Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-26 / 41. szám
ban, ami részben sikerült is nekik, mert legtöbbször állandó munkást nem tartanak, hanem spekulálnak, uzsorával foglalkoznak. A középparasztnak álcázott kulákok ellen, akiknek zöme változatlanul népi demokráciánk ellensége, s az új szakasz óta felbátorodott, erőteljesen folytatni kell a harcot anélkül, hogy a velük szemben hozott intézkedések a középparasztot sújtanák. A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésénél figyelmünket a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szemelöl tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér ez útra. (Taps.) Végső fokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak a nagyüzemi. kollektív mezőgazdaság segítségével juthat teljesen érvényre népgazdaságunkban. A párt és a kormány feladata, hogy részletekbe menően hosszú távra kidolgozza azokat a konkrét intézkedéseket, melyek eredményeképpen a termelőszövetkezetek fölénye erőteljesen kibontakozhat, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mintaképei, vonzó példái legyenek és számszerűleg is egészségesen továbbfejlődjenek. Nagy gondot kell fordítani arra. hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet tagjai közt egészséges, jó, baráti legyen a viszony. Termelőszövetkezeteink az elmúlt ősszel kemény próbát állottak ki. Az osztályellenség dühödt támadásával szemben a termelőszövetkézetek nagy többsége politika’lag megszilárdult, jóllehet termelőszövetkezeteink területe és taglétszáma átmenetileg csökkent. Jelenleg a termelőszövetkezetek az ország szántóterületének 18 százalékát egyesítik. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének, terméshozamuk emelésének, a falu szocialista átalakításának döntő eszközei a gépállomások. Persze, a gépállomásoknak kell segíteniük az egyénileg gazdálkodó parasztok termelését is. Gépállomásaink az elmúlt évben először teljesítették termelési tervüket. Nagymértékben emelkedett az egy traktoregységre jutó teljesítmény. Javult a munka minősége is. bár ez még sok kívánnivalót hagy maga után. Állami gépállomásaink jelenleg mintegy 12.000 traktorral és vontatóval rendelkeznek, s az ez évben még beállítandó 5000 traktor jelentékeny részét is ők kapják. Állami gazdaságaink, amelyek jelenleg az ország szántó- területének 12.5 százalékán gazA második < Annak érdekében, hogy második ötéves tervünket az elsőnél alaposabban készíthessük elő, a KV azt javasolja a kongresszusnak, hogy az 1955-ös esztendőt az előkészítésre használjuk fel, s ilymódon a második ötéves terv időszaka 1956—1960 legyen. Ez lehetővé tenné, hogy a második ötéves terv kidolgozásánál hasznosítsuk nemcsak általában azokat a tapasztalatokat, amelyeket az első ötéves terv megvalósítása során szereztünk, hanem azokat az újabb tapasztalatokat is, amelyekre a gazdaságpolitikánkban 1953—1954-ben megvalósított fordulat révén tettünk szert. A második ötéves terv időszakában folytatni kell hazánkban — az előzőnél lényegesen lassúbb ütemben — s az elkövetett hibák tanulságainak gondos figyelembevételével a szocialista iparosítást, amely a jelenlegi szakaszban is a szocializmus építésének fő eszköze országunkban. Tovább kell folytatni a szocializmus építését nemcsak a városban, hanem a falun, a mező- gazdaságban is. Ennek megfelelően a második ötéves terv alapvető feladata: a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész nép jólétének és műveltségi színvonalának további emelése, a fogyasztásra kerülő áruk mennyiségének növelése. minőségének megjavítása, az áruválaszték bővítése, a lakosság szociális ellátottságának. egészségvédelmének, la kásszükségletének. kulturális igényeinek fokozott kielégítése útján. (Taps.) A mezőgazdasági termelés nagymértékű és gvorsütemű fellendítése: a második ötéves terv kulcskérdése. A második ötéves tervidőszakban meg ke>l oldani (Folylalás a második oldalról.) dálkodnak, többségükben még nem használják fel megfelelően a szocialista nagyüzemben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ämi a gabonatermelést illeti, állami gazdaságaink itt már túlszárnyalták az országos átlagot. Az állami gazdaságoknál a legsürgősebb, a központi feladat: a gazdálkodás megjavítása, a vezetés színvonalának emelése, a fegyelem megszilárdítása, a munkaerő állandósítása, az állami tulajdon hathatós védelme a tékozlással és herdálással szemben, szigorú rend megteremtése az állami gazdaságok egész munkájában. Pártunk II. kongresszusa feladatul tűzte ki a gazdasági vezetés megjavítását, színvonalának emelését. Az e'mult években vezető gazdasági szerveink fejlődtek, de a megnövekedett követelményeknek gyakran nem tudnak eleget tenni. Nem lehetünk teljesen megelégedve maguknak a minisztériumoknak munkájával sem. A fordulat, amelyet pártunk gazdaságpolitikájában megvalósít, nem légüres térben megv végbe s csakis kemény harc. küzdelem s mindenekelőtt a kommunisták odaadó munkája és példamutatása-, nem egvszer áldozatok árán hozhat eredményeket. Azt tapasztaltuk, hogy a szükségessé vált fordulattal szemben ellenállás mutatkozik, s ez a mai napig sem szűnt meg teljesen. Ez az ellenállás nem mindig tudatos. Nem egvszer azt a formát ölti. hogy azok, akiknek előrelátó, átgondolt, tervszerű 'munkával kellene ideiében megtenni bizonyos intézkedéseket. ezekhez az intézkedésekhez Pató Pállok módjára, .Ejh, ráérünk arra még” alapon viszonyulnak. Mások eltúlozzák az átállással, az erők átcsoportosításával járó nehézségeket s a nehézségekre való hivatkozással lekésik, nem tartják be a különféle intézkedésekre megállapított határidőket. Határozottan meg kell mondani, hogy az ilyen magatartás nem kommunista és nem felelős állami funkcionáriusokhoz méltó magatartás. Nem tölthet be felelős párt- vagy állami funkciót az, aki Pató Pál módjára, vagy kelletlenül, hidegen viszonyuk azoknak a határozatoknak végrehajtásához, melyek célja munkásosztályunk, dolgozd népünk életszínvonalának emelése. Akadnak olyanok is, szerencsére kis számban, akik szavakban egyetértenek , pártunk és kormányunk politikájával, a gyakorlatban azonban ennek éppen ellenkezőjét igyekeznek csinálni Ezek a kétkulacsosok vagy maguk ellenséges elemek, vagy az ellenség befolyása alatt állnak. akiket kíméletlenül felelősségre kell vonni. Ilyen elemeknek nemcsak pártunkban nem lehel helyük, de az államapparátusban sem. ítéves tervről hazánkban a gabonakérdést, s jelentékenyen növelni kell a lakosságellátását hússal, zsiradékkal, tejjel, cukorral, zöldséggel, gyümölccsel, borral. Növelni kell a könnyűipar ellátását hazai nyersanyagokkal. A mezőgazda- sági termelés nagymértékű, gyors fellendítésének alapvető feltétele a mezőgazdaság fokozott gépesítése, a mezőgazdaság felszerelése új korszerű technikával s — a gabonatermelés mellett — mindenekelőtt a kapásnövények termelésének nagyfokú gépesítése, valamint a gépesítés fokozott alkalmazása az állattenyésztésben: továbbá a mezőgazdaság jó ellátása mindenfajta egyéb termelőeszközzel, műtrágyával, védőszerekkel, szállítóeszközökkel, építőanvag- gal stb A kisárutermelő gazdaságok termelésének fellendítése mellett minden módon el kell érni a te: melőszövelkezetek gazdaságának gyökeres megjavítását, termelési színvonalának lényeges emelését, árutermelésének nagymértékű fokozását, a tagok jövedelmének és életük kulturális színvonalának olyan mértékű emelkedését, hogy a termelőszövetkezeti étel a tagoknál általános megelégedettséget keltsen az egyénileg gazdálkodó parasztok számára pedig ro konszenves, vonzó például szolgáljon. A termelőszövetkezeteket a második ötéves terv folyamán erőteljesen, számszerűen is tovább kell fejleszteni. Az első ötéves terv időszakához képest lényegesen lassúbb ütemben hazai erőforrásaink pontos számbavételével s nyersanyagbázisunk reális felmérése alapján kell fejleszteni az ipari termelést, továbbfejlesztve a termelési eszközök termelését biztosítani kell az első ötéves tervidőszakhoz képest a könynyű- és élelmiszeripar termelésének meggyorsítását, gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben kell fejleszteni a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkek gyártását nemcsak a köny- nyű- és élelmiszeriparban, hanem a nehéziparban is. Biztosítani kell a szocialista felhalmozás olyan alapvető forrásait. mint a munka termelékenységének emelése, a terme lés. az építkezés, a szállítás, az áruforgalom önköltségének, illetve költségének, valamint az igazgatási költségeinek csökkentése. a pazarlás, a fölösleges kiadások megszüntetése, és különösen a legszigorúbb takarékosság nemcsak a népgazdaságban, hanem a népi demokrácia minden területén. A második ötéves terv az iparban a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az áruforgalomban a minőségi munka, a minőségi színvonal emelésének terve tegyen. A második ötéves tervben a termelésben, a szállításban és a termelt áru forga- lombahozatalánál fokozott mértékben kell érvényesíteni a korszerű technika, tudomány és gazdaságosság szempontjait. A második ötéves terv időszakában meg kell változtatni az Szocialista építésünk és népgazdaságunk növekedése természetszerűleg kihatott társadalmunk fejlődésére is. Ezt a fejlődést az jellemzi, hogy gyorsan nő a dolgozók száma, ezen belül még gyorsabban nő az ipari munkásság és az értelmiség, viszont a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság gépesítésének hatására csökken a parasztok száma. Az értelmiség számszerű fejlődésére bizonyos támpontot ad az a tény, hogy jelenleg ötször- annyi az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, mint 1938-ban volt. Nem kétséges, hogy társadalmunk leggyorsabban növő rétege az értelmiség; ez a jelenség a szocialista fejlődés velejárója, egyben mutatója egész népünk kulturális színvonala emelkedésének. Az utolsó őt év alatt tovább erősödött és növekedett a népi demokrácia szocialista alapia, tovább csökkentek a kapitalista maradványok, ami a magvar dolgozó nép egységének és összeforrottságának további megszilárdítását eredményezte. Ez az egvség nyilvánult meg a multévi országgyűlési választásokon, ahol dolgozó népünk szinte egv emberként sorakozott fel a népi hatalom célkitűzései mögé. Az elmúlt esztendők legfontosabb változása az ipari munkásság számának, súlyának és ielentőségének megnövekedése. Ezt a munkásosztályt egyre inkább a népi demokrácia, a szocialista építés neveli és formálja. A munkásosztály fiai előtt szabad ma minden pálya. A magyar munkásosztály a szocialista iparosítás következtében megerősödött, koncentrálódott, vonzóereje meghatványozódott s most már nemcsak történelmi szerepénél, de műveltségénél és számánál fogva is hivatott vezető, hegemón erő hazánkban. (Taps.) Megváltozott a dolgozó parasztság is. Egyrésze a termelő- szövetkezetek útján már megkezdte a szocializmus építését a falun és az ipari munkássággal vállvetve erősíti népi demokráciánk alapjait s szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetség szálait. Az egyénileg dolgozó parasztság is más. mint a fel- szabadulás előtt volt. Népi demokráciánk vívmányainak, nemzetünk gazdasági és kulturális eredményeinek a parasztság is egyenjogú részese és élvezője. Ennek megfelelően az egész dolgozó parasztság ma gazdagabb, politikusabb, műveltebbé igényesebb. Megnőtt szemhatára s ma jobban értékeli. mint bármiaor azelőtt, a munkás-paraszt szövetséget. Az új szakasz politikája, mely a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban az egész dolgozó parasztságnak segítségére siet. meggyőzte az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy a párt és a kormány felismeri, őszintén feltárja és kijavítja a hibákat, melyeket a gazdaság- politikában elkövetett s ezzel újra szorosabbra fűzi a munkásparaszt szövetséget. Értelmiségünk zömének nincsenek már kételyei arra nézve, hogy megtalálja-e helyét a népi demokráciában, bár egy kis réelső ötéves terv időszakához képest a felhalmozás és a fogyasztás arányát, a fogyasztás, mindenekelőtt a dolgozók közvetlen fogyasztása javára. Ilymódon is biztosítani kell, hogy a lakosság életszínvonalának emelése a tervben előírt mértékben megvalósuljon. A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság fejlesztését elsősorban nem nagyszámú új üzem létesítése, hanem főként a meglévő termelő- és szállítóapparátus fokozottabb és gazdaságosabb kihasználása, s a közlekedési hálózat, mindenekelőtt a vasút korszerűsítése révén kell megvalósítani. A második ötéves tervidőszakban biztosítani kell, hogy az iparunkhoz, különösen vaskohászatunkhoz és gépgyártásunkhoz szükséges legfontosabb nyersanyagok, a koksz és a vasérc eddiginél nagyobb hányadát magunk termeljük. Kulcskérdésként kell kezelni és véglegesen meg kell oldani a lakosság, a népgazdaság és az ipar zavartalan ellátásál villamosenergiával. fémmel, folyékony üzemanyaggal, a termelés megfelelő fokozása révén. A második ötéves terv időszakában meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni — a reális szükségletnek, és a népgazdaság teherbíróképességének megfelelően — honvédelmünket és államvédelmünket. A második ötéves terv irányelveinek megállapításánál és a terv kidolgozásánál nagyobb mértékben kell számolni országunk sajátosságaival, természeti, gazdasági adottságaival, a népgazdaság különféle ágainak hagyományaival, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel és műszaki káderekkel, mint az első ötéves tervnél történt. Mindenekelőtt a népgazdaság azon ágait kell fejleszteni, melyeknek fejlesztéséhez országunk megfelelő alapokkal rendelkezik nyersanyagban, tapasztalatban, szakképzett munkaerőben, s amely termelési ágaknak feilesztése leginkább megfelel népünk életérdekeinek. A második ötéves terv megvalósításának eredményeként a jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendis, általánosan érvényre jut népgazdaságunkban a szocializmus alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban. (Hosszantartó telkes taps.) ték le a fegyvert, nem adták fel a reményt, hogy külföldi segítséggel még visszanyerjék elvesztett hatalmukat. De a népi demokrácia növekvő ereje óvatosságra kényszeríti őket; sokan közülük már elhelyezkedtek a különböző intézményekben, vállalatoknál, az építkezéseken, az állami gazdaságokban, s onnan folytatják most már mint „dolgozók”. szívósan, alattomosan aknamunkájukat, a népi demokrácia aláásására. Az osztály»; harc tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellenség fokozódó elkeseredéssel védi még megmaradt területét és így megpróbálja visszanyerni azt, amit elvesztett. Az ilyen ellenséges támadások és kísérletek visz- szaverése nemcsak állami feladat. sőt gyakran az állam el sem tudja végezni, mert nem egvszer olyan álcázott formában jelentkezik, melynek leleplezését csak politikai eszközökkel, párttagjaink és pártszervezeteink, de a népi demokrácia minden hívének felvilágosító munkájával lehet elérni. Jó ideig azonban iskola rendszerét. Különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsítanunk a szaktanerőkke! ellátott 8 osztályos általános iskola teljes kiépítését az egész országban. A művelt, kulturált a városi lakossághoz hasonlóan széleslátókörű, öntudatos parasztság a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Az alsófokú oktatás fejlesztése kapcsán nem egyszer találkozunk olyan véleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a felsőoktatás ügyét. Erről természetesen szó sincs. A szocializmust építő Magyarországnak a jövőben nem kevésbbé, hanem nagyobb mértékben lesz szüksége középiskolai és egyetemi képzettségű szakemberekre. A szocializmust építő Magyarországnak nemcsak képzett, hanem kiválóan képzett szakemberekre van szüksége. A főiskolai oktatásban a valóban egyetemi, tudományos színvonalú szakmai képzést és a marx- izmus-leninizmus elmélyültebb tanulmányozását kell biztosítani. Az oktatás ismeretközlő feladatai mellett előtérbe kell állítani az iskola nevelő feladatait. Ahhoz, hogy pedagógusaink megjelelhessenek a fokozódó követelményeknek, a család, a társadalom részéről nagyobb támo- ga'ásra és megbecsülésre van szükségük. Az oktatás tartalmát VI. A párt szeretetét és elismerését. A fel- szabadulás óta eltelt majdnem tiz esztendő folyamán a Magvar Dolgozók Pártja az ország elismert vezető erejévé vált és biztos kézzel irányította azt a fejlődést. melynek eredményekép pen hazánkban a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép lett az ország gazdája Pártunk küzdelmei hazánk megerősítéséért, népünk jólétének állandó emeléséért azért sajtónk és agitációnk túlságosan aláhúzta mindazt, amit a párt és a kormány intézkedései nyújtottak. de elhanyagolta annak kihangsúlyozását, hogy a nép anyagi fedélének emelkedéséhez elválaszthatatlanul - hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelességek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezése is. Némi javulás ezen a téren csak az utolsó időben mutatkozik de közben az ellenséges aknamunka elég komoly károkat okozott népi demokráciánk politikai és gazdasági életében. Pártszervezeteinknek, párttagjainknak, a népi demokrácia minden hívénél: résen kell lennie és éberen kell őrködnie, hogv az osztályeüenség bármilyen megnyilvánulását azonnal felismerje és visszaverie. Az éberséget a népi demokrácia jelenlegi fejlődési szakaszán tehát fokozni kell. De ugyanakkor vigyázni kell arra. hogv ez az éberség ne öltse fel általános bizalmatlanság és gyanakvás formáját azokkal szemben, akik a felszabadulás előtt nem álltak a mi oldalunkon, vagy a Horthy-rendszer különböző szervezeteinek voltak tagjai. A felszabadulás óta eltelt évek eredményei — mint mondottuk — az ilven emberek zömét meggyőzték a népi demokrácia igazáról. Közülük nagyon sokan a népi hatalom híveivé váltak, s őszintén együttműködnek vetünk a szocializmus építésén. Ugyanakkor gvakran tapasztalható. hogv azok az elvtársak, akik a párt. vagv állam területén kádermunkával foglalkoznak. ezt a fontos tényt nem egvszer figyelmen kívül hagyják és ezzel eltaszítják az átnevelödő. hozzánk fejlődő kádereket. Az éberséget nem egv elvtárs túlzott bizalmatlansággal, gyanakvással helyettesíti s ilyen esetekben a káderekkel való foglalkozás szinte a kihallgatás vagy a nyomozás jellegét ölti fel s több kárt okoz, mint hasznot. Népi demokráciánk társadalmi és’ államrendjének további megszilárdulásával párhuzamosan erősödik honvédségünk is, hazánk függetlenségének, békés építő munkánknak őre és biztosítéka. Növekszik a honvédség egészséges harci szelleme, tudása, fegyelme, ütőképessége. A népi demokrácia egyik fontos fejadata a fejlődése erőteljes támogatása: az ifjúság hazafiság- ra nevelésénél ennek megfelelően ki kell emelni a honvédelem fontekintve. a tárgyi ismeretek szilárd kialakítása mellett nemzeti kultúránk értékeinek: a magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának elmélyítésére kell törekedni. A népi demokrácia ió munkájának eredményei mutatkoznak meg a testnevelés, a sport fejlődésében és azokban a sikerekben, melyeket a magvar sportolók a nemzetközi versenyeken elérnek. Ezek a sikerek erősítik a népek békés együttélésének szellemét és növelik a rokonszenvet nemcsak a magyar népi demokrácia — de az egész béketábor iránt. (Lelkes taps.) A dolgozó népet szolgáló, a haladás eszméit hirdető új magyar irodalom és művészet jelentékeny fejlődésen ment át az utolsó évek folyamán. Számottevő sikereket ért el itthon és külföldön a magyar film, mely tovább fejlődött az új élet és a történelmi témák ábrázolásában. Fellendülésben van a színházi kultúra. A képzőművészeteknek nyújtott fokozottabb állami támogatás megkönnyíti az alkotó munka kibontakozását. A zenei előadóművészek újabb sikerei mellett mind több eredményt értek el a zeneszerzők is. Különösen örvendetesek a felszabadult élet ábrázolása terén elért irodalmi sikerek. Gyors ütemben erősödik a népi detno- krácia-nevelte írók tábora, szaporodnak a szocialista realizmus szellemében fogant művek. járnak sikerrel, mert oártunk politikai és szervezeti összetör• rattsága, tdeológiai egysége szakadatlanul erősödik és mind szilárdabbá válik. Ebben az erősödő politikai, szervezeti egységben van a oárt legyőzhetetlen ereje! (Lelkes taps.) Az elmúlt év júniusában megtartott központi vezetőségi ülésnek történelmi jelentőségű határozatai (Folytatás a negyedik oldalon.) IV. A népi demokrácia társadalmi és államrendjének további megszilárdulása sze még visszafelé tekint. A régi értelmiség túlnyomó többsége meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia nagyra értékeli, megbecsüli a hazájához hű értelmiség munkáját, olyan lehetőségeket nyújt képességei kifejlesztéséhez. amiről a tőkés időben szó sem lehetett. A népi demokrácia jó munkájának hatására azoknak a polgári elemeknek jelentékeny része, mely kezdetben kritikusan, sőt ellenségesen nézte az új fejlődést, becsületesen beilleszkedett az építés munkájába. Minél egységesebb és szilárdabb a népi demokrácia társadalmi és állami rendje, annál szűkebb területre szorulnak ösz- sze a megvert régi, tőkés rend olyan maradványai, melyek nem tanulnak a fejlődésből, s változatlanul ellenséges magatartást tanúsítanak: volt gyárosok, bankárok, nagykereskedők, spekulánsok, kulákok, kártevők, a nép- vagyon meglopói, a szocialista építés szabotálói. Ezek az elemek itt nyüzsögnek köztünk, nem felejtették el a múltat, nem tettosságát és jelentőségét. (Taps.) V. A népi demokrácia kulturális fejlődése Általános fejlődésünk eredményei e területen is megmutatkoznak. Népi demokráciánk kulturális eredményei fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét. Néhány kiragadott számadat szemlélteti a fejlődést. 1938-ban 8152 mű jelent meg nyomtatásban, 17 272.000 példányban, 1953- ban 18.767 mű 51,079.000 példányban. A rádióelőfizetők száma 1938-ban 419.200 volt, jelenleg meghaladja az 1,100.Ö00-et. A rádió különösen a falun terjed. Már folynak a magyar televízió kísérleti adásai is. Népünk műveltségének kiszélesedését legjobban a közoktatásügy fejlődése tükrözi. Jelenleg háromszor annyi tanuló szerzi meg az általános iskola 8 osztályának megfelelő képzettséget, mint a háború előtt. Ugyancsak háromszorosára emelkedett a középiskolások és ötszörösére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A közép- és főiskolai diákok többsége munkás és paraszt származású: népi demokráciánk megteremti saját értelmiségét. A lakosság növekvő kulturális igényei megkövetelik a közoktatásügy minőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni és meg kell szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általános A mi nagy pártunk immár negyedik évtizede harcol népünk szabadságáért, a szocializmus ügyének győzelméért. Egy negyed századon át a föld alatt, az illegalitás nehéz viszonyai közepette küzdött a munkásosztály, a dolgozók életérdekeiért, s a reakció ellen vívott hősi. áldozatos harcával már akkor, a legnagyobb üldözések közepette megnyerte a nép legjobbjainak támogatását.