Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-02 / 43. szám
1954 június 2. SZABAD IVÓGBAd 5 A párt politikájának, a nép politikájának végrehajtásáért Baiki Pál, a szorospataki bányaüzem párttitkára: Javítjuk a bányászok között végzett politikai munkát A Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs pártmunkánk legfontosabb feladataként határozta meg termelésünk növekedéséhez a politikai tömegmunkánk és a vezetés színvonalának emelését különösen ott, ahol ez az új szakasz célkitűzései 'eg- jobban megkövetelik. A szorospataki bányaüzem pártszervezetének vezetősége, műszaki vezetői megértették a feladatot. Máris terveznek hogyan tudjanak legjobban eleget tenni e követelményeknek. Továbbra is biztosítják a bányák üres csillékkel és bányafával való hiánytala. ellátását. A tél folyamán a lejtaknában lévő vízvezeték a lassú folyás r(fcitt befagyott, a víz kifolyt a lejtaknán. megfagyott és igen kellemetlenné tette a vállalásokat. Több példa is volt rá, hogy a dolgozók a jeges lejtőn megsérültek és hosszabb időre kiestek a termelésből. A jövőben a lejtaknát teljesen átépítik, az ácsQlatokat sínekkel kötik össze. Ezzel megakadályozzák az ácso- latok megrongálódásált a csillekieséseknél. A vizet szivattyúval szívatják fel, megcsinálják a járóosztályt, megjavítják a zsompot, amelynek végrehajtását Kapás Ferenc 18 tagú csapata vállalta. Igen hasznos lenne, ha a tröszt vezetősége végre megértené egy beszálló akna építésének fontosságát. A nyugati részből másfél- kétóráig tart a be- és kiszállás, mely naponta 5—6 vagon szén termelésének kiesését jelenti. Termelésünk emeléséhez igen fontos a munkafegyelem megszilárdítása. A májusi hónapban 204 dolgozó esett ki igazolatlanul a termelésből. Ez idő alatt mintegy 820 csille szén kitermelésével 28-án befejeztük volna havi tervünket. Szorospatak 28-ig 102.2, az Eszaki-táró 118.3 százalékra teljesítette esedékes tervét. Sajnos még igen drágán termelünk. A szorospataki bányában például 130.70 forintért kellene egy tonna szenet kitermelni, ezzel szemben 147.95 forintba kerül. Ehhez hozzájárultak Macsari művezető is, aki magának havonta 40—50 műszakot jegyzett, Furthnel Antalnénak pedig két jogtalan műszakot írt. így sok pénzt el nem végzett munkáért kellett kifizetni, amely az önköltség növekedéséhez vezetett, elősegítette a béralap túllépését. Ennek kiküszöbölése érdekében a pártszervezet is dolgozik. A népnevelők munkáját jelentősen megjavítjuk, fokozottabban ellenőrizzük. A versenymozgalomban, a termelésben érvényre juttatjuk a kommunista példamutatást. Fejlesztjük a műszaki középkáderek szakmai és politikai képzettségét, hogy hatáskörükben ők maguk is fellépjenek a munkafegyelem lazítóival szemben. Az élenjáró dolgozókat megjutalmazzuk, neveiket a bányák és községek dolgozói között népszerűsítjük. * it ★ Sándor András, a fari tanács VB-elnöke: Mi ismerjük a községet — mi intézzük ügyét Pártunk III. kongresszusának minden mozzanatát élénk figyelemmel kísérjük mi, a községi tanács dolgozói. Még élénken emlékezetünkben van a II. pártkongresszusnak a tanácsok munkájával kapcsolatban elhangzott igen helyes és a további munkára nagy befolyást, gyakorló megállapításai. Akkor még fiatal tanácsaink munkájában igen sok volt a hiányosság, azonban ezek feltárása és a feladatok meghatározása óta már erősödtünk, több eredményről számolhatunk be. A tanácsok további fejlődése szempontjából a mostani párt- kongre'sszus is élénk érdeklődésünket váltja ki. A Központi Vezetőség beszámolójában igen helyes és való az a megállapítás, hogy még mindig igen sok és nagy a bürokrácia. Ez egyenes ellensége a haladásnak és ezen a téren rövidesen, gyökeresen változtatni kell. A tanácsok, ezek a legszélesebb tömegszervezetek befolyásukat csak úgy tudják biztosítani, ha — mint Rákosi elvtárs megállapította — megjavítják kapcsolataikat a tömegekkel. Sajnos, a felsőbb szervektől kapott és tömegével érkező papírrendelkezések nagyban lekötik és befolyásolják a községi tanácsok munkáját. Sok esetben egy-egy tárgyra vonatkozó ügyben több főhatóságtól kapunk rendelkezést, ami szervezetlenségre, rendszertelenségre mutat, hátráltatja a mi munkánkat. Nagyban befolyásolja — mint Rákosi elvtárs is igen helyesen megállapította — a tömegekkel^ való kapcsolat szélesítését, a tanácsok munkáját, a túlzott mértékű megkötöttség. Sokszor úgy érezzük, hogy határkörünk igen kicsi és még ezt a kis hatáskört is igyekeznek a felsőbb tanácsszervek korlátozni, beleavatkoznak ügyeink intézésébe, megkérdezésünk és meghallgatásunk nélkül intézkednek. Úgy érezzük, hogy a mostani pártkongresszus változtat a jelenlegi helyzeten és elősegíti, hogy valóban betölthessük azt a hivatást, amit a dolgozók joggal elvárnak tőlünk: igazságos, de az ő érdekükben hozott törvények szigorú őrei lehetünk. Négyéves tanácsi működésem alatt arról győződhettem meg, hogy a dolgozók igazságérzete igen éles és ennek figyelembevételével lehet bizalmukat leginkább megnyerni. A pártkongresszus alapján várjuk, hogy magunk intézkedhessünk olyan ügyekben, amely a dolgozókat közvetlenül érinti, s amit a községben mi a legjobban ismerünk. Végre megszűnik, hogy a mi jelentéseinkből fogalmaznak meg határozatokat és ügyeinkben magunk döntheiünk. Pártunk vezetésével a tanácsok meg tudják javítani munkájukat. Éppen azért bíráljuk felsőbb vezetésünket, mert úgy érezzük, hogy igazunk van és a dolgozóknak is igazuk van és ez a bírálat szükséges jobb munkánkhoz. ★ ★ ★ Kincs Emil a Salgótarjáni Üveggyár főkönyvelője: Intézkedéseink az önköltség két százalékos csökkentésére A III. pártkongresszuson elhangzott Központi Vezetőségi beszámoló rámutatott arra, hogy az ipari termelés területén még sokjavítani való van. A legfontosabb a munka termelékenységének, ezzel együtt az önköltség alakulásának kérdésé. A mi vállalatunk 1954 első negyedévében 2 százalékos önköltségcsökkentést vállalt. A valóságban azonban 26 százalékos emelkedés következett be, bár jobb munkával ez az emelkedés elkerülhető lett volna. Azóta a hibák kiküszöbölésére több intézkedést léptettünk életbe, amelyek elősegítik az önköltségcsökkentést. A kemencéken a gépállási órák száma igen tekintélyes volt. Intézkedéseket tettünk, ezek lecsökkentésére. Már a második mgyedév első hónapjában 30 százalékos csökkenést értünk el az előző hónaphoz viszonyítva. A hatodik és a hetedik kádkemencén üzembe helyeztük a forma melegítő kemencét miáltal a termelés folyamatosságát nagy mértékben elősegítettük. Vállalatunknál a legnagyobb önköltségcsökkentés a selejtnél érhető el. Éppen ezért engedélyt szereztünk a minisztériumtól a félautomata gépen dolgozók részére 55.000 forint összegű célprémium kitűzésére. Az egyes számú kádkemencén az év elejétől az üveghiba selejt állandóan 20—30 százalék között mozgott. Hosszú vizsgálat után lelkiismeretes munkával ezt a selejtet 10 százalék alá csökkentettük. Elhatároztuk, hogy az anyaggal való takarékos gazdálkodás érdekében a már elfogadott nyersanyag normák mellé kidolgozzuk a segéd- és üzemanyagokra is a normákat. Ezeknek az anyagoknak a felhasználását az üzemvezetőkkel minden hónapban értékeljük és így kialakítjuk a helyes felhasználási normákat. A különféle költségeknél is minden hónapban magasabb összeget használtunk fel a tervezettnél. Most a legszigorúbb intézkedéseket tesz- szük folyamatba a telefon használatnál, a kiküldetéseknél és a nyomtatványfelhasználásnál. A helyi pártszervezet megindította a készáru megvédési mozgalmat, mely hivatva lesz a felelőtlen készárukezelést megszüntetni. A vagonkirakás jobb megszervezésével a magas kocsiállás pénzeket lecsökkentjük. A forgóalapcsökkentés érdekében megállapítottuk, hogy azokat a minimális anyagkészletnormákat, amelyek betartása mellett forgóalapunk a normálisra vagy az alá csökken. A helyes anyag- gazdálkodással, illetve beszerzéssel megkönnyíti ük a pénzügyi munkákat és ennek alapján elkerüljük a késedelmi kamatokat. Ilyenformán meg van a lehetőség arra, hogy a második negyedévben a vállalt 2 százalékos önköltségcsökkentést teljesíteni tudjuk vagy túl is teljesítsük. ★ ★ ★ Zachar Alajos a kisbágyoni tanács VB-titkára: Azonnal intézzük el a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgait A kormányprogramm változást hozott Kisbágyonban is. Azelőtt a parasztok zöme menekült a földtől. 1952-bert például 136 kh. földet adtak le. Most ezt újból művelik. Hetenként kétszer végig járom a határt Minden földterületet megmunkáltak. Egy talpalatnyi sincs gázosán. Kiegyelték a 27 kh. cukorrépát. A 29 kh. burgonyát, a 7 kh. napraforgót és a 134 kh. kukoricából 120 kh.-t megkapáltak. 16 dolgozó paraszt csatlakozott a 200 mázsás cukorrépatermelési mozgalomhoz. De anyagilag is erősebbek lettek. 2—3 szarvasmarha és legalább. 1 anyasertés minden háznál található. A hajdani gazdasági cselédek is lábrakaptak. Nincs már különbség a gazdák között. Megváltozott a tanács és a dolgozó parasztok viszonya is. A faluban mindenki bizalommal fordul hozzánk, mert még mindenkinek elintéztük az ügyét. Mindig az volt a jelszavam: ne holnap, hanem még ma intézzem el a gazdák ügyes-bajos dolgait. Balogh János például azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy szeretné befejezni a háza építését, amihez azonban anyagi segítségre lenne szükség. Elintéztük neki, hogy megkapja kölcsön formájában a szükséges összeget. Ma már a félbeszakított há!z építését megkezdték. Sok panasz volt az adónál is. Jambrik János tsz-tag- nak például házadó mentessége volt, azonban ezt figyelmen kívül hagyták, újra kivetették rá az adót. Rögtön kiigazítási javaslatot terjesztettünk fel a járási tanácshoz, a tévedést helyre is hozták. Szorosabb a kapocs a tanács és a falu között. Egyre jobban érdeklődnek a gazdák, hogy mi is történik a községben. Maguk jönnek a javaslatokkal. Például Szirálkra már volt autóbuszjárat, amely azonban 10 órától délután kettőig csak Szirákon állt. Javasolták, hogy kapcsolják be Kisbágyon és Bujákot a közlekedésbe, így nem áll Szirákon üresen a busz. Utána jártunk és a javaslat megvalósult. Felvetették egy alkalommal azt is, hogy a község sertés- állománya megjavítása érdekében az egyik mangalicát, egy berk- shire apaállattal cseréljük el. Érdeklődtem az állatorvosnál, hogy mi a véleménye erről a cseréről. Megállapította, hogy nagyszerű a javaslat. Keresztezés eredménye, jófajta állat lesz. Azt hiányolom még, hogy a tanács keveset foglalkozik a tömegszervezetekkel és az iskolával. A pártszervezet gyenge, segíteni kellene nekünk is. Én minden két hétben egyszer meglátogatom az iskolát. A DISZ- szervezet megsegítését úgy képzelem el, hogy elsősorban a tanácstagok magyarázzák meg gyerekeiknek a DISZ-szervezet jelentőségét és feladatát. 32 tanácstagunk van. Ha ezt mindenki megérteti otthon már nagy eredmény. A dolgozó parasztok bíznak a pártban. A pártkongresszus tiszteletére 39-en tettek felajánlást, amit becsülettel teljesítettek. Hozzánk került a járási tanács versenyzászlaja is. A pártkongresszus után még közelebb kerül dolgozó parasztságunk a párthoz. A pártkongresszus olyan problémákat tárgyal, amelyek dolgozó parasztságunk létkérdése. Ez viszi őket közelebb, látják, hogy törődik velük a párt. * ★ * Nagy József, az Építőipari Szakszervezet megyei elnöke: Fokozatosabban támaszkodunk a pártszervezetek segítségére Május 24-én összeült pártunk III. kongresszusa, a párt legfelsőbb szerve, az egész párttagság választott küldötteinek tanácskozása. Ezen a tanácskozáson a Rákosi elvtárs által elmondott Központi Vezetőségi beszámoló megmutatta, hogy milyen szerepet kell betölteniök a jövőben a párt- és tömegszervezeteknek az állami szerveknek. Az új szakasz lényege mindenek előtt abban áll, hogy a termelékenység növelésével fokozottabban emelni tudjuk egész dolgozó népünk, elsősorban munkásosztályunk életszínvonalát. E cél megvalósítása érdekében komoly feladatok állnak a szak- szervezetek előtt. Mint ahogyan Rákosi elvtárs mondotta az eddiginél hasonlíihatatlanabbul nagyobb erővel és nyomatékkai kell foglalkozni a munkaversennyel, amely egész szocialista termelésünk egyik legfontosabb lendítő kereke, amely ha jól fejlődik, minden területen előre visz bennünket. Mi, ai építőipari szakszervezet funkcionáriusai megértettük a kongresszus útmutatását. Elhatároztuk, hogy dolgozóink verserry- lendületét tovább fokozzuk. Célul tűztük ki, hogy megyénk területén elsősorban legfőbb feladatunknak a mezőgazdasági létesítmények határidőre és jó minőségben való elkészítését tekintjük. Ezzel hozzájárulunk mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Fokozotabb nevelő és szervező munkával arra törekszünk, hogy műszaki vezetőink biztos alapokra helyezzék a dolgozók által vállalt kötelezettségek teljesítését. Fokozottabb harcot indítunk a vállalások teljesítésének értékeléséért és azok népszerűsítéséért. Rákosi elvtárs megállapította, hogy a mi munkásosztályunk a termelésben, a munkaversenyben csodákat tud művelni. Hogy ez mennyire igaz, azt bizonyítja Verebélyi István 14 főből álló kőművesbrigádja, amelynek termelése állandóan 200 százalék felett van. Emellett fegyelmezettek és minőségi munkájuk is 100 százalékos. Elhatároztuk, hogy fokozottabb harcot folytatunk a dolgozók jogainak megvédéséért és rendszeres nevelő munkával elérjük, hogy a dolgozók maradéktalanul teljesítsék kötelességüket. Érvényt szeriünk a Munka Törvénykönyve, a kollektív szerződés és a minisztertanács határozatai végrehajtásának. Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek sokkal több segítséget adjanak a szakszervezet munkájához. Mi élni fogunk ezzel az útmutatással. Arra neveljük aktíváinkat, hogy az üzemekben is fokozottabb mértékben igényeljék a pártszervezetek segítségét. Együttes erővel még ebben a félévben pótolni akarjuk lemaradásunkat, becsületet szerzünk az építők hírnevének a határidők betartásával, jó minőségű munkával, az anyagok takarékos felhasználásával. * ★ ★ Klucsik Vince, Nógrád község tanácsa VB.-elnöke: Müveit, sscéleslátókörn dolgozókat kell nevelnünk Miben látom legközvetlenebb feladatunkat a kongresszus után? Mindenekelőtt termelőszövetkezetünk erősítése, fejlesztése a legfontosabb. Ezzel nap mint nap kell foglalkoznunk, mert a második ötéves tervben a falunak is fel kell zárkóznia a város szocialista fejlettségéhez. Egész országunk most a mezőgazdaság, az állatállomány fejlesztésén dolgozik, hogy magasabb terméshozamot érjünk el, biztosítsuk dolgozóink jobb ellátását. Ezzel kapcsolatban községünkben a dolgozó nők munkaerejének bekapcsolása érdekében mielőbb meg kell valósítani az állandó napköziotthonos óvodát. Ez már nem várhat tovább, annál is inkább, mert megvalósításához már minden adottság megvan. Az új kultúrház létesítésével a régi népházban felszabadult egy épületünk, amelyben megfelelő udvar és épület révén jól elhelyezhetjük az óvodát és napköziotthont. Uj kultúrházunkban szombaton és vasárnap mutattuk be a helyi kultúrgárda munkájának eredményeképpen Gogoly híres darabját, a Revizort. Ezután is minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy művelt, széleslátókörű dolgozókat neveljünk. A kultúrcsoportok csereműsorának megvalósításával és egyéb eszközökkel szeretnénk elérni, hogy havonta, sőt ha lehet, kéthetenként műsoros estéket rendezzünk, szórakoztassuk, neveljük községünk dolgozóit. Az új kultúrházban gazdasági szoba létesítésével szemléltető képekkel, szakkönyvtárral, ewéb agitációs eszközökkel szándékozunk a fejlett agrotechnikai eljárásokat ismertetni. Ezenkívül a soronlévő gazdasági feladatok segítése érdekében megbeszéléseket, gyakori gazdagyűléseket tervezünk. Á kultűrházat, munkájának állandó javításával, szeretnénk a falu szocialista munkaversenyének egyik központjává, az elmaradók állandó segítségét biztosító hellyé tenni. Az új szakaszban igen komoly feladatunkat képezi a falu dolgozóival való kapcsolat erősítése, a dolgozók legnagyobb rétegének bevonása az állami feladatok végrehajtásába. A begyűjtésben, az adófizetésben és a mezőgazdasági munkákban, de a község egész életében csak így érhetünk el sikereket. Az előző években a tanács és a dolgozók kapcsolata nálunk is meglazult. Most minden erőnkkel azon kell lenni, hogy a párt- szervezet irányítása mellett kijavítsuk ezt a hibát, ★ ★ ★ Simon Ernő, a Kisterenyei Szénbányák igazgatója: Olcsóbb, jobb minőségű szenet kell adnunk Pártunk III. kongresszusán Rákosi elvtárs előadói beszédében foglalkozott a munkatermelékenység növekedése és az önköltség csökkenése, az életszínvonal emelése feltételével. A Kisterenyei Szénbányák Vállalatánál igen súlyos hibák vannak e téren. Ha a munkatermelékenység eredményét vizsgáljuk, akkor a kővetkező képet látjuk: 1953 első negyedévében 99.6 százalékos, ezzel szemben 1954 első negyedévében csak 90.8 százalékos volt. Bár közrejátszottak e csökkenésnél az újlaki frontfejtés nem várt elvékonyo- dása, a csigakúti lejtakna vízbetörése, valamint a pócsházai lejt- aknálban a nagymérvű szakadás. Azonban mindezeken kívül hibásak vagyunk mi is, mert nem történt meg a kellő ellenőrzés. A csigakúti lejtaknában a gépek rossz beállítása folytán II csaoágy vált használhatatlanná rövid idő alatt. Vállalatunknál az önköltség emelkedett, a tervszerűtlen gazdálkodás következtében. Rákosi elvtárs beszámolójában megmutatta a követendő utat. Hibáinkon javítva az önköltség csökkentése érdekében a fa-, valamint robbanóanyag felhasználásában anyagilag érdekeltté tettük a középkádereket. Rendszeresítettük a munkanapfelvételeket. Az üzemvezetők kötelesek az anyagfelhasználásról minden hónapban kimutatást vezetni. Jól lehet eredménveink vannak. Például a tordasi üzemnél az elmúlt hónapban a fa felhasználásánál 23.000 forintot takarítottunk meg. Ezzel szemben Újlakon a fafelhasználás 40 százalékkal nőtt meg. Közrejátszottak még külső okok is. Például használt kötelet számláztak új árban. Az első negyedévben vállalatuknál 12.8 százalékos béralaptúllépés volt. Ennek okai, hogy a betervezettnél sokkal több túlmunka van igénybevéve, valamint a létszámtúllépés. Megszüntetése érdekében létszámunkat csökkentettük, s így 85.000 forint megtakarítást érünk el. Minden igyekezetünk a terv mennyiségi teljesítése volt. Ennek következtében a szén kalóriaértéke jelenleg 3228, míg az elmúlt év azonos időszakában 3260 volt. E csökkenés oka, hogy nem ellenőriztük állandóan a szén minőségét. Oka még az is, hogy a csigakúti lejtaknában az egyes telepi szén minősége romlott, s szintén Újlak 5. lejt elsl telepi szén is vesztett kalória értékéből. Hibáinkat felismerve a j» vőben meglévő hiányosságainkat felszámoljuk és a mennyisül mellett a jó minőségű széntermelést is szem előtt tartjuk.
