Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-24 / 32. szám
2 SZABAD AÓGR'ÍD 1954 április 24. Eredmények és feladatok a kongresszusi versenyben A párt II. kongresszusa óta alig volt példa arra, hogy ilyen nagyarányú verseny bontakozott ki, mint most a III. párt- kongresszus tiszteletére. Szám- szerűségét ítélve akár az ipart, akár a mezőgazdaságot nézzük. jelentős eredmények születtek. A pártszervezetek, a szakszervezet szorgalmas mun. kájának eredményeképpen az üzemekben a dolgozók többsége tett vállalást a kongresz szus tiszteletére. De falun is az eddiginél sokkal többen léDtek egymással versenybe, amelynek eredménye különösen a tavaszi munkák elvégzésénél mutatkozott meg. Az iparban akár a gyárakat, vagy a bányát nézzük, a kongresz- szusi verseny eddigi szakaszában is sok kiváló teljesítmény született. A vállalást tett dolgozók többsége teljesítette felajánlását, különösen a gyárüzemeknél és már igen sok újabb vállalást tettek. Igen sok helyen az üzemek vezetői és a pártszervezetek helyes előrelátása folytán az újabb vállalások, első sorban a tervlemaradás behozására irányulnak. Az Acélárugyárban, de más üzemekben, számtalan vállalás történt, amelyben megfogadták, hogy május 1-ig, illetve a kongresszusig pótolják a lemaradást. Az eredményekhez tartozik, hogy széles teret hódított a megye bányászai között a kongresszusi versenyben született egyesülés mozgalom, amelyhez eddig több mint 2500 bányász csatlakozott. A bányavállalatok köz a megyei vártbizottság kongresszusi versenyzászlójának elnyeréséhez legközelebb jelenleg a Mizserfai Szénbányák Vállalat áll. A vasas üzemek között a Zagyvapálfalvi Bá- nyagépgyár, az építőiparban a 63/6. vállalat áll az első helyen. A mezőgazdaságban, a begyűjtési terv teljesítésében a salgótarjáni járás vezet, második a balassagyarmati és a sereghajtó, utolsó ezen a téren a szécsényi járás. A községek közötti versenyben példás eredményt ért el a már hosszabb idő óta élenjáró Nádújfalu. A négyhavi beadási tervét sertésből 350, vágómarhából 165, baromfiból 490. tejből 89, tojásból 159 százalékra teljesítette. A második helyen van Szügy, a harmadik helyen Szécsény község, ahol szintén kiváló eredmények születtek. A termelőszövetkezetek között első helyen az erdőtarcsai Szabadság tsz halad, második a szurdokpüspöki Béke termelő- szövetkezet. Ezek a kiragadott példák is mutatják, hogy az üzemek, bányák dologzói, a tsz-ek, gépállomások munkásai, de nem kevésbbé megyénk öntud u is dolgozó parasztjai között mélv visszhangra talált a pártfelhívás. hogy jobb és eredményesebb munkával, az állnm iránti kötelességek pontos i ei- jesítésével készüljenek pártunk III. kongresszusára és ezzel is segítsék elő az egész n -o életét jobbátevő kormány- programm eredményes végrehajtását. Éppen ezért különösen furcsa, hogy az utóbbi hónapokban máris i«en nagy lemaradás van a legfontosabb területeken, például a széntermelés tervének,' vagy a falun a beadás és adófizetés teljesítésében. Igaz, hogy a bányánál a terv teljesítését gátolta az a súlyos mulasztás, melyet a szénbányák vezetői a feltárási és fenntartási tervek nemteljesítésével elkövettek. Az el. múlt negyedévben nem kevesebb. mint 30—35 százalék lemaradás van e tekintetben. A hibákat a tröszt és a vállalatok vezetői még tetőzik azzal, hogy nem állanak ki nyíltan és nem mondják meg a dolgozóknak; a hibát ők követték el, például az új bérezési rendszer helytelen magyarázásával és alkalmazásával. Ezek a hibák arra is mutatnak, hogy rendkívül gyenge ai üzemeknél a termelés pártellenőrzése, valamint a tervek és vállalások teljesítése érdekében végzett politikai felvilágosítómunka. A bajok fő forrósa — nem kétséges — ezekből származik. A pártszervezetek vezetőségei még sok helyen nem értik a termelés pártellenőrzésének a lényegét, legtöbb helyen azt csak az igazgatók, az aknavezetők beszámoltatásában látják, bár egy sor helyen még ezt sem csinálják. Nem értik azt. hogy a tömegek véleményének meghallgatása, hangulatának állandó tanulmányozása. a problémáikra való válaszadás nélkülözhetetlen része a párt ellenőrző és irányító munkájának. Ezekből is adódik, hogy nagyon alacsony színvonalon folyik a tervek és vállalások teljesítése, a hibák, a nehézségek leküzdése érdekében a politikai felvilágosítómunka. A gyenge agitáció következtében nem tud megfelelően kibontakozni a dolgozók versenylendülete. vetélkedése. Ennek okát a kongresszusi agitáció tartalmában, érvszegénységében kell keresni. Az üzemekben az agitációt sok helyen elcsépelt, frázisszerű jelszavak hangoztatása helyettesíti. amelynek alig van mozgósító ereje. A fő feladat itt az. hogy a kongresszusi agitáció tartalmának és érvelésének megjavításával adjanak a oártszervezetek segítséget a népnevelőknek. A fő dolog 'tt annak a helyes és reális jelszónak az érvényesítése, hogy 2 kongresszusig behozni a meglévő lemaradást. Ennek érdekében igen fontos, hogy az eddigieknél sokkal jobban megértessük a dolgozókkal a pártkongresszus ösz- szehívásának jelentőségét. Ma sok vezető van az üzemeknél. akik úgy gondolják, ha őelőttük természetes például az, hogy a tervek teljesítése, a jobb minőségű munka nélkül az életszínvonal emelése csak üres frázist jelent, akkor azt például minőén bányász érti és tudja. Ezek a vezetők nagyon tévednek, mert a dolgozó tömegeket nem elég egyszer meggyőzni a párt és a kormány politikájának helyességéről, hanem minden újabb feladatnál újra és újra meg kell őket győzni. így van ez a kongresz- SíUs összehívása jelentőségének megértetésével is. Itt azt kell megmagyarázni, hogy a kongresszus összehívása nem cgj szerűen egynéhányszáz párttag tanácskozását jelenti, hanem itt sokkal többről van szó. A kongresszus azt jelenti, hogy ott olyan határozatok születnek, amelyek meggyorsítják, elősegíti a nép életszínvonala emelését meghatározó júniusi határozat végrehajtását. Az új szakasz politikája igen népszerű a tömegek eiőtt. A nép életszínvonalának emelése, a dolgozók igényeinek fokozott kielégítése olyan jelszó, amit minden dolgozó ember magáének érez. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegek megértsék a kongresszus tiszteletére indított verseny jelentőségét, az szükséges, hogy maguk a pártét gazdasági vezetők nagyobb szeretettel és többet beszéljenek a kongresszusi versenyről. A becsületes pártonkívüli dolgozók is nagyra értékelik a kongresszus összehívását. Fokozottabban így van és így kell lenni a párttagoknál. A pa; ttagok helytállása, példamutatása a munkaversenyben már fél győzelmet jelent. A becsületes pártonkívüü dolgozók még sohasem hagyták estiben a pártot, még mindig szívvel és lélekkel követték és a kommunistákon múlik, hogy -z jövőben is így legyen. A kongresszusi versenyagi- tació másik fontos feladata 1 minőség javítása érdekében folyó munka. A kormányprogramm jó végrehajtása egyszerűen megköveteli. hogy iparunk minden területén jobb minőségű árut, t< rrrelvényt adjon a dolgozóknak. Ez. ha lehet mondani, különösen vonatkozik a bányászatra. mivel ha az alapanyag. a szén termelésénél nem tudjuk a minőséget javí- j nn ez nehezíteni fogja vég4g I 3 jobb és az olcsóbb áruk tér- | r> e'ését. A népnevelők mondják el: a bányász is joggal el-1 varja, hogy jobb minőségű élelmet, ruhát, cipőt tudjon vásárolni a családnak, aztán meg azért sem lelkesedik na- svt n. ha véletlenül palás szénből kapja meg szénjárandóságát. Ebből következik, hogy a több minőségű és olcsóbb közszükségleti cikkek termeléséhez jobb és olcsóbb szénre van szükség, meg a lakások fűtéséhez is szén. nem pedig pala kell. Csak egy példát erre: az elmúlt negyedév egy hó- rvpjában 6,5 százalékos pala- tartalom mellett 1300 vagon ki vet adtak el a nógrádi bányászok államunknak szén helyért. Ha az önköltségi árat nézzük, több mint másfélmillió forintot fizetett ki államunk a bányászoknak a szénnek elkeresztelt kőmennyiségé11. Agitációnk fontos feladata a mennyiségi és a minőségi vállalások teljesítése mellett a versenyzők és a verseny eredményeinek népszerűsítése. Igen sok hiba van ezen a téren. pedig aki versenyez, tudni akarja — üzemben és falun egyaránt — megelőzte-e versenytársát, aki jó eredményt ér el a versenyben az elvárja, hogy azt elismerjék, hogy az üzem. a járás, vagy a megye megismerje nevét, eredményeit. Sajnos, ezt igen sok helyen nem teszik, törne gével lehetne erre példát felsorolni. Például Margittárón két-három hétig nem cserélik a táblákról a verseny eredményeit, vagy a város főterén lévő, különben szép faliújságon lévő cikkek még ma is az 1953. évi terv végrehajtására „mozgósítanak“. Azokban az üzemekben is, ahol törődnek a verseny értékelésével. ott is legtöbb helyen háttérbe szorul a minőség és a takarékosságra tett vállalás értékelése. Már pedig igen fontos feladat, hogy a százalékos eredmények mellett nyilvántartva és értékelve legyen, hogy ki. milyen tiszta szenet, vagy jóminöségű árut termel, vagy hogyan takarékoskodik a nép vagyonával. Erre igen nagy lehetőség van minden üzemnél, mert annyi a versenytábla, hogy már az összes hirdetményeket azon teszik közzé. Egyes bányáknál ar.nvi tábla van. hogy alig fér a felolvasóba. Csak azokat a valódi célra kell felhasználni, hogy valóban kongresszusi versenytábla legyen. Sokkal jobban fel kell használni erre % célra az üzemi hangoshír adókat, valamint az elmúlt években is igen jól bevált Kulturális rendezvényeket. A kongresszusi versenyagi- táció jó alkalom arra. hogy az elkövetkezendő napokban jobban ismertessük agitációnkban május 1. megünneplésének jelentőségét. Ez újabb lehetőséget nyújt, hogy felszítsuk a dolgozók versenylendületét annak megmagyarázásával, hogy a kiváló munkával való felkészülés hogyan segíti elő az új szakasz feladatának végrehajtását. hogyan erősíti a béka tábort és hogyan ad újabb erőt a mi sikereink, az elnyomott népek harcához. Fon‘os kihangsúlyozni, különösen üzemekben és városokban, hogy a kapitalista országok dolgozói mHyen nehéz életkörülmények között, a reakció minden terrorjával dacolva készülnek e nagy nap megünneplésére. A kongresszusi versenyagi- táciö javitásának előfeltétele, hogy teremtsünk rendet a népnevelőértekezleteknél. kiilö lösen a bányáknál. Több helyen előfordul, hogy hónap )kig nem tájékoztatják a népnevelőket a feladatokról. Itt ^ fc indok az szokott lenni, hogy nem várja meg az értekezleten lévő népnevelőket az autó. Ez azért is különös, mert megvárja őket az autó a termelési értekezleten, a szakszervezeti napon, a pártgvű'.ésen is. Egyről van itt szó! Szakítani azzal a tehetetlenséggel, ami ezen a téren sok helyen megnyilvánul. Biztosítani kell a rendszeres népnevelőértekezleteket. a néonevelük jó félkész! tését és állandó segítését. Ha a kongresszusi versenymozgalmat a falun nézzük azt látjuk, hogy a megyében több mint 10.000 dolgozó paraszt tett felajánlást, örvendetes ennél a versenynél, hogy ezek között igen sok egyénileg’ dolgozó paraszt van különösen a balassagyarmati járásban. Ez az érdeklődés a versenymozgalom iránt a dolgozó parasztok termelési kedvéről, a kormányprogrammba vetett bizalomról, a párt iránti tiszteletről tanúskodik. Mi vei magyarázható mégis, hogy ennek ellenére nagy lemaradás van a beadás és az adófizetés terén. Itt az új szakasz megnemérté- séről van szó, amelyből az összes hibák is következnek, köztük a versenyagitáció elhanyagolása is. Sok helyen az a hibás nézet uralkodik a pártszervezeteknél. hogy a begyűjtéssel, az adófizetéssel való foglalkozás a tanács feladata, hogy nem lehet senkit a kötelezettség teljesítésére felszólítani, mert az zaklatást jelent. Az állami fegyelemről, a kötelezettségek teljesítéséről a vezetők között is az utóbbi időben kevés szó esik. A lazaságra mutat, hogy sok helyen a tanácsok jobban várták a begyűjtési hivatalok megalakulását, mint annakidején várták „Krisztus születését“, hogy végre egy nyűggel kevesebb, a begyűjtéstől is megszabadultak. Az ilyen elvtelen magatartásból adódik, hogy a dolgozó parasztokhoz senki nem szól és egyesek lassan úgy érzik, nem is fontos adót fizetni, teljesíteni a beadást. Nem folyik az agitá- cióban annak megértetése, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséből hozott határozat végrehajtása — amelyet a dolgozó parasztok oly örömmel és lelkesedéssel fogadtak — adófizetés. a beadás pontos teljesítése nélkül lehetetlen. A népnevelők mondják el: mit szólnának azok a dolgozó parasztok, akik sertésbeadási kötelezettségüket csak ez év decemberében akarják teljesíteni, ha például a ruhaipar csak az utolsó negyedévben termelne, ha sót, vagy cukrot, vagy mezőgazda- sági eszközöket, meszet, cementet, vagy építőanyagot csak decemberben kapnának. Kormányunk a hús és zsír árának leszállításánál joggal számított a dolgozó parasztok kötelességérzetére, arra, hogy a dolgozó parasztok örömmel élnek azokkal a lehetőségekkel kedvezményekkel, amelyet például a sertésbeadásnál kukoricából kap a dolgozó paraszt. Amelyik dolgozó paraszt megismeri ezeket az előnyöket, az él is vele s idejében teljesíti beadását. Ezt számtalan példa bizonyítja, számtalan dolgozó paraszt van a megyében, aki idejében teljesítette sertésbeadását és ezzel eleget tett kukoricabeadási kötelezettségének is, mert annyi kukoricabeadási kedvezményt kapott utána, amennyi a kukorica beadása lett volna. A falusi politikai munkának sokkal jobban kell irányulni a munkás-paraszt szövetségen alapuló állam megváltozott jellegének megmagyarázására, hogy a nép államának erősítése a dolgozó parasztnak is érdeke, másrészt annak a megmagyarázása, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítése törvény, amelynek elmulasztása felelősségrevonást von maga után. Elterjedt hangulattá vált, hogy az jár jól, aki nem teljesíti kötelezettségét — mondván — „úgyis elengedik“. A népnevelőmunka mellett az állam iránti kötelezettségek teljesítésénél fontos feltétel a becsületes, kötelezettségüket teljesítő dolgozó parasztok megnyerése, a hanyagok, a nemteljesítők ellen. A falu becsületes többségének hangulatát kell a hanyagok, a lusták ellen fordítani. Az a régi jel szó, hogy alakítsunk ki olyan légkört, amelyben szégyen és ^valázat az állam iránti kötelezettség nemteljesítése — ma is érvényes. A becsületes dolgozó parasztok elítélik és nem szeretik a hanyagokat, akik kibújnak kötelezettségeik alól. A beadás és az adófizetés nemteljesítésében élen járnak a kulákok, tőlük indulnak ki az állami fegyelmet rontó különböző rémhírek. A kulák osztálybékét hirdet, arról beszél. hogy „mindnyájan magyarok vagyunk, ne bántsuk egymást, meg aztán Nagy Imre is mondta, hogy nem volt helyes, ahogy a kulákokkal bántak.“ Igyekszik érdekkö zösséget magyarázni a középparasztokkal. hogy még jobban álcázza magát. Éppen ezért szakítani kell azzal s helytelen magat mássá., amely sok falusi pártszervezetnél és funkcionáriusa i! uralkodik, hogy egyszerűen nem vesznek tudomást az ellenségről. A kulák pedig trenden faluban ott van. rémhí e- ket terjeszt, nem fizet adót, nem teljesíti a beadást, vagy szabotálja a mezőgazdasági munkát. Ezért a kulákot leleplező agitációs munkában e népellenes magatartásuk mellett fel kell idézni az »lmult évek és a felszabadulás élj ti időkben folytatott tevékenységüket, amikor igen sok do1 gozó parasztnak keserítették meg a: életét. E mellett nyiltan meg kell mondani, hogy a zakla:ás megszüntetése nem a nép t1- lenségeire vonatkozik, nem vonatkozik arra, aki szabjak nem vonatkozik arra, aki le rúgja az állam törvényeit, vagy ellenséges agitációt végez. Ezzel szemben a törvény teljes szigorával fel kell lépni. A mezőgazdasági területen is a verseny állandósításának alapja a párosverseny, az egyének, a községek ás a különböző szektorok között és annak rendszeres értékelése és nyilvánosságának biztosítása. A falu, a mezőgazdaság területére is vonatkoznak azok a feladatok, amelyeket az üzemeknél elmondottunk. Nem ritka falun sem. hogy a meglévő versenytáblákat a kongresszusi versenyzők n ép szerűsítése helyett mozi és futballmérkőzések meghirdetésére használják. A tanács és falusi pártszervezeteink so trail többet törődjenek azzal, hogy a község apraja-nagyja állandóan ismerje a verseny íÍrását, ki jár az élen, ki m.ir td el ebben a nagy küzdelemben. A járási tanácsok és a oi.’f- bizottságok a járás területén gondoskodjanak arról, hogy a megyei pártbizottság zászlajáért folyó verseny még jobban elősegítse a KV zászlajáért kibontakozott nagy vetélkedés sikerét, hogy a III. pártkongresszus megnyitásának napján Nógrád megye jelenthesse a pártnak: behoztuk a lemaradást, amit vállaltunk, teljesítettük. Nádasdi András a megyei pártbizottság imitációs- és propaganda- osztályának vezetője A Salgótarján! Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében megnyílt a tejivw Rákórzí-út 35. szám alatt (Városi tanáccsal szemben). Forró kávé, tej, tejtermékek konzervek, befőttek, sütemények nagy választékban kaphatók. Május 1-én kiállítás nyílik Mikszáth Kálmán korpácsi házábsn A balassagyarmati Palóc Múzeum és Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum több évig tartó szorgalmas kutatómunkával gyűjtötte össze Nógrád megye nagy szülöttjének, Mikszáth Kálmánnak emlékét őrző különböző használati tárgyait, bútorait, könyveit, hogy a rendelkezésükre álló gazdag anyagból saját környezetében ábrázolja Nógrád megye nagy íróját. Az író lakóhelyén örökítik meg Mikszáthot, a nógrádi embert, aki a palócokat annyira szerette, mint a „Jó palócokéban is írja} „Büszkeséggel szólok palóc véreimről, akik mind oly rebili- sek, királyokat nem tisztelők, mint jómagam“. Mikszáth Hor- pácson akarta öregkorát leélni, azon a vidéken, ahol először tanulta meg a nép ajkán élő meséket, amelyeket írói munkásságában olyan nagy sikerrel tudott felhasználni. Ezen a földön látta meg a társadalmi ellentéteket is, amelyek talán se- holsem voltak olyan nagyok az országban, mint éppen Nóg- rádban. Mikszáth hírneve felé vezető útjának jó részét már megtette, amikor 1905-ben Horpácsra költözött. Itt akart családja környezetében dolgozni és ezért 1908-ban megépítette saját elképzelése szerint a horpá- csi kúriát, amelynek előcsarnokában és egyik szobájában összegyűjtötték Mikszáth egykori berendezési tárgyait. Az előcsarnokban fényképek. illusztrációk, feliratok emlékeztetnek Mikszátbra. Egykori dolgozószobájában pedig bútorai, könyvei, emléktárgyai vannak elhelyezve. Az állandójellegű kiállítást május 1-én nyitják meg. A megnyitóünnepség egyik érdekessége lesz, hogy résztvesz- nek és elmondják emlékeiket azok az idős horpácsi dolgozó parasztok, akik naponta találkoztak és beszélgettek Mikszáth Kálmánnal, a palóc nép nagy írójával. Szépítsék meg Balassagyarmatot is! Q/zámos városunkban par* ^ kosítanak, tereket építenek, tisztítják az út mentén lévő virágoskerteket, a ligetekben lévő fákat stb. Nem ez tapasztalható azonban Balassagyarmat városában, ahol igen kevés gondot fordítanak a város szépítésére, a parkok rendbentartására. A balassagyarmati liget takari- tatlan, papírdarabok, szaraz gallyak hevernek jobbra-balra, a gyenge fű pedig a gaz közt próbál fejlődni, utat törni magának a világosság felé. A rendetlenség azonban nemcsak a város ligetében, hanem a mellékutcákon és Fő-utcán is megtalálható. Az elmúlt héten is a Fő-utca úgy nézett ki, mintha szeméttel akarná akadályozni a forgalmat. A Palócmúzeum jobb oldalán lévő lépcsőkön ott található a még a tél folyamán odaszórt hamu, ami lehetővé tette annakidején a lépcsőkön a járást-kelést. Erre azonban ma már nincs szükség, s úgy gondolom illő volna, ha végre valaki már letakarítaná. Én úgy látom, hogy ezek a hiányosságok, mulasztások nem megengedhetők és jó lenne, ha minél előbb felfigyelne a városi tanács is ezen hiányosságokra, és azt mielőbb megszüntetné. 1 Murányi László /Omáxáa
