Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-03 / 26. szám
1954 április 3. SZARAI» IV'ÖGRXd 5 A termelékenység és a teljesítmény emelésének problémái a nógrádi szénmedencében DISZISTÁK A ménkesi bányaüzemnél sok becsületes ember sikereseen küzd a kormánypro- gramm megvalósításáért, a kongresszusi verseny sikeréért. Mégis feltűnik, hogy mindenki a DISZ-bri- gádról beszél, teljesítménye felől érdeklődnek. Ha a napi munkájukról beszélnek a bányászok, természetesnek tűnik, hogy valaki azt is megkérdezi: „Hát a díszesek?“ (így nevezik a DlSZ-brigá- dot.) De ha a versenytáblát nézi valamelyik csapat tagja, természetszerűen a DISZ-brigád eredményein is végigfut a tekintete és megelégedett mosollyal távozik. Mivel érdemelték ki ezek a fiatalok az idősebb bányászok elismerését. Erre csak egy a felelet: a teljesítményükkel. Bár nemrég óta dolgoznak együtt, mégis kiváló eredményeket érnek el. Az üzemvezető, Fekete János elvtárs még élénken emlékszik rá, hogy 1954 február 1-én felkereste őt Nagy Sándor DISZ-titkár, Végh András, Jónás József, Szabó Imre, Bakos Gáspár és ifj. Bakos Sándor. Kérésüket kertelés nélkül előadták: egy brigádban akarnak dolgozni, biztosítson nekik egy munkahelyet. Fekete elvtárs örömmel teljesítette a fiatalok kívánságát, és azóta hatan egy brigádban dolgoznak az 1-es siklóban, de még hogy! Februárban felajánlást tettek a III. párt- kongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy 350 csille terven felüli szenet adnak az iparnak. ígéretüket becsületesen teljesítették. — így mondja Kovács Rózsi versenyfelelős is. Március 25-ig már 688 csille szenet termeltek terven felül. így vállalt kötelezettségüket már 338 csille szénnel teljesítették túl és februárban 142.6 százalékot értek el, most márciusban pedig tervüket 169 százalékra teljesítették. Ifj. Bakos Sándor, a brigád egyik tagja annyit mond a brigád munkájáról: „Hát dolgozunk becsületesen. Nem akarunk szégyenben maradni az idősebb elvtársak előtt." De csupán ez ösztönzi a fiatalokat a szép eredmény eléré- 'séhez? — Ez is — felelte Bakos elvtárs. — Meg aztán a III. pártkongresszus napját teljesítményünkkel mi is nagyobb üneppé akarjuk tenni. — És mennyit keresnek, Bakos elvtárs? — Elég szépen keresünk. Februárban 2500 forintot, de márciusban nagyobb a teljesítményünk, és így keresetünk is magasabb lesz. — Nem versenyeznek valamelyik brigáddal? — De igen — válaszolta. — Brigád- vezetőnk, Végh András, nevünkben kihívta a mátranováki Alkotmány-akna DISZ-brigádját, amelyet azok el is fogadtak. — És ki a győztes most a versenyben? — kérdeztem. Erre azonban már nincs ideje válaszolni, mert az induló gép már viszi őt a bánya mélyébe. De a kocsiból még integet, kezéből tölcsért formálva, visszakiált: — Azt hiszem mi vezetünk! Ebben s pillanatban lép Kovács elvtársnő a versenytáblához. Erőteljes kézmozdulattal letörli a DISZ- brigád március 24-i 169 százalékos teljesítményét, s helyére felírja a 25-it: 179 százalékot. Sokan nézik és ezt már nem állhatja meg szónélkül Danyi Imre. Csendesen, szinte magának mondja: ezek aztán a legények. — Azok bizony. Méghozzá díszesek — válaszoltam nem kis büszkeséggel. Bózvári József, a járási DISZ- bizottság tagja Újfajta réselőgépet szerkesztett egy műszaki lakatos A magyar szénbányászatban — de különösen a nógrádi szénmedencében — sok nehézséget okozott a vékony széntelepek fejtése. A robbantáshoz több lyukat kellett fúrni és nagyobb mennyiségű robbanó anyagot használtak fel, mint a vastag településű szén kitermelésénél. Ez pedig növelte a szén önköltségi árát, a nagymennyiségű füst miatt pedig a bányászok nem használhatták ki a munkaidő minden percét. Máté Lajos, a Mizserfai Szénbányák Vállalat gépműhelyének lakatosa igen jól ismerte ezeket a körülményeket. Ezért elhatározta, hogy a vékony te- lepű frontfejtésekhez újfajta réselőgépet készít. Két évig dolgozott a gépen, közben szorgalmasan tanult. A rajzokat maga készítette, de a gép kivitelezésében segítségére siet-1 tek a gépműhely dolgozói is. I A magasabb termésátlagok eléréséhez feltétlenül szükséges a mezőgazdaság belterjességét (intenzivitását) állandóan növelni. Hogy ezt elérjük és növelni is tudjuk, a helyes talajmunka mellett a jól gondozott istállótrágyázással egyidejűleg a megfelelő műtrágyázást kell feltétlen alkalmazni. A műtrágyázás bevezetése a felszabadulás előtt nagyon lassan ment. Előnyeit kezdetben csak a nagy, tőkeerős gazdaságok élvezték, így közép- és kisgazdaságok csak lassabban, vagy egyáltalán nem tudták követni. Ennek megfelelő lassúsággal emelkedett a terméshozam is. Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a mezőgazdaságban célszerű műtrágyázással a terméshozamot gyors iramban tudjuk növelni, mivel a kapitalizmus kísérő- jelenségei nem fejthetik ki gátló hatásukat. A gépesítés fokozottabb bevezetése lehetővé teszi a talaj mély művelését, ami kívánatos is. Nagy veszélyt jelent azonban, ha a mélyebb szántással egyidejűleg; nem használunk fokozott mértékben műtrágyát. A talaj mélyebb fellazításával a talaj tápanyagait erős mértékben mozgósítjuk és bekapcsoljuk a tápanyag körforgásba. A hozam kezdetben növekszik, később azonban, 2—3 év múlva lesüllyed. a korábban elért eredmény alá. A talaj intenzív megművelése tehát kell, hogy fokozottabb műtrágya alkalmazásával együtt járjon. Márciusban készen állt az új réselőgép a mizserfai bánya gépműhelyében. Máté Lajos büszkén szemlélte sokat ígérő alkotását, amely hasonlít a külföldi Szuliván-típusú réselők- höz. Csak annyiban különbözik, hogy ez sokkal kisebb, köny- nyebb, a szűk és alacsony vágatokban, fejtésekben köny- nyebb vele dolgozni. Súlya mindössze 6.48 mázsa. Magassága a 60 centit sem éri el. A gépre szerelt kötéldob (csőrlő) segítségével könnyen tudja magát előre vinni a frontfejtésen, nem szükséges a bányában való leszállítása előtt a szétszerelése sem. Kis terjedelme lehetővé teszi, hogy egy csillébe elhelyezve. vigyék a munkahelyre. Az új réselőgép működése és szerkezete egyszerű, kezelése könnyebb és teljesítménye az előzetes számítások szerint 30—35 százalékkal nagyobb Kormányzatunk évről évre minőségi vetőmaggal siet termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink segítségére. Azonban a minőségi vetőmag felhasználása szintén eredménytelen marad, ha a talajt előzőleg nem töltjük meg tápanyagokkal. A minőségi, magasértékű vetőmagnak tápanyagszükségletei is magasabbak az átlagnál, ha pedig ezt a szükségletet nem tudjuk biztosítani, megfelelő eredmény nem érhető el. Itt ugyanaz a helyzet, mint az állatoknál. Ha egy kiváló tenyésztésű, nagyhozamú tehén nem kap elegendő minőségileg magas értékű takarmányt, teljes csődöt fog mondani. A rossz takarmányozás esetén rövid időn belül a teljesítőképessége kisebb lesz, mint a szűkös takarmányozáshoz szokott hazai állatoké. A műtrágya használata ez év tavaszán a termelőszövetkezeteknél és dolgozó parasztjainknál ugrásszerűen emelkedett. Szécsényen 300. Pilinyben 269. a palotási Május 1., a nagykereszttúri Petőfi, a bocsárlapujtői Uj Barázdában, tsz-eknél 100 kh számra végeztek fejtrágyázást nitrogén műtrágyával. Győri János bence 13 holdas ságújfalusi dolgozó paraszt 55P forint értékű műtrágyát vásárolt. Mi az oka ennek az ugrásszerű műtrágyahasználatnak? Termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink kiszámolták: a 2 kh-ra való 96.40 forint értémint a Szuliván-típusú réselőé. A napokban nagy öröm érte a gép alkotóját. Az országos szénbányászati újítási ankéton — melyet a közelmúltban tartottak meg — kísérletezés alá bocsátották a réselőgépet a Mizserfai Vállalat Pálhegy I. üzemében. A próbán kitűnően működött a gép és az ankét részvevői: mérnökök, technikusok, újítási megbízottak elismeréssel nyilatkoztak az „újszülöttről“. A sorozatgyártásig azonban még az szükséges, hogy 200 órán át frontfejtésen dolgoztassák az új réseiét. Ez- idő alatt alaposan megfigyelik a gépet, hogy működése közben esetleges előforduló hibákat még a sorozatgyártás megkezdése előtt kijavítsák. Az újfajta réselőgép hamarosan megkezdi munkáját az Ózdi Szénbányászati Tröszt farkas- lyuki üzemének kísérleti frontfejtésén. kű egy mázsa pétiső használata legkevesebb 3—4 mázsával több termést hoz és ez csak 250 forintos árat számítva 750—1000 forintos többlet jö- vedelmet jelent, ami fedezi a műtrágya kiadást. Sajnos azonban ezen a téren még súlyos hiányosságok vannak. A szuperfoszfát, kálisó alkalmazását teljesen elhanyagolták, pedig a szuperfoszfátot az összes tavaszi kalászosoknál, kapásnövényeknél, szántóföldi takarmányoknál, réteknél, legelőknél, a kálisót pedig különösen a burgonyánál és a kerti növényeknél igen előnyösen lehet felhasználni. Ezen műtrágyákból Romhány, Nagyoroszi, Magyarnándor. Balassagyarmat, Zagyvapál- falva és még sok más földművesszövetkezet raktárában 63 forintos árban megfelelő mennyiség áll a dolgozók rendelkezésére. Szuperfoszfát szántóföldi takarmányterületeken, réteken, legelőkön való felhasználásával állatainkat foszforsavbar. gazdag takarmányokhoz tudnánk juttatni, amely növekedésükhöz elengedhetetlenül szükséges. Mindez azt mutatja, hogy az új gépek, jobb tenyészállatok kiváló minőségű vetőmagvak beszerzése jobb vetésforgó, valamint talajaink szervestrágyával való célszerű ellátása csak akkor gazdaságos, ha ezt megelőzően kellő mennyiségű műtrágyát használunk fel. Gömöri Henrik megyei agronómus A felszabadulás után országunk rohamos fejlődésnek indult mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar terén. Nagyarányú országépítésünk alapja a széntermelés volt, amelv bázisul szolgált és szolgál építő munkánkban. Az új kormányprogramm megjelenése után, amikor a könnyűipar, a mezőgazdaság fejlesztése jelentős helyet kapott, nem csökkent a szénbányászat szerepe, mert ahhoz, hogy több lakást, melegebb otthont, több ruhát, háztartási cikkeket lehessen a dolgozók számára biztosítani, továbbra is sok és jóminőségű szénre van szükség. Szénbányászatunk és ezen belül a nógrádi szénmedence ezidáig eleget tudott tenni a népgazdaság által ráhárított kötelességeknek. Széntermelésünk alakulása napjainkban azt igazolja, hogy hős bányászaink elegendő szenet termelnek a népgazdaság számára és teljesítik termelési tervüket. A termelési terv teljesítése mellett azonban most már egyre nagyobb gondot kell fordítani a széntermelés gazdaságosságára is. A szén- termelés gazdaságos alakulásának legfontosabb mutatószáma a teljesítmény és az egv főre eső termelékenység. A nógrádi medencében a teljesítmény a felszabadulás utáni években számottevően emelkedett. Dolgozóink munkahelyei. teljesítménye az elmúlt 8 év alatt 32 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben is említésreméltó teliesít- ményemeikedés tapasztalható. A kormányprogramm a szénbányászat fontos feladatává tette, hogy a jövőben még több szenet adjon. Hogy ezt dolgozóink megértették, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormányprogramm megjelenése után medencénkben a teliesítmény további 3 7 százalékkal emelkedett. EMien jelentős r>''7» van a ménkesi. a mizserfai és a bribes! Vállalatok dol^zői ió munkájának. Egyes vállalatoknál azonban a teljesítmény nem emelkedik, hanem időről- időre csökken. Ezek közé tartoznak a kis*erenyei és a zagyvái vállalatok. Az elmúlt két hónapban azonban a teljesítmények további emelkedésében törés következett be. A teljesítmény eredményei most már több hónanon keresztül nem fejlődnek. pedig országunk egyre több és jobb szedet vár a nógrádi bá.nvászoktól is. Ho«v szénbányászaink termelését tovább tudjuk fokozni mint minden iparban, fel kell használjuk a technika fejlődésit és annak vívmányait. Ezért üzemeink evvik i-rrfnntosabb feladata a közeljövőben. hogy megkeressék a lehetőséget a tömegtermelő munkahelyek, frontfejtések és csoportos kamrafejtések telepítésére. Meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló medencénkben és a lehetőségeket egváltalán nem használtuk ki. Főmérnökeink ás üzemvezető5 nk egy része nem szívesen foglalkozik azzal, hogy a kényelmesebb, kevesebb gondot jelentő, de szétszórt, gazdaságtalan kis munkahelyek helyett koncentráltabb. nagyobb teljesítménnyel dolgozó, de valamivel több törődést igénylő frontfejtéseket, vagy kamra- fejtéseket állítsanak üzembe. A tömegtermelő munkahelyeknek az az előnyük is meg van. hogy könnyebben ellenőrizhetők és sokkal könnyebben, kevesebb géppel, tehát kisebb költséggel gépesíthetők. Kézzelfoghatóan igazolja üzemeink közül a tömegtermelő munkahelyek előnyeit a tiri- besi-akna. ahol az üzem csaknem egész termelését egy frontfejtésből termeli ki, a Kossuth-lejtősakna, ahol a termelés jelentékeny része csoportos kamrafejtésekből, Kártyás-'skn*’. ahol az elvágásokon kívül frontfejtésekből termelik ki az üzem teljes termelését. Helyes irányba terelődik a bányműveletek irányítása a kisterenyei vállalatnál is, ahol a mostoha körülmények mellett is egyre több frontfejtést igyekeznek a termelés szolgálatába állítani. Viszont ennek ellenkezőjét tapasztalhatjuk a mátranováki és mizserfai vállalatok vezetőinél. Mátranovákon a jól bevált frontfejtések helyett kamrafejtéseket akarnak az üzemvezetők beállítani. Mi- zserfán, ahol minden lehetősége meg volna a csoportos kamrafejtések tömeges alkalmazásának, ugyancsak szívesebben dolgoztatják a bányászokat a gazdaságtalaoabb, kisebb teljesítményű, szétszórt kamrafejtésekben. A teljesítmény alakulásának egyik igen fontos tényezője a munkafolyamatok gépesítése. A gépesítésnek elsősorban a legnehezebb munkát igénylő jövesztés és szállítás munkáját kell megkönnyítenie, hogy ezáltal a dolgozók teljesítménye arányosan emeikedhessék. A munkahelyi szállítás gépesítésének teljesítményt fokozó hatását igazolja Kossuth- lejtősakna példa ja,‘ahol mintegy 40 százalékkal magasabb a dolgozók munkahelyi teljesítménye, mint a hasonló munkahelyeken és munkakörülmények között dolgozó egyéb üzemeknél. A bányák gépesítésének teljesítményt emelő hatása azonban csak abban az esetben jelentkezik, ha a gépeket az üzem dolgozói szeretik és ennek megfelelően keliő gondot fordítanak azok jó karbantartására. Ellenkező esetben, az előírt megelőző karbantartás elmulasztása esetén csak gátlói lesznek a termelésnek. Példa erre a kányási- akna, ahol a modernül berendezett frontfejtésekből a joggal elvárt termelést a gépek gyakori meghibásodása miatt nem tudják kiadni. A gyakori géphibásodásnak pedig nem az az oka, ahogv azt az üzem műszaki vezetői hangoztat iák, hogy a gébek rósz- szak, hanem az a körülmény, hogy a gének karbantartására, javítására, helyes szerelésére igen kevés gondot fordítanak. Nem különb a helyzet a mizserfai Pálhegy II-lejtős- aknában sem, ahol alig múlik el nap komoly termeléskiesést jelentő hibásodás nélkül. Sokkal szebb termelési eredményeket tudna felmutatni a nagybátonyi Kossuth-akna is. ha az üzem vezetői és iparosok lelkesedéssel, s jobb munkával foglalkoznának az üzembe nagyszámba beéoített gépek karbantartásával és javításával. A teljesítmény növekedését nagy mértékben befolyásolja a munkaerővel történő helyes gazdálkodás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind a termeiő munkahelyeken, mind pedig a kiszolgáló munkahelyeken olyan számú dolgozót alkalmazzunk, amely ott a legeazdaságosab- ban tudja munkáját elvégezni. Ennek magvalósulása azonban az üzemek műszaki vezetőitől azt követeli meg, hogy napról napra figyelemmel kísérjék a munkahelyek helyes munkásbeosztását. Az üzemek műszaki vezetői és középkáderei ezzel az igen fontos feladattal gyakran nem olyan lelkiismeretesen foglalkoznak, mint ahogyan az a termelés érdekében feltétlenül szükséges lenne. A munkaerőgazdól- kodás egyik igen fontos kívánalma az is, hogy mindenkit olyan munka elvégzésére osz- szanak be. amely szellemi és fizikai rátermettségének leginkább megfelel. A termelés és a teljesítmény növekedésének medencénkben számottevő hátráltatója az a körülmény, hogy külszíni szállító- és osztályozóberendezéseink időnként túlterheltek. A külszíni üzemek túlterhelésének megakadályozására a termelés további fokozásának biztosítására már a közel lövőben feltétlenül komoly lépéseket kell tegyünk az egyenletes termelés megvalósítása érdekében. El kell érjük végre azt, hogy egy üzemben ne minden csapat egyszerre robbantson és akarjon szállítani, hanem ezt a munkát bányamezőnként, időben eltolva végezzék el. Ezzel megszüntetjük azt a jelenleg fennálló helyzetet, hogy mozdonyaink, csilléink, osz- tályozóink jelentős része a munkaidő egy részében kihasználatlanul áll, a másik részében túlterhelés következtében meghibásodik és feladatát nem tudja elvégezni. Termelésünk egyik fontos rugója az elmúlt időben és a következő időben is, a munkaverseny volt és kell legyen. Nagy gondot kell fordítsunk arra, hogy a munkaversenyt érdekessé, változatossá tegyük. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a munkaverseny egyedüli témája a terven- felüli többtermelés legyen. A kongresszusi verseny kezdetén medencénk legjobb sztahanovistái elindították az egyesülés mozgalmat. A mozgalom terén egyes üzemek — mint a mátranováki, mizserfai, tiribesi és rónai — kiváló eredményeket értek el. Másutt, mint Kisterenyén, Kányáson, Nagybátonyban a műszaki és fizikai dolgozók alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztak ennek a mozgalomnak eredményes kiszélesítésével. A munkaverseny terén a jövőben fokozottabb munkát kell végezni és versenyt kell indítani például az osztályozóüzemek egyes harmadai között, a frontfejtések, csoportos kamrafejtések, elővájások és feltárások munkahelyei között. Feltétlenül jó eredményt hozna egy, a csillétől- tés emelésére vonatkozó munkaverseny kifejlesztése is. Az üzemek gazdaságos működésének igen fontos mutatója az egy főre eső termelési érték, amely az egy fő által kitermelt termék értékét mutálja,.. Ennek, .alakulását elsősorban a teljesítmény, másodsorban pedig a termelés minősége befolyásolja. Az egész medencében feladatul tűztük ki a gyengébb minőségű szén helyett a jobbminőségű szén termelését. Ennek érdekében Mizserfán több helyen feltártuk a jobbminőségű egyes telepeket, a mátranováki vállalatnál pedig megszüntettük az igen rosszminőségű szenet termelő Alkotmány I. lejtősaknát. A minőség javítása érdekében az egész medencében sürgősen meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet. A szén minőségének megjavítását már a munkahelyeken kell kezdeni a robbantási munka észszerű elvégzésével, a munkahelyi válogatás bevezetésével. Ezzel eredményesebbé tudjuk termi az osztályozó- minőség- javító munkáját is. Az osztályozókon szigorúan be kell tartsuk az előírt palaválogató létszámot és azok munkáját fokozott mértékben kell ellenőriznünk. A teljesítmény és a termelékenység megjavításának fenntebb felsorolt módjai azok, amelyek terén mind műszaki, mind pedig fizikai dolgozóink igen sokat tehetnek az ország szénellátásának mennyiségi és minőségi téren való megjavításában. A nógrádi szénmedence dolgozói minden időben megértették azt, hogy milyen fontos szerepet visznek az ország gazdasági életében. Eddigi munkájuk alapján joggal várhatjuk azt, hogy a termelés mennyiségének és minőségének javítása terén a jövőben is támaszai lesznek népgazdaságunknak, a kormányprogramm végrehajtásának. Á feladatok végrehajtása egvben dolgozó népünk jólétének emeléséhez is hozzájárul, szerves része a pártunk III. kongresszusa tiszteletére, a kongresszusi zászló elnyeréséért folyó versenynek. Kusnyér Zoltán a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki igazgatója Mtasswtííljunh wntitrágytít
