Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-27 / 24. szám
1954 március 27. SZAKAD K$GRXn S A munkaszervezés néhány tapasztalata az építőiparban Tavaszi munka a kisterenyei állami gazdaságban A termelés növelése, a tervek teljesítése műszaki vezetőinktől, középkádereinktől nagyobb szaktudást, jobb munkaszervezést, a munkaerők helyes elosztását követeli. Ez vonatkozik az építőiparra is. A 63. számú építőipari tröszt műszaki és fizikai dolgozói az 1954-es termelési év első két hónapjában a nehézségek elleni harcokban mindjobban ösz- szekovácsolódtak. Számos vállalat műszaki vezetői a dolgozókkal egyetemben lelkes felajánlásokat tettek: egy részük teljesítményük növelésére a másik pedig a műszaki feltételek biztosítására. Ennek ellenére a műszaki vezetés munkájára mégis sok a panasz az építőipari tröszt területén. Nem kétséges, hogy munkájukat egy sor rajtuk kívüli akadály gátolta, de megfelelő műszaki intézkedéssel, jobb szervezéssel a gátló körülményeket kisebbíteni lehetett volna. Ezenkívül a zavartalan termelést sok esetben az egyes műszaki vezetők rossz munkája is károsan befolyásolta. Az acélárugyári 104. számú építkezésnél jelenleg is baj van a habarcsszállítással. A habarcsot nyomó kompresszorcsövön igen sok helyen hajlásokat képeztek ki, a hajlásoknál pedig a habarcs sokkal nagyobb levegőnyomást követel, mint az egyenes csőben. A hajlásoknál, illetve a könyökönéi pótlevegő-nyomást kellene adni. Ugyancsak elősegítené a munkafolyamatot az is, ha az építés vezetősége olyan szervezést végezne, hogy a habarcs készítése már a munkakezdés előtt egy félórával megkezdődne. így a szakmunkások részére időben tudnának biztosítani anyagot. Hiányzik az öntevékenység ugyanennél az építkezésnél a téglaszállítás terén is. A toronydaru helyes üzemeltetésével a téglaszállítást is el ler hetne végezni. A daru mozgási pályájá' "’12(1 mféiv azohbaií csak 60 méteres gumikabel áll rendelkezésükre, így a daru csupán ezen a távolságon tudja elvégezni a szállítást. Az építésvezetőség figyelmetlenségéből a villamosenergiát szolgáltató berendezést a mozgási pálya egyik felébe szerelték fel, pedig ha a pálya közepére építik, akkor a darut mind a 120 méteren igénybe vehetnék. A szervezetlenség nagymértékben gátolja a termelést. A Ver- bői kőműves-brigád a nehézségek ellenére is 160 százalékos eredményt ért el. Ha a műszaki vezetők, az építkezés vezetősége a meglévő hibákat felszámolják, akkor könnten elérnék a 190—200 százalékos teljesítményt is. De az építkezés vezetősége arra sem fordít gondot, hogy a meglévő termelési ered- ményt különböző szemléltető agitációs eszközzel a dolgozókkal tudatosítsa. Ez nem véletlen! Az építésvezető is úgy nyilatkozott: „nincs prémium, nincs munkaverseny“. Arra azonban nem gondolt, hogy prémiumot kaphasson, azért elsősorban neki kell jó munkát végeznie. A rossz munkaszervezés következtében a vásártéri D. 32-es lakás építkezésénél a munkálatok megkezdése több napot késett. Az építkezést március 1-én kellett volna beindítani. Itt az építésvezetőség egy kompresz- szor kicserélését 20 nap alatt végezte el — amelyet egy kis jóakarattal és jó szervezéssel pár nap alatt is elvégezhettek volna. — Ebből adódott a munka megkezdése határidejének 12 nappal való eltolódása. Ez a lakásátadási tervnél már 20 százalékos lemaradást jelent. Igaz, ennek felszámítása érdekében Veres elvtárs, az építkezés vezetője komplex-brigádot szervezett és vállalást tett a lemaradás április 10-re való pótlására, A MÁVAUT-garázs építkezésénél is meg lehetne gyorsítani a munkálatok elvégzését. Az építkezésnél talajcserét kell végezni, s erre a munkára a tröszt egy földkitermelő, eksz-, kavátort kapott, melyért 160 forintot kell fizetni óránként. Az építés vezetősége, de elsősorban Kelemen elvtárs, nem sokat tesz annak érdekében, hogy az ekszkavátort kapacitásának megfelelően teljes egészében ki is használják. Pedig ez is egy kis körültekintéssel megoldható. Mindössze három villany- oszlopot kellene beállítani és éjszaka — világítás mellett — két műszakban üzemeltethetnék a gépet. Komoly hiányosság tapasztalható a szakipari-, segédipari, valamint az épületszerelő vállalatok munkájában is. A 63/9. számú épületszerelő vállalatnak a technikumi épület fűtésszerelési munkáit február 6-ra át kellett volna adnia, de még a mai napig sem történt meg. A 64 lakásos építkezésnél pedig a vezetékcsövekbe „elfelejtették“ elhelyezni a bűzelzárókat. Ezt később kellett megcsinálni és, természetesen egy csomó felesleges munkát és költséget jelentett. A bádogosmunkák hiányosságából is sok esetben komoly lemaradások származnak. A tröszt vezetősége bár több esetben felszólította a 63/9. számú vállalat igazgatóját, Godó elvtársat a munka megjavítására, de ő rendszerint anyaghiányra hivatkozott, ami nem minden esetben felelt meg a valóságnak. Amikor a 63/9. sz. vállalat átvette a bádogosrészleget, az átvétel után közvetlen két autó árut szereztek. A 63/2. sz. nagybátonyi vállalatnál is komoly hiányosságok vannak a munkaszevezésben. A rendelkezésükre álló eszközöket sem használják fel kellően. A tröszt a vállalat részére biztosított két személyszállító autót, de azt a vezetőség egy hétig nem használta. A dolgozókról való gondoskodás is sok követelni valót hagy maga után. Az elmúlt hetekben két kőműves eltávozott a vállalattól, mert részükre nem biztosítottak gumicsizmát. Nem azért, mintha nem volna. Gumicsizma van, csak olyanok használják, akik nem jogosultak rá. Például Szigeti UB-elnök elvtárs is lefoglalt magának egy pár csizmát. Ezeket a hiányosságokat a tröszt vezetői még súlyosbítják azáltal, hogy helytelen utasításokat adnak ki. Az egyik utasításuk például azt tartalmazza, hogy március 1- től fagyos föld címén bért nem lehet fizetni (elég helytelenül). A megjelölt határidő után azonban a tröszt területén még igen sok helyen fagyos volt a föld és azt megfelelően kell elszámolni. Az ilyen hibák tömegével gátolják az építkezéseket. Viszont legtöbb esetben — ha szervezetlenség, tervszerütlen- ség következtében lemaradás mutatkozik — az „objektív“ okokra hivatkoznak. Pedig a meglévő hibák azt igazolják, hogy a trösztön belül egyes műszaki vezetők még mindig nem érzik munkájuk fontosságát. Kevésbé igyekeznek jó munkájukkal elősegíteni közvetlenül a dolgozók életszínvonalának emelését, a jelenlegi lakásproblémák mielőbbi megoldását. Ne feledjék: a vállalat vezetői, a műszaki vezetők akkor dolgoznak jól az új feladatok megoldásán, akkor érhetnek el szilárd eredményeket, ha sohasem tévesztik szem elől a célt, azt hogy miért történik mindez, ha eszükben tartják a Központi Vezetőség megállapítását, amely a következőket tartalmazza: „A párt politikájának és a kormány programmjának sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen harcoló munkásosztályunk életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő államunk ereje." A cél: a dolgozó nép jóléte adjon erőt az építészet vezetőinek az új, magasabbszínvona- lú, komolyabb felkészültséget igénylő nagyszerű feladatok megoldásában, az építészet eredrpényeinek megszilárdításában. Ez lelkesítse őket az új feladatokhoz szükséges új munkastílus: a tervszerű, átgondolt vezetés, a dolgozókra támaszkodó irányítás a szervezett kezdeményező munka kialakításában. Ha ennek alapján dolgoznak a műszaki és egyéb vezetők, akkor sokkál jobban megszeretik az építőipart a dolgozók, mint ezidáig, megszűnik a jelenlegi nagy munkaerővándorlás és kialakul az építészet területén is a szilárd, fegyelmezett munkásgárda. Szekacsek Zoltán, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa, A kisterenyei állami gazdaság dolgozói a 111. pártkongresszus tiszteletére lelkes felajánlásokat tettek. Bakos Eta sertéstenyésztő-brigádjával vállalta, hogy az állatelhullást 3 százalék alá csökkenti. A versenybizottság értékelése szerint az elhullás 2.7 százalék. Vállalta, hogy 12 kg-ról 13 kg-ra emeli a választási súlyt. Jelenleg 12.66 kg-nál tart. Rezes József a vállalt 13 kg-os választási súly helyett 13.5 kg-ot ért el. A fíalási átlagot az 1953-as évi 10.9 fialási átlag fölé, 14-re emeli Eddig 13 darabot ért el. Bocsi b. Márton fejőgulyás vállalását már teljesítette. A 10 literes fejési átlagot 11 literre emelte. Tóth Ilona fejőgulyás a helyes gondozással standátlagát 6.2 literről 7.2 literre emelte. Oláh János traktoros és váltótársa Csatlós József vállalták, hogy napi normájukat 50 százalékkal túlteljesítik. Oláh és Csatlós elvtársak vállalásuknak már eleget tettek. Naponta 180.6 százalékra teljesítik normájukat. De munkamódszerüket átadják traktoros társaiknak is, aminek eredményeképpen Noskó Ferenc és váltótársa Pádár József szintén 150 százalékon felüli teljesítményt érnek el naponta. Kiss Károly igazgató Nem marad el az élenjárók mögött Csatlós József sem, Oláh elvtárs váltótársa. Napi eredménye 180 százalék. Rövid tenyészidejű a tavaszbúza. Ezért szükséges, hogy gyorsan, rövid idő alatt végezzük cl vetését. Kiss József traktorvezető a szikkadt talajon megkezdte a tavaszbúza vetését. Az első napok a banyában Levél a szerkesztőséghez „Vártunk, de hiába..." Levél a szerkesztőséghez Lapunk március 13-i számában „Ifjú vájárok lettünk“ címmel közöltük Baksa Béla ifjú vájár levelét, melyben arról írt, hogy a tanulmányát eredményesen befejezve, a szén- termelés frontjára került, ahol kemény harcot folytat. Az ifjú vájártól március 23-án a következő levél érkezett szerkesztőségünkhöz: „1954 március 19-én a tiribesi üzembe kerültem dolgozni, mint vájár. A bánya gépesítése megnyerte a tetszésemet, a szenet, kaparó- és gumiszalag, rázócsúszda szállítja, tehát a csillézés a legnagyobb mértékig ki van küszöbölve. Hatalmas frontbkon folyik a termelés. Én is ilyen helyre kaptam beosztást Tóth István idősebb vájár mellé. Már eddig is azt tapasztaltam; jó szakmunkáshoz kerültem, aki mindig a munkájára figyel. De vigyáz arra is, hogy másik munkatársának baja ne történjen. Előttem is ismertette a bánya helyzetét, hogy nagy a nyomás és különös gondot kell fordítani az ácsolásra. Figyelmeztetett, hogy vigyázni kell, mert a szén igen nagy tömegben válik el. Ezenkívül azt is tapasztaltam: valóban törődnek és gondoskodnak rólam. Egy alkalommal elmentem fáért, amely igen távol volt és sok idő vett igénybe a munkahelyre való szállítása. Több darab fát kellett vinnem, így nehéz volt és sokáig jártam. Tóth István azt gondolta, talán valami baleset ért, a keresésemre indult. Mikor meggyőződött, hogy nincs semmi bajom, nyugodtan visszatért munkahelyére. A rólam való gondoskodás nemcsak Tóth István részéről nyilvánul meg, hanem panaszom eddig nem lehet a csapati vezetőkre, de az aknászokra sem. Valamennyien azon igyekeznek, hogy az idősebb vájárok eddig szerzett tapasztalatait számunkra átadhassák. Különösen sokat foglalkozik velünk Deák István sztahanovista munkamódszerátadó. Sok segítséget kapunk tőle, mi pedig azon igyekszünk, hogy minél hamarabb elsajátíthassuk és magunkévá tegyük az idősebb vájárok szavát és tanítását.“ drégelypalánki erdőhiva- talnál mintegy 35-en dolgoznak. Az erdöhivatal dolgozói a pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek, hogy március 7-én, vasárnap 10 vagont megraknak rönkfával. Ez azért vált szükségessé, mert a vasúti állomáson felhalmozódott a rönkfa. Az erdőgazdasági dolgozók önzetlenül, a párt iránti hűségből és szerétéiből ajánlották fel a 10 vagon elszállítását. Vasárnap reggel mind a 35 dolgozó meg is jelent az állomáson. A drégelypalánki állomásfőnök is minden intézkedést meglett, hogy a váci állomásról időben beérkezzenek a vagonok. A balassagyarmati állomásról pedig leküldték egy mozdonyt Vácra, hogy a 10 teherkocsit elhozza DrégelypaA Szikra kiadásában megjelent Láng István elvtárstól „Az újság a népnevelő támasza" című brosúra. A brosúra színesen és sokoldalúan mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különböző lapjaink jellegét. Ma már el sem tudnánk képzelni életünket újságok nélkül. A brosúra segít bennünket abban# hogy könnyebben tájékozódjunk a lapokban, szinte azt mondhatnánk, megtanít újságot olvasni. A sajtó hű fegyvertárs a politikai felvilágosító és nevelőmunkában: fegyvere a népnevelőknek — csak tudni kell vele bánni. Láng István brosúrája Iánkra. Itt ért azonban a legnagyobb csalódás bennünket, mert a megtett intézkedések ellenére még vasárnap estére sem érkezett meg Drégelypatánk állomásra a 10 üres vagon. A felajánlást tett 35 dolgozó esőben, hidegben, egész estig ott tartózkodott az állomáson. Minden szándékuk az volt, hogy kongresszusi fogadalmukat teljesíthessék. Vártunk, de hiába. Mi azonban ebbe nem nyugszunk bele és jogosan kérdezzük, vájjon ki a felelős azért — vagy Vácott, vagy máshol — hogy nem biztosították részünkre a 10 üres vagon elküldését? Szeretnénk megtudni, hogy nemtörödömségböl-e, vagy készakarva követte el valaki c súlyos hibát. Jacsánszki János párttitkár a sajtó felhasználásának számos jól bevált módszerét ismerteti az egyéni agitációtól kezdve a csoportos újságolvasásig és a sajtóvitáig. üzemi és falusi életből merített példákkal bizonyítja be. hogy az a népnevelő, aki rendszeresen támaszkodik a sajtó által nyújtott segítségre, sokkal eredményesebb munkát végez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasználásának jó módszereit ismertetve hasznos segítséget nyuji mind a népnevelőknek, mind a népnevelőket irányító pártszervezeteknek. KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROL TÉLI, TAVASZI, NYÁRI férfikabátot, öltönyt, cipőt, bőrárut, női kabátot, kosztümöt, ruhát, cipőt BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT BOLHA Salgótarján, Rákóczi-út 104. Léing István : Az újság a népnevelő támasza A vizenyős területeken fogaterővel vetnek, mert a talaj nedvessége gátolja a traktorral való szántást. A pártsajtó élenjáró terjesztője Pápai Kálmán Mátraszőllős község postakézbesítője a III. pádkongresz- ázus tiszteletére felajánlotta, hogy a Szabad Föld olvasóinak mintegy 60 százalékát hosszúlejáratú előfizetőkké szervezi át, továbbá a Szabad Nép, Szabad Föld, Szabad Nógrád pártsajtókból a tervet teljesíti s újabb előfizetőket szervez. Pápai elvtárs vállalását teljesítve 37 új előfizetőt szervezett, ebből 23 Szabad Nógrád. Kézbesítői munkája sarán az olvasókhoz pontosan viszi el a sajtót. Pápai elvtárs meggyőző munkával szervez új előfizetőket és ennek tudható, hogy a községben állandóan emelkedik az olvasók száma. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az Országos Takarékpénztár pályázatot hirdet a pénztakarékosság, a takarékbetétgyüjtés egyéni és népgazdasági jelentőségét és előnyeit kidomborító plakátokra és plakát-ötletekre. A beérkezett pályázatok felett bíráló bizottság dönt. Első díjként Ft 3.000.—. második díjként Ft 2.000.—, harmadik díjként Ft 1.000.— összegű jutalmat tűz kL Pályázati határidő: 1954 április 30. A pályázatok az Országos Takarékpénztár Propaganda osztálya címére Budapest, V., Nádor-utca 16. sz. küldendők.
