Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-29 / 42. szám
1954 május 29. SZAKAI* >OGRtn 9 mmsmmwt un mwmu t i j m illp» Jobban akarnak élni a lőrincpusztai Dimitrovban is Dolgos, elégedett tsz-tagok munkája nyomában H LŐRINCPUSZTAI Di- " mitrov tsz 1949-ben alakult. Akkoriban kilenc család állt össze, hogy megpróbálják, mire mennek közösen. A multi ban csaknem valamennyi gazdasági cseléd volt. Rosszabbra már nem fordulhatott sorsuk. S hogy mindig jobb és jobb lett életük, mi sem bizonyítja jói ban, hogy ma már 35 családdal dolgozik a tsz. A pusztán mindenki tjsz-tag. Egy épületet átengedtek az óvodának, ahol most 13 gyermek dalol, táncol addig, míg szüleik dolgoznak. A tennivalók közt most legfontosabb a növényápolás. A gépállomás segítségével az elmúlt őszön és az idei tavaszon mindent időben és jól előkészített földbe vetettek. 15 kh. árpa, 5 kh. zab, 4 kh. zabosbükköny, 15 kh. kukorica, 12 kh. burgonya, 4 kh. napraforgó és 5 kh. cukorrépa került a földbe. Kipalántázták már 15 kh- ra a dohányt is. Az időjárás kedvez a vetés fejlődésének. Nagyon szép a határ. Az idei jövedelemosztás — látszik már előre — sikeresebb lesz, mint tavaly volt. A sok esőzés azonban nemcsak a termesztett növénvt segíti a fejlődésben. Lehetővé tette, hogy a gyomok is kikeljenek és buján fejlődjenek. A Dimitrov tsz azonban nem azért dolgozott eddig, hogy most egykönnyen odahagyják munkájukat. A cukorrépa sarabolását már elvégezték. Befejezték az egye- lését is, még mielőtt a répa felnyurgult volna, mert akkor már 20—30 mázsa terméscsökkenést idéztek volna elő. Május második felében már a napraforgó is kapát kíván. A négy katasztrális hold napraforgón elvégezték azt is. Fo- gasolták a burgonyát és kukoricát. 4 kh. kukoricát meg is kapáltak. Uev tervezik, hogy a héten legalább egyszer minden kapásnövényt, megkapálnak. A tsz a jó munkaszervezés útján elindult újabb eredmények elérése felé. Négy munkacsapat dolgozik a növénytermelésben. A területet nem csak munkacsapatokra osztották el. A munkacsapaton belül megkapta mindenki a maga területét. Kukoricából 300, dohányból 800, burgonyából 620, cukorrépából 260, napraforgóból pedig 240 négyszögöl jut egy tagra. A legszorgalmasabb -sapat egyike az ifjú Saját Józsefné munkacsapata. Gálik Erzsébet, Rék Julianna, Rék Marcit, ic. Saját Józsefné, Toldi Jánosné, Gyurkovics Já- nosné, Cserődi Pálné és Dival Györgyné dolgoznak együtt. Segítettek a cukorrépa és napraforgó kapálásában is, de az ő területük a dohány, amely, ha csak 9 mázsát hoz holdanként, már ez is 30.000 forint jövedelmet biztosít és 15 holdon termelnek. Ök ültették, most ők kapálják és ők is szedik majd. Reggel már 4-kor keltek, kiszedték a dohánypalántákat. aztán elindultak a földre. Gyurkovics János sorolt, Dívái György, Verecki Mihály és Rék Margit öntöztek, a többiek pedig a palántát ültették. De befejezték. Most ebédelni jöttek, már úgy két óra felé indulnak vissza, mert amit előbb elültettek, kapálni kell. A Gálik Erzsiék háza előtt állnak, de hamarosan feltűnik Erzsi, és elindulnak. Gálik Erzsi az iparból jött vissza, elvetve azt a helytelen nézetet, hogy a fiatalok falun nem tudnak dolgozni. Gyurkovics Jánosné 1950 óta tsz-tag. Jó munkája jutalmául az elmúlt évben két hetet töltött Lillafüreden. — Gyönyörű volt — mondja — hát hol volt ez a múltban? Ahol ezelőtt az urak dőzsöltek, most a dolgozók merítenek újabb erőt a további munkájukhoz. R ÉK JULIANNA öccsével dolgozik a tsz-ben. Az elmúlt évben 306 egységet ért el s nem járt rosszul. 7 mázsa 34 kg búzát, 7 mázsa burgonyát, 3 mázsa szálastakarmányt és 2380 forint készpénzt vitt haza. De kaptak még rozsot, árpát, kukoricát, cukrot és mákot is. Jelenleg is 160 e^vsége van. Minden vágya az, hogy végre ő is elmehessen Üdtllni. A 'Gyurkovics Jánosné példája bizonyítja, hogy ma már nem csupán álom a Rék Juliannák vágya. Dívái Györgynének 1400 négyszögöl háztáji földje is van. A tsz- ben úgy osztották ezt el, hogy minden t- 1200 négyszögölt kap. Ö a férjével dolgozik. Három katasztrális holddal jöttek a csoportba, de nem bánták meg. Négy sertés, egy üsző és úgy 50 baromfi van már háztáji gazdaságukban. De a csoport valamennyi tagjának megvan a maga kis háztáji gazdasága. Például Cesznák Pál tavaly egy anyasertés után 2000 forintos jövedelemre tett szert. Most is van már 17 malaca. D E NÉZZÜNK csak szét az állattenyésztésben. 52 szarvasmarha, 550 juh, 100 sertés. 15 ló, 4 csikó, 350 baromfi alkotja a tsz állatálolmányát. Az állattenyésztésnek 14 dolgozója van. A tehenészeiben Homut Mihály és Szépe Lajos dolgozik. 22 állat van gondjaikra bízva. A 2,8 literes fe- jési átlagot 7 literre emelték. Naponta háromszor fejnek. Reggel 4-kor kezdik a munkát. Rendbeteszik az istállót, megetetik a teheneket, aztán fejni kezdenek. Most már zöldtakarmányt etetnek velük. Amikor végeztek, egyikük elindul a legelőre. Délben aztán megint fejnek, este pedig kezdik élőiről a reggeli munkát. Ebben a hónapban 450 liter tej volt a beadási kötelezettségük, de május 20-ig már 780 litert adtak be. Ezenkívül a tagok is kapnak tejet, persze, akinek szüksége van rá, hiszen csaknem mindenkinek van tehene. Homut Mihály is azt szeretne a meglévő két borjú helyett. Medve Sándor valaha juhász- bojtár volt a grófi birtokon. Most Velli Péterrel az 550 juh számadója. A- pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy egy m-zsa sajtot állít elő. Csak 14-től fejik a juhokat, de 24-re teljesítette vállalását. Kész lett az egy mázsa sajt. Édesapja gazdasági cseléd volt a múltban. A földosztáskor kapott 3 és fél hold földet. A régi világban Medve Sándorra sem várt Volna jobb sor. — 1949. őszén jöttem a tsz- be és megtaláltam számításomat. 13.32 mázsa búzát, 2.72 mázsa rozsot. 1,39 mázsa kukoricát, 1.39 mázsa árpát, 5.50 mázsa szálastakarmányt, 11.10 burgonyát, 33 kg mákot, 38 kg cukrot, 4317.90 forint készpénzt kaptak. Olyan a csoport, mint egy népes család. Hogy mi tartja össze őket. Az igazgságos jövedelemelosztás igen erős fegyver a csoport állandó erősítésében. Igen előnyös a jobb munkaszervezés, a munkafegyelem erősítse, s az eredményesebb gazdálkodás szempontjából. A lőrincpusztai Dimitrov tsz nemcsak tagjait igyekszik ellátni. de becsülettel eleget tesz az állammal szembeni kötelezettségének is. Az első negyedévre 22 k" baromfi volt beütemezve. 29 kg-ot adta be. Évi tojásbeadási kötelezettségük 106 kg. 70 kg-ot már beadtak, de még az első félévben teljesítik a többit is. Sertésből 907, szarvasmarhából pedig 1342 kg a beadási kötelezettségük. Ennek már eleget tettek. így most már tervezhetnek is. Nézzünk csak ezekből a tervekből egy párat. Egy régi épületből sertésfiaztatót énítenek 50.000 forint költséggel. 10.000 forintiuk van egy sertéshízlalóra is. Mintegy másfél kilométer távolságra van a pusztától a Göröc-tanva. 12 család él ott és nincs villany. 40.000 forintba kerülne a bevezetése, ezt a dohányból fedeznék. De a MEGYEVILL csak a következő évre tudja biztosítani -z anyagot. fl -IIKOR Gyurkovics Já•* nosnét megkérdeztem, miért lépett a tsz-be, így válaszolt: — Párttag vagyok és úgy látom, hogy a mi számunkra ez az egyedül helyes út. — Bár a lőrincpusztai Dimitrov tsz-ben is van még javítanivaló, d~- a közös gazdaság eredménye máris megmutatkozik. Soha nem éltek még ilyen jól a tagok. Azonban igényesebbek lettek ők is. Úgy dolgoznak, hogy az idén még nagyobb legyen a jövédelmük, mint tavaly volt... Honfi Gizella A Központi Vezetőség beszámolójából ........a széntermelés az 1949. évi 11.84 millió tonnáról. 1954 ben 22.«5 mi llió tonnára, a villamosenergia termelése megf-lelően. 2520 millió kilowatt- óráráról. 5.103 kilo .vatt 'rára', a nversvas termelése 398 ezer t urnáról, 861.400 tanára .. .. az ásványolaj termelése 497 ezer tonnáról 1.118 ezer tonnára..* emelkedik” ,.\ könnyű- és élelmiszeripar főbb termékeinél a helyzet a következőd képpen alakul: a pamutszövettermelés az 1949. évi 167 millió négyzetméterről 1954-ben 220 millió négyzetméterre, a cipőtermelés (nagyüzemi) megfelelően 4.6 millió párról. 12.3 millió párra, a papírtermelés 71 ezer tonnáról, 106 ezer tonnára, a cukorrépatermeiés 144.4 ezer tonnáról 287 ezer tonnára emelkedik. ,, Az ötéves terv első négy esztendeiében (1950—1953) csaknem fOÖ.OOO kerékpárt, közel 50.000 motorkerékpárt, közel 600.000 rádióműsor vevőt, közel 100.000 varrógépet, mintegy 11.000 traktort. 2000 arató-cséplőgépet. 3000 autóbuszt stb termelt a magyar ipar.” XlOOCOOOOCOOOOOOCXXOOOCKXlOOOCOCKXOOOCOOŰOOOOCXXXXXttOOOC^^ A kormányprogramm nemcsak az anvagi jólét, hanem a kulturális ellátottság fokozását is jelenti. Több derűt, több vidámságot színpadjainkon, a mozik vásznán, az esztrádműso- rokban, a műsorfüzetekben. — Ez a felirat köszöntötte az elmúlt vasárnap délelőtt a megyei tanácsház előadótermében ösz- szegyülteket. akik eljöttek, hogy meghallgassák a Falu Színház budapesti művészegyüttesének előadását. A tanácsházban ugyan már pár nap óta kifüggesztett hirdetmény hívta fel figyelmüket az előadásra, mégis feltűnő volt az, hogy egész Salgótarjánban több plakátot nem sikerült felfedeznem. Azon is elcsodálkoztam kissé, hogv szokatlan az városunkban, reggel 9 órakor rendezni színház? előadást. Mivel szeretem a színházat és már volt alkalmam arról is meggyőződni, hogy a Falu Színház előadásainak megtekintése nem fog csalódást okozni, elhatároztam, hogy reggelire ugyan, de mégis megnézem az előadást bár még az odaúton is azon gondolkoztam, hogy ilyen szokatlan időben és a látszólag csekély propaganda ellenére vájjon kiknek fognak itt előadást tartani? Kellemes meglepetésben volt részem, amikor láttam, hogv már háromnegyed kilenckor csaknem telve volt a terem* és még egyre jöttek az emberek: a legtöbb férfin csizma, a nőkön fejkendő, magukkal hozva 3 falu üdítő, szivef-lelket vidító, egészséget árasztó levegőjét. Közvetlen az előadás megkezdése előtt tudtam meg, hogv ezt az előadást a salgótarjáni járási tanács rendezte meg a iáirás élenjáró dolgozó parasztjainak, a tsz-ek kiváló dolgozóinak, a kö- fetísségüket példásan teljesítő tanácselnökök és tanácstitkárok tiszteletére, a III. kongresszus alkalmából felajánlásokat tevők és azokat teFesitők és túlteljesi- tök megbecsülésére. A szinielöadást megelőzőleg BODZALIGET megtudhattuk Gembiczki elvtárs szavaiból, hogy a járásban körülbelül 3500 dolgozó paraszt tett felajánlást máijus 24-re és a felajánlások 95 százaléka teljesítve is Jett. Megtudhattuk azt is, hogy szép munkát végeztek a.z egyes községekben megalakult termelési bizottságok, ezek a fiatal népi szervek. Külön dicséretben részesült Nádujfalu község, ahol már az egész évi hús- és toiásbeadási kötelezettségnek teljes egészében eleget tettek. De megnőtt a falu dolgozóinak kereseti lehetősége is, amit bizonyít a hatalmasan megnövekedett vásárlási kedv és lehetőség, amit igazol a nagyobb érdeklődés a kultúra után. a könyvek utáln. a színházi előadások után. (Nem véletlen az. hogv ebben a hónapban résztve- hettem Vanvarc községben új kultúrháza helyszíni szemléjén. Erdőkürt és Nógrád községekben pedig a már elészült kultúr* házak műszaki átvételénél!) Gyakorlatban, mint szemeink előtt végbemenő folyamatot, láthatjuk az új kormányprogramm egyik sarkalatos pontjának, a munkás-paraszt szövetségnek egvre szélesebb kibontakozását és megerősödését. De erősítette ezt a felhangzott taps is! A bevezető előndás után felgördült a függöny, a Falu Színház művészei megkezdhették a Sztálin-díjas Kornejcsuk vígjátékénak, a .,Bodzaliget”-nek előadását. Nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság a szép és hangulatos díszleteket és pár mondat után már érezhető volt. hogv a közönség és az előadóművészek között kialakult az a láthatatlan összekötő valami, ami biztos sikert jelent az előadásnak. A magyarázatot abban kapjuk meg. hogy a színészek, akiknek tudását fokozta az, hogy ezt a darabot már országunk igen sok helyén eljátszották, érezték és tudták, hogy mai előadásukkal jutalmat adnak a járás kitűnő dolgozóinak és további munkára is serkentik őket és buzdítják azokat, akik még ma. nem tartanak ott, hogv megérthessék teljes egészében, mit jelent ez a szó: „közösségi”, de talán már holnap fel fogják ismerni az ebben rejlő, hatalmas erőt. Kitünően fejezi ki ezt a gondolatot a darabban az a jelenet, amikor célzás történik a kolhoz egyik nőtagjának Lenin-rendjére, aki azt mondja: „Nem magamról beszélek! Az egész kolhoznak előre kell menni!" E darab szerzőjének másik színpadi alkotását is volt alkalmam megnézni Budapesten, a Nemzeti Színházban — „Ukrajna mezőin". Mondanom sem kell, hogy a Nemzeti Színház patinás művészi munkája ki tudta elégíteni az igényes színházi kritikusok követelményeit is. Ezt pedig azért tartom szükségszerűnek megállapítani, mert a mai Kornejcsuk-darab megnézése után ioggal merem állítani, hogy a Falu Színház művészegyüttese tempóban is, játékmo- dorában is méltóan közeledett Nemzeti Színháizunk művészi teljesítménvéhez. ami azt jelenti, hogv mentes volt a ripacskodás- tól. a vásáiri komédiázástól: úgy is mondhatnám, hogy egv délelőttre elhozta magával Salgótarjánba az ország szivének, Budapestnek egv részecskéjét! A szereplők mind, úgv igyekeztek, mintha csak bizonyítani akarták volna a nagv szovjet színpadi rendezőnek. Sztániszlavszkijnak a megállapítását, hogv nincsenek „nagy "szerepek és „kis” szerepek, csak jó! megjátszott szerepek vannak. Gondolnunk kel! itt elsősorban Krim matróz alakítójára, aki kitünően szerepelt abban a jelenetben, amikor a „Carmen" című operáiból a „Habanera” melódiáján át teszi nevetségessé a darabban szereplő festőművész bajkeverő nővérének — találn az egyetlen szerep a darabban, amit alakítója kissé túljátszott — mesterkedéseit. Komoly jelentősége ennek a vígjátéknak az. hogv bátorsággal mutat rá Bodza liget kolhoz tanácselnökének hibáira, a sorozatos helytelenségekre, melyek a határtalan önteltség következményei. A darab egyik legsikerültebb alakja Natalia Vaszili. a látszólag mindig hangoskodó, ceroatvaroskodó. vastagnyelvű kolhoztag, aki mindenkinek leplezetlen és keresetlen szavakkal mondja meg a véleményét, ugyanakkor szerető édesanya, többszörösen kitüntetett szovjet- asszony, akinek igazán szívügye a kolhoz ügve. Egyébként a művészegyüttes egyik legkiválóbb színésznője, akit jogosan illetett men a nviltszíni taps akkor, amikor azt mondja a szerepe, hogv „azokra a hogyishívjákokra. azokra az opportunistákra, bizottv kieresztem a hangomat!” De szinte ennivaló abban a jelenetben. amikor a festőművészt kritizálja, aki lefestett egv búzatáblát s odafestetíe a kék búza- virágol is. amit erősen kifogásol. mert szerinte „a búzában az gaz. irtsa ki onnan!”, de egyidejűleg megkéri, hogv festene vagy ötven darab házassági levelet, amelynek keretébe be'e- festheti a búzavirágot, a galambot, a pipacsot... ott nagyon szép lesz, már csak azért is. mert az a házasságlevél, amit hivatalosan kiadnak, majdnem olyan rideg-hideg, mini akár egv marhapasszus! És itt mondja az igazán megszívlelendő szavakat: . Boldog család — boldog állam!” A családi élet sze- retete és megbecsülése robban ki ezekből a szavakból, hogy megcáfolja a szovjet ellenségeinek azt a gálád állítását, melv szerint ,a Szovjelunióban a családi élet felszámolására törekednek! Van aztan még- egy fontos szereplő a darabban, az pedig egy szemüveg: a rövidlátó tanácselnök szemüvege. Ez tárgy lévén, persze beszélni nem tud, de a szereplők beszélnek róla, s gyakran történik célzás is erre. A „régi” szemüvegről van szó: a basáskodó tanácselnök kijelentésében, amit az üvegéről mond, van elég anyag még sok. nem a színpadon, hanem a való élet színpadján működő tanácselnök számára is. amikor azt mondja: „A régit megszoktam már, az új meg bálntja a szememet!" De a szemüveg még- egyszer megjelenik a színpadon. Az utolsó felvonásban betegen fekszik az izgalomtól a kolhozelnök, aki a legutóbbi taggyűlésen megkapta a megérdemelt magáét! A leánynak félénken udvarló. a flotta egykori hőse. akit Badura, a híres író regénye főhősévé tett meg lett megválasztva a kolhoz úi elnökének. Az újonnan megválasztott Karp. egyébként Badura író régi barátja. akivel egv hajón teljesítettek szolgálatot — észreveszi a leváltott tanácselnök áerva melletti kis asztalon az úi. fémtokban elhelyezett szemüveget: egyetlen mozdulatával köteteket fejez ki! Mert azért, ha nehezen is, a tanácselnök mégis csak tanult a bírálatból, amikor azt mondja, hogv: „Beállók a munkások közé, mint egyszerű közlegény, nem is mint őrmester." (Ligyanis a darab elején van arról is szó. hogy a tanácselnök őrmester volt a háborúban.) Az „új” szemüveg beszerzése átvitt értelemben az új szemlélet beszerzését is jelenti! Az író pedig. aki új témáért, megírandó regényéhez új élményekért, új regénvhősökért jött el „Bodzali- get”-be. kijelenti, hogv: „...a mi hőseink itt élnek közöttünk! Olyat tanultam itt. amit könyvből megtanulni sohasem lehet!” Azt akarja ezzel kifejezni, hogy a való élet a legnagyobb regényíró ... A hallgatóság mindvégig meleg érdeklődéssel kisérte e sok mondanivalót tartalmazó vígjátékot és jogosan osztotta, még pedig nagv mennyiségben, a megérdemelt tapsokat. Azt, hogy mennyire átérezték és magukévá tették a problémákat, legjobban jellemezte egy mögöttem ülő, má,r erősen őszülő dolgozó félhangos közbeszólása a nézőtérről a színpadnak szánva: „Jól van cimborám! Lesz termés, dolgozni fogunk érte és malac is lesz!" Igazán Őszintén, szívből jövően hangzottak ezek az egyszerű szavak. A III. kongresszus tiszteletére rengeteg felajánlás történt szerte az országban: valahogy az az érzésem, hogv a Falu Színház előadásán ennek az egyszerű embernek a szájából is elhangzott egv nem hivatalosan tett munkafelajánlás. amelynek azonban talán még több az értéke. A Falu Színház művészeinek talán ebben van a legnagyobb sikere és érdeme, hogy játékával ilyen eredményt tudott elérni. De a salgótarjáni járási tanács sikerének kell azt betudni, hogy az előadás időpontjának dialektikus megválasztásával pontosan a I IT. kongresszus délelőtt-- ién megrendezett, kiválóan jól sikerült előadással is hozzájárult az új kormányprogramm sikeréhez. Befejezésül szeretném még azt megjegyezni, hogy én az előadáson jegy nélkül vettem részt, egyszerűen azért, mert nem volt jegyeladás. Nem is lehetett, hiszen azon csak a meghívottak és a vendégek vettek részt. Vendégnek tekintettem tehát én is magamat. hálás vendégnek azokért az élményekért, amelyeket egyaránt kaptam a nézőtérről és a színpadról s ezért — ha megengedik — beléptidíjamat e kis beszámoló megírásával rovom le. Szálkái Géza.