Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-10 / 28. szám
1954 április 10. inn \i> \hrad 3 „Ä második negyedévben eser detrctb tűzhelyet készítünk terven felül“ A munkaverseny néhány tapasztalata a Salgótarjáni Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói pártunk III. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy az első negyedévben a gyár termelési értékét 1,171.000 forinttal növelik, ezzel egyidőben a selejtet 8 százalékról 7 százalékra csökkentik. Nagy küzdelem indult az adott szó valóra- váltásáért brigádok, csoportok, formázok egymást szólították versenyre. Nagy lendülettel küzdöttek kötelezettségük végrehajtásáért, számos gátló körülményt számoltak fel munkájuk közben. Tervüket határidő előtt teljesítették, b termelési értéket 899.000 forinttal növelték, a selejtet pe- tng 7.1 százalékra szorították le. A küzdelem nem záródott la az első negyedév végén. A szocialista vetélkedés egyre nagyobb inéi eteket öltött, s erre alapozva a párt-, szakszervezet, DISZ-szervezet és a vállalat vezetősége elhatározta, hogy a második negyedévi tervek teljesítésére is vállalást tesznek. Megbeszélést tartottak, mérlegelték a Körülményeket, termelésüket miképen növelhetnék, a kózszükséglet részére mit adhainak terven felül és méltóképpen hogyan készülhetnek a III. páitkongresz- szusra. A k izós megállap dá° alapján a következő felajánlást szövegeztek meg: „Üzemünkben, hogy továbbra is töretlenül haladjon elör° a szocialista munkaverseny a. második negyedévre vél alatl szinten fogadalmat leszünk. Vállalásunkat, mi:.t pártnak adott szavunkat fogjuk teljesíteni. A második negyedévben terven felül ezer darab tűzhelyet készítünk, ezáltal a kormányj.rogram-n célkitűzésen, a dolgozók jobb áruellátását segítjük elő. öntőiéül: a saját felhasznált, ú önivényti'vét 60 tonnával teljesül túl. Az áruöntvényböl le' - ven felül ugyan ilyen meny- nyiséggel többet termel. A ki net cxpo.tra készített zára!t.útrészektől ezer darabbal többet készítünk. A tervszerűséget V6 százalékig betartjuk. A minőség megjavítasz érdekében a horganyréteg vastagságát 8 mikronból ll-le növeljük. A tűzhely Icrvim kben meghatározott 30 százalékos ízléses, színes, mintás tűzhelyek gyártását 5 százalékkal növeljük Az első negyedévi selejtet 5 százalékkal csökkenr.ük. A második negyedévben fo- krzottabb figyelmet fordítunk a aolgozókr munkakörülményeinek megjavítására, a munkavédelem növelésére. Ezért n k:- záróhelyUeg elszívóberen élezését üzembe helyezzük, az új lisztítérnü'nely kő' zörvgépeit pedig elszivóberendezéssel látjuk el. Dolgozóink étkezési lehetőségének biztosításira május 24-re üzemi krnphát állítunk ftl. A tervszerű, megelőzött karbantartással az első negyedévben kieső munkaórák .’zárnál 10 százalékkal csökkentjük. A i ezrianyagok anyagút rmáinak bevezetésével kétszázalékos megtakarítást értünk el. Ezer.k i ül vállaljuk, hogy a ■mosódik negyedévi forgóeszköz csökkentési tervünket 5 százalékkal túlteljesítjük. Ezt az in- kurrens készletek értékesítésével erük el. Vállalásunk teljesítésével a második negyedévben 1,540.000 forint megtakarítást érünk el. Áprilisban 520.000, májusban 500.000. júniusban pedig 520.000 forintot.“ * A vállalatvezetőség második negyedévre tett felajánlást az üzemek dolgozói előtt ismertették. E felajánlás teljesítése határozott intézkedés megtételét követeli a-tűzhelygyár műszaki vezetőitől. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az első negyedévi termelési folyamatot részletesen elemezzék, a hibákból szűrjék le a tapasztalatokat. Szakszerű irányításukkal segítsék a fizikai dolgozók többtermelésért folytatott küzdelmet. A hiányosságok fölszám i- lása magasabb színvonalú szaa- szervezeti munkát is követel. Az üzemi bizottságnak hatékonyabban kell irányítani a versenyszervezést, fokozottabb mértékben alkalmaznia a verseny nyilvánosságát, emelni az agitáció színvonalát. Ez pedig úgy lehetséges, ha a szakszervezeti húszasbizalmiakat feladatok elvégzésével bízzák meg. Az első negyedévben — bár a dolgozók lelkesen küzdöttek a vállalt kötelezettségek maradéktalan végrehajtásáért. — kevésbbé dicsérhető a szakszervezeti munka. Az üzemi bizottság tagjai közül — amint Merlák Mihály ÜB-elnö'- elvtárs mondotta — egyedül Hárskúti elvtárs végezte cl rendszeresen feladatát. A műhelytitkárok közül csak Tóth Béla elvtárs foglalkozott a huszascsoport bizalmiakkal. Ezért is fordult elő, hogy a versenyszervezés szinte irányítás nélkül folyt le. A műszakiak előzőleg nem mérték föl üzemük szűk keresztmetszetét, s annak felszámolására nem figyelmeztették a fölajánl lások megtételénél a dolgozókat. Így többen értékelhetetlen felajánlást tettek. Egy példa a sok közül. Az öntödében Nagy Irén gépformázó vállalta, hogy a selejtet norma alatt tartja és a baleset ellen védekezik. Ugyanezt fogadta meg Oravecz Mária és irrig többen mások. A műszaki vezetők örömmel fogadták ezt a felajánlást is. Pedig ez nem sokat ér. A baleset elleni védekezés egyrészt kötelessége, másrészt mindenkinek érdeke, hogy ne sérüljön meg. A rossz és helytelen vállalások mellett azonban sok dolgozó tett értékes értékelhető fogadalmat, akik figyelembe vették üzemük legfontosabb feladatát. A tűzhelyszereidében például a februári tervteljesítésben adósságot szereztek és ennek a pótlására Krátki János csoportja párosversenyben harcolt a Hajas-csoporttal. A két csoport nagymértékben elősegítette, hogy a márciusra vállalt ter- venfelüli 3000 tűzhely határidő előtt, már 30-án este 6 órakor elkészült. A kúpoló segédkezelői is értékelhető fogadalma. tettek az anya’gtakaré- kossag terén. Teljesítették is a vállalásukat. Az értékelés azonban elmaradt. Az öntödében az is előfordult, hogy a dolgozók a terv túlteljesítésére tettek fogadalmat, a műszaki vezetőség pedig a norma teljesítésében elért eredményeket értékelte. A kettő közötti különbségre csak a közelmúltban figyeltek föl. A lemperüzemnél is sok még a tennivaló a versenyszervezési munkában. A fizikaiak itt :s örömmel tettek vállalást pártunk III. kongresszusára. Többen még március első hetében teljesítették is ezt. Újabb vállalást azonban nem tettek, mivel erre nem figyelmeztette őket senki sem. Bár nem kétséges, jelentős a fejlődés a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. Éppen ezért a meglévő hibákat rövid időn belül fel lehet számolni. Ez előfe’tétele a második negyedévre tett vállalás maradéktalan teljesítésének. A pártós a szakszervezet a vállalatvezetőséggel teremtsen szoros kapcsolatot és egymás munkáját segítsék elő. A pártvezetőség az eddiginél jobban támogassa, segítse az üzemi bizottság munkáját, a műszaki vezetők pedig a helyes, pontos, időszerű értékeléssel lendítsék előre a versenymozgalmat. Az üzemi bizottság az aktívák segítségével irányítsa és vezesse a gyár dolgozóit a kongresszusi munkaverseny győzelemrevitelére. A pásztói állami gazdasás? szurdokpüspöki kertészeti {izemének Béke munkacsapata a főzőtök ültetéséhez szükséges fészkeket csinálja. Felajánlották. hogy napi tervüket 150 százalékra teljesítik, kifogástalan minőség mellett. ★ ★ ★ Hatvan férőhelyes munkáslakás készül az úimajori kísérleti gazdaságban, amelyet április 20-án adnak át a gazdaság dolgozóinak. * ★ ★ KÉPEKBEN Készüljünk fel az állatok legelőre való kihajtására \ llattenyésztésünk fej- lesztésének alapvető feltétele a takarmánybázis biztosítása. Ehhez nagyban hozzájárul az egész nyáron át tartó jó és nagy fűhozamú legelő. Megyénk területén nem mondható el az, hogy legelőink fűhozama nagy, hogy a hathónapos legeltetési idő alatt állatainknak biztosíthatják a megfelelő és e'egtndo zöldta- kermányt. Ennek egy ik fő oka az, hogy legeltetési bizottságaink nem töretitek a legelők fű- hoeamának nevelésével, a legelők szerves és szervetlen trágyákkal való trágyázásával, a legelők karbantartási munkálataival. A másik hiányosság az, hogy az állattenyésztő gazdák nem fizetik be tends telesen a legelőre kihajtandó állatok utón járó íróért, amely befizetett Összegből a legeltetési bizottság a legelő terület egy.-észére műtrágyát vásárolna, hogy pzzei is tudná emelni a legelő íűl'oZcm.it. Példamutatók a legelők fűhozamának növelésében őrhalom és Nógrádién községek legeltetési bizottságai. dolgozó parasztjai, akik a fiibért rendszeresen befizetik, a legelők karbantartási munkáit idejében elvégzik és a fűhozam nevelésének érdekében a legelő egy-egy részét letrágyázták. A legelők a mezőgazdaság fejlesztésének éppen olyan fontos és jövedelmező al kotórészei, mint a szántóföldek, mert egészséges, gyorsan fejlődő, a ♦akarmánvokat jól hasznosító fenyész és haszonállatokat csak a jó legelőn lehet felnevelni. A legeltetés az állatok egészségére és ííjlódésére kel- vező hatással van. A legelő főként növendékáilatainknól a legjobb fehérjetakarmányt a legtermészetesebb és legolcsóbb felnevelési módot adja meg. Éppen ezé. t azon termelőszövetkezetek és kézségek, ahol még nem \ égert ék el a legelők karbantartási munkálatait, ott sülősen hajísák végre azt. öntsék k; a legelőn lévő, s egész télen át a kútban lévő vizet, töltsék fel a kút környékét, hogy az. esetleg összegvű- lentlef víz a kútba vissza ne folyjon. A bokros részeket távolítsák el. A legelőn szétdobált követ és egyéb vas-, üveg- o;irabokat szedjék össze, mert ennek ksios luvetkezményet lehetnek. A legelőket tavasz- sznl ne foga saljuk, mert kiszá- í adassa' veszőh eztetjük. • AT t csak a legelőt, hanem-*■’ nz állatokat is készítsük elő a legek etéMe. A legelőre való kihajlás előtt az állatokat jartassuk a szabadban. Az istállót fokozni, san, de huzat- mentesen szellőztessük. Ahogy az időjárás megengedi, főleg a deli órákban, hosszabbá so k meg a szabadban való tartózkodás idejét. Az állatokkal a kills :les előtt 11—10 nappal mái etessünk kaszált zöldet, vagv e eélra tartóiéi-oh lédús takarmány eket, fokozatosan növekvő mennyiségben. T7" ihajtás előtt az állatokat ^ körmöztessük meg. Télen az állandó istállózás mellett a körmök annyira megnőttek, hogy az állatok már papucs, vagy olló körmöket viselnek. Ezeket az állatokat kihajtás előtt okvetlen meg kell körmöztetni. Ellenkező esetben a köröm letörik és az állat megsántulhat. A körmözést a kihajtás előtt 2—3 héttel végezzük el, ne várjuk meg a kihajtás napját. Perrezsel József megyei főállattenyésztő Magasabb jégkártérítést kapnak a termelők Kecskés Lőrinc, az újmajori kísérleti gazdaság első kocsisának kongresszusi vállalása, hogy napi tervét 110 százalékra teljesíti, Ezidáig felajánlását mindig túlteljesítette. Szabadidejében a vállaláson felül a mun- kásiakás építkezéseihez hordta a követ. ★ ★ ★ A minisztertanács március 0-i rendeletében a kötelező liztositásról szóló eddigi rendelkezéseket lényegesen mó- osította. Jelentősen emelke- ett a kártérítés alapjául szol- áló katasztrális holdanként! íztositott érték, amelyet- a mdelet átlagosan másfél-két- zeresre. de egyes növényekéi 3—4-szerssre emel. Ez azt rienti, hogy a változatlan biztosítási díj melleit kár esetén nagyobb kártérítést kapnak a termelők, mint a múlt évben. Eddig az egyénileg gazdálkodók szántóterületén termelt minden növény egyforma értékre volt biztosítva. Mindegy volt, ha lucernát, búzát, vagy mákot vert el a jég. A gazda az illető járás területi besorolása szerint minden szántóföldi növényre egyformán megállapított 360 forinttól 480 forintig terjedő kártérítést kapott 100 százalékos jégkár esetén. Ebben az évben — a rendelet értelmében — a kártérítés például a búzánál területi besorolás szerint 700 forinttól 1000 forintig terjed, a máknál pedig 200 forint. A rendelet a szántóföldi növényeket terméshozamuk érteke alapján négy növénycsoportba sorolta, s a kártérítést növénycsoportonként határozzák meg. Az első növénycsoportba tartoznak a napraforgó, takarmányfélék stb., a- biztosítási összeg egységesen kataszteri holdanként 500 forint. A második növénycsoportnál, ahová többek között a búza, kukorica. borsó, bab stb. tartozik, a biztosítási összeget 700 forinttól 1000 forintig állapították meg. A harmadik növény- csoport növényeinél, a cukorrépánál, repcénél, burgonyánál, a biztosítási összeg 1200 forinttól 1800 forintig terjed. A negyedik csoport növényeinél, például a rizs. hagyma vagy máknál a biztosítási ösz- szeg kataszteri holdanként 2000 forint. A kártérítés a szőlő és gyümölcsterület jégbiztosításánál 1« az eddiginek másfélszeresére emelkedik. A rendelet a biztosítási értéket az elmúlt évi 1100—1700 forint helyett a szőlőnél területi csoportok szerint holdanként 1650—2550 forintban, a gyümölcsösnél pedig egységesen 1500 forintban állapította meg. A fizetendő díjak itt Is változatlanok. A rendelet csökkentette a szerződésesen termelt dohány, gyapot és fű- szerpaprika biztosítási díját is. A kór megállapításánál azt veszik figyelembe, hogy a jégverés mekkora kárt okozott. 100 százalékos jégkár esetén a teljes biztosítási összeget, kisebb jégkárnál annak arányos részét kapja a termelő. A kárbecslést az Állami Biztosító kárbecslői, a tanács és a károsult részvételével végzik. Kedvezőbb lett a biztosítás új rendszere a termelőszövetkezetek számára is. A kártérítés felemelésével egyidejűleg a fizetendő díjtételt a rendelet leszállította. A kötelező biztosítás alapján az elmúlt évben több mint 2500 tűzkárosult és mintegy 130 ezer jégkárosult kapott sok tízmillió forint kártérítést A párt- és kormányprogramra szellemében hozott' határozat szerint az idén a jégkárosultak sokkal magasabb kártérítésben részesülnek. Tudnunk kell azonban azt, hogy a biz tosítás csak úgy nyújthat mind többet, ha a dolgozó parasztság kötelességének tartja a biztosítási díj pontos megfizetését. Cser Kálmán „Amlyen a gép. olyan a gazdája” — mondja Budai István, a pásztói állami gazdaság vontatójának vezetőié. Munkaidő után segédvezetőiével. Fodor Ferenccel ápolják a gépet, melynek eredménye az, hogv eddig gép- kiesésük nem volt. Tóth Miklósné hasznosi dolgozó parasztasszony egészévi tojás- és baromfibeadásának már eleget tett. Mosolyogva indul hazafelé szőlőjükből, ahol a szükséges tavaszi munkákat végezte. (Kiss Béla felvé.elei)
