Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-05 / 2. szám

2 szabad Vo(;wín 19ö5 január 5. A Szovjetunió továbbra is a béke és a nemzetközi biztonság megóvásának politikáját folytatja G. M. Malenkov válaszai Charles E. Shutt-nak Szécsény ünnepe Moszkva, 1955, január 1. (TASZSZ) Charles E. Shutt, a „Telenews” televíziós és filmhíradó, rész­vénytársaság washingtoni irodá­jának vezetője azzal a kéréssel fordult G. M. Malenkovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez, válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban kö­zöljük Charles E. Shutt kérdé­seit és G. M. Malenkov vála­szait. KÉRDÉS: Hogyan lehetne a legjobban fenntartani a békét or­szágaink között? VALASZ: A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti béke fenntartása min­deneké, ott megköveteli, hogy mind a két fél őszintén óhajtsa a békét és arra törekedjék, hogy kapcsolataiban abból induljon ki, hogy lehetséges és szükséges a békés^ együttélés egymással, to­vábbá abból, hogy figyelembe veszi egymás kölcsönös jogos érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, a fenti tételektől vezettetve kész továbbra is minden tőié telhetőt elkövetni a Szovjetunió és áz Egyesült Államok tartós és szi­lára békés kapcsolatainak biz­tosítása, a fennálló nézeteltéré­sek rendezése érdekében, felté­telezve, hogy az Amerikai Egyesült Államok részéről is ugyanilyen készség nyilvánul meg. KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint mi a legfőbb oka a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti feszültségnek? VALASZ: A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti vi­szony feszültségének legfőbb oka az, hogy bizonyos amerikai körök a revansvágyó nyugatné­met hadsereg feltámasztására irányuló politikát követnek, fegy­verkezési versenyt folytatnak és amerikai katonai támaszpontok hálózatát építik ki a Szovjetunió és más békeszerető államok kö­rül, amit nem lehet egyébnek, mint egy új háborúra irányuló előkészületnek tekinteni. Min­denki előtt ismeretes, hogy je lenleg, a londoni és párizsi egyezményeket megkötő nyu­gati hatalmak hibájából fokozó­dik a békét fenyegető veszély és nő a háború veszélye. Hogy ki lehessen küszöbölni a feszültséget a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyából szilárd alapot lehessen teremte­ni országaink békés együttmű­ködésének sikeres fejlesztéséhez, véget kell vetni a német mi,i- tarizmus talpraállítását célzó politikának, mert a német mill- tarizmus már eddig Is mérhetet­len nyomorúságot zúdított az emberiségre, véget kell vetni a fegyverkezési versenynek és an­nak a politikának, amely katonai támaszpontokkal akarja körül­venni a békeszerető államokat. KÉRDÉS: Szívesen látna-e ón olyan diplomáciai tárgyaláso­kat, amelyek célja a távolikeleti nézeteltérések rendezése? VALASZ: Igen, üdvözölni kell az érdekelt államok közötti olyan tárgyalásokat, amelyeknek célja, hogy rendezzék a távolke­leti kérdések egész sorát. A genfi értekezlet tapasztalatai, amely értekezleten más hata, makkal együtt a Kínai Népköztársaság is résztvett, azt mutatják, hogy az ilyen tárgyalások kedvező eredménnyel járnak. KÉRDÉS: Mi az ön vélemé­nye az atomfegyver nemzetközi ellenőrzésének kérdéséről és le­hetségesnek tartja-e egy sikeres, valamennyi érdekelt fél számára elfogadható terv kidolgozását ebben a kérdésben? VALASZ: A Szovjetuniónak az atomfegyver kérdésében elfog­lalt álláspontja jól ismeretes. A Szovjetunió az atomfegyver hitétien eltiltását, az államok fegyverzetéből való teljes kivo- ’ \sát és egy megfelelő egyez­mény végrehajtása fölötti szigo­rú nemzetközi ellenőrzés létre­hozását kívánja. Az atomfegy­ver eltiltásához és egy atom- I 'ború veszélyének kíküszöbö- ! ;éhez a többi államnak nem kevésbé fűződnek érdekei, mint a Szovjetuniónak. KÉRDÉS: Szívesen láitna-e ön diplomáciai tárgyiafálsokat, ame­lyek Franciaország, Nagy-Bri- tannia. a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői­nek tanácskozására vezetnének? VALASZ: Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt meg ke.l monda­ni, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország az utóbbi időben mindent megtesz, hogy kizárja a lehetőséget a négy hatalom kormányfői kö­zötti tanácskozás kérdésének pozitív megoldására. Mint is­meretes, a három nyugati ha­talom arra törekszik, hogy külön úton járva oldja meg a legfon­tosabb nemzetközi kérdéseket, elsősorban a Németországra vo­natkozó kérdéseket. Vájjon nem A FRANCIA SAJTÓ behatóan kommentálja G. M. Malenkov- nak, a „Telenews” amerikai ügy­nökség számára adott nyilatko­zatát. A „l’Humanité”-ban Pierre Courtade a nyilatkozat kapcsán azt hangsúlyozza, amely sze­rint a párizsi egyezmények vég­leges ratifikálása tárgytalanná tenné a német kérdéssel kapcso­latos tárgyalásokat. A „Combat" a nyilatkozat kapcsán azt tartja fontosnak, hogy ,a szovjet kormány úgy véli: a békés együttélés kulcsa a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­latában rejlik”. A ,,1’Aurore1’ sze­rint a nyilatkozat a tárgyalások lehetőségére utal. „összefogni a béke védelmé­ben a népek legfőbb feladata" címmel foglalkozik a „Scin- teia” hétfői vezércikke azokkal a válaszokkal, amelyeket G. M. Malenkov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke adott C. E. Shutt kérdéseire. „Hazánkban — írja a vezér­cikk •— és az egész világon kü­lönösen nagy visszhangot kel­tett Malenkovnak a francia, an­gol, szovjet és amerikai kor­mány vezetőinek értekezletére irányuló diplomáciai tárgyalá­sokkal kapcsolatos válasza. A román nép lelkesen és teljes szívvel támogatja a békéért való harcra hívó felszólítást, amelyet a Szovjetunió kormánya fejének szávai útján küld a vitág né­peinek. A Román Népköztársa­ság dolgozó népének gondola­tait és törekvéseit, valamint a román kormánynak a nemzet­közi problémákkal kapcsolatos álláspontját kristálytisztán fe­jezte ki Gheorghe GheorgiUu- Dej azokban a válaszokban, amelyeket a „Jugopress" jugo­szláv hírügynökség kérdéseire adott. A Román Népköztársaság minisztertanácsának elnöke eb­ben a nyilatkozatban a jelenle­gi nemzetközi helyzettel foglal­kozva rámutatott, hogy a nyuga­ti országok és különösen az Egyesült Államok agresszív kö­rei a nemzetközi feszültség eny­hülésében támadó terveik aka­dályát látják és ezért minden tőlük telhetőt elkövetnek a nem­zetközi helyzet súlyosbításáért. A revansista német mititariz- mus feltámasztása súlyos vesze­delemmel fenyegeti Európa né­peit. A román nép mélyen meg van győződve arról, hogy a há­borús mesterkedésekkel szembe­szegülő hatalmas erők végütis semmivé teszik az agresszív kö­rök terveit.” MENDES-FRANCE francia miniszterelnök a párizsi egyez­ményekről szólva kijelentette: „Soha még ennyi fáradságomba nem került, hogy néhány kiegé­szítő szavazatoi szerezzek’’. Az MTI párizsi jelentése szerint a miniszterelnök továbbra is igyek­szik siettetni a dolgok menetét, hogy az új Wehrmacht mielőbb létrejöhessen Ahogy ismeretessé vá’t a nemzetgyü'ési szavazás eredménye, Mendes-Franee r.zon- na' felkereste Monnerville-t, a Köztársasági Tanács elnökét, hogy értésére adja: ragaszkodik ahhoz, hogy a tanács semmit se változtasson az egyezmények szövegén és mielőbb hagyja jóvá azokat. A Köztársasági Tanácsnak két hónapon belül kell ál'áist foglal­nia <i párizsi egyezményekkel világos-e, hogy nem lehet ilyen politikát folytatni és ugyanakkor illúziókat kelteni a népekben a négy hatalom értekezletére vo­natkozólag. Tehát a dolog lényege az, hogy Franciaország, Nagy- Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői­nek tanácskozását ne állítsák olyan kérdések valamiféle külön megoldásának ténye elé, amely kérdéseket a négyhatalmi érte­kezletnek kell megoldania. KÉRDÉS: Kíván-e ön üzenni valamit az amerikai népnek? VALASZ: Az amerikai népnek szívélyes üdvözletemet és leg­kapcsolatban. Ha elfogadja az egyezményeknek a nemzetgyűlés által jóváhagyott formáját, a köztársasági elnök felhatalma­zást kap a ratifikálásra anélkül, hogy az egyezmények ismét a nemzetgyűlés elé kerülnének. Ha azonban a Köztársasági Tanács bármilyen módosítást javasolna az egyezmények szövegén, akkor az egyezmények ismét a nemzet­gyűlés elé kerülnének és az al­kotmány szerint annak 100 na­pon betűi kell végleg döntenie a kérdésben. Érthető tehát: Mendes-Franee — rettegve egy újabb nemzet- gyűlési vitától — mindenáron el akarja kerülni, hogy az egyez­mények ismét a nemzetgyűlés elé kerüljenek. A parlamenti szünet folya­mán Mendes-Franee átalakítja kormányát. Mint ismeretes, a ratifikációs vita során számos ígéretet tett különböző tárcáikra vonatkozólag, egyesek szerint legalább tízszer annyi tárcát el­ígért már, mint amennyi fö'ött valóban rendelkezik. A legutóbbi hírek szerint a külügyminiszteri tárcát Edgar Faure-nak engedi át, akit viszont az MRP-párti Búron vált fel a pénzügyminisz­teri székben. A FRANCIA KOMMUNISTA PART politikai bizottsága nyi­latkozatot adóit ki a nemzet- gyűlési szavazás szégyenletes eredményéről. A nyilatkozat megállapít ja, hogy a francia nép sosem fog beletörődni abba a politikába, amelyet az amerikai imperialisták szabtak meg a Mendes-France-kormány számá­ra. Az egyezmények végleges ratifikáláisának megakadályozása érdekében még jobban össze kell fogni minden demokratikus és nemzeti erőt. A csata még nem ért véget! Franciaország népe nem ismeri el és soha nem fogja elismerni a párizsi bűnös egyez­ményeket — hangizik a többi kö­zött a nyilatkozat. A SZOVJETUNIÓ MINISZ­TERTANÁCSA és a Szovjetunió Kommunista Pártjainak központi bizottsága december 31-én a Kremlben újévi fogadást adott. A Kreml Györgyi-termében összegyűltek a Szovjetunió kor­mányának tagjai, az SZKP köz­ponti bizottságának tagjai, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának tagjai, a termelés élenjárói és a moszkvai ipari üzemek, valamint az építkezé­sek vezetői, a szocialista mező- gazdaság dolgozói, a Szovjet­unió hősei és a szocialista munka hősei, a Szovjet Hadse­reg, a szovjet tudomány és kultúra legnevesebb képviselői. A megjelentek ünnepléssel fogadták K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének újévi be­szédét. PRAGABAN az év utolsó napján véget ért a lengyel szejm, az NDK népi kamarája és a csehszlovák nemzetgyűlés kép­viselőinek értekezlete. Az érte­kezlet részvevői egyhangú hatá­rozatot fogadtak el. amely a többi között így hangzik: „Né­peinket az az elhatározás tölti el, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén megtesznek minden szükséges intézkedést jobb újévi kívánságaimat kül­döm. Megvan minden alap ar­ra, hogy fejlődjék és erősödjék a barátság az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió népei között. Az a meggyőződésem, hogy az amerikai nép méltókép­pen hozzá fog járulni a népek közötti béke megszilárdításának nagy és nemes ügyéhez. Most minden népnek különö­sen nagy éberséggel keli fi­gyelnie az agresszív körök min­dennemű próbálkozásait. Most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népei­nek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság biztosítá­sa érdekében. függetlenségük, békés munkájuk, határaik és területük épségének biztosítására.” PÁRIZSBAN megbeszélések vannak folyamatban egy újabb találkozó előkészítésére Mendes- Franee miniszterelnök és a bon­ni kancellár között. Mendes- Franee környezetéből származó értesülések szerint a tervbeve'.t találkozót az teszi szükségessé, hogy tisztázni akarják a Saar- kérdést, amelynek a bonni koalí­ciós tábor bizonyos „értelmezé­sét" tartja „kívánatosnak”. De ezenkívül is mind francia, mind pedig nyugatnémet kapitalista körökben nézeteltérések állnak fenn a Mendes-Franee és Adenauer álltál korábban alá­írt Saar-egyezmény végrehajtási módozatait illetően. Hírek vannak arról is: Men- des-France francia miniszter- elnök még a bonni kancellárral való talállkozás előtt, január 11-én Rómába látogat, hogy tár­gyaljon Scelba miniszterelnökkel és Martino külügyminiszterrel. Egyben — értesülések szerint — felkeresi a pápát is. PALMIRO TOGLIATTI, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra az újév alkalmából üzenetet intézett az olasz dolgozókhoz. Üzenetében a többi között a kö­vetkezőket mondja: Az 1955-ös év hajnalán fenye­gető felhők borítják a láthatárt. Néhány hónappal ezelőtt még abban reménykedhettünk, hogy az 1954-es esztendő a nemzetkö­zi helyzet tényleges enyhülésé­vel fejeződik majd be és egyre közelebb kerülünk az igazi, tar­tós béke megvalósításához. A világban nem volt háború. Meg­hiúsult az európai népek egy részét a háborús politika szolgá­latába állítani szándékozó kí­sérlet az „európai védelmi kö­zösség" megvalósítására. A bé­ke ügye ma ismét tért veszített. Veszélyekkel tele új eszten­dőre számíthatunk. Veszély fe­nyegeti a világ békéjét, orszá­gunkban pedig a szabadságjo­gokat. Mit kívánhatunk tehát ilyen körülmények között? Mit kívánjunk elvtársitoknak, bará­tainknak, az állampolgároknak, az egész országnak? Elsősor­ban egyet: azt, hogy a béke meg­védésére fogjon össze tisztániátó elmével és elszánt akarattal a férfiak és nők többsége, hogy az állampolgárok lelkében még erő­sebben égjen a szabadság sze- retete, hogy lelepleződjenek a szabadság ellenségei és mester­kedéseik lehetetlenné váljanak. A JUGOSZLÁV KOMMUNIS­TÁK SZÖVETSÉGE központi ellenőrző bizottsága határozatot hozott Dedijer kizárásáról a Szövetség soraiból, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével szemben elfoglalt ellenséges ál­láspontja és Jugoszlávia érde­keinek ártó tevékenysége miatt. A határozat szerint Dedijer Gyilassza! együtt felajánlotta szolgálatait olyan külföldi kö­röknek, amelyek nem tanúsíta­nak baráti magatartást Jugo­szlávia irálnt. (Tudósítónktól.) December 26-án ünnepelte Szécsény község dolgozó népe tízéves felszabadulását. Az ün­nepi beszédet Szigeti Béla elv­társ, Szécsény község párttitká­ra tartotta. Beszédében többek között elmondotta, hogy soha el nem múló hálával kell gondol­ni Szécsény község dolgozóinak a szovjet nép hős katonáira, akik hosszú harcok árán, s nagy véráldozattal szabadítot­ták fel községünket. Beszédé­ben Szigeti elvtárs felidézte a fasiszta rablók garázdálkodá­sát, az állatállomány elhajtását, s ezt szembeállította az elmúlt tíz év eredményeivel. A szécsényi dolgozók megfo­gadták, hogy nem felejtik el soha, hogy a dicsőséges Vörös Hadseregnek köszönhetik éle­tüket, boldogságukat, mint ahogy a dolgozók elmondották, örökké hálásak maradunk, s évtizedek múlva is hálás sze­retettel emlékezünk meg azokról, akik életüket áldozták érettünk, s kiknek boldog éle­tünket köszönhetjük. Megyénkben is megkezdte működését a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja A Termelőszövetkezeti Ta­nács megyei megbízottjának feladata elősegíteni a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődé­sét és termelőszövetkezeteink megszilárdítását. Feladata se­gítséget nyújtani a szövetkeze­teknek abban, hogy érvénye­sülhessenek az alapszabály rendelkezései a szövetkezeti demokrácia elvei. Figyelem­mel kíséri azt is, hogy a tsz-ek példamutatóan teljesítik-e az állam iránti kötelezettségüket, és betartják-e a gépállomások­kal vagy egyéb állami vállala­tokkal kötött szerződéseket. A Termelőszövetkezeti 1 a- nács megyei megbízottja figye­lemmel kíséri tsz-eink belső életét. Ügyel arra, hogy a ta­gok a teljesített munkaegysé­gük arányában részesedjenek a természetbeni és pénzbeli jö­vedelemből. Elősegíti a helyes pénzgazdálkodás kialakífasat s ellenőrzi azt. hogy a pénz­alapot rendeltetésüknek meg­felelően használják-e fel. A Termelőszövetkezeti Ta­nács Megyei Irodája megvizs­gálja a termelőszövetkezet ál­tal bejelentett panaszokat és az ügyben megteszi a szüksé­ges intézkedéseket. A megye Szépül Nógrádmegyer iskolája Apró. pici csizmás gyerekek bandukolnak a reggeli ködben iskolájuk felé Nógrádmegyer- ben. Soknak arcát pirosra csí­pi a hideg, de a tantermük­be érve 1 elmelegednetk és az újonnan festett padban öröm­től sugárzó arccal várják az óra megkezdését. Nemrégen vendége volt az iskolának, a Budapesti Fém- .szerelvényárugyár két aszta­losának személyében, örültek nekik a tanítók és a tanítvá­nyok. Szabó Antal igazgató és Bratinka József bizalmi meghívására jöttek el, hogy 42 tanuló számára készítsenek az iskola régi padjaiból ülő­helyet, hogy ezzel boldogságot szerezzenek a tanulók részére. Az új bútor elkészítése mel­lett teljesen átcsavarozták egy tanterem csőpadjait és ezzel megerősítették és használatra alkalmasabbá tették. A gyár segítése nem szűnt meg e munka elvégzésével. Nemrégen újabb szállítmány ,,Nem az én dolgom“ Ezt a kis történe­tet a Salgótarjáni Acélárugyárban lát­tunk. Mivel nem akartuk az illetőket megzavarni, nem is kérdeztük meg ne­vüket. „Képzelem ...“ — legyintett ravaszká­san Béla. — Ugyan mit kép­zelsz? Könnyen meggyőződhetsz ró­la, ha meglcérdezed Pista bácsit — rob­ban ki mérgesen lg- nácz elvtárs. — Rendben van, elhiszem, hogy elér­tél 120 százalékot, de az a kérdés, hány kést törtél el mel­lette? — Mit bánom én, nem az én dolgom, hány kés törik, a lényeg az, hogy 120 százalékot értem el. — Nono, hát mi a te dolgod? Az anya­got nyakra-főre po­csékolod, és ez nem a te dolgod? Ignácz elvtársat, a zömük apró ember­két elöntötte a mé­reg. — En pocséko­lom?! Egy pár hét­tel ezelőtt, amikor versenyben vol­tunk, néked is sókat számított a kés? Hej, de nagyra vol­tál azzal a 119 szá­zalékkal. Most meg ő oktat, leckéztet, hogy emígy, meg amúgy törik a kés. Hány százalékot ér­tél el? Kilencvenet. Jobb, ha hallgatsz — bosszúsan hátat fordított Kovács Bélának. Kezével megsímogatta csu­pasz fejét, köhintett, és idegesen babrált gépével. Annyi bizonyos, hogy Béla igazat is mondott. Sok anya­got, ví diát pocsé­kolt el hiába. Es miért? Hát, hogy ő is 100 százalékon felül teljesítsen. Fő dolog volt a meny- nyiség. Szakadt ró­la a veríték, való­sággal elemésztő­dött. Nagyon sok­szor hiába, mert amit gyártott, be­dobták a selejtbe. Ez a kis történet magában nem sókat mond. Viszont ha megyénk gyáraiban, bányáiban körülné­zünk, tapasztaljuk, hogy nagyon sok dolgozónál csak a magas százalék, a mennyiségi termelés az irányadó. A mi­nőség és az anyag észszerű felhaszná­lása mindig háttérbe szorul. A bányák­ban, a bányászok nem törődnek kellő mértékben a fa­anyag gazdaságos felhasználásával. A szén minősége solíc helyen csapnivaló. Előttünk ismét egy hosszú év áll. Az 1954-es évi ered­ményeket, hibákat számbavévc, kezd­jük el úgy munkán­kat, hogy még ol­csóbban termeljünk, hogy még jobb mi­nőségű árut adjunk dolgozó népünknek. egész területén megszervezi a termelőszövetkezetek jogi kéb- viseletét, ami annyit jelent, hogy a termelőszövetkezetek a jövőben bírósági, vagy vál­lalati ügyekben megfelelő kép­viselőt kapnak majd. Ezen túl­menően a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája is el­látja a hozzáforduló termelő­szövetkezeteket jogi tanáccsaL Látjuk tehát, hogy a Terme­lőszövetkezeti Tanács Megyei Irodájának felállítása újabb segítséget jelent termelőszö­vetkezeteinknek. Az iroda fel­állítása biztosíték arra, hogy kormányunk a termelőszö- ■vetkezeteket nem hagyja ma­gukra, hanem olyan szerv fel­állításáról gondoskodott, mely­nek egyedüli feladata a terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sa, jogi védelme, tanácsokkal való ellátása. A Termelőszövetkezeti Ta­nács Megyei Irodája azonban feladatát csak abban az eset­ben tudja betölteni, ha a ter­melőszövetkezetek bizalommal fordulnak panaszaik és vitás ügyeik elintézésében az irodá­hoz. Dr. Szent irmai József jogi megbízott. érkezett az iskola címére, melyben új táblát kaptak, mégpedig két darabot. Majd füstcsöveket és festéket az aj­tók, ablakok felületének át­festésére. * Nógrádmegyer tanulói kö- szönetüket díszes levélben fe­jezték ki a gyár segítői felé és megígérték, hogy a jő, szép padokban jobban és szorgal­masabban tanulnak. Közösen dolgozik iskolája szépítésén Nógrádmegyer ta­nulóifjúsága, nevelögárdája és a főváros gyára, összefog a falu és a város. Munkájuk gyümölcsén közösen örülnek a segítők és segítettek, ezt ol­vassuk le a nevelők arcáról, mikor elválunk tőlük. Jó munkát és sok sikert kí­vánunk nekik a mozgalom to­vábbi fejlesztésében és az üzemmel való jó kapcsolat ki­szélesítésében. Fodor Dezső, Pedagógus Szakszervezet Jár. Bizottság elnöke El TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN... Malenkov elvtárs nyilatkozatának sajtóvisszhangja — Mendes-Franee retteg egy újabb nemzetgyűlési vitától — Újévi fogadás a Kremlben — Mendes-Franee—Adenauer tárgyalás Párizsban? — Togliatti nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents