Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-22 / 7. szám

1955 január 22. SZABAD NÓGRÁD 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Újabb fel ajánlások a diósjenői általános iskola építésére A rétsági járás egyetlen községében sincs annyi tan­köteles. gyermek, mint Diós- jenőn. Tantermek tekinteté­ben mégis talán a legrosszabb helyzet itt van. Sötét, ala­csony, nedves szobákba zsú­folják össze a nagylétszámú osztályokat. A község min­den dolgozójának régi vágya egy korszerű iskola megépíté­se. Államunk ez évben egy kéttantermes iskolát ígért a községnek. A falu lakossága társadalmi munkával megtold­ja ennek költségeit és nyolc tantermet fog építeni. Senki sem akar kimaradni ebből a munkából. Janyár 15-én a nyilvános tanácsülésen szinte egymásra licitáltak felajánlá­saikkal a dolgozók. így lesz a 1 Alig másfél hónapja, hogy a zagyvarónai Hazafias Nép­front-bizottság kidolgozta a programját és annak egy ré­sze a tanács segítségével máris valósággá vált. A kultúrház gyönyörűen kifestve, kitaka­rítva várja a község dolgozó­it. A fő útvonalat is javítják már, örömmel hallgatják a lfj. Csonka István egy va­gon téglát egyedül fog beszál­lítani a vasútállomásról. Mi- kita János vállalja, hogy azokkal a szavazókkal, akik tanácstagnak választották. 25 vagon téglát rak ki. DISZ- fiatalok fejenként 2 köbméter kavicsot termelnek ki. Ki igá­val, ki gyalogosan, de min­denki segíteni akar. Ekkora egyetértés mellett most már biztosra vehető, hogy a követ­kező tanévben egészséges tan­termek fogadják a község 400 gyermekét. Az így megürült kéttermes iskolaépület pedig otthont ad a most alakuló gazdakörnek. KUTI GÉZA Diósjenői Alt. Isk. igazgatója érv valóság dolgozók a kőhenger pöfögé- sét. nem zavarja őket a zaj, mert tudják, hogy az ered­mény a régen óhajtott sár­mentes út lesz. így valósítja meg a tanács és népfront-bizottság a többi elgondolásokat is sorba, úgy, ahogy a sürgősség megkívánja. Kővári István Zagyvaróna így szépül Balassagyarmat Balassagyarmaton 1955 ja­nuár 12-én a városi tanács vb. termében értekezletet tartot­tak, ahol megjelentek a vál­lalatok és intézmények veze­tői, hogy megbeszéljék Balas­sagyarmat várospolitikai ter­vét, illetve ahhoz a társadal­mi munka biztosítását. Az értekezletet Czuczor La­jos elvtárs, a végrehajtó bi­zottság elnöke nyitotta meg. Ismertette az értekezlet célját, majd felkérte az intézmények és vállalatok vezetőit, hogy a város szebbététele érdekében társadalmi munkával járulja­nak hozzá e nagy tervhez. Czuczor elvtárs bevezető be­széde után Molnár József pénzügyi csoportvezető részle­tesen ismertette a megjelent elvtársakkal a költségvetésben felvett és a város fejlesztésé­hez szolgáló tételeket. Az Állami Fölmérési és Térképészeti Hivatal részéről Szabó Jenő elvtárs a követke­ző vállalást tette: A kiépítésre kerülő Pozsonyi utca teljes vonaláról a kiépítéshez szük­séges tervek részére a felmé­réseket elvégezik. Megcsinál­ják az utca helyszínrajzát, az útvonal szelvényezését, az út­vonal szintezését, hossz- szelvény készítéssel, és a szük­séges keresztszelvények fel­vételét. Ezen munkák értéke körülbelül 3 ezer forint társa­dalmi munkát jelent. Vállalta továbbá, hogy a felépítésre kerülő szabadtéri színpad megépítésével kapcsolatban a kijelölt területről a magassági felvételt elkészítik és a hely­színrajzot a vb. rendelkezésé­re bocsátják. Társadalmi mun­kájuk ezen értéke meghaladja a 2 ezer forintot. Az értekezlethez hozzászólt többek között az Épületszerelő Vállalat részéről Klein József elvtárs is, aki a város szépí­tése érdekében vállalta, hogy társadalmi munkával a város területére 20 darab szemét­kosarat fognak elkészíteni. Szép vállalást tett a Vágó­hídi Vállalat részéről Rein elv­társ is, aki megígérte, hogy tíz napra két fogatot, öt nanra tíz kőművest ad és oszlopok ki­hordását vállalják társadalmi munkával Kővárig. A népbolt központot ezen az értekezleten Holesz elvtárs képviselte, aki felajánlotta Kőváron egy vegyesbolt fel­állítását, a szabadtéri színpad létesítéséhez pedig tíz napon keresztül tíz ember segítségét. A vállalásban nem maradt le a Vegyesipari Javító Válla­lat sem. Ahol Bállá Sándor elvtárs vállalta, hogy társadal­mi munkával a 16-os honvéd­szobrot vaskerítéssel körül­kerítik, valamint a szabadtéri színpad padjainak 50 százalék­ban való elkészítését, ezenkí­vül tíz napon át tíz segéd­munkást bocsát majd az épít­kezési munkálatokhoz. Ez a vállalás körülbelül 30 ezer fo­rint értékű. Az értekezlethez hozzászólt Hajdú József, a Bajcsy-Zsi- linszky úti iskolából, aki meg­ígérte, hogy Kóvár villamosí­tásához 55 darab gödröt ásnak ki társadalmi munkával. Ezenkívül tervbe vették azt is, hogy Kőváron vasúti meg­állót létesítenek 20 ezer forint értékben. Ki kell még emelni többek között a Fatömegcikkipari Vállalatot, amely vállalta, hogy 5 ezer forint értékű asztalos- munkát készítenek el a város szépítése érdekében. Ezek a felajánlások élő bizo­nyítékát adták annak az ön­feláldozó munkának, amit a dolgozók városuk érdekében tesznek. A végrehajtó bizott­ságon tehát most a sor, hogy segítse is elő a vállalatokat, üzemeket ezen felajánlások teljesítéséhez. Nógrád megye mezőgazdasági feliendüíéséért Az elmúlt években a fajta­nemesítés és az elit-magterme- lés során sok értékes ered­ménnyel segítette az ország mezőgazdaságának fejlesztését az Ujmajori Kísérleti Gazda­ság. A Hazafias Népfront­bizottság javaslatára a kísér­leti gazdaság kutatói most el­határozták, hogy ebben az év­ben tudományos munkájukkal, a helyi adottságok jobb ki­használásával segítik Nógrád megye mezőgazdaságát. A me­gye öt különböző részén szer­ves- és műtrágya kísérleti parcellákat létesítettek. Itt a talaj és domborzati viszonyok figyelembevételével kikísérle­tezik, hogy a környéken meny­nyi és milyen szerves- és mű­trágya felhasználásával tudják elérni a legmagasabb termés­hozamot. Az ország határán túl is jól ismert ludányhalászi káposzta termelésénél eddig nem sokat gondoltak a jómi­nőségű vetőmag biztosítására a káposztatermelő környék gazdái. E hiányosság kiküszö­bölésére és a híres káposzta­fajta minőségének javítására ősszel 5000 káposztafejet válo­gattak ki a kísérleti gazdaság dolgozói, hogy fajtajavító ne­mesítés után egységes, jóminő­ségű maggal láthassák el az ipolymenti termelőket. A mész- ben gazdag nógrádi hegyolda­lak igen alkalmasak a dús tápértékű baltacím takarmány termelésére, de vetőmag híján az elmúlt években keveset tudtak vetni a gazdák. A he­lyi szükségletek kielégítésére az Ujmajori Kísérleti Gazda­ság dolgozói idén már meg­kezdik a baltacimmag terme­lését is. Az új bányászati bérintézkedés fontosabb kérdései A Szénbányászati Miniszté­rium a minisztertanács január 11-én kelt határozata alapján a bányászatban új bér- és normaügyi intézkedéseket ho­zott és egy átfogó, komoly egységbe foglalva rendezte a bányászatban különbözően értelmezett és használt utasí­tások tömkelegét. Ezen min­dent magábafoglaló utasítás­nak helyes végrehajtásával hozzá akar járulni a termelő­munka lendületének fokozásá­hoz, mert csak ott lehet vár­ni jó munkát, ahol "érthető, a dolgozók által is ismert, meg­értett bérezési formák vannak, azaz hogy minden do’gozó — ha feladatát hiánytalanul tel­jesíti —, ki tudja számolni, hogy mennyi lesz a keresete. Ezen új bérügyi intézkedé­sekből akarom kiragadni és ismertetni a fontosabbakat. Az eddigi „országos“ irány- normagyüjtemény helyett élet­belépteti a „tröszti“ iránynor- magyüjteményeket, melyek az élethez sokkal köze’ebb álla­nak; azaz, ami Tatabányán — például egy ácsolat beállítása- jó, az nem biztos, hogy Nógrádban is megfelelő. Ezen tröszti iránynorma alapján minden üzem átdolgozza tí­pusnormáit azon elv érvénye­sítésével, hogy a feltáráson, elővájáson dolgozó legjobb szakemberek ne keressenek kevesebbet, mint a viszonylag kisebbszaktudást igénylő fej­tési munkahelyen dolgozók. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a fejtési munkahelyek normáit feszíteni, az elővájá­son, feltáráson dolgozók nor­máit pedig lazítani kell. Ezen intézkedést mondhatjuk, hogy a rendelet kimondja a helyes norma- és bérarányok bevezetése a meg­lévő béralapon belül további lehetőséget ad a helyes fenn­tartási darabbérek kialakítá­sára. Ezen új normagyűjtemé­nyek birtokában történik a normaadás, normajegyen, írás­ban. A munkahelyi normákat a főmérnök (üzemvezető, ak­navezető) adja a do'gozók ré­szére. A megadott normát csak az esetben szabad meg­változtatni, ha a munkahely geológiai, vagy művelési vi­szonyai döntő módon megvál­toznak. Például: nem kell új normát adni, ahol ugyanazon kihajtási szelvénynél (például 200/220) a szénvastagság na­ponta is, de 5—20 centiméte­ren belül változik. A teljesítménynormát a munkahely jellegének megfe­lelő természetes egységben kell megadni. Például: fejté­sen tonnában, csillében, vagy köbméterben, elővájác-feltárá- son folyóméterben, vegyes szelvényben folyóméterben és csillében, folyamatos fenn­tartásnál folyóméterben és csillében, mozgó fenntartásnál darabban. A dolgozó számára ki­adott normajegyen fel kell tüntetni: a) az 1 főre, 1 műszakra eső teljesítménynormát, b) az egységárat, c) az 1 műszakra járó alap­keresetet, d) a 100 százalékos teljesí­tésre járó progresszív forint összeget. Például: úgy is 118. számú fejtés. Teljesíthető műszak: 26. Teljesítménynorma: 8 csille fő/műszak. Havi norma: 26 X 8 = 208 csille fő/műszak. Egy csille ára: 6.— forint. Továbbra is érvényben ma-1 zalékon felüli teljesítésnél a rad a 95-100 százalékos tel- | ^S'ez így jesítésnél a kétszeres, 100 szá- 1 mutatkozik: 95 százalékig a csille ára 1-szeres, tehát 6.— forint. 208-nak 95 százaléka 187.2 csille, 187.2 X 6. 187.2-től 208 csilléig (95—100 százalékig) tehát 20.8 csille, csillénként kétszeres, tehát: 12.— forint, 20.8 X12. 100 százalékon felüli telje­sítménynél 95 százalékos tel­jesítménytől kezdődően három szoros, azaz ha 100 százalé­kon (208 csillén felül) felüli teljesítményt ért el a dolgozó, már 187,2 csille fölötti csille­száma 18.— forinttal számo­landó el. Világítsuk most már meg egy konkrét példával: A dolgozónak fenti norma van kiadva és 223 csillét tel­jesített. A teljesítés százaléka: 223 :208 = 107 százalék. Elszámolás: 95 százalékig sima csilleárral: 187.2 X 6 — 1123.20 forint. 187.2 — 223 csilléig háromszoros (mivel 100 százalékon felül van, tehát 35.8X18 — 644.40 forint. Tehát a főmunkán a kereset = 1767.60 forint. Vagy például: A teljesítés 205 csille = 98.5 százalék. Elszámolás: 95 százalékig sima csilleárral: 187.2 X 6 — 1123.20 forint 95—100 százalékig kétszeres: 187.2 — 205 csilléig, tehát 17.8 X12 (nem érte cl a 100 százalékot) = 213.60 forint 1336.80 forint Vagy: A teljesítés 178 csille. Nem érte el a 95 százalékot sem, tehát minden csilléje simán kerül elszámolásra: 178X6 = 1068.— forint. Ha most szembeállítanánk a progresszió nélküli elszámo­lással (ha nem volna progresszió): 1 példa: 223 X 6 = 1338.— forint szemben az 1767.60 forinttal 2 példa: 205 X6 = 1230.— forint szemben az 1336.80 forinttal 3 példa: 178X6 = 1068.— forint szemben az 1068.— forinttal Tehát a bányász darabbéres dolgozók orogressziójának el­számolását továbbra is fenn­tartja az új rendelet. A prog­resszív bérezés lényegében annyit jelent, hogy amíg a 95 százalék a’atti termelése eseté­ben minden természetes egy­ségben megadott munkameny- nyiségre (pédául csille, folyó­méter, köbméter) egyszeres bért, addig 95 százaléktól 100 százalékig kétszeres és 100 százalék felett 95 százaléktól kezdődően háromszoros bért kell elszámolni. A normába be nem épített mellékmunkákat továbbra is egyszerű darabbérrel kell dí­jazni, azok után progresszió nem fizethető. Űj rendelkezés az is, hogy az elért progressziót az eset­ben is ki kell fizetni, ha a dolgozó a hó folyamán igazo­latlanul hiányzott. Kimondja az új rendelkezés, hogy a fejtési, elővájási, fel­tárási csapat egész műszakot meghaladó fenntartási mun­káját a csapat összműszakjá- ból ki kell eme’ni. Az ilyen munkát „A“ számra kell átír­ni és mint mozgó fenntartó- csapatot kell elszámolni. Az egy műszakot meg nem haladó (töredék műszakot) fenntartó munkáját a csapat- műszakból leírni nem szabad. Ugyancsak nem szabad leírni azokat a műszakokat sem, me­lyeket a fejtő, elővájó, vagy fejtési csapat egy-két tagja (nem a teljescsapat) fenntar­táson végez. A jó és megelégedést kivál­tó bérezésnek alapja a jó munkaátvétel. 1. Az egyéni felelősség elvé­nek érvényesítésénél a leg­szigorúbban kell eljárni a meg nem fe’elő. több munkát beadó, testi épséget veszélyez­tető, technológiai fegyelmet sértő munkavégzővel és mun­kaátvevővel szemben. 2. A fennálló törvényes ren­delkezések keretein belül a során elnézőek legszigorúbban kell eljárni olyan vezetőkkel szemben, is, akik eltűrik a biztonságot, technológiai fegyelmet sértő munkavégzést, vagy a munka­átvevők munkáját mennyisé­gi, vagy minőségi (selejt) szempontból befolyásolni igye­keznek. Felelősségre kell von­ni azokat is, akik az ellenőr­ző munkaátvételi munkájuk a rossz, ha­nyag munkával szemben. A határozat eltörli az úgy­nevezett súlyozási rendszert, valamint egyenérték elszámo­lást. A bányász tehát ha hó­közben üzemi érdekből 5—8 csapaton dolgozott, minden egyes műszakja azzal a kere­settel lesz elszámolva, amely keresetet az egyes munkahe­lyein elért. Egy műszakra eső kereset: 2-es csapaton 5 műszak, 105 százalékos teljesítés, 72. forint 5-ös „ 11 „ 96 „ „ 50. n 9-es „ 10 „ 101 „ » 6®’ • Elszámolva: 72 X 5 360.— forint 50 X 11 = 550.— 60 X 10 = 600.— 1510.— forint Tehát láthatjuk, hogy a súlyo­zás megszüntetése lényegesen egyszerűsíti az elszámolás megértését, de a bérelszámo­lást is. Jelentős haladás a fenntar­tók bérezése. Az új üzemi normák lehető­séget adnak, hogy üzemi szin­ten is figyelembe lehessen venni a fenntartási nehézsé­geket s így már a darabbér megállapításánál is simulhat az üzemi viszonyokhoz, de to- vábbmenőleg lehetőséget ad a legá'is munkahelyi pótlék be­vezetésére. Ez alatt az érten­dő, hogy 0—30 százalékig ter­jedő értékhatáron belül az üzemvezető a munka kiadása­kor olyan mértékű munkahe­lyi pótlékot állapíthat meg. amilyen mértékben a munka­hely jellege a folyamatos munkát akadályozza. (Például költözködés, szállítás közben végzett munka stb.) A munkahelyi pótlék magá- bafoglalja a munkahelyen előforduló minden időkiesés megtérítését, beleértve az ed­dig külön elszámolt úgyneve­zett urasági órákat is. A fenntartók által végzett minden munka is progresszió alá esik. Újítás az is a fenntart óknál, hogy az üzemek üzemegysé­genként, körletenként megál­lapítják a fenntartók 100 szá­zalékos teljesítményeinek megfelelő iránykeresetet és a teljesítményszázalék megálla­pítását ehhez viszonyítják. Ha a fenntartási munkahely zavartsági foka IV. Munkahelyi pótlék — — — — —1 — — 20 százalék Teljesített műszakszám — — — — — — 100 A csapat körletének iránykeresete: — — — 44.— forint Darabbérben átvett munkák értéke: — — 3800.— forint 20 százalékos munkahelyi pótlék: — — — 760.— forint összes alapkereset: — — — — — — — 4560.— forint Átlagos műszakkereset: 4560 :100 = 45.60 forint Alapnorma teljesítés: 45.60 : 44 = 103.6 % Progresszió összeg: 4560 X 0.269 =1226.64 forint Progr.-val együtt számolt összkereset:. 4560.— forint 1226.64 forint 5786.64 forint Egy műszakra eső kereset progresz­szióval: 5786.64 :100 = 57.86 forint Lényeges változást hozott az új rendelkezés az omlasztás, farablás és a különleges mun­kák elszámolásában. Omlasztásnál, farablésnál 48.— forint műszakbér + 0—30 százalékig adható veszé­lyességi pótlékot vezet be. A különleges munkák (ak- najegelés, omlás biztosítása, bányatűz, vízbetörés, aknabiz- tosltás, zsomp-biztosítás stb.) bértéte’eit pedig 41.20—41.80 forintig állapítja meg a mun­ka veszélyességétől, bonyolult­ságától függően. Az alkalma­zandó bértételt (41.20—41.80 forintig) az üzemvezető hatá­rozza meg. Az új rendelkezés a vájár­szakma megbecsülése és tekin- té’ye érdekében kimondja, hogy február 1-től kezdődően a vájár szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók csak vá­jár felügyelete mellett dolgoz­hatnak. Az új dolgozók így jobban betartják a biztonsá­gi előírásokat s a vájár is könnyen át tudja adni szak­tudását. A csillések a vájár- keresetnek 80—90 százalékát kapják. A kellő bányászati gyakorlattal rendelkező bánya- csillések — hogy keresetük ne csökkenjen — azonban vájár­tanfolyamra iratkozhatnak, hogy elnyerjék a vájári okle­velet. A kiszolgálómunkás szak­máknál az a változás van, hogy a bérhatárok bizonyos alsó és felső bérhatár között mozognak és így részben ki­küszöbölődik azon panasz, hogy nincs különbség a gya­korlottabb szakmunkás és ke­vésbé gyakorlott között. Fontos újítás az is, hogy a műhely dolgozóknál, ha darab­bérben dolgoznák egy kate­góriával magasabb bértételt kell alkalmazni a darabbér­képzésnél. Továbbra is megmarad az a rendelkezés, hogy darabbérben dolgozók premizálás alá nem esnek. Kiküszöböli az új intézke­dés azt a sokat hallott pa­naszt is, hogy a szállításnál dolgozók bármennyi csillét szállítanak is, mindannyian egyformán részesültek az üzem, vagy körlet tervteljesí­tése után prémiumban. Az új rendelet szerint a kis elfog­laltságot jelentő munkahelye­ken a prémium is kisebb, míg a nagyobb munkát igénylő helyeken a prémiumok emel­kednek. A PRÉMIUM MÉRTÉKE: Termelés vagonban. P r é m 1 u m k u 1 c s Csoport műszak­95—100%-ig 100 100%-on f*lül harmadonként. 1%-ért száza Iákért 1%-ért I. 0— 6 0.5 10 1 II. 6—12 0.75 12 1 III. 12—21 1.0 15 1 IV. 21—40 1.5 18 1.5 V. 40—felett 2.0 20 2 részben időbérben. rész- Csak röviden igyekeztem ben darabbérben foglalkozta­tott dolgozók számára — ha premizált munkakörben dol­goznak — tervt.eliesítés esetén prémiumot kell elszámolni. A nrémiumelszámolás alapja az érdekelt dni^ozö időkérés alap­keresete. Tehát darabbéres ke­resetre prémiumot elszámolni ebben az esetben nem szabad. Általában véve a kiszolgáló- munkás szakmákban foglal­koztatott dolgozók prémium e'számolási alapja ez érdekelt dolgozók túlórapótlék nélkül elért havi alapkeresete. összefoglalni az új bérügyi intézkedések fontosabb és fő­leg a régitől e’térő rendelke­zéseit ^és ismertetésem is azt a célt kívánja szolgálni, hogy trösztünk üzemeinek fizikai dolgozói a szóbeli ismertetése­ken kívül ezúton is jobban megismerhessék a miniszter- tanács határozatét. Bánky Kálmán a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bér- és normaosztá­lyának vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents