Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-26 / 50. szám

I 2 SZAIIA» NOGItllf 1954 június 28. A szakszervezetek számára nincs megtisztelőbb feladat, mint a nép jólét további emelését segíteni A szakszervezetek Megyei Tanácsának illése AZ ÚTTÖRŐK ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖZÖTT VÉGZETT MUNKA A DISZ nagyaktíva ülésének hozzászólásai és határozatai Tanácsülésre gyűltek ösz- sze a szakszervezetek nóg- rádmegyei vezetői. Itt vannak az ipar, mint a mezőgazdaság dolgozói, hogy beszámoljanak az elmúlt negyedévben végzett munkákról, valamint megtár­gyalják a III. negyedév soron- lévő feladatait. Baksa elvtárs — a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke — tartotta beszámolóját, melyben többek között a következőket mondot­ta: — Az elmúlt tanácsülésünk óta pártunk és országunk éle­tében kimagasló esemény tör­tént, amikor az MDP III. kon­gresszusa megkezdte munká­ját. Pártunk III. kongresszu­sának egész munkája igazol­ja. hogy a KV júniusi határo­zata helyes volt. Az elmúlt tanácsülés a KV határozata alapján szabta meg a felada­tokat. Megszabta az elnökség feladatát a taglétszám növelé­sére. Az 1954. I. negyedévben a taglétszám 1567 fővel emelkedett. Jelenleg a szervezettség megyénk ipari üzemeiben 76—80 százalék. A bányász ÜB-k közül a leg­jobb eredményt a mizserfai vállalat Pálhegy I. — II. ÜB- je érte el. A MEDOSZ terüle­tén a magyarnándori gazda­ság ÜB-je végez jó munkát a tagszervezés területén. A termelés területén az el­nökség megbízatása volt, hogy indítson harcot az adósságok letörlesztéséért az iparban, a mezőgazdaság területén pe­dig a tavaszi munkák időbeni elvégzésére való mozgósítás és a növényápolás, valamint az aratási munkák felkészülésére. A kongresszusi verseny idő­szaka alatt a dolgozók 76 szá­zaléka indult harcba a kijelölt célkitűzések végrehajtására. A dolgozók, 92 százaléka teljesítette, illetve túltel­jesítette vállalását. A szénbánya vállalatok közül a legjobb eredményt a mizser­fai vállalat dolgozói érték el. Elnyerték az MB kongresszusi zászlaját. Az üzemek közül a Szurdok-üzem érte el a leg­jobb eredményt. Június 10-én befejezte féléves tervét. A va­sasüzemek között a Salgótar­jáni Erőmű dolgozói érték el a legjobb eredményt, a kon­gresszusi elnökség dicsérő ok­levelét és az MB kongresszusi zászlaját elnyerték. Az épitő- és anyagipar területén legjobb eredményt a Zagyvapálfalvai Üveggyár érte el. Jó eredmé­nyekért az MB kongresszusi zászlajával lett jutalmazva az üzem. Az elmúlt tanácsülés óta megállapíthatjuk, hogy a szén­bányászat kivételével minden területen sikerült az I. ne­gyedévben szerzett adósság le- törlesztése. Legfőbb oka a lemaradás­nak, hogy a mennyiségi tervek teljesítése mellett megfeledkeztek a feltárási és fenntartási tervek telje­sítéséről. A másik súlyos hiba a sok gép- hibásodás. Ez leginkább abból adódik, hogy nem rendelkez­nek kielégítő tudású szakem­berekkel. Hiba volt továbbá, a bányászszakszervezet rossz versenyszervező munkája is. A mezőgazdaság területén a kongresszusi munkaverseny­ben a legjobb eredményt a gép­állomások közül a berceli ér­te el. Tavaszi kampánytervét elsőnek április 18-ra teljesítet­te. Az állami gazdaságok kö­zül pedig a legjobb eredményt a borosberényi érte el. A MEDOSZ feladata, hogy na­gyobb segítséget adjon az ál­lami gazdaságoknak az eddi­ginél. A most előttünk álló na­pokon, heteken múlik, hogy mennyit tudnak megvalósítani már ebben az évben a mező- gazdaság fejlesztésére irányuló programmból. Pártunk III. kongresszusa az elkövetkezendő időre az ipar és mezőgazdaság területén a mennyiségi tervek teljesítése mellett a minőség javítására, az önköltség csökkentésére és a termelékenység növelésére hívta fel a politikai és gazda­sági vezetők figyelmét. Szakszervezeteinknek a munkaverseny szervezésé­ben az önköltségcsökken­tést, a munkatermelékeny­séget, a takarékosságot és a minőséget kell a munka- verseny középpontjába he­lyezni. Tűzzék a szakszervezeti szer­veink jelszóként maguk elé azt, hogy minden üzem adjon többet, jobbat és olcsóbb áru­cikket a forgalomnak. Ez a tényező az, mellyel a legjob­ban segíthetjük a kongresszus határozatainak végrehajtását. A termelési tömegmunka mellett azonban egy percig sem lehet meg­feledkezni a szakszerve­zeti munka többi területé­ről. A társadalombiztosí­tásról, a munkavédelem­ről, a munkásellátásról, va­lamint a kultúr- és sport­munkáról. Ezek elhanyagolása a terme­lésben éreztetné a hatását. Igen súlyos hiba vetődött fel az elmúlt tanácsülésen: me­gyénk orvosellátásának kér­dése. ígéretet kaptunk, hogy a most végző orvosokból me­gyénk döntőbb helyeire bizto­sítani fognak. A táppénzes lét­szám az elmúlt tanácsülés óta csökken. A balesetek száma a bányászatban és az acélgyár­ban emelkedett. Csökkenés egyedül a Tűzhelygyárban volt. A munkavédelmi beruhá­zások felhasználását a szénbá­nyászat kivételével sokkal job­ban ellenőrzik, mint előzőleg. A megadott beruházások 40— 45 százalékig fel vannak hasz­nálva, míg a bányászat terü­letén csak 5.3 százalékát hasz­nálták fel. Igen nagy felelős­ség terheli a TB-at és ÜB-o- kat, mert az előző tanácsülésen figyelmeztetve lettek a beru­házások időbeni felhasználá­sáról. A munkaellátás terüle­tén vannak kezdeti eredmé­nyek. A kereskedelem a dolgo­zók jobb ellátásának érdeké­ben a cséplési munkák idő­szakára 25 mozgóboltot létesít. A lakásépítéssel kancsolatban megyénk dolgozóinak igényei igen megnövekedtek. 1500 igénylő van olyan, aki önál­lóan akar lakást építeni. A kultúrmunka területén igen szép eredményeket értünk el. Ku’túr aktivá ink egyre in­kább kezdik megérteni, hogy a kultúrmunka nem öncél, nem önmagáért yan, hanem a dolgozó egy­re növekvő igénye kielégí­téséért. A feladatok végrehajtásához ÜB-inknak nagy segítséget ad a kezükben lévő üzemi kollek­tív szerződések betartása, melynek az ellenőrzése nem folyik kielégítően az üzemek­ben. A feladatok megvalósítá­sában támaszkodhatunk me­gyénk területén is mintegy 33 ezer szervezett dolgozóra és a mintegy háromezer megvá­lasztott szakszervezeti aktívá­ra. Szakszervezeti munkánk végzéséhez már ezidáig is sok segítséget kaptunk pártszerve­zetünktől. Az elkövetkezendő időben minden szakszervezeti vezető, aktíva a pártkongresszus ha­tározatainak szellemében vé­gezze munkáját, mert nincs megtisztelőbb és há- lásabb feladat egy szak- szervezeti vezető, aktíva számára, mint a népjólét további emelését, a mező- gazdaság fejlesztését, a szo­cializmus építését elősegí­teni — fejezte be beszédét Baksa elvtárs. Június 23-i számunkban kö­zöltük a DISZ megyei nagy­aktíva ülését az úttörők és is­kolások között végzett munká­ról. Az aktívaértekezlet fel­hívta a figyelmet a DISZ és a nevelők fokozottabb munká­jára, figyelmeztette a nevelő­ket, hogy rendszeresen foglal­kozzanak a jövő nemzedékkel, legdrágább kincsünkkel, a gyermekkel. A beszámolóhoz elsőnek Krajnák Tibor elvtárs a vá­rosi tanács oktatási osztálya részéről szólt hozzá. Hozzá­szólásában elmondotta, hogy nemcsak a nevelőkben volt a hiba, hanem sok esetben szer­vezési hibák is becsúsztak. Ilyen például az is, hogy az iskolaév befejezésére nem tudtak rendesen felkészülni a pedagógusok, mert hol ide, hol oda hívták értekezletre, vagy esetleg megbeszélésekre. Súlyos hiba az is, hogy sok esetben mi, nevelők nem törődtünk a minő­séggel. Sok olyan bukott tanuló ven, aki viseli az úttörő nevet, pe­dig mint rossz tanulók nem érdemli meg, hogy ifjúsá­gunk úttörőszervezetének tag­ja lehessen. Holub elvtársnő, a Sztaha- nov-úti általánosiskola úttörő- csapat vezetője azzal foglal­kozott, hogy kevés a játék az úttörő­szervezetekben és kevés segítséget kapnak az út­törőcsapatvezetők a neve­lőktől. Ha felkérik a nevelőket egy- egy kiránulás, vagy mesedél­után tartására, a nevelők nagy elfoglaltságukra hivat­koznak, azt hangoztatják, hogy nincs idő Javasolja, hogy az úttörőcsapatvezető mellé állításának be helyet­test is, vagy ha ez nem le­hetséges. akkor a DISZ me­gyebizottság az úttörőcsapat­vezetőkkel megbeszélve bízzon meg egy-egy nevelőt tánc. vagy mese betanításával. Sú­lyos hibának tartja azt, hogy sokszor a városi gyerekek fel- nevelkednek anélkül, hogy megtudnák különböztetni a búzát az árpától, a babot a borsótól stb. Szerinte helyes A terméshozam növeléséhez több mezőgazdasági kisgépre, szerárura, műtrágyára van szükség. Pártunk Központi Vezetőségének határozatai után számos közszükségleti cikket gyártó üzem áttért a mezőgazdasági szerszám készí­tésére. Azonban a mennyiség növekedése mellett, komoly kifogások merültek fel a mi­nőséggel kapcsolatosan. Rom- hányban például a vetőgép nem felelt meg a várt minő­ségnek. A nagyoroszi Úttörő lenne, ha a városi gyereke­ket, az úttörőket minél gyak­rabban kivinnék falura, me­zőkre, hogy ezáltal a növény­zetet a kisgyerekek megis­merjék. Helytelennek tartja azt is, hogy egyes tömegszer­vezetek, például a Magyar Re­pülő Szövetség, a Szabadság- harcos Szövetség, de sokszor még az üzemek is az úttörő­csapatvezetőktől hol 20, hol 30 gyereket visznek el foglal­kozásra, ami helyes, ha tanul­nak, de helytelen az, hogy ez­által az úttörőcsapatot szétfor­gácsoljuk és nem tudunk kel­lő munkát kifejteni egyik út­törőcsapatnál sem. Barna József alhadnagy elv­társ az igazi hazafiság kérdé­sével foglalkozott, hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy az úttörőmozgalom keretén belül ismertessük meg úttörőink­kel haladó hagyomá­nyainkat, ismertessük a várharcok és hadvezéreink történetét. Ehhez vonjuk be a szülőket, nagyapákat, akik ismerik me­gyénk haladó hagyományait, hogy ezáltal igaz hazafiságra, haladó hadvezéreink szerete- tére neveljük gyerekeinket. A DISZ nagyaktíva érte­kezletéhez Kiss Árpád, a me­gyei pártbizottság küldötte is hozzászólt. Arra kérte a ne­velőiket és úttörőcsapatveze­tőket, hogy ha kirándulásokat szervez­nek. minél többet vigyék el a gyerekeket a tangaz­daságokba, egyes termelő- szövetkezetekbe, gépállo­másokra, hogy ezáltal gyermekeink megismerjék a mezőgazdaság munká­ját. Mutassuk be a gyerekeknek például, hogy hogyan néz ki egy tsz vetése és hogyan néz ki egy egyéni dolgozó paraszt­nak a vetése. Ezáltal — mon­dotta Kiss elvtárs — megsze­rettetjük gyermekeinkkel a földművelést és biztosítva lesznek a jövő nemzedékéből a jó mezőgazdasági szakembe­rek. tsz és a balassagyarmati E'őre tsz-ek is jogosan kifogásolták a kaszák és kapák minőségét. E hibák kijavítása érdekében a Nógrádmegyei Szövetkezetek Szövetsége június 29-én Sal­gótarjánban a megyei tanácson ankéttal egybekötött mezőgaz­dasági kisgép és szeráru kiál­lítást rendez. A kiállításon be­mutatják a legkorszerűbb kis­gépeket, melyeket már eddig is forgalomba hoztak. De bemu­tatják azokat a gépeket, szer­árukat is amelyek nem felelnek A nagyaktíva értekezlet ha­tározati javaslatot is fogadott el, aminek az a célja, hogy úttörőszervezeteink még job­ban keltsék fel az érdeklő­dést. a tudást az egyes tan­tárgyak iránt. A rajok és csapatok ren­dezzenek minél több ki­rándulást, minél több kul­túr- és sportbemutatót, vi­gyék a gyermekeket üzembe, gépállomásra, ál­lami gazdaságba, szövet­kezetbe, építkezéshez. A nyár folyamán — mondja a határozati javaslat — gyűjtésekkel egészítsék ki szertáraikat és létesítsenek újabb szertárakat. Szerettes­sük meg tanulóinkkal az ol­vasást és a könyvet, töreked­jünk arra, hogy minden egyes úttörőcsapatunknak legyen úttörőkönyvtára. Gyermekeink hazafias neve­lése érdekében bizottságaink és csapataink az eddiginél jobban használják fel tör­ténelmünk haladó múltját, nemzeti kincseinket, létesítse­nek eleven kapcsolatot a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum­mal. Üttörőcsapataink ünne­peljék meg nagy* nemzeti és nemzetközi ünnepünket, be­széljenek úttörőink a Szovjet­unióról, a jövő Magyarország­ról, a népek békeharcáról. A VII—VIII. osztályos tanulók között rendszeresítsék a poli­tikai tájékoztatást. Minden út­törőcsapatban alakítsák ki a hagyományokat. Az úttörők fogadalmát pedig díszes kö­tésben örökítsék meg. A tömegsportot és a kul- túrmunkát a csapatélet szerves részévé kell tenni városban és falun. A nyár folyamán rendezzenek gyalogtúrákat, hadijátékokat, akadályversenyeket és szám­háborút. Különös figyelmet fordítsanak a lányok bevoná­sára. A határozati javaslatokat a DISZ nagyaktíva ülése teljes egészében elfogadta, számtalan hozzászólás, javaslat hangzott még el; amire Nádházi elv­társ röviden megválaszolt, majd az Internacionálé el- éneklése után a nagyaktíva I értekezlet végétért, meg a követelményeknek. Az értekezlet célja, hogy a dolgo­zó parasztokkal megismertes­sék azokat a kisgépeket és szer­árukat, melyet mezőgazdasá­gunkban még nem eléggé isme­retesek, , feltárja azokat a hi­bákat, amelyek az eddig gyár­tott gépeknél előfordultak. Az értekezleten több mint 150 dol­gozó paraszt, valamint a me­zőgazdasági gépeket gyártó ipari és azokat forgalombaho- zó kereskedelmi dolgozók vesz­nek részt. Ankét és kiállítás a mezőgazdasági kisgépekről Hogyan javul a nógrádi közlekedés Megyénk úthálózatán az idei kemény és hosszan-- tartó tél olyan rongáláso­kat okozott, amely az uta­zóközönség és a járműtu­lajdonosok részéről a fel- szabadulás óta soha nem tapasztalt mértékben vál­tott ki panaszt az útfenn­tartó szervek munkájával szemben. Az úthálózat egy száza­lékán összesen mintegy 10 kilométer hosszban jelent­keztek felfagyások, ame­lyek elolvadáskor azzal a következményekkel jártak, hogy a nehéz forgalom hatására ezeken a helye­ken a kőpálya felborult és a forgalom lebonyolításá­ra majdnem teljesen al­kalmatlanná vált. Súlyo­san hatott a megye köz­úti forgalmára, hogy ezek a felfagyások elszórtan és főleg a salgótarjáni ipar­medence fontosabb autó­buszjáratú útvonalain ke­letkeztek. A felfagyások okai a rendsívüli tél és a termé­szetes vízfolyások rende­zetlensége miatti magas talajvízszintállás volt. ­Az útfenntartás dolgozói azonnal kemény munká­ba kezdtek, hogy a for­galmat ezeken a fontos útvonalakon fenntartsák, azonban nagyobb részben csak tüneti kezelésről lehe­tett szó, mert az egy mé­ter mélyen elnedvesedett talaj kicserélése a forga­lom megbénításával járt volna és a várható ered­mény nem lett volna arány­ban a rendkívüli nagy költséggel. Ma már ezek az útszakaszok olyan nyugal­mi állapotba kerültek, hogy a végleges helyreál­lításuk elkezdhető, rész­ben már el is kezdődött. A Nádújfalu megyeha­tár útszakaszra megin­dult a hengerszállítás. Hengerelve lesz a jövő hó­napban. A Zabar—Cered útszakaszon folyik az út kiemelése. Teljesen új makadám burkolatot kap 30 cm vastagságban. Ez a munka szeptember hó­napra van tervezve. A Kisterenye Zagyvapálfalva közötti felborult útszakasz június hó elején nyer helyreállítást, ugyancsak új makadámburkolattal. A kishartyán-zagyvapálfalvai útszakasz pedig július és augusztus hónapban lesz áthengerelve és bitumenes felületi kezeléssel ellátva, a Ságújfalunál már folya­matban lévő felületi keze­lésnek folytatásaként. A Szécsény—Zagyvapálfalva közötti út további szaka­szán a modernizálási mun­kák előreláthatólag a jövő évben fognak befejeződni. A felfagyott útszakaszo­kon felül is vannak rossz útjaink, amelyeket a nagy gépjárműforgalom rongált meg. Ugyanis útjaink leg­nagyobb része keskeny és vékony kőpályával rendel­kezik, amely nem felel meg a nagy mértékben megnövekedett nehéz te­hergépkocsiforgalomnak. Ezeknek az utaknak fenntartása gyakori át- hengerlést igényel. Célra­vezetőbb azonban a kőpá­lya kiszélesítése, vastagí- tása és bitumenes felületi kezeléssel való ellátása. Ilyen munka folyik a szécsény—zagyvapálfal­vi úton. A folyó évben kereken 49 km hosszú utat hengereltünk át, amelyből 9.5 km szélesítéssel és fe­lületi kezeléssel készül. A szécsény—zagyvapálfal- vi úton. 13.7 km, a 21. sz. úton Pásztó és Kisterenye között szélesítés nélkül, azonban Tar, Mátravere- bély és Kisterenye átkelé­si szakaszainak olajjal való portalanításával. A többi hengerlés pedig a felfagyott útszakaszokra, továbbá Zagyvaróna—Ce­red, Bencurfalva—Ma­gyargéc, Nagyoroszi—Dré- gelypalánk útszakaszokra és a Terényi útra esik. Olajjal való portalanítást kap még Érsekvadkert község átkelési szakasza. Mindezeknek a mun­káknak a végrehajtása, val* mint a szükséges útőri munkák becsüle­tes elvégzése azt fogja eredményezni, hogy az utak állapotával kap­csolatos panaszok nagy részben megszűnnek. Ma­radnak még ezek után is kifogásolható útjaink, amelyek iókarbahelyezése a folyó évben azért marad el, mert a felfagyásos út­szakaszok helyreállításá­nak rendkívüli költségei az engedélyezett útfenn­tartási hitelt a többi utak rovására terhe1 ik, pedig az ilyen elemi károkat pót­hitelből kellene fedezni. A legforgalmasabb útunk a 21. sz. hatvan—salgótar­jáni út. A mai kiépítettsé­ge mellett a rajta lebonyo­lódó forgalomnak nem fe­lel meg. Évről évre nagy összegekbe kerül a fenn­tartása, ami a többi utak fenntartására költhető hi­telt rövidíti meg. Beton- útra való átépítése tervbe van véve, az szükséges, hogy ez a terv mielőbb valóra váljon és pedig el­sősorban a Pásztó—Salgó­tarján közötti szakasz át­építése sürgős, mert ez a legfontosabb útszakasz. Hasonló szempontokból időszerű a Kisterenye— Pétervására közötti fő köz­lekedési útszakasz átépí­tése, vagy modernizálása is. Az elkövetkezendő években csak ezeknek a feladatoknak a végrehaj­tásával reméllhető komoly javulás útjaink állapotá­ban. Népgazdaságunk ak­kor is megfizeti a jó utak árát, ha nincs jó útunk, mert így drágább az áruk szállítása, nagyobb a gép­jármű elhasználódás és nagyobbak az útfenntartá­si költségek. Annak ellenére, hogy fontos népgazdasági fel­adat az utak jó karban­tartása, ez a munka még sem részesül kellő támo­gatásban, Ezt látszanak bizonyítani az olyan intéz­kedések, mint az útfenn­tartási munkák 2. területi bércsoportba való sorolása, a helyi kőtermelést végző bányászok különélési pót­lékának eltörlése és a kő­fuvarozási szekértarifa­áraknak olyan alacsony szinten való tartása, amely a fogattal rendelkező kis- parasztoknál az önköltsé­get sem fedezi és amely miatt ezt a szállítási kapa­citást a kőszállításba egész éven át nem lehet bevon­ni. Nehézség az is, hogy az úttörők prémiumos havi fizetésének ez év április 1-én történt bevezetésénél az alapfizetés alacsonyan nyert megállapítást, a pré­mium mértéke pedig szin­tén olyan alacsony, hogy nincs ösztönző hatása. Emiatt a munkafegyelem az úttörők között nem ki­elégítő. Az útfenntartó szervezetnek ugyancsak április 1-el történt átszer­vezése két megyét össze­fogó területre szintén nem szerencsés megoldás, mert a vezetés elszakad az utaktól. különösen a jelen­legi, autókkal való rossz ellátottság mellett. Véle­ményem szerint a nép­gazdaság erre az átszerve­zésre az útállapot javulá­sának meglassúbbodásá­val többet ráfizet, mint amit szemé’yi költségek­ben megtakarít. Az útfenntartó dolgozók a nehézségek ellenére is, mint eddig a felszabadu­lás óta évről évre, ebben az évben is teljesíteni fog­ják felaadtukat. Ha vissza gondolunk 1945-re, az ak­kori útállapotokra, továb­bá szemügyre vesszük a mostani helyzetet, figye- lembevéve a rendkívüli mértékben megnövekedett gépkocsiforgalmat is, lát­nia kell mindenkinek az eredményeket és azt a nagy munkát, ami ezek mögött az eredmények mögött van. Ha csak az idei tél hóviszonyaira gon­dolunk és arra az önfel­áldozó, öntevékeny és éjt nappallá tevő munkára, amit az útfenntartó dolgo­zók kifejtettek utaink for­galmának biztosítására és hogy a dolgozók időben el­jussanak a bányába és a gyárakba. Ha erre gondol, akkor még az igényes autóutas is, aki természe­tesnek tartja és elvárja, hogy jó úton'utazzék, egy kissé más szemmel fogja nézni az útfenntartó dol­gozók munkáját. Farkas Gyula mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents