Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-26 / 41. szám

tőkés országok tudják, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás rájuk is kihat, hogy az amerikai tőkések igyekeznek a nehéz helyzetből az ő rovásukra kiutat találni: ez növeli az impe- •ialista tábor belső ellentéteit, napvilágra hozza az Egyesült Mlamok és szövetségeseik kö- •ött folyó versengést, mely egy- nás piacainak, gyarmatainak el- íódításáért folyik.

Az egymással marakodó kapi- alista államok tömbjével szem- •en egyre nagyobb vonzóerőt ryakorol a gazdaságilag, politikailag, kulturálisan gyorsan erősödő, fejlődő szocialista világ néldája. a Szovjetunió és a népi lemokráciák harmonikus, egymás megbecsülésén és kölcsönös segítésén alapuló viszonya.

Ebben a helyzetben egyre nő ;s erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének s szi- árd bástyájának jelentősége, lefolyása, tekintélye. Nemcsak a szocializmust építő százmil- 'iók, de az egész haladó emberiség benne látja biztonságának, óbb jövőjének zálogát.

A Szovjetunió, növekvő erejének tudatában minden külpolitikai erőfeszítését arra irányítja, 'mgy megakadályozza az újabb láborút, minden tette azt a célt szolgálja, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy az összes népeket a béke és barátság politikája hassa át. A szovjet kormány ismételten kinyilatkoztatta. hogy nincs olyan vitáis nemzetközi kérdés, melvet ne lehetne békés úton megoldani.

A Szovjetunióval vállvetve egymást kölcsönösen segítve és ‘ámogatva testvéri egységben küzdenek a békéért Európában és Ázsiában a népi demokráciák országai, köztük a hatalmas erővé vált Kínai Népköztársaság.

A népi demokratikus országok gazdasági és politikai megerősödése . fontos béketényező is. Mindenki megérti. • hogy ha a Szovjetunió egyedül szocialista szövetségesek nélkül győzelmesen verte vissza az imperialisták minden támadásait, akkor ma, mikor szövetséges, baráti népi demokráciák veszik körül, még erősebb, még legvőzhetetlenebb. E népi demokráciák viszonya felszabadítójukhoz, a nagy Szovjetunióhoz egyre szorosabb, egyre bensőségesebb. Ez a testvéri, barátság nemeseik halalmás erő-, forrása a demokratikus -tábor-' hak. de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és bizto-i sitéka.

A Szovjetunió és a béketábor erősödésének céltudatos harcának eredményeképpen a hidegháború hosszú esztendei utátn először érezhető a nemzetközi légkör valamelyes enyhülése.

(Folytatás az első oldalról.)

Hozzájárul ehhez a viszonylagos enyhüléshez az a tény. hogy a Szovjetunió is, tudósai munkájának eredményeként rendelkezik atom- és hidrogénbombával. ami végetveteít az atomzsarolásnak és megnehezíti „az erő politikáját”, melvet az amerikai imperialisták űznek. Ugyanakkor azonban a nemzetközi légkör javulásának legkisebb megnyilvánulására az amerikai agresszivitás fokozódása a válasz.

Bátran el lehet mondani, hogy hatalmas új erő jelentkezett a

világpolitika porondján: a népek békeakarata, korunk százmilliókat mozgató, ellenállhatatlan mozgalma. Mint Malenkov, elvtárs mondotta, a legutóbbi évek legfontosabb eseménye, korunk jellegzetessége, hogy a1 béke és a népek biztonsága védelmének ügyét különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különböző politikai nézetű és vallású emberek milliói veszik kezükbe.

A béke nagy ügyének erősödését jellemzi a genfi konferencia, melyen, mint az öt nagyhatalom egyike, résztvesz a Kínai Népköztársaság is. A konferencián kezdettől fogva két vonal jelentkezett. Az egyik az amerikai, mely nem akar szá- motvetni azokkal a történelmi eseményekkel, melyek megváltoztatták Ázsia erőviszonyait, és mindenáron fenn akarja tartani az imperialista gyarmatosítást. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy minden népnek joga van nemzeti függetlenségére és arra. hogv maga döntsön sorsa felett. Az amerikai imperialisták süketek és vakok a változásokkal szemben. melyek Ázsiában lefolynak, nem vonták le a tanulságokat Korea és Vietnam népeinek hősi szabadság- harcaiból. Az Egyesült Államok kormánya „nem ismeri el" a Kínai Népköztársaságot, egyszerűen nem akar tudomást venni erről a hatalmas országról, mely egyre, növekvő tényező a béke megőrzésében és az elnyomott népek szabadságharcában. Az amerikai imperialisták szemethun.vnak az olyan tények előtt, mint a másik hatalmas ázsiai ország. India megjelenése a világpolitika porondján. Indonézia és Burma fellépése a gyarmati politika ellen.

Ilyen viszonyok között eddig "nem járt eredménnyel az ame- frk'ái,:' imperialistáknak az a görcsös’igyekezete, Hogy kiszélesítsék a vietnami háborút.

Az amerikai imperlalisták a béke és a haladás erőinek előnyomulására kétségkívül a háborús hisztéria úiabb felszításával. a javuló nemzetközi légkör úiabb megmérgezésével igyekeznek válaszolni. A béke

híveinek ezért sz/Aadatianul éberen kell őrködniük, résen kell lenniök, hogy minden téren idejekorán szembeszálljanak az imperialista agresszióval, hogy visszaszorítsák s a háborús terveik elodázására kényszerítsék

A mi népünk, saját jól felfogott érdekében és a béketábor hű tagjaként, szilárdan követi a béke külpolitikáját, mert ez fe!e! meg minden tekintetben létérdekeinek. Jövő fejlődésünk legfőbb biztosítéka a béke. s ezért mindent meg kell tennünk, hogv a magvar népi demokrácia külpolitikája is hozzájáruljon a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés ki- szélesítéséhez. Országunk külpolitika }a arra irányul, hogy

minden más országgal az,egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszfeletbentartása alapján együttműködjön.

A mi országunk. amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, béke- szerződés ellenére, mindmáig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvegyen és álláspontját ott kifejthesse, aktiv részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére es a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Ezért minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektiv biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatát, mely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogv valamennyi — nagy és kis — európai állammal együtt, mint egyenrangú fél. aktivan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A magyar nép helyesli a Szovjetunió javaslatát, mely reális biztosítékokat teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agresziós kísérletével szemben Európában.

A magyar népi demokrácia külpolitikája teljes erővel támogat minden olyan tervet, mely az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtését célozza, mert ebben látja az európai béke legbiztosabb zálogát Végül a magyar nép szükségesnek tartja, hogv országát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, — amire a békeszerződés aláírásakor a nyugati nagyhatalmak is kötelezték magukat. — hogy ott is hallathassa szavát a béke biztosítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tömegpusztító fegyverek elti'tása érdekében.

A1 épköztársaságunk külpolitikája a béke és a nemzetek közötti megértés politikája, s mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy e politika győzelmét biztosítsuk. (Lelkes taps.)

III. Á magyar népgazdaság fejlődése

Pártunk II kongresszusa óta népgazdaságunk erőteljesen továbbfejlődött Különösen gyors ütemben emelkedett az ipari

A pari II. kongresszusa óta eltelt három év alatt — az 1951—1953-as években — ipari termelésünk 73 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés értékének emelkedése a három év leforgása alatt 37 milliárd forint volt. Ez az összeg — azonos árakon számítva — 22.5 százalékkal nagyobb, mint amekkora volt az egész magyarországi ipari termelés értéke 1938-ban.

Nehéziparunk (ermelése a második kongresszus óta eltelt három év alatt — tehát ugyancsak 1951—1953-ban — 118.8 százalékkal. könnyűiparunké 40.7 százalékkal, élelmiszeriparunké pedig 63.2’ százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a munka termelékenysége gyáriparunkban 27 százalékkal nőtt meg. (Egy munkásra eső termelési érték, változatlan áron.) A termelés önköltsége viszont csak 8 százalékkal csökkent.

Hasonló a kép, ha népgazdaságunk fejlődését nem a II. kongresszus óta eltelt három esztendő alatt, hanem a hároméves tervidőszakot követő ötéves tervünk időszakában vizsgáljuk;

Ismeretes, hogv az ötéves népgazdasági tervünk megvalósítását 1950-ben kezdtük el és az idén fejezzük be. Gyáriparunk termelése hároméves tervünk befejezésekor ötéves népgazdasági tervünk elindításakor már 37.5 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban.

öi év alatt 65 új nagyipari üzem létesült hazánkban és 84, nagyobb arányú üzembövités. újjáalakítás került végrehajtásra. Uj szocialista városok keletkeztek. mint Sztálinváros, Komló, Kazincbarcika, Oroszlány. Várpalota.

termelés és ezen belül mégin- kább a nehézipar, illetve a termelőeszközöket előállító ipar termelése.

Amikor azonban rámutatunk an a, hogy milyen hatalmas eredményt ért el pártunk vezetésével a magyar dolgozó nép. ugyanakkor semmiképpen nem szabad elkendőznünk azokat a komoly hibákat és hiányosságokat, amelyek gazdasági építő- munkánkban megmutatkoztak. A legsúlyosabb aránytalanság a népgazdaság fejlődésében az ipar és a mezőgazdaság viszonylatában jelentkezik. Ugyanis mialall az ipari termelés gyorsan fejlődött, a mezőgazdaság termelése alig emelkedett. Ez természeteden gátolta a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó határozatok megvalósítását.

Ha mezőgazdaságunk helyzetét, fejlődését vizsgáljuk, úgy kiderül, hogy mialatt iparunk termelése a háborút megelőzőhöz képest háromszorosára emelkedett. addig legfőbb növényeinknek egy kh-ra esö< termelése alig

5—10 százalékkal! mindenesetre nem lényegesen haladia meg a háború előtti átlagot Nem mutat kedvezőbb képet állattenyésztésünk alakulása sem.

Mi ennek az elmaradásnak az oka? Mi az oka annak, hogy népgazdaságunkban komoly aránytalanságok keletkeztek, s hogy különösen rendkívül ielen- tős mértékben elmaradt mező- gazdasági termelésünk ipari termelésünkhöz képest?

A népgazdaságban az aránytalanságok mindenekelőtt azért jöhettek létre és éleződhettek ki mert az iparosításnak az az üteme, amelyet a felemelt ötéves terv állapított meg, túlzott volt.

A mezőgazdaság nem kanta meg beruházásokban, termelési

segítségben stb. még azt sem. amit a felemelt ötéves terv szerint meg kellett volna kapnia. Kevesebb traktort, kevesebb gépet. műtrágyát juttattunk a mezőgazdaságnak mint amennyit a terv előírt. Pedig a mezőgazdaság számára előirányzott beruházások teljes megvalósításuk esetén is elégtelenek lettek volna. A túlzott ütemű iparosítás tehát egyenesen a mezőgazdasági termelés elhanyagolásához vezetett. s ugyanekkor hátráltatta a lakásépítkezést és egyéb szociális jellegű beruházások megvalósítását, valamint a lakosság ellátását a szükséges élelmiszerekkel és iparcikkekkel.

A központi vezetőség múlt év júniusában hozott határozata valamint az ezt kiegészítő további határozatok megszüntetik népi demokráciánk fejlődésében azokat az ellentmondásokat, amelyek párfvezetőségünk hiba iából keletkeztek. E határozatok elhárítják az akadályokat fejlődésünk útjából Júniusi, októberi és decemberi határozataival pártunk központi vezetősége az úi helyzetnek megfelelően megalapozza gazdaságilag a munkás- paraszt szövetséget, megveti e szövetség megszilárdításának gazdasági alapi át. Ezzel pártunk központi vezetősége új szakaszt nyitott a szocializmus építésében Magyarországon.

A szocializmus építésének új szakaszában egész politikánknak és így gazdaságpolitikánknak is. központi kérdése a munkásosztály államhatalmának, és e hatalom alaDjának, a munkásparaszt szövetségnek további következetes megszilárdítása, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése s ennek megfelelően a nép:olét állandó emelés«, a mezőgazdasági termelés gyors felendítése. és a fogyasztási javak termelésének fokozd sa.

Ipar

A munkásosztály államhatal-.. ma további megszilárdításánál;, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítanának. a széles nemzeti összefogásnak s általában a szocializmus építése új szakasza megvalósításának feltétele. hogv államunkat, népünket erős, egységes marxista- leninista pari vezesse. Ezért az új szakaszban döntő jelentőségű a párt politikai, szervezeti és ideológiai egysége, valamint tö- megkapcsola'ainak megerősítése, továbbá a vezetés elvi alapokon nvugvó teljes egységének és kollektiv jellegének biztosítása az egész pártban, de különösen a vezető pártszervekben!

A szocializmus építésének új szakaszát országunkban gazdasági szempontból főleg a következők jellemzik:

1. Népgazdaságunkban a termelőerők fejlesztését a legszorosabban egybekapcsoljuk a mun kásosztály. az egész nép élet- színvonalának állandó emelésével. Előtérbe kerül a lakosság növekvő ellátása élelmiszerrel, valamint a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagbázisának nagymértékű kiszélesítése, s a lakosság mind teljesebb ellátása iparcikkekkel és kulturális-szociális szükségleteinek fokozott kielégítése.

2. A keletkezett aránytalanságok kiküszöbölése, újak keletkezésének meggátlása.

3. A szocialista iparosítás politikája. mint országunkban a szocializmus építésének fő eszköze s általában a szocialista gazdaság építése, fokozottabb mértékben támaszkodik a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködésre.

4 A város és a falu között a termelési, az áruforgalmi és a kulturális kapcsolatoknak egy- idöben történő, erőteljes kifejlesztése: a mezőgazdaságnak szakemberekkel, korszerű gépekkel, műtrágyával és egyéb termelőeszközökkel. valamint szállítóeszközökkel. s ugyanakkor fogyasztási iparcikkekkel való ellátásának olyan mértékű növelése. amely az előző szakaszhoz képest minőségi változást képez.

5. Mindezek alapján magasabb színvonalon valósul meg a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. Magasabb fokon valósul meg a munkásosztály vezetése a munkás-paraszt szövetségben. Megszilárdul a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály államhatalma.

Azalatt a jó tíz hónap alatt, amely központi vezetőségünk múlt év júniusi történelmi határozata óta eltelt, az intézkedések egész sora történt .annak érdekében. hogv gazdaságpolitikánkban valóraváltsuk a központi vezetőség határozatait. Az első jelentős eredmények, bár még csak kezdeti eredmények, már itt vannak előttünk.

Mindenekelőtt lényegesen megjavult az egész lakosság, az ösz- szes dolgozók, s ném utolsó sorban a munkások és alkalmazottak anyagi helyzete. Az 1953. második félévében megvalósított két árleszállítás és a hús- és zsíráraknak ez év márciusában történt leszállítása következtében a lakosság egy évre számítva 2100 millió forintot takarít meg. Ennek a hatalmas összegnek nagyobb része a munkások és alkalmazottak jövedelmét növeli. Uj lendületet vett országunkban a lakásépítés, mely ez- évben mintegy kétszerese a múlt évinek. Erőteljesen megindult a lakóházak tatarozása is. Az iparban és más üzemekben fokozott gondot fordítanak a munkavédelemre a balesetelháritás- ra. az üzemi egészségvédelemre.

\ Munka Törvénykönyvének reformja megnövelte a dolgozók iogait, emelte számos szociális szolgáltatás mértékét. A legnehezebb testi munkát végző dolgozók és a fizetésben legelmaradottabb rétegek, az összes munkásoknak és alkalmazottaknak közel fele, fizetésemelésben részesültek, illetve részesülnek az év folyamán. Emelkedett a munkásnvugdíiasok nagyrészének nyugdíja is.

1954 első felében a lakosság 3.6 milliárd forinttal több árut kap fogyasztásra és fog ténylegesen elfogyasztani. mint amennyit kaoott és fogyasztott

1953 első felében. Ez azt jelenti. hogv hazánk minden lakosa, beleértve a csecsemőket is.

1954 első felében 375 forint értékkel több árut fogyaszthat, mint amennyit fogyasztott a múlt év első fe'ében.

Érezhető a javulás a termelésben, a munkások, a műszaki értelmiség magatartásában, hangulatában is.

Munkásosztályunk, s vele kéz a kézben műszaki értelmiségünk hitet tett vártunk, kormányunk helyes politikája, népi demokráciánk mellett, amikor ez év márciusában nagyszerű munkalendülettel behozta a januári és a februárt lemaradás jelentős részét, majd a kongresszusi ver- ( seny során újabb győzelmek sorozatát aratta a termelés frontján. (Taps.) Munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk patro- názsmozgalma a gépállomások és a termelőszövetkezetek műszaki. gazdasági megsegítésére, amely mozgalom központi vezetőségünk már említett határozatai nyomán bontakozott ki. felemelő s egyben rendkívül hathatós megnyilvánulása a munkás-paraszt szövetségnek és e szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepének.

Ugyanekkor azonban azt is meg kelt állapítani, hogv az ipari termelés terén még távolról sincsen nálunk minden rendben.

Az első és legfontosabb kérdés. a munka termelékenységének s ezzel együtt az önköltség alakulásának kérdése, mert e két kérdés * legszorosabban ösz- széfügg egymással.

A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor tehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önkölt- ség.

A termelékenység elégtelen emelkedésének és az önköltség nem kielégítő alakulásának egyik legfőbb oka az. hogy vállalati igazgatóink, sőt minisztériumi vezetőink többsége még mindig csak a tervek mennyiségi teljesítésével törődik, de elhanyagolja a gazdaságosság kérdését s hogy még mindig nem tudtunk példás rendet és szigorú fegyelmet teremteni üzemeink nagy ré szében. pedig a dolgozók zöme ezt egyenesen követeli tőlünk. Ideie végetvetnl e tűrhetetlen állapotnak, ideje, hogy a kommunisták. s általában a gazdasági vezetők — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben.

Az önköltség csökkentésének egyik legnagyobb akadálya az iparban és egyebütt a számunkra egyébként is nehezen biztosítható anyagok megengedhetetlen oocsékoláisa és a gyártási seleit magas mértéke. Az anyaggal való takarékosság, ami a gazdasági vezetők és a műszakiak, valamint az összes dolgozók legsajátosabb érdeke, valamint a gyártási seleit lényeges csökkentése alapvető feltétele annak, hogv megvalósítsuk következetesen pártunk politikáját, melynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növelése.

A következő években népgazdaságunk fejlődésének üteme attól is függ. hogv milyen mértékben tudjuk külkereskedelmi forgalmunkat növelni.

Népgazdaságunkban a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségét még nem tudtuk fejlődésünk emelőiévé tenni. Nálunk még előfordul, hogy a munkás gyakran többet keres, ha nagymenv- nviségü seleitet gyárt, mintha kevesebb, de kitűnő minőségű árut termel. Az igazgató, sőt az üzem egész orémiumban részesülő személyzete gyakran jobban iár. ha a vállalat túlteljesíti tervét olvan áruból, amelyre a népgazdaságnak nincs szüksége, mintha valamivel kisebb termelést tud csak elérni a népgazdaság szamára fontos, vagy nélkülözhetetlen cikkekből.

Végül, de nem utolsó sorban, ipari termelésünknek egyik alapvető hiányossága, hogy az utóbbi években nem fordítottunk elég figyelmet a termékek minőségére. Most. amikor lényegesen csökkentettük a termelés emelkedésének ütemét, amikor megszűnt a terv túlfeszítettsége, elérkezett az ideje annak, hogy komolyan kézbevegyük termékeink minősége megjavításának kérdését. Erre most megvan minden reális lehetőség.

Nyíltan meg kell mondanunk, hogy bár a lakosság lényegesen több árut kap. mint tavaly, még nem tudjuk az összes igényeket kielégíteni. Hiány van sertéshúsban és nem teljesen kielégítő a tejellátás. Kevés a lakosság rendelkezésére álló bútor, építőanyag, motorkerékpár, noha ezekből a cikkekből is lényegesen többet hozunk forgalomba, mint tavaly. A fogyasztási cikkek minőségének emelésére irányuló erőfeszítéseink eredményeivel sem lehetünk megelégedve. Lakásépítésünk, növekvő üteme ellenére, elmarad a szükséglettől. Nem javult kielégítően, különösen Budapesten, a dolgozók közlekedése. Mindent, meg kell tennünk, hogy e hiányokat minél hamarabb kiküszöböljük.

Mezőgazdaság

Ami a mezőgazdaságot és a dolgozó parasztságot illeti, itt is komoly változások következtek be múlt év júniusa óta. Mindenekelőtt: a párt és a kormány politikájának hatására, a megvalósított határozatok és intézkedések eredményeképpen megnövekedett a parasztság jövedelme is. A párt határozatainak megfelelően a kormány mérsékelte és évekre előre megállapította a parasztság beadási kötelezettségét és fokozott kedvezményeket biztosított a beadásnál a termelőszövetkezeteknek. A kormány megszüntette azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozták a parasztságot abban, hogy fölös terményeit és termékeit szabadon értékesíthesse. Ugyancsak pártunk kezdeményezésére, a kormány felemelte a termelési szerződéssel termeit növénvek árát, megjavította a termelési szerződések feltételeit, biztosította a szerződéskötésnél a teljes önkéntességet. Tekintettel az 1952. évi rendkívül aszályos esztendőre a kormány nagymértékben elengedte a dolgozó parasztoknak, s különösen a termelőszövetkezeteknek adó-, beadási- és gépállomási díjtartozásait. A mezőgazdaság beruházásai. az előző évhez képest 1954-ben mintegy 45 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor, amikor az egész népgazdaságba beruházott összeg az előző évhez képest jelentékenyen csökkent.

Mindezen rendszabályoknak és a párt és a kormány egész po Etikájának eredményeként, amelyet dolgozó parasztságunk igen kedvezően fogadott, megnőtt a parasztság termelési kedve. Az elhagyott ..tartalékföldek'’ egész területét bérbevette a parasztság. Megélénkült a város és a falu között az áruforgalom. Hatalmasan emelkedett az állami és szövetkezeti kereskedelem árueladása a falun, a parasztság felé. mégpedig nemcsak közvetlen fogyasztási cikkekben, hanem termelőeszközökben is. Ugvanekkor megnövekedett, bár még nem eléggé, a paraszti árufelhozatal a városi piacokra, ami számos fontos fogyasztási- cikknél az árak lemorzsolódásához vezetett.

Pártunk helves politikáiénak következményeként szilárdabb lett országunkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Biztosabban, következetesebben érvényesül ezen osztályszövetségen belül a munkásosztály vezetése! Megnőtt pártunk és a munkásosztály tekintélye. Megszilárdult, erősebb lett népi demokráciánk. (Lelkes taps.)

' Ami pártunk paraszipontika- iát illeti, az váHozatlanul Lenin ismert hármas jelszaván alapszik.

A szegényparasztsággal való törődés az új szakasz egyik fontos feladata. A paraszti gazdaságok több mint fele öt holdnál kisebb szántóterülettel rendelkezik. Ahhoz, hogv a mezögazda- sáíg fejlesztéséből a kisparasztr ság is megfelelően részesedjék és hasznot húzzon, minden módon támogatni kell őt. Meg kell védeni különösen az igauzsorá- va! szemben olymódon, hogv a gépállomások, állami gazdaságok segítsék vontatóerövel. Az ilyen támogatás szorosabbra fűzi a szegénvparasztság viszonyát a falu szocialista szektorához. erősíti a munkás-paraszt szövetséget.

A mezőgazdaság fejlesztésében. de a munkás-paraszt szövetség megerősítésében és ezzei a szocializmus építésében is rendkívül fontos az előttünk álló szakaszon a középparasztság szerepe. Minden módon elő kell segíteni, hogy szövetségünk a középparasztsággal megszilárduljon. Pártunk és kormányunk határozata szellemében gondoskodnunk keli arról, hogy a középparasztság élhessen a kapott lehetőségekkel s hogy a termelés emelésére irányuló szándékát. melynek az utolsó hónapokban annyi jelét adta. akadálytalanul meg is tudja valósítani. Meg kell követelni tőle. hogy az állampolgári fegyelmet tartsa be, hogy az adózást, a beadást pontosan teljesítse, de elő keli segíteni azt is. houy a tehető legtöbbet termelhesse, hogy terményeit a beadás teljesítése után szabadon, könnven értékesíthesse s ígv jövedelmét fokozza. hogv megkaoia mindazt az árut. ami termeléséhez és fogyasztásához szükséges.

A kúlákok az utolsó évekbeli egyre inkább igyekeztek megbújni a középpgraszfság sorai*

(Folytatás a harmadik otdatonf