Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-28 / 33. szám
2 SZABAD A 01,1* Ál) 1954 április 28. >nőrizze jobban a dejtári pártszervezet tömegszervezetek munkáját Üzemek az iskoláért PÁRT ÉS PÁRTÉP'lTFC Segítse, elit a Dejtár községben február 6-án volt vezetöségválasztó taggyűlés, ahol héttagú vezetőséget választottak. Ez a vezetőség munkája közben már eddig is foglalkozott a tömegszervezetek szervezeti életével. Például foglalkozott a DISZ-szervezet fiataljainak munkájával is. Az év elején a vezetöségválasztás előtt és után is a február, március hónapban nagyon elhanyagolták a DISZ- fiatalokat, amelyeknek az lett az eredménye, hogy csökkent a DISZ-oktatásban résztvevők száma, megnőtt a fegyelmezetlenség, nem kímélték a kultúrotF hon berendezéseit. Ez a hiba leginkább abból adódott, hogy maga a pártszervezet elhanyagolta a DISZ-vezetőséggel való foglalkozást. A pártszervezet vezetősége azonban nem késlekedett sokáig. Március második felében, miután felismerte ezt a lehetetlen helyzetet, Sipos Márton DISZ- titkárral — aki tagja a pártvezetőségnek is — megbeszélték a tennivalókat. Kemény agitá- ciós és nevelőmunka árán sikerült megjavítani az ifjúság szervezeti életét. A népnevelőik elbeszélgettek a DISZ-tagsággal. A DISZ politikai körök vezetésével fejlett párttagot bíztak meg, így a pártszervezet segítségével jelentősen megváltozott DISZ munkája, fellendült az oktatás is. a DISZ-tagság 70—80 százaléka résztvesz a politikai körökön. V Nagy gondot fordítanak a fiatalság szabadidejének kihasználására, szórakozására is. A párt- szervezet segítségeképpen a DISZ kultúrotthont kapott, amelyben van színpad, könyvtár, valamint ping-pong asztal, sakk és egyéb társasjáték. Dejtár község DISZ-szervezete példásan dolgozik a pártszervezet segítségével. Jelenleg’ is egy színdarab előadásra készülnek. A fiatalok az első két nap alatt 11 mázsa vasat gyűjtöttek össze. Külön ki kell hangsúlyozni Dejtár község József Attila termelőszövetkezet DISZ-fiataljainak munkáját. Gaál Sándor ifjúmunkás brigádvezető kezdeményezésére a tsz valamennyi DISZ-fia- talja felajánlotta pártunk III. kongresszusa tiszteletére, hogy ebben az évben 400 munkaegységet érnek el. Itt a pártvezetö- ség helyesen, sokat foglalkozik a DISZ-szeryezettel, ellátja bőven feladatokkal és ellenőrzi is azok végrehajtását. Arra törekszik, hogy jólnevelt kommunista ifjak legyenek pártunk tartalékai. Dejtár község alaposan lemaradt a begyűjtésben, amely komolyan foglalkoztatja a pártve- zetöséget. Megbízta az MNDSZ népnevelőit, hogy folytassanak háziagitációt a dolgozó parasztasszonyok között a begyűjtéssel kapcsolatban. Némi eredményt hozott is, de hiba volt az agitációban. Nem volt elég ér- ves és hiányzott a nádújfalusi népnevelő módszere. A dejtári népnevelők megelégedtek azzal, ha olyan ígéretet kaptak, hogy a harmadik, vagy a negyedik negyedévben fogják majd beadásukat teljesíteni. Az MNDSZ tagjai több alkalommal elbeszélgettek a falu dolgozó parasztasszonyaiva! a begyűjtés fontosságáról, mert a baromfi, tej, tojás beadásával főleg az asszonyok foglalkoznak. Ebben az MNDSZ népnevelők személyesen mutattak példát, mint Nagyné, Battáné, Lengyel- né és Petrezselyné, akik baromfi- és tojásbeadásukat egy évre, illetve félévre teljesítették. A dolgozó nők egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a kisgyermekeiktől nem tudták munkájukat végezni. Habár volt már akkor is napköziotthon, de idegenkedtek attól. Az MNDSZ jó munkájának köszönhető, hogy ma már 29 gyermek rendszeresen eljár a napköziotthonba. A mezőgazdasági munkák elvégzésében a dolgozó parasztság problémái elvégzésében fontos szerepet töltenek be a termelési és mezőgazdasági állandó bizottságok. Eredményes munkát végeztek e bizottságok a fejtrágyázás érdekében. Varga Pál, a termelési bizottság elnökének multévi eredményei arra serkentették a dejtári dolgozó parasztságot. hogy ők is minél nagyobb területen végezzenek fejtrágyázást. A termelési és az állandó bizottságok foglalkoznak a dolgozók problémáival. Az utak, legelők karbantartása, az árkok ki- szélesítése érdekében már többször tartottak üléseket, ahol elhatározták. hogy valamennyi dolgozó paraszt hozzájárulásával közösen rendbehozzák a község útjait. Az ilyenirányú kezdeményezéseket támogatják a pártszervezetek, a kommunisták. A pártvezetöség tagjai rendszeresen ellátogatnak a termelési és a mezőgazdasági állandó bizottság által megtartott gyűlésekre. Az itt felmerült problémákat a pártvezetőség megtárgyalja és minden igyekezetével segíti munkájukat. A községek legfontosabb állami szerve, a tanács, amely arra hivatott, hogy a párt és a kormány határozatait, valamint a rendeleteket saját községében megvalósítsa. Kétségtelen, hogv ez a feladata a dejtári tanácsnak is. Azonban itt nagy a lemaradás. különösen a begyűjtés területén. Idáig az első negyedévi beadási tervüket mindössze 40— 45 százalékig teljesítették. A pártszervezet már kétízben beszámoltatta a tanácselnököt, megbeszélték a község problémáit. de változás nem történt. A pártszervezet nem nyújtott kellő politikai segítséget. Ä népnevelők felvilágosító munkájukhoz nem kaptak megfelelő módszereket, nem ismerték kellőképpen a begyűjtési rendeletet és az azzal járó kedvezményeket. A pártvezetőség belenyugszik azokba az ígéretekbe, hogy a beadásukat majd a harmadik, vagy negyedik negyedévben teljesítik. Bár a népnevelők körzetenként dolgoznak és kéthetenként értekeznek. mégsem megy jól a munka, mert a népnevelők közül sokan nem éreznek felelősségei munkájuk iránt, mint például Foros Gáborné, Bugyi Ferencné, Hegedűs László, Hegedűs János. Pálinkás János. Ezek az elvtársak a kiadott pártmunkát nem végzik el. Nem jelennek meg az értekezleten, de a pártvezetőség még ezidáig nem vonta felelősségre őket. A pártszervezet támogatásának hiányát érzi a békebizoítság is, amelynek legfőbb feladata, a nemzetközi helyzet eseményeinek magyarázása lenne. Ez a munka — hiányos, amely főleg annak tudható be, hogy a pártvezetőség nem foglalkozik rendszeresen a békebizottságokka! nem hívja fel figyelmét, hogy milyen kérdésekről tartson előadást, vagy a népnevelőivel is segítene, hogy a kisgyűléseken minél többen vegyenek részt. Ugyanígy ellaposodott az MSZT és az MSZHSZ munkája is. A pártszervezet nem törődött e tömegszervezetek munkájával. Még az új vezetőség sem adott segítséget munkájukhoz. A párt- szervezet figyelmen kívül hagyta,' hogy ilyen tömegszervezetek is vannak a községben. Pedig nagy segítségére lehetne az MSZT a pártvezetőségnek, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak. munkamódszereinek magyar vonatkozású alkalmazásában, vagy pedig egyes részletfeladatok megoldásában. A dejtári pártszervezet vezetősége a jövőben törekedjen va lamennyi tömegszervezet szervezeti életének megjavítására, bíz za meg őket feladatokkal, számoltassa be őket. Csongrádi elvtárs, a dejtári körzet instruktora pedig tanácsaival és avval, hogy többet tartózkodik Dejtáron, adjon ehhez támogatást. Kökényesi Béla A Magvar Dolgozók Pártja ^ Központi Vezetősége határozatot hozott a közoktatás helyzetéről és feladatairól. E határozat alapján született meg néhány budapesti üzem, így a MAVAG. a Ganz Vagon- és Gépgyár. valamint a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozóinak nagyszerű kezdeményezése, amikor védnökséget vállaltak az iskolák felett. A három gyár dolgozói ugyanakkor felhívással fordultak az ország összes üzemeihez. intézményeihez, hogy támogassák tervszerűen, hathatósan az iskolákat. Pártunk határozata és a felhívás nyomán Nógrád megyében is kitűnő kezdeményezések vannak már eddig is. Üzemeink és iskoláink dolgozói, vezetői, kölcsönösen igyekeznek egymás munkáját segíteni. Az Acélárugyár pártunk ITT. kongresszusára tett felajánlásai között szerepel a Sztahanov-úti általános iskola patronálása is. A párt, a szakszervezet vezetősége és a gyár igazgatója. Bérces elvtárs a gválr dolgozóival együtt gondoskodnak arról, hogy a dolgozók gyermekei kedvezőbb körülmények között tanuljanak, s ezért vállalták, hogy az iskola külső és belső hiányosságait ki fogják javítani. Az iskola körnvékét szebbé, esi no- sabbá teszik. A játszótereket sa- lakozzák, padokkal és játszó eszközökkel látják el. az iskola megrongált kerítését pedig kijavítják. Az iskolában lévő vízcsapok. villanykapcsolók, ajtózárak, ablakok javítására brigádokat szerveznek. Megjavítják az iskola toronyóráját, amely már évek óta nem működik. Vállalták az iskola padjainak. székeinek kijavítását is. A szakszervezeti bizottság és az gazgató vállalták továbbá azt is. hogy nyáron a jótanuló gyermekeket üdültetni küldik Hajdúszoboszlóra és Balatonszabadi- ra, toválbbá {«rándulásra viszik őket a Bükkbe, vagy a Mátrába. Tizeket a nagyszerű elha- tározásokat már követik a tettek. Az iskola játszóterét már csinosítják s brigádok alakulnak, hogy az iskolát szebbé, egészségesebbé tegyék. Megyénkben nem egyedülálló az Acélárugyár védnöksége az iskola felett. Bányaüzemeink is sokat tettek már eddig, de még többet kíválnnak tenni a továbbiakban. A vezetők és dolgozók látják ennek fontosságát. Szurdoküzem dolgozói Marton Mihály bányamérnök vezetésével hozzáfogtak a Rákóczi-bányate- lepi óvoda korszerű átalakításához. Ugyanakkor vállalták as iskola patronálálsát is. Hasonló kezdeményezés van még több bányaüzemnél. Nem marad el ebben a munkában a bányatröszt és a bányász szakszervezet sem. Ebben az évben is 4O0f jótanuló bányászgyermek üdülését biztosítják Keszthelyen, amelyhez a Pedagógus Szak- szervezet is segítséget ad. T?zek azt mutatják, hogy üzemeink dolgozói megértették pártunk és kormányunk célkitűzéseit és tervük teljesítése mellett segítik az iskola oktató-nevelő munkáját is. Tudják, hogy e tetteikkel gyermekeik jövőjét és boldogulását segítik elő. Üzemeink segítését nevelőink és a gyermekek is viszonozzák. A Mátranovák bányatelepi iskolában, az acélgyári iskolában és sok más helyen népszerűsítik az üzemek kiváló dolgozóit, ismertetik áldozatos munkájukat. Iskolai szakszervezeti bizottságaink feladatai, között szerepel az üzemekben folyó munkaver- senv nyilvánosságának a segítése, az üzemekben irodalmi, természettudományi és pedagógiai propaganda előadások szervezése. Nevelőink ismertetik a dolgozókkal a megyénkben született nagy írók (Mikszáth, Madáchi. életét és munkásságát, továbbá az itt lezajlott történelmi eseményeket. megyei tanács oktatási osztályának és . szakszervezetünknek feladata, hogy ezt a kölcsönösen létrejövő patronáló mozgalmat még jobban kiszélesítse. Bizonyos, hogy ez- irányú munkánk hozzájárul megyénkben pártunk és kormányunk .célkitűzéseinek megvalósításihoz. Fenyvesi József SZILÁRD BÉRFEGYELMET A BÁNYÁKBAN! A ,,Szabad Nép" ápriIisi7-i szálmában megjelent „Szilárd bérfegyelmet” című cikk igen élesen bírálja a meglévő hiányosságot. Ez részünkre is tanulságos, mert a bérfegyelem terén, nálunk is — a nógrádi szénmedence területén — hiányosságok tapasztalhatók. A bérfegyelem munkásérdek — amint a Szabad Népben is olvashatjuk — mert csak így biztosíthatjuk a zavartalan áruforgalmat, a dolgozók jó ellátását, a népgazdaság tervszerű, harmonikus fejlődését. A kormány a népgazdasági tervben pontosan megálllapítja, mennyi áru kerül forgalomba. Ezt figyelembe véve szabja meg a terv azt is, mennyi lehet a lakosság vásárlóereje. Mindenki megérti, hogy a vásárlóerőnek és az árualapnak összhangban kell lennie. Ha a vásárlóerő jobban növekszik, mint az árualap — ez zavarokat okozhat. — A bércsaló, normalazító elkaparintja az árukat azok elől, akik becsületes munkával szerzett pénzükből akarnak vásárolni. Tehát 2635:25=105 százalékkal. Ennek megfelelő kulcsszámmal kell mind a 25 műszakot figyelembe venni. Ezzel kapcsolatban Kányáson és Kistere- nvén különösen nagyra emelkedett a jogtalan reklamációk száma. Egyes üzemvezetők, helytelenül. a könnyebbik megoldást választják. Néogazdasálgunk forintjaiból pótlékok osztásával „nyugtatják” meg a bányászokat. A vizességi, melegségi és levegő-pótlékokat osztogatnak, ahelyett, hogy gondoskodnának jó levegőről, víztelenítésről, a szállítópályák sakkozásáról. Pótlékok osztásával csak ártanak, mert a bér mögött nincs széntermelés, a bér emelkedik, A továbbiakban olvashatjuk — a bérfegyelem munkásérdek, mert ahol a bérlazítást megtűrik. ott kialakul az a. nézet, hogy kálr iparkodni, az a fontos, hogy jó normát kapjunk, akkor nő a kereset a progresszióval, de sehol nem növekszik a teljesítés, a termelékenység. Mindezek után nyilvánvaló: a margittárói dolgozóknak nincs igazuk abban, hogy minden munka után fizessen az üzem progressziót. Progresszió csak az alapmunkákra számolható el, a mellékmunkákra nem. így érthető az is. ha a progresszió kiszámításánál a havi teljesítést veszik figyelembe. Ha egy dolgozó három helyen termel egy hónapban — például 10 műszakja van a hármas csapaton 120 százalékos munkateljesítéssel, 8 műszakja a nyolcas csapaton, ahol az alapmunkateljesítés 105 százalék és 7 műszakja a 12-es csapatnál, ahol csak 85 százalékos alapmunkateljesítményt értek el — a progresszió kiszámítása ilyen esetben a következő: anélkül, hogy a dolgozók több szenet adnának népgazdasál- gunknak. Pártunk és kormányunk rendezte a bányaiparhan dolgozók bérét, de az tapasztalható, hogy a termelékenység ezzel párhuzamosan nem emelkedik. Trösztünknél a múlt év első negyedével szemben az egy műszakra eső darabbéres kereset 40 százalékkal emelkedett. A földalatti és külszínen szállító dolgozóknál is az emelkedés 40—45 százalékot tesz ki. Az átlagbér múlt év novemberével szemben 19.5 százalékkal emelkedett, míg a teliesítménveknél szomorúan kell megállapítani, hogv növekedés nincs, sőt tröszti szinten 7 százalékos csökkenés tapasztalható. A bérezés és a tervteljesités szoros összefüggésben van egymással. Mégis a margittárói dolgozók a márciusi bérkitételnél reklamálták, hogy kevesebbet számoltak el az előző hónaphoz képest. A valóság az, hogy februárban 94 százalékos tervteljesitésnél 4 forinttal csökkent az egy műszakra eső darabbéres kereset márciushoz képest, amikor 90.9 százalékos teljesítményt értek el, tehát 3.1 százalékkal alacsonyabbat. Pedig a termelés csökkenésének megfelelően kellett volna csökkennie a bérnek is. Kányáson novemberben 32.1 százalékra emelkedett a relatív túllépés. Ugyanakkor a tonna,'műszakteljesítmény 75 százalékos a tervhez viszonyítva, a forint/műszak 100 százalékos a tervhez arányosítva, tehát 25 százalékos teljesítménnyel alá nem támasztott többletbérkifizetés történt. Hasonló hibát követtek el a Mizserfai Szénbányák Vállalatnál is. A relatív túllépés februárban 23.1 százalékra növekedett. Igaz a vállalat 108 százalékra teljesítette a tervét, de ebből a kitermelt barnaszén csak 90.4 százalék volt és a félterméknél érték el a 135 százalékos teljesítést. normával ;s szorosan gsz. szefügg a bérezés. A miniszter- tanács 32/952. sz. rendelete előírja: a dolgozóknak a 480 perc teljes kihasználálsával, az üzem legkedvezőbb lehetőségeivel és az adottságoknak megfelelő legkorszerűbb technológiával, az élenjáró munkások tapasztalatainak felhasználásával legyenek a normák megállapítva. A dolgozóknak is törekedni kel! arra, hogy jobb teljesítéssel túlszárnyalják a normáikat, ne pedig a laza normamegállapítás' követeljék, mert ennek nincs ösztönző hatása, a teljesítmény és a termelés ezáltal nem emel- * kedik. Jogtalan követeléssel álltak elő Ménkesen az elővájási munkálatokat végző bányászok, mert a normáik folyóméterben vannak megállapítva és ők a többletcsille szén után követelték a szén árának elszámolását. A nógrádi szénmedencében a béralaptúllépés egyik oka. hogy a funkcionáriusok a műszaki káiderek, valamint a dolgozók nem rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal a bér- és normaügyi rendeletekben. Nem ismerik megfelelően a párt által elfogadott, a minisztertanács által kiadott törvényes rendelkezéseket. Az új szakasz politikájának lényege: fokozott gondoskodás a dolgozókról, a nép élet- színvonalának gyorsabb emelése. Sok vezető azonban teljesen félreértette, hogy ez miiven feladiatokat hárít reá. Megalkuvó módon enged jogtalan bér- lazítási követeléseknek, liberálisan kezeli a bérfegyelem megsértését, közben azzal nyugtatja magát: ezzel a dolgozókról gondoskodik. Az ilyen vezetők úgy vélik, erősítik tömegkapcsolatukat. igyekeznek kielégíteni minden igényt, követelést, attól függetlenül, hogy jogos vagy nem. A bérlazítás átmenetileg, pillanatnyilag emeli egyes dolgozó, esetleg egyes csoportok keresetét. De a munkások többségét ezzel megkárosítja. Fékezi végső soron az egész munkásosztály, az egész nép életszínvonalának állandó, tartós, rendszeres emelését. A progresszió helytelen elszámolása is egyik előidézője a béralap túllépésének. A progresszió juttatom, amely egy cél elérésére, illetve annak túlteljesítésére van kitűzve. Ez azonban elvonható abban az esetben, ha igazolatlan hiányzás történik, ha a progresszió kizáró fel- téte'ei nincsenek teljesítve. Minisztériumunk él is ezzel a joggal. a legutóbb 76 műszaki dolgozót büntetett meg a helytelen bérezés, béralaptúllépés miatt. A műszakiaknál a prémiumnak csak az 50 százaléka fizethető ki a havi tervteljesités alapján, míg a másik 50 szálzaléka csak abban az esetben, ha negyedévi tervüket is teljesítették. A fizikai dolgozóknál ezzel szemben a jutalom teljes 100 százaléka — függetlenül a negyedév terv- teljesítésétől — minden hónapban kifizethető. Az igazolatlan hiányzás kivételével eddig még senkitől sem vonták meg a prémiumot. 1953 februárjában 3071 dolgozó a normát 100 százalékon alul teljesítette, ez év második hónapjában ezeknek a száma 1510-re csökkent. Hiba azonban az, hogy a teljesítmény nem emelkedett. így sajnos csak normalazításról, helytelen mun- kaátvéielröl van szó. Helytelen munkaáltvétel leginkább a Kányási Szénbányáknál tapasztalható. Az egyik munkaátvételi lap adatai alapján egy két főből álló fenntartó- csapat 75 köbméter fát épített be. Ez lehetetlen és mindezért ki a felelős? Nemcsak a munka- átvevő aknász, hanem felelős a csapatvezető is, aki a nemlétező munkát átvette. A túlmüszakokkal (hétköznapi és főleg vasárnapival) való helytelen és törvénytelen gazdálkodás is fokozza a béralap- túllépést. Egy bánvaiparos (kovács, lakatos, villanyszerelő) ha a hetes bércsoportba van sorolva, akkor 48.54 forint műszakbért kap. Egv törvényes, túl- műszakkal kiegészített bérezésnél 100 százalékos mennyiségi tervteljesítés mellett 1600—1800 forintot keres. Ennyit biztosított a minisztertanács bérrendezési rendelete. Mégis nagyon sok 2500—3000 forintot is keres. Ennek a következménye béralaptúllépés, mert nincs teljesítmény mögötte. Üzemeinknél nagy mértékben elterjedt, ha egv-egy kitűnő iparost kell foglalkoztatni vasárnap a karbantartási, javítási munkákhoz, a műhelyben dolgozó 20—30 iparos is követeli a vasárnapi műszakot és az üzemvezető — elég helytelenül — az „elégedetlenkedés” levezetése érdekében a többi iparost is berendeli, akikre egyáltalán nem volt szükség. Az ilyen üzemvezető rosszul értelmezi a bérfegyelr.l t. a béralapgazdálkodást. A vasárnapi széntermelés is igen költséges vállalatainknál Februárban a vasárnapi termelésre felhasznált bérköltség 3—4-szeresét tette ki a hétköznap kitermelt 1 tonna szénre eső bérköltségnek. Sok a vasárnapi műszak és kevés a szén! Béralaptúllépést okoznak a bújtatott létszámba soroltak, akik a munkásállománvcsoport- b.a tartoznak, de termelőmunkát nem végeznek. A bérfegyelem terén fennálló hiányosságok felszámolása érdekében. elengedhetetlenül szükséges. hogy a vezetők, középkáderek, funkcionáriusok, de a dolgozók is tökéletesen ismerjék a törvényes rendelkezéseket, így megszűnne a sok reklamálás, amelynek nagyrésze feltétlenül jogos, mert hibás munkaátvételből, vagy bérszámfejtésből ered. A béralapgazdálkodás helyes irányban való terelésének a bérfegyelem megszilárdításának egyik alapvető feltétele a bé/el- számolási hibák, a munkaátvételből adódó eltérések minimumra való csökkentése, a jó szervezés és lelkiismeretes munka. Feladat a rendeletek szerinti' bérezés tökéletes végrehajtása a helyes, műszakilag alátámasztott normák alkalmazása, a túl- műszakokkal való helyes, törvényes gazdálkodás, a bujtatott létszám és a többletlétszám felszámolása, bérpolitikánk széleskörű ismertetése és legelsősorban a kommunisták példamutatása. hogy ezzel is kiegészítsük az állami intézkedéseket. Hj ezeket a feladatokat végrehajtjuk, a határozatokat betartjuk, akkor medencénkben is megszilárdul a bérfegyelem és a Nógráidi Szénbányászati Tröszt és vállalatai be tudják tartani a béralapjukat, amit pártunk és kormányunk elvár a szénmedence dolgozóitól. Bönky Kálmán főmérnök. 10 műszak 120 százalék 8 műszak 105 százalék 7 műszak 85 százalék 25 műszak 10 X 120= 1200 forinttal 8 X 105 = 840 forinttal 7 X 85 = 595 forinttal 2635 forint.
