Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-23 / 49. szám
flRN június 23. szabad \<kin(n I A gépállomások gazdálkodásáról Helyes bérezés — önköltségcsökkentés A szocialista elosztás alapelvének megfelelően a végzett munka mennyisége és minősége szerinti díjazásnak, amely ösztönzően hat a termelésre, a termelékenységre és előrelendíti a mezőgazdaság további fej lesztésének fontos ügyét, feltétlenül érvényesülni kell a szó' cialista bérezésben. A gépállo mások új bérezési rendszerében ez az elv érvényesül is. A munkabérköltség jelentős tényező, a gépállomások önköltségében. Eves viszonylatban az összes ráfordítás arányában ez 47.2 százalékot tesz ki és ez az előző évben még csak 39 száza léka volt, tehát jelentős emelkedés mutatkozik az összes költségekhez viszonyított hányadnál. Felmerült most már a kérdés, hogyan lehet a munkabéreknél önköltséget csökkenteni, akkor, amikor mindenkinek meg kell adni teljesített munkája után a jogosan járó bért? Nézzünk vissza egy kissé az elmúlt évre. A gépállomások az elmúlt év során több mint egymillió forintot takarítottak meg a munkabéreknél. Miből adódott ez? Elsősorban abból, hogy a tervezett létszámot általában biztosítani nem tudtuk. Ez a körülmény most is fennáll. Ez azonban nem természetes és nem feltétlenül helyes megoldás, mert a tervekben rögzített, megengedett létszám biztosítása számításokon alapszik általában, ott a megtakarítás helyes ugyan, de nem feltétlenül eredményes. Mert, ha a gépállomás a betervezett létszámnak folyamatos munkát biztosítani tud, akkor itt éppen a nem megtervezett létszámnak a csökkentésével, hanem a betervezett létszám biztosításával, a tervek teljesítésén és túlteljesítésén keresztül kell a megtakarítást 1 másainkon. A fluktuáció nagy méretű, amely a termelésre, a termelékenységre, az önköltség alakulására kedvezőtlenül hat Ezt, — mármint a munkaerőván dorlást, — Sztálin elvtárs a termelés valóságos csapásának ne vezi. Vájjon kedvező lehet-e az, hogy csupán az első negyedévben — amikor tényleges termelést a gépállomások alig folytattak, — 68 ember távozott el, s közel annyi jött a gépállomásokra? Semmiesetre sem. Vájjon meg tudja-e tanulni az a fiatal munkásgépkezelöként felvett munkás a gépek ismeretét néhány hét alatt, s meg tudja-e szokni a gépállomást, ha egyéb körülményeket nem biztosítunk neki? S ha nem rendelkezik kellő szakismerettel, vájjon fog-e jól keresni? S ha nem fog jól keresni, vájjon ottmarad-e a gép állomáson? Könnyű rámondani a feleletet: nem! Első feladat ezen a téren: állandósítani a munkaerőt. Sztálin elvtárs ezzel kapcsolatban azt mondja: „Ha a munkásállomány nem állandó, ha nem olyan munkásokból áll. akik a termelés technikáját többé-kevésbbé már elsajáti tolták és az új gépekhez hozzászoktak — lehetetlen előrehalad nunk, lehetetlen a termelési terveket megvalósítanunk". Hiába teszünk meg azonban egyéb területen intézkedéseket a munkaerő stabilizálására, ha nem biztosítjuk azt, hogy a traktoros, munkagépkezelő, vagy vontatóvezető az őt megillető munkabért megkapja. Fontos tehát, és igen fontos a jogos munkabér helyes számfejtése. Ez a tény magával hozza azt, hogy nem lesz zúgolódás, elégedetlenkedés, reklamáció, méltatlankodás. Ehhez viszont az kell, hogy a bérszámfejtő megfelelő legyen, képezze magát és érezze munkájáért a felelősséget, tudja azt, milyen fontos munka az, amit végez. jára felvezetett. Mindehhez iga zolás kell, ha ez nincsen meg, nincs biztosíték arra, hogy azt kapja meg a dolgozó, ami neki jár. A kisterenyei gépállomáson 33 munkaelszámolási lap közül 28 darabon az agro- nómus igazolása hiányzott. Tudják-e ezek szerint a kisterenyei gépállomáson, hogy a traktoros annyi munkabért kapott-e, amennyi neki jár? Feltételezhető, hogy nem. S ha utólag alá is írják ezeket a bizonylatokat, az már mitsem ér, formai elintézése a dolognak. És helyesnek mondható-e a szé- csényi gépállomás igazgatójának állásfoglalása, aki a bérét reklamáló traktorossal együtt a „könyvelést” hibáztatja, mert az, igen helyesen, nem számolta el a jóval határidő után beérkezett munkaelszámolási lap alapján, a munkabért, hanem azt a következő időszakra vitte át. A számszerű tévedések, akár többet kap a dolgozó, akár kevesebbet, mint jár, rontják a munkafegyelmet, állandó talajt adnak az elégedetlenkedésnek. De az Is súlyos hiba, hogy a nógrádmegyei gépállomásokon mindig „megtakarítás van a prémiumoknál. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy a tervteljesítéssel baj van. De nemcsak a tervteljesitésl prémium van, hanem elmarad rendszeresen az üzemanyagmegtakarítási prémiumok kifizetése is. Ez pedig súlyos hiba, s csupán azért van, mert az üzemanyagelszámolást nem végzik megbízhatóan. A megtakarítást kimutatni nem tudják, így csak megbízhatatlan adatok alapján állapítják meg Pásztón is az üzemanyagfelhasználást. Ellenőrizetlen adatok alapján pedig, prémiumot kifizetni aligha helyes. Gyakori jelenség, hogy maguk a traktoristák nem is tudnak ilyen prémium léteÖt község kap állandó mozit Pártunk és kormányunk gondoskodásával megyénkben mind több és több község kap állandó keskenymozit. A közeljövőben 5 község fog állandó mozit kapni. Mohora dolgozói június 19-től minden héten szombaton és vasárnap szórakozhatnak a kiváló szovjet, magyar, népi demokratikus és haladó nyugati filmalkotások megtekintésében. Ludányhalásziban, ahol ez- ideig az endrefalvai kiskörzeti filmszínház látta el hetenként a község dolgozóit filmvetítéssel, június 19-től új mozit kapnak. Nógrádszakál község régen várakozik arra, hogy rendszeres filmvetítéseket kapjon. Kívánsága a közeljövőben „teljesülni fog. A kultúrház építése csak az elkövetkezendő évre van tervezve, így a pénzügyi kerete sem engedte meg, hogy a volt kastélyhelyiséget mozinak átalakítsák, a pénzügyi keretek mégsem voltak gátló okok a mozi létesítésénél. A községi tanács saját költségéből fedezte a gépház építéséhez szükséges tégla árát, a helyi kisiparosok szorgalommal járultak ahhoz, hogy vetítésre késizen áll a nógrád- szakáli mozihelyiség. Patakon és örhalomban, ugyan ezideig is volt hetente filmvetítés, június 26-tól állandó fix mozikat fognak kapni. Az elkövetkezendő évnegyedben vállalatunk még több új mozit fog létesíteni és szálmos olyan község, ahová ezideig csak a közeli mozi látogatott el hetente egy előadásra, most rendszeres önálló mozit fog kapni. A harmadik negyedévben vállalatunk létesíteni fog egy agre- gátorral felszerelt vándormozit, amely azokat a településeket is ellátja filmvetítéssel, ahol a villany bevezetése csak folyamatban van, vagy egyáltalán nincs villany. Nem lesz az év végére megyénknek egyetlen olyan községe sem, amelyben legalább kéthetenként egyszeri vetítés ne történjen. Mindez a hatalma« munka, mely vállalatunkra vár, csak a különböző szervekkel, a tanácsokkal való harmonikus együttműködés útján valósítható meg. Községi tanácsainknak segíteniük kell, hogy a már működő mozikban dolgozóink megtalálják a szórakozást és igényük ki legyen elégítve. Községi tanácsaink segítsenek az úi mozik létesítésében is. Megyei vállalatunk műsor- politikájával azon igyekszik, hogy a legkülönbözőbb fajtájú filmek elkerüljenek a legkisebb községbe ia Számos példa volt erre ezide!g is. A legújabb magyar f:lm is — a Móricz Zsig- mond regénye nyomán készült a „Rokonok” — megyénkben elsőnek Dejtár és Sóshartyán községben lierül bemutatásra. Kálovits Géza Kegyetlen tenger „Kegyetlen tenger” címmel angol filmet mutat be a Salgótarjáni November 7 filmszínház június 24—30-ig. 1953-ban készült ez az angol filmdráma. Néhány ember és egy hatalmas óceán története, a „Kegyetlen tengeré”, amelyet azonban a háború, a fasiszták még sokkal kegyetlenebbé tesznek. 1940—45-be viszi a nézőt a film cselekménye, a nagy atlanti-óceáni csaták színhelyére. Egy korvet parancsnokát és legénységét ismerjük meg benne, akiknek feladata: a Szovjetunióba és onnan Angliába irányuló szái- lftmánvok biztonságára vigyázni. A film számos tengeri csatajelenetet és tengeralattjárókkal folytatott küzdelmet elevenít meg. 1953-ban „David O Salznlck” aranyéremmel díjazták. Az orosz nyelvtanfolyamok megszervezésének biztosítanunk. Mert hiszen munkabérhányadunk, mintegy 77 százaléka olyan fix munkabér, amely mindenképp fennáll, azaz, annál kisebb jut egy normálholdra, minél többet teljesít a gépállomás. Egy számszerű példával: ha az érsekvadkerti gépállomás a traktor- és motormunka éves tervét 120 százalékra teljesítené, csupán munkabérnél a megtakarítás normálholdanként 6.10 forintot, összesen éves viszonylatban, csupán munkabérnél a megtakarítás 138 ezer forintot tenne ki. Ez tehát a munkabéreknél eszközölhető önköltségcsökkentés leghatásosabb tényezője, nem pedig elsősorban a munkáslétszám csökkentése. Még helytelenebb „megoldás” az, hogy nincsen általában biztosítva az állandó munkáslétszám gépállo. Nagyok a követelményei a számszerűleg helyes bérszámfejtésen kívül, a bérelszámolásnak? Kétségtelen az, hogy a bérek számfejtésének jogos alapja legyen. Bizonylat legyen tehát, amely alapján a bért helyesen számfejteni lehet. Még mindig az a helytelen nézet uralkodik általában, hogy az aláírások megkövetelése a munkautalványokon, bürokrácia. Még vezetőink is sok esetben nem akarják tudomásulvenni, hogy a bizonylatok aláírásával nem autogrammgyüjteményt akar a bérszámfejtő, hanem annak igazolását, hogy annyi munkát végzett, amennyi az elszámolólapon van, annyi karbantartást végzett, annyi időt töltött a műhelyben, amennyit munkalapzésérőli Mindezeket egybevetve: az önköltségcsökkentésnek igen érdekes területe, a munkabérköltség. Ezen a területen az önköltségcsökkentésnek alapjában azonos, mégis a többiektől eltérő lehetőségei vannak. És ez a lehetőség éppen abban van elsősorban, hogy mindenkinek elvégzett munkája után adjuk meg azt, ami jár. A munkafegyelem megszilárdításával, a versenymozgalom kibontakozásával, vagy kiszélesítésével, főként a prémiumrendszer alkalmazásával, megszilárdításával eljutunk, biztosan elütünk — az önköltség nem kismérvű csökkentéséhez. Antalfy István a megyei gépállomások igazgatóságának főkönyvelője MEGYÉNKBEN véget értek a Magyar-Szovjet Társaság által rendezett orosiz nyelvtanfolyamok. örömmel állapíthatjuk meg, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg jobb lett az eredmény az 1952—53-as oktatási évhez viszonyítva. A jobb eredmény egyik oka az, hogy megyénkben egyre több felnőtt dolgozó, diák érti meg az orosz nyelvtanulás jelentőségét. Példaként említhető meg a salgótarjáni üveggyár MSZT nyelv- tanfolyama, amelynek záróvizsgáján Pap Gyuláné és Kovács elvtársak fejlett orosz nyelvtudásról tettek tanusáigot. összefüggően beszéltek az egyes témákról-, szépen olvastak. Jer- mendi elvtárs pediig orosz nyelven köszönte meg a tanfolyam tapasztalatai vezetőjének egész évi fáradozását. Hasonlóképpen igen szép eredményt értek el a pásztói, Somoskőújfalui MSZT tonuló- tanfolyamokon. Az említett tanfolyamok vizsgáin, az MSZT küldöttein kívül a helyi tanácselnök, iskolaigazgató, szülők is megjelentek, ezzel emelték a befejező vizsga ünnepélyességét. Megállapítható, hogy azokon a helyeken, ahol a párt, a tanács, a hivatalvezetés törődött a tanfolyammal, ott komoly eredmény született. Több helyen személyes példával jártak elől az említett szervek vezetői, funkcionáriusai, mint például a Zagyvapállfalvai Üveggyárban, Endrefalván, Rétságon. Rétsá- gon a vizsga után tovább folytatják a tanfolyamot. Sajnos Varga István, c Csinos kis ház, a ház előtt fák, bokrok, virágok és gyönyü- rü rózsák. Ebben a házban él népes családja körében Varga István mohoral 7 holdas dolgozó paraszt. Varga elvlárs termelési felelős és békebizoltsági tag. Minden téren az elsők között van, azoknak a sorában, akik jól szolgálják a béke ügyét. Jó szolgálatot tesz ennek az ügynek, mint faluja egyik legjobb ered- ménty elért dolgozó parasztja. Legelsők közt van az állam iránti kötelesség teljesítése terén. Mindenből teljesítette már az évi beadási kötelezettségét csak a sertés van hátra, amely őszre van betervezve, addigra pedig meg is lesz. Gabonából tavaly is 12 mázsás termésátlaga volt, azt mondja az idén is meg lesz ennyi. Evek óta első a szerződéses termelésben, elsőnek szerződött az idén is 800 négyszögöl cukorrépára. Csatlakozott a 200 mázsás mozgalomhoz és az egész községet kihívta versenyre- „Lehet, hogy nem én leszek a győztes — mondja — de annak is fogok örülni, mert ez azt jelenti majd, hogy mindenki nagyon igyekezett és ez a fontos. Állandó versenytársa Uram László. Mindketten nagyon szeretnének győzni és ebből a kívánságból nagy eredmények fognak születni, akárki meglássa. Varga István fáradhatatlan munkásságának köszönhető, hogy ma már minden dolgozó jíaraszt i béke katonája termel Mohorán szerződéses növényeket. Varga elvtárs együttesen és külön-külön is megmagyarázta mindenkinek, hogy mennyire egy az állami érdek és az ő egyéni érdekük, hogy ipari növények nélkül ők milyen sokféle árut nem vásárolhatnának a boltokban. Ezt meg is értették Mohora dolgozói, akik eleinte rosszul értelmezték az új kormányprogrammot és egyáltalán nem akartak szerződést kötni, most minden növényféleség- re szerződtek. A beadásban, mezőgazdasági munkában a kongresszusi verseny előtt 13. volt Mohora és a verseny alatt a 3. helyre küzdött ték fel magukat. A pártszervezet, a népnevelők és a tanács türelmes felvilágosító munkája kellett ehhez. Az olyan embereké, mint Varga István, aki mindég mosolyogva és kedvesen beszél az emberekkel, aki soha ki nem fogy az érvekből. Rövid egy óra alatt, legalább tíz családnak mondja el az élete változását— Hát elvtársnő — mondja mosolyogva — én nem felejtettem ám el, hogyan éltünk régen. Éppen a napokban meséltem egyik ismerősömnek el egy esetet, ami eszembejutott a múltból. Hanzel Józsefnek és Gazdik Mihálynak két szegényparasztnak, nagyon okos volt a fia, elhatározták, hogy ha éheznek is, de fiúkat taníttatják. Be is íratták a balassagyarmati gimnáziumba, de okulva azon, hogy addig még minden parasztgyerek az első évben megbukott ők elhatározták, meg tudják miképpen lehetne elérni, hogy átengedjék a gyerekeket, mert már látták, hogy ehhez nem elég a pénz. Evégböl meghívták, Both tanárt, akiről az a hír járta, hogy leginkább szíveli a szegény gyerekeket. Én éppen a szomszédban voltam, mikor az uzsonna után beszélgettek és végül megkérték a tanárt, mondja már meg nékik, mi lehet az ő fiúkból. Nagyon elkomorodott erre a tanár arca. „őszintén felelek, mert fáj magukért a szivem és nem akarom, hogy hiába költsenek. Semmi más sem lehet, mint paraszt, nem engedik azt most meg, hogy más legyen. A királyi közjegyző fia tökkel ütött hülye a maguk fiához képest, abból mégis legalább ügyész lesz.” Nagyot káromkodott erre a két ember és kivette fiát az iskolából. Mindkét gyerek álma a felszabadulás után valósult meg- A Gazdik fiú Ba- lasagyarmaton dolgozik a va- sútfőnökségen, Hanzelé pedig állomásfőnök Nógrád községben. Ilyen és ehhez hasonló rossz emlékem olyan sok van, az emberek pedig olyan hamar elfelejtik a rosszat. De én nem hagyom ám, mindig emlékeztetem őket, mert csak akkor tudjuk igazán értékelni a mát. Nincs olyan dolgozó paraszt, vagy volt zsellér Mohorán, akiről ne tudnék hasonló sorsváltozásról mesélni, mint a Gazdikék. Békebeszélgetéseken, gazda- gyűlésen meg aztán egy-egy dolgozó paraszttal külön beszélgetve is elmondja, hogy mit gondolnak, miből telik az államnak 100 ezer forintért kultúrhá- zat építeni, könyvtárat, mozit, bekötö-útat, gépállomást. Csak úgy, ha mindenki minden évben többet igyekszik termelni és az állam iránti kötelességeket utolsó szemig teljesíti. Sok pénz kell ám ahoz, hogy a gyerekek iskolázhassanak, üdülni menjenek, jól éljünk. A mi munkánk gyümölcse ez, de mi is élvezzük. Borkő Lászlónak, mint urasági cselédnek, még a napi élelemre is szűkösen telt, a fia ma gépészmérnök. Hanzó András 3 holdas fia körzeti állatorvos. Borkő István erdészmérnök, de sorolhatnám így családról családra, alig maradt itthon fiatal- „Az öregek mégis győzik a munkát? — kérdem — hisz régen sokkal többen dolgoztak, ennyi földön, mert a család apraja-nagyfa azon a kis földön dolgozott.” — Hát a gépállomás mire való — kérdi csodálkozva Varga elvtárs — de győzik ám — mondja büszkén — a termésátlagunk mégegyszer annyi, mint régen. Géppel szántunk, kapálunk, pótolja ez a gyerekeket, akik más pályára mentek, tanult emberek lettek, — Most már szívesen is jönnek az emberek a gyűlésekre, mert rájöttek, hogy utána mindig jobban látják mi az értelme a munkájuknak. Most már megértik azt is, amit még két éve sem nagyon értettek — igaz, hogy akkor 5—6 ember volt egy gazdagyülésen. vagy békegyülé- sen, most meg 60—80 — szóval megértik, hogy a békeharc nem egy különös valami, hogy erős országot senki sem mer meg lámadni, az ország pedig az ő jó munkájukkal, a gyermekeik tanulásával erősödik, ennyi az egész — fejezi be szerényen. Ilyen szerényen beszélt végig, és most vesszük észre, hogy arról még egy szót sem szólt, mi készteti erre a lelkes népnevelő, békeharcos munkára. Mit hozott a felszabadulás az ö családjának? — Nagyon sokat — jelenti ki határozattan — biztonságot, jobb módot, a gyerekeim nyugodt tanulási lehetőségét és boldog, biztos jövőjét, hát kell e ennél több. 6 gyermekem van, 2 már a magaszárnyán. A fiam a szentendrei vasútállomáson párttitkár, a lányom Budapesten egy Röltex-áruda vezetője, a vejem a honvéd művészegyüttes tagja. Szebb életet el sem tudtam a gyerekeimnek képzelni, én igazán meggyőződésből állíthatom, hogy érdemes minden erőnkkel támogatni pártunkat, kormányzatunkat, hisz ezt tízszeresen adja vissza." Búcsúzóra még elmondja, hogy sok dolgozó parasztnak nem megfelelő minőségű a csereföld és félnek, hogy rossz lesz a termés. Helyesnek tartanánk, ha a megyei tanácstól kimenne egy agronómus és ott a földek megtekintése után elmondaná, hogyan lehet azokat a földeket följavitani, milyen és mennyi műtrágya, stb■ szükséges ehh'z. TAKACS LAJOSNE J több helyen ez a segítség, lelkesedés hiányzott. DICSÉRET ILLETI azokat az oroszszakos pedagógus elv- társakat, akik sok elfoglaltságuk ellenére a felnőtt tanfolyamok mellett iskolai MSZT-tanfolya* mókát is szerveztek, harcoltak a lemorzsolódás ellen, tanulmányi téren pedig kimagasló eredményeket értek el. Ilyen példamutató munkát végzett Ivitz Zoltánná Zagyvapálfalván, Krajnák Tiborné, Lonkay Ilona Salgótarjánban, Farkas Pál Rétságon. Munkájukat az MSZT országos központja és az MSZT megyei titkársága nagyra értékeli, jutalmat kaptak. Az iskolások részére rendezett tanfolya-- mok nagyban segítették a tanulók iskolai munkáját. Az orosz nyelv elmélyültebb tanulmányozása anyanyelvűnk fokozottabb, világosabb megértését tette lehetővé. Az e'ért eredmények eléréséig sok nehézséggel kellett megküz- denünk, különösen a tanfolyamok megindításakor. Több hibát követtünk el. Egy ilyen alapvető hiba volt az, hogy későn fogtunk a szervezéshez. Kevés idő állt rendelkezésiünkre, így munkánkat a kapkodás, pontatlanság jellemezte. Hiba volt az is, hogy sokszor adminisztratív jellegű volt a szervezőmunka-. A hibák következménye az lett, hogy több „papíron” kimutatott tanfolyam meg sem indult, vagy jobbik esetben megindulás után néhány hétre lemorzsolódott. Az MSZT járási titkár elvtársak sem tudtak hosszabb ideig megbízható képet adni a járásuk területén lévő tanfolyamok állapotáról, aminek az lett a következménye, hogy az ellenőrzést nem lehetett pontosan, idejében megszervezni. Az ellenőrzés hiányosságát nagyon megérezték még a jólműködő tanfolyamok is. A TANFOLYAMOK befejeződtek. A hibákból okulva hozzá kell láltnunk az új oktatási év előkészítéséhez. Az új feladatok megoldását nagyon elősegíti az MSZT és a megyei tanács oktatási osztálya szorosabb kapcsolata. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a tanfolyamok szervezését már augusztus hónapban megkezdjük és bizalommal számítunk a helyi pártszervezetek, tömegszervezetek segítségére. / Váradl János megyei MSZT nyelvfelelős.
