Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-12 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÓGRÓD MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1S54 JÚNIUS 12. KÖSZÖNTJÜK A TRAKTOROSOKAT Hazánkban — a minisztertanács határozata alapján, amely kimondja, nogy minden év június második vasárnapja trak­toros nap legyen — most június 13-án lesz az első traktoros n&o Nagy nap ez a gépállomások életében. Mutatja pártunk­nak és kői mányunknak a traktorosok iránti megbecsülését, együtt ünnepli ezt a napot a város és a falu, együtt emlékez­nek meg a traktoristák áldozatkész munkájáról. A traktoros - flBisy és nemes feladat megvalósítója falun. Az ő jó, vagy rossz munkájától nagyban függ a párt és a kormány programmjá- nak megvalósítása: az. hogy lesz-e több kenyér, több zsír, hogyan emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. De nem ke­vésbé függ munkájától az is. hogv dolgozó parasztságunk előtt bebizonyítsák: a gépi munka jobb, könnyebb és nagyobb jövedelmet biztosít. Ezért ünnepli az ország a traktorosokat a magasabb terméseredményekért folytatott harc nagy had­seregét. Soha ilyen elismerésben nem volt részük, soha nem állottak olyan fontos feladatok előtt, mint éppen most, amikor a népjólét emelése érdekében döntő szerepük van a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításában. „A traktor a régi földművelés gyökeres átalakításának leg­fontosabb eszköze.“ — tanítja Lenin elvtárs. Ez tehát annyit jelent, hogy fokozott gépesítéssel kell elősegíteni a kisüzemi gazdálkodás áttérését a többet és jobbat termelő, fejlett nagy­üzemi gazdálkodásra. Hat évvel ezelőtt alakultak meg az első gépállomások, a munkásosztály előretolt bástyái. Azóta mély gyökeret eresztettek a falu életében. Ma már a falu élete náluk nélkül elképzelhetetlen. A . traktorosok munkájától függ nagy régben a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megerősö­dése, terméshozamuk emelkedése. Emellett a gépállomások segítőtársai az egyénileg dolgozó parasztságnak is. A gépállo­másokon a falu fiataljainak ezrei formálódtak át, akik azelőtt nem ismerték az üzemet, az emberi munkát megkönnyítő gépet. Megyénkben kilenc gépállomás 166 erőgéppel segíti a ter­melőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodók munkáját. Ezzel a 166 darab erőgéppel a gépállomások egy év alatt körülbelül 80.000 hold talajmunkát végezhetnek el. Ezt a munkát hozzá­vetőleges számítások szerint is mintegy ezer kétlovas fogat száz nap alatt tudná elvégezni. Ezek mellett rendkívül nehéz, fárasztó, fizikai munkától szabadul meg szövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztságunk. Több, mint 5000 hold gabona ara­tását végzi el 8 kombájn és 26 aratógép. A felszabadulás előtt a kombájn teljesen ismeretlen volt dolgozó parasztságunk szá­mára. nem ismerte az aratógépet sem. Azóta ezrével jelentek meg a magyar mezőgazdaságban ezek az emberi munkát meg­könnyítő gépek. Hatalmas segítségei adnak a gépállomások, a növényápolásban is: ait univerzális kapáló traktorok évről évre fokozottabban kiszorítják a kézi munkát. Az elkövetkezendő években még nagyobb segítséget kap a falu. Az 1934—55 években több, mint tízezer traktor, emellett nagyszámú más, korszerű gép segíti a. mezőgazdaságot. Ezeket a gépeket munkáskezek százai és ezrei készítik, állítják elő a gyárakban, üzemekben. A munkásosztály kezdettől fogva ha­talmas áldozatokat hozott azért, hogy a munkás-paraszt- szövétség megszilárduljon. Munkásosztályunk azonban joggal elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy ezt az áldozatot viszo­nozza, több élelmiszert és ipari nyersanyagot adjon a város­nak. A gép egyedül még nem segítség, a gép kezeléséhez jól- képzett traktorosra van szükség. Olyanokra, akik jóminőségű munkát végezve segítik kibontakozni a nagyüzemi mező­gazdaság fölényét. A traktoros összekötő kapocs a gépállomás és a dolgozó parasztság között. Hegedűs elvtárs mondotta a gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán: „Az egész falu figyeli, milyen munkát végez a gép A falu a gép munkáján keresztül vonja le a tanulságot a gépállomás mun­kájáról“. Ebből kiindulva a mezőgazdaság fokozottabb gépesí­tése. fokozottabb felelősséget követel a traktorosoktól. A jó munka érvel a gépállomás, szövetkezet mellett, a rossz, ha­nyag munka beszél az ellenség helyett. Országunkban a traktorosok között számos, kiváló harcos van, Kossuth-díjasok, a Szocialista Munka Hősei. Megyénk gépállomásain is egyre jobban fejlődik az a tudat, hogy a traktorosnak milyen döntő szerepe van népünk életszínvona­lának emelésében. Dudok János 1949 óta dolgozik az erdőkürti gépállomáson. A felszabadulás előtt nem ismerte — ma mes­tere a gépnek. Terveinek túlteljesítését, jéhninőségű munkáját megelégedetten dicsérik a káliói és erdőbürti dolgozó parasztok. Bahorerz István, a berceli gépállomás traktorosa idei tavaszi tervét 371 százalékra teljesítette, ugyanakkor az üzemanyag­fogyasztása 82 százalékos volt. Emellett nagy figyelemmel neveli szakmai és politikai téren egyaránt munkatársait A férfiakkal esv sorban haladnak az élen a falu leánvai is. Egyik ilyen büszkeségünk Béréi Mária, a berceli gépállomás brigádvezetője. A felszabadulás előtt nemcsak, hogy a gépet nem ismerte, de életcélja sem lehetett egyéb, mint a robotolás, a cselédsors. Ma a brigádjába beosztott traktorosokat irá­nyítja, neveli, lelkesen dolgozik a termelőszövetkezetek, s egyénileg dolgozó parasztok gazdaságának erősítésén. Brigádja a tavaszi tervet 203 százalékra teljesítette 78 százalékos üzem- anvasfogyasztás mellett. A traktorosok jó munkájukkal egyre inkább a falu legmegbecsültebb tagjaivá válnak, a dolgozó parasztság esvre inkább megszereti őket és ragaszkodik a gép­állomás munkájához. Ezekben a naDckban hatalmas feladatok előtt állanak a gépállomások. Szükséges, hogy a kongresszus ideién kialakult versenyszellem tovább növekedjen annak érdekében, hogy a traktorosok minden percet kihasználjanak a növényápolás jó­minőségű elvégzésére. Most kell megteremteni annak az alap­ját. hogy a kapásnövénvekné! minél magasabb termés­eredményeket érjenek el a szövetkezeti és egyénileg gazdál­kodó parasztok. A gépállomások dolgozóinak elsőrendű fela­data az elkövetkezendő napokban, hogy jól felkészüljenek az idei aratás, csépiét, betakarítás nagy munkáinak elvégzésére. Indulíanak harcba traktoristáink a szemveszteségmentes be­takarításért, a cséplés időelőtti végrehajtásáért, a karbantartá­sok maradéktalan elvégzéséért. Ezzel egvütt állandóan segít­sék a tsz-ek gazdasági és politikai szilárdulását. Az irántuk tanúsított megbecsülésért mindezt joggal elvárja pártunk kormányunk és dolgozó népünk a traktorosoktól. Szomszéd József megyei gépállomási igazgató Kitüntetnek hetvenöt élenjáró traktorost lésben, jutalomban. A kitünte­tett traktorosok a parlamenti ünnepség után ellátogatnak a Vörös Csillag Traktorgyárba. (MTI) A traktorosnap alkalmából szombaton hetvenöt élenjáró traktoros és traktorosbri- gádvezető részesül kormány-, illetve miniszteri kitünte­Bukógát pilléreinek építése a gorkiji vízierőmű építkezésénél, A KONGRESSZUS HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A ff*t a ti "stiff ti s termelés alapja a mennyiségi terv teljesítése A III. pártkongresszus hosz- szú időre megszabta a válla­latok és üzemek feladatait. Megmutatta a fennálló hibá­kat, de megmutatta a kiveze­tő utat is. Népgazdaságunk legfontosabb alapanyagánál, a széntermelésnél komoly hibák mutatkoztak. Sok esetben csak a tervek mennyiségi. teljesíté­sére törekedtek, amely a minő­ség rovására ment. Az önkölt­ség igen súlyosan megnöve­kedett. Ezek a komoly hibák fennállnak a Nagybátonyi Szénbányák Vállalatánál is. A vállalat által kitermelt egy tonna szén ára 1Ö1.14 fo­rint, amelyet 119.49 forintos költséggel termeltek. Mintegy 18 százalékkal lépték túl az előirányzatot. A drága termelés oka a magas anyag- és bérkölt­ség. A megengedett egy tonna szén anyagszükségletét 3.88 forint­tal, a bérszükségletet pedig 7.51 forinttal lépték tűi. Az anyagnorma betartásának hiánya miátt emelkedett az anyagbér. A m ...kabé-ri.h ?ke­dé s legfőbb oka volt a vasár­napi széntermelő műszak. Sok esetben olyan dolgozót is be­rendeltek, akire az üzemelte­tésnél nem volt szükség. így a karbantartó iparosok ha­vonta 4—5 vasárnapi műszakot csináltak meg. amely azonban a kezelésükre bízott gépek munkáján nem volt tapasz­talható. A másik komoly hiá­nyosság, a rossz munkaátvé­tel. Előfordult Kossuth-lejtő- sön, hogy 3 köbméterrel több szenet vettek át, mint amennyi a bányából a felszínre jött. A jogtalan munkák átvételé­vel egyes aknászok megkáro­sítják népgazdaságunkat, segí­tője az anyagpocsékolóknak. Csak a mennyiségi tervteljesí­tésre való törekvés következ­tében egy új jelszó alakult ki: ..Kerül, amibe kerül“. Egy volt csak a cél: a 100 százalék. E jelszót használta a legfelsőbb vezetés, a legalsóig. A minőség sárbatiprása volt ez. a pala- tartalom növekedésének gyü- mölcsöztetője, Rákosi elvtárs beszédében mondotta: „A dolgozók, első­sorban az ipari munkásság anyagi életszínvonalának eme­lése legfontosabb eszköze a jö­vőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg megnőtt a termelékenység és csökken az önköltség ...“ A kongresszus határozatát át­tanulmányozva az anyagpocsé- kolás és a bérköltség csökken­tésének érdekében intézkedé­seket tettek a vállalatnál. A bányafamegtakarítás ér­dekében Kossuth-lejtősön be­vezették a vastámos biztosí­tást. Ez lehetővé teszi a jövő­ben a bányafa felhasználásá­nak 8 százalékos csökkenését. A robbanóanyag felhasználá­sánál a műszaki rend beveze­tésével 10 százalékos csökke­nést érnek el. Ez havonként 11 ezer forint megtakarítást eredményez. A munkaátvétel pontosságával negyedévenként 60 ezer forinttal csökken a bér­költség. A műszaki normák bevezetése a termelő csapa­toknál negyedévenként 30 ezer forint megtakarítást eredmé­nyez. A túlóra, illetve a vasár­napi műszakok csökken­tése lehetővé teszi negyed­évenként azt, hogy 240 ezer forintot lehet más célra felhasználni. Kisegítőszemélyzet improduk­tív műszakjának csökkentésé­vel jelentős összeget tudnak ne­gyedévenként megtakarítani. A munkásszállítás helyes megszervezésével, valamint az egyéb szállítás jobb kihaszná­lásával negyedévenként 52 ezer forint költségcsökkentés válik lehetővé. Ezek a számok azt mutatják, hogy a Nagy­bátonyi vállalat helyesen tette meg intézkedéseit. Ez teszi lehetővé a közeljövőben a termelékenység még fokozot­tabb emelését. Azonban ne feledjék, hogy a gazdaságos termelés alapja a mennyiségi terv teljesítése. Jelenleg a vál­lalat 94.7 százalékon áll. A lemaradás létrehozója a Kossuth-üzem, ahol létszám- hiánnyal küzdenek. Hamaro­san teliesíti azonban a Kos­suth-üzem is tervét, mert je­lenleg az üzem létszáma 23 vájárral növekedett. Azonkí­vül egy új 93 méteres front­szakasz beindulását jelentet­ték. így a Kossuth-üzemnek is meg van az a lehetősége, hogy a vállalatot hathatósan segítse a 100 százalék elérésé­ben. Szorospatak 102,5 száza­lékos, míg Északi-táró 102,9 százalékos eredményt ért el. Szorospata Északi-táró bányászai most arról ad­hatnak számot, hogy eddig több, mint ötnapos előnyt szereztek féléves tervük * teljesítésében. Az egész bányüzemben mint­egy egymázsával emelkedett a bányászok fejteljesítménye. Három tiélfrl a félév vége elölt ínitl; uilnilao A Nógrádi Szénbányászati Tröszt június első dekádjában igen lemaradt. Egy vállalata Róna Mátranovák Zagyva Mizserfa Kisteren'ye Ménkes Hányás Tiribes Nagybátony Tröszt A féléves terv teljesítésében élenjár a mizserfai vállalat, amely 13.788 tonnával termelt többet. A mátranovákiak sem teljesíti tervét 100 száza­lékosan. Eredményeik a kö­vetkezők: 96.4 százalék 92.4 88,6 89.3 91.9 89.9 36.9 84.3 95.5 88.5 96 tonnával termeltek többet, míg a többi vállalatoknál a le­maradás aránya a következő: Róna 43 Zagyva 9.744 Kisterenye 4.493 Ménkes 899 Kányás 26.715 Tiribes 3.16« Nagybátony 9.837 A minőség terén különösen komoly hiányosságok vannak Kányáson, ahol a megenge­dett palaszázalék 1.8, ezzel szemben 3.39 százalékos pala- tartalmuk van. Kisterenyén a megengedett 6.1 százalék, a termelt azonban 9.35 százalék. Egyedül a nagybátonyi válla- lat a megengedett 3.6 százalé­kos palatartalommal szemben csak 2.94 százalékos paiatar- talmat ért el. Az önköltség terén szintén Kányás viszi el a rekordot. Egv tonna szén önköltségi ára 158 forint, míg az elmúlt hó­napban egy tonna szén előállí­tási ára 265 forint volt. A tröszt a megengedett 108.51 fo­rint helyett 120.97 forintos költséggel termelt egy tonna szenet május hónapban. Ér­jék el, hogy a szén terme­lési értéke ne emelkedő, ha­nem csökkenő irányzatot mu­tasson. Komoly munka hárul e téren a vállalatok, valamint az üzemek vezetőire. 60 siemáiyes gyermekiidiiiö épü! Keszthelyen a nógrádi bányászok gyermekeinek A nógrádi szénbányák gyer­mekeinek csaknem 700 ezer forintos költséggel korszerűen felszerelt gyermeküdülőt épí­tenek Keszthelyen. A Szénbá­nyászati Tröszt március 13-án kapta meg az engedélyt az üdülő építésére, de a keszthe­lyi városi pártbizottság és a városi tanács gyors segítsége nyomán már befejezés előtt áll az építkezés. A gyönyörűen berendezett ^yermekhálószobá- kon kívül, társalgó, játszószo­ba, külön ebédlő, röplabdapá­lya, játszóterekkel és öltözővel felszerelt strand áll a gyerme­kek rendelkezésére. Egészsé­gük felett állandó orvosi fel­ügyelet őrködik. Kiszolgálá­sukról, ellátásukról 8 főnyi személyzet gondoskodik. Ezen­kívül 4 nevelő és a táborvezető ügyel arra, hogy a gyermekek az egészséges szórakozás köz­ben is tanuljanak. Az iskolaév befejezese után, július elején már indulhat az első, hatvan­főnyi gyermeksereg az új üdü- lőbe, A tereskei tsz tagjai a 200 mázsás cukorrépatermésért A tereskei Zalka Máté tsz csatlakozott a 200 mázsás cu­korrépa-mozgalomhoz. A ter­més érdekében elvégezték az őszi mélyszántást, kh-ként 80 mázsa érett istállótrágyát doU goztak a talajba. Vetés előtt kh-ként 1 mázsa szuperfosz­fátot tárcsáztak a talajba. Ez­után hengereztek. Sarabolás előtt kh-ként 50 kilogram-' pé­tisót szórtak ki fejtrágyának, majd elvégezték, az egyelést, és kapálást. A második kapá­lás előtt kh-ként 80 kilograin.n kálisót szórtak a cukorrépa földbe. A tsz tagjai most kéz- dik a répa második kapálását. Különösen kitűnt a burgonya töltésében és cukorrépa kapá­lásában Metykó József né, aki eddig már 240 munkaegységet szerzett. Lotharidesz Ferenc föagronómus Biztosan felszámoljuk a felesleges zaklatásokat Takács Ágoston karancs* keszi 9 kh-s dolgozó paraszt különös bizakodással, tekint a pártkonkresszuson hozott ha. tározatok magvalósítása ele. Helyesli Nagy Imre elvtárs beszámolójában azt, hogy a tanácsok ne zaklassák feles­leges bürokratikus intézkedé­sekkel a dolgozó parasztokat; Elmondja, hogy „amikor föld- rendezés végett behivatták a tanácsra, a földmérési hivatal küldötte megkérdezte: állt-e valami változás a birtokom­ban. Azt feleltem, hogy nein. Aláíratta velem a földnyilván­tartási kartont. Amikor a köz­ségi begyűjtési megbízott a be­adási kötelezettségem megtár­gyalására hivott be, a nyil­vántartási kartonomra 14 kh föld volt felvéve, ennek ^lap­ján akarták az 1954 évi be­adási kötelezettségemet is ki­vetni, holott nekem csak 9 kh 1000 négyszögöl földem van. De nemcsak velem történt meg ez az eset a községben. Ezért örülök különösen Nagy Imre elvtárs javaslatának és biztos va«vok benne, hogy fel­számoljuk ezeket a helytelen állapotokat.“ 1400 tonna szenet takarítottak meg Még az év elején, a sajtón keresztül Csorba elvtárs a Bánhidai Erőmű Kossuth-díjas kazánfűtője országos felhí­vással fordult az ország ka­zánfűtőihez, hogy a kongresz- szus tiszteletére, minél több szenet takarítsanak meg. Ezt a felhívást a Salgótarjáni Acélárugyár kazánfűtői és ge­nerátorfűtői magukévá tették és nagy lelkesedéssel csatla­koztak a felhíváshoz. A ver­seny kiértékelve; május 31-ig a Salgótarjáni Acélárugyár kazánfűtői 3,5 százalék sze­net takarítottak meg, amely 855,9 tonnát tesz ki. Ugyan­akkor a generátorfűtők 3,8 százalékot takarítottak meg, amely mennyiségben 550,9 tonna, összesen a hazánfűtők és generátorfűtők 1406,4 tonna szenet takarítottak meg, amely értékben 87.597 forintot je­lent. Ebben a nemes verseny­ben úgy a kazánház és a ge­nerátor dolgozói közösen a műszaki vezetőkkel karöltve azon voltak, hogy takarékos­ságukon keresztül hozzájárul­janak népünk jólétének to­vábbi emelkedéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents