Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-03 / 17. szám

SZABAD \6f.nJl9 «64 tnlrcfw 1 Visszatért szerelem A salgótarjáni November 7. filmszínház március 4—10-ig játssza az új, színes, magyarul beszélő szovjet filmet, melynek a címe: „Visszatért szerelem”. A „Visszatért szerelem” ízzig- vérrig élő, mély társadalmi pro­blémát dolgoz fel, művészi for­mában. A film Galina Nyikola- jeva szovjet írónő „Az aratás” című Sztálin-díjas regénye alap­ján készült. A nemrég elhunyt világhírű szovjet rendező, Pu- dovkin, 60 éves korában, néhány héttel halála előtt fejezte be e filmet, amely egyik legjobban szeretett alkotása volt. A Vörös Hajnal kolhoz ke­mény, becsületes elnökét, Vaszi- lij Bortnyikovot, feleségét, a tiszta, egyszerű, kedves asz- szonyt, Avdotyát, a gépállomás kommunista mechanikusát, Sztyepán Mohovot és a Vörös Hajnaibeli vidám komszomolista fiúkat, lányokat, a regény hőseit már jó ismerősként üdvözölhetik -az olvasók százezrei a film koc­káin. A cselekmény fővonala a Bort- Tiyikov család sorsa. Vaszilij Bortnyikov a háborúban súlyo­san megsebesült. Öt évig feküdt '^kórházban, s életjelt sem adott ttnagáról. Mikor egy ködös, szür­ke, őszi hajnalon visszatért fa­lujába, felesége és gyermekei- mellett, otthonában másik férfit talált. Sztyepán Mohovot. Gyöt- tő féltékenység viharzott Vaszi­lij lelkében s még ütésre is emelkedett karja. De mikor meglátta Sztyepán homlokán a fasiszták ütötte seb helyét, karja lehanyatlott. Sztyepán vére is omlott a hazáért. Közösek a céljaik. Tiszta erkölcsű és ha­ladó szellemű emberek mind a Jiárman. Avdotya soha nem felejtette el Vaszilijt, első szerelmét, gyer­mekeinek édesapját. Családi bol­dogságukat a háború dúlta szét. Avdotya halottnak hitte a férjét, s úgy szerette meg Sztyepán Mohovot, ezt a kitűnő szovjet embert. Vaszilij hazatértekor jöszetörten látja a kialakult hely­zetet. Nem akar lemondani fele­ségéről, gyermekeiről, otthoná­ról. Avdotyának választani kell. Ez nem megy könnyen. Sok szenvedés, önmagukkal megví­vott nehéz és bonyolult küzdel­mek során alakul ki a film hő­seinek sorsa. Vaszilij és Avdotya ismét megtalálják egymást, igaz bol­dogságukat. Az emberek egy­másközti viszonyából kitűnik a szovjet ember magasrendű szo­cialista erkölcse. — Hogyan oldja meg problémáját ez a há­rom szovjet ember? Erre ad vá­laszt a film. Látjuk: a szovjet ember egyéni boldogsága el­választhatatlan a társadalom boldogulásától. Bortnyikovék történetében nemcsak az emberi konfliktus megoldását látjuk, hanem a kommunizmus felé gyors léptekkel haladó jómódú szovjet falu képét is. Hadd sírjon minden salgótarjáni kislány A Salgótarjáni Bányász labda­rúgóinak — többek között — van egv kedves sporínótáfuk. A nóta arról szól, hogy ,,ha erős az el­lenfél és gólt rúg a hálónkba, mérkőzés után bánatában sírni tudna minden sajgóiarjáni kis­lány’". Anők — szerencséjükre — köiiy- nyen tudnak sírni. Ha örömük van — sírnak, ha bánatuk van — sírnak. A salgótarjáni labdarúgók pedig sokszor szereztek már öröm­könny eket, sokszor okoztak niár bánatkönnyeket is. Még néhány nap és kezdődik a labdarúgóbajnokság. Vájjon ho­gyan szerepelnek majd ebben az évben a salgótarjáni fiúk? Reméljük: jól szerepelnek! Nem túlzás, amikor állítjuk, hogy a ió szerepléshez a képességek meg­találhatók a játékosokban. Mi kell, hogy a csapat jói sze­repeljen? Lelkesedés, akarás, sportszerű életmód és szorgalmas edzés olyan mértékben, ahogyan még nem volt Bányász-játékosoknál. Az elmúlt évben egyetlen pilla­natig nem kísértett a kiesési ve­szély. A közönségünk nem is szenvedett idegbajban. Az erősen megfiatalított csapat­nak jól kell ebben az évben sze­repelnie. Jobban, mint az 1933-as esztendőben. Mindegyik salgótar­jáni játékosnak duzzadnia kel! az önbizalomtól. Tudnia kell, hogy a mérkőzéseken tudása legjavát kell nyújtania. Tudnia kell, hogy ezzel tartozik a megyénk bányászdolgozóinak. sportközönségünknek és mindazok­nak, akik gondtalan sportolásuk­ban segítik őket! Nem szabad el­feledkezniük, hogy egy-egy győz­tes mérkőzés után nem következ- hetik „félvállról” vett összecsapás. Úgy kell kezdenünk ezt a baj­noki évet, hogy végre siker koro­názza azt a törekvésünket, hogy Salgótarjánba kerüljön a vidék legjobb csapata büszke címe! Ha így lesz, akkor aztán hadd sírjon minden sajgótarjáni kis­lány! * De örömében! S&PéOrffŰf Megyei síbajnokság Szalagavató A bányai kultúrteremben zsú­^ folt nézőtéren nevelők, szülők és tanulók nagy izga­lommal várják a DlSZ-szerve- zetben néhány év óta hagyo­mánnyá vált szalagavató-ünne­pély elkezdését Azokban a percekben, mikor fiataljaink örömtől csillogó ar­cát néztük, önkénytelenül is arra gondoltunk, hogy nem így volt ez néhány évvel ezelőtt. Akkor még a tanulók szüleinek és testvéreinek csak a nyomor és megaláztatás jutott osztály­részül. Jó érzés töltött el ben­nünket és büszkén gondoltunk arra, hogy most a fiataloknak már nem lesz bizonytalan éle­tük, mert a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadítása nyo­mán megszabadultunk mi is a tőke igájától. A mai fiatalokat már várja a felsőbb iskola, az ipar, a mezőgazdaság különböző területe. Előttük már nyitva ál­lanak kulturális életünk minden lehetőségei. Szabadon és büsz­kén énekelhetik népünk szép és kedves dalait. látszhatják ha­zánk haladó íróinak népünk éle­tét megelevenítő színműveit. A salgótarjáni közgazdasági gimnázium DISZ-fiataljai élnek is a lehetőségekkel és szép kul­túrműsorral igyekeztek még em­lékezetesebbé, még szebbé tenni a szalagavató ünnepélyüket. Legünnepélyesebb pillanat azon­ban az volt. melyben Ravasz Dezső igazgató elvtárs a tanu­lókhoz szólva figyelmeztette őket a párt, a haza és dolgozó né­pünk iránti határtalan szere- tetre és odaadásra. Utalt a jövő életükre, mikor felsőbb iskolába, vagy munkaterületükön kell hozzájárulni boldogabb jövőnk építéséhez és a béke védelmé­hez. A vörös szalagra örömmel néző fiatalok szemében ott ép az a tűz, amely biztosíték szá­munkra, hogy ők nem élnek vissza sem a párt, sem szüleik, sem nevelőik bizalmával. Nádházi Lajos megyei DISZ-bizottság Az idén úgy tűnik, mintha soha­sem .akarna végetérni a - tél. Már február utolsó hetében járunk és még mindig ..igen erős fagyok van­nak. Sőt rnég a napokban is bosz- szűsan tekint gettóink a vastag szür- kefelhös égbolt felé, ahonnan újra szállingózna kezdett a , hó. Már éppen elég lehetne! — hallat­szott m.hrdenf«lé a megjegyzés. Az ember azt gondolná, hogy ez mindenki. véleménye. Pedig • ez ko­rántsem így van-. Igen sokan atka ci­frák olyanok, akik nem várják az ol­vadást, sőt áz elmúlt hetek _ enyhébb napjait szinte bosszúsan fogadták. S most is vastag hótakaró után áhí­toznak. Aki ném Ii(s2i, az vasárna­ponként' esetleg délutánonként is lá­togasson el Dugde!-pusztára, vagy esetleg Salgóra. Ott azután meg­láthatja. hogy mennyien tudnak örül­ni a hidegnek, a hótakarónak. így történt ez az elmúlt héten is, amikot a nógrádira egyel TSB 1954. évi lesíkló, mii I-esí-k ló és s; ugró­ba jnoksá gát . rendezte meg. Ez a verseny a dugddpuszta-i sí terepen és síűgrósáncon lett lebonyolítva. A. versenyzők már a korai órákpan igen szép számmal keresték fel a verseny színhelyét, ahol aránylag jó pálya Fogadta őket. a Salgó­tarjáni Vasas, a Salgótarjáni 10. sz. Gépipari Technikum, a Salgótarjáni Fáklya és a Balassagyarmati MTSE csapatai készülődtek a rajthoz. Nagy harc folyt a helyezésekért, mely a következőképpen alakult: Felnőttéknél: 1. Vlacsil Ferenc S. Vasás 52.S, 2. Hegyi István S. Va­sas, 53.3, 3. Kovács István S. Vasas 57.— Hővel.­Ifjúságiaknál: !. SíacRer István 10. sz. Gépipari Technikum 50.9, 2. Darázs Sándor Salg. Vasas 54.8, 3. Gyöngyös Iván 10. sz. Gépipari 'Technikum 59.2-es idővel. Sézdülőkrtél: 1. Sirányi Lászlóit). sz. Gépipari Technikum S9. 4, Schmidt Antal S. Vasas ' 1:00.3, 3. Juhász Attila S. Vasas i:04.4-es idő­vel. A műlesiklás — amely két • fu­tamból tevődött össze: — eredmé­nyei: Felnőttek: 1. Kovács István, Salg. Vasas 1:008.2, 2. Vlacsil Ferenc S. Vasas ! :00S.3, 3. Hegyi István S. Vasas 1:12.3-as idővé!. Ifjú ságiaknál: í. Stadler István 10. sz. Gépipari Technikum • 46.9, Gyöngyös István Gépipari Tech­nikum 49.5, 3. La-ngár Lajos S. Va­sas 55.1.. Serdülőknél: t. Juhász Attila S'. Vasas 37.1, 2. Sirányi László Gép­ipari Technikum 38.—, 3. Schmidt Antal S. Vasas 38.2. Ugrás: Ebben a versenyezd mb an estek felnőtt és ifjúsági versenyzők vehettek részt. Felnőtteknél 1. Szent- györgyi Zoltán S. Fáklya. 96.5, 2. Vlacsíl Ferenc S. Vasa'** 94. 3. Ko­vács István S. Vasas 93.—. Szent- györgyi Ugrása 15.5—16.5 m volt. Vía-csil Ugrása 13.5—16 m volt, Ko­vács István ugrása 11—II ni volt. Ifjúságiaknál: 1. Gön.gyös István 10. sz. Gépipari fT«chnikum, 96.5, M3—15 m-rel 2. Langár Lalos s. Vasas 83.— (17—14 m), 3. Stádler István 10. sz. Gépipari Technikum 81.5 (10—11.5 m). Nógnád megye 1934. évf csapat- bajnoka a Salgótarjáni Vasas. lett. (Névszerinti. Vlacsil. Hegyi, Kovács, Enreiter. Barcs.) 1954. évi nógrádme- gyei ifjúsági bajnok a 10. sz. Gép­ipari Technikum csapata. A verseny a várakozásnak megfe­lelően jó eredményeket hozott, ha azonban a Salgófca-rjání Fáklya nem •csak egy versenyzővel képviselte is magát, ez az eredmény még jobb lett volna. Nógrád megye atlétikai csúcseredményei Férfi feJriőttéks 200 m. Havellant József 400 m. Bíhon Győző 5000 m. Kupka Ferenc 10.000 m. Kupka Ferenc 110 gát Botár 'Attila 200 gát Ba,i esik Ferenc 400 gát Botár Attila 10 km. gyai. Farkas Jenő, Magas Mojzes Sándor Gerely Nemes Béla Kalapács Simonyi Gusztáv Férfi ifik: 400 m. Targa Antal 800 m. Varga Antal 1500 m. Varga Antal 110 gát Botár Attila 400 gát Botár Attila Magas Pál Nándor Gerely Kaposvári Zoltán Kalápáös Jeesmenik Pál 1500 akadály Deák Ferenc 5 km. gy&h Marton András Női felnőttek: 100 m. Uhlár Hona 400 mi Korányi Magda Magas Honfi Gizella Távol Honfi Gizella Súly Gömöri Emma Diszkosz Gömöri Emma Gerely . Gömöri Emma Női ifik? ...................M*. 100 m. 400. m. 80Ó m. 80 gát Magas Távol Súly Diszkosz Gerely UHlár Hona Horányi Magda Boros Ilona Botár Margit Honfi Gizella Honfi Gizella Gömöri Emma Gömöri Emma Gömöri Emma (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (St. Üveggyár) (St. Üveggyár) (Salg. Vasas) (St. Üveggyár) (Salg. Vasas) (Salg Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (St. Üveggyár) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Egy. Lököm.) (Pásztő) (Sálg. Vasas) (Salg. Vasas). (Salg. Vasas; (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Pásztó) (Salg. Vasas) (St. Üveggyár) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) (Salg. Vasas) 1950. 1952. 1952. 195:1. 1950. 22.9 51 9 15.29 8 34.16.6 15.6 27.— 1953. 55.5 1950. 50.53.2 1953. ] 80 1952. 52.69 1953. 45.22 1953. 53-6 2.02.9 4.20.6 15.6 55.5 175 47.30 37.10 4.54.2 1953. 1953. 1953. 1950. 1950. 1951. 1953. 1953. 1953. 25-12.— 1953. 13.4 1953. 66.4 1952. 140 1951. 515 1951. 10.37 1953. 39 11 1953. 34.91 1953. 13.4 66.4 2.38.2 14.4 140 515 1953. 1952. 1953. 1351. 1951. 1951. 10.37 1953. 39.11 1953. 34.91 1953. Hogyan készül fel a Salgótarjáni Bányász a tavaszi idényre Nógrádi jegyzetek: Tragédia a bérházban ? Vasárnap este volt. :A Hod m'.ahoi a fel­hők között tekergeti. 'Mindössze egyetlen villanykörte látszott, amely reménytelen makacssággal pró­bálta megvilágítani a sűrű ködbe burkoló­zott didergő fő utca részét. Salgótarján egyik új bérházának II. emeleti szobájá­ban ültünk. Mint a város ezer és ezer családjánál, nálunk is vacsorára készü­lődtünk. Kezemből kihullott a Turgenyeo köteti, amikor anyám berontott a szobámba. — Borzasztói Bor­zasztót Már megint a vízi — De többet nem tudott mondani. Hideg veríték lepte el a halántékomat. — De hát mi tör­tént? Csak nehezen tud­tuk végre megérteni, hogy a csapból nem folyik a víz. Rémkép jelent meg előttem. Mi lesz velünk?... A fzomjúság ... A tisz­tálkodás ... Nem!... Ez nem tehet igaz. Es néhány percnyi vergődésem után, valójában a vízcsör- gedezés jellegzetes hangja riasztott fel. Valphol olvastam, hogy a szomjúság őrültjei, folyton víz- csurgást hallanak. De nemi En nem estem ebbe a beteg­ségbe. Láttam, apám is elkapta a fejét. Pa­pucsot rántottam és kisuhantam a lépcső­házba. A hang ».túlról jött... Hirtelen, az özönvíz-história rém­lett fél előttem. Vé­gig futott rajtam a hideg. Valahogy a vízbefúlást sem tar­tottam csábító lehető­ségnek. Bátorságot merí­tettem. Lementem az emeletről. A pincében rejtelmes sötétség uralkodott. A sötét­ben, komoran, fenye­getően, megsokszoro­zódva hallatszott ez a hang. Leléptem az utolsó lépcsőfokról is és hirtelen bokáig álltam a vízben. A következő pillanatban „enyhe" vízsugár öm­lött rám, s mire ész­bekaptam — bőrig áztam. Egy hét múlva épültem fel az influ­enzából, amellyel a túlságosan nedves kirándulás ajándéko­zott meg. Felkeltem. Megszokott mozdu­lattal léptem a víz­csaphoz, de a követ­kező pillanatban, mintha tüzbe dug­tam volna a kezemet, úgy rántottam visz- sza. Mire is gondotok én?... Elszomorkod- tam a naívságomon. Víz!... Hogy víz folyjon a csapból?... Ez kissé túlzás. Aztán amikor lélek- zetnyi időhöz jutot­tam, eltűnődtem: Váj­jon mi történne, ha a KIK-nél megrepedne a cső és nem jönne a víz? Belehalnának a csuklásba?... Nem! Ezt nem hiszem. Itt feltétlenül máskép végződne az ügy. Egyszer végre, mint halálra ítéltnek a ke­gyelem, végtelen örömhír töltötte el a házat — Szerelő a látha­táronI Még a kicsi Palika, mindnyájunk kedven­ce is megértette, hogy mit jelent nekünk ez a nap. Túláradó örömmel kiabálta: — Szejejő, szejejö! Rövid idő után rendben volt a cső: Ezt egy félórás vita követte, majd engem ért az a boldogság, hogy megnyithassam a csapot: Elvégre én szenvedtem meg » legjobban érte.' Káprázó szemekkel meghatottan fordí­tottam el a szelepel­zárót, majd hátralép­tem. ömlött, ömlött a vöröses barna rozsda- színű víz. Mindenki gondolhatja, mi lehe­tett az én büszkesé­gemhez képest o „sziklából vizet fa­kasztó" László király érzése. Tudtam, éreztem: ezzel a művelettel megnőtt a tekinté­lyem. S ekkor — óh borzalom! A csap elkezdett kísérteties hangon hö­rögni. A vizet rend- szertelenül köpködte magából. Nem mertem felpil­lantani. A szörnyű hörgés egyre csak folytató­dott. majd mély só­hajtásszerű hang kö­vette. A víz etátitI A folyósón valaki kétségbeesett hangon suttogta: — Csőrepedés a másik oldalon. Ravasz István Rövid idetfe még csak, hogy Salgó­tarjánban elterjedt an-nak a hitté, hogy március 3-án, szerdán dél­után hat órakor a November 7 mo­ziban sport ankét lesz. Az érdeklődés máris óriási. A Salgótarjáni Bá- nyász-kl ubházát szinte megrohamoz­ták az érdeklődők, mert a sport a n- kétra jegyeket csak ezen a helyen osztanak. Nem azért, mert az előadás­ra ingyenes a belépés, hanem azért, mert mindenki kiváncsi arra, mit mond majd az edző és milyen kér­déseket tehetnek fel a szurkolók. — Szeretném megtudni, hogyan szerepel majd a csapat a tavaszi idényben — jegyezte meg egy bá­nyász, aki mindegyik mérkőzésen szuukól a Salgótarjáni Bányásznak. — No, ezt a játékosok és a veze­tők is szeretnék tudni — kapta meg a választ a derék bányász, aki bol­dogan dugta zsebébe a beléoőjegyet. Mindenképpen fizetni akart a je­gyért. — Jöjjön csak el az előadásra és ha az ott hallottakat helyesnek tart­ja, hirdesse ezt ma-jd a mérkőzése­ken a nézők között — magyarázta Manyasz Sándor, a Salgótarjáni Bá­nyász elnöke. A nagy érdeklődéssel várt sport- ankétot március 3-án, szerdán este pontosan hat órakor kezdik a város mozijában. Az előadást sportfilm be­mutatóval fejezik be. A sportankétra jegyeket csak a Salgótarjáni Bá­nyász klubházában (Vörös Hadse- reg-útja • 16) osztanak — ingyen* A TÁVOZÓ ELNÖK Igen, igaz á hír: Manyasz Sán­dor, a Salgótarjáni Bányász SK közszeretetnek örvendő elnöke le­mondott tisztségéről. Amikor, le­mondását benyújtotta, még a leg­közvetlenebb munkatársait is meg­lepte ezzél. Senki nem gondolt erre, hiszen mindenki legteljesebb megelégedésére végezte kötelessé­gét. Már h'árom éve! H: " a kér­lelték, szándékát nem másította meg. — A háromévi túlfeszített munka megrongálta idegeimet — mond­ta . — Érzem, hogy a sportköröm fejlődésének rovására menne, ha maradnék. Talán, nem végeztem rossz munkát, talán nyugodtan ad­hatom át helyemet utódomnak. Nem. nem végeztél rossz mun­kát’ Példát muta'tál mindenkinek, hogyan kell szeretni a sportkört, a sportot és a sportolókat. Szá­modra az volt a legfontosabb. hor gyan szerepeinek a labdarúgók, az öklözök, az asztalítemszezők és a többiek. Nem ismertél fáradtságot, ha sportról volt szó. Még jobban téliesítetted kötelességedet elnöki tisztségedben, mint amikor még a pályán, mint labdarúgó harcoltál színeinkért. Sanyi! Mi mondjuk: jó munkát végeztél! Te nem az ,,Elnök sport­társ”, hanem a sportolók Sanyija vagy Sanyi bácsija vaofcdÄ Seé­módra nem volt hivatalos óra, nem volt ebédidő, ha a sport ré­szére kellett intézkedni. Köszönjük, amit a Salgótarjáni Bányász és sportolói érdekében tettél. Most kaptál már hivatalös elismerést, kaptál emléktárgyat, mert az emberek szeretik hálájukat maradandó emlékkel kifejezni. Mégis úgy érezzük, mindennél szebb volt számodra az a néhány könnycsepp, amit altkor láttál, amikor a búcsúzásnál a munka­társaid és a sportolóid szemébe néztél. Jó egészséget és óf munkahe­lyeden további sikereket! Egy cipész toltozógép eladó. Salgó­tarján, Vörös Hadsereg-út 32. sz. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizoetsáqánaf« lapja PetolŐ® kiadó: Hajdfl József Szerkesztőség és kiadóhivatal* Salgótarján. Rákóczi u 92 Te'efon: felelő® szerkesztő 30 Ipar!, mezóftazdaságt és kultdrrovat S2. ki ad óh* vm tál 430 Szikra lapnyomda Budapest Rőtek Szilárd-utca 6. f. Wc ----­Bu dapest—Kairó Kairó—Budapest Szoika Ferenc egyiptomi útjának élményei A Salgótarjáni Bányász kitönÓ fedezete a magyar labdarúgó-válo­gatott tagjaként utazott Egyiptom­ba. Nem először utazott repülőgé­pen, de azért kissé tartott tőle. Egyiptomban azonban kiderült, hoev ennél rosszabb utazási mód is van. Ez pedig a hagyományos egyiptomi hullámvasút, amely jaSS összerázta a mi Ferinket is. Alexandriában Puskás és Szoika találkoztak a félelmetes egyiptomi labdarúgóval, a két méter magas Szálemmel, aki az 1924-es világbaj­nokságon egymaga akadályozta meg a magyarokat a győzelem el­érésében. Most azután Szojkáék visszafizettek. Nem ijedtek meg a hatalmas Szálemtől és minden mér­kőzésüket mégnyerve barátságot fo­gadtak az egyiptomi labdarúgás egy­kori hősévé!. Egyhónapos egyiptomi túra után a jó! végzett munka boldog tudatával tértek haza az elmúlt héten a ma­gyar labdarúgó válogatott tagjai, köztük Szojka Ferenc is. Salgótarjáni Bányász—Egri Fáklya 2:0. Egerben a salgótarjáni csapat jó játékkal győzte le a hazai N. B. Il-es együttesét. A góllövő Dpova Bab- lena volt. .* Kistercnyei Bányász—Jobbágyi Vasas 5:0 Jobbágyiban is legyőzte az újone N. B. II-es bányász a hazaiakat. Fel­tűnő volt a kisterényei csatársor eredményessége. Nagybátonyi Bányász—Hatvani Lo­komotív 1:1. Hatvanban nagy harcot vívott % két együttes, de a győzelmet egyik- sem tudta kiharcolni. A Salgótarjáni Ingatfcnkczclő Vállalat azonnali hatállyal alkal­mazni tud: kőműves, asztalos, ács, sza-kmurakásokat és segédmunkáso­kat is. Felvételre jelentkezni !ehei_ a vállalat központjában; Salgótarján, Pécskő-út 15 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents