Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-19 / 39. szám
1934 május 19. «I.ABAP \CM, l*'4l» A lakosság bejelentéseinek gyors elintézése megnöveli tanácsaink erejét A mi erőnk abban van. hogy az ország vezetésének tevékeny részvevője a dolgozó nép széles tömege. Alkotója, kezdeményezője, hazánk fejlődésének. A dolgozó nép kezdeményezése óriáisi erővé fejlődhet. ha ezt az erőt megfelelően alkalmazzuk a munkánkban. Dolgozó népünk kezdeményezésének jelentősége, pártunk és kormányunk új gazdasági politikája után még inkább megnőtt. Közelebb kerültek a dolgozók az ország vezetéséhez. Hogy ez az erő mennyire terebélyesedik, nem kis mértékben függ attól, hogy tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei és mint a legszélesebb tömegszervezet, hogyan törődnek ezeknek a kezdeményezéseknek megvalósításával. Hazánk építésének új szakasza óta ®tz eddigiektől szélesebb mértékben bontakozott ki a dolgozók véleményének nyilvánítása, kezdeményezése. Ezt mutatja, hogv pántunk és kormányunk politikája helyes volt, a dolgozók még inkább élnek jogaikkal, nagyobb felelősséget éreznék az ország építése iránt, megkövetelik államunk törvényeinek betartását, annak végrehajtását. Annak ellenére, hogv dolgozó népünkben mélyreható változás következett be. az új szakasz után közel sem mondhatjuk el, hogy már minden erő kibontakozott, hogv már valóban milliók és milliók teszik meg észrevételüket a hibákról, vagy javaslataikat a munka helyes megvalósítására. Kétségtelen, az utóbbi időben — mint a különböző kimutatások igazoljáj< _— egyre több és több a dolgozóktól érkezett levél/Érdemes e tekintetben összehasonlítást tenni az elmúlt esztendő és éz év eddig eltelt idejével. Amig az elmúlt esztendőben a megyei tanácshoz összesen 434 bejelentés érkezett, addig ez év januárjától május 1-ig mintegy ,1000 dolgozó nyilvánította véleményét, kérte ügyes-bajos dolgának elintézését. Ez a szám kétségtelen igazolja, hogy a változás mélyreható a dolgozókban. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a bejelentések nagy mértékben a tanácsapparátus munkájának megjavítását célozzák. Miről beszélnek ezek a levelek: zömében az apparátus#munkájának megjavításáról. Nógrádsáp községből érkezett levél arra hívja fel a megyei tanács figyelmét, hogy az ottani község VB-elnökc helytelenül gazdálkodik a nép vagyonával. Kern a dolgozók megnagyobbodott felelősségérzetét bizonyítja ez? Egv másik levél Pásztóról: — Zeke István, a levél írója — azt kéri. terjesz- szék ki a v'Manvhálózatot az új településekre is. Ez nem-e a dolgozók igényeinek kielégítése iránti figyelmességet mutatja? A bejelentések sokasága mind arról tanúskodnak, hogv a dolgozó nép valóban gazdának érzi magát az ország építésében. A dolgozók , helyes kezdeményezése azonban sok helyen éppen egyes községi, járást tanácsi, de nem ritkaság, hogy megyei tanácsi funkcionáriusának a dolgozók bejelentése. iránti közömbössége következtében nem tud teljes nagyságában kibontakozni. Sok esetben a ta- nácsapparáíus előbb elmondott egyes szervei tehernek veszik azt, ha a dolgozók levélben fordulnak hozzájuk valamilyen feladat elintézése végett. Hosszú ideig az iróaszíalfiókban tartják, arra való hivatkozással, hogy nem tudnak vele mit kezdeni. Egyszóval, éppen a meg nem értés következtében a beérkezett panaszokai, bejelentéseket tehernek veszik. Vájjon lehet-e tehernek tekinteni az olyan bejelentést. mint amilyen Szátok községből érkezett, hogv a földjükről lemondottak még a mai napig sem kapták meg a föld után iáró illetményt. Vagv az olvan bejelentést, mint amilyen Ka- rancskeszi község tanácsához érkezett, amelyben az egvik dolgozó a rét lecsapolását kérte. Ha az ilyen és ehhez hasonló bejelentések a tanácsapparátus egyes dolgozói számára teherré válnak, akkor azok nem értik meg, mit jelent a dolgozók széles tömegeinek a tanálcs részére adott támogatása, mit je'ent állandóan ápolni a dolgozókkal való kapcsolatot. A • ■t\7, igaz, hogy egyes bejelentések, ha felületesen vizsgáljuk. jelentéktelennek látszanak, sőt akad egvnémeiv. amely nem is tartalmaz megfelelő alapot intézkedésre, vavy nem jogos kérés. De ez nem jelenti azt. hogy ezeknek a leveleknek, bejelentéseknek nincs meg a nagy jelentősége, hisz minden levél véleménynyilvánítás. közügy. Tanácsaink még nem mentesek a hibától. Kern kis mértékben azért, mert nem megfelelő alapossággal vizsgálják a dolgozóktól beérkezett leveleket. Nem találják meg benne a dolgozók kezdeményező erejét. A dolgozók leveleinek hanyag intézése nem csupáin azt. jelenti, hogv csak azt a bizonyos levelet hanyagolják el intézni, hanem azt is jelenti, hogv hanyagolják. rombolják a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. 1 áriunk -s kormányunk rendkívül nagy jelentőséget tulajdonit a dolgozók bejelentéseinek — akár szóbeli, akár írásbeli — elintézésére. Ennek adott kifejezést akkor is, amikor arról rendelkezett, hogy a megyei tanács apparátusán belül létesítsenek úgynevezett panaszcso- portot. Ennek a panaszcsoport- nak a feladata, hogv őrködjön a dolgozók kérésének elintézése felett, gyorsítsa a végrehajtást, nevelje az apparátust a dolgozók leveleivel való lelkiismeretes foglalkozásra. Ennek a csoportnak a létrehozása azonban közel sem jelenti, hogy most már a községi, a járási tanácsok. valamint a megyei tanács osztályain nincs továbbra is fokozott felelőssége a dolgozók bejelentéseinek intézésénél. A felelősség még jobban megnőtt, annál is inkább, mert a dolgozók eg.vre nagyobb számban fordulnak a tanácshoz beje'en- téseikkel. Tanácsaink feladata, hogy bővüljön a dolgozókkal való kapcsolat ilyen formája isi Ennek pedig egyedüli módja, hogv a dolgozók érezzék: nem a papírkosár számára írnak, nem a semmibe kiáltanak, hanem levelükre, bejelentéseikre megkapják a választ, de főképpen a tényleges, eredményes intézkedési. Az utóbbi hónapokban kétségtelen ezen a munka- területen is van javulás a tanácsoknál, különösen a megvénéi és járásnál. Azonban ez a fejlődés nem jellemzi még községi tanácsainkat. Ersekvadkerten a községi tanácselnök elvtárs arra hivatkozik, hogv- hozzájuk -nem érkeznek a dolgozóktól, bejelentések. pedig van, tömegével van bejelentés. Csak a községben az elvtársak nem veszik azt Jelentkezzünk a budapesti mezőgazdasági kiállításra észre, elsiklanak felette, valamiféle beszélgetésnek tekintik az egészet. Hogy ezek nem üres beszélgetések, azt Erdökürt példája bizonyítja a legékesebben. Ebben a községben a május 1-i ünnepségek alkalmával avattak egv nagyszerű, új kultúrházat. Abból született meg a kultúrház. hogv a tanács felfigyelt a dolgozók javaslataira kultúrháiz létesítését illetően. Megbeszélte a dolgozókkal az építéshez való hozzájárulást a dolgozó parasztok részéről is. Nincs hiba a községben az árokkiásástól kezdve a dolgozók közszükségletének ellátásáig, mert a dolgozók bejelentését megfogadják, intézkednek benne. Még az sem idegen a községi tanács számára. hogv nyilvántartási vezessen a beérkezett bejelentésekről, azok elintézési módjáról. Hogv ezt minden községben, járásnál elérjük, ahhoz nem kis köze van a megyei tanács apparátusának. a végrehajtó bizottságnak, magának a panaszcso- porínak is, Ma még nagyon sok megyei osztályvezető a járási, a községi tanácsoknál nem kérdi meg, hogv munkaijukkal kapcsolatban van-e a lakosság részéről valami észrevétel? Ezt a közömbösséget meg kell szüntetni, mert ha a megyei tanács végrehajtó bizottságának apparátusa következetes, gyors intézője lesz a dolgozók bejelentéseinek, akkor ez talajra fog találni a járásoknál is. de nem utolsósorban a községeknél is. A lakosság tömegei előtt is vannak azonban a bejelentéssel kapcsolatban feladatok. Bátran forduljon minden észrevételével a tanácshoz. Ne sajnálja a fáradságot, hogy akár a községi tanálcsüléseken. akár a felsőbb szerveknél számon kérje a bejelentésekre az intézkedést. A dolgozók széles tömegeinek ilven tevékenysége erősiti a mi államunkat. A dolgozók be jelen tésével való foglalkozás legyen a helvi tanácsok egyik legszentebb kötelessége, mert ezekben a bejelentésekben rendkívül nagy alkotóerők vannak. Ezek az erők tesznek képessé bennünket arra. hogy minél sikeresebben oldjuk meg ezt a nagy célkitűzést: tegyük hazánkat gazdagon virágzóvá, emeljük magasra népünk életszínvonalát. (Tudósítónktól.) Budapesten, szeptember végén, mint már annyiszor, idén is megrendezik az országos mezőgazdasági kiállítást és te- nyészállatvásárt. A párt és a kormány programmja a mező- gazdaság fejlesztésével kapcsolatban sok új és magasabb- rendű feladatot ró állami gazdaságainkra, termelőszövetkezeteinkre, s az idei kiállítás beszámol majd az eddigi eredményekről. Megyénk dolgozó parasztsága, tsz-eink főleg állatállománnyal vesznek részt a kiállításon, de lesz olyan tsz, ahonnan ipari növényeket, cukorrépát, vagy gabonaneműeket visznek fel. A kiállításon való részvétel nemcsak ingyenes, de egyúttal nagy megtiszteltetés is, hiszen csak azok állíthatnak ki, akik tavaly kimagasló termeseredményeket értek el, vagy idei, várható eredményük biztató. A természetbeni anyag mellett sok dokumentációs fénykép stb. is bemutatásra kerül. Megyénk termelőszövetkezetei közül a dejtári, palotási, pásztói, bujáki fiatal gyümölcsöseiben készítünk majd felvéte leket. Megjelennek káposztatermő vidékünk dolgozó parasztjai is: Ludányhalásziból az 500 mázsás holdankénti káposztatermést elért dolgozó parasztok bizonyára örömmel vesznek részt a magyar mező- gazdaság hatalmas seregszemléjén. Ahhoz, hogy a jelentkezőket idejében eljuttathassák a Budapesten működő kiállítási irodához. szükséges, hogy már most sürgősen jelentkezzenek mindazok, akik úgy érzik, hogy gyümölcsösük kert, vagy szőlőgazdaságuk, gabona, vagy iparinövény termelésük eredményeit érdemes lenne Budapesten az ország minden színe előtt bemutatni. A jelentkezők juttassák el leveleiket Salgótarjánba, a megye tanács mezőgazdasági osztályára. A jelentkezők eddigi szén száma sokkal nagyobb lenne, ha a községek tanácsai egyáltalán foglalkoznának ezzel a kérdéssel. Hetekkel ezelőtt a Kiállítási Iroda röplapok ezreit juttatta el a legkisebb falvakba is, a tanácsok azonban eldugták őket ahelyett, hogy gazdagyűléseken kiosztva, személyes propagandával segítették volna elő a jelentkezések számának növelését. Még nem késő. Pótolják sürgősen a mulasztásokat és dobszóval, hangoshíradón minden eszközzel mozgósítsanak a kiállításra történő jelentkezésre. Másfélmillió forintos beruházás az ; ‘ Gazdaságban Az Űjmajori Kísérleti Gazdaságban nagyarányú építkezést kezdtek meg az elmúlt héten. Több mint 1,600.000 forint beruházási költséggel istállót, borjúnevelőt, tejházat, silót és 14 férőhelyes elkülönítőt építenek. A teheneket télire már átköltöztetik a túlzsúfolt, egészségtelen istállóból az új 100 férőhelyes istállóba, ahol télire már szennyvízcsatorna, szellőztethető tetőszerkezet biztosítja a tisztaságot és egészséges levegőt. Könnyebb dolguk lesz a gazdaság tehenészeinek is. Nem kell kézierővel hordani a takarmányt és a trágyát, mert az új istállóban gazdasági kisvasút vezet majd keresztül. A tehenek nyugodt ellésének biztosítására egyférőhelyes boxokat készítenek. Az istálló mellé kerül az 50 férőhelyes, korszerű kifutóval, önitatóval ellátott borjúnevelő is, amely lehetővé teszi, hogy a szovjet tapasztalatok nyomán bevezessék az itatásos borjúnevelést. A tej korszerű kezelésére és tárolására egy ezerliteres tejházat kap az Űjmajori Kísérleti Gazdaság. Az épületek legnagyobb részét még idén elkészítik. NAPRENDSZERÜNK Életünk a Földön játszódik le, így a Föld számunkra minden égitest közül a legfontosabb. Ne gondoljuk azonban, hogy a Föld jelenti a világot. Bizony csak jelentéktelen porszem Földünk a világmindenségben. Szerény tagja csak egy hatalmas családnak, a Naprendszernek, mely már „tágabb hazánknak“ tekinthető. Azonban Naprendszerünk is mindenestől a Tejútrendszerbe tartozik, melyben a mi rendszerünkhöz hasonló számtalan rendszer létezik. Minél inkább megismerjük a világot, annál jobban tágul látóköiünk. Ismerjük meg „tágabb hazánkat“. a Naprendszert! Rövid cikkemben csak vázlatos képet adhatok a lényeges dolgokra térve ki. Régen úgy gondolták, hogy a Föld a világ közepe, körülötte kering a Nap,, a bolvgók, a csillagok s az egész világegyetem. E tévedés onnan adódott, hogy a látszat alapján ítéltek, s nem néztek jobban a dolgok mélyére. Ez volt a geocentrikus felfogás. (Gé—föld: centrum- középpont.) E világképet Kopernikusz lengyel csillagász döntötte meg, kimondva, hogy a Nap a középpont, mely körül keringenek a bolygók, köztük Földünk is. Ez a heliocentrikus világkép, (hélios— Nap.) Naprendszerünk központi égiteste tehát a Nap s körülötte kering 9 bolygó: Merkur, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter (kettő között a kisbolygók, vagy aszteroidák), Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Pluto. Naprendszerünkhöz tartoznak még a meteorok (hullócsillagok) és az üstökösök, Nézzük most sorjában 1 Napunk hatalmas, izzó gázgömb, mely kereken egy millió- szőr nagyobb s 333 ezerszer súlyosabb Földünknél. Átmérője 109-szeres íöidátmérő: 1 millió 400 ezer kilométer. Távolsága tőlünk 150 millió kilométer. A fény e távolságot 8 perc alatt futja be (másodpercenként 300 ezer kilométeres sebeséggel.) A Naptól kapjuk a fényt és a meleget, melyet évmilliárdok óta sugároz töretlen erővel. A földi élet tőle függ, nem csoda, ha régen istenségként imádták. Honnan meríti Napunk e hatalmas energiát? Megállapították, hogy belsejében atommagátalakulások mennek végbe: hidrogén alakul át héliummá, miközben irtózatos hő szabadul fel. Felületi hőfoka 6000 C fok (belsejében körülbelül 20 millió fok). A Nap tehát hatalmas. természetes atommáglya. Felületéről hatalmas lángnyelvek, protuberanciák csapnak fel (napfogyatkozáskor láthatók). Érdekes felületi jelenségek még a „napfoltok“, melyek némelyikében kényelmesen elférne egész Földünk. Ezek gázörvények, melyek, mivel alacsonyabb hőmérsékletűek, a fényes háttéren sötéteknek látszanak. Nézzük a bolygókat! Merkur. Távolságra első a Naptól, attól 58 millió kilométerre. 88 nap alatt kerüli meg a Napot, mindig ugyanazon oldalát fordítva feléje. Háromszor közelebb van a Naphoz, mint mi, tehát sokkal több fényt és meleget kap tőle. Napsütötte oldalán közel 400 fokos a hőség, míg másik oldalán gyilkos fagy uralkodik. Légköre nincs, így a hőmérsékleti különbségek nem egyenlítődnek ki. Élet nincs rajta, kihalt sziklavilág. Naphoz való közelsége miatt nehezen figyelhető meg. Holdja nincs. Mintegy húszszor kisebb Földünknél. Vénusz. A magyar ember „esthajnal-csillaga“. 108 millió kilométerre a Naptól, 225 napos keringési idővel. Csak kevéssel kisebb Földünknél. Bebizonyított légköre van, melydünknél s teljesen élettelen, mivel sem levegője, sem vize nincs. Itt említem meg, hogy a belső bolygók: Merkur és Vénusz „fázisokat“ mutatnak, mint a Hold, tehát nem mindig van megvilágítva egész felületük, hanem „sarlóalakot“ mutatnak. Mikor keletre vannak a Naptól („keleti kitérés“), napnyugA Nap és a bolygók viszonylagos nagysága ben sok a széndioxid. Sűrű, átlátszatlan felhőréteg borítja, ezért nem látunk le közvetlenül felszínére. Nagyon valószínű, hogy van rajta élet. Néha olyan fényes, hogy nappal is látható. Holdja nincs. Földünk. Keringési ideje 365 nap, pályájának hossza 900 millió kilométer. Egy holdja van. 400 ezer kilométer távolságban. Ez 50-szer kisebb Föltakor láthatók, ha pedig nyugatra („nyugati kitérés“), akkor hajnalban. Innen ered a népies „esthajnal-csillag“ elnevezés. A Vénusz — mint fényes csillag — napnyugtakor most is megfigyelhető. Mars. Már a külső bolygók közé tartozik, mert messzebb van a Naptól, mint Földünk, mégpedig 228 millió kilomé- teire. Két év alatt kerüli meg a Napot. Kétszer kisebb Földünknél, 2 holdja van. Vöröses színben ragyog. Felületén világos és sötétebb foltok észlelhetők. Külön jellegzetessége a két sarkán látható fehér folt, melyek a marsi tavasz beálltával összehúzódnak, a tél folyamán pedig kiterjednek. Mivel légköre és vize is van, ezek „hósapkáknak“ tekinthetők. Évszakjai egyeznek Földünkével, csak félévesek. Tyi- hov szovjet csillagász szerint alsórendű növényi élet van rajta. Régen úgy vélték, hogy egyenes csatornák — emberi alkotások — vannak rajta. Ma már bebizonyosodott, hogy ezek csak optikai csalódások voltak, s így emberek semmiesetre sem élnek ott. Átlagos hőmérséklete mínusz 15 fok, tehát nem nagyon hideg, így az élet megindulhatott rajta, habár ez nem is olyan, mint a földi. Jupiter. A Naprendszer óriása. 1300-szor nagyobb Földünknél, s 12 holdja van. Naptávolsága 778 millió kilométer, keringési ideje 12 év. Tengely- forgása igen gyors (10 óra) s emiatt erősen lapult. Sokkal kevesebb fényt és meleget kap a Naptól, ezért 120 fokos hideg van rajta. Egyenlítőjén barnásvöröses felhősávok futnak, melyekben sok a metán és az ammóniák. Élet nem valószínű rajta. Jellegzetessége az úgynevezett „vörös folt“, mely valószínűleg légköri képződmény, mivel lassabban forog, mint maga a bolygó. Kisbolygók (aszteroidák). A Mars és Jupiter között, számuk több tízezer. Átlagos nagyságuk 1—120 kilométer. Vannak köztük „óriások“ is: Ce- resz: 768 kilométer, Pállasz: 483 kilométer (Föld: 12.756 krí lométer), de ezek szinte kivételek. Eredetüket egy régi bolygó szétrobbanásával magyarázzák. Fényük halvány, így csak erős távcsővel láthatók. Szaturnusz. A második legnagyobb bolygó, 700-szoros Föld-nagysággal. Naptávolsága 1 milliárd kilométer, keringési ideje 29 év. 10 holdja van. Tengelyforgása gyors (10 óra), így erősen lapult. Felülete hasonló a Jupiteréhez, sárgás és sötétszürke árnyalatokkal. Légköre szintén hasonló a Jupiteréhez, de a nagy hideg miatt élet nem valószínű rajta. Gyűrűrendszere egyedülálló a Naprendszerben. Ez 3 részből áll: együttes szélesség 64.000 kilométer, beleértve a 3300 kilométer széles Cassinirést is, mely az A- és B-gyűrűt választja el. A gyűrű vastagsága mindössze 20 kilométer. A kisebb-na- gyobb meteorok milliárdjaiból áll. Uránusz. Felületi viszonyairól igen keveset tudunk a nagy távolság miatt (3 milliárd kilométer). 60-szor nagyobb a Földünknél, keringési ideje 84 év. Négy holdja van. Tengelyforgási iránya, valamint holdjainak keringési iránya ellentétes Földünkével, vagyis keletnyugat Irányú. Tengelye majdnem benne fekszik pályasíkjában s így sarkával fordul felénk. Erős nagyítással zöldesszínű. Légköre nagyon hideg, így élet nincs rajta. Neptunusz. 87-szer nagyobb Földünknél, naptávolsága 5 milliárd kilométer, keringési ideje 165 év. Egy holdja vari. Felületén semmi részletet nem látunk. Tengelyforgási iránya Földünkével egyező, míg holdjának keringési iránya kelétnyugat irányú. Megfigyelése csak igen erős nagyítással lehetséges. Légköre van, de az nagyon hideg. Plútó. Földünknél kisebb. Hatmilliárd kilométerre van a Naptól, s 250 év a keringési ideje. Pályája erősen ellipszisalakú. Felfedezése fényképezés útján történt. Egyebet nem tudunk róla, megfigyelése most van folyamatban. Naprendszerünk határára értünk. Lehet, hogy a Plútón kí- tül is van még bolygó. Ennek eldöntése a jövő feladata. A Naprendszerhez tartozó meteorokról és üstökösökről későbbi cikkemben lesz szó. Pósa László csillagászati előadó 04976381
