Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-23 / 16. szám
2 SZABAD A'SgRAD 1935 február 23. f&üldöttvál asztó értekezletet tartott a Járási DISZ A balassagyarmati járási párt-végrehajtóbizottság tanácstermében a járási DISZ- bizottság küldöttválasztó értekezletet tartott, melyen körülbelül 110 DISZ-tag jelent meg. Hegedűs elvtárs, a balassagyarmati járási DlSZ-bizott- ság titkára beszámolt a járás DISZ-szervezeteinek eredményeiről és hiányosságairól. Mint mondotta: — A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata óta az ifjúságunkra háruló feladatok zömét többségükben eredményesen oldotta meg. A mi ifjúságunk előtt nem közömbös, hogy békében éljen és építse az országot, vagy a háború áldozata legyen. Egyre világosabban látják, hogy az imperialisták, az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei egy újabb világháború kirobbantására készülnek, s meg akarjak semmisíteni az eddig elért eredményeinket. E céljaik megvalósítását szolgálják Nyugat-Németország felfegyverzése is. Ifjúságunk tiltakozik ez ellen. Élni akarnak, dolgozni, alkotni olyanokat, amelyek az emberi társadalom fejlődésének ügyét szolgálják. Az elmúlt öt év megmutatta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ifjúsági szervezeteink komoly eredmények elérésére képesek a munka bármely területén. Harmincegy DISZ alapszervezet dolgozik járásunkban. Jelenleg két községünkben nincs alapszervezetünk. Becskén és Szandán. Taglétszámunk 1040 fő, 350 nő, 690 féríi. Itt még javítani valónk van, annál is inkább, mert járásunkban 4000 fiatal él. Ezek a számok megkövetelik, hogy növeljük a DISZ befolyását a fiatalok között. Bár az utóbbi időben javulás mutatkozik, melyet bizonyít, hogy az elmúlt három Ijónapban 157 fiatal kérte a felvételét a DlSZ- szervezetbe. Ez az eredmény főként annak köszönhető, hogy a DISZ alapszervezeteink egyre jobban kielégítik a fiatalok igényeit mind sport, mind kulturális téren, A párt Központi Vezetőségének és a Minisztertanács decemberi határozatának végrehajtásához — mely a mező- gazdaság fellendítését irányozza elő — ifjúságunk nagyban hozzájárult. Ifjúságunk nap mint nap foglalkozik a mezőgazdaság problémáival, annál is inkább, mivel járásunk mezőgazdasági jellegű. Kivették részüket az elmúlt év munkájából is. Aratóbrigádokat szerveztünk Szügy ben, Csesztvén, Nógrádkövesd, Dej- tár stb. községekben, ezenkívül DISZ-íiataljaink segítettek az olyan idősebb dolgozóknak is, kik munkaerőhiányban szenvedtek, például Cserhátsurány- ban, Magyarnándorban. Belekapcsolódtunk az országos cséplési versenybe is. 31 alapszervezetünk közül 23-an versenyeztek az ország valameny- nyi DISZ-brigádjával. Legjobb eredményt Érsekvadkert, He-, rencsény, örhalom, Csesztve község DISZ-brigádjai érték el, kik a gyors beadás érdekében már a cséplőgépeknél is íolytatták a felvilágosító munkájukat, A DISZ Központi Vezetőség felhívására öt alapszervezetünk benevezett az országos silózási versenybe, melyben az érsekvadkerti DISZ-íiatalok országos viszonylatban a negyedik helyezést érték el, s ezért a Földművelésügyi Minisztérium és a DISZ Központi Vezetőség egy világvevő rádióval jutalmazta meg őket. Segédkeztünk a tanácsválasztások előkészítésénél is. Két alkalommal megrendeztük az új választók találkozóját, ahol ismertettük a tanácsok jelentőségét. A választások idején a DISZ fiatalok minden községben futárszolgálatot láttak el a választások gyors lebonyolítása érdekében. Több községben műsort és táncmulatságot rendeztek. Ezekhez az eredményekhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben egyre több pedagógus kapcsolódik be a DlSZ-szervczctck munkájába. A járás területén a 14 Petőfi iskola legtöbbjét pedagógusok vezetik. Nincs is lemorzsolódás, sőt a beindulás óta a haligatók létszáma emelkedik. Az előadásokon szívesen vesznek részt a DISZ-en kívüli fiatalok. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek Arató János patvarci iskolaigazgató, Daró- czi Ferenc magyarnándori iskolaigazgató és Muzsik Ilona drégelypalánki nevelő. Eredményesnek mondhatjuk kultúrlejlődésünket is. A járás területén egy-két alapszej- vezet kivételével mindenhol műsorral készülnek felszabadulásunk és a II. kdhgresszus méltó megünneplésére. Több alapszervezetünk állandó színjátszó és tánccsoporttal rendelkezik, mint például Mohóra, Magyarnándor, Érsekvadkert, Drégelypalánk, Cserhát- haláp, Örhalom stb. Ezek a kultúrcsoportok több községbe ellátogatnak, hogy szórakoztassák a dolgozókat. Különbö- sen megnőtt az érdeklődés a háromíelvonásos népszínművek iránt. Fejlődőben van sportéletünk is. Egész sportfejlődésünk egyik gátló oka, hogy fiataljaink nem igen szeretnek sportszerűen élni, nem tartják be az edzők utasításait. Az italban keresik a győzelemhez szükséges „erőt”. Legnagyobb az érdeklődés a céllövészet iránt. A beszámoló második részében Hegedűs elvtárs a DISZ- fiatalok magatartásával foglalkozott. Az elmúlt évek folyamán fiataljaink gondolkodási módja, helytállása és a munkához való viszonya lényegesen megjavult—mondotta Hegedűs elvtárs. Magukénak érzik az ()r- szágot, helytállnak a termelésben és egyre nagyobb az aktivitásuk a kezdeményezés terén. Valamennyi DlSZ-szerve- zeteink közül kiemelkedik a berceli gépállomás DlSZ-szer- vezeteink munkája, akik közül többen kormánykitüntetésben részesültek. UrcdnténveÉnk mellett vannak hibák is. Mint például a fiatalság részéről megmutatkozó cinizmus, a felületesség, nemtörődömség. Ez különösen megmutatkozik a szocialista tulajdonhoz való viszonynál. De nem mentesül fiatalságunk a kozmopolitiz- mustól sem. Sokan lebecsülik eredményeinket, megtépázzák a régi hagyományokat s teret adnak a kozmopólita nyugati kultúra terjedésének. A járási DISZ-bizottság sem tett meg mindent a DISZ-élet megjavításáért. Ellenőrzéseink nem adtak kellő segítséget, nem teremtettük meg a többi tömegszervezetekkel a kellő kapcsolatot, összhangot. Mi a DISZ-bizottság, de az alap- szervezetek vezetőségei is saját erőnkből akartunk elvégezni minden munkát. Legtöbbet az úttörőkkel foglalkoztunk, mint a DISZ tartalékaival. Ezek a pajtások őrsönként összegyűjtik és feldolgozzák a község történetét, népi hagyományait, meséit, régi hímzéseit s jelenleg hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára hálazászlókat készítenek. Hegedűs elvtárs beszámolója végén a DISZ-tagok feladataival foglalkozott, melyeket öt pontban foglalt ősire: 1. A párt és a kormány határozatainak ismertetése, tudatosítása és a határozatok végrehajtására való mozgósítás. 2. A tömegkapcsolat kiszélesítése és elmélyítése. 3. A II. kongresszus tiszteletére a taglétszám növelése. A vezetőségi tagokkal és csoportvezetőkkel való rendszeres foglalkozás, vezetőségi ülések és a taggyűlések rendszeres megtartása. 4. A kultúráiét további fejlesztése, valamint a sportnak a párt központi vezetősége határozata alapján való kiszélesítése. 5. A pártvezetés biztosítása az alapszervezetek életében. A beszámoló után Hozzászólások következtek. Elsőnek Pásztor Jenő, a járási Hazafias Népfront-bizottság elnöke szólalt fel. Hiányolta, hogy a beszámolóban nem foglalt helyet a DÍSZ és a Hazaiias Népfront kapcsolata. „Minket azért hívott létre a párt — mondotta — hogy tumo.itsük azokat az erőket, amelyek dolgozni akarnak a nép érdekeiért. Idáig a fiatalsággal való kapcsolat nem kielégítő. Minden községben van mit tenni, s főleg ki kell használni a falu lehetőségeit, mert az állam nem adhat mindenre pénzt. Társadalmi munkával sok mindent meg lehet oldani. Ezután Daróczi Ferenc, a magyarnándori általános iskola igazgatója emelkedett szólásra és a fiatalság magatartásáról beszélt. Elmondotta, hogy a fiatalságban nagyfokú fiatalos erő rejiik, mely minden áron utat tör és azin keil lennünk, hogy ezt a fiatalos erűt jó irányban, a szséíahzmus építéséhez használjuk fel. Katona Aranka, a járási MNDSZ elnöke a hibákról beszélt. Bírálta a DlSZ-bizottsá- got, mert — mint mondotta — nekik kellene legtöbb segítséget adni az alapszervezeteknek. De több esetben ez hiányos. A DISZ-bizottságnak azon kell lenni, hogy még több DISZ-tagot szervezzenek be. Javítani kell a kollektív munkán is, mert jelenleg az a helyzet, hogy öt-hat vezetőségi tag dolgozik. Ezek a megterhelő féladatolf közepette eliáradnak és leváltásukat kérik. Majd a DISZ- tagság magatartásáról beszélve elmondotta, hogy tóba esetben cinikus magatartást tanúsítanak az idősebbekkel szemben. Elmulasztják a tiszteletadást az idősebbek felé. Nem ápolják kellőképpen a régi hagyományokat. A DlSZ-helyisége- ket is erősen megrongálják. Harcot kell folytatni az ifjúság neveléséért, mert a DISZ- szervezet a párt aranytartaléka. Kónya Ferenc elvtárs a tag- díjfizetésről beszélt és hozzászólása végén versenyre hívta ki a járás összes DlSZ-fiatal- jait a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Arató János, Csitár község küldötte arról beszélt, hogy a pedagógusoknak nemcsak addig keil az ifjúsággal foglalkozni, amíg az iskolában tanulnak, hanem azután is. Törődni kell a liatalok életével, nem szabad őket hagyni, hogy rossz útra térjenek, kocsmázzanak, duhajkodjanak, verekedjenek. A DISZ-íiatalok nevelését társadalmivá kell tenni. S főleg vigyáznunk kell arra, hogy ifjúságunk irányítása olyan kezekbe kerüljön, amelyek képesek e fontos feladat megoldására. Fokozott mértékben kell kifejleszteni a sportot, a kulturális megmozdulásokat, ki kell szélesíteni a Petőfi iskolákat. Meg kell szervezni a fiatalok szabadidejét, az osztályharcra nevelni őket, tudatosítani velük életszínvonalunk emelésének előíel- tételeit és azok megteremtésére aktivitásukat biztosítani. Tandel elvtárs a szervezés hiányosságáról beszélt. Elmondotta a párt- és DlSZ-kapcso- lat néhány fogyatékosságát és azt a feladatot állította a járás DISZ-fiataljai elé, hogy harcoljanak jobban a párt határozatainak végrehajtásáért. A DISZ-íiatalok állandóan ismertessék a dolgozók körében, hogy ezek a határozatok végrehajtása l|het csak az egyedüli út az életszínvonal emelkedéséhez. MA TÍZ ÉVE, 1945 február 23-án halt meg a legnagyobb szovjet írák egyike, Alexej Nikolajevics Tolsztoj. Főúri, grófi család gyermeke volt. írói munkásságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti korszakában nem tudta hatalmas író tehetségét kibontakoztatni. Származása, a társadalmi liorlátak kötötték, akadályozták látásában. Becsületes, tiszta írói szándéJca még akkor nem látta a célt, az új utat, amely írói nagyranövését, feladatának igazi betöltését lehetővé tehette volna. Hiányzott ismeretköréből a nép igazi arca és azoknak a társadalmat mozgató, forrósító erőknek az igazi ismerete, amelynek később ő maga is katonája lesz. De ismerte az elzüllő, elszegényedő, az előrehaladó időtől lemaradó nemességet és már első irodalmi próbálkozásaiban is sajnálkozás, vagy megható- dottság nélkül, reálisan igyekezett ábrázolni őket, az írói igazmondás igényével. Ha szűk horizonton is, de tágra nyitott szemmel tetkintett szét. A nagy forradalomban még az orosz értelmiségi réteg bizonytalankodó szemével figyelte az eseményeket. A forradalomban pusztítást látóit csupán, nem látta, hogy a régit leromboló forradalom nyomán új, szebb, igazibb élet születik majd. Külföldre emigrált, de itt sem tagadta meg hazáját. A. N. Tolsztoj Figyelte a polgárháború után meginduló hatalmas építést és hamarosan igaz valóságában látta már, hogy mit is jelent a szovjet ember. Visszatért hazájába, amely visszafogadta, megbecsülte őt, biztosította nyugodt, anyagi gondoktól mentes életét, megadta neki az írás lehetőségét. Célt adott neki. A népet, a hazát, a haladást és a murikat szerető és igazán ábrázolni tudó, a szovjet embert nevelő, tanító, halhatatlan íróvá formálta. Az új szovjet élet hatalmas alkotásokra inspirálta Alexej Tolsztojt. Amelyek mögött elhalványulnak, jelentéktelenné lesznek az első írói korszakban írt művei. LEGJELENTŐSEBB, legnagyobb műve a „Golgota” című regénytrilógia. Az orosz értelmiség együk részének a forradalom előtti, a forradalom, a polgárháború alatti és utáni éleiét mutatja be az író. Hogyan látják meg a forradalom igazát, hogyan állanak a nép mellé, hogyan találják meg helyüket az új életben. Becsületes, hazájukat szerető, haladni vágyó emberek, akik azonban nem látják, hogy azért kell lerombolni a régit, hogy megszülethessen rajta az új. A körülmények jó irányba sodorják őket és a regény végén már, mint az új hazában, új, eddig soha nem látott nagy munkára induló, derűs bizakodó embereket látjuk őket. ő írta a. szovjet irodalom legjobb, legnagyobb történelmi regényét, az „I. Péter”-t. A regénytrilógia hamisítatlanul mutatja meg az 1. Péter korabeli Oroszországot. Egész nagyságában, tisztán állítja elénk Péter cár alakját, aki bár sokszor szembenállóit a néppel, a földesuraik cárja volt, mégis szerette hazáját, bátor, határom zott politikájával megteremtette, megerősítette az orosz nemzeti államot, bekapcsolta a haladás folyamatába. És ő írta a legjobb szovjet drámát, a „Rettegett Iván”-t. A régi tankönyvek Despotának emlegették IV. Ivánt, de a nép másként emlékezett — jótevőiének tartotta, meséibe, dalaiba foglalta. Tolsztoj drámájában Iván cár haladó uralkodóként áll előttünk. Céltlátó, tehetséges és Okos ember az akkori időkhöz képest, aki a bojároknak az ország széttagolására irányuló kísérletét letörve, erős központi hatalmat épített. Sorolhatnánk még figyelemre méltó nagy alkotásait. Alexej Tolsztoj ma már az egész világon ismert nagy író, műveit mindenütt olvassák, nevét a világirodalom legnagyobbjai között emlegetik. Az ő írói útja nem mást bizonyít, mint azt, hogy a szovjet rendszer nyit igazi utat a tehetségesek számára, érleli őket igazán naggyá. Védjük meg társadalmi tulajdonunkat Sérthetetlen egész népünk tulajdona, a társadalmi tu- lapdon, melyet fokozott büntetőjogi védelemben kell részesíteni mindenirányú támadással szemben. Az alkotmány minden állampolgár kötelességévé teszi a nép vagyonának megvédését. A társadalmi tulajdon gazdasági alapja szocializmust építő népi demokráciánknak és forrása a jólét és az életszin- vohal emelkedésének. Megyénk területén gyakorta követnek el bűncselekményt a társadalmi tulajdon ellen. Ezek felszámolásában közre kell működni az államhatalom, az államigazgatás minden szervének, minden dolgozónak. De elsősorban a vezető munkaköröket betöltő elvtársaknak. Számtalan bűncselekmény felderítésénél és a bűnösök felelősségre vonásánál megállapítottuk már, hogy az ellenőrzés és az éberség hiánya melegágya a bűncselekmények elkövetésének, folytatásának. Ezen okok tették lehetővé az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalatnál is, hogy népünk vagyonát több mint 150.000 forinttal károsította meg Hartl György, aki adminisztrátori beosztásban dolgozott a vállalatnál. Előzőleg már mint az Országos Szövetkezeti Iparintézet salgótarjáni kirendeltségének főkönyvelője csekket hamisított, amiért a járásbíróság másfél évi börtönre ítélte. Büntetésének letöltése után az ÁVESZ-hez került, ahol újra folytatta bűnös tevékenységét. A vállalathoz tartozó külsp építési csoportok pénzellátmányának kiutalását végezte. Hartl György az ellátmány-igényléseket meghamisította, 76 esetben eszközölt hamisítást az igényléseken és pénztári bizonylaton, Mocsári András a Salgótarjáni Acélárugyár GSZ A-üzem pártszervezetében a párttörténet I. évfolyam propagandistája. Az oktatás megindulása óta rendszeresen résztvesz a propagandista szemináriumokon, elméleti képzettségét állandóan növeli, a pártvezetőség javaslatait figyelembe véve mindig színvonalas előadásokat tart. A viták levezetésére gondosan felkészül, valámeny- nyi elméleti kérdést tisztáz. A hallgatók ezért szívesen látogatják az oktatásokat. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy a hallgatók 70 százaléka rendszeresen megjelenik az oktatásokon. A foglalkozást megelőző napokon elbeszélget a hallgatókkal felkészülésükről, ismeri azok problémáit. Másképpen van ez az Acélárugyár GSZ B-üzeménél. Itt a pártvezetőség sem tesz meg mindent az oktatás érdekében. Nem ellenőrzik a propagandisták felkészülését. A műszakiak akadályozzák a műszakcseréket, így a beszervezett hallgatóknak mindössze csak 40 százaléka jelenik meg. A propagandista elvtársak, Tóth Géza és Tadics Benedek nem járnak rendszeresen propagandista szemináriumokra, elhanyagolják elméleti továbbképzésüket, így a foglalkozások színvonala is alacsony. Jl/f átranovákon az Alkot- mány bányaüzemnél jól folyik az oktatás. A párttagok 36 százaléka tanul, a konferenciák elvi színvonala is megfelelő. A propagandisták a két oktatási idő között is ellenőrzik a hallgatók felkészülését. TJ omokterenyén a falusi oktatásnál 40 párttagból 16 rendszeresen tanul. y agy vapálf alva bányate- ^ lepen az oktatási nap után összehívják a propagandistákat, megbeszélik a tapasztalatokat, a felmerült vitás kérdéseket, meglátogatják azokat a párttagokat, akik valamilyen okból hiányoztak. Elbeszélgetnek velük, s elmondják, hogy a pártpolitikai feladatok megoldásánál milyen jelentőséggel bír a kommunisták elvi képzettségének fokozása. A kisterenyei állami gaz- ■rL daságban a párttagság 70 százaléka tanul. Szép eredmény, de még jobb lenne, ha a gazdasági vezetők nem idegenkednének az oktatástól, s példát mutatnának. Itt a pártvezetőség sokat foglalkozik a propagandisták munkájával. fly enge az oktatás Nagy- bárkány, Mátranovák községekben, valamint a kiste-; renyei bányatelepen. Ennek; oka elsősorban, hogy a pártvezetőségek tagjai bizonyosfokú közömbösséget tanúsítanak saját, a propagandisták és a párttagság elméleti felkészültségének fokozása iránt. amelynek révén több mint 150 000 forint összeg elsikkasz- tásával károsította meg a népgazdaságot, illetve a vállalatot. Hogyan tudta a vádlott sikkasztásait több mint másfel évig folytatni? Az ellenőrzés hiánya miatt ez idő alatt a vádlott tételes számszaki vizsgálatot nem kapott. A számviteli ellenőrzés Szarvas Ferenc számviteli osztályvezető feladata lett volna. Szarvas nemcsak, hogy nem ellenőrizte a vádlott számláit, hanem amikor egyik dolgozó jelentette neki, hogy Hartl a pénztári bizonylaton javítást eszközölt, megelégedett azzal, hogy azt üzente a vádlottnak, amennyiben legközelebb is radirozást eszközöl a bizonylaton, nem fog pénzt kapni. A vállalat főkönyvelője szerint a vádlott által végzett hamisítások olyan feltűnőek voltak, hogy egyszerű ránézéssel azonnal' felismerhették volna: Ennek ellenére a vállalat miskolci központjából ellenőrzést végző statisztikusnak kellett észrevenni a hamisításokat és a sikkasztást. Hova tette Hartl György ezt a nagyösszegű pénzt? Előadása szerint az összeget megosztotta Szarvas Ferenc számviteli osztályvezetővel. Az őrá eső részből 40 000 forintért házat vásárolt. A többi pénz hováfordításáról nem tudott számot adni. A főkönyvelő, a számviteli osztályvezető, az építési osztályvezető és még több olyan dolgozó tudott arról, hogy Hartl társadalmi tulajdon elleni csalás és okirathamisítás bűntette miatt 1951.- évben már büntetve volt. Ennek ellenére nemcsak hogy hasonló munkakörbe állították, még nem is ellenőrizték munkájában. A bűnös tevékenység ily hosszú ideig való folytatásának, a társadalmi tulajdon ilyen nagymérvű megkárosításának, az éberség, az ellenőrzés hiánya volt az oka. Ebből az összegből el lehetett volna végezni egy kisebb község villamosítását. A megyei bíróság a napokban tárgyalta Hartl György és Szarvas Ferenc ügyét. Hartl Györgyöt 15, Szarvas Ferencet 1 évi és 8 hónapi börtönre ítélték. Tóth Kálmán ügyész
