Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-29 / 42. szám

4

SZABAD A O G 13 A D

1954 május 29.

(Folytatás a harmadik oldalról.)

toztatni a pártszervezetek munkáját a tanácsok irányítása és ellenőrzése terén egyaránt. A ártszervezetek és a tanácsok őzötti kapcsolatok nem kielégítő alakulásának egyik okát abban kell keresni, hogy párt- bizottságaink jelentős része, sőt sok pártfunkciónárius is nincsen tisztában az államhatalom és az államapparátus szerepével a szocializmus építése terén. Párt- propagandánk sem ismertette ezeket a kérdéseket a párttagok, főképpen a funkcionáriusok körében.

Hátráltatta a helyi tanácsok fejlődését az is, hogy a megyei és járási pártbizottságok nem tekintették, sőt gyakran még ma sem tekintik a tanácsokat hatalmi és tömegszervezeteknek. Nem is támasztottak a tanácsokkal szemben olyan követelményeket, hogy mint államhatalmi szervek, vagy mint átfogó tömegszervezetek működjenek. A tanácsokat nem nevelték önállóságra, s bennük nem is láttak egyebet adminisztratív gépezetnél, amit a párt egyes állami feladatok ellátására közvetlenül mozgósíthat.

A pártszervezetek 'a tanácsot és az apparátust is egv személyen keresztül, a VB elnökén keresztül irányították és irányítják. Ez a helytelen vezetési módszer és kapcsolat az úi szervezeti szabályzat elfogadásával, amely a tanácsokon belül MDP-csopor- tokat javasol létrehozni, meg fog változni és ezzel helves, pátrtszerű alapokra helyeződik a tanácsok pártiránvítás-a. _ Az MDP-csoportok létesítésének nagv politikai jelentősége van a tanácsok egész jövendő munkájára. Bátran mondhatjuk, hogy megszilárdulásuknak legnagyobb biztosítéka. Elő fogja mozdítani a tanácsoknak, mint hatalmi és tömegszervezetnek a kifejlődését, növeli a tanácsban dolgozó kommunisták aktivitását és felelősségét. serkentőleg hat az állandó bizottságok munkájára, erősíteni fogja a tanácsokban a bírálatot és önbírálatot.

Nehézségeket okoz az is. hogy a pártszervezetek általában lebecsülik a tanácsokban végzett munkát és nem nyújtanak elég politikai segítséget a tanácsoknak. Ehelyett inkább maguk látják el az állami feladatokat, a tanácsokat pedig félreállítják, holott a pálrtszervek feladata nem a végrehajtás, hanem az irányítás és ellenőrzés.

Községi tanácsaink helyzetére komoly kihatással van az, hogy falusi pártszervezeteink nem erősödtek a feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengültek.

Mivel magyarázható falusi pártszervezeteink lemaradása a feladatok mögött? Mindenekelőtt természetesen a falun folyó pártmunka gyengeségével. Falusi pártfunkcionáriusainkból gyakran hiányzik a szükséges önállóság és felkészültség.

Falusi pártszervezeteink gyengeségének és lemaradásának legfőbb oka, a paraszti tömegekkel való szoros kapcsolat hiánya. Ez mutatkozik meg a pártszervezetek és a helyi tanácsok viszonyában is. Gyenge falusi pártszervezetek mellett elkerülhetetlenül gyengék falusi tanácsaink is ami komoly veszélyt rejt magában mezőgazdaságunk szocialista átszervezésére, dolgozó parasztságunknak a társas termelés útjára való átvezetésére. Ebből világosan következik, hogy szocialista előrehaladásunk fontos láncszeme, amelyel meg keU ragadnunk — hogy az egész fronton biztosítsuk előnyomulásunk sikerét — falusi pártszervezeteink megszilárdítása, befolyásuk növelése, tömegbázisuk kiszélesítése. Valamennyi falusi feladatunk felett áll tehát pártunk vezető szerepének biztosítása és megszilárdítása, ami csakis párt- szervezeteinknek a legszélesebb pártonkivüli paraszttömegekkel teremtett szoros és tartós kapcsolata útján valósítható meg.

A helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának további oka a tanácsok kommunista tagjainak magatartásában van. Ez különösen a parancsolgatásban és pártonkívüliek lebecsülésében nyilvánul meg. A kommunista tanuljon meg úgy bánni a pártonkívülivel — mondja Sztálin — mint egyenlő bánik az egyenlővel, ne prrancsolgas son, hanem éber figvelemme’ hallgassa a pártonkívüliek hangját. Ne csak tanítsa a pártonkivülieket, hanem tanul jón is tőlük.

A kommunista tanácstagok feladata a sokoldalú gazdasági tevékenység irányítása is. De ahhoz, hogy vezethessünk, tudnunk kell gazdálkodni. El kell sajátítani a gazdálkodási ismereteket. Ez most * a kommunisták feladata a falun.

A helyi tanácsok munkájában tapasztalható fogyatékosságok nem utolsósorban a kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egyben a pártszervezetek politikai nevelő munkájának fogyatékosságára is mutat. A helyi tanácsok kommunista, Vagy pártonkivüli tagjainak még nem vált mindennapi életszükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika, és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk.

Helyi tanácsaink vezetői mindinkább megszokták, hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dolgozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbírálatnak a helyi tanácsok munkájából való kiküszöböléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az alulról jövő kezdeményezés. a hibák, a bajok jelzése is. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, akik ritkán mennek a tömegek közé, mert bizony ott felvetik a kérdéseket, amiket aztán nemigen lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsainkat elég gyakran igazságtalan bírálat éri. Egyes minisztériumok, főképpen a begyűjtési és a földművelésügyi minisztérium részéről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyakorolt birálat nem ritkán elfogult ledorongolássá vált. ami nem segítette elő a helyes és igazságos bírálat szellemének kialakulását.

Bármilyen jó határozatokat hozunk is, mégolyán helyes intézkedéseket foganatosítunk is a helyi tanácsok és az államigazgatás kérdéseinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremti meg ennek. A problémák megoldása a kádereken múlik, azok döntenek el mindent.

Az általános fejlődés, a szocializmus építése, a dolgozó tömegek növekvő igényei, fokozottabb követelményeket támasztanak a tanácsok munkájával, főképpen azok vezetőivel szemben. Tanácsaink káderpolitikájára ez kettős feladatot hárít Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hathatósabban, a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzéséről, általános műveltségűk növeléséről, önállóságuk és vezetőkészségük fejlesztéséről. Ugyanakkor a tanácsszervek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket, az egyetemekről és főiskolákról kikerülő fiatalságot, te rét kell engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, agronómusok, orvosok, mérnökök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek, a helyi tanácsok munkáján keresztül népi demokratikus rendszerünk szol gálatéba állítsuk. Külön gondot kell fordítani a tanácsi vezetők politikai oktatására, ami elsősorban a párt feladata. Minél magasabb a párt, vagy állami munka területén működő funkcionáriusok politikai képzettsé ge. marxista-leninista felkészültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfordítva, minél alacsonyabb a képzettségük és fel- készültségük, annál valószínűb bek a bajok és kudarcok a munkában. A tanácsszervezet meg- szi'árdításának, munkája és ügyintézése megjavításának rendkívül fontos része a tanácsappa rátus dolgozóinak szakmai továbbképzése.

Több önbizalomra, tettvágyra, kezdeményezésre van szükség. A tanácsi vezetőknek, ha kommunisták, számot kell vetniük azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bizalma, felsőbb állami, vagy pártszervek állították, hogyan állják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget rájuk bízott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendeleteket, a törvényeket, a párthatározatokat. A helyi tanácsok vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatokat kell megteremteniük a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi tanácsok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé.

Állandóan figyelemmel kell kísérniük, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései, amelyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevételek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásolnak. Ne tévesszék össze az alulról jövő bírálatot, észrevételeket, vagy figyelmeztetéAzok az új és nagyszerű, feladatok, amelyek az úi szakasz célkitűzéseiből fakadnak, legyenek azok gazdasági, igazgatási, vagv szociális-kulturális feladatok, csaknem minden területen a helvi tanácsokon keresztül, vagy azok közreműködésével válnak valóra. A párthatározat és a kormánvprogramm célkitűzéseinek megvalósítása a tanácsok helyes vagv helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik, azon, hogv a jó és helyes határozatok, vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre.

Helyi tanácsainknak, azok vezetőinek és dolgozóinak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra kell összpontosítani, amelyek az előttünk álló időszakban pálrtunk politikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának emelésére, anvagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdítására és az osztálvellenség elleni fokozottabb harcra.

A lakosság életszínvonalának emelése érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi ipar és helyi erőforrások fokozottabb fejlesztésére és felhasználására kell fordítaniok. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani a helyi szövetkezeti és magánkisipar és kiskereskedelem munkájára, az áruellátás megjavítására. Nagy figyelmet kell fordítani a javító és szolgáltató üzemek működtetésére, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. Szélesíteni kell a tanácsok községpolitikai tevékenységét, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézményeket, jobban fel kell karolni az egyéni kezdeményezést, bátrabban kibontakoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén, az állandó bizottságok közreműködésével, a költségvetés alapján kitűzött tervfeladatok végrehajtására.

Pártunk központi vezetőségének múlt év október 31-i ülésén hozott határozata megállapította, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése, egész fejlődésünk és második ötéves tervünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Olyan célkitűzés ez, amelyet megvalósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésével lehet. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határozatoknak helvi viszonyokra való alkalmazása — a megyei, járási és községi tanácsok feladata. Ehhez a tanácsok népművelési szerveinek is nagyarányú segítséget keli adniok a parasztság körében végzett felvilágosító munkával és a neptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók helves kezdeményezését, javaslatait. Fel kell tár- niok és fel is kell használniok az összes helyi lehetőségeket és erőforrásokat fejleszteniök kell a munkavei senvt. A termelési bizottságok szervezésével és működésévé’ a *alu legjobb erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatába tudják állítani E téren községi tanácsaink máris kiváló eredményeké' értés el Olvan tömegerőket mozgósítottak a pártós kormányhatározat megvalósítására, amilyenre rég r.em volt példa. Pártunk új politikája nagy lendü’etet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles lehetőségeket adott a helyi lakossággal, a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megteremtésének A feladatok dandaria azonban még hátra van

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása, a tanácsok minden tagozatában, a

seket, ellenséges elemek rossz

szándékú akadékoskodásával.

A három és fél esztendő, ami helyi tanácsaink mögött van. e tekintetben nem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat szereztek, mellettük újak nőttek ki. akik pártunk irányításával, jó felkészültséggel, szív- vel-lélekke! szolgálják dolgozó népünket az álllami munka területén.

megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, megköveteli a mezőgazdasági szakigazgatás és vezetés megerősítését szakképzett erők bevonásával, vagy átcsoportosításával. Döntő a járási tanácsok ilyenirányú megerősítése. elsősorban a mezőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munkájának megjavítása.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén a tanácsok másik felelősségteljes feladata a mezőgazdaság megsegítésére vidékre irányított szakemberek; agronómusok, mérnökök, szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása, megfelelő életkörülmények megteremtése, szociális és anyagi helyzetük megjavítása.

A mezőgazdasági termelés általános fejlesztése mellett helyi tanácsainknak nagy figyelmet kell fordítaniok a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása és fejlesztése a tanácsi munkában igen fontos feladat. Különösen a járási tanácsokra hárul fontos szerep a termelőszövetkezetek megsegítése, jövedelmezőségük növelése és a termelőszövetkezetek megvédelmezése terén, az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tudatosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a munkafegyelem megszilárdítását. A termelőszövetkezetek önállóságának szemelőttartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről fokozottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénzügyi és költség- vetési tervek elkészítésében és összehangolásában. A helyi tanács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a termelőszövetkezetekkel, érezzék felelősségüket azok munkájáért. Különösen a gyengébb termelő- szövetkezetekről való mindenirányú gondoskodás, velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos feladata.

Államhatalmi és igazgatási szerveink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mellett az állami fegyelem és állampolgári kö telességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A szocialista törvényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtartatja a népi demo kratikus állam törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokráciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tömegek széleskörű részvétele az állami munkában, a hatalom gyakorlása és a köz- igazgatás terén egyaránt.

A másik biztosítéka az, hogy nálunk és álltaiéban a népi demokratikus országokban a törvények és egvéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rá- kényszerített szabályok, hanem a lakosság túlnyomó többségének akaratát fejezik ki és megfelelnek a dolgozók érdekeinek, hisz a törvényhozói hatalmat is közvetlenül a nép gyakorolja központi és helyi szervei útján. A törvények pontos végrehajtása szigorú állami fegyelmet követel. Ezen a téren komoly lazaságok tapasztalhatók a helvi tanácsok vezetőinek és alkalmazottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a bajok gyökere. Amíg a tanátsi vezetők és alkalmazottak szemé Ivükben nem teljesítik törvényes kötelezettségeiket, addig mások kai sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az állampolgár* kötelezettségek betartása terén komoly hiányosságok vannak, Tőképpen ebben leli magyarázatát. Az állami fegyelem lazasága egész tanácsapparátusunk leg

gyengébb oldala. Szilárdan áll- hat-e tanács a szocialista törvényesség alapiáin ott, ahol. mint a szabolcsmegyei Tiszabercel községben az egész t^nácsappa- rátus hátralékos?! Lehet-e törvényesség ott, ahol ilven laza az állami fegyelem? Nem lehet. Ott csak törvénytelenség lehet, akálr lazaság, akár túlkapás formájában. Az eltévelyedéstől, a lazaságoktól és túlkapásoktól a szigorú ál’ami fegyelem óvja meg helvi tanácsaink vezetőit és dolgozóit egyaránt. Más valamiféle csodaszer nincs. Ezért helyi tanácsaink és egyéb állami szervek munkájában az előttünk álló legfontosabb feladat az álllami fegye’em megszilárdítása. (Taps.) Az egész állami munkában ez az a döntő láncszem, amelyet megragadva, tanácsaink munkájában is minden gyengeséget kiküszöbölhetünk, államhatalmunk tekintélyét növelhetjük.

A helyi tanácsok elsőrendű feladata teljes mértékben a jogok és kötelességek terén egy aránt érvényt szerezni a törvényeknek, az állami, társadalmi élet és gazdasági élet minden területén. A tapasztalat azt mutatja, hogy helyi tanácsainknál a törvényesség tekintetében a törvények alkalmazása és betartása terén komoly bizonytalanság uralkodik, főképpen az ál lampolgári kötelességteljesítés megkövetelése terén. A . törvényességet egyoldalúan értelmezik, mégpedig úgy, hogy csak a törvényadta jogok biztosítására törekednek, míg a törvényes kötelezettségeket nem követelik meg, a törvények előírásait és a mulasztásért járó büntetést nem alkalmazzák, amit főképpen az adófizetés és a begyűjtés terén mutatkozó lemaradás mutat vi lágosan. Helyi tanácsaink vezetőinek, felelős funkcionáriusainak és beosztottjainak egyaránt tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása során elkövetett túlkapás törvénysértés, hanem az állampolgári kötelességek teljesítésének elmulasztása is törvénysértés, ami ellen nem kisebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. (Taps.)

Tudni kell, hogy a törvények betartásának megkövetelése nem gyengíti és nem rontja a tanács és a dolgozó tömegek viszonyát és kapcsolatait, hanem erősíti a tanácsokat, javítja a tanács és a nép viszonyát, növeli az állam tekintélyét. Gyenge, laza és bizonytalankodó államszerveknek nincs tekintélyük a dolgozó tömegek előtt, ez tanácsszervezetünk aláásásának egyengeti az útját. Dolgozó népünk, a falun pedig dolgozó parasztságunk zömét nem a lazaság, hanem a törvények igazságos, de szigorú alkalmazása állítja helyi tanácsaink mellé. A nép igazságérzete ezt követeli a tanács vezetőitől és dolgozóitól. A tanácsba, annak igazságos és törvényes működésébe vetett bizalmat semmi sem gyengítheti meg jobban, mint tanácsszerveinknek és dolgozóinknak a törvénytelenségek előtti meghátrálása, ha szemet húnynak a kötelesség teljesítésének elmulasztása felett.

A tanácsi apparátusban az állami fegyelem megszilárdításának, ami előfeltétele a törvények igazságos, de szigorú alkalmazásának, egyik fontos követeimé nye, hogy a tanácsi vezetők és beosztottak is, az érdekelt lakosság is jól ismerjék a törvényerejű rendeleteket, a minisztertanács határozatait, a minisztériumok által szakterületükre kiadott jogszabályokat. Ennek érdeké ben széleskörű felvilágosító munkát kell folytatni a lakosság körében a dolgozókat érintő rendelkezések népszerű megmagyarázására. Kötelezővé kell .enni a tanácsi vezetők és alkalmazottak számára, a tanácsok munkáját érintő jogszabályok és utasítások pontos ismeretét,

A tanácsoknak, mint helyi hatalmi szerveknek a demokratikus. hazafias népi erők élén, éberen őrt kell állni népi demokratikus rendszerünk és annak vívmányai védelmében. Az osztályellenség — a horthysta |

világ levitézlett urai, a régi népelnyomó rendszer lakájai, a iku- lák-kapitalista elemek még bomlasztanak, még ártanak. Velük szemben a tanácsoknak mint államhatalmi szerveknek a proletárdiktatúra erejét és szigorát kell szembeszögezni, a szocialista törvényességet, amely üldözi és elfojtja a nép ellenségeinek minden támadását és> aknamunkáját. (Nagy taps.) Helyi tanácsaink mindenekfelettálló feladata: népi demokratikus rendszerünk védelmében szilárdan helytállni.

Helyi tanácsaink széles demokratizmusa jut abban kifejezésre, hogy titkos szavazással, közvetlenül maguk a dolgozók választják. A tanácsok és a választók kölcsönös viszonyának alapja az a bizalom, amellyel a nép a maga küldötteit a tanácsok válsztott szerveibe, a hatalom és igazgatás irányítására vezető helyre emelte. A tanácstagság nagy megtiszteltetés annak, akit arra a nép érdemesnek tart. Becsülettel rászolgálni a választók bizalmára minden tanácstag első kötelessége. A helyi tanácsok tagjainak választása 1950 októberében volt. A megválasztott tagok alkotmányunkban lerögzített megbízatási ideje az idén októberben lejár. Tanácsainknak, vezetőinek és tagjainak tehát újra a nép elé kell majd á'lniok és számot kell adnioK munkájukról. Dolgozó népünk igazságos bírálata majd ítéletet mond munkájuk felett. A helvi tanácsi választás nagy esemény népünk életében, előkészítése hatalmas és sokoldalú felvilágosító és szervező, társadalmi és politikai munka, melynek elvégzése helyi tanácsaink legnagyobb feladata lesz az előttünk álló hónapokban. A tanácsválasztásokra a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdításának, a tanácsi szervezet megerősítésének újabb eredményeivel kell felkészülni és a választásokat a népfront jegyében győzelemre vinni.

Helyi tanácsaink 3 és félesztendős működésük során munkájuk megannyi hiányossága ellenére, hatalmas utat tettek meg az államépítés terén. A kongresszus eredményeképen most új fejezet nyílik tanácsszervezetünk fejlődésében, melynek első fontos állomása a tanácsválasztás lesz. Megszabadulva a hibáktól és hiányosságoktól, tapasztalatokkal gazdagabban, minden eddiginél eredményesebben viszik előre tanácsaink az államügyek intézését. Az új szakasz új politikája nagyszerű feladatok elé állítja államigazgatásunkat, helyi tanácsainkat. Erőt ad tanácsainknak az, hogy mögöttük sorakozik fel dolgozó népünk, s hogy olyan szilárd társadalmi és politikai alapra épülnek, mint a munkás-paraszt szövetség, amely valóságos megújhodását éli át.

Pártunk előtt álló legnagyobb feladat a népi demokrácia állami szerveinek mindenirányú megerősítése, a munkás-paraszt hatalom megszilárdítása. Ezen fordul meg pártunk egész politikája.

Pártkongresszusunk határozatai megadják azokat az irányelveket, amelyeket következetesen meg kell valósitatni a tanácsi munkában. Ezen a téren rendkívüli feladatok várnak helyi tanácsaink vezetőire és munkatársaira. Lelkesítse, buzdítsa őket az a tudat, hogy a helyi tanácsok munkájának megjavításával hatalmas lépést teszünk előre a szocializmus győzelme felé. (Nagy taps.)

Erős a mi néphatalmunk, mert harcokban megedzett, tapasztalt munkásosztály áll az élén és a dolgozó nép kiapadhatatlan erejére támaszkodik. De államunk ereje mindenekfe- lett abban van, hogy forradalmi marxista-leninista párt vezeti. (Nagy taps.) Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy népi demokráciánk államhatalma, helyi tanácsaink minden tevékenysége hűséggel és tántoríthatatlanul mindig a haza, a nép és a szocializmus szent ügyét szolgálja. (Hosszantartó nagy taps.)

A tanácsok feladatai