Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-17 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZOBÁD MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 ÁPRILIS 17. Szilárd munkaszervezeteket a termelőszövetkezetekben! A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt évek során mély gyökeret vert megyénk dolgozó parasztjai között. A szövetkezetek bebizonyították életképességüket és vitathatatlanul megmutatták, hogy a termelőszövetkezeti út a dolgozó parasztság további fejemelkedésének, jóléte megteremtésének pártunk és kormányunk által mutatott egyedüli helyes útja. A termelő- szövetkezetek, felhasználva a társasgazdálkodásban rejlő erőt, meghatványozva voltak képesek a csoportba belépett dolgozó parasztok munkaszeretetét, tudását, akaratát érvényesíteni. A közös munkában és a közös harcban összeforrott termelőszövetkezeti parasztság az elmúlt év őszén, amikor harcba indult az ellenség ellen, hogy megvédje szövetkezeteit, még egységesebb, még összekovácsoltabb lett. A termelőszövetkezetek életképességének, a termelékenység magasabb fokának, vagyis a szövetkezetben a jobb élet megteremtésének egyik tényezője, hogy magasabb fokon képesek megszervezni munkájukat. A közös gazdaságban sokkal több lehetősége van az egészséges versengés kialakulásának, a vezetők és a tagság kölcsönös tapasztalatai kicserélésének. Termelőszövetkezeteink bár éltek ezzel a lehetőséggel, de nem eleget, Munkaszervezetük és munkaszervezésük még mindig alacsonyfokú, amely legközvetlenebbül abban jut kifejezésre, hogy termésátlagaik nem érik el a lehetőség által biztosított eredményeket. Még nem látják eléggé világosan minden termelőszövetkezetben a vezetők és a tagok, hogy a jól megszervezett munka magasabb terméshozamban jut kifejezésre. A termelőszövetkezetek vagyona az utóbbi időben alaposan megnövekedett. A berceli Vörös Csillag tsz például kétszer annyi sertést tart, mint két évvel ezelőtt. A nagykeresztúri Petőfi tsz lóállománya másfélszeresére, juh. és baromfiállománya két és félszeresére emelkedett két év alatt. A termelő- szövetkezetek az idén kétszer annyi őszigabona vetést fejtrágyázlak, mint az elmúlt esztendőben. Számos termelőszövetkezet túlteljesítette a tavaszi gabonákból vetéstervét és általában termelőszövetkezeteink időben, jól megművelt földbe vetették a tavaszi kalászosokat. Mindezek azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetekben is megnőtt a termelési kedv. A párt politikája, a kormány programmja méginkább kézzelfoghatóbbá tette számunkra, hogy az állam támogatása mellett elsősorban a szövetkezet vezetőinek és tagjainak munkájától függ, hogy már az idén. mind természetben, mind pénzben több jusson égy munkaegységre, mint tavaly és a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonala, már ebben az. évben a jól gazdálkodó középparasztok életszinvonalávai egy szintre emelkedjék. A megnövekedett vagyon kezelése, a növények és állatok gondosabb, korszerűbb nevelése azonban több munkát igényel, tehát magasabbíokú munkaszervezést. Minden termelőszövetkezetnek, a szövetkezet minden egyes tagjának egyéni érdeke is, hogy a kukoricát az idén háromszor-négyszer kapálják meg, hogy az állatállományt a korszerű zootechnikai követelményeknek megfelelően neveljék. A palotási Május 1 tsz-ben az elmúlt évek során már szépen kialakult a brigádok és munkacsapatok szervezete. Az idén már kikarózták a cukorrépa vetésterületét, felosztották a területet egyénekre. A brigádszervezetek kialakulásánál sok szövetkezetben még baj van. Nem egy helyen az egvenlősdit helyezik előtérbe, „bandában“ dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben nem növekszik az egyes tagok felelősségérzete, végzett munkájáért. Mások pedig — jogosan — becsapva érzik magukat. A brigádok megszervezése, a munkacsapatok kialakítása, a földterület kiosztása elsősorban jelenti azt, hogy kibontakozhat az egyes csoporttagok aktivitása és a helyesebb munkamódszerrel dolgozók példát mutathatnak a csoport többi tagjainak is. Ugyanakkor ez megfelel a dolgozó parasztság igazságérzetének is, mert, aki jobban végzi munkáját, aki többet termel, az ennek megfelelően magasabb részesedést kap a közös vagyonból. A helyes munkaszervezés a jobbminőségű munka előfeltételeit is megteremti, mert csak ilyenkor áll módjában a termelőszövetkezet vezetőségének megdicsérni azokat, akik gondosan végzik a rájukbízott feladatot és felelősségre vonni a hanyagokat. Az elmúlt évben a pilinyi termelőszövetkezetben kimérték ugyan a kukoricavetés területét. Egyes tagok jó munkát végeztek, ott termett is kukorica. Mások viszont elhanyagolták a növény- ápolást és ott csak csalamádé lett. Persze itt aztán hiba volt, hogy elmaradt a vezetőség részéről a felelősségrevonás. A helyes munkaszervezés kialakítása, nem utolsó sorban lehetőséget nyújt arra is, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a brigádok, munkacsapatok vezetésével jólképzett szakembereket, középparasztokat, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben gazdag tapasztalattal bíró csoporttagokat bízzon meg. A kimért földterület pedig arra ösztönzi a szövetkezet tagját, hogy családját is bevonja annak művelésébe, ápolásába, mert tudja, hogy ez az ő egyéni érdeke is. A tsz-ek megszilárdításának nagy hajtóereje, ha növelik a tagok anyagi érdekeltségét. Ezért a helyes munkaszervezés megkívánja, hogy pontosan és maradéktalanul vezessék az egyes szövetkezeti tagok munkaegységeinek számát. A szövetkezet vezetősége a prémiumrendszer megvalósításával is érdekelté tudja tenni a tagságot a minél nagyobb terméshozam elérésében. A mezőgazdaságban közeleg a növényápolás ideje és ez még csak inkább sürgeti, hogy a termelőszövetkezetekben alakítsák ki és szilárdítsák meg a brigádokat, munkacsapatokat. A vezető szervek éppen ezért fordítsanak kellő figyelmet a termelőszövetkezetek munkaszervezésének problémáira. Elsősorban a gyengébb szövetkezeteknek nyújtsanak fokozottabb támogatást. A járási tanácsok és a járási pártbizottságok munkáját, többek között az is méri, milyenek a területükön lévő tsz-ek. A helyes munkaszervezet kialakítása a tsz-ekben, egyben harc a fegyelem megszilárdításáért, a szervezett, magas színvonalon dolgozó nagyüzemi gazdálkodás kialakításáért. A tsz-ek vezetői e feladatok végrehajtásában mindig találkoznak a szövetkezet becsületes, harcos tagjainak helyeslésével és támogatásával. Velük együtt, az ő támogatásukkal teremtsenek rendet szövetkezetük munkaszervezetében! Tudományos diákköri konferencia Csütörtökön megkezdődött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézete tudományos diákköreinek a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére rendezett háromnapos konferenciája. A megnyitóbeszédet Kassai Géza elvtárs, az intézet igazgatója tartotta meg. Ezután Nagy Emil, Földi Pál és Dtídás István, a filozófiai diákkör tágjai tartottak előadást. Ezzel a konferencia első napja véget ért. í Kötélpálya készül a tiribesi bányaüzemtől a nagybátonyi szénosz- ttályozóig, amely meggyorsítja a szén szállítását. Képünkön a tiri- jbesi kötéiypálya feladóállomásának építését láthatjuk. Az állomás még ebben az évben megkezdi munkáját. A PÁRTKONGRESSZUSRA KÉSZÜL MEGYÉNK Következetesebb harcot az első negyedévi adósságok törlesztéséért Megyénk területén több vállalat az első negyedévben nem teljesítette termelési tervét. Adósságukkal nehezítették a kormányprogramnak azt a célkitűzését, amely a dolgozók életszínvonalának fokozását határozza meg. A tartozások törlesztése érdekében a vállalatok dolgozói mozgalmat indítottak. Fogadalmat tettek, hogy pártunk III. kongresszusáig tartozásukat törlesztik. a salgótarjáni acélárugyár vállalatvezetősége a párt- és szakszervezettel egyetértésben az első negyedévi lemaradások pótlására április 9-én felhívással fordult a dolgozókhoz. Gyárrészlegenként megállapították az áruk mennyiségét, melyet naponként elő kell állítani az április havi és a május 24-ig eső tervük teljesítése mellett. A verseny győztesének célprémiumot tűztek ki. A dolgozók a felhívást elfogadták és április Zabari jelentés Minden munkát idejében, határidőre végeznek el a zabari állami gazdaságban. így 120 kh tavaszi kalászost. 85 kh pillangóst, 15 kh takarmányrépát és a korai takarmánykeverékeket már elvetették. Figyelemmel kísérik az őszi vetések fejlődését is. 360 kh őszi vetésen a felfagyás ellen hengerezést végeztek, továbbá erre a területre kh-kónt 30 kg ammóniát és 45 kg pétisó műtrágyát szórtak ki. A gyengébben fejlett részeken még a fogasolás előtt újabb 20 kg pétisót szórnak ki. A nagyobb takarmánytermelés elérése érdekében az évelő pillangósnövényeket fogasolják. A pillangósok 80 százalékán már elvégezték a fogasolást. Fogasolással megőrzik a talajba beszivárgott téli nedvességet és azt a növényzetnek a nyári, szárazabb időre tartalékolják. Április 10-ig 86.3 százalékra teljesítette tavaszi tervét a moharai gépállomás A mohorai gépállomás tavaszi terve 1156 normálhold. Ebből teljesített 993 normálholdat. Két traktorosbrigád túlteljesítette tavaszi tervét, Ba- ráth István brigádja 115.8, Kiss Józsefé pedig 107.9 százalékra. Baráth István brigád ja 91, míg Kiss József brigádja 96 százalékos üzemanyagfogyasztással dolgozott. 9-én elindult a harc a lemaradás behozásáért. Az április havi és a május 24-ig eső terv, s a lemaradás teljesítésében a gyárrészlegek a következő eredményeket érték el: 1. gazdasági üzem 93,9% 2. hideghengermű 93.5% 3. huzalmű 90,2% 4. öntödék 88 % A Salgótarjáni Acélárugyár április 13-ig 90,6 százalékos eredményt ért el. a nógrádi szénmedence BÄNYÄSZAI is tervük túlteljesítését fogadták meg a III. pártkongresszus tiszteletére. Az első negyedévben több vállalat adósságot szerzett, így Zagyva 4831, Kisterenye 1829. Kányás 8336, Nagybátony 7087 tonna szénnel termeltek kevesebbet az év első három hónapjában. Az adósságból ez- idáig még egy vállalat sem törlesztett, sőt a nógrádi szénmedencében 10.913 tonna szénnel termeltek kevesebbet április 15-ig a tervnél. Minden vállalat a második negyedév eddigi szakaszában adósságot szerzett. Április 15-ig Róna 463, Zagyva 1726, Mátranovák 1942, Mi- zserfa 406, Kisterenye 1208, Ménkes 982, Kányás 3383. Tiri- bes 428, Nagybátony 759 tonnával termelt kevesebbet. Az adott szó valóraváltása, a tartozás törlesztése egyre inkább azt követeli a nógrádi bányászoktól, hogy keményebb harcot folytassanak. Talán eddig sohasem volt olyan nagy szükség a párt, szakszervezet és műszaki vezetők együttműködésére, mint most van. Irányítsák, vezessék a bányászokat kötelességük teljesítéséért folytatott harcban. Törekedjenek arra, hogy pártunk III. kongresszusáig vállalt kötelezettségük nek eleget tehessenek. TAVASZI VETÉSEK ÁLLÁSA ÁPRILIS 15-1G I Tavaszárpa: Balassagyarmati járás Salgótarjáni járás Rétsági járás Pásztói járás Szécsényi járás A megyei tanács jelenti: Burgonya: 116,6% Rétsági járás 57 % 110,5% Balassagvarmati járás 50,2% 97,3% Szécsényi járás 36 5% 96 % Pásztói járás 27,6% 87,1% Salgótarjáni járás 22.5% Kukorica vetéstervét a megye csupán 5.5 százalékra teljesítette. Etes jobb a Kisterenyével folyó begyűjtési pórosversenyben (Tudósítónktól.) Etes község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy párof- versenyre hívják Kisterenyét. Kisterenye község elfogadta a kihívást és megindult a nemes versengés a negyedévi begyűjtési terv teljesítéséért. Az etesi községi tanács, a pártszervezet és az állandó bizottság gondosan megszervezték a versenyt és értékelik az eredményeket. Tojásból 292.2, baromfiból 198,3, sertésből 146.9, tejből ped'g 82 százaiéira teljesítette negyedévi tervét a község. Rozgonyi Imre 7 kh dolgozó paraszt a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy évi tojás- és baromfi- beadási kötelezettségének még az első félévben eleget tesz Gondos János 6 kh dolgozó paraszt vállalásának már eleget tett. Tojásból 120, baromf-bol pedig 50 százalékra teljes'tette évi tervét. Pál Tamás 10 kh dolgozó paraszt évi baromfi- és tojásbeadását augusztus 30-ig teljesíti. Eddig tojásból 200, baromfiból pedig 197 százalékra teljesítette vállalását. Pál Jó- zsefné volt tanácstag még most is hátralékban van az elmúlt évről. 72 kg sertéssel, 32 kg baromfival, 32 kg tojással, 96 kg vágómarhával és 452 liter tejjel tartozik az államnak. , Kisterenye erősen lemaradt a versenyben. Még nem é tékelték a negyedévi tervteliesi- tést, a verseny csak papíron maradt. A március 28-i értékelés szerint tojásból 69 baromfiból 62, sertésből 32, tejből 42 és vágómarhából 120 százalék? ra teljesítette tervét a község Újabb fogadalmak a Bányagépgyárban (Tudósítónktól) A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói márciusban 112.8 százalékos teljesítményt értek el. A dolgozók tervteljesítéséhez nagy segítséget nyújtottak a műszaki vezetők, akik fogadalmat tettek a 100 százalékon alul teljesítők patronálására. Vállalásukat teljesítették. Januárban még 32 fő nem érte el a 100 százalékos teljesítményt. Februárban már 17-re, márciusban pedig 12-re csökkent ezeknek a száma. Adorján Henrik főmérnök vállalását teljesítve a kétgépes- rendszer bevezet oz biztosította e műszak altételeket. Ezzel elősegítette Szabó Piroska 258.1 és Barna Józsefné esztergályos 180.1 százalékos tervteljesítését. Dolgozóink az első negyedévben elért eredményeket a második negyedévben még tovább akarják fokozni. Ezt fejezték ki vállalásuk megtételénél is Dolgozóink túlnyomórésze teljesítményének a növelésére, a selejtcsökkentésre tett fogadalmat. így Lórik Bertalan, Mocsári Árpád DlSZ-fiatalok vállalták, hogy a márcisui 120 százalékos átlagteljesítményüket 150 százalékra fokozzák. A termelés növelése érdeké- ben a vállalatvezetőség megfogadta, hogy öt darab régitípusú szíjmeghajtásos eszterga- padot motoros meghajtásra alakítja át. Az eredmények és az intézkedések mellett azonban figyelmet kell fordítanunk a munka- ' fegyelemre is. A termelést to- ' vább növelhetnénk, ha minden 1 dolgozó becsületesen kihasználná a munkaidő minden percét, nem úgy, mint Antal János, aki munkahelyét hosszabb ideig is elhagyja. Hozzá hasonló több van a bányagépgyárban, akik akadályozzák az eredményeink növeléséért folyó küzdelmet és , a kongresszusi versenvzászló. elnyeréséért folyó harcot. A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának megszilárdításáról A minisztertanács nagyjelentőségű határozatban szabályozta a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodását, amelynek megvalósítása a termelő- szövetkezetek megerősödését, a tagok jövedelmének fokozását eredményezi majd. A szövetkezeti gazdálkodás irányítása szempontjából jelentős az a rendelkezés, hogy a termelőszövetkezetek bevételi és kiadási költségvetését — az eddigi naptári év helyett — a zárszámadási időszakkal egyezően november 1-től a következő év október 31-ig terjedő időszakra készítik el. így a termelőszövetkezetek vezetőségének és tagságának módjában lesz a költségvetés megvalósítását ellenőrizni és a tapasztalatokat következő gazdasági év előkészítésénél hasznosítani. A termelőszövetkezetek önállóságának fokozottabb biztosítása érdekében a határozat kimondja, hogy a tsz-ek elsősorban saját eszközeikkel, saját bevételeikből gazdálkodjanak. Ebből teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket, s ebből biztosítsák a tagok részesedését is. A határozat szabályozza a hitelellátás feltételeit is. A szabályozásnak az a célja, hogy a saját lehetőségek teljes felhasználása után, az arra rászoruló termelőszövetkezeteket az állam rövidlejáratú tertnelési hitelekkel, közép- és hosszúlejáratú beruházási hitelekkel segítse. Hitelt indokolt esetben csak olyan termelőszövetkezet kaphat, amely bankszámlával rendelkezik és bevételeit a bankszámlán tartja. A termelőszövetkezeteknek az a kötelességük, hogy fennálló kötelezettségeiket időben, haladéktalanul kiegyenlítsék. Abban az esetben, ha valamelyik termelőszövetkezet kötelezettségeinek nem tenne eleget, kizárólag bírói úton lehet vele szemben eljárni. A határozat intézkedik arról is, hogy a termelőszövetkezeteknek a közgyűlés által arra felhatalmazott vezetőin kívül megrendeléseket senki nt eszközölhessen. A rendelkezés megszegőivel szemben csalás címén eljárást kell indítani. Intézkedik a határozat arról is, hogy a termékeiket értékesítő termelőszövetkezetek követeléseikhez gyorsan, bürokráciamentesen jussanak hozzá. A tsz-ek követelését jogtalanul visszatartó vállalai okkal szemben büntetéspénzt lehet felszámítani, súlyosabb esetekben pedig a termelőszövetkezetek követeléseit nem teljesítők ellen, bűnvádi eljárást kell indítani. A határozat összes egyéb intézkedései is nagy segítséget jelentenek a termelőszövetkezetek számára, elősegítik a termelőszövetkezeti gazdálkodás megerősödését, a közös vagyon, a tagság jövedelmének gyarapodását.