Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-23 / 16. szám

2 SZABAD A'SgRAD 1935 február 23. f&üldöttvál asztó értekezletet tartott a Járási DISZ A balassagyarmati járási párt-végrehajtóbizottság ta­nácstermében a járási DISZ- bizottság küldöttválasztó érte­kezletet tartott, melyen körül­belül 110 DISZ-tag jelent meg. Hegedűs elvtárs, a balassa­gyarmati járási DlSZ-bizott- ság titkára beszámolt a járás DISZ-szervezeteinek eredmé­nyeiről és hiányosságairól. Mint mondotta: — A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata óta az ifjúságunkra háruló feladatok zömét többségükben eredmé­nyesen oldotta meg. A mi if­júságunk előtt nem közömbös, hogy békében éljen és építse az országot, vagy a háború ál­dozata legyen. Egyre világo­sabban látják, hogy az impe­rialisták, az Amerikai Egye­sült Államok uralkodó körei egy újabb világháború kirob­bantására készülnek, s meg akarjak semmisíteni az eddig elért eredményeinket. E cél­jaik megvalósítását szolgálják Nyugat-Németország felfegy­verzése is. Ifjúságunk tiltako­zik ez ellen. Élni akarnak, dolgozni, alkotni olyanokat, amelyek az emberi társadalom fejlődésének ügyét szolgálják. Az elmúlt öt év megmutatta, hogy a Magyar Dolgozók Párt­ja vezetésével ifjúsági szerve­zeteink komoly eredmények elérésére képesek a munka bármely területén. Harmincegy DISZ alapszer­vezet dolgozik járásunkban. Jelenleg két községünkben nincs alapszervezetünk. Becs­kén és Szandán. Taglétszá­munk 1040 fő, 350 nő, 690 féríi. Itt még javítani valónk van, annál is inkább, mert járá­sunkban 4000 fiatal él. Ezek a számok megkövetelik, hogy növeljük a DISZ befolyását a fiatalok között. Bár az utóbbi időben javulás mutatkozik, melyet bizonyít, hogy az el­múlt három Ijónapban 157 fia­tal kérte a felvételét a DlSZ- szervezetbe. Ez az eredmény főként annak köszönhető, hogy a DISZ alapszervezeteink egy­re jobban kielégítik a fiatalok igényeit mind sport, mind kul­turális téren, A párt Központi Vezetőségé­nek és a Minisztertanács de­cemberi határozatának végre­hajtásához — mely a mező- gazdaság fellendítését irá­nyozza elő — ifjúságunk nagy­ban hozzájárult. Ifjúságunk nap mint nap foglalkozik a mezőgazdaság problémáival, annál is inkább, mivel járá­sunk mezőgazdasági jellegű. Kivették részüket az elmúlt év munkájából is. Aratóbrigá­dokat szerveztünk Szügy ben, Csesztvén, Nógrádkövesd, Dej- tár stb. községekben, ezenkívül DISZ-íiataljaink segítettek az olyan idősebb dolgozóknak is, kik munkaerőhiányban szen­vedtek, például Cserhátsurány- ban, Magyarnándorban. Bele­kapcsolódtunk az országos cséplési versenybe is. 31 alap­szervezetünk közül 23-an ver­senyeztek az ország valameny- nyi DISZ-brigádjával. Legjobb eredményt Érsekvadkert, He-, rencsény, örhalom, Csesztve község DISZ-brigádjai érték el, kik a gyors beadás érdeké­ben már a cséplőgépeknél is íolytatták a felvilágosító mun­kájukat, A DISZ Központi Vezetőség felhívására öt alapszerveze­tünk benevezett az országos silózási versenybe, melyben az érsekvadkerti DISZ-íiatalok országos viszonylatban a ne­gyedik helyezést érték el, s ezért a Földművelésügyi Mi­nisztérium és a DISZ Központi Vezetőség egy világvevő rádió­val jutalmazta meg őket. Segédkeztünk a tanácsválasz­tások előkészítésénél is. Két alkalommal megrendeztük az új választók találkozóját, ahol ismertettük a tanácsok jelen­tőségét. A választások idején a DISZ fiatalok minden köz­ségben futárszolgálatot láttak el a választások gyors lebonyo­lítása érdekében. Több község­ben műsort és táncmulatságot rendeztek. Ezekhez az eredményekhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben egyre több pedagógus kapcsolódik be a DlSZ-szervczctck munkájába. A járás területén a 14 Petőfi iskola legtöbbjét pedagógusok vezetik. Nincs is lemorzsolódás, sőt a beindulás óta a haligatók létszáma emelkedik. Az elő­adásokon szívesen vesznek részt a DISZ-en kívüli fiata­lok. Jó munkájukért dicsére­tet érdemelnek Arató János patvarci iskolaigazgató, Daró- czi Ferenc magyarnándori is­kolaigazgató és Muzsik Ilona drégelypalánki nevelő. Eredményesnek mondhatjuk kultúrlejlődésünket is. A já­rás területén egy-két alapszej- vezet kivételével mindenhol műsorral készülnek felszaba­dulásunk és a II. kdhgresszus méltó megünneplésére. Több alapszervezetünk állandó szín­játszó és tánccsoporttal ren­delkezik, mint például Mohó­ra, Magyarnándor, Érsekvad­kert, Drégelypalánk, Cserhát- haláp, Örhalom stb. Ezek a kultúrcsoportok több községbe ellátogatnak, hogy szórakoztas­sák a dolgozókat. Különbö- sen megnőtt az érdeklődés a háromíelvonásos népszínmű­vek iránt. Fejlődőben van sportéletünk is. Egész sport­fejlődésünk egyik gátló oka, hogy fiataljaink nem igen szeretnek sportszerűen élni, nem tartják be az edzők uta­sításait. Az italban keresik a győzelemhez szükséges „erőt”. Legnagyobb az érdeklődés a céllövészet iránt. A beszámoló második részé­ben Hegedűs elvtárs a DISZ- fiatalok magatartásával fog­lalkozott. Az elmúlt évek folyamán fiataljaink gondolkodási mód­ja, helytállása és a munkához való viszonya lényegesen meg­javult—mondotta Hegedűs elv­társ. Magukénak érzik az ()r- szágot, helytállnak a termelés­ben és egyre nagyobb az ak­tivitásuk a kezdeményezés te­rén. Valamennyi DlSZ-szerve- zeteink közül kiemelkedik a berceli gépállomás DlSZ-szer- vezeteink munkája, akik kö­zül többen kormánykitüntetés­ben részesültek. UrcdnténveÉnk mellett vannak hibák is. Mint például a fiatalság ré­széről megmutatkozó cinizmus, a felületesség, nemtörődömség. Ez különösen megmutatkozik a szocialista tulajdonhoz való viszonynál. De nem mentesül fiatalságunk a kozmopolitiz- mustól sem. Sokan lebecsülik eredményeinket, megtépázzák a régi hagyományokat s teret adnak a kozmopólita nyugati kultúra terjedésének. A járási DISZ-bizottság sem tett meg mindent a DISZ-élet megjavításáért. Ellenőrzéseink nem adtak kellő segítséget, nem teremtettük meg a többi tömegszervezetekkel a kellő kapcsolatot, összhangot. Mi a DISZ-bizottság, de az alap- szervezetek vezetőségei is saját erőnkből akartunk elvégezni minden munkát. Legtöbbet az úttörőkkel foglalkoztunk, mint a DISZ tartalékaival. Ezek a pajtások őrsönként összegyűj­tik és feldolgozzák a község történetét, népi hagyományait, meséit, régi hímzéseit s jelen­leg hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára hálazászlókat készítenek. Hegedűs elvtárs beszámolója végén a DISZ-tagok feladatai­val foglalkozott, melyeket öt pontban foglalt ősire: 1. A párt és a kormány ha­tározatainak ismertetése, tu­datosítása és a határozatok végrehajtására való mozgósí­tás. 2. A tömegkapcsolat kiszéle­sítése és elmélyítése. 3. A II. kongresszus tisztele­tére a taglétszám növelése. A vezetőségi tagokkal és csoport­vezetőkkel való rendszeres foglalkozás, vezetőségi ülések és a taggyűlések rendszeres megtartása. 4. A kultúráiét további fej­lesztése, valamint a sportnak a párt központi vezetősége ha­tározata alapján való kiszélesí­tése. 5. A pártvezetés biztosítása az alapszervezetek életében. A beszámoló után Hozzászólások következtek. Elsőnek Pásztor Jenő, a járási Hazafias Nép­front-bizottság elnöke szólalt fel. Hiányolta, hogy a beszá­molóban nem foglalt helyet a DÍSZ és a Hazaiias Népfront kapcsolata. „Minket azért hí­vott létre a párt — mondotta — hogy tumo.itsük azokat az erő­ket, amelyek dolgozni akarnak a nép érdekeiért. Idáig a fiatalsággal való kap­csolat nem kielégítő. Minden községben van mit tenni, s fő­leg ki kell használni a falu lehetőségeit, mert az állam nem adhat mindenre pénzt. Társadalmi munkával sok mindent meg lehet oldani. Ezután Daróczi Ferenc, a magyarnándori általános iskola igazgatója emelkedett szólásra és a fiatalság magatartásáról beszélt. Elmondotta, hogy a fiatalságban nagyfokú fiatalos erő rejiik, mely minden áron utat tör és azin keil lennünk, hogy ezt a fiatalos erűt jó irányban, a szséíahzmus építéséhez használjuk fel. Katona Aranka, a járási MNDSZ elnöke a hibákról be­szélt. Bírálta a DlSZ-bizottsá- got, mert — mint mondotta — nekik kellene legtöbb segítsé­get adni az alapszervezetek­nek. De több esetben ez hiá­nyos. A DISZ-bizottságnak azon kell lenni, hogy még több DISZ-tagot szervezzenek be. Javítani kell a kollektív munkán is, mert jelenleg az a helyzet, hogy öt-hat vezetőségi tag dolgozik. Ezek a megterhelő féladatolf közepette eliáradnak és levál­tásukat kérik. Majd a DISZ- tagság magatartásáról beszélve elmondotta, hogy tóba esetben cinikus magatartást tanúsíta­nak az idősebbekkel szemben. Elmulasztják a tiszteletadást az idősebbek felé. Nem ápol­ják kellőképpen a régi hagyo­mányokat. A DlSZ-helyisége- ket is erősen megrongálják. Harcot kell folytatni az ifjú­ság neveléséért, mert a DISZ- szervezet a párt aranytarta­léka. Kónya Ferenc elvtárs a tag- díjfizetésről beszélt és hozzá­szólása végén versenyre hívta ki a járás összes DlSZ-fiatal- jait a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Arató János, Csitár község küldötte arról beszélt, hogy a pedagógusoknak nemcsak ad­dig keil az ifjúsággal foglal­kozni, amíg az iskolában ta­nulnak, hanem azután is. Törődni kell a liatalok életével, nem szabad őket hagyni, hogy rossz útra térjenek, kocsmázzanak, duhajkodjanak, verekedjenek. A DISZ-íiatalok nevelését társadalmivá kell tenni. S főleg vigyáznunk kell arra, hogy ifjúságunk irányí­tása olyan kezekbe kerüljön, amelyek képesek e fontos fel­adat megoldására. Fokozott mértékben kell kifejleszteni a sportot, a kulturális megmoz­dulásokat, ki kell szélesíteni a Petőfi iskolákat. Meg kell szer­vezni a fiatalok szabadidejét, az osztályharcra nevelni őket, tudatosítani velük életszín­vonalunk emelésének előíel- tételeit és azok megteremté­sére aktivitásukat biztosítani. Tandel elvtárs a szervezés hiányosságáról beszélt. Elmon­dotta a párt- és DlSZ-kapcso- lat néhány fogyatékosságát és azt a feladatot állította a já­rás DISZ-fiataljai elé, hogy harcoljanak jobban a párt ha­tározatainak végrehajtásáért. A DISZ-íiatalok állandóan is­mertessék a dolgozók körében, hogy ezek a határozatok végre­hajtása l|het csak az egyedüli út az életszínvonal emelkedé­séhez. MA TÍZ ÉVE, 1945 február 23-án halt meg a legnagyobb szovjet írák egyike, Alexej Nikolajevics Tolsztoj. Főúri, grófi család gyermeke volt. írói munkásságának a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtti korszakában nem tudta hatalmas író tehet­ségét kibontakoztatni. Szárma­zása, a társadalmi liorlátak kötötték, akadályozták látásá­ban. Becsületes, tiszta írói szándéJca még akkor nem látta a célt, az új utat, amely írói nagyranövését, feladatának igazi betöltését lehetővé tehette volna. Hiányzott ismeretköré­ből a nép igazi arca és azok­nak a társadalmat mozgató, forrósító erőknek az igazi is­merete, amelynek később ő maga is katonája lesz. De ismerte az elzüllő, elsze­gényedő, az előrehaladó időtől lemaradó nemességet és már első irodalmi próbálkozásaiban is sajnálkozás, vagy megható- dottság nélkül, reálisan igyeke­zett ábrázolni őket, az írói igazmondás igényével. Ha szűk horizonton is, de tágra nyitott szemmel tetkintett szét. A nagy forradalomban még az orosz értelmiségi réteg bi­zonytalankodó szemével figyel­te az eseményeket. A forrada­lomban pusztítást látóit csupán, nem látta, hogy a régit lerom­boló forradalom nyomán új, szebb, igazibb élet születik majd. Külföldre emigrált, de itt sem tagadta meg hazáját. A. N. Tolsztoj Figyelte a polgárháború után meginduló hatalmas építést és hamarosan igaz valóságában látta már, hogy mit is jelent a szovjet ember. Visszatért hazá­jába, amely visszafogadta, meg­becsülte őt, biztosította nyu­godt, anyagi gondoktól men­tes életét, megadta neki az írás lehetőségét. Célt adott neki. A népet, a hazát, a haladást és a murikat szerető és igazán ábrá­zolni tudó, a szovjet embert nevelő, tanító, halhatatlan íróvá formálta. Az új szovjet élet hatalmas alkotásokra inspirálta Alexej Tolsztojt. Amelyek mögött el­halványulnak, jelentéktelenné lesznek az első írói korszakban írt művei. LEGJELENTŐSEBB, leg­nagyobb műve a „Golgota” című regénytrilógia. Az orosz értelmiség együk részének a forradalom előtti, a forradalom, a polgárháború alatti és utáni éleiét mutatja be az író. Hogyan látják meg a forrada­lom igazát, hogyan állanak a nép mellé, hogyan találják meg helyüket az új életben. Becsü­letes, hazájukat szerető, halad­ni vágyó emberek, akik azon­ban nem látják, hogy azért kell lerombolni a régit, hogy megszülethessen rajta az új. A körülmények jó irányba so­dorják őket és a regény végén már, mint az új hazában, új, eddig soha nem látott nagy munkára induló, derűs biza­kodó embereket látjuk őket. ő írta a. szovjet irodalom leg­jobb, legnagyobb történelmi regényét, az „I. Péter”-t. A regénytrilógia hamisítatlanul mutatja meg az 1. Péter kora­beli Oroszországot. Egész nagy­ságában, tisztán állítja elénk Péter cár alakját, aki bár sok­szor szembenállóit a néppel, a földesuraik cárja volt, mégis szerette hazáját, bátor, határom zott politikájával megterem­tette, megerősítette az orosz nemzeti államot, bekapcsolta a haladás folyamatába. És ő írta a legjobb szovjet drámát, a „Rettegett Iván”-t. A régi tankönyvek Despotának emlegették IV. Ivánt, de a nép másként emlékezett — jótevő­iének tartotta, meséibe, dalaiba foglalta. Tolsztoj drámájában Iván cár haladó uralkodóként áll előttünk. Céltlátó, tehetsé­ges és Okos ember az akkori időkhöz képest, aki a bojárok­nak az ország széttagolására irányuló kísérletét letörve, erős központi hatalmat épített. Sorolhatnánk még figyelem­re méltó nagy alkotásait. Alexej Tolsztoj ma már az egész világon ismert nagy író, műveit mindenütt olvassák, nevét a világirodalom leg­nagyobbjai között emlegetik. Az ő írói útja nem mást bizo­nyít, mint azt, hogy a szovjet rendszer nyit igazi utat a tehet­ségesek számára, érleli őket igazán naggyá. Védjük meg társadalmi tulajdonunkat Sérthetetlen egész népünk tulajdona, a társadalmi tu- lapdon, melyet fokozott bün­tetőjogi védelemben kell ré­szesíteni mindenirányú táma­dással szemben. Az alkotmány minden ál­lampolgár kötelességévé teszi a nép vagyonának megvédé­sét. A társadalmi tulajdon gazdasági alapja szocializmust építő népi demokráciánknak és forrása a jólét és az életszin- vohal emelkedésének. Megyénk területén gyakorta követnek el bűncselekményt a társadalmi tulajdon ellen. Ezek felszámolásában közre kell működni az államhatalom, az államigazgatás minden szervé­nek, minden dolgozónak. De elsősorban a vezető munkakö­röket betöltő elvtársaknak. Számtalan bűncselekmény felderítésénél és a bűnösök felelősségre vonásánál megál­lapítottuk már, hogy az ellen­őrzés és az éberség hiánya me­legágya a bűncselekmények elkövetésének, folytatásának. Ezen okok tették lehetővé az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalatnál is, hogy népünk vagyonát több mint 150.000 forinttal károsította meg Hartl György, aki admi­nisztrátori beosztásban dolgo­zott a vállalatnál. Előzőleg már mint az Országos Szövet­kezeti Iparintézet salgótarjáni kirendeltségének főkönyvelője csekket hamisított, amiért a járásbíróság másfél évi bör­tönre ítélte. Büntetésének le­töltése után az ÁVESZ-hez került, ahol újra folytatta bű­nös tevékenységét. A vállalat­hoz tartozó külsp építési cso­portok pénzellátmányának ki­utalását végezte. Hartl György az ellátmány-igényléseket meg­hamisította, 76 esetben eszkö­zölt hamisítást az igénylése­ken és pénztári bizonylaton, Mocsári András a Salgótar­jáni Acélárugyár GSZ A-üzem pártszervezetében a párttörté­net I. évfolyam propagandistá­ja. Az oktatás megindulása óta rendszeresen résztvesz a propagandista szemináriumo­kon, elméleti képzettségét ál­landóan növeli, a pártvezető­ség javaslatait figyelembe véve mindig színvonalas előadáso­kat tart. A viták levezetésére gondosan felkészül, valámeny- nyi elméleti kérdést tisztáz. A hallgatók ezért szívesen láto­gatják az oktatásokat. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy a hall­gatók 70 százaléka rendszere­sen megjelenik az oktatásokon. A foglalkozást megelőző napo­kon elbeszélget a hallgatókkal felkészülésükről, ismeri azok problémáit. Másképpen van ez az Acél­árugyár GSZ B-üzeménél. Itt a pártvezetőség sem tesz meg mindent az oktatás érdekében. Nem ellenőrzik a propagandis­ták felkészülését. A műszakiak akadályozzák a műszakcseré­ket, így a beszervezett hallga­tóknak mindössze csak 40 szá­zaléka jelenik meg. A propa­gandista elvtársak, Tóth Géza és Tadics Benedek nem járnak rendszeresen propagandista szemináriumokra, elhanyagol­ják elméleti továbbképzésüket, így a foglalkozások színvonala is alacsony. Jl/f átranovákon az Alkot- mány bányaüzemnél jól folyik az oktatás. A párttagok 36 százaléka tanul, a konfe­renciák elvi színvonala is meg­felelő. A propagandisták a két oktatási idő között is ellenőr­zik a hallgatók felkészülését. TJ omokterenyén a falusi oktatásnál 40 párttag­ból 16 rendszeresen tanul. y agy vapálf alva bányate- ^ lepen az oktatási nap után összehívják a propagan­distákat, megbeszélik a tapasz­talatokat, a felmerült vitás kérdéseket, meglátogatják azo­kat a párttagokat, akik vala­milyen okból hiányoztak. El­beszélgetnek velük, s elmond­ják, hogy a pártpolitikai fel­adatok megoldásánál milyen jelentőséggel bír a kommunis­ták elvi képzettségének foko­zása. A kisterenyei állami gaz- ■rL daságban a párttagság 70 százaléka tanul. Szép ered­mény, de még jobb lenne, ha a gazdasági vezetők nem ide­genkednének az oktatástól, s példát mutatnának. Itt a párt­vezetőség sokat foglalkozik a propagandisták munkájával. fly enge az oktatás Nagy- bárkány, Mátranovák községekben, valamint a kiste-; renyei bányatelepen. Ennek; oka elsősorban, hogy a pártve­zetőségek tagjai bizonyosfokú közömbösséget tanúsítanak sa­ját, a propagandisták és a párt­tagság elméleti felkészültségé­nek fokozása iránt. amelynek révén több mint 150 000 forint összeg elsikkasz- tásával károsította meg a nép­gazdaságot, illetve a vállala­tot. Hogyan tudta a vádlott sik­kasztásait több mint másfel évig folytatni? Az ellenőrzés hiánya miatt ez idő alatt a vádlott tételes számszaki vizsgálatot nem ka­pott. A számviteli ellenőrzés Szarvas Ferenc számviteli osz­tályvezető feladata lett volna. Szarvas nemcsak, hogy nem ellenőrizte a vádlott szám­láit, hanem amikor egyik dol­gozó jelentette neki, hogy Hartl a pénztári bizonylaton javítást eszközölt, megelége­dett azzal, hogy azt üzente a vádlottnak, amennyiben leg­közelebb is radirozást eszkö­zöl a bizonylaton, nem fog pénzt kapni. A vállalat főkönyvelője sze­rint a vádlott által végzett ha­misítások olyan feltűnőek vol­tak, hogy egyszerű ránézéssel azonnal' felismerhették volna: Ennek ellenére a vállalat mis­kolci központjából ellenőrzést végző statisztikusnak kellett észrevenni a hamisításokat és a sikkasztást. Hova tette Hartl György ezt a nagyösszegű pénzt? Előadása szerint az összeget megosztotta Szarvas Ferenc számviteli osztályvezetővel. Az őrá eső részből 40 000 forintért házat vásárolt. A többi pénz hováfordításáról nem tudott számot adni. A főkönyvelő, a számviteli osztályvezető, az építési osztályvezető és még több olyan dolgozó tudott ar­ról, hogy Hartl társadalmi tu­lajdon elleni csalás és okirat­hamisítás bűntette miatt 1951.- évben már büntetve volt. En­nek ellenére nemcsak hogy ha­sonló munkakörbe állították, még nem is ellenőrizték mun­kájában. A bűnös tevékenység ily hosszú ideig való folytatá­sának, a társadalmi tulajdon ilyen nagymérvű megkárosítá­sának, az éberség, az ellenőr­zés hiánya volt az oka. Ebből az összegből el lehetett volna végezni egy kisebb község vil­lamosítását. A megyei bíróság a napok­ban tárgyalta Hartl György és Szarvas Ferenc ügyét. Hartl Györgyöt 15, Szarvas Ferencet 1 évi és 8 hónapi börtönre ítél­ték. Tóth Kálmán ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents