig nem egészséges ember. Jelentették is már a cerediek fűnek-fának az esetet, sőt a régi tanácselnöknek. is. de ké­résük még mindenhol süket fü­lekre talált. De ha megnézzük Czene múltbeli tevékenységét, abban is látunk egy csomó fe­kete foltot, hiszen ő öltötte ta­lán először Cereden magára a nyilas inget. A tejcsarnokban sem egyedül dolgozik, hanem ott van mellette két kislány — az egyik ugyan feleségének test­vére, de „csóréért“ dolgoztatja őket. Mikor megkérdeztem a feleségétől, aki nem rég jött vissza kórházból, hogy mit fi­zet a két kislánynak a munká­jukért, azt a választ kaptam: „Egy hétre hét napot.“. Hetyke válasz ez. Államunk senkitől nem kívánja ingven a munkát, és nem kívánhatja ezt senkitől Czene Ferenc Báiintné sem. A cered-tótújfalusi Buzaka- lá-sz Termelőszövetkezet dolgo­zói így nyilatkoznak Czenené- ről. hogy „ráutazík“’ a csoport- tagokra, sokszor helytelenül méri a tejüket. Előfordul azon­ban olyan dolog is. hogy mi­kor az egyik kannába 15 liter tejet küldött be Kapás And­rás és Mag György azzal az indokkal, hogy három légy van a tejben és büdös a kanna, visszaküldte a te­jet. A visszaküldött tej mellé jegyzőkönyvet is mellé­kelt. amelyet Csernus Margit és Kovács Barna mint tanú is aláírt. Czene Ferenc Bálint it helyesen járt el. hiszen piszkos tejet átvenni nem szabad. A baj ott történt, hogv mire a tej visszaérkezett, csodák csodája, 16 literre szaporodott. Lehetséges, hogy a hidegben a tej felduzzadt. De mi azt hisszük, hogy inkább kannacse­re történt, amelynek persze Ka pás András és Mag György itta meg a levét. Utasi Pál. a cered- tótújfalusi Búzakalász TSZ egyik dolgozójának pedig önké­nyesen leértékelte a tej minő­ségét, bár Csépe Géza, a járási tanács kiküldötte megállapí­totta, hogy a tej jó, ő mégis csak 2,60-nal akarta a tejet ki­fizetni. Mikor Utasi Pál ez el­len tiltakozott, egyszerűen visz- szaküldte a tejét, s megüzente, hogy most már nem 2,60, ha­nem 2.— forintjával fogja át­venni. A cerediek — de a tót- újfalusiak is — sokszor gondol­ják és hangoztatják egymás kö­zött, hogy vajon meddig lesz ez még itt. Czene Ferenc Bálint meg neveti őket. és kerek-pe­rec kijelentette: „Vannak a há­tunk mögött, akik minket még pártolnak, és ezután is pártfo­golnak. ha valami bajunk len­ne. Minket szeretnek a veze­tők. már persze a felsőbb veze­tők." Mi most arra kérjük az illetékes felsőbb szerveket, hogy a dolgozóikat meghallgat­va, távolítsák el sürgősen Cze­ne Ferenc Bálintot a tejcsar- nokból, és tegyenek oda arra megfelelő embere 2X2 néha 5 Jelenet a „2x2 néha öt“ című színes magyar filmből. Be­mutatásra kérői a salgótarjáni „November 7“ filmszínházban február 3—9-ig, Kist erényén február 12—15-ig. 'MIHIMtl Termelési bizottságok gazdakönyve Szerkeszti: Gömöri Henrik SOK GAZDÁNAK nincs módja arra, hogy az őszi kalá­szosa alá megfelelő pillangós előveteményt biztosítson és így kukorica után veti azt el. Azon­ban ilyen kényszerhelyzetben is találhatunk megoldást. Gon­doskodni kell korábban érő (nem rövidebb tenyészidejű) kukorica fajtáról. Ugyanis a korábban beérő és többször megkapált kukoricát 10—14 nappal előbb takaríthatjuk be és így idejében még kétszer is el lehet végezni a talajelőké­szítő munkát. Az ilyen kukori­cavetőmagot már most be kell szerezni, mert ha a vetés ide­je elérkezik, a munka torlódása miatt nincs idő a gazdának vetőmag után járkálni és a kéznél lévő későn érő vetőma­got kell elültetnie. A KÉSÖN VETETT, vágj- az őszön gyengén fejlődött őszi ka­lászosokat igen jól megsegíthet­jük. a trágyátelepek álján lévő apró földes trágyával. Ahol ilyen trágya nincs, ott a pétisó­val való fejtragyázás alkalma­zása a legcélszerűbb. Arra kell ügyelnünk azonban, hogy a pillangós elővetemény után ve tett őszi kalászosokat nitrogén tartalmú műtrágyával ne fej­trágyázzuk, mert az esetleges nitrogén túltengése miatt — különösen esős időjárás esetén — könnyen megdűlhet. A péti­sóval való fejtrágyázást azon­ban lehetőleg még a fagyon vé­gezzük el, hogy a vegetáció in­dulásakor feltárva, készen le­gyen a növény részére. MEHESZEK FIGYELEM A Földművesszövetkezetek Noq* rádmegyei Szövetkezeti Központ­ja közli, hogy a földművesszö- vetkezetek keretében működd egyénileg termelő méhészszak* csoportok február 6-án délelőtt 10 órakor, Salgótarjánban, Bar, tők Béla út 14. szám alatt az ál­lami általános iskola (volt bá­nyaiskola) helyiségében megyei méhészgyűlést rendez. A méhészgyűlésen résztvesz* nek Koltay Pál és Illa István méhésztársak. akik méhészeti szakelőadást tartanak megyénk méhészei részére. Erre a gyű­lésre megyénk minden méhé­szét szeretettel meghívjuk. Kö­zöljük egyben, hogy a méhész- gyűlésre beutazó efvtársak ré­szére útiköltséget a rendezőség nem térit, Zét! Sándor Szlovák népi művészek Bánkon ^ felszabadulás után — de különösen 194S óta — gyökeresen megváltozott a né­pi demokratikus országokban élő nemzetiségiek élete. Teljes egyenjogúságot élveznek annak az országnak a népével, ame­lyikben élnek. Hazánkban is saját anya­nyelvű iskolákban tanulnak, kultúrcsoportjaik, népük mű­vészi hagyományait gyűjtik és mutatják be nagy sikerrel, te­hát nemcsak gazdasági, de kul­turális vonatkozásban is tel­jesen egyenjogúak a magya­rokkal. A Népművelésügyi Mi­nisztérium nemzetiségi osztá­lya a legmesszebbmenően tá­mogatja a nemzetiségű kultúr - csoportokat. Ezek a kultúrcso- portdk eddig főként zene-, tánc és énekkarokkal szerepeltek és saját népük régi és új táncait és dalait mutatták be. A tót­komlóst szlovák népi együttes az első a szlovák kultúrcsopor- tok közül, amely a felszabadu­lás óta egész estét betöltő szín­darabbal mutatkozik be. A budapesti szlovák szövet­ség tótkomlóst szlovák színját­szó csoportja már másodszor van kultúrkörúton az ország­ban. A mostani tizenegynapos turné keretében jöttek el hoz­zánk, Nógrád megyébe is. Négy megyében szerepeinek ez­alatt a 11 nap alatt, Békés, Pest, Nógrád és Komárom me­gyék szlováklakta ‘községeiben mutatják be nagy sikerrel egy szlovák író. Jozef Gregor Ta- jovszky Asszony törvény (Zens- ky iákon) című négyfelvonásos vígjátékát, mindenütt nagy si­kerrel. A vígjátékot egyébként egyidőben játsszák a pozsonyi Nemzeti Színházzal, ahonnan január 1-én a pozsonyi rádió is közvetítette. A tótkomlóst együttesnek nehezebb dolga van, mint % pozsonyi Nemzeti Színháznak, hiszen sokkal ki­sebbek a lehetőségeik. Különö­sen az ilyen körút alkalmával Tótkomlóson szép nagy kultúr- ház van, nagy színpaddal, de a turné alatt, sokszor olyan községben mutatják be az elő­adást, mint például január 27-én Bánkon, ahol bizony olyan csöpp a színpad, hogy nem kis feladatot jelent a jó előadás biztosítása. A kisebb lehetősegek azonban semmit sem vonnak le az előadás érté­kéből, nem csüggesziik el sem a tótkomlósiakat, sem a ban­kiakat. Az előadás előtt a néző­téren és a függöny mögött a színpadon egyaránt vidám, iz­gatott hangulat uralkodik. A bánkiak már hallottak róla, hogy a tótkomlósiak a leg­szebben beszélik a szlovák nyelvet és hogy kultúrcsopor- tuk — nemcsak a színjátszók — de a táncosok is már nagy hírnévre tettek szert az ország­ban. Most aztán nagy kíván­csisággal várják az előadás kezdetet, amely ezen a csöpp színpadon is olyan jól sikerült, hogy a jelenetek közben gyak­ran fölcsattant a nevetés ju­talmazta nyíltszínű taps a ki­tűnő alakításokért. Azt hisszük, a legnagyobb meglepetést a bánkiaknak még­is az okozta, hogy a darab­ban nemcsak fiatalok szerepel­tek, hanem az egyes személye­ket olyan korú szereplő alakí­totta. amilyent a darab meg­kívánt. Bánkon ugyanis igen húzódoznak az idősebbek a kultúrcsoportban való szerep­léstől. Igaz. hogy ez nem is csoda, hiszen alig pár hónap­ja indult meg a komolyabb kul­túr murika a községben, de re­méljük, látva a jó példát, ők is aktívabban kiveszik majd ré­szüket ebből is. Amilyen lel­kesedéssel fogott a kultúrmun- ka irányításához a község új, fiatal gyakorlóéves szlovák ta­nítója, Kukely János, bizonyá­ra sikerül az idősebb korosz­tályban is felkelteni az érdek­lődést, mint ahogy eddig már a fiatalok jórészénél sikerült. A tánc- és színjátszóé so* port szeptember óta, mi­óta ő a községben van, már többször szerepelt. Most ismét két új táncot, tanultak a tán­cosok. a színjátszók pedig most tanulják a Többet ésszel, mint erővel és a Nevelni kell az asszonyt című jeleneteket. Far­sangra esztrád-műsorral ké­szülnek. Kukely elvtárs sokat tanulhatott ezen az esten a tót- komlósiaktól. A tótkomlósi kul- túrház igazgatója, Karasz Pál, a szlovák iskola igazgatója nemcsak szervezi a 'kultúrmun- kát. hanem aktívan résztvesz abban, ő a zenekar vezetője és egyben kitűnő Harmonikas is. A színjátszócsoport vezető­je, Laukó Pál. szlovák tanár nemcsak vezeti a csoportof és tanítja a szerepeket, hanem ő maga egyik leglelkesebb sze­replője is — az Asszonytörvén]/ című vígjátékban nagyon te­hetségesen alakította a főszere­pet. Egyébként az előadás min­den szereplője méltán tetszett a bánkiaknak. Az idősebb sze­replők is olyan természetesen mozogtak a színpadon, mintha csak oda születtek volna. Ez a vendégszereplésük föltétlenül segít a mi nemzetiségű kultúr- csoportjainknak is, bátorságot önt beléjük ahhoz, necsak esztrád-müsorokkal szerepelje­nek, hanem időnként bátran tűzzenek műsorra egy-egy szlo­váktárgyú, egész estét betöltő színdarabot is. A csoport másnap Vany arc községben szerepelt, ahonnan Oroszlányba mentek. Sok sikert kívánunk további munkájukhoz, a szlovák sz9* vétségtől pedig azt kérjük, job­ban támogassa ilyen irányban a Nógrád megyei kultúrcsopor- tokát is. Reméljük, csak az első kezdeményező lépés az a tér- vük, hogy márciusban a va- nyarci kultúrcsoportot kultúr-, körútra viszik, vegyes szlovák és magyar műsorral.

Next

/
Thumbnails
Contents