Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-19 / 6. szám

1935 január 19. SZABAD AÓOHÁD 3 A szerkesztőség elintézte Lapunk december 9-i szá­mában bíráló cikk jelent meg „Hogyan „segítik“ egyes szer­vek a Rákóczi TSZ-t“ címmel. A Földművelésügyi Miniszté­rium a napokban a következő szövegű levelet küldte a rom- hányi Rákóczi TSZ elnöké­nek: „A Szabad Nógrád decem­ber 9-i számában beszámol ar­ról, hogy a termelőszövetkezet 450 férőhelyes juhhodály kő­műves munkált elvégezte és a tetőszerkezetet anyaghiány következtében nem tudja el­készíteni, ezért az épület befe­jezetlenül áll. Az épület gyors befejezése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium előszállításként 15 köbméter épületfát biztosit a tsz részére. Kérem, hogy a fa kiváloga­tására megbízottját megrende­léssel és pontos méretkimuta­tással küldje be a Földműve­lésügyi Minisztérium ellátási igazgatóságára.“ Az olvasó kérdez — * szerkesztőség válaszol Szerkesztőségünk levelet ka­pott Provaznik Tivadarné kállói lakostól, aki elpanaszol­ja, hogy évek óta a salgótar­jáni TÜZÉP látja el az isko­lát szénnel. A szenet viszont hol a galgagutai, hol a pász­tói telepen utalják ki részükre. A TÜZÉP vezetői azt a vá­laszt adták, hogy a legutóbbi kiutalásukat is Galgagutára kapták meg, mert Kálló nem tudja az iskola szénszükség­letét ellátni. A galgagutai TÜZÉP-telep a földművesszö­vetkezet kezelésében van és a vevőnek joga van ahhoz, hogy a poros szenet ne vegye át, annál is inkább, mert a földművesszövetkezet rendel­kezik szénrostával, s a szenet itt minden további nélkül ki tudják rostálni. Leveleink nyomában A Szabad Nógrád 1954. no- -vember 17-i számában hírt adott arról: a mátraverebélyi dolgozók sérelmezik, hogy nincs megfelelő várótermük, A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium I. Tőosztálya cik­künkre a következőket írja: „A meglévő váróterem való­ban nem elégséges az ott egy- időben jelentkező összes uta­sok befogadására. A váróterem bővítése, vagy korszerű, új váróterem építése már koráb­ban időszerűvé vált és ezt a kérdést évről-évre felszínen tartjuk. Mindezideig azért nem került felújításra, mert a szük­séges beruházási hitellel nem rendelkezünk. A mátraverebélyi dolgozók azon kezdeményezése, hogy a váróterem felépítését vállalják, ha ahhoz anyagot biztosítunk, ugyancsak beruházási hitelt kíván. Az 1955. évi progra­munkban ilyen célra előirány­zott hitelek indokoltabb igé­nyek kielégítésére már le van­nak kötve. A dolgozóknak ez a jogos kérelme terveinkben is szerepel, tehát mihelyt a szük­séges anyagi eszközök rendel­kezésünkre fognak állni, az építés iránt intézkedünk.” Szerkesztőségünk a levélben foglaltakkal nem ért egyet, hi­szen a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium 1. Vasúti Főosztályának is tudomása van arról, hogy Mátraverebélyen nincs váróterem, s mint ahogy írják — évről évre halasztgat- ják. Vajon nem szükséges-e a mátraverebélyi dolgozóknak a váróterem? Nem lehet, hogy a háború győzzön, mert az emberek elítélik a háborút Ülést tartott a megyei békebizotfság A megyei békebizottság f. hó 14-én a járási tanács VB kis termében bővített megyei ülést tartott, ahol megbeszél­ték a békebizottsági aktívák a IV. magyar békekongresszus előkészületeit. A megjelenteket dr. Szálkái Géza elvtárs, a megyei béke­bizottság elnöke üdvözölte, majd Bóka István, a megyei békebizottság titkára tartott beszámolót. Bóka elvtárs beszámolójá­ban rámutatott arra, hogy ha­zánkban egyre inkább kibon­takozik a békemozgalom. Hangsúlyozta, hogy a munká­ból részt keli vállalni az összes tömegszervezeteknek és to­vábbra is egységesen kell har­colni a béke megőrzéséért. Be­szédében foglalkozott a nem­zetközi eseményekkel is, s nyo­matékosan felhívta minden dolgozó figyelmét arra, hogy a nyugatnémet felfegyverzést nem egy-két ember dönti el, hanem a népek. Befejező beszédében kérte a tömegszervezeteket, a sajtót, hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a béke tartós legyen. A beszámolóhoz elsőnek Fa­lati Mihály elvtárs, az MSZT városi bizottságának titkára szólt hozzá. Többek között ezeket mondotta: Az MSZT részéről mink már megkezd­tük az előkészítő munkát. Kis- gyűléseket szerveztünk, s vál­laltuk, hogy 25 vállalatnál tartunk előkészületi kisgyűlé- seket. Hiányolom azonban ;— mondotta továbbá — hogy a tömegszervezetek részéről a DISZ, a Vörös Kereszt, a Sza­badságharcos Szövetség és leg­nagyobb tömegszervezetünk, a szakszervezet nem képviselteti magát ezen a békeértekezle­ten. Beszédét így fejezte be: A mi kezünkbe van a béke le­téve. Ha nem siránkozunk, ha­nem harcolunk a békéért, azt meg is tudjuk védeni. Az értekezleten megjelent Horváth József diósjenői plé­bános, felszólalásában elmon­dotta, hogy mi, emberek ret­tegtünk, mikor hallottunk az atom- és hidrogénbombáról. Nekünk erős akarattal el kell határozni, hogy öntudatosan fogunk küzdeni a háború el­len. Nem lehet, hogy a háború győzzön — mondotta továbbá — mert az emberek elítélik a háborút, s nekünk papoknak is arra kell törekednünk, hogy megvédjük a békét. Ezután Baksa Sándor refor­mátus lelkész szólalt fel, aki a kuruc időkből idézett egy-két verssort, majd beszédét így fejezte be: a béke élet, s ne­künk az élet kell. Szeretjük az életünket, de még jobban szeretünk békésen és békében élni. Firczák Ilona tanárnő felszó­lalásában így nyilatkozott: Gyermekeink jövőjéért, bol­dogságáért mi nem háborút akarunk, hanem építeni, örülni az életnek. Ezenkívül még szá­mos hozzászóló volt, akik el­mondották, hogy minden áldo­zatot vállalnak a béke megvé­dése érdekében, s arra kérték a megyei békebizottságot, hogy adjanak konkrét feladatokat a dolgozóknak, hogy ezáltal is be tudják bizonyítani, hogy a békét nemcsak kívánják, ha­nem dolgoznak is érte. Az értekezleten megjelent Vasvári elvtársnő is, az Orszá­gos Béketanács munkatársa, aki felszólalásában többek kö­zött ezeket mondotta: „A bé­két nem 20—30 ember dönti el, hanem milliók, mint ahogy milliók döntötték el azt is, hogy ma Koreában és Viet­námban elhallgattak a pusztí­tó fegyverek.“ A salgótarjáni járási Hazafias Népfront-bizottság ülése Mi a békét kívánjuk valamennyien Nagybátonyból, a Petőfi-kul- túrotthon együttesétől Szo- boszlai Ferenc igazgató és még sok más névaláírással a kö­vetkező levelet kapta szer­kesztőségünk. Csatlakozunk mi is a Nyu- gat-Németország felfegyverzé­se ellen országszerte megnyil­vánuló tiltakozáshoz. Mi a bé­két kívánjuk valamennyien, hogy családunk, községünk és az egész magyar nemzet bol­dogulására nyugodtan végez­hessük munkánkat. Támogat­juk a Szovjetunió törekvéseit. Kívánjuk a nagyhatalmak ér­tekezletének összehívását, hogy a nemzetközi helyzetet tárgya­lás útján enyhítsék, biztosít­sák a kedvezőbb nemzetközi helyzetet és a pusztító háború kikerülését. Felsőpetényi tervek Felsőpetény községben Sztru- hár János igazgató-tanító ve­zetésével a Hazafias Népfront szép eredménnyel működik. Az üléseken a község lakosságá­nak több problémájával foglal­koztak már. Jelenleg a tanács­nak segítenek a községpolitikai terv elkészítésében és mindjárt megvitatják a módot is, amely- lyel a tervek megvalósítását leginkább elősegíthetik. Köz­ségünkben nincs egyáltalán kultúrterem, hiányos az isko­lák tanterme is. Mindezt még ebben az évben szeretnénk pó­tolni, részben állami támoga­tással, másrészt községünk la­kosságának társadalmi segít­ségével. Ugyanakkor tervbe­vettük a Petőfi út kijavítását is, Vidovszky András VB-elnök A Minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a felszabadulási munkaversenyben részvevő legjobb üzemek és dolgozók jutalmazásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Taná­csának Elnöksége üdvözli az ipari, építőipari és közlekedési üzemek, kereskedelmi válla­latok, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak kezde­ményezését, hogy hazánk fel- szabadulásának 10. évforduló­ja tiszteletére munkaverseny- vállalásokat tesznek. A felszabadulás 10. évfordu­lója tiszteletére tett munka­felajánlások híven tükrözik egész dolgozó népünk szerete- tét felszabadítónk, a hős szov­jet nép és nagy pártunk iránt Kifejezik népünk odaadását a szocializmus építése, a béke megvédése, a haza ügye iránt A dolgozók kezdeményezése hatalmas, új erőforrásokat tár fel, amelyek nagymértékben segítik pártunk politikájának megvalósítását, a dolgozó nép életszínvonalának emelését. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak Elnöksége e népi megmoz­dulás kiszélesítése érdekében a felszabadulási munkaverseny­ben győztes üzemek, vállala­tok, gazdaságok számára „Fel- szabadulási serleget“ tűz ki ju­talomként. A felszabadulási serlegeket az élüzem-feltéte- lek teljesítése terén legjobb eredményeket elérő üzemek, vállalatok, gazdaságok nyerik el. A győztes üzemek a felsza­badulási serleg és az élüzem- vándorzászló elnyerésével egy­idejűleg az élüzem-kitüntetés- sel járó pénzjutalom kétszere­sében részesülnek. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége valameny- nyi, a felszabadulási munka­versenyben eredményesen részvevő vállalatot elismerő oklevéllel tünteti ki. A felszabadulási munkaver­seny eredményét 1955. május 1-ig nyilvánosságra kell hozni. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront me­gyei irodáján ülésre jöttek össze 1955 január 14-én dél­előtt 10 órakor a salgótarjáni járás községi Hazafias Nép­front-bizottságainak elnökei. Az ülés célja: ismerkedés, a bizottságok eddigi munkájá­nak kiértékelése, tapasztalat­átadás, a további munka ered­ményességét biztosító jó javas­latok megvitatása, a további feladatok megjelölése, mód­szeradás és iránymutatás lett volna. A beszámolót Alexay Béla, a népfront járási bizott­ságának elnöke tartotta. A mozgalom eddigi legna­gyobb eredménye, hogy hatal­massá tágult a politikával, a közérdekű kérdésekkel foglal­kozók köre. Közelebb került egymáshoz munkás, paraszt és értelmiségi. Megnövekedett a bizakodás, a lelkesedés és életreszületett egy ebből faka­dó tevékenység, az áldozatvál­lalás, az önkéntesség egyik legnagyszerűbb formája: a tár­sadalmi munka Az eredmények mutatója a választás jó megszervezése, hogy Nógrád időrendi sorrend­ben első lett az ország megyéi között. Még mindig van népfront­bizottságaink munkájában bi­zonyos tájékozatlanság, ta­pasztalatlanság, nem ismerjük, nem látjuk tisztán azokat a feladatokat, amelyekre hivat­va vagyunk, azokat a módsze­reket, amelyekkel munkánkat sikeresebbé, jobbá tehetnénk. A Hazafias Népfront mun­kájában visszaesés mutatko­zott a választások után. A ta­nácsok nem foglalkoztak a népfronttal, nem beszélték meg közösen a problémákat, a feladatokat. A Hazafias Nép­front-bizottság pedig a taná­csok nélkül akart egyes célki­tűzéseket megvalósítani. Beszélt a jólműködő nép­front-bizottságokról: a Somos­kőújfaluiról, a nagybátonyiról, ahol nemrégen alakítottak gazdakört. Beszélt az akcióprogramok­ról. Nem készíthetünk elvakul­tan olyan akcióprogramot, amelyhez súlyos százezrek, esetleg milliók kellenek. A programnak a község költség- vetési tervéhez kell alkalmaz­kodni. Ugyanabból a beruhá­zási összegből azonban sokkal többet is megvalósíthatunk, ha népfront-bizottságaink prog­ramjukat a nép érdekeihez szabják és megszervezik a tár­sadalmi munkát. A népfront feladata lehetővé tenni a dol­gozók szakmai és kulturális műveltségének fejlesztését. Ed­dig több mint tízezer dolgozó határozta el, hogy elvégzi az ezüstkalászos tanfolyamot* Gazdaköröket kell szervez­nünk a falvakban, meg kell is­mertetnünk az agrotechnika legújabb vívmányait. Olyan gazdákra van szükség, akik merik földjüket szuperfoszfát­tal, pétisóval stb. trágyázni* fáikat nikotinnal permetezni* állataikat törzskönyvezni. Bár­hová örömmel küldünk ki szakelőadókat — agronómuso- kat, állatorvosokat. Olyan gaz­dakörökre van szükség, ame­lyeket szívesen látogatnak a dolgozók más rétegei: ipari munkások, kisiparosok, értel­miségiek is. Csak egy ember nem lehet tagja a gazdakör­nek, a kizsákmányoló kulák. A gazdakörök ne a dolgozó réte­gek elszigetelését, hanem az egység, az összefogás még erő­sebbé tételén dolgozzanak. Sohase felejtsük el, hogy a mozgalmat nagy pár-i tunk hozta létre. A párt, a munkásosztály vezető szerepé­nek a népfronton belül is kife­jezésre kell jutni. Tudjuk* hogy pártunk az egyetlen ve­zető erő, amelyre bizton tá-' maszkodhatunk. A nemzetét felrázni akaró Berzsenyi szavaival fejezte b« beszámolóját: „Ébrezd fel alvó nemzeti lelkedet.. .*• „Nem sokaság hanem lélek, Szabad nép tesz csuda dol­gokat .. .** A szép beszámolót nem kö­vette eléggé élénk vita. Egye­sek beszámoltak ugyan helyi népfront-bizottságaik szép eredményeiről, sok jó javasla­tot, tanácsot adtak, elmondták módszereiket, mások beszéltek a népfront-bizottság jó mun­káját akadályozó tényezőkről* problémákról, sokan azonban egyáltalán nem szóltak hozzá* Vájjon minek a jele ez? Való­színűnek tartjuk, hogy problé­máik, nehézségeik, esetleg eredményeik ezeknek a nép­front-bizottságoknak is van­nak. És ázt is valószínűnek tartjuk, hogy a Hazafias Nép­front-bizottság ezekben a köz­ségekben nem törekszik túlsá­gosan a meglévő problémák megoldására, a hibák és ne­hézségek megszüntetésére. Re­méljük azonban, hogy a rész­letes beszámolót, az elhang­zott javaslatokat és tanácso­kat hasznosítani fogják ezek a népfront-bizottsági elnökök is, és a következő ülésen már a* ő szavukat is hallhatjuk majd* Tanulnak a szécsényi gazdák Tíz év eredményei megyénkben Tíz év eredményeként jelentős lépésekkel haladtunk előre a kultúra, az egészségvédelem, a közlekedés terén. Uj kultúr- házakban szórakoznak, s művelődnek az ipari dolgozók és a dolgozó parasztok. Jelentősen javult az ivóvízellátás, számos korszerű híd könnyíti és segíti elő a biztonságos közlekedést. | gf;-'7 ■H“! .* *¥- ;í ­. tt, 1 H ,‘a 7 «. I' >t ,; +•• ¥ sítású — sikeresen fejeződik majd be, s nagymértékben hozzásegíti a szécsényi gazdá­kat, hogy a jövőben még ered­ményesebben gazdálkodhassa­nak. (Tudósítónktól) ; Néhány hete már, hogy Szé- •csényben is megalakult az •„Ezüstkalászos” tanfolyam, s ■az eddigi tapasztalatok azt bi- Szonyítják, hogy az teljes mér­cékben elérte célját. A dol- ■gozó parasztok szeretnek el- ■járni az előadásokra, hisz az ■ ott tanultakat jól felhasznál- •hatják majd munkájukban. A ■tanfolyamnak kezdetben mind- ■össze 15 hallgatója volt. Ez a ■szám azonban hétről hétre Semelkedik. Ma már több mint ■ ■20-an hallgatják esténként az Selőadásokat, melyeket hozzá- ■értő szakemberek tartanak, i A tanfolyamokon a gazdák Selmondják egymásnak tapasz­talataikat, tanulnak egymás- Stól, megismerkednek a fejlett • agrotechnikai módszerekkel. S Előreláthatólag a szécsényi {„Ezüstkalászos” tanfolyam — ■mely növénytermelési szako- ■ WIM­„Több és }obb gyümölcsért* kiállítás E hónap 21-én délelőtt 11 órakor Balassagyarmaton, a já­rási kultúrházban — a megyei népművelési osztály és a Palóc Múzeum rendezésében — meg­nyílik a „Több és jobb gyü­mölcsért“ című kiállítás. A kiállítás gazdag anyaggal mu­tatja majd be, hogyan termel­hetünk több és jobb minőségű gyümölcsöt, hogyan lehet me­gyénkben is jövedelmezőbbé tenni a gyümölcstermelést. A bomokterenyei kultúrház Artézikútfúrás Ludányhalásziban Uj, modern híd a Zagyva patakon

Next

/
Thumbnails
Contents