Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-12 / 4. szám
6 1955 január 12. SZAB AI» AGGRA» VIDÁM CSILLAGOK A most bemutatásra 'kerülő színes szovjet film új műfajjal ismertet meg bennünket. A filmen szovjet eszlrád- művészek vidám műsorait láthatjuk. A Literaturnaja Gazeta 1954 július 22-i számában többele között így ír a szovjet filmművészek új kezdeményezéséről: „Nagyon helyes ez a célkitűzés és megérdemel minden elismerést. Az új film lehetőséget nyújt arra. hogy a népszerű eszt- rád-müvészeket hazánk minden részében láthassák„ A magyar közönség körében is igen népszerűek az esztrád- műsorok. Az egyes színházak és a rádió vidám tarka műsorainak számos nézője és hallgatója van. Éppen ezért bizonyos, hogy mozilátogatóink körében a ..Vidám csillagok“ című film sikerre számíthat, annál is inkább, mire/ az ötletes, szellemes és nem egyszer szatirikus műsorszámokat két fiatal esztrád- müv ész kalandjainak története kovácsolja egységes film- történetté. Két fiatalember utazásával kezdődik a film, akik azért utaznak Moszkvába, hogy résztvegyenek az esztrád-színhás varsenyén. Vidám műsoruk tetszik a bírálóbizottság tagjainak. A döntő szót kimondó híres konferanszié azonban, aki féltékeny a feltörekvő tehetséges fiatalokra, elveszi a két fiatal művész kedvét a további szerepléstől. Egy véletlen folytán azgnban újból alkalmuk nyílik a szereplésre és tehetségük bebizonyítására. Az egyik színházban éppen annak a konferansziénak helyettesítésére kérték fel őket. aki oly lesújtó véleményt mondott tehetségükről. A közönségnek tetsző, hálás tapsokat kiváltó, kacagtató és szatirikus jeleneteikkel itt tesznek végül is bizonyságot, hogy minden elítélő vélemény ellenére is megvan bennük a rátermettség, a tehetség. A filmet 13-tól 15-ig Salgótarjánban és Szécsényben, 16— 17-ig a zagyvapálfalvai kultúrotthonban és 16—18-ig Balassagyarmaton játsszák. Rendel«! a budapesti letelepedésekkel kapcsolatban A belügyminiszternek a Magyar Közlöny 1955. évi 1. számában közölt rendelete értelmében azoktól a személyektől, akik az 1954. év október hó 13. napja után budapesti állandó lakásukból vidékre költöznek és későbbi időpontban Budapestre állandó lakosként visszatérnek, a ki- és bejelentkezéskor letelepedési engedély felmutatását megkövetelni nem kell. A ki- és bejelentkezéskor a személyi igazolvánnyal, vagy lakbizonylattal igazolni kell. hogy a Budapestre állandó lakosként visszatérő személv 1954. év október hó 13. napián. vagv azt követően Budapesten állandó lakos volt. A rendelkezéseket 1954. év október hó 13. napjától kell alkalmazni. (MTI) Egy örvendetes példa, amely igazolja: mennyire megváltozott a dolgozók egymáshoz való viszonya, egymás iránt való figyelmessége: December 19-én a salgótarjáni nagyállomás felől haza igyekezett Zagy vápái falvára Zéti János gazdálkodó. Az esti szürkületben útközben egy gazdátlan kecskét talált, amelyet megőrzés céljából zagyva- pálfalvi lakására hajtott. Elhatározta, mindaddig megőrzi, amíg gazdája nem jelentkezik elveszettnek vélt kecs- kéjéért. BÍRÓSÁGI itelet A balassagyarmati járásbíróság 1954 december 14-én tartott tárgyaláson Völayesi (Vo- celka) Árpád vádlottat, akit előző munkaihelyéről is — hiány miatt — fegyelmi'eg bocsátottak el. mert mint a becskei Cipész KTSZ részlegvezetője, a kezéhez befolyt javítási díjakból 5940 forintot elsikkasztott, társadalmi tulajdon elleni sikkasztás bűntette miatt kétévi börtönbüntetésre ítélte, a választójogának gyakorlásától ötévi időtartamra eltiltotta. Mit látunk film színházainkban ? Salgótarján, November 7: 13— 15-ig: Vidám csillagok, 1(5— 19-ig: Kék vércsék erdejében. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. Kistérén ve: 12—14-ig: Elveszett melódiák, 15—17-ig: Egy nyáron át táncolt. Előadások kezdete: 5. 7 órakor. Kazár: 15— 17-ig: Hűtlen asszonyok. Előadások kezdete 5, 7 órakor. Zagyva pálfalva K: 18—14 vg: Kékvér^sék erdejében, lő — 16-i.g: Ernst Thälmann. Előadások kezdete: 5. 7 órakor. Balassagyarmat: 18— 14-ig: Rákóczi hadnagya, 16— 18 ig: Vidám csillagok. Előadások kezdete hétköznap: 5, 7. vasárijai?: 3. 5 és 7 órakor. Díósjenő: lő —16-ig: Emberrablók. Előadások kezdete 5, 7 órakor. Szé- csétiy: 13 — 15-jg: Vidám csillagok, 16—13-ig: Két hektár föld. Előadások kezdete: 5, 7 órakor. Nagylóc: 12—13-ig: Veszélyes fuvar, lő—17-ig: Simon Menyhért születése. Endrefalva: 14 —17 ig: Anna a férje nyakán. De.jtár: lő — 17-ig: Mexikói lány. Pásztó: 12—14-ig: Kémek a vonaton, lő — 17-ig: Kaland Marienstadtban. Kétség: 15—16-ig: Szerzője ismeretlen, Nógrádszakál: 15 — 16-ig: Kávéház a főúton. Karancsság: 15 — 16-ig: Rágalom tüzében. Nagyoroszi: 15— 16;ig: Civil a pályán. Nó gr cicim egyet*: 14 —16-ig: Vidám vásár. Szendehely: 14— 16-ig: Királylány a feleségem. A Salgótarjáni Gépipari Technikum keres azonnali belépésre vizsgázott kazánfűtőt. Jelentkezni lehet az intézet vezetőgondnokánál. Felhívjuk mindazokat, akik földmüvesszövetkezeteknek állóeszközöket (bolti, kocsmai berendezést stb.) adtak át — 1954 október* 1. előtti időben — és annak ellenértékét még nem kapták meg, közöljék január 15-ig a Földmüvesszövetkezetek Járási Központjával. A megyei béketanács ianuár 14-én délelőtt 10 órakor békebizottsági értekezletet tart. Néhány szó a helyes téli táplálkozásról A ■»2 emberi szervezet igen sok, különféle összetételű anyagból épül fel. Az élet során a szervezet nő. fejlődik, kopik. Szükségessé válik a fejlődés elősegítése, a kopások pótlása, Segítségünkre van ebben a táplálkozás, amely kellő változatosság mellett ellátja a szervezetet mindazokkal az anyaaokkal. amelyek a sejtek fejlődéséhez, a kopás pótlásához szükségesek. A megfelelő, változatos táplálkozás biztosítása télen jelenti a legnagyobb gondot, amikor szűkében vagyunk a gyümölcsnek, friss Zöldfözeléknek. Ma már tudjuk, hogy táplálékaink főbb anyagai — vegyileg vizsgálva — fehérjék, zsírok és szénhidrátok: továbbá a víz, a sók és végül kisebb mennyiségben mész, vas és a vitaminok. Ha pzek közül a tápanyagok közül táplálkozásunkból bármelyik tartósan hiányzik. feltétlenül kárára van egészségünknek, csökkenti ellenállóképességünket, testi gyöngeséget, sőt betegséget is okoz. A téli táplálkozás változatosságához bizonyos szabályok betartása szükséges. Először is fontos a lej és tejtermékek fogyasztása. A tejben minden szükséges tápanyag megtalálható és könnyen emészthető. Ehhez hasonlóan a tojás is sok könnyen emészthető értékes tápanyagot tartalmaz, főleg különleges fehérjéket és ásványt anyagokat is. püre, stb. Magyar tudós nevéhez fűződik az az igen értékes felfedezés, hogy a paradicsom és a paprika is gazdag C vitaminforrásunk. Legújabb kutatásaink szerint a burgonya is tartalmaz vitamint. Ahhoz, hogy a szerveset számára ezeket a feltétlenül szükséges tápanyagokat biztosíthassuk, fontos, hogy az elkészítés módját is ismerjük. A hosszú áztatás, valamint főzés, — de a többszöri felmelegítés is — csökkenti az étel értékét. Az állott, vagy többször melegített étel elveszti vitamintartalmát, ugyanakkor elszaporodnak benne a kórokozó baktériumok. Ezért fogyasszuk lehetőleg frissen az ételt, vagy ha eltesszük, tároljuk hideg helyen. A főzelék főzővizét soha se öntsük ki, hanem használjuk fel az ételek elkészítésénél, hogy vitamintartalma ne vesszék kárba, A burgonyát héjában főzzük meg, egyrészt, mert így a legízletesebb, másrészt, mert így tartja meg a legfőbb tápanyagot. K, A salátának, zöldség és főzelékféléknek, valamint a gyümölcsöknek vas és vitamintartalmuk miatt van nagy szerepük szervezetünk felépítésében. A vashiány vérszegénységet, a vitaminhiány többek között fáradékonyságot okoz. Fogyasszunk tehát minél több sa'áiát, főzelékfélét, friss gyümölcsöt. Télen a friss gyümölcs pótlására rendelkezésünkre állnak a különféle gyümölcslevek és a C vitaminban igen gazdag csipkebogyó tea, "evesen tudják, hogy a fűszer semmilyen tápanyagot nem tartalmaz — egyetlen kivétel a paprika. Kerüljük tehát az ételek túlságos fűszerezését, mert ez különösen gyermekeknek — ártalmas lehet. A téli hónapokban, főleg vidéken sok sült és főtt tésztát, disznóölés esetén szalonnát, húst esznek. Ezekre is szüksége van a .szervezetnek, de tudnunk kell azt, hogy az egyoldalú táplálkozás emésztési zavarokat, hiánybetegséget, vagy rossz közérzetet okozhat. A változatos táplálkozás tervszerű étrendbe iktatása egy háziasszony számára sem jelent különösebb gondot, de előfordulhat, hogy a családtagok idegenkedését — főleg a zöldfőzelékektől — okos szóval, türelemmel le kell győznie. A család egészségért ennyi fáradtságot azonban — azt hisszük — szívesen vállal minden háziasszony. A szécsényi járás legjobban dolgozó falusi sportkörei: a Nagylóci Falusi SK és a Karancssági Falusi SK Évekkel ezelőtt, amikor Nagy- lócon is megalakult a sportkör, nem tartottak semmi mást sportnak, csak a labdarúgást. Egy-egy barátságos, vagy bajnoki labdarúgó mérkőzés alkalmával a pálya köré gyűlt a község apraja, nagyja — mert itt bizony nagyon szeretik a sportot — s lelkes biztatásukkal segítették kiharcolni a község sportolóinak a győzelmet. Bizony akkoriban — ahogy most visszaemlékezünk — voltak még a szurkolók között olyanok is, akik azt vallották, hogy könnyebb úgy.elérni a győzelmet, ha a játékvezetőt megfélemlítik, no meg az ellenfél játékosait is. Persze az ilyen nézetet vallók csak igen kis számban voltak. A sportszerelők hatalmas tábora diadalmaskodott felettük, akik azután sportszerűen buzdították a csapatot, ezek láttán lassan elfogytak a sportszerűtlenségre hajlamos szurkolók. Majd ahogy az idő múlt és a község fiai, lányai is egyre jobban megértették a sport fontosságát, úgy alakult lassanként egy-egy sportszakosz- túly a labdarúgás mellé. így kezded kialakulni az egyre egészségesebb sport Nagylócon. Szeles Boldizsár, a község párttitkára vette kezébe a sport irányítását, ki talán még egy fokkal jobban szerette e^t a nemes szórakozást, mint a község bármely tagja. Szeles Boldizsár nem sajttálja az időt, fáradságot a község sportjánál: előbbre- vitele érdekében. Mindent elkövetett. hogy Nagylóc fiataljai egyre jobb körülmények között és egyre nagyobb számban vegyék ki részüket a sportból. Nagyon jó segítőtársat talált a párttitkár Sztrahó bácsi és a község többi lakóinak személyében, így azután egyre erősödött a sportélet Nagylócon. 1953-ban a falusi szpartakiádon már Nagylóc röplabda és atléta csapattal vett részt a versenyen. Ez a verseny igen nagy sikert hozott a községnek, hiszen két nagylóci sportoló feljutott az országos bajnokságig. 1954-ben a sportköri vezetőség újraválasztásakor Szeles elvtárs lemondott az elnöki tisztségről — na persze nem azért, hogy visszavonuljon — a sok munka nem engedte meg, hogy betöltse ezt a funkciót is. De ezután is lelkes vezetőségi tag maradt, aki a községi sporj előbbrevitelének érdekében még ma is mindent megtesz. Szeles Bertalan lett a sportkör elnöke. Az új elnök igen nagy ambícióval kezdett munkához. Ezt a fáradozását siker koronázta. Elérte azt, amit senki sem remélt Nagylócon. megnyerte a sport számára a lányokat. Kellett is sokat harcolni ez ügyben a hajthatatlan mamákkal, de néhol még a papákat is meg kellett győzni, hogy a községben megindulhasson a röplabdázás a női vonalon. Azonban hamar elhódította a lányokat a röplabdától az atlétika, s így már együtt futottak, ugrottak, gyalogoltak a férfi sportolókkal a nagylóci leá nyok. De együtt készültek a sport új katonái a férfiakkal a szpartakiád versenyekre is. Szinte öröm volt nézni egy-egy ilyen edzést, ahol a földekről, a traktoroktól és a gyárakból hazatért dolgos falusi fiatalok nagy szorgalommal sportoltak. Nehéz volt a kezdet. Az idősebb nénik szája kikezdte a fiatal, tisztalelkű, sportolni vágyó lányokat. Szeles elvtárs a sportkör vezetőségének minden tagjával igen nagy munkát végzett itt. hogy azután megérthesse ezekkel a nénikkel, hogy a sportruhába öltözött parasztiányt nem szabad elítélni, hanem meg kell dicsérni, mert ezekből lesznek az erős, edzett, bátor és jó hazafiak és idősebb korukban sem fognak majd négyrét görnyedni a munkától, hanem egyenes testtartásukkal fogják hirdetni a sport előnyösségét. Végre is sikerrel járt ez a meggyőző munka. A későbbi versenyeken már ott láttuk azokat a néniket is, akik még nemrég ellenezték a lányok sportját. Persze ők nem mint sportolók szerepeltek, hanem mint szurkolók segítettek a jobb eredmények elérésében. Egy*egy jó eredmény után mondták is, milyen ügyes az ö lányuk. A továbbiakban aztán bebizonyult, hogy nem volt hiábavaló, a rendszeres edzés, mert többen közülük a megye színeit képviselve versenyezhettek az országos döntőkön. A jó sportvezetés jutalmául pedig a község elnyerte a sportfejlesztés legjobb sportkörének járó versenyzászlót. Ma már minősített versenyzőik vannak a nagylóciaknak. De meg kell állapítanunk azt is, hogy az MHK tervüket is túlteljesítették. A szpartakiád versenyeken pedig nem kis részese! voltak annak, bogy a szécsényi járás elnyerte az első helyezést SZABAD NOGRAD Az MDP Nógrádmeqyel Párt- bizottsáqának lapja Felelős kiadó: Hajdú ’őzs?f Szerkesztőséé es kiadóhivatal- Salgótarján, Rákóczl-u. 92. Telefon- felelős szerkesztő 14—4] Ipar» rovat 14—40 Mezőeazdasáei rovat 14—42 Belpolitikai rovat 14—48 Kiadóhivatal-vezető 17—21 Kiadóhivatal 16—21 Szikra Lapnyomda K idaoest.. Vili Rökk Szilárd-ti ő Felelős vezető: Kulcsár Mihály Az elkövetkezendő időkben azt kérjük a nagylóci sportolóktól, hogy még nagyobb odaadással végezzék munkájukat, különösen pedig a tanfolyamról kikerült társadalmi edzők révén fokozzák továbbra tudásukat, hogy még jobb eredményekkel örvendeztessék meg nemcsak a járásuk, hanem Nógrád megye falusi sporttolói jó hírnevét. * Van a szécsényi járásnak egy másik falusi sportköre is. melyre jogosan büszkék. Fiatal ez a sportkör. 1954-ben alakult. Karancsságon A község fiataljai eddig a szomszédos község bányász sportkörében sportoltak. De mim ilyenkor lenni szokott, nem igen szívlelték őket a háziak. így azután megérlelődött bennük az a gondolat, hogy megalakítják a karancssági falusi sportkört. Kovács L.ajos vette kezébe a sport kör irányítását, s lelkes társaival komoly munkát fejtettek ki. Demény, Vasas és a többi sport- társak a DISZ-szervezettel vették fel a kapcsolatot és igyekeztek a legjobbak közé felhozni a sportkört. Az egész község fiataljai. mint egy család, úgy dolgoztak falujuk sportfejlődése érdekében. Amikor még az jdő nem engedte a szabadban való edzéseket, a DISZ helyiségét bo esátották a sportolók rendelkeze séie. Ennek azután meg is lelt az eredménye, mert a Falusi Kupa asztalitenisz versenyen ők lettek az elsők a járás területén. A megyei versenyen pedig a fiatal karancssági sportolók a második helyen végeztek. Ha éppen nem sportoltak ezek a fiúk, akkor színdarabot rendeztek és adtak elő, melynek a bevételeiből biztosították a sport- felszerelést a tavaszi sportokra. Kovács elvtárs, hogy munkáját még jobban el tudja látni, tanfolyamra jelentkezett, s a sportvezetői iskolát sikeresén el is végezte. Az MHK versenyeken mozgósítva lett a község apraja, nagyja. s éppúgy, mint a községi szpartakiád verseny, igen nagy sikert ért el. így a járás területén az MHK tervüket öl: teljesítették a legjobban. A sportkör elenöke a tatai sportvezető iskolán volt, több karancssági fiatal pedig a megyei TSB által rendezett tanfolyamon vett részt, mely most már lehetővé teszi, hogy a mennyiségi sport mellett a községben kifejlődhessen a minőségi sport is, hiszen vannak Ka rancsságon tehetséges fiú és leány sportolók, kik kellő oktatás mellett komoly eredményekkel örvendeztethetik meg a község sporttársadalmát. Nem szabad megfeledkezni olyan tehetséges sportolókról, mint a Demény Piroska is, ki kellő szakirányítás mellett komoly eredményeket tudna eléírni. Fel. tehát a tov ábbi jó munkára. a szécsényi járás és a m*- gye sportjának fellendítése érdekében. Vegyék példaképül a falusi sportköreink az Itt felemlített két falusi sportkör jó munkáját és igyekezzenek azon, hogy megyénk területén sok ilyen jó eredményeket elérő és jól dolgozó falusi sportkörrel dicsekedhessünk az elkövetkezendő időkben. Néhány szó az „En és a nagyapám“ c. film sportvonatkozású részeiről Vasárnap délután mutatta be először Salgótarjánban a November 7 filmszínház a legújabb magyar színes filmet „Én és a nagyapám”* címmel. Mint ez ilyenkor lenni szokott, hosszú sorokban áll a közönség a filmszínház pénztára előtt, hogy jegyet váltson a filmhez. Aki azután jegyhez jut, nem is csalódik várakozásában, ha azzal a szándékkal ül be a nézőtérre, hogy kedves, vidám filmen üdüljön fel. Ennél többet nyilván a film alkotói sem akartak elérni: vidám, könnyed szórakoztatást nyújtani másfélórán keresztül. Gyerekekről, kis úttörőkről szól a film és ezen a területen Palotai Boriskának a forgatókönyv írójának elismert neve van. Ismeri és szereti a nebulókat az írónő, az meglátszik a cselekményen és a párbeszédeken egyaránt. Meg kell állapítanunk azt is, hogy helyesen látja az írónő azt is, hogy a sport milyen fontos része az ilyenkorú kisfiúk és kislányok életének. Nem az írónő hibája, de mégis így van: a film sportszempontból nem szakszerű és ez különösen azért bántó, mert igen sok sportvonatkozása van. Nem az a kifogásunk, hogy a kis színészek egy-egy sportmozdulatot nem hajtanak végre kifogástalanul, mertj, a túlságosan ügyes sportmozdblatok a film hitelét, valóságszerüségét rontanák. Annál nagyobb hiba azonban az, ahogyan a gyerekeket és a felnőtteket is beszéltetik a sportról. Aligha van ma már hazánkban sportrajongó, aki kedvenceit ..tempó!! szóval bíztatná a magyaros „hajrá” helyett. Ha ilyen még akad is, legfeljebb az idősebb nemzedék egy-két konok tagja bíztathat így, de nem a legfiatalabb sportolók és szurkolók tábora, amely ezt a biz- tatási módot egyszerűen nem ismeri. Ennek ellenére a film kisdiákjai „tempó hetedik*' „tempó nyolcadik” kiáltásokkal szurkolnak a két osztály labda- rúqó mérkőzésén. Nem nagy öröm a „drukkolni” szót sem hallani a szép magyar „szurkolni” helyett. A sportnyelv magyarításával kapcsolatban elég sok támadás ért® egyik-másik merészebb magyarítást, a „szurkolni” szóval azonban már Arany János Aris- tophanes-fordításaiban is találkozhatunk a ma is használatos értelemben. De vizsgáljuk meg a filmnek sport- és nevelési szempontból legsúlyosabb hibáját. A film kis hősét, Tóth Bercit, az úttörő raj sokáig nem akarja befogadni, még a labdarúgó edzésről is elkerqetik a többiek, aztán azonban szent lesz a béke és Bercit megválasztják a raj csapatának középcsatárává. Tóth Berci csak a második félidő derekán érkezik meg a sorsdöntő mérkőzésre, ott azonban fordulatot hoz és csapata megnyeri a mérkőzést. Tegyük fel — bár nehéz elképzelni —. hogy ilyen kivételes eset előfordul és egy kisfiú, akinek heteken, hónapokon keresztül nem volt módjában labdát rúgni, hosszú kerékpározás után beáll a csapatba és jól játszik. Ez volna a követendő példa? Semmi esetre sem! Emlékezzünk csak a Mi utcánk csapata” c. szovjet filmre, amely — nagyon helyesen — úgy vetette fel a kérdést, hogy csak az számíthat a sportban sikerre, aki megfelelő edzéseket folytat a verseny, a mérkőzés előtt. Vajon a szovjet film alkotói miért foqták meg helyesen ezt a kérdést és miért hibásan a miénk? Egyszerű a magyarázat: a szovjet filmhez kikérték egy sportszakértő véleményét, s az ő tanácsai és útmutatásai után foglalkoztak a sportbeli kérdésekkel. Nevelési szempontból igen helytelen az a beállítás, amelynek értelmében a siker önmagától pottyan le az égből, nem szükséges hozzá szorgalmas, kitartó, előzetes munka, nem kell leküzdeni semmiféle nehézséget, vagy talán ez csak a sportbell sikerre vonatkozik a film készítői szerint? Igazán sajnálatos, hogy ezt a sok tehetséggel, jószándékkal, ügyszeretettel elkészített filmet ilyen hibák teszik érdeménél kisebb értékűvé Egy kis kellemetlenség Január 6-án történt. A hideg igazán beköszöntött. Balassagyarmatra több társammal akartam utazni. A busz meg is érkezett, körülbelül fél kilenc felé, de sajnos, a kalauz kijelentette, hogy csak bérleteseiket vesz fel. Megnyugtatta a várakozókat, legyünk türelemmel, pár perc múlva itt a másik busz. Az ígért busz azonban nem jött meg, mi meg ott álltunk télvíz idején, majdnem megfagyva a zagyvapálfalvi MÁV AÜT-meg állónál és vártunk. Várakozásunkban nem sok örömünk telt. Fél tíz is elmúlt már. amikor végre feltűnt egy járat, s mikor leintettük, s megkérdeztük, hová mennek, elmondották, hogy Nógrádmegye- ren keresztül Szécsénybe. Mindegy — gondoltuk — csak már vigyenek valahová. El is jutottunk Szécsényig. Érdeklődtünk, kérdezősködtünk, mikor megy Gyarmat felé busz. A válasz mindenhol az volt: „majd ha lesz kocsi“. így kénytelen-kelletlen legyalogoltunk a szécsényi MÁV állomásra, s vonattal mentünk Balassagyarmatra. Szeretném most a MÁVAUT dolgozóitól megkérdezni, vajon utaztak-e már ennyire „kényelmesen“ és ha igen. mi volt a véleményük, ügy gondolom, sokkal helyesebb lett volna, ha az első busz kalauza felvilágosítja a dolgozókat, hogy nem jön több kocsi, hogy a dolgozók ne lógjanak naphosszat az utca közepén. — Molnár —
