Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-26 / 50. szám
I 2 SZAIIA» NOGItllf 1954 június 28. A szakszervezetek számára nincs megtisztelőbb feladat, mint a nép jólét további emelését segíteni A szakszervezetek Megyei Tanácsának illése AZ ÚTTÖRŐK ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖZÖTT VÉGZETT MUNKA A DISZ nagyaktíva ülésének hozzászólásai és határozatai Tanácsülésre gyűltek ösz- sze a szakszervezetek nóg- rádmegyei vezetői. Itt vannak az ipar, mint a mezőgazdaság dolgozói, hogy beszámoljanak az elmúlt negyedévben végzett munkákról, valamint megtárgyalják a III. negyedév soron- lévő feladatait. Baksa elvtárs — a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke — tartotta beszámolóját, melyben többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt tanácsülésünk óta pártunk és országunk életében kimagasló esemény történt, amikor az MDP III. kongresszusa megkezdte munkáját. Pártunk III. kongresszusának egész munkája igazolja. hogy a KV júniusi határozata helyes volt. Az elmúlt tanácsülés a KV határozata alapján szabta meg a feladatokat. Megszabta az elnökség feladatát a taglétszám növelésére. Az 1954. I. negyedévben a taglétszám 1567 fővel emelkedett. Jelenleg a szervezettség megyénk ipari üzemeiben 76—80 százalék. A bányász ÜB-k közül a legjobb eredményt a mizserfai vállalat Pálhegy I. — II. ÜB- je érte el. A MEDOSZ területén a magyarnándori gazdaság ÜB-je végez jó munkát a tagszervezés területén. A termelés területén az elnökség megbízatása volt, hogy indítson harcot az adósságok letörlesztéséért az iparban, a mezőgazdaság területén pedig a tavaszi munkák időbeni elvégzésére való mozgósítás és a növényápolás, valamint az aratási munkák felkészülésére. A kongresszusi verseny időszaka alatt a dolgozók 76 százaléka indult harcba a kijelölt célkitűzések végrehajtására. A dolgozók, 92 százaléka teljesítette, illetve túlteljesítette vállalását. A szénbánya vállalatok közül a legjobb eredményt a mizserfai vállalat dolgozói érték el. Elnyerték az MB kongresszusi zászlaját. Az üzemek közül a Szurdok-üzem érte el a legjobb eredményt. Június 10-én befejezte féléves tervét. A vasasüzemek között a Salgótarjáni Erőmű dolgozói érték el a legjobb eredményt, a kongresszusi elnökség dicsérő oklevelét és az MB kongresszusi zászlaját elnyerték. Az épitő- és anyagipar területén legjobb eredményt a Zagyvapálfalvai Üveggyár érte el. Jó eredményekért az MB kongresszusi zászlajával lett jutalmazva az üzem. Az elmúlt tanácsülés óta megállapíthatjuk, hogy a szénbányászat kivételével minden területen sikerült az I. negyedévben szerzett adósság le- törlesztése. Legfőbb oka a lemaradásnak, hogy a mennyiségi tervek teljesítése mellett megfeledkeztek a feltárási és fenntartási tervek teljesítéséről. A másik súlyos hiba a sok gép- hibásodás. Ez leginkább abból adódik, hogy nem rendelkeznek kielégítő tudású szakemberekkel. Hiba volt továbbá, a bányászszakszervezet rossz versenyszervező munkája is. A mezőgazdaság területén a kongresszusi munkaversenyben a legjobb eredményt a gépállomások közül a berceli érte el. Tavaszi kampánytervét elsőnek április 18-ra teljesítette. Az állami gazdaságok közül pedig a legjobb eredményt a borosberényi érte el. A MEDOSZ feladata, hogy nagyobb segítséget adjon az állami gazdaságoknak az eddiginél. A most előttünk álló napokon, heteken múlik, hogy mennyit tudnak megvalósítani már ebben az évben a mező- gazdaság fejlesztésére irányuló programmból. Pártunk III. kongresszusa az elkövetkezendő időre az ipar és mezőgazdaság területén a mennyiségi tervek teljesítése mellett a minőség javítására, az önköltség csökkentésére és a termelékenység növelésére hívta fel a politikai és gazdasági vezetők figyelmét. Szakszervezeteinknek a munkaverseny szervezésében az önköltségcsökkentést, a munkatermelékenységet, a takarékosságot és a minőséget kell a munka- verseny középpontjába helyezni. Tűzzék a szakszervezeti szerveink jelszóként maguk elé azt, hogy minden üzem adjon többet, jobbat és olcsóbb árucikket a forgalomnak. Ez a tényező az, mellyel a legjobban segíthetjük a kongresszus határozatainak végrehajtását. A termelési tömegmunka mellett azonban egy percig sem lehet megfeledkezni a szakszervezeti munka többi területéről. A társadalombiztosításról, a munkavédelemről, a munkásellátásról, valamint a kultúr- és sportmunkáról. Ezek elhanyagolása a termelésben éreztetné a hatását. Igen súlyos hiba vetődött fel az elmúlt tanácsülésen: megyénk orvosellátásának kérdése. ígéretet kaptunk, hogy a most végző orvosokból megyénk döntőbb helyeire biztosítani fognak. A táppénzes létszám az elmúlt tanácsülés óta csökken. A balesetek száma a bányászatban és az acélgyárban emelkedett. Csökkenés egyedül a Tűzhelygyárban volt. A munkavédelmi beruházások felhasználását a szénbányászat kivételével sokkal jobban ellenőrzik, mint előzőleg. A megadott beruházások 40— 45 százalékig fel vannak használva, míg a bányászat területén csak 5.3 százalékát használták fel. Igen nagy felelősség terheli a TB-at és ÜB-o- kat, mert az előző tanácsülésen figyelmeztetve lettek a beruházások időbeni felhasználásáról. A munkaellátás területén vannak kezdeti eredmények. A kereskedelem a dolgozók jobb ellátásának érdekében a cséplési munkák időszakára 25 mozgóboltot létesít. A lakásépítéssel kancsolatban megyénk dolgozóinak igényei igen megnövekedtek. 1500 igénylő van olyan, aki önállóan akar lakást építeni. A kultúrmunka területén igen szép eredményeket értünk el. Ku’túr aktivá ink egyre inkább kezdik megérteni, hogy a kultúrmunka nem öncél, nem önmagáért yan, hanem a dolgozó egyre növekvő igénye kielégítéséért. A feladatok végrehajtásához ÜB-inknak nagy segítséget ad a kezükben lévő üzemi kollektív szerződések betartása, melynek az ellenőrzése nem folyik kielégítően az üzemekben. A feladatok megvalósításában támaszkodhatunk megyénk területén is mintegy 33 ezer szervezett dolgozóra és a mintegy háromezer megválasztott szakszervezeti aktívára. Szakszervezeti munkánk végzéséhez már ezidáig is sok segítséget kaptunk pártszervezetünktől. Az elkövetkezendő időben minden szakszervezeti vezető, aktíva a pártkongresszus határozatainak szellemében végezze munkáját, mert nincs megtisztelőbb és há- lásabb feladat egy szak- szervezeti vezető, aktíva számára, mint a népjólét további emelését, a mező- gazdaság fejlesztését, a szocializmus építését elősegíteni — fejezte be beszédét Baksa elvtárs. Június 23-i számunkban közöltük a DISZ megyei nagyaktíva ülését az úttörők és iskolások között végzett munkáról. Az aktívaértekezlet felhívta a figyelmet a DISZ és a nevelők fokozottabb munkájára, figyelmeztette a nevelőket, hogy rendszeresen foglalkozzanak a jövő nemzedékkel, legdrágább kincsünkkel, a gyermekkel. A beszámolóhoz elsőnek Krajnák Tibor elvtárs a városi tanács oktatási osztálya részéről szólt hozzá. Hozzászólásában elmondotta, hogy nemcsak a nevelőkben volt a hiba, hanem sok esetben szervezési hibák is becsúsztak. Ilyen például az is, hogy az iskolaév befejezésére nem tudtak rendesen felkészülni a pedagógusok, mert hol ide, hol oda hívták értekezletre, vagy esetleg megbeszélésekre. Súlyos hiba az is, hogy sok esetben mi, nevelők nem törődtünk a minőséggel. Sok olyan bukott tanuló ven, aki viseli az úttörő nevet, pedig mint rossz tanulók nem érdemli meg, hogy ifjúságunk úttörőszervezetének tagja lehessen. Holub elvtársnő, a Sztaha- nov-úti általánosiskola úttörő- csapat vezetője azzal foglalkozott, hogy kevés a játék az úttörőszervezetekben és kevés segítséget kapnak az úttörőcsapatvezetők a nevelőktől. Ha felkérik a nevelőket egy- egy kiránulás, vagy mesedélután tartására, a nevelők nagy elfoglaltságukra hivatkoznak, azt hangoztatják, hogy nincs idő Javasolja, hogy az úttörőcsapatvezető mellé állításának be helyettest is, vagy ha ez nem lehetséges. akkor a DISZ megyebizottság az úttörőcsapatvezetőkkel megbeszélve bízzon meg egy-egy nevelőt tánc. vagy mese betanításával. Súlyos hibának tartja azt, hogy sokszor a városi gyerekek fel- nevelkednek anélkül, hogy megtudnák különböztetni a búzát az árpától, a babot a borsótól stb. Szerinte helyes A terméshozam növeléséhez több mezőgazdasági kisgépre, szerárura, műtrágyára van szükség. Pártunk Központi Vezetőségének határozatai után számos közszükségleti cikket gyártó üzem áttért a mezőgazdasági szerszám készítésére. Azonban a mennyiség növekedése mellett, komoly kifogások merültek fel a minőséggel kapcsolatosan. Rom- hányban például a vetőgép nem felelt meg a várt minőségnek. A nagyoroszi Úttörő lenne, ha a városi gyerekeket, az úttörőket minél gyakrabban kivinnék falura, mezőkre, hogy ezáltal a növényzetet a kisgyerekek megismerjék. Helytelennek tartja azt is, hogy egyes tömegszervezetek, például a Magyar Repülő Szövetség, a Szabadság- harcos Szövetség, de sokszor még az üzemek is az úttörőcsapatvezetőktől hol 20, hol 30 gyereket visznek el foglalkozásra, ami helyes, ha tanulnak, de helytelen az, hogy ezáltal az úttörőcsapatot szétforgácsoljuk és nem tudunk kellő munkát kifejteni egyik úttörőcsapatnál sem. Barna József alhadnagy elvtárs az igazi hazafiság kérdésével foglalkozott, hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az úttörőmozgalom keretén belül ismertessük meg úttörőinkkel haladó hagyományainkat, ismertessük a várharcok és hadvezéreink történetét. Ehhez vonjuk be a szülőket, nagyapákat, akik ismerik megyénk haladó hagyományait, hogy ezáltal igaz hazafiságra, haladó hadvezéreink szerete- tére neveljük gyerekeinket. A DISZ nagyaktíva értekezletéhez Kiss Árpád, a megyei pártbizottság küldötte is hozzászólt. Arra kérte a nevelőiket és úttörőcsapatvezetőket, hogy ha kirándulásokat szerveznek. minél többet vigyék el a gyerekeket a tangazdaságokba, egyes termelő- szövetkezetekbe, gépállomásokra, hogy ezáltal gyermekeink megismerjék a mezőgazdaság munkáját. Mutassuk be a gyerekeknek például, hogy hogyan néz ki egy tsz vetése és hogyan néz ki egy egyéni dolgozó parasztnak a vetése. Ezáltal — mondotta Kiss elvtárs — megszerettetjük gyermekeinkkel a földművelést és biztosítva lesznek a jövő nemzedékéből a jó mezőgazdasági szakemberek. tsz és a balassagyarmati E'őre tsz-ek is jogosan kifogásolták a kaszák és kapák minőségét. E hibák kijavítása érdekében a Nógrádmegyei Szövetkezetek Szövetsége június 29-én Salgótarjánban a megyei tanácson ankéttal egybekötött mezőgazdasági kisgép és szeráru kiállítást rendez. A kiállításon bemutatják a legkorszerűbb kisgépeket, melyeket már eddig is forgalomba hoztak. De bemutatják azokat a gépeket, szerárukat is amelyek nem felelnek A nagyaktíva értekezlet határozati javaslatot is fogadott el, aminek az a célja, hogy úttörőszervezeteink még jobban keltsék fel az érdeklődést. a tudást az egyes tantárgyak iránt. A rajok és csapatok rendezzenek minél több kirándulást, minél több kultúr- és sportbemutatót, vigyék a gyermekeket üzembe, gépállomásra, állami gazdaságba, szövetkezetbe, építkezéshez. A nyár folyamán — mondja a határozati javaslat — gyűjtésekkel egészítsék ki szertáraikat és létesítsenek újabb szertárakat. Szerettessük meg tanulóinkkal az olvasást és a könyvet, törekedjünk arra, hogy minden egyes úttörőcsapatunknak legyen úttörőkönyvtára. Gyermekeink hazafias nevelése érdekében bizottságaink és csapataink az eddiginél jobban használják fel történelmünk haladó múltját, nemzeti kincseinket, létesítsenek eleven kapcsolatot a balassagyarmati Palóc Múzeummal. Üttörőcsapataink ünnepeljék meg nagy* nemzeti és nemzetközi ünnepünket, beszéljenek úttörőink a Szovjetunióról, a jövő Magyarországról, a népek békeharcáról. A VII—VIII. osztályos tanulók között rendszeresítsék a politikai tájékoztatást. Minden úttörőcsapatban alakítsák ki a hagyományokat. Az úttörők fogadalmát pedig díszes kötésben örökítsék meg. A tömegsportot és a kul- túrmunkát a csapatélet szerves részévé kell tenni városban és falun. A nyár folyamán rendezzenek gyalogtúrákat, hadijátékokat, akadályversenyeket és számháborút. Különös figyelmet fordítsanak a lányok bevonására. A határozati javaslatokat a DISZ nagyaktíva ülése teljes egészében elfogadta, számtalan hozzászólás, javaslat hangzott még el; amire Nádházi elvtárs röviden megválaszolt, majd az Internacionálé el- éneklése után a nagyaktíva I értekezlet végétért, meg a követelményeknek. Az értekezlet célja, hogy a dolgozó parasztokkal megismertessék azokat a kisgépeket és szerárukat, melyet mezőgazdaságunkban még nem eléggé ismeretesek, , feltárja azokat a hibákat, amelyek az eddig gyártott gépeknél előfordultak. Az értekezleten több mint 150 dolgozó paraszt, valamint a mezőgazdasági gépeket gyártó ipari és azokat forgalombaho- zó kereskedelmi dolgozók vesznek részt. Ankét és kiállítás a mezőgazdasági kisgépekről Hogyan javul a nógrádi közlekedés Megyénk úthálózatán az idei kemény és hosszan-- tartó tél olyan rongálásokat okozott, amely az utazóközönség és a járműtulajdonosok részéről a fel- szabadulás óta soha nem tapasztalt mértékben váltott ki panaszt az útfenntartó szervek munkájával szemben. Az úthálózat egy százalékán összesen mintegy 10 kilométer hosszban jelentkeztek felfagyások, amelyek elolvadáskor azzal a következményekkel jártak, hogy a nehéz forgalom hatására ezeken a helyeken a kőpálya felborult és a forgalom lebonyolítására majdnem teljesen alkalmatlanná vált. Súlyosan hatott a megye közúti forgalmára, hogy ezek a felfagyások elszórtan és főleg a salgótarjáni iparmedence fontosabb autóbuszjáratú útvonalain keletkeztek. A felfagyások okai a rendsívüli tél és a természetes vízfolyások rendezetlensége miatti magas talajvízszintállás volt. Az útfenntartás dolgozói azonnal kemény munkába kezdtek, hogy a forgalmat ezeken a fontos útvonalakon fenntartsák, azonban nagyobb részben csak tüneti kezelésről lehetett szó, mert az egy méter mélyen elnedvesedett talaj kicserélése a forgalom megbénításával járt volna és a várható eredmény nem lett volna arányban a rendkívüli nagy költséggel. Ma már ezek az útszakaszok olyan nyugalmi állapotba kerültek, hogy a végleges helyreállításuk elkezdhető, részben már el is kezdődött. A Nádújfalu megyehatár útszakaszra megindult a hengerszállítás. Hengerelve lesz a jövő hónapban. A Zabar—Cered útszakaszon folyik az út kiemelése. Teljesen új makadám burkolatot kap 30 cm vastagságban. Ez a munka szeptember hónapra van tervezve. A Kisterenye Zagyvapálfalva közötti felborult útszakasz június hó elején nyer helyreállítást, ugyancsak új makadámburkolattal. A kishartyán-zagyvapálfalvai útszakasz pedig július és augusztus hónapban lesz áthengerelve és bitumenes felületi kezeléssel ellátva, a Ságújfalunál már folyamatban lévő felületi kezelésnek folytatásaként. A Szécsény—Zagyvapálfalva közötti út további szakaszán a modernizálási munkák előreláthatólag a jövő évben fognak befejeződni. A felfagyott útszakaszokon felül is vannak rossz útjaink, amelyeket a nagy gépjárműforgalom rongált meg. Ugyanis útjaink legnagyobb része keskeny és vékony kőpályával rendelkezik, amely nem felel meg a nagy mértékben megnövekedett nehéz tehergépkocsiforgalomnak. Ezeknek az utaknak fenntartása gyakori át- hengerlést igényel. Célravezetőbb azonban a kőpálya kiszélesítése, vastagí- tása és bitumenes felületi kezeléssel való ellátása. Ilyen munka folyik a szécsény—zagyvapálfalvi úton. A folyó évben kereken 49 km hosszú utat hengereltünk át, amelyből 9.5 km szélesítéssel és felületi kezeléssel készül. A szécsény—zagyvapálfal- vi úton. 13.7 km, a 21. sz. úton Pásztó és Kisterenye között szélesítés nélkül, azonban Tar, Mátravere- bély és Kisterenye átkelési szakaszainak olajjal való portalanításával. A többi hengerlés pedig a felfagyott útszakaszokra, továbbá Zagyvaróna—Cered, Bencurfalva—Magyargéc, Nagyoroszi—Dré- gelypalánk útszakaszokra és a Terényi útra esik. Olajjal való portalanítást kap még Érsekvadkert község átkelési szakasza. Mindezeknek a munkáknak a végrehajtása, val* mint a szükséges útőri munkák becsületes elvégzése azt fogja eredményezni, hogy az utak állapotával kapcsolatos panaszok nagy részben megszűnnek. Maradnak még ezek után is kifogásolható útjaink, amelyek iókarbahelyezése a folyó évben azért marad el, mert a felfagyásos útszakaszok helyreállításának rendkívüli költségei az engedélyezett útfenntartási hitelt a többi utak rovására terhe1 ik, pedig az ilyen elemi károkat póthitelből kellene fedezni. A legforgalmasabb útunk a 21. sz. hatvan—salgótarjáni út. A mai kiépítettsége mellett a rajta lebonyolódó forgalomnak nem felel meg. Évről évre nagy összegekbe kerül a fenntartása, ami a többi utak fenntartására költhető hitelt rövidíti meg. Beton- útra való átépítése tervbe van véve, az szükséges, hogy ez a terv mielőbb valóra váljon és pedig elsősorban a Pásztó—Salgótarján közötti szakasz átépítése sürgős, mert ez a legfontosabb útszakasz. Hasonló szempontokból időszerű a Kisterenye— Pétervására közötti fő közlekedési útszakasz átépítése, vagy modernizálása is. Az elkövetkezendő években csak ezeknek a feladatoknak a végrehajtásával reméllhető komoly javulás útjaink állapotában. Népgazdaságunk akkor is megfizeti a jó utak árát, ha nincs jó útunk, mert így drágább az áruk szállítása, nagyobb a gépjármű elhasználódás és nagyobbak az útfenntartási költségek. Annak ellenére, hogy fontos népgazdasági feladat az utak jó karbantartása, ez a munka még sem részesül kellő támogatásban, Ezt látszanak bizonyítani az olyan intézkedések, mint az útfenntartási munkák 2. területi bércsoportba való sorolása, a helyi kőtermelést végző bányászok különélési pótlékának eltörlése és a kőfuvarozási szekértarifaáraknak olyan alacsony szinten való tartása, amely a fogattal rendelkező kis- parasztoknál az önköltséget sem fedezi és amely miatt ezt a szállítási kapacitást a kőszállításba egész éven át nem lehet bevonni. Nehézség az is, hogy az úttörők prémiumos havi fizetésének ez év április 1-én történt bevezetésénél az alapfizetés alacsonyan nyert megállapítást, a prémium mértéke pedig szintén olyan alacsony, hogy nincs ösztönző hatása. Emiatt a munkafegyelem az úttörők között nem kielégítő. Az útfenntartó szervezetnek ugyancsak április 1-el történt átszervezése két megyét összefogó területre szintén nem szerencsés megoldás, mert a vezetés elszakad az utaktól. különösen a jelenlegi, autókkal való rossz ellátottság mellett. Véleményem szerint a népgazdaság erre az átszervezésre az útállapot javulásának meglassúbbodásával többet ráfizet, mint amit szemé’yi költségekben megtakarít. Az útfenntartó dolgozók a nehézségek ellenére is, mint eddig a felszabadulás óta évről évre, ebben az évben is teljesíteni fogják felaadtukat. Ha vissza gondolunk 1945-re, az akkori útállapotokra, továbbá szemügyre vesszük a mostani helyzetet, figye- lembevéve a rendkívüli mértékben megnövekedett gépkocsiforgalmat is, látnia kell mindenkinek az eredményeket és azt a nagy munkát, ami ezek mögött az eredmények mögött van. Ha csak az idei tél hóviszonyaira gondolunk és arra az önfeláldozó, öntevékeny és éjt nappallá tevő munkára, amit az útfenntartó dolgozók kifejtettek utaink forgalmának biztosítására és hogy a dolgozók időben eljussanak a bányába és a gyárakba. Ha erre gondol, akkor még az igényes autóutas is, aki természetesnek tartja és elvárja, hogy jó úton'utazzék, egy kissé más szemmel fogja nézni az útfenntartó dolgozók munkáját. Farkas Gyula mérnök
