Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-26 / 8. szám
1955 január 38. SZABAD NO«RÁO 5 Látogatás a szécsényi gépállomáson Az első, ami szembetűnik a gépállomásra érkezőnek: az udvaron lévő rendetlenség. Vetőgépek, silótöltők úgy állnak, mint elhagyott csatatéren a kilőtt páncélosok. Pedig a gépállomás rendelkezik megfelelő fedett színekkel. Található még vadonatúj izzókúp, csavar és több használható alkatrész széthányva, vagy pedig a sárba tiporva. Nem jobb a helyzet a nagy szerelőcsarnokon belül sem. A javításra bevitt gépek minden rendszer nélkül össze-vissza állnak, mintha a zuhogó zápor elől menekültek volna a fedél alá. December hónapban készült el a korszerű szerelőcsarnok. Még meg sem kötött teljesen a beton, a traktorok mégis éltaréjjal felszerelve közlekednek a csarnokban, nyomot hagyva a betonban. Ezek után nem sok bizo- dalmunk van a gépjavítás minőségében sem. Mindjárt az ellenőrzés kezdetén kitűnik, hogy nincs rend a gépállomás adminisztrációjában sem. A cséplőgépek átvételi jegyzőkönyvét senki sem írta alá. A többi gépek javításból történő átvételének igazolása is hiányzik. A könyvelés lemaradt a gépjavítások felvezetésével. A cséplőgépek javításának felülvizsgálatánál kitűnik, hogy az egyik lejelentett gépből hiányzik a dobkosár. Nem mutat megfelelően ellenőrzött javítást a többi gép sem. Egyiknél az osztályozó henger szorul cserére, a másiknál a szemfogó ponyvát facsavar helyett szeggel erősítik fel. Szakszerűtlenség van a tárcsák javításánál is. A sárkaparók hiányoson és teljesen helytelenül vannak felszerelve. Nem kielégítő a tárcsatengelyek biztosítása sem. Hanyag munkának és felületes ellenőrzésnek tudható oe, hogy a kijavított erőgépek mellső tengelyében a függőcsapszegek lógnak. Az egyik erőgépet, melyet a Budapesti Megyei Gépjavító Vállalat javított, úgy vették át, hogy a hátsó keréken a téltengely- anya laza. Az anya és a ke(Vezércikkünk folytatása) Kossuth-tárón virágcsokorral köszöntötték azt a csapatot, amely a tervteljesítésben, a vállalások teljesítésénél élenjárt. Van példa arra is, hogy Jánosaknán a munkában kitűnt dolgozókat kultúrműsorral, zenével köszöntik, de ezek még elég ritkák. Sokkal nagyobb lehetőségeink vannak e téren és ezeket ki kell használni. Ebben a munkában fokozottabban be kell vonni az úttörőket, az ifjakat, az üzemi kul- túrcsoportokat, zenekarokat. A verseny további javulá- ** sához szükséges, hogy megteremtsük azokat a műszaki feltételeket, amelyek a verseny tényleges kibontakozásához, a vállalások teljesítéséhez elengedhetetlen. A bányászok részéről nem egy helyen elhangzott már, hogy annyit termelünk, amennyi csillét kapunk. Az üzemekben is előfordul, hogy nincs meg a folyamatos anyagellátás. hiányoznak a jó szerszámok és más, a terv teljesítéséhez, túlteljesítéséhez elengedhetetlen feltételek. Ez komoly feladatokat ró műszaki vezetőinkre. Műszaki vezetőinknek, üzemvezetőinknek mindent el kell követni annak érdekében, hogy a versenyhez szükséges feltételeket megteremtsék. A Szolgáltató Vállalat munkásainak el kell érni, hogy rendszeresen ellássák üres csillével, fával a bányászokat. Érezniük kell a felelősséget, hogy a terv teljesítését ők azzal segítik elő, ha a bányászok időben megfelelő számú csillét kapnak. Műszaki vezetőink fontos feladata az is, hogy a versenyvállalásoknál és teljesítéseknél több gondot fordítsanak az önköltségcsökkentésre, a minőség javítására. Bár a felajánlásokban ezekről szó van, igaz u yan. hogy nem mindegyikben és az is igaz, hog” ezeket eddig elhanyagoltuk. Ha azt akarjuk, hogy ezen a téren megferékagy között 10 mm hézag van. A nyár folyamán sok panasz esett arra, hogy az erőgépek forralják a hűtővizet, ennek egyik előidézőjét itt megtaláljuk. A vízkőtelenítést elvégzik ugyan, de a lerakódott iszapot a henger-tömbból nem takarítják ki. Az ellenőrzés alkalmával szétszerelt gépből 4—5 marék iszapot kotort ki az egyik traktoros. Akadt még javítatlan dinamó és kotyogó szellentyűtengely is. Meg kell azonban említeni, hogy megfelelő javítás is akad a gépállomás területén. Említésre nem méltó hibák voltak csak a vetőgépeknél és az ekéknél. Ezen hiányosságok mind megelőzhetők. Nem szükséges más, csak megfelelő szervezés, a javítási technológia ismertetése és betartásának megkövetelése, a munkák menetközben! ellenőrzése. Természetesen e tényezők magukkal vonják a javítás menetében a szakszerű irányítás szükségletét. Ez a gépállomás főmérnökének, Dudás György elvtársnak feladata. Az udvaron lévő rendetlenség, a s okszerűtlen munka és a helytelen ellenőrzés abból adódik, hogy Dudás elvtárs nem látja a mérnöki munkát a gépállomáson. Pedig az előrelátás, rendszerezés, javítási technológiai előírások elkészítése és az ellenőrzési séma kidolgozása mind mérnöki követelmény. A traktorosok és műhelydolgozók szakmai színCikkünk Múlt év december hó 14-én megjelent Fő a kényelem című cikkünkre értesít a Magyar Államvasutak Igazgatósága, hogy az abban említett panaszokat kivizsgálták. A helyi szerelvények gázellátásának biztosítására a miskolci kocsiszolgálattól 50 darab gázpalackot adtak át a hatvani kocsiszolgálatnak. A szerelvényekben futó kocsik elosztásával kapcsolatban lelő javulás legyen, akkor az szükséges, hogy konkrét intézkedéseket tegyünk annak érdekében, hogy a bányafa- megtakarításnál, a selejt csökkentésnél megfelelő eredményeket érjünk el. Ehhez a feltételek adva vannak. A termelési értekezletek hozzászólásaiból megállapítható volt, hogy a munkások igenis akarják és dolgoznak a minőség javításán, az önköltség csökkentésén. A mi üzemvezetőinken van a sor, hogy a jövőben e téren javulás álljon be. Ennek eléréséért sokkal többet, konkrét intézkedéseket kell nekik tenni. A harmadik elengedhetet- ^ len feltétel a felszabadulási munkaverseny sikeréért a dolgozók ügyeivel való foglalkozás, dolgozóink jogos sérelmeinek orvoslása. A vállalások megtételénél e szempontot eléggé mellőzték. Meg van a veszély arra, ha mi ezt nem tartjuk eléggé szemelőtt, akkor e téren nem is lesz megfelelő változás. Azt tudnunk kell, hogy nálunk az életszínvonal emelése érdekében legdöntőbo a termelés. Ebből viszont az következik, hogy ha a termelés megjavítása döntő, akkor döntő a dolgozók életfeltételeinek megjavítása is. Hogy ezen a téren megfelelő eredményeket érjünk el, ahhoz szükséges, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket a verseny vállalások során, a termelési értekezleten dolgozóink megtettek alkalmazzák is. Éppen érért elengedhetetlen, hogy az üzemeknél e célra létrehozott tervbizottságok megalakulásuk után dolgozzanak. Igen sok egészséges és ötletes javaslat hangzott el. A tiribesi üzemegységnél azt javasolták, hogy a csillepark jobb kihasználása érdekében az üzemnél alakítsanak csille javító brigádot, amely a kisebb javításokat helyben elvégzi és fölösleges, hogy mindig a Szolgáltató Vállalat műhelyében végezzék vonalának emelése szintén az értelmiség feladata. Természetesen a gépállomáson uralkodó rendetlenségért, a helytelen javításokért nemcsak Dudás elvtárs, hanem a gépállomás igazgatója, minőségi ellenőre, a műhelyek és javító brigádok vezetői, és nem utolsósorban a megyei igazgatóság körzeti technikusa, Vass Zoltán elvtárs is felelős. Nem támogatták munkájában megfelelően a műszaki vezetőt, a körzeti ellenőrzés nem tárta fel teljes egészében a hiányosságokat, csak egyes hibákra mutatott rá. A gépállomás műszaki ellenőre a javítások átvételét megalkuvóan végezte. Végezetül vonjuk le a tanulságot. Ahhoz, hogy gépállomásaink a rájuk bízott feladatoknak eleget tegyenek, a tsz-ek fejlődését elősegítsék, a magasabb terméshozamot úgy a tsz-ek- nél, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál biztosítsák, nem elegendő csak beállítani a mérnököt műszaki vezetőnek, hanem figyelemmel kell kísérni a munkáját, időben figyelmeztetni a hiányosságokra. Meg kell értetni vele a párt- és kormány- határozat lényegét, rá kell mutatni azon követelményekre, melyek szükségessé teszik az egyetemi végzettséggel rendelkező szakembereket a gépállomásokon. A feltárt hiányosságok figyelmeztetőként álljanak a többi gépállomások előtt. Vizsgálják felül az eddig kijavított gépeket és javítsák ki az esetleges hibákat. Winkler Gottfried AMG főmérnök nyomán a hatvani állomásfőnökséget utasították, hogy a jövőben a szerelvények összeállítását a kiadott rendelet szerint végezzék és ne forduljon olyan eset elő. hogy egy-egy szerelvénybe aránytalanul sok pámás kocsi kerüljön. Továbbá írják, hogy a jövőben a kocsik kivilágítását és a kocsik elosztását folyamatosan ellenőrizni fogják. a javításokat, ahol több ideig tart. Több helyen — főleg bányaüzemeknél -r- tapasztalható, hogy a többtermelés érdekében esetleg urasági személyzetet, vagy sínhosszabbítást, váltók beépítését, gépek beállítását kénék. Ezek a dolgozók részéről olyan javaslatok, amelyek a termelés eme lését szolgálják, vagy a munka megkönnyítése érdekében valók. Sajnos, mégis előfordul, hogy a javaslatokat néni mindig veszik figyelembe. Egyes vezetők magyarázkodnak és különböző okokra való hivatkozással elállnak ezeic alkalmazásától. Sok efiyéó kisebb, esetenként jelentéktelennek látszó dolgokat is m»>g kell oldani. Még mindig előfordul, hogy nem kielégítő a vízellátás. Tóba helven még bajok vannak az üzemi érkezés, a szórakozás, vagy rnrs ügyekkel, Ezek első iá'ásra jelenféktelenek. de igen fontosak, a munkások hangulatára munkakedvére hatnak ki és sokszor értékes tonnák vagy mázsák maradnak miattuk kiter- meletlenül. A felszabadulási munka- verseny eddigi tapasztalata azt bizonyítja, hogy jelentős előrehaladás van a szakszervezeti előkészítésben, a vállalások teljesítésében és megvannak a további lehetőségek arra is, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el. Pártszervezeteinken, szak- szervezeteinken, üzemvezetőinken múlik, hogy azt. a hatalmas lelkesedést, ami dolgozóink részéről a felszabadulási munkaverseny iránt megnyilvánul, hogyan tudjuk jó munkával a felszabadulás méltó megünneplésére fordítani. Sok és nehéz feladatot oldottunk már meg és nem kétséges, hogy ezt a feladatot is sikerrel vívjuk meg. Jakab Sándor, a megyei párt VB agit.-prop. vezetője. FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÉBE TAVA5 A FALU Hollókői Dózsa TSZ A hollókői Dózsa TSZ tagjai felszabadulásunk évfordulójának méltó megünneplésére versenyre hívták ki a szécsényi járás valamennyi termelő- szövetkezetét. s párosversenyre léptek a szécsényi Rákóczi TSZ tagjaival. A hollókőiek vállalták, hogy a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztítását, előkészítését (szelektorozás, próba- csíráztatás stb.) február 28-ig befejezik. Az őszi vetésekből 50 kh búzát, 15 kh rozsot és 20 kh ősziárpát fejtrágyáznak. Április 28-ig elvégzik a 179 kh őszi és tavaszi kalászosok gyomirtását. A fejési át agot 4.5 literről 7 literre kívánják emelni. Első negyedévi sertés- beszolgáltatási tervüket 110 százalékra, vágómarha-, tej-, tojás- és baromfibeszolgáltatá- si kötelezettségüket március ni Gazdaság is befejezte ja vífást a a k xvxciöj anicuiuur KUóotíg nileg dolgozó parasztjai • fel- szabadulásunk évfordulójának tiszteletére versenyre hívták ki a balassagyarmati járás valamennyi községét és párosversenyre léptek Mohora dolgozó parasztjaival. A magyarnándoriak verseny- kihívásukban vállalták, hogy szerződéskötési tervüket 100 százalékban teljesítik. A tráborsosberényiek. Komoly eredményt értek el az önköltségcsökkentés terén is. A javítási munkáknál például 9014 forint munkabért takarítottak meg. A derekas, jó munkáért a gazdaság dolgozói a gépjavítási versenyben a második helyezést elért gazdaságnak járó jutalomban részesülnek. versenye 1 gya kihordását és a vetőmagvak t.sztítását március 1-ig elvégzik. A gyengén fejlődő őszi vetéseket műtrágyázzák és szükség esetén hengereinek, fogasolnak. A tavaszibúza, tavaszi árpa és zab vetőmagvakat csávázzák. A korai vetéseket március 31-ig, a késői vetéseket pedig április 30-ig befejezik. Legelőiket társadalmi munkával tisztán tartják. Az alsótoldi gazdák sem tétlenek 25-ig 100 százaié kra teljesítik. Téli gépjavítás Nógrád megye január 20-ig 70 százalékra teljesítette gépjavítási tervét. Megyénk gépállomásai 124 traktor és vontató fő-, illetve folyó javítását fejezték be. Ezenkívül kijavítottak 156 darab ekét, 122 darab traktortárcsát, 20 darab kultivátort, 101 darab vetőgépet és 106 darab cséplőgépet. Gépállomásaink versenyében legjobb eredményt a kisterenyei és a pásztói gépállomás érte el. A kisterenyeiek ütemtervüket január 20-ig 116, a pásztóiak pedig 115 százalékra teljesítették. A kisterenyei gépállomás dolgozói 18 darab traktor és vontató fő-, illetve folyó javítását, 22 eke, 8 traktortárcsa, 2 kultivátor, 17 vetőgép és 12 darab cséplőgép javítását fejezték be, míg a pásztóiak 20 darab ekét, 16 darab traktortárcsát, 2 kultivátort, 18 vetőgépet, 13 cséplőgépet, valamint 16 darab traktort és vontatót javítottak ki január 20-ig. Az alsótoldi dolgozó parasztok nem várják tétlenül a tavaszt. A téli napokat elsősorban tanulásra használják. A községben nagy népszerűségnek örvend a mezőgazda- sági szakkör. A gazdák a hetenként megtartott előadásokon minden alkalommal nagy számban veszneík részt. — örömmel jövünk össze mindig — mondja Vladár József, az állandó bizottság elnöke, a szakikor vezetője. — A gazdák megismerték és megszerették a szakkört, megértették annak jelentőségét. Az előadásokon főleg a növénytermesztés. állattenyésztés, kertészet és szőlészet időszerű problémáit ismertetjük. Legutóbb például a helyes sertésncvelésről tartottunk előadást. Az előadások mellett az alsótoldi gazdák sókat tanulnak egymás tapasztalataiból is. Az elmúlt évben még több gazda megtöltögette a kukoricát, gondolván, hogy így nagyobb termést érhet majd el. A tapasztalat azonban meggyőzte az alsó- toldiakat, hogy nem érdemes a kukoricát megtölteni, ehelyett többet ér a 'kétszeri sarabolás. A helyi tapasztalat igazolja a műtrágyázás termésfokozó hatását. Ezért a vetések állapotától függően tavasszal fejtrágyázni fognak. Az alsótoldi gazdák. hogy a fejlett agrotechnikai módszereket alkalmazhassák, több támogatást várnak a Pásztói Gépállomástól. Kérik a gépállomást, hogy tavasszal vetőgépet és traktort biztosítson számunkra, mert az ősszel néhány hold föld szán- tatlan maradt. Az alsótoldiák terve az, hogy fejlett állattenyésztést — elsősorban szarvasmarhatenyésztést — alakítsanak ki. A mezőgazdasági szakkörnek sok szép terve van a jövőre vonatkozóan. Tervbe vették többék között, hogy a községtől mintegy 5 kilométerre fekvő legelőn a növendékállatok részére nyári szállást építenek. Az alsótoldi ^z- dák a tanulás mellett nem feledkeznek meg a szerszámaik kijavításáról sem. Jól kijavított felszereléssel készülnek a tavaszi munkákra. T. J. A több és jobb gyümölcsért E hónap 21-én nyílt meg Balassagyarmaton — a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a népművelési osztály és a TTIT rendezésében — a „Több és jobb gyümölcsért“ című vándorkiállítás. A kiállítás annak az emberi törekvésnek ad kifejezést, amelyik nem elégszik meg csupán a természet által kialakított gyümölcsterméssel, hanem kemény, küzdelmes, de észszerű munkával több, jobb gyümölcsöt akar termelni. Beszédesen magyarázza a kiállítás azt, hogy a gyümölcstermelőinknek sokkal igényesebbeknek kell lenni saját munkájuk iránt, sokkal többet kell tenniök a jövőben. S aki megtekinti a kiállítást, nemcsak azt érzi, hogy neki is kötelessége jobbat és többet tenni az eredményesebb gyümölcstermelésért, hanem világosan látja azt is, mi módon kezdjen munkához, mit mulasztott el eddig, s hogyan lehet azt pótolni. A vándorkiállítás rövidesen elindul, hogy bejárja megyénk falvai t, megismertesse dolgozó parasztjainkkal a gyümölcstermelés fejlett módszereit, hogy minden gyümölcstermelőt jobb munkára ösztönözzön. Mit láthatunk, s mit tanulhatunk a kiállításon? A kiállított anyag elsősorban a növényvédelem módjait ismerteti. Bemutatja gyümölcsöseink gombakártevőit, szakszerűen magyarázza például azt, hogyan védekezzünk a körte fehérfoltossága, az alma varasodása ellen. Szemléltetően láthatjuk, hogyan kell alma, körte, cseresznye, vagy egyéb fáinkat télen, fagymentes napokon, rügyfakadáskor, virágzás alatt és után permetezni, a permetezéshez milyen permetlé használata a legalkalmasabb. A gombakártevők mellett gyümölcsöseink állati kártevőivel is megismerkedhetünk. Láthatjuk a rovarkártevők legkülönfélébb fajtáit (amerikai szövőlepkét, pajzs- tetűt, galagonyalepkét, almamolyt) s megtanulhatjuk az ellenük való védekezést. Megismerkedhetnek a kiállítás látogatói a kártevők elleni védőszerekkel is. „A gyümölcsösök kezelése“ című tabló azt is szemlélteti, hogy milyen szerszámok szükségesek a fák nyeséséhez, oltásához, kezeléséhez. A növényvédelem módjainak bemutatása mellett a kiállítás anyaga bőven foglalkozik az új gyümölcsösök telepítésével, a csemetekertek gondozásával, a — olvashatjuk a tablóról — a jó erőben lévő, jóminőségű talaj, a rigolirozás, az állandó, gondos megmunkálás, a helyes sor- és tőtávolság. A kiállítás anyagából nem hiányzik azoknak a gyümölcs- fajtáknak az ismertetése sem, melyeknek termesztése megyénkben leginkább bevált. A téli almák közül — többek között — az ananász ranet, a sárga szépvirágú, a jonathán, a nemesítéssel. Feleletet ad arra, hogyan végezzük például a fiatal fák metszését, mire ügj'eljünk a termő fák koronaritkításánál, fiatalításánál. Pontos táblázat mutatja azt, hogy a gyümölcsösök telepítésekor a csemetéket milyen távolságra ültessük egymástól, s az ültetés melyik módját mikor a legalkalmasabb használni. Egy gyümölcstermelő számára mindig komoly feladatot jelent a nemesítés. A kiállítás nagy segítséget nyújt a nemcsítők munkájában is. Bemutatja a szemzés, a héjalá- oltás, hasíték-oltás módjait, s ismerteti a csemetekertek létesítésének feltételeit. A csemetekertek létesítésének feltétele starking, a daru sóvári termesztése ajánlatos. A körtefajták közül Nógrád'megyében a Vilmos körte, a Diel vajkörte, a császárkörte termesztése vált be leginkább. Csak kis részét sorolhatjuk fel annak a sok látnivalónak, amelyet a „Több és jobb gyümölcsért“ című kiállítás nyújt az érdeklődőknek. Reméljük, hogy a kiállítás rendezőinek fáradalma nem volt hiábavaló. Dolgozó parasztjaink, tsz- tagjaink minden faluban nagy érdck’ődcssel fogadják azt és az ott tanultakat fel is használják munkájukban. S ha ez így történik, a sokkal nagyobb gyümölcstermés, a gondtalanabb élet lesz munkánk jutalma.