Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-02 / 43. szám

8

1954 inn im l.

SJEABAD XHiftAO

KEPEKBEN

Megjelent

♦ a „Társadalmi Szemle~ májusi száma

► A „Társadalmi Szemle“ most

► megjelent májusi számának

► első cikkében Béréi Andor elv► társ. a Magyar Dolgozók Pártijának III. kongresszusát mél- [ tatja és a kongresszus előtt

♦ álló feladatokat tárgyalja.

► Kürti András élvtárs „A ma► gyar munkásosztály helyzete

► és szerepe a szocialista építés

► feladatainak megvalósításá- ' ban'' címmel írt cikket. Friss

♦ István elvtárs ,.A szocialista

♦ verseny népi demokráciánk f fejlődésének új szakaszában“ fc. cikkében a versenymozga- 5 lom jelenlegi helyzetét elemzi,

4 Matusek Tivadar elvtárs cik5 kében azokkal a feladatokkal

♦ foglalkozik, amelyek a párt♦ szervezetek előtt állnak a ter♦ melés pártellenőrzésének meg- Barna Józsefné, a Bányagépgyár esztergályosa bekapcsolódott * szervezésében és megjavításéa kétgépes rendszerbe. A kongresszus tiszteletére vállalta, hogy ► nyugatnémet imperializt', vét 150 százalékra teljesíti, amelyet túlszárnyalt s ezidáig *mus új terjeszkedési töiekvé♦ sei által fenyegetett Ausztria

182.2 százalékot ért el. * heiyzetét ismerteti Komját

. ♦ Irén elvtársnő „Uj Anschluss

. . ♦ fenyegeti Ausztriát“ c. cikke.

* * l Gyénes Antal elvtárs cikkének

t címe: „Az anyagi érdekeltség

♦ elve és alkalmazásának né- $hány problémája mezőgazda- óságunkban“. A külkereskede♦ lem szerepével és tervezésének |jelenlegi féladataival foglal♦ kozik Illyés Éva elvtársnő cik- 4 ke. Czakö Kálmán elvtárs a ♦szocialista törvényesség meg♦ szilárdításában a kormánypro♦ gramm megjelenése óta elért j eredmény eket és az e téren

♦ előttünk álló feladatokat tárggyal ja.

♦ A „Szemle-rovatban Szamosi

♦ Géza elvtárs a hidrogénbom♦ bárói irt cikket, Kovács And♦ rás elvtárs az idei cannesi film♦ fesztivállal kapcsolatban a

♦ filmművészet új jelenségeire f hívja fel a figyelmet.

J Á „Folyóiratszemle“-rovat- Jban Baranyi Gyula elvtárs a

Szovjetunióban megjelent új pártépítési folyóiratot ismerteti. Jogi folyóirataink munkájáról Eörsi Gyula és Markója Imre elvtárs írt bírálatot. A „Könyvismertetés“-rovat- ban Hajdú Gyula elvtárs „Schuman-terv és szuveréni- tás“ c. könyvét Vitányi Béla elvtárs elemzi;

Salgótarjáni Bányász— Diósgyőri Vasas 4:0 (2:0)

Pozsonyi István, a Zagyi apátfalvi Bányagépgyár kétszeres sztahanovista marósa a kongresszus tiszteletére tett vállalását mar teljesítette. Vállalta, hogy a dobos vitlához szükséges fogaskerekeivel május 16-ra, és öt darab farabló-vitlát 20-ra elkészít. Vállalását határidő előtt teljesítette. Terven feUil 5 darab vitlához szükséges alkatrészt elkészített.

Hegedűs Margit, a Bányagépgyár marósa DISZ-taghoz méltóan, 4 kongresszusi vállalását határidő előtt teljesítette. Pozsonyi 1st- ♦ van elvtárs tanítványa és egyrészt neki is köszönhető, hogy ♦ Hegedűs elvtársnő 172.5 százalékos teljesítményt ér el.

♦ Igésmapos békemajálissal zárult

a salgótarjáni békebét

♦

4 Salgótarjánban május 23-án 4 békesétány avatással vette kez- 4 detét a békehét. Ezalatt az ide 4 alatt az üzemi és területi bé- 4 kebizottságok fokozott munká- 4 hoz láttak, mintegy 60 béke- 4 gyűlésen többezer üzemi dol- 4 gozó és háziasszony tájékozó 4dott a külpolitikai események- 4ről. Május 30-án a békehét 4 méltó befejezéseként a városi 4 békebizottság egésznapos bé- 4 kemajálist rendezett a Zója li♦ getben. A békebizottság meg- 4 hívására résztvett a majálison 4 Földes Mihály kétszeres József 4 Attila-díjas író, a Magyar írók

♦ Országos Szövetségének titkára

♦ és Harry Naidoo délafrikai bé

♦ keharcos.

4 A megnyitóbeszédet Prajda {Gyula, a városi békebizottsóp

♦ titkárhelyettese mondta, majd felolvasta Nvikolaj Tyihr.nov a Szovjet Békevédelmi Bizott4 ság elnökének az Országos Bé♦ kebizottsághoz írt levelét. Föl♦ des elvtárs után Harry Naidoo

♦ szolalt fel. Elmondotta, hogy

♦ már két éve él a mi hazánk- 4 ban. Majd arról beszélt, hogy

•lazáiéban milyen mérhetetlen nehéz az élet, éles a faji megkülönböztetés. Dél-Afrika vetető pártja az elpiult viláshá- 4 ború alatt Hitlert támogatta, s 4 ennek a pártnak első tevékeny- 4 íéee az volt, hogv szétzúzza a 4 kommunista pártot s ártalmat- 4 lanná tegven minden kommu- 4 nistát. Dél-Afrika dolgozóinak 4 a saitó és a rádió nem ad hírt 4 a többi országok életéről, tel- 4 iesen elszigetelten élnek. Van 4 azonban egv mozgalom, amely- 4 ben nincsenek esvedü) Dél♦ Afrika dolgozói. Ez a mozga- » lom a békemozgalom. amiDer

♦ segítségükre van a világ sok♦ száz milliója — fejezte be be♦ szédét Harry Naidoo.

A két NB I-es csapat szombaton

Salgótarjánban. a Bányász-pályán látszottak barátságos mérkőzést. A mérkőzés előtt hatalmas záporeső tétre sárténgérré, a pályát, rnelven ]azután nem alakulhatott ki jó és szép játék.

A salgótarjániak kaptak előbb lábra és már az első negyedórában megszerezték a vezetést Bablen a ré vén. Majd a vendégcsapat'támadásait kellett több iizben is menteni a hazai védőknek. A félidő előtt még Lahos lőtt gólt. s így 2:0 arányú győzelemmel fordult a. két- csapat.

A második félidőben mindkét csapatban változásokat eszközöltek. S most már a diósgyőriek támadtak többet, de eredménytelenül. Csak' a tarjám tizenhatosig tudtak feljönni.

Ott mindent rombolt a haza? védelem. A hazaiak szép lefutásokkal kísérleteztek. s ebből azután két ízben .is Aranyosi volt eredményes, s így végeredményben 4:0 arányú tarjáni gvözele nmei végződött ez a barátságos mérkőzés.

A hazai csapat védelme kitűnően fátsaoit, s ebből különösen Morvát, a fiatal fedezet jó. munkabíró és hasznos védőiátékát kell kiemelnünk. A csatársorban Bablena volt a lendítő erő. de jó volt még Aranyosi és Lahos is.

A vendégcsapat csalódást keltett Csak a mezőnyben- elégített ki iáié kuk. A védelmük nem volt valam megbízható, a csatársorban sem Dobó. sem Szigeti, de még Gondó: sem volt gólveszélyes.

Salgótarjáni Vasas—Pereces! Bánj ász 2:0 (0:0)

A Salgótarjáni Bányász-pályán, mintegy 2000 néző e'íört nyári nagy melegben kezdődött a mérkőzés. Á játékidő első felében lanyha iram, sok hiba ütközött ki mindkét csapat csatárainak játékából. Az első negyedórában inkább a Vendégek iá madtak többet, de nem tudtak megbirkózni a hazai védőkkel. Majd lassan, feljött a Vasas csatársora és háromízben is a kapufa mentette meg a góltól a pérecesi kaput. Csete, Búdon és Nagy hatalmas lövései csattantak a kapufán. De akadtak gólhelyzetek mindkét kapunál, azonban a csatárok késlekedtek, vagy sok esetben túl sokáig adogatták a labdát. s a védelem fe»I tudott szabadítani.

A második félidő azután igen érdekesen indult; Mindjárt kezdés - után Tóth leadása elsuhant a kapu előtt, Csete azonban az alapvonalon elérte, I

jó beadását Nagy a hálóba lőtte. I

1:0. Félperc sem telt bele, amiko’ kezdés után újból a Vasas csatárok szerezték meg a labdát és jó lefutó után Bodon hatalmas lövéssel bi"to sította a győzelmet. A gyors két gól után a közönség lázasan várta a folytatást, azonban ez elmaradt, meri a hazai csatárok mintha megelégeltek volna a két. gólos vezetést, nem igen törekedtek a gól lövésre, A perecesiek sem tudtak komoly helvz.etet te remteni a Vasas kapu előtt, s így inkább mezőnyjáték volt a tnérkőz-. végéig.

A hazai csapatban a védelem volt a csapat legjobb része. Radio's igen jól megállta helyét a hátvéd poszton A csatársorból Nagy volt a lendítő erő.

A vendégcsapatban szintén a védelem játszott jól. csatáraik közül Salamon volt az, ‘aki helyzetekbe tudta hozni társait.

A' játékvezető több tévedésével mindkét csapatot sújtotta.

Sajószenlpcleri Bá n y ász

_Nagy hát oiiyi Bányász 5:0

Sa

jószentpéteren játszóit vasárnap bajnoki mérkőzést a Nagyba tony i Bányász. A mérkőzés igen . nagy érdeklődés közben folyt le. A hazai csapat jgyen nagy lendülettel kezdett, s ez a lendület nem hagyott alább a játékidő teljes egészében. A nagybáfonyi védelem nem tudott sikeresen ellenállni a gyors hatzai támadásoknak, s

így a ©ajőszen*Péteri csatárok öt alkalommal vették be a nagybátonyiak kapuját. Aí Nagybáto-nyi Bányász csa tárai viszont-igen gyengén játszottak, s a "'kínálkozó néhány gólhelyzetben sem -tudtak eredményesek lepni. Igv 5:0 arányú vereséget szenvedett a Nagybátonyi Bányász ezen a találkozón.

Debreceni Lokomotív—Kisterenyei Bányász 4:0

K: sí erenvén igen n-agv melegben került sor a két .csapat találkozójára. A hazai' csapat játéka csalódást váltott ki a közönség soraiban. Mert az eddig jól játszó védelem sem tudta nyújtani a megszokott jó játékát. Ennek következtében azután - 4 góllal terhelték meg az ügyes és fürge debreceni- csatárok a kistérenyeiek hálóját.

A Kistérén vei Bányász csatárai nem tudtak megbirkózni a rutinos és keményen játszó Lokomotív-védőkkel S a legjobb helyzetekből sem tudtak egyetlen gólt sem lőni. Végeredmény ben tehát ezt a találkozót a Debreceni Lokomotív csapata nyerte meg 4;ü arányban.

Akiknek oroszlánrészük van

abban, hogr a magyar labdarágóválogatott már 4 éve veretlen, s megnyerte az olimpiai bajnokságot és már kétízben is megsemmisítő gvőzei met aratott a labdarúgás mesterei, az angol válogatott felett.

Mándi Gyula

Rendelet a vállalati sportalap létesítéséről

Sebes Gusztáv

az OT5B alelnöke, a labdarúgó- válogatott szakvezetője, aki szaktanácsaival sok nehéz csatán segítette át a legjobb magyar labdarúgókat.

állami edző. a magyar válogatott edzője, aki a nemzetközi mérkőzések előtt már bosszú heteken keresztül készíti fel sikeres szereplésre a fiúkat.

Sport — sorokban

MEOYEI LABDARÚGÓ- BAJNOKSÁGÉRT

Salgótarjáni Dózsa— Kisterenyei Bányász 4:0 (0:0)

Salgótarjánban a Dózsa az első Félidőben meddő játéka után. a második félidőben biztosan szerezte meg a-győzelmet. Igen ió volt a második *-Műtőben a tarjáni csapat csatársora.

S aigótarjáni C vegyyár —Jobbágyi Vasas 1:2

Meglepetést okozott jó játékával a ■obbágyi csapa*. Ugyanis a második

félidőben biztosan szerezte meg Salgótarjánban a két bajnoki pontot.

Salgótarjáni Vasas II— Salgótarjáni Vörös Meteor 2:0

A jobb csatársorral rendelkező Vasas megérdemelten győzte le a mezőnyben egyenrangú Vörös Meteort.

Homokterenyei Bányász— Kisteleki Bányász 3:0 (2:0)

Jánsoaknán szép iskolajátékkal mutatkoztak be a terenvei fiúk. A mezőny legjobbja a kis Bozsik volt.

Tangóharmonika 12 basszusos, jó arba-n lévő. eladó. Érdeklődni léét: Sfanek Gyula, Zagyvapálialvi Üveggyár.

A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban már évek óta hú-J

t ♦

Zoliik a vagonvontatás elintézése. A szükséges alkatrészek meg-4 vannak a vontatóeszközhöz, esak egy kis jóindulat kellene és a* \ ontatót be lehetne állítani, mert így sok erőt és időt vesz 4 igénybe, amíg a vagont a szükséges helyre kézierövel eltoljak. ♦

(Kiss Béla felvétele) ♦

SZABAD NOGRAD Az MDP Noorítimeoyei Párt- <aolc»

Felelő© kiadó: EK**idO dóesef

Szerkesfcföítfca As Kiadóhivatal* Satqótarlán Rákóczi u 97 Telefon: refers» szerkesztő 30 mezóeasrta^Ash és fcvütrtrrova! 52.

Szikre fc.apnvemda Budapest RAlrir SeftArd-utea 0. r. t.: Kulcsár MIM**

A salgótarjáni Sütőipari Vállalat a sütőipari szakmába tanulókat felvesz. Jelentkezés a salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál, Bajcsy-Zsilinszky-út T. sz.

★

Kocsisokat keresünk azonnali felvételre. Jelentkezés a salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál. Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky-üt 7. sz.

Gép- és gyorsírónőt, valamint egyéb adminisztrációs munkavállalót keres a Közlekedési Építővé IIni at Máíravidék^ E^őmű munkahelyére. Jelentkezni lehet a fenti címen.

Ar

Traktorszerelő géplakatosokat

(Fordson, Cormick, Hoffherhéz) keres a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Balassagyarmaton.

Zongorát, piáninót készpénzért, magas áron vásárolunk. Sportbolt: Salgótarján, Rákóczi-u. 37.

A minisztertanács 1952-ben hozott határozata alapján az üzemek, a vállalatok az igazgatói alapból fedezték •kulturális és sportlétesítményeik fejlesztését. A határozat szerint a vállalatokat általábán akkor illette meg az igazgatói alap, ha termelési, önköltségi és nyereségbefizetési tervüket teljesítették, illetve túlteljesítették.

A tapasztalat szerint az igazgatói alapnak ez a rendszere sok esetben akadályozta az üzemek sportéletének fejlődését. Az 1953. év tapasztalatai bebizonyították, ' hogy a meglévő kulturális és sportintézmények fenntartását és működését nem lehet teljesen az igazgíói alap juttatásához fűzött feltételek teljesítésétől függővé tenni. Ezért

a minisztertanács ?<XM 1954. számú határozatával ,,Vállalati kulturális és sportalap” létesítését rendelte el.

Egyidejűleg módosították az igazgatói alapról szóló korábbi határozatot. Az új határozat kimondja, hogy a kulturális^ és sportintézmények ienr.íartási és minimális működési költségeinek fedezésére — az igazgatói alaptól teljesen függetlenül — állandó pénzügyi keretet kell 'biztosítani az állami költségvetésben. Az állandó ju'tatás mellett csökkentett mértékben továbbra is fennmarad az igazgatói alao rendszere. A ..Ví'ia- lati^ kulturális és sportalapé létesítését. fedezését és felhasználását a pénzügyminiszter 365/1954. számú végrehajtási utasítása szabályozza.

Hol kell létesíteni alapot ?

A ,.Vállalati kulturális és sportalapot” csak azoknál a vállalatoknál, üzemeknél hozzák létre, amelyekre a? Ml 2109/36'1952. számú igazgatói aiaprol szóló -rendelet is vonatkozik.

.-z alap rendelkezésére bocsátandó összeget államunk az egyes minisztériumok költségvetésében biztosítja. Az alap létrehozásával megszűnik az a rendszer, hogy az. igaz- Katói alapról szóló határozat ériemében kiemelt, jelentős kulturális és spoHintézmények az állami költségvetésből külön támogatást kaphatnak. Ebben az évben tehát már a sportalapból kell fedezni az JP53. évben kiemelt intézmények fenntartási költségeit is.

A kulturális és sportalap mérté- Kél az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó vállalatok összes dolgozói egy évre tervezett bére alap- iának 0.9 százalékában jelöli meg. A minisztériumoknál, a kiszámított keret öt százalékát évközben felmerülő, előre nem látott szükségletek fedez-- sérp tarta lékblják.

Az alap 45 százaléka jut sportcélokra

A ,,Vállalati kulturális és sportalap” csak kulturális és sportcélokra használható fel. összegéből nem fedezhető sem ilyen szociális kiadás, sem pedig munkaverseny jutalmazása. A sportmunka és a kulturális munka között az alap összegét úgy kell felosztani, hogy a összeg 55 százaléka kulturális célokra. 45 százaléka pedig sportcélokra jusson.

Ettől az aránytól indokolt esetekben egyes vállalatoknál el lehet tél • ni. Ott, ahol az üzem létszámát meghaladó nagy kultúrotthon vagy sportlétesítmény van, meg lehet változtatni az előirt arányt. Az általános ^ aránytól való eltérést azonban az év eleién a vállalati keret megállapításával egyidejűén a miniszternek. és az illetékes szakszervezet elnökségének egyetértésben kell engedélyeznie. Az illetékes miniszter és a szakszervezet elnöksége közös egyetértésben kivételes esetben évközben is engedélyezhet módosítást sz aránvoJc megállapításában.

A minisztertanács rendelefe a ..Vállalati kulturális és sportalap'’ felhasználásának iogát elsősorban a szakszervezetre bízza.

A rendelkezésre bocsátott össze- geket a minisztériumok negyedévenként egy összegben előre átutalják a-y. Országos Takarékpénztárnak az egves vállalatokhoz legközelebb eső fiókjaiba. A takarékpénztárnál veze tett kulturális és sportalap felett — jóváhagyott költségvetés keretein elül — a szakszervezeti bizottság rendelkezik. Utalványozni csak a szakszervezeti bizottság elnökének és megbízott helyettesének áll jogába::.

sportalap egyik negyedévben ic-1 nem használt összegét a következő negyedévben is fel lehet használni, illetve egyik évről a másikra át lehet vinni.

A vállalatok a sportalapból a sport- munka fejlesztését szolgáló mindenféle kiadási fedezhetnek, kivéve azokat a beruházásokat, amelyeknek fedezéséről az állami költségvetés gondoskodik. Az alapot azonban csak az egész évre elkészített és negyedévekre ütemezett költségvetés szerint lehet felhasználni. Ezt a költségvetést szakszervezeti bizottság a vállalat igazgatójával egyetértésben köteles elkészíteni és összeállításánál firry;- embe kell venni a különféle rendezvényekből és egyéb forrásokból (tagdíj) eredő tényleges bevételeket is. A különböző intézmények bevételeit, valamint a rendezvényekből származó bevételeket a költségvetésbe úgy kell felvenni, hogy a kulturális ba- ételeket csak kulturális, a sportbe- éleieket csak sportcélokra szabad elhasználni.

A sportalap költségvetését a szak- szervezeti üzemi bizottság közvetlenül felettes szerve, tehát a területi bizottság hagvia jóvá. illetve a népgazdaság! szempontokból különösen fontos vállalatok költségvetését a szakszervezet központ ia. A felsőbb szervek ióváhagvása előtt azonban a szakszervezeti bizottság köteles a költségvetést megtárgyalásra a dolgozók elé bocsátani, a költségre-és /égrebaiíásáró? pedig a dolgozóknak évenként beszámolni.