Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-08 / 3. szám
1955 január 8. SZABAD TVÓGRÁD 3 Mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért (A Szabad Nógrád téli pályázata) Országunkban a szocializmus további építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése, Ez biztosítja a lakosság életkörülményeinek megjavítását, a könnyű- és élelmiszeripar ellátását nyersanyaggal. Az ipar és a falu összefogása megteremti az élelmiszerek bőségét, a. jómódú falut, megerősíti a munkások és a dolgozó parasztok szövetségét, népi demokráciánk alapját. A mezőgazdaságfejlesztési határozat sikeresebb megvalósításához nagy szükség van a növénytermelés, az állat- tenyésztés, a gyümölcstermelés terén nagy gyakorlati tapasztalatokkal bíró dolgozó kis- és középparasztok, termelőszövetkezeti tagok segítségére, tanácsaira. Különösen hasznos lenne, ha minél több gépállomási és kihelyezett agronómus, a felsőbb tanácsi szervek növénytermelési és állattenyésztési szakembere is elküldené hozzánk észrevételeit, javaslatait. A pályázaton írhatunk arról, hogyan tudnánk emelni gabonatermésátlagainkat, hogyan takarmányozzuk a szarvas- marhát, hogyan növeljük a tejelékenységet, a tej zsír- százalékát, a hústermelést. Írjuk meg azt is, hogyan tudnánk f ókozni a sertések szaporaságát. Hogyan emelhetnénk a lucerna terméshozamát. Hogyan, milyen módszerekkel érhetünk el magas kukorica- és burgonyatermést? Írjunk mindazokról az olcsóbb és jövedelmezőbb gabona- termelést, állattartást, az állati hozamok nagyarányú és tartós emelkedését előmozdító eljárásokról. Írják meg azt, hogy ki-lki a maga területén hogyan küzd a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásáért. Fogjon hát tollat termelőszövetkezeti tag, dolgozó paraszt, minden mezőgazdasági szakember, hogy közös erővel elősegíthessük mezőgazdaságunk felvirágoztatását. A legjobb pályázatokat a Szabad Nógrádban közölni fogjuk. A legsikerültebb pályázatok beküldői jutalomban részesülnek. Első díj: egy néprádió, második díj: egy villanyvasaló, harmadik díj: könyvsorozat. Ezen díjakon kívül 10 sikerült pályázatot még értékes könyvvel jutalmazunk. A pályázat beküldésének határideje 1955 március 15. Az eredményhirdetés napja 1955 április 6. A pályázatokat a következő címre küldjük: Szabad Nógrád szerkesztősége Salgótarján, Rákóczi út 92. A borítékra írjuk rá: „Mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért pályázat.“--------------------------------------------------_Q------------------------HÍ REK A Kelét-Nógrád megyei Nép- boit dolgozói Salgótarján és környékén már a® új év előtt megkezdték fióküzleteik leltározását. Eddig mintegy 20 százalékát ellenőrizték, s megállapították, hogy az 1953. évi leltározással szemben rraindlen üzletben arányosain csökkent a hiány. Egyedül a nógrádmegyei 39-es sz. üzlet az, ahol nagyobb ösz- szegű hiálny mutatkozik. A vízválasztói dolgozók kérésére Vízválasztón az új éoületek- ben egy új vegyes üzlet nyílik meg a népbolt kezelésében január 20-án. A salgótarjáni népbüfében már hónapok óta kevés a kanál és a villa. Kérjük az illetékes szerveket, hogy az evőeszközökre nagyobb gondot fordítsanak. Legyenek figyelemmel arra, hogy a dolgozóknak az ebédidő csak fél óráig tart és nem várakozhatnak órák hosszat azért, mert a népbüfében lassan mosogatják az evőeszközöket, s ezáltal lassú a kiszolgálás is. A TTIT közli Szerkesztőségünk levelet kapott dr. Gajzágó Aladártól, a TTIT megyei szaktitkárától, amelyben arra kéri a város, illetve a megye dolgozóit, hogy akinek van fényképe, vagy összegyűjtött anyaga a várostörténeti kiállításhoz, minden régiséget, leletet adjon át, mert ezzel is tovább lehet fejleszteni a várostörténeti kiállítást. A kisterenyei gépállomás és a téli gépjavítás Gép állomás ainknak minden esztendőben nagy feladatot jelent az egész évi munkában megrongálódott, elhasználódott gépek kijavítása. A téli gépjavítási kampány valamennyi gépállomás életében nagy esemény. Évről évre nagyobb feladatok elé állítja a gépállomásokat, évről évre több gépet kell kijavítandok. A gépjavítás emellett felelősséggel is jár, mert a gépek gondos, vagy gondatlan kijavításáltól függ. hogy) a gépállomás eredményes, vagy eredménytelen munkát végez-e a jövő esztendőben. Úgyis mondhatnánk: a magasabb termésért vívott harc már a téli gépjavítások kezdetével megindul. Nehezen indult a munka 1954 november 1-én kezdték meg gépállomásaink a gépjavítási munkát. Több mint két hónap teli el azóta. Nézzük, hogyan dolgozott és milyen eredményeket éi-t el e két hónap alatt a kisterenyei gépállomás. — A gépjavítást „teljes gőzzel” csak december 15-én kezdtük meg. Előbb nem lehetett, mert traktoraink még szántottak — mondotta Szomszéd elvtárs, a gépállomás műhelyvezetője. Ez azt eredményezte, hogy a gépállomás november 30-ig mindössze hat cséplőgép és egy darab eke javítását fejezte be, aimi 44 szálzalékos tervteljesítést Pótolták a: December közepén aztán — Szomszéd elvtárs szavait idézve — teljes gőzzel hozzáláttak a javításhoz. Behozták a november havi lemaradást, s december 31-ig ütemtervüket 104 százalékra teljesítették. Egy darab vontató, 7 darab szántótraktor, 11 darab eke, 7 darab traktortárcsa. 2 darab kultiváitör, 9 darab vetőgép és 13 darab cséplőgép javítását fejezték be az esztendő végéig. — Hogyan érték ezt el? — kérdezzük Nyerges elvtársat, az egyik javítást végző brigád vezetőjét. — Ügy, hogyi túlóráztunk. jelent. A kisterenyei gépállomás ezzel az eredménnyel nagymértékben „hozzájárult” ahhoz, hogy Nógrád megye november havi javítási tervét csupán 56 százalékra teljesítse és az ország 19 megyéje közül az utolsók között foglaljon helyet. „Igen ám! De szántani is, vetni is, meg gépet javítani is egyszerre nem lehet” — mondhatná valaki. Ez bizony igaz. Azonban a terenyei gépállomás nemcsak a gépjavítási tervet, hanem az őszi kampánytervet sem teljesítette. A gépállomás őszi tervét mindössze 66 százalékban végezte el. elmaradást Gyakran 8—9 óráig is dolgoztunk — mondja büszkén. Az szép dolog, hogy a gépállomás dolgozói áldozatot hoztak a tervteljesítés érdekében. Azonban ha gépjavítási ütemtervet november 1-től dekádonként teljesítik idejében hozzákezdenek a javításhoz, nem keresnek kifogásokat, elkerülhető lett volna a „hóvégi hajrá”, s a túlórák kifizetésére fordított összeg megmaradt volna. (Nem szólva arról, hogy a gyors munka a minőség, a dolgozók munkaerejének túlzott igénybevétele pedig a januári tervteljesítés rovására vezethet). A versenymozgalom Köztudomású, hogy a verseny- mozgalom óriáfei ösztönző erő a tervek teljesítésében, túlteljesítésében, kitűnő eszköz céljaink elérésében. A versenyszellemet tehát a gépállomásainknak is ápolni kell. A kisterenyei gépállomáson hat brigád végzi a gépek kijavítását. E brigádok azonban nincsenek egymással versenyben S. hogy ez így van. ezért elsősorban a gépállomás vezetősége felelős. Nem hívták fei a dolgozók figyelmét a verseny lehetőségére Nem igyekeztek jó versenyszellemet kialakítani. Pediig a jó versenyszervezés nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a kisterenyei gépállomás is dekádonként teljesítse gépjavítáisi tervét, hogy itt is javuljon a javítás minősége és csökkenjen a javítási költség. Még nem késő. Szervezzék meg a brigádok közötti versenyt. Értékeljék dekádonként a brigádok eredményét. Népszerűsítsék a jól dolgozókat, s az eredmény nem marad el. Önköltségcsökkentés Nézzük milyen eredményt ért el a kisterenyei gépállomás az önköltségcsökkentés terén. Eredményekről sajnos nem számolhatunk be. A terenyeiek ugyanis Xiem tartják nyilván az e téren elért eredményeket, nem jegyzik fel, nem rendszeresítik azokat a munkafolyamatokat, amelyek már eddig is nagy megtakarítást jelentettek- a gépállomásnak. Ez azt jelenti, hogy a kisterenyei gépállomáson másodrendű kérdésnek tartják az önköltségcsökkentés kérdését. Ha egy munkás például gyárilag készült bronzpersely helyett saját maga készített bronzperselyt használ fel, vagy felújít egy régi eketengelyt, ennék nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Minden arra vall, hogy a gépállomás nem törekszik tervszerű munkával csökkenteni a javítáisd költséget. Ez pedig súlyos hiba, amelyen sürgősen javítani kell. Mi a teendő? Ismertetni kell a dolgozókkal az önköltségcsökkentés szükségességét, jelentőségét. Feltétlen szükséges általánossá tenni és bevezetni azokat a munka- folyamatokat, újításokat, ésszerűsítéseket, melyekkel a javítási költséget fokozatosan csökkenthetik. Az önköltségcsökkentéshez nagy lépést tehetünk a célszerű takarékosság megszervezésével. Nagymértékű takarékosságra kell nevelni tehát a gépállomás dolgozóit. Ha mindezt tervszerűen és folyamatosan végzik a kisterenyei gépállomáson, rövid időn belül komoly eredményt tudnak majd felmutatni az önköltségcsökkentés terén. A szakmai képzés Nem mehetünk el szó nélkül a dolgozók szakmai képzésének kérdése mellett sem. Az tény, hogy a gépjavításban a terenyei gépállomáson valamennyi traktoros is résztvesz. Ez helyes is, mert ezáltal sokat tanulnak a traktorosok. De csupán ennyi nem elég. Mint ahogy) minden télen szokták, úgy most is feltétlen szükséges lenne szakmai előadásokat rendezni a gépállomás dolgozóinak. Szomszéd elvtálrs szerint szándékukban van most is rendezni ilyen előadásokat, de egyelőre még csak a beosztás van meg. A gépállomás vezetősége gondoskodjék arról, hogy mielőbb megkezdődjék a gépállomás dolgozóinak szakmai oktatása, ami nagymért ékben hozzájárul ahhoz, hogy a gépjavításban minőségileg is jobb eredményt érhessenek el. Eredménynek számít a kisterenyei gépállomáson az. hogy Tóth Deme István minőségi ellenőrt teljes mértékben függetlenítették. Munkáját így zavartalanul végezheti. Munkatársai és a gépállomás vezetősége nagy segítséget ad Tóth elvtársnak felelősségteljes munkája sikeres elvégzésében. Ez az Eredményekben is megmutatkozik. A kijavított gépek minőségére nem lehet panasz. Röviden összefoglaltuk, hogy két hónap alatt milyen eredimé- nyeket ért el a kisterenyei gépállomás a gépjavítási munkában. Megemlítettük az elkövetett hiányosságokat, s rámutattunk azok kijavításának módjaira is. A kisterenyei gépállomás vezetőségén a sor. hogy a hibáikat megszüntessék, s nagyobb eredményeket érjeniek el a gépjavítási terv teljesítésében. Műszaki vezetők tanácskozása az 1955. évi terv teljesítéséért A bányaüzemek igazgatói, főmérnökei, párttitkárai, szakszervezeti funkcionáriusai, a Nógrádi Szénbálnyáiszati Tröszt vezetői az elmúlt napokban ültek össze, hogy megtárgyalják elért eredményeiket, valamint a feladatokat az új, 1955-ös évre. Az értekezleten a járási pártbizottságtól Torják elvtárs, a szak- szervezet területi bizottságaitól Sándor János elvtárs volt jelen. Az értekezlet január 4-én, kedden zajlott le a bányakaszipó- ban. A tröszt részéről Sartóris elvtárs, a tröszt igazgatója tartotta meg a beszámolót. Az elmúlt év — A Nógrádi Szénbányászat1 Tröszt 1954-ben nem tett eleget kötelességének — mondotta. — Termelési tervünket. 95,6 százalékra teljesítettük és1 132 183 tonna szénnel maradtunk adósai népgazdaságunknak. Ez a lemaradás súlyos. Az eredmények üzemenként, a legjobbak: Róna 100,2, Mizserfa 1023, Kazár 102,4, Zagyva 97,4 Novák 98, Csipkés 99.5 százalékra teljesítette éves tervét A legrosszabbak: Kányás 70,5, Ménkes 89,6, Kistereniye 91,9, Újlak 95,1, Tiribes 95,2, Nagybáíony 90,7, Szorospatak 93.6 százalékra tudta csak tervét teljesíteni. A szén minősége az 1953-as évhez viszonyítva romlott. A terv lemaradásának úgynevezett objektív okai is voltak. Sokszor anyaghiányban szenvedtünk. Komoly nehézséget jelentett a külszíni szállítás amely nem tudta a bánvákat megfelelő üres csillékkel ellátni. Sokszor géphibák is hátráltatták a tervteljesítést. A lemaradáshoz hozzájárult még a dolgozók fegyelmezetlensége. Sok volt az igazolatlan hiányzás. Sartóris elvtárs rátért ezután az 1955-ös év feladataira: IJj feladatok — Üzemeink egyrészének szénvagyona a jövő év folyamán vagy teljesen kimerül, vagy erősen megcsappan. Ezért elsőrendű. feladatunk, a termeléshez szükséges feltárt szén vagyon biztosítása. Azok az aknák, melyek 1956. elején kimerülnek: Forgács-lejtős akna, Tordas I., Gergely-bolyos aknák. Alkotmány, Gáti III. és a főtáró Margit IV—V„ Vizslás, Pócs- hálza. Az aknáik pótlására, másrészt a további termelési kapacitás biztosítására Mátranová- kon létesítünk egv tárót, amely jövő év második felében üzemképes lesz és 16—20 évig biztosít szenet. Ez a táró Alkotmányt, Gáti III. és a főtáiró üzem kiesett termelését pótolja majd. RAKÖCZI-TELEPEN és Gyula-tárón egy-eew. új üzemet létesítünk, melyek Gergely és Po'yos aknák helyébe fognak lépni. Mátranovákon valamint Rákóczi-teiepen megkezdték már az előmunkálatokat. Tőkés lej- tőssknában egiy nagyteljesítményű kamrafejtést fogunk telepíteni. Kisteleken a jelenlegi lejtősakna 1956-ban kimerül. Ennek pótlására új lejtősakna építését terveztük. A KAZARI ÜZEMEGYSÉG megnövekedett termelésének fogadására. másrészt a kisterenyei osztályozó szénminőségének javítására Gyula-rakodón a széntörő kapacitását megnöveljük egv új törőpár beépítésével. A volt Ilona-bán,y,a osztályozóját Gyula-rakodóra építjük át. Tovább folytatjuk a mizserfai gyenge minőségű szén mosására vonatkozó kísérleteket, hogy kedvező eredmények esetén 1956. évre a mosóberendezések megtervezése és megépítése megkezdődhessen. A KISTERENYEI kimerülőfélben lévő üzemek pótlására tovább fejlesztjük a Tordas II— III. aknákat. Forgács-lejtősakna termelésének kiesését ez év inár sodik felében már Király-tárón pótoljuk. A Margit-lejtősakna termelésének egyensúlyát ez év folyamán a Margit VI. VII. leitősaknák, valamint a Feren-c- lejtakna további feltárása fogja biztosítani. SZOROSPATAKON egy falazott légaknamélyítéssel javítjuk meg a bánva levegőjét. Ez az akna a későbbiekben a személy,* szállítást fogja lebonyolítani. Tiribes-aknáln üzembeálHtjuk a kifalazott, modem ereszkét, amely megjavítja az üzem földalatti szállítását. 1954. évre 108 kilométer volt a meddő és váigatkihajtáö. 1955- ben 129 kilométerre terveztük a vágatkihajtást. Fokozott feltárási munkálatokat kell végeznünk, hogy az 1956. évi termelés folyamatosságát biztosítani tudjuk. A külszíni szállítási zavarokon 27 darab talbó-kocsi beszerzésével próbálunk enyhíteni. A bányaüzemek esi Heel 1 áitálsán ak megjavítására 620 darab csillét fogunk beruházni. A személyszállítás megjavítása érdekében további intézkedéseket teszünk, többek között Nagybáitonv-Katalinig maka- dám utat építünk. Ezzel lényegesen megjavul a személy szállítás. Még számos berendezést, gépet sorolhatnánk föl. melyek a termelést fogják elősegíteni, A parties szakszervezet feladata A párt-, a szakszervezettel egiyiütt a továbbiakban is szívós, kitartó munkált kell végezni, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem helyreállításáért a munkaidő jobb kihasználásáért, az iparosmunka minőségének megjavításáért, a gépeld és berendezések megkíméléséért, mért munkánk csak ezen keresztül lehet eredményesebb, valamint az üzemvezetés munkája tovább javuljon. A beszámoló további részében Sartóris elvtárs rátért még a Szocialista munkaversenv fontosságára. Megemlítette, hogy a Nógráldi Szénbányászati Tröszt az 1955-ös évben nem maradhat adósa népgazdaságunknak. Ezért bányászaink már most ez év első napjaiban ki kell, hogy vegyék részüket a meginduló felszabadulási munkaversenyből. Sartóris elvtárs elmondotta a beszámolója végén: „Az életszínvonal alapvető--"feltétele a termelékenység emelkedése, a fegyelmezett, öntudatos munka, a tervek teljesítése, az önköltség csökkentése.” Majd sok sikert és jó munkát kívánt a jelenlévőknek. Hozzászólások Sartóris elvtárs beszámolója után Sándor János, ,a bányászszakszervezet területi bizottságainak elnöke szólalt fel. Beszámolóját így kezdte: „A 132 183 tonna szén lemaradás nemcsak a tröszt hanem az üzemi bizottságok hibája is, nem végeztünk jó munkát.” A továbbiakban kifejtette Sándor elvtárs, hogy ez évben fokozott munkával kell a problémák kijavításához hozzálátni. Kitűzte az üzemi bizottságok feladatait a termelési értekezletek megszervezésénél. „A tervek teljesítéséhez döntő segítséget adnak a termelési értekezletek. A dolgozók javaslatai felszínre kerülnek, amelyek hozzájárulnak a termelékenység emeléséhez, vagy a biztonságos munka- feltételek megteremtéséhez. A termelési értekezletek fejlesztik a dolgozókban a bírálatot, az önbírálatot, ezek alapján bevonja a dolgozókat a termelés irányításába és ellenőrzésébe. Az értekezletek memnutatjáfK az előforduló hibák kiküszöbölésének módját” — mondotta többek között Sándor elvtárs. S beszé’t még - verseny fontosságáról és annak nyilvánosságra való hozásairól. * Urbáni Dezső, a mizserfat bányaüzem főmérnöke megejnlí- íette, hogy 1955. évi tervük feszített, de mindent megtesznek, hogy eredményjükét fokozná tudják. „Minden csapatnak két munkahelyet biztosítunk, hogy a folyamatos termelést biztosítani tudjuk számukra-. A termelékenység fokozása érdekében bevezet* jük a milliszekundumos robban* tást” 3 Szomszéd István, a kar álrí üzemegység igazgatója a felszólalásában a következőket mondotta el: „Évi tervünket 102,4 százalékra teljesítettük. Beva'lom, nehéz volt ezt aa eredményt elérni, sok nehézséggel keltett megküzdeni. Ha vat lami hiba csúszott be üzemünknél. nem sírunk, nem szalad* tunk a trösztbe, hogy segítse* nek. Segítettünk mi magunkon. Nálunk megvan az összhang a dolgozók és a műszaki vezetőle között és ez a zavartalan terme* lésnek egyik leglényegesebb fe’* tétele.” 3 . i A ménkesi üzem párftifkáraj Bakos elvtárs is felszólaltS „Hogy tervünket 1955-ben ma* radléktaíanul végre tudjuk haj* tani, szükséges, hogy még hat lőmester, segítse munkásaink munkáját. Kérjük a tröszt igazgatóságát, hogy tegye lehetővé számunkra, hogy megkapjuk a kért hat lőmestert mert számtalan esetben előfordult, hogy üzemünknél a munkahelyeken^ már kora reggel elkészítettek mindent a robbantáshoz, de a lőmester, nagy elfoglaltsága miatt, csak délben jutott el oda. ahol várták. Ez többórás kiesést jelentett a termelésben. Ezért tudtuk tervünket csak 89,6 százalékra teljesíteni.” * A járási pártbizottság részéről Torjaik elvtálrs szólalt fel: „Nem hiszem, hogy azokat a hibákat, amelyek az elmúlt évben akadályozták a sikeres termelési eredményt, ne lehessem 1955-ben kijavítani. Van erős pártszervezetünk, szak-szervezetünk üzemeinknél, amelyek segítségével mindlen nehézséget le kell és le Is lehet küzdeni.” Torják elvtárs felszólalásában rátért a szakszervezeti munka hiányosságára is. Elmondotta hogy a szakszervezeti funkcionáriusok egyedüi akarták a versenyt megoldani. Nem vonták be a dolgozók széles tömegét. Továbbiakban kérte a jelenlévő elvtálrsakat, hogv a jövőben tanulmányozzák alaposan pártunk és kormányunk határozatait, hogy ezzel is könnyebbé váljon munkáljuk. Az értekezleten még számo« elvtárs szólt hozzá. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnek javítani kell munkáján, ha a jövőben maradéktalanul akarja tervét teljesíteni. Egy percig sem szabad elfeledkezni arról, hogy a jólét emelése a végső soron az üzemekben, bányákban, a munkapadoknál dől el. Az új esztendő egyik legfontosabb feladata a termelési tervek teljesítése mellett az önköltségi tervek megvalósítása. Az új esztendőben a magyar dolgozók fegyelmezett munkával, a termelés növelésével, a termelékenység fokozásával, a termékek minőségének megjavításává’, az önköltség csökkentésével megteremthetik az élet- színvonal emelésének további feltételeit. wvvsaa Partoktatás hírei Értesítjük az alsófokú (pol. isk. I. és II.) és a középfokú (SZKP. I—II) tanfolyamok propagandista szeminárium- vezetőit, hogy január 13-án, csütörtökön d. e. 9 órakor a Pártoktatás Házában megyei előkészítő konferenciát tartunk „Az államigazgatás és a tanácsok feladatai" c, téma e’ső 4 heti anyagából. A felsőfokú tanfolyam fpol. ;azd. I—II) megyei előkészí- :őjét január 15-én, szombaton d. e. 9 órakor tartjuk, ugyancsak a Pártoktatás Házában. A konferencia anyaga „Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai“ c. téma második 4 heti anyaga. A filozófia önálló tanulói tanfolyamán a megyei konferenciát jan. 12-én, szerdán d. e. 8 órakor tartjuk a Pártoktatás Házában. Az SZKP történet önálló tanulók megyei konferenciája jan. 13-án reggel 9 órakor lesz a megyei párt- bizottság kistanácstermében. A Magyar Párttörténet 1. évfolyam önálló tanulók megyei konferenciájának ideje jan. 13-án reggel 9 óra. A konferencia helye a megyei pártbizottság nagytanácsterme. A Magyar Párttörténet II. évfolyamának önálló tanulói részére jan. 15-én, szombaton reggel 9 órakor tartjuk a konferenciát a megyei pártbizottság kistanácstermében.
