Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-07 / 27. szám
2 SXARAD AIM. RÁ II 1954 április Z, tok. A mátranováki és a mi- zserfai március 26-án, a rónai 27-én, és a ménkesi 29-én befejezte első negyedéves tervét. Ezeknek a vállalatoknak és üzemeknek a példája azt mutatja, hogy a munka jó megszervezésével, a verseny kiszélesítésével, a kommunisták példamutatásával le lehet győzni minden nehézséget és nemcsak teljesíteni, hanem határidő előtt teljesíteni lehet a tervet. A rr.unkaverseny során tovább kell szélesíteni a műszakiak és dolgozók kezdeményezéseit. Ebben a tekintetben szolgáljon példaként a Salgótarjáni Acélárugyár, ahol hozzáfogtak egy 100Ö KW-os turbogenerátor helyreállításához. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy március 16-ra elkészítik. Vállalásukat 10 nappal a határidő előtt teljesítették és március 5-én már i áramot adott a helyreállított turbogenerátor. Ezért a szép kezdeményezésért és a vállalás teljesítéséért dicséret illeti az Acélárugyár dolgozóit és vezetőit. A DISZ segítse elő, hogy minél több fiatal tegyen vállalást és minél több ifjúsági brigád kövesse a mátranováki Alkotmány-akna DISZ-brigád példáját, akik eddig már több, mint 600 csille szenet adtak terven felül. Gazdaságossá kell tenni az üzemek termelését. Ennek érdekében a munka jobb megszervezésén, a gépek jobb kihasználásán, az anyag és munkaerő jobb elosztásán keresztül növelni kell az egyfőre eső termelési értéket. Meg kell szüntetni az ■ indokolatlan túlórázásokat és vasárnapi műszakokat Nagy gondot kell fordítani a minőség megjavítására — Jcürületén, az építőiparban és az üveggyárban. Tovább kell csökkenteni a selejtszázalék arányát. El kell érni, hogy a munkaverseny kiszélesítésénél minél többen tegyenek vállalást a mennyiséggel párhuzamosan a minőség megjavítására. Meg kell szilárdítani a munkajegyeimet, csökkenteni ke!! az igazolatlan mulasztók számát. Egy-egy mulasztónak meg kell magyarázni, hogy távol- maradása milyen károsan hat az üzem tervteljesítésére, a kormányprogramm végrehajtására és sajátmagának a jövedelmére, családja helyzetére. Nem mindegy az egyetlen dolgozónak sem, hogy hó végén 200 forinttal több, vagy kevesebb fizetést visz családja részére. Az új dolgozók fokozottabb segítésén, jobb elhelyezésén és ellátásán keresztül meg kell szüntetni a káros Ionosén a szénbányászat te- [ munkaerővándorlást, Hozzak be megyénk mezőgazdaságának elmaradottságát Az ipar mellett megyénk gazdasági életének másik legfontosabb területe a mező- gazdaság. Megyénk mezőgazdasága jelentős mértékben elmaradt az ipar fejlődése mögött. Ezt mutatja, hogy termésátlagunk a legfontosabb növényből, a kenyérgabonából az országos átlag alatt van. Az állatállomány fejlődése az utóbbi években nem volt kielégítő. A legtöbb helyen a ló és juh kivételével nem emelkedett, hanem csökkent. Az állatállomány csökkenésének egyik oka, hogy nem fordítottak kellő gondot a tenyészegyedek kiválasztására, a legjobbak törzskönyvezésére, aminek következtében alacsony az átlagszaporulat. Ezentúl nem biztosították megfelelően az állatállomány számára szükséges takarmánybázist és emiatt különösen a téli hónapokban nagy gondot okozott az állatok takarmánnyal való ellátása. Legelőink nagy része a karbantartás elhanyagolása miatt minőségileg leromlott. A takarmány hiányában többen igyekeztek állataikat eladni, másrészt pedig nem fordítottak megfelelő gondot a növendékek felnevelésére. Hozzájárult — különösen a sertésállománynál — a csökkenéshez a kellő egészségügyi intézkedések hiányában az állatok megbetegedése. A megyei pártválasztmány munkájának egyik legsúlyosabb hiányossága, hogy — különösen a KV júniusi határozatáig — az ipar mellett túlságosan elhanyagolta a mezőgazdaságot. Ez elsősorban onnan adódik, hogy a választmány nem látta a mezőgazdaság, a dolgozó parasztság szerepét népi demokráciánk fejlődésében, a szocializmus építésében. Ezt műt: , hogy egészen a legutóbbi időkig nem erősítette megfelelően a mezőgazdaság területén dolgozó járási pártbizottságokat és pártszervezeteket. Az elmúlt két év alatt a mezőgazdaság szocialista szektorai számszerűen, területileg nagy mértékben nem növekedtek, de tovább erősödtek mind gazdasági, mind szervezeti téren. Jelenleg a szocialista szektorhoz tartozik megyénk szántóterületének 19.7 százaléka. Eddig megyénk területén a nagyüzemi szocialista gazdálkodás útjára lépett 104 tsz-ben 3111 dolgozó paraszt. A legtöbb tsz gazdaságilag erősödött, közös vagyonuk növekedett. A nagykereszturi Petőfi . tsz közös vagyona két év alatt a duplájára emelkedett. Vannak azonban olyanok is, amelyeknél a háromszorosára, illetve négyszeresére emelkedett. Erősödésükre mutat az is, hogy a múlt évben termékekből a legtöbb tsz-ben többet osztottak a tagoknak munkaegységenként, mint az előző évben. A ságujfalui Vörös Hajnal tsz az 1952. évi 2 kg kenyérgabonával, a 60 deka árpával szemben 1953-ban 11.56 kg kenyérgabonát és 1.94 kg árpát osztott tagjainak munkaegységenként. A tsz-ek szervezésénél elkövetett hibák, a tsz-ek nem megfelelő segítése és a gyenge politikai felvilágosító munka következtében a múlt évben 10 tsz feloszlott, azonban a megmaradt tsz-ek többsége a tsz-ek megvédéséért folyó harcban megerősödött. Az elmúlt fél év igen komoly erőpróba volt termelőszövetkezeteink részére. Több helyen igen kemény harcot kellett folytatni a befurakodott ellenség leleplezéséért, eltávolításáért és a kintről támadó ellenség hazug rágalmainak, bomlasztó tevékenységeinek visszaveréséért. Többségükben azon tsz-ek oszlottak fel és azokból léptek ki többen, ahová sikerült a kulák- ságnak befurakodnia, a vezetést kezébe kaparintania és ezen keresztül a tsz-t bomlasztania. Ilyen volt például a ceredi Kelet Fénye a honti és a pili- nyi tsz. Termelőszövetkezeteink, élükön a pártszervezetekkel jól megállták helyüket ebben az erőpróbában. Ennek a harcnak az eredménye a termelőszövetkezetek jövőjét, életképességét mutatja. Erre mutat az is, hogy eddig a kilépett családok közül már 60 család visszalépett és egyre több azoknak a száma, akik a visszalépésen gondolkodnak. Az eredmények mellett azonban még jelentős hibák is vannak termelőszövetkezeteinkben. Több helyen még mindig megsértik a szövetkezeti demokráciát, nem tartják meg rendszeresen a közgyűléseket, a vezetőség nem számol be rendszeresen munkájáról és fontos kérdéseket nem terjeszt a közgyűlés elé döntés végett. A tagok jogainak háttérbeszo- rítása eredményezi, hogy ezeken a helyeken a tagság nem érzi eléggé magáénak a szövetkezetei és így gyengébb a munkakedve, nem fordít olyan gondot a közös vagyon gyarapítására, megőrzésére. A tsz-ek többségében még nem alakultak ki és nem erősödtek meg az állandó munkaszervezetek. Még a múlt évben is jelentős mértékben megmutatkozott az egészségfelen egyenlősdi a jövedelem elosztásánál. Ehhez hozzájárult, hogy nem tartották rendszeresen nyilván a tagok által végzett munkát, és több helyen a rokoni kapcsolatot is előnybe helyezték. Az egyenlősdi gátolta a tsz-tagok munkalendületét, rontotta a munkafegyelmet. Hiba, hogy a legtöbb helyen a tsz-ben maradt tagok ellenségnek tekintik a tsz-ből kilépetteket. Ezt a nézetet különösen a kezdeti időben több párt- és állami funkcionárius is támogatta. Az ellentétet elősegítette egyrészt, hogy a tsz- ből kilépettekkel több helyen nem igazságosan számoltak el, nem adták ki részükre a ledolgozott munkaegység utáni járandóságot, másrészt pedig az, hogy a kilépett tagok egy része jogtalan követelésekkel lépett fel a tsz-szel szemben. Egyesek úgy gondolták, hogy a kilépést fel lehet használni jogtalan vagyonok megszerzésére. Termelőszövetkezeteink túlságosan magukba zárkóznak, nem tartják a kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem látják elég világosan: a ma egyénileg dolgozó parasztja, a holnap termelőszövetkezeti tagja. Kormányunk már eddig is igen komoly segítséget adott a dolgozó parasztságnak gazdasága fejlesztéséhez, vagyona gyarapodásához, jóléte növeléséhez. Ez a segítség megnyilvánult a beadási kötelezettség csökkentésében, az adó mérséklésében, az ingyenes állatorvosi szolgáltatásban, műtrágyában és más egyéb Intézkedésekben. Kormányunk és munkásosztályunk azonban termelőszövetkezeteinknek még nagyobb segítséget ad, mert a termelőszövetkezetek képviselik továbbra is a dolgozó parasztság fel- emelkedésének egyetlen járható útját. A munkásosztály testvéri segítsége nyilvánul meg abban is, amikor határidő előtt küldi a tsz-ek és a gépállomások részére az elkészített gépeket, a mezőgazdasági felszereléseket. De ez a testvéri szövetség és segítenia karás nyilvánul meg abban is, hogy üzemeink pat- ronálást vállalnak egy-egy termelőszövetkezet felett. A segítségnek már eddig is jelentős eredményei vannak. Például a pásztói termelőszövetkezet tagjai örömmel újságolják, hogy a Salgótarjáni Üveggyár milyen segítséget adott gépeik kijavításához. Termelőszövetkezeteink használják fel ezt a segítséget, de ugyanakkor igyekezzenek ők maguk is minél nagyobb eredményt elérni. Különösen fontos a munkák időben való elvégzése a tavaszi szántásnál, vetésnél és növényápolásnál. A tavaszi szántás-vetési és növényápolási munkák időben való elvégzése egyik alapvető] feltétele a jó terméseredményeknek. Kormányunk segítségével, a termelőszövetkezeti tagok szorgos munkájával el kell érni, hogy a tagok jövedelme már ez év végén elérje vagy túlhaladja a középparasztok jövedelmét. Állami gazdaságaink munkája az elmúlt években tovább javult, azonban példamutatásul!, gazdálkodásuk elmaradt a követelményektől. A legtöbb állami gazdaságban még nem elég szervezett a munka, amihez hozzájárul, hogy nem tudják kialakítani az állandó munkásgárdát. Egyesek elkésnek a szezonmunkások szerződtetésével és emiatt a legfontosabb mezőgazdasági munkák idején elmaradnak. Hiányzik még a nagyüzemi gazdálkodás szakszerű, előre megszervezett, tervszerű irányítása. Mindezek következtében legtöbb állami gazdaságunk túl magas áron állítja elő termékeit. Például a hényelpusztai állami gazdaságban 1 liter tej előállítási költsége 2.83 forint, 1 liter boré pedig 22 forint. Egy mázsa kukorica tervezett termelési költsége 93.20 forint, ugyanakkor a tényleges termelési költsége 577 forint. Gépállomásainkon általában javult a gépek kapacitásának kihasználása, munkájuk minősége. A téli gépjavításhoz nagy segítséget adtak az ipari üzemel:, az ipari üzemekből kikerül t szakmunkások. Eddig 35 szakmunkás került üzemekből a gépállomásokra. A legtöbb segítséget megyénk üzeme közül a Salgótarjáni Acélárugyár adta. A gépállomás )k gyengeségéhez hozzájí nil a nem megfelelő ir ányítás és munkaszervez ;s, az igazgatók gyakori cseréje és a kevés magas szakképzettséggel rendelkező munkás. Ebből eredően s >k a gépkiesés, ami egyrészt a nem megfelelő minőségű téli gépjavításból, másrészt abból adódik, hogy a meghibásodott gépet csak hosz- jszabb időn keresztül tudják kijavítani. Ennek ellenére mégis Iellenállás van az ipari üze- mekből lekülderdő szakmunkásokkal szemben. Ugyancsak ellenállás van a traktorok két műszakba való beállításával szemben. Hivatkoznak a megye domborzati viszonyaira, másrészt egyéb objektív okokra. Az elkövetett hibák miatt különösen az egyénileg dolgozó parasztok számára nem eléggé vonzóak gépállomásaink. \ dolgozó parasztság egy jelentős része szeretné a gépi munkát, azonban fél attól, hegy a gépállomások nem végzik el azt időre, jó minőségben. Mindezek következtében gépá llomásaink ez- idáig csak 50 százaléknál tartanak a szerződéskötésben és az utolsók között vagyunk országosan a gépi munkák elvégzésében. A dolgozó parasztság' feladatairól, a munkás-paraszt szövetségről alapuló A KV határozatán kormányprogramm, a párt és a kormány december 19-1 határozata hatalmas segítséget ad dolgozó parasztságunknak a termelőszövetkezeteknek, gazdaságuk fejlesztéséhez, jövedelmük növeléséhez. Mindezek következtében megszilárdult a dolgozó parasztság biztonságérzete, nagymértékben megnövekedett termelési kedve. Ezt mutatja, hogy megyénk területén majdnem az összes tartalékföldeket, 24.000 kh-ból 22.000-et, vett bérbe a dolgozó parasztság. Jelentős mértékben megindult az állatállomány fejlesztése, amit az állatárak emelkedése mutat. A mezőgazdasági kisgépek iránt úgy megnőtt a kereslet, hogy egyelőre nem tudjuk az igényeket kellő mértékben kielégíteni. Erre mutat az is, hogy megyénk területén már eddig a tervbe vett 10.000 hold helyett 14.000 holdat trágyáztak meg. Tehát megindult a mezőgazdaság fejlesztése, a talaj termőerejének fokozása. A feladat az, hogy az elért eredményeket továbbfejlesszük a tavaszi munkák és a növényápolás idején. A tavaszi munkákban azonban ez idő szerint komoly lemaradás van. Ezt mutatja, hogy tavaszbúza-vetésünket eddig csak 52.9 százalékra, tavaszárpa-vetésűn két 71.5 százalékra, a tavaszi szántást 49.5 százalékra, a lucernavetést csak 57.6 százalékra teljesítettük. Különösen nagy lemaradás van a tavaszbúza vetésénél. A lemaradás legfőbb oka. hogy pártszervezeteink, nem magyarázták meg kellően a dolgozó parasztságnak, hogy a párt és a kormány határozata legfontosabb feladatként szabja meg a kenyérgabona biztosítását. Több helyen még párt- és tanácsfunkcionáriusok is arra hivatkoznak, hogy őszi vetéstervüket teljesítették, nincs terület a tavaszbúza vetésére. Még párt- és tanácsfunkcionáriusaink sem értették meg kellően a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Egyrészt a nem megfelelő munka, másrészt a tanácsoknál mutatkozó rideg bánásmód és liberalizmus folytán, súlyos lemaradás van a dolgozó parasztság állam iránti kötelezettsége teljesítésénél. Ezt mutatja, hogy megyénk első negyedéve* tervét március végéig vágómarhából 84.1 százalékra, sertésből 48.6 százalékra és tojásból 80.9 százalékra teljesítette. Legjobban elmarad a beadási kötelezettség teljesítésével a pásztói járás. A községek között pedig Borsosberény, Nézsa, Patak, Kálló. Ezek még 40 százalékra sem teljesítették negyedéves beadási kötelezettségüket. Mit jelent ez a nagyfokú lemaradás? Azt jelenti, hogy megyénk megnehezíti a dolgozók élelmiszerrel való zavartalan ellátását, továbbá az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal, bőrrel és egyéb más dolgokkal való ellátását. A beadási kötelezettség nemteljesítése végső soron kedvezőtlenül hat visz- sza magának a dolgozó parasztságnak az ellátására is. Hasonló a helyzet az adófizetés területén. Első negyedéves adófizetési tervüket csak 49.5 százalékra teljesítettük. A lemaradás legfőbb oka, hogy különösen az év első két hónapjában a megyei pártbizottság és ennek következtében a párt- szervezetek a vezetőségek új- jáválasztásával egyidőben nem foglalkoztak a begyűjtéssel, az adófizetéssel. Komoly felelősség terheli a lemaradásért a tanácsokat és a begyűjtő vállalatokat is. A lemaradáshoz jelentős mértékben hozzájárul a munkás-paraszt szövetség helytelen értelmezése, helytelen magyarázása. Hosszú időn keresztül felvilágosító munkánkban csak azt magyaráztuk, hogy a munkásosztálynak milyen kötelezettségei vannak a mezőgazdaság fejlesztésével, a dolgozó parasztsággal szemben, továbbá azt, hogy kormányunk milyen kedvezményeket ad a dolgozó parasztság részére. Ugyanakkor az ellenség is igyekezett visszatartani a dolgozó parasztságot kötelezettségei teljesítésétől, mondván, hogyha nem teljesíti, újra el fogják engedni. A munkásparaszt szövetség ilyenérteimű magyarázása teljesen helytelen. A munkás-paraszt szövetségnek nem egy, hanem két oldala van. A munkás-paraszt szövetség a város és a fain kölcsönös gazdasági kapcsolatán, kölcsönös segítségén alapszik. A munkásosztály segítsége megnyilvánul azáltal, hogy iparcikket szállít a falu részére, hogy előállítja a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges gépeket, műtrágyát. Ugyanakkor a dolgozó parasztság kötelessége, hogy beadási kötelezettségének teljesítésével, a szabadpiaci felhozatallal ellássa a munkásosztályt a szükséges élelmiszerrel, az ipart mezőgazdascígi nyersanyaggal. Ez a kölcsönös kapcsolat elválaszthatatlan egymástól. Mind a munkásosztály segítsége a falu számára, mind a falu segítsége a munkásosztály számára, végsősoron visszahat mindkettőjük életszínvonalának emelkedésére. A munkás-paraszt szövetség helytelen értelmezése tapasztalható más területen is. Szólamokban ugyan sokat beszéltünk a munkás-paraszt szövet- sétől, a lenini hármas jelszóról, a gyakorlatban azonban nem fordítottunk kellő gondot alkalmazására. Ennek következtében jelentős mértékű megyénk területén a középparasztok szerepének megnemértése. A középparasztok nem kapnak kellő helyet a község társadalmi, kulturális és politikai életének irányításában. A termelőszövetkezetekből például a legtöbb középparaszt nem azért lépett ki, mert nem értett egyet a nagyüzemi mezőgazdasággal, hanem azért, mert nem vonták be a vezetésbe, nem becsülték eléggé szaktudását és munkáját. A munkás-paraszt szövetség helytelen értelmezéséből, a középparasztság helyzetének és szerepének megnemértéséből következett, hogy nem tudtuk eléggé elszigetelni, leleplezni a kulákságot. Több helyen, különösen a kor mányprogramm megjelenése után, bizonytalanság mutatkozott, ami helyenként még jelenleg is fennáll a kulákkérdést illetően. Sokakat megtévesztett az, hogy egyes sajtócikkekben a falunak ezt a ki- zsákmányolóit nem kuláknak, hanem nagygazdának nevezték. továbbá az, hogy megszűnt a kuláklista. Ezek több helyen azt a problémát vetették fel, hogy ezekután fenn- áil-e még pártunk állásfoglalása a kulákkérdésben. Pártunk állásfoglalása a munkás-paraszt szövetség kérdésében semmit sem változott, továbbra is szilárdan áll a marxizmus- leninizmus talaján. Ebből pedig az következik, hogy nem változtatta meg álláspontját a kulákkérdést illetően sem. Rákosi elvtárs, a budapesti pártaktivaéitekezleten világosan megmondta, hogy a kulák, kulák marad listával, vagy lista nélkül. Tisztán kell látni, hogy a kulákság a falu ki- zsákmányolója, amiből következik, hogy halálos ellensége népi demokráciánknak, s magának a dolgozó parasztságnak. Ezen az alapvető tényen az sem változtat, hogy 20 hold földdel kevesebb, vagy több van birtokában, sőt az sem, ha gazdaságát lezülleszti tönkreteszi. Világosan kell látni, hogy a munkásosztálynak nemcsak a szegén yparasztság és a termelő izövetkezeti parasztság, 1 lanem az egész dolgozó parasztság, benne a középparasztsag is szövetségese. A munkás-paraszt szövetség nemcsak gazdasáf i. hanem elsőrendű politikai kérdés is, mert ez képezi államhatalmunk, proletár- diktatúránk alapját. A mezőgazdasá % területén első és legíontos; bb feladat, hogy a választmány, a párt- szervezetek követi :ezetes harcot folytassanak a párt és a kormány mezőgazd aságfejleszté- séről szőlő határozatának megvalósításáért, a talajerő növelésével a termés íiozam emeléséért. A tavaszi munkák meggyorsításával í, növényápolási munkál: jó minőségben és időben való elvégzésével el kel 1 érni, hogy már ebben az évben jelentősen emelkedjen a terméshozam. Ennél a munkánál nagy feladat vár gépál lomásainkra. Gépállomásaink biztosítsák a traktorok két műszakban való dolgoztatását és «zt, hogy jó minőségi munkát végezzenek. Ezzel is járuljanak hozzá a magasabb terrnésh jzam eléréséhez és ahhoz, hegy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok bizalma megerősödjön a gépállomások iránt. A gépállomások körzeti agronómusai adjarak sok segítséget a termel Iszövetkeze- teknek, a dolgozó parasztoknak az agrotechni cai módszerek alkalmazásához. Tanácsaink bátran támaszkodjanak a feladatok végrehajtásában az állt ndó bizottságokra és a dolgozó parasztság kezdeményezésére létrejött mezőgazdasági termelési bizottságokra. A ír ezőgazdasá- gi termelési bizott ságokra eddig nem támaszkodtak megfelelően, ami jelentős mértékben adódott abból, hogy nem volt megfelel len tisztázva a termelési bizc ttságok szerepe. A legfontosabb föladat, hogy s termelési b zottságok kezdeményezők legyenek a mezőgazdasági munkák végzése során. T árgyalják meg a tsz, a község helyzetének megfelelőn a legfontosabb tennivalókat, amelyek legjobba t elősegítik a munkák gyors elvégzését, a terméshozam emelését. A tavasz folyamán több helyen helyesen kezdeményezték
