Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-08 / 36. szám
T954 május 8. SZARA» AOUitAR Május 1-től kezdve két bányaüzemben lépett életbe a minőségi bérezés A Nógrádi Szénbányászati Tröszt mátranováki vállalatánál kedden nagyaktívaértekez- letet tartottak a bányászok. Márton Géza, a Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Igazgatóságának küldötte beszámolót tartott arról, hogy május 1-vel életbelépett a minőségi bérezés az ország hét bányaüzemében; a többi között a nógrádi tröszt Alkotmány és Gáti üzemében is. Az új bérezés szerint jól járnak azok a csapatok, amelyek a tervben előírt palamennyiségnél kevesebbet hagynak a szénben. Ebben az eset- een az engedélyezett és a meglévő meddőmennyiség különbségét úgy veszik, mintha ehelyett négyszerannyi szenet adott volna a csapat, tehát a meddőkülönbözet súlyának négyszeresét hozzászámítják a kitermelt szénhez. Ha viszont valamelyik csapat a megengedettnél több palát hagy a szénben, akkor a túllépés mennyiségének kétszeresét levonják a kitermelt szén súlyából, s ennyivel kevesebb szén után kapja fizetését a csapat. A minőségi bérezés szerint a kiválogatott palamennyiség arányában prémiumot kapnak a palaválogatók, akik eddig nem juthattak prémiumhoz. A szén minőségének javításában érdekeltek a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók is. Ha a bánya meny- nyiségben és minőségben is teljesíti tervét, akkor 10 százalékkal több prémiumot kapnak, sőt a palatartalom csők kentésének minden százaléka után újabb 10 százalékkal emelkedik a kifizetésre kerülő premium összege. A mennyiségi és minőségi terv szoros összefüggését a műszakiak ju talmazásánál is kihangsúlyozza a rendelet. Ezt mutatja az is, hogy az előírt palamennyiségnek 15 százalékánál nagyobb túllépés esetén még akkor sem lehet prémiumot kifizetni, ha a bánya teljesítette mennyiségi tervét. A népjólét emelésének döntő forrása az önköltség csökkentése Pártunk és kormányunk az Utóbbi időben különös gondot fordít a vállalatok önköltségének alakulására. Az új kor- mányprogramm ugyanis célul tűzte ki dolgozó népünk élet- színvonalának fokozottabb emelését, amely nagyrészben az önköltségi tervek pontos betartásával, tervszerű csökkentésével érhető el. A kormány- programm megszabta a szénbányászat és ezenbelül a Nagy- bátonyi Szénbányák Vállalat feladatát is, mely szerint a termelési tervek rendszeres teljesítése mellett a termelési költséget is állandóan csökkenteni kell. Vállalatunknál azonban önköltségcsökkentésről sajnos •nem beszélhetünk. Az utóbbi időben jóval a tervezett önköltségi áron felül termeltünk. Az 1954 első negyedévi terv szerint 1 tonna szenet 101.14 forintért kellett volna termelni, ezzel szemben tényleges termelési költségünk 119.49 forint volt. vagyis önköltségi tervünket 18 százalékkal léptük túl. A vállalaton belül legnagyobb túllépés Kossuth-táró üzemnél mutatkozik, ahol az első negyedévben 22.6 százalékkal lépték túl az önköltségi tervet. Az önköltség emelkedését több tényező befolyásolta, amelyek részben a vállalat hibájából, részben pedig gazdálkodásától függetlenül állottak elő. Az első negyedév lezárása, a mérlegbeszámoló elkészítése után vállalatunk dolgozói értekezleten beszélték meg az első negyedév munkáját, beleértve az önköltség alakulását. Az első negyedévben mutatkozó 18.35 forint tonnánkénti többletköltség jóformán minden költségfajtánál mutatkozik. Ezenbelül azonban a legnagyobb önköltség túllépés az anyag és a bérköltségnél jelentkezett. Az anyagköltségünket ugyanis tonnánként 388 forinttal, a bérköltségünket pedig 7.51 forinttal léptük túl. A vállalat rossz gazdálkodásával, megkárosítottuk népgazdaságunkat nem elősegítőivé, hanem féke- zőivé váltunk a kormánypro- gramm végrehajtásának. Az üzemek vezetői a széntermelő vasárnapok alkalmazásával sokszor olyan inproduktiv dolgozókat is berendeltek, akikre a vasárnapi üzemeltetésnél nem volt szükség. Ennek következtében igen sok iparos havonta 5—6 vasárnapi műszakot is letöltött. A túlóráztatáson kívül nagy befolyással volt a béralapra és az önköltség túllépésre, hogy az inproduk- tív munkavállalók aránya a produktív munkásokéhoz viszonyítva erősen megnőtt. Ezenkívül a munkaátvételek sem voltak megfelelők. Az üzemek műszaki dolgozói lazaságokat engedtek meg a munkaátvételnél csak azért, hogy népszerűségükből ne veszítsenek. Utólagos reklamációk után igen sok jogtalan bér lett kifizetve. A bérfegyelem ilymódon való meglazulásának oka az iá, hogy az üzemek pártós szakszervezeti vezetői maguk is gyakran támogatták a jogtalan reklamációk követeléseit. A szükséges felvilágosító munka helyett a „népszerűbb“ feladatot vállalták. Mindezeken kívül hozzájárult mint az anyag, mint a bérköltség emelkedéséhez. Az a helytelen nézet, hogy „kerül amibe kerül“, hogy a mennyiségi terv mindenáron teljesítésére törekszenek sokszor éppen ezért olyan költségek elszámolására is adtak engedélyt, amely mögött megfelelő termelési érték nem mutatkozott. Ezt a nézetet elősegítették a vállalatok irányító szerveinek vezetői — beleértve a Nógrádmegyei Szénbányászati Trösztöt és a nehézipari minisztériumot is — amelyek szintén csak a termelési tervek teljesítését tartották szem előtt. Az utóbbi időben mind gyakrabban volt a gépmeghibásodás, amelyeket a műhelyek rendszerint túlórában javítottak ki. Idegen karbantartási költségünk is emelkedik. Ez azonban csak részben függ össze a vállalat gazdálkodásával. Legtöbb idegen javítást a Nógrádi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat végez. Az általuk végzett munka ára a legutóbbi időben szintén erősen emelkedett. Véleményünk szerint a szolgáltató vállalatnál sem lehet kielégítő az anyag és bérgazdálkodás és ennek következménye, hogy az általuk végzett munkák költségei is nagyobbak. Az önköltségi terv végrehajtása terén elkövetett hibák felszámolása érdekében vállalatunk igazgatósága egy egész sor intézkedést foganatosított. A népgazdaság szempontjából igen fontos import bányafa fel- használásának csökkentése érdekében Kossuth lejtős frontfejtésének biztosításánál vas- támokat létesítünk. A szorospataki üzem Vörös-táró, a szorospataki lejtős, a nyugati fő- ereszke légvágatainak összekötésénél salakbetonnal fogunk biztosítani, Vörös-táró átácso- lását pedig vasbeton idomkővel végezzük el. Az anyagköltség betartásánál elsősorban az anyagnormákra támaszkodunk. A fontosabb anyagok normáinak alakulását havonként, sőt dekádonként vizsgáljuk, hogy az esetleges túllépést hónap közben is csökkenteni tudjuk. Ez különösen vonatkozik a robbanószer normáinak betartására. A lőszer normát minden előforduló munkára kidolgozzuk. A vállalat anyagelőadója az anyagfelhasználást naponként feldolgozza és az esetleges terv eltéréstől az illetékeseket értesíti. A helyes bérgazdálkodás érdekében a tröszt utasításának megfelelően a vasárnapi szén- termeléseket megszüntetjük. Elrendeltük, hogy üzemeink vizsgálják felül az inproduktiv munkások létszámát és a tervtől magasabb létszámot produktív munkára osszák be. A helytelen munkaátvétel és bérreklamáció megszüntetése érdekében aknászainknak külön előadásokat tartunk. Ezenkívül intézkedést tettünk arra is, hogy a mellékmunkákat naponként a körletvezetők kötelesek átvenni, illetve az aknászok által átvett munkát leellenőrizni. A fő munkák átvételét a körzetvezetőknek kell eszközölni dekádonként, a fejtéseknél pedig szükség szerint. A végrehajtásért az üzemvezetőket tettük felelőssé. Ezektől az intézkedésektől negyedévenként mintegy 60.000 forint megtakarítást várunk. A műszaki normák bevezetése érdekében a normairoda vezetésével egy jólképzett műszaki kádert bízunk meg. A műszaki normák bevezetése a produktív csapatoknál negyedévenként mintegy 30.000 forint önköltségmegtakarítást eredményez. A hűségruha nyilvántartást az üzemeknél minden hónapban leellenőrizzük, hogy annak kiadása jogos volt-e, valamint, hogy a munkaruhák kihordásának idejét a rendeletnek megfelelően vették-e figyelembe. A munkás szállítási költségeket, a munkásjáratok jobb kihasználásával tervezzük csökkenteni. Ezért minden hó elején a telepítéskor kapcsolatot teremtünk az üzemekkel, hogy a dolgozók telepítése a munkásjáratok gazdaságos kihasználásának szem előtt tartásával történjen. Az intézkedés végrehajtásáért a munkásellátási előadót tesszük felelőssé. Az igazgatási költségek csökkentése és a költségtervek betartása érdekében belső ellenőrzést léptetünk életbe, amely szerint a pénztár ilyen jellegű költségeket csak a pénzügyi főelőadó előzetes láttamozása után fizethet ki. Az engedélyezést a pénzügyi főelőadó csak a pénzügyi tervben megkapott kereten belül eszközölheti. A kidolgozott és kiadott intézkedésekkel kívánjuk elérni, hogy vállalatunk a második negyedévben önköltségi tervét betartsa, sőt e téren megtakarítást is érjünk el. Természetesen az önköltségi terv fokozottabb ellenőrzése mellett mindenekelőtt termelési terv végrehajtását helyezzük előtérbe, aminek teljesítése, illetve nem teljesítése már önmagában véve is befolyásolja az önköltség alakulását. Hogy termelési és önköltségi tervünket teljesíteni tudjuk ezenkívül szükséges az összes tervek betartása. Vállalatunk minden dolgozója, de elsősorban a műszaki kádereknek kell megérteniük, hogy a kormánypro- gramm végrehajtásával, a dolgozók életszínvonalának emelésében milyen nagy szerepet játszik az önköltségi tervek alakulása. A vállalat minden dolgozójának meg kell magyarázni, hogy az önköltségi tervek betartása és azok csökkentése vezethet csak dolgozó népünk életszínvonala tervszerű emelésére. A műszaki kádereken, valamint a párt- és szakszervezeti funkcionáriuson kívül nagy feladat vár az önköltségi tervek csökkentésénél a pénzügyi és számviteli káderekre is. Ezek hivatottak ugyanis a számvitelben jelentkező önköltség túllépést előidéző tényezőkre idejében felhívni a vállalat és az üzemek dolgozóinak, vezetőinek figyelmét. Kuti Károly Az állam iránti kötelezettség teljesítése legyen dicsőség, a lemaradás pedig szégyen Április 29-én a megyei ta nácsülés egyik napirendi pont jaként a begyűjtési feladatok végrehajtását tárgyalta, melynek előadója Kerner Lajos elnökhelyettes volt. Beszá mólójában a következőket mondotta: Megyénk szégyenteljesen elmaradt az országos begyűjtési versenyben. Jelenleg a 15. helyen állunk. Ezzel a teljesítéssel megyénk szükségletét nem tudjuk kielégíteni, kénytelenek vagyunk más megyéhez fordulni az ellátás biztosítása érdekében. A lemaradás nem indokolt, mert számtalan járás cs község van, amelyek a tervek teljesítésével Igazolják, hogy nálunk is megvan minden feltétele a beadási kötelezettségek teljesítésének. A salgótarjáni járás vágómarhatervét 117, baromfitervét 115, félévi tojástervét már eddig 83.3 százalékra teljesítette. A községek közül kimagasló teljesítményt ért el országos viszonylatban is Nádújfalu. ahol a vágómarhát is 165 százalékra, a sertést 350. a baromfit 490, a tojást 159 százalékra teljesítették. Hasonló eredménnyel dolgoztak Szügy, Kisbágyon, Szécsény és más községek. Ezekben a községekben a tanácsok megbeszélték a tervfeladatokat, a pártszervezetek pedig népnevelőmunkával segítették a beadás teljesítését. A begyűjtési munkánál lévő lemaradások egyik fő oka, hogy a tanácsok nem támaszkodnak az állandó bizottságok munkájára, nem kérik segítségüket és így nincs meg a megfelelő politikai felvilágosító munka. De egyes járási és községi tanácsoknál nem éreznek feleA megyei tanács 'ülése lősséget a begyűjtésért. Azzal takaróznak, hogy nem szabad zaklatni a dolgozókat. Nagy bárkány községben éppen az ilyen megalkuvó álláspont következtében a tanácselnök jogtalanul 24 darab vágási engedélyt adott ki a hátralékos dolgozóknak. Közben a tervek teljesítésével teljes egészében elmaradt. Ilyen és ehhez hasonló esetek következménye, hogy megyénkben május 1-én nem tudtunk megfelelő húsmennyiséget adni a dolgozóknak, Szolnok megye segített ki. Ezzel szemben megyénk dolgozó parasztjai és nem utolsósorban tanácsaink különböző jogokra hivatkozva követelményeket állítanak az állammal szemben. Mindez helyes. azonban ezzel szemben a kötelezettségeket is teljesítem kell. Nógrád megye falvaiban nem lehet panasz, hogy államunk nem siet a dolgozó parasztok segítségére. Kultúrházak. iskolák, napközi- otthonok, bölcsődék, gépállomások és különböző létesítmények elégítik dolgozó parasztjaink igényeit. Ezek a létesítmények közvetlen a dolgozo parasztoké, azonban a népjólét emeléséhez szükséges a parasztság hozzájárulása is. Községi tanácsaink és járási tanácsaink mindezeket nem táriák őszintén a dolgozó parasztok elé. Engedik, hogy egyes hanyag, nemtörődöm, több esetben az ellenség befolyása alatt álló termelők rontsák a begyűjtési széllé met, a becsületes dolgozó parasztok jogosan mondják, hogy a törvény legyen törvény mindenkinek. A dolgozó parasztok zömében megvan a becsületes szándék az állam iránti kötelezettség teljesítése irányában. Ezt igazolja, hogy pártunk ITT. kongresszusának tiszteletére 122 község, 49 termelőszövetkezet, 7949 dolgozó paraszt tett felajánlást a begyűjtés haladéktalan teljesítésére. Az eddigi értékelések alapján 6376 dolgozó paraszt eleget is tett felajánlásainak. Azonban a versenymozgalmat rendkívül akadályozza az, hogy a megyei, járási és községi tanácsok részéről nincs meg a dolgozó parasztok versenymozgalmának értékelése. Patak községben 95 dolgozó paraszt lépett versenybe, de a tanács a megnemértés és hanyag munkája következtében elhanyagolja a dolgozó parasztok versenymozgalmának, begyűjtési eredményeinek nyil- vanosságrahozását. Ezért dolgozó parasztjaink versenykedve visszaesik. Ahhoz, hogy a begyűjtés megfelelő politikai munkával legyen alátámasztva, a pártszervezetek mellett nagy feladatok várnak a községi tanácsokra. Ezeknek a feladatoknak eleget kell tenni. Rendszeresen értékelni kell a dolgozó parasztok begyűjtési teljesítését, tudomására kell hozni azt a falunak és a becsülettel dolgozókat dicséretben kell részesíteni. Ez a községi tanácsok mindennapi feladata legyen. Ezt a feladatot most még jobban, mint ezidáig, el tudják végezni. mert elősegíti ezen munkájukat az újonnan megalakult Begyűjtési Hivatal. A begyűjtés maradéktalan teljesítése az egész ország érdeke, hogy ez mennyire lesz végrehajtva, tanácsainkon múlik. Tanácsaink dolgozzanak úgy, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítése falun dicsőség legyen, a lemaradás pedig szégyen. Nehéz munka — közös érdek Nagyobb megértést a pénzügyi dolgozók iránt Sok esetben Államunk igen sokoldalú támogatást nyújt a falunak. Egyre több mezőgazdasági gépet, több műtrágyát, cserevetőmagot kapnak dolgozó parasztjaink. Az iparcikkek egyre növekvő mennyiségéért és az ezernyi más formában megnyilvánuló segítségért a munkásosztály az állam iránti kötelezettség pontos teljesítését várja a dolgozó paraszt' ságtól. Vájjon méltányos dolog-e az, ha — miközben a föld megműveléséhez, a gazdaság fejlesztéséhez a gépi munkától kezdve a tenyészállatvásárlás és a házépítésig egy sor dologban igényli az állam segítségét — ugyanakkor nem akarja megadni az államnak, ami nélkül nem fogja tudni segíteni a falu dolgozóit sem. Mert nézzük csak meg, hogyan áll megyénkben az adófizetés. A megye pénzügyi osztálya jelentése szerint a második negyedévi bevételi terv teljesítése április 30-án a következő volt: 20 % 48 % 56,3% 66 % A lakosság adói: Forgalmiadó Illetékek Borforgalmiadó Bevételi terv összesen 23,8% Ez volt tehát a helyzet április 30-án. A lakosság adóinál viszonylag a balassagyarmati járás a legjobb. 32,9 százalékkal a járások versenyében első. A megyében a balassagyarmati járás pénzügyi osztálya rendelkezik a legnagyobb apparátussal. Nézzük csak meg, hogyan végzi munkáját a pénzügyi osztályon belül az adófelügyelői csoport. Vadkerti Jenő, Mindszenti László. Varga Ferenc és Vár- konyi Róbert dolgoznak a csoportban Löké Ernő vezetésével. Ök vetik ki előzetes megállapítás után az általános jövedelem-, ház- és földadót, valamint a mezőgazdaság fejlesztési járulékot és a megváltási árelőleget. Ezenkívül soksok panasz és kérelem érkezik be a dolgozó parasztoktól, melyek kivizsgálása — hogy kérelmük jogos-e vagy jogta- ián — sok idejüket foglalja le a Nagybatonyi Szénbányák i Ez évben már 2000 ilyen tétel igazgatója. I futott be. Ahogy Lőke Ernő mondja, nagyon háládatlan munkát végeznek. Sokan nem értik meg, mivel tartoznak az államnak, igyekeznek kibúvót keresni. De vannak aztán ma- kacsabbak is, akik egyszerűen nem fizetik adójukat. De a törvény törvény mindenkire, s ilyenkor a záiogolás, vagy a transzferálás következik. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az adófizetéskor a községi tanácsnál lévő birtokívből veszik az adatokat és nem az ő hibájuk, ha a földmérés alkalmával több földterületet vettek számításba, mint a valóságban van. Hogy ki csinálta? Mindegy az ... menjünk csak a pénzügyi osaíályra. Hej, ha az a sok átok fogna... Hol lennének már ezek az embereit. De szerencsére itt van nak a járási tanács pénzügyi osztályán és azon igyekeznek hogy a dolgozó parasztoknak igazságát megkeressék. De na gyón nehezen megy. T agadhatatlan. hogy dolgozó parasztságunkkal szem. ben a túlkapások egész sorát követtük el és vannak jogos sérelmek, egy-egy dolgozó paraszt jogosan követeli annak kivizsgálását. Például Csitár községben 80 dolgozó paraszt házhelyet kért a községi tanácstól. A házhelyjuttatást azonban megszüntették. így az adóellenőrzési csoport bekérte a községi tanácstól az igénylők neveit és törölte a házhelyekért járó összeget. Vagy van egy másik példa is. Még 1953 novemberében történt. Tomis István patvarci lakos kérte, hogy töröljék a 60 forint földadóját, mert nincs saját földje. 800 négyszögöl földterületet bérelt ugyan, de a bérletet megfizette. Az ellenőrzési csoport kérte a községi tanácsot, igazolja, hogy Tomis István kérelme megfelel-e a valóságnak, s amikor megérkezett a községi tanácstól, hogy Tomis István kérése jogos, törölték a jogtalanul kivetett 60 forint adót. azonban jogtalan a kérelem. Istvánovszki János cserháthalápi lakos például azzal a kéréssel fordult az adóellenőrzési csoporthoz, hogy helytelenül vetették ki az adóját. Ugyanis a kétlakiak kategóriájába sorolták, mert összetévesztették fiával, aki a balassagyarmati MÁV-nál van alkalmazva. Kérése jogos volt, amit a 15 százalékos általános jövedelemadó csökkentésekor figyelembe vettek. Istvánovszki János azonban még mindig az adó csökkenését akarja, bár Lőke Ernő már megmagyarázta neki, hogy nála így csökkentették. Boda Jánosné érsekvadkerti lakos is megkapta már a pénzét, mert kétszeresen fizette meg a villanyszámlát, mégis még sokáig háborgatta őket. Sok-sok keserűséget kell le- nyelniök munkájuk során, azenban nagyon türelmesek, ahogy mondják, például Lőke Frnőnek „galambepéje“ van. Bármilyen paprikásán jöhetnek a gazdák, türelmesen elmagyarázza nekik, hogy mi a tennivaló. 11 éve van már pénzügyi vonalon, de még egyetlen egy esetben sem szá- m< hatott el. Igyekszik meggyőzni a dolgozó parasztokat, elbeszélget velük államunk segítségéről, de elmondja azt is, hogy mi a következménye, ha nem fizetik meg idejében az adót. Most az a tervük, hogy a kivetések után minden községben adónapot tartanak, ahol a dolgozó parasztság a pénzügyi osztály dolgozóival közösen beszéli meg a felvetődött problémát, mert van még elég hiba, amin javítani keil, de hát nem minden a pénzügyi dolgozókon múlik. Nem szabad elfelejteni dolgozó parasztjainknak, hogy ezek az emberek az ő érdekükben dolgoznak. Éppen ezért égj kissé nagyobb megértést tanúsítsanak irántuk, mint ahogy ők is igyekeznek megérteni a dolgozó parasztok problémáit, segítenek nekik ezek megoldásában. (H. G.)