Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-22 / 40. szám
1954 május 22. SZABAD MM. K ÁO 3 Az állampolgári fegyelem megszilárdítása közös ügyünk Dolgozó parasztok beszélnek a beadás jelentőségéről Több hús, zsír, kenyér jut-e a dolgozóknak, több iskolát, óvodát, gyárat tudunk-e építeni, mint eddig? Ez attól függ. hogyan teljesítik dolgozó parasztjaink — köztük Nógrád megye dolgozó parasztjai is — állampolgári kötelezettségüket. Mert nem közömbös egy dolgozó parasztnak sem, hogy amikor a párt és kormányunk a dolgozók életszínvonalának emelését tűzte ki célul, valóban emelkedik-e az életszínvonal. A következőkben dolgozó parasztokat szólaltatunk meg, ők mondják el társaiknak, miért fontos a beadási kötelezettségek időbeni teljesítése és a pontos adófizetés. Ludányi Jánosnak csinos kőháza van Pásztón. Ö maga éppen most fogott be, a határba indul. Sikerült őt maradásra bírni, s a takaros, tiszta konyhában mondja el, hogy már teljesítette évi vágómarha- és tojásbeadását, de kifizette már félévi adóját is. — Ha a dolgozó parasztok nem, tesznek eleget állampolgári kötelezettségüknek, saját magukat károsítják meg — mondja. — Mert nézzük csak, mi az állam? Mi vagyunk, akik dolgozunk. Meg aztán ha halogatjuk a teljesítést, mindig több és több lesz. Könnyebb a beadás, ha kevesebb van. Majd arról beszélt, milyen állami segítséget vett igénybe gazdaságában. — A gépállomás vetőgépével vetettem és a hengert is a gépállomástól kaptam. A vetőgépért 25, a hengerért 9.50 forintot fizettem. De egyre jobban érezzük államunk segítségét. Több pétisót, minőségi vetőmagot, s mezőgazdasági kisgépet kap a falu, mint valaha. Megemlítendő tény, hogy a pásztóiak csak műtrágyából 116 mázsát kaptak ez évben. Ludányi János válaszolt azoknak is, akik azt hangoztatják, nem tudják miből fizetni adójukat. — Ha nincs itthon munkám, elmegyek egy olyan gazdának segíteni, aki meg le van maradva. Ebből neki is haszna van, meg aztán nekem is. Azonkívül dinnyét ültetünk, no meg szőlőnk is van. Az asszony meg baromfival foglalkozik. Nem kell ide művészet, csak helyesen kell gazdálkodni. Ahogy nekem telik, úgy mindenki kifizetheti az adót. — Nagyon sok múlik az asszonyokon is — szólt közbe Ludányiné. — Most is a szabadpiacon értékesített tojásért 40 forintot, a kacsatojásért pedig 60 forintot kaptam, mert három kacsám is van, ☆ Hallgassuk meg, mit mond Vallus József, a pásztói Szabadság tsz tagja: — Ha nem segítenénk kellőképpen az államot, nem tudna olyan hatalmas segítséget adni a tsz-eknek, mint már eddig adott. Mi 278.000 forint értékű hosszú- és 202.000 forint értékű közép- lejáratú hitelt kaptunk. Ebből vezettük be a Tepke-tanyán a villanyt és a vízvezetéket, ebből javítottuk meg az istállókat, két silót építettünk mezőgazdasági gépeket vettünk, tyúkházat építettünk, s így vettük a 15 darab szarvasmarhát is. Nemrégiben értesítést kaptunk, hogy 156.000 forintot elengednek a visszafizetésnél. És a pásztói Szabadság tsz nem is marad adósa államunknak. 827 kg vágómarhát, 50 kg tojást adtak már be eddig. Ősszel beadják a baromfit is. Ennek érdekében 1000 csibét nevelnek. ■k Kisterenyén Vaspál Ignácot keressük meg a Hunyadiutcában. 12 hold földön gazdálkodik, már teljesítette évt vágómarha- és tojás-, valamint félévi baromfibeadási kötelezettségét. Ö mondja el a következőket: — A munkások megállják helyüket a gyárakban, elvárják, hogy mi is teljesítsük kötelességünket az állammal szemben. A gyári munkás csak úgy tud többet adni a falunak, ha mi a beadás pontos teljesítésével biztosítjuk az ellátásukat. Munkánkban állandóan érezzük államunk szerető gondoskodását. Hogy ne mondjak mást, itt van például a beadás csökkentése. Meg aztán az adó is ... Ha nem fizetünk rendesen, miből építkeznénk akkor. A kórházak, iskolák, napköziotthonok építéséhez pénz kell. — Közben azt is elmondja, hogy unokája, a Katica óvodába jár. — De nagyon okos kislány — teszi hozzá a nagyapák boldogságával. ★ Csaknem a Hunyadi-utca végén lakik Végh Andrásné. 58 éves már Végh néni és 4 hold földön gazdálkodik. De már beadta az évi tojást és baromfit. Most azon van, hogy teljesítse a vágómarhát és hízottsertést is. — Korán megkezdtem a munkát. Hatan voltunk testvérek és bizony én csak 4 osztályt jártam. mert dolgozni kellett menni. — Eleinte akadozva. zavartan beszélt, de aztán mindjobban belejön: — A mi házunkban még sosem volt végrehajtó. Most is igyekeztem a beadással, hiszen ha nekünk szükségünk van a szénre, mert ezzel tüzelünk. ha szükségünk van a vasra, mert ebből készülnek a szerszámaink, nekünk is segítenünk kell a munkásokat. Egymásra vagyunk utalva, egymás nélkül nem tudnánk dolgozni sem. Meg aztán nekem is csak károm származik abból, ha elmaradok: a jövő évben többet kell beadnom. * A ludányijánosok, a val- lusjózsefek, a vaspálignácok és a véghandrásnék megértették, hogy a begyűjtés, a lakosság jobb ellátása minden községnek, az egész országnak közös ügye, de egyéni érdeke minden parasztnak is. A jólét növelésének egyik fontos feltétele az állami kötelezettségek pontos, lekiismere- tes teljesítése. Államunk c-sak annyit adhat dolgozó parasztságunknak, amennyivel hozzájárulunk a közös vagyonhoz ]\/fegyénk súlyosan lemaradt az adófizetésben. Különösen hátráltatja a tervek teljesítését a szécsényi járás, ahol a második negyedévi adóbeszedés is igen rosszul indáit. Május 7-ig csak 14 százalékra teljesítették adóbefizetési tervüket. Mi az oka, hogy a szécsényi járás ennyire lemaradt az adófizetésben? Talán rosszabb, vagy szegényebb dolgozó parasztok lakják, mint a többi járást? A kérdés megoldását nem itt kell keresni. A szécsényi járás dolgozóinak is éppen úgy emelkedett az élet- színvonala a párt és a kormány gondoskodása nyomán, mint azokban a járásokban, ahol becsülettel eleget tesznek hazafias kötelességüknek. A szécsényi járás dolgozói is jobban élnek, jobban ruház- kodnak, mint a múltban. Ezt mutatja a járás földművesszövetkezeteinek forgalma is. Az első negyedévben ruházati cikkekben 2,652.000 forint, vegyesipari cikkekre 1,684.000 forint, kulturális célra pedig 399.000 forintot költöttek a járás dolgozói. Egyes dolgozó parasztok gazdaságuk fejlesztése mellett megfeledkeznek arról, hogy mindaz, amire szükségük van, nem pottyan az égből. Előállításukhoz hozzá kell járulnia minden dolgozó parasztnak azzal, hogy becsületesen eleget tesz kötelezettségének. Vannak azonban olyanok, akik elmulasztják ezt. Cseh Imre magyargéci 16 holdas dolgozó paraszt 3100 forint adóval tartozik, ugyanakkor 12.000 forintos szobabútort vásárolt. Ficsur István VB-tag 650 forint adóval elmaradt, mondván, hogy nincs pénze, ennek ellenére a közelmúltban egy női kerékpárt és egy légpuskát vásárolt. Szalma- teresen például Demény János multévi adótartozása 534, ezévi pedig 2100 forint. Ugyanakkor két gyönyörű lovat vett. zek a dolgozó parasztok nem látják, hogy az adófizetésben a lemaradás mennyire hat a falu népének fejlődésére. Pártszervezeteink népnevelői nem hangsúlyozzák elégné, hogy az adófizetés a dolgozó parasztság és az állam egybevágó érdeke, de amellett törvényes kötelesség is dolgozó parasztságunk számára hozzájárulni közös művünk építéséhez. Nem magyarázzák meg népnevelőink eléggé azt a valóságot, hogy az adó közvetlenül, vagy közvetve visszajut a faluba és csakis az adófizetés pontos teljesítése teszi lehetővé, hogy a beruházások valóra váljanak. Nézzük meg például Piliny községet, amely első negyedévi adóbefizetési tervét 17.1 százalékra teljesítette, de súlyos lemaradás tapasztalható már a második negyedévben is. Ebben az évben Piliny községben az állat- tenyésztés fejlesztésére 37.970, utak és hidak rendbehozására 8000, egészségügyi, kulturális beruházásokra 31.160, iskola rendbehozására 20.000 forintot terveztek meg. Honnan lesz azonban ez a pénz, ha Piliny községben nem fizetik az adót? Világosan kell látnia minden dolgozó parasztnak, hogy a tervszerűen gazdálkodó népi állam, csak annvit juttathat állampolgárainak, amennyivel azok hozzájárulnak a közös vagyon gyarapításához. Ahhoz, hogy falura több mezőgazda- sági szerszám, több és jobb közszükségleti cikk kerüljön, szükség van a dolgozó parasztok adójára is. ppen ezért legsürgősebb feladat a kongresszusi héten minél többet behozni a lemaradásból. Erre minden mód és lehetőség megvan, csak helyesen kell felhasználni pártós tanácsszerveinknek azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kongresszusi hét beindításával a falugyűléseken születtek. Olyan mozgósítást kell elérni minden községben, hogy szegvén legyen, ha valaki a kongresszus, napiára is adósa marad az államnak. KONCZ BORBÁLA Élenjáró cukorrépatermelők tapasztalatcseréje A Selypi Cukorgyár élenjáró cukortermelői az elmúlt napokban tartották meg tapasztalatcsere értekezletüket, ahol csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomhoz. Jele István berceli, Barna János szügyi, Varga István nógrádmarcali, Varga István mohorai, Makács Mihály nő- tincsi, Hugyec Ferenc szurdokpüspöki kiváló cukorrépatermelők tapasztalataik átadása után többek között vállalták: „Amint cukorrépájuk a négyleveles fejlettséget eléri, a legrövidebb idő alatt elvégzik az egyelést. A legegészségesebb és legfejlettebb répákat hagyják meg ügyelve arra, hogy az egyelés elvégzése után négyszögölenként legalább 35 répanövényke maradjon, mert magas termést enélkül elérni nem lehet. Elvégzik a pétisó fejtrágyázást és katholdanként legalább 50 kg pétisót fejtrágyaként kiszórnak egyelés után a répasorok mellé. Egyelés után nyolc napon ' belül répájuk mélykapálását elvégzik és azután is mindannyiszor kapálnak, ahányszor azt a talaj állapota megkívánja. Az összes kártevők ellen időben védekeznek, hogy így a teljes növény- állományt megőrizzék“. Éliás Gyula Selypi Cukorgyár Gyorsítsuk meg a tervtárgyalásokat Szerte a megyében megkezdődött a beadási kötelezettség megtárgyalása a termelőkkel, figyelembevéve adottságaikat. Ott, ahol az egyéni tervtárgyalások előtt megmagyarázták a termelőknek, fontos, hogy tisztában legyenek a beadási kötelezettségükkel terményenként és ennek alapján folytassák és irányítsák gazdaságukat, a termelők pontosan megjelentek a tárgyalásokon. Ösagárd, Keszeg, Nógrád- sáp, Sóshartyán cs Zagyva- pálfalva községekben például már befejeződött a tervtárgyalás. Itt már számolhatnak a dolgozó parasztok a várható termés alapján, mennyi lesz a beadási kötelezettség és mi marad a szabadpiacra. Nem mondható el ez Patak és Szirák községekre, ahol vontatottan halad a tervtárgyalás. A termelők nincsenek tisztában azzal, hogy a beadási kötelezettség megtárgyalása egyéni érdekük. Az ellenségre hallgatva vonakodnak megjelenni a tervfelbontáson. Arra azonban nem számítanak, hogy ha a beadási kötelezettséget hivatalból bontják fel — mivel a termelők nem jelentek meg a tervtárgyaláson — azon már változtatni nem lehet és ilyenkor nem veszik figyelembe a termelőik adottságát. A tervtárgyalások befejezésének határideje rohamosan közeledik. Minden termelő tartsa kötelességének, hogy megjelenjen a megszabott időpontban és ne hivatalból, hanem a vele való megtárgyalás alapján ütemezzék be termény- és az állatbeadási kötelezettségét. Kaszás József Nyolc nap alatt 300 dolgozó paraszt beadását tárgyalták meg Szécsény község tanácsa begyűjtési állandó bizottsága és termelési bizottsága a tervfelbontási tárgyalások megkezdése előtt gazdagyűléseken, tanácsülésen, egyéni beszélgetéseken ismertették a dolgozó parasztokkal az új, több évre szóló begyűjtési rendeletet. A tervmegbeszéléseken sok dolgozó parasztot ér kellemes meglepetés, örömmel veszik tudomásul az állam szerető gondoskodását. Kuris János 5 holdas egyénileg gazdálkodónak nyolc, 14 éven aluli gyermeke van. Az elmúlt évben 31 kg sertést, 38 kg marhát, 13.75 kg baromfit, ugyanennyi súlyú tojást és 850 kg gabonát kellett beadni. Most egy kg húsbeadása sincs és gabonából is csupán 272 kg van beírva a beadási könyvbe. Megelégedéssel vette tudomásul özv. Szűcs Jánosné is a rendeletet, hogy a csökkent munkaképeseknek milyen nagy kedvezményt nyújt a kormány. A meglévő 4 hold földjének csak negyedrésze után kell beadást teljesíteni. Amint a vételjegyekből kiderült, már eleget is tett egészévi húsbeadási kötelezettségének, már csak 96 kiló gabona van hátra. A tervtárgyalás után látta ifj. Percze János is, hogy nem számított rosszul, amikor 3.5 hold angolperjére és 500 négyszögöl cukorrépára kötött szerződést. így 10 hold földje után nincsen semmi kötelezettsége, csupán a három hold tartalékterület után kell 543 búzaegység kg beadást teljesíteni az elmúlt évi 24 mázsa 40 kilóval szemben. Sokkal több terméket tud így értékesíteni a szabadpiacon, aminek az árából beszerzi a gazdasága hiányzó szerszámait. A tervtárgyalás során rendeződött 7 havaspusztai gazda sérelme is. most mintegy 100 kg gabonával csökkent a beadási kötelezettségük, ' Képek a falvakból Szűcs János harmos 14 holdas és Füzér József 10 holdas dolgozó parasztok Héhalom községben a cukorrépa kapálását végzik, hogy ezzel jobb termést biztosítsanak. Nem maradtak le a beadásban sem, mert beadási kötelezettségüket 100 százalékig teljesítették. A hényelpusztai állami gazdaság bélahalmi üzemegységében a szőlő kapálását végzik. Brutóczki Veronka (a sor szélén) a legjobb dolgozó a brigádban. Átlagteljesítménye 130 százalék. Bakos András nyolchcldas szuhai dolgozó paraszt egészévi tojás-, baremfibeadását teljesítette, adóját rendezte, a mezőgazda- sági munkákban élenjár. Ballos Ferencné ecsegi parasztasszony édesanyjával és testvérével földjükön a mákot egyelik. Nem maradnak le a tavaszi munkákban, de az adófizetésben sem, mert kötelezettségüket már teljesítették. Kiss János víg kisbágyoni dolgozó paraszt jó példával jár élen. Mindenféle beadási kötelezettségét egész évre 100 százalékra teljesítette. Einel’ett a mezőgazdasági munkákban is élenjár. Képünkön: feleségével a sajátmaga készítette melcgágyi palántákat öntözi.
