Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-27 / 24. szám

1954 március 27. SZAKAD K$GRXn S A munkaszervezés néhány tapasztalata az építőiparban Tavaszi munka a kisterenyei állami gazdaságban A termelés növelése, a ter­vek teljesítése műszaki veze­tőinktől, középkádereinktől nagyobb szaktudást, jobb mun­kaszervezést, a munkaerők he­lyes elosztását követeli. Ez vo­natkozik az építőiparra is. A 63. számú építőipari tröszt mű­szaki és fizikai dolgozói az 1954-es termelési év első két hónapjában a nehézségek elle­ni harcokban mindjobban ösz- szekovácsolódtak. Számos vál­lalat műszaki vezetői a dolgo­zókkal egyetemben lelkes fel­ajánlásokat tettek: egy részük teljesítményük növelésére a másik pedig a műszaki feltéte­lek biztosítására. Ennek elle­nére a műszaki vezetés mun­kájára mégis sok a panasz az építőipari tröszt területén. Nem kétséges, hogy munká­jukat egy sor rajtuk kívüli aka­dály gátolta, de megfelelő mű­szaki intézkedéssel, jobb szer­vezéssel a gátló körülményeket kisebbíteni lehetett volna. Ezenkívül a zavartalan terme­lést sok esetben az egyes mű­szaki vezetők rossz munkája is károsan befolyásolta. Az acélárugyári 104. számú építkezésnél jelenleg is baj van a habarcs­szállítással. A habarcsot nyomó kompresszorcsövön igen sok helyen hajlásokat képeztek ki, a hajlásoknál pedig a habarcs sokkal nagyobb levegőnyomást követel, mint az egyenes cső­ben. A hajlásoknál, illetve a könyökönéi pótlevegő-nyomást kellene adni. Ugyancsak előse­gítené a munkafolyamatot az is, ha az építés vezetősége olyan szervezést végezne, hogy a habarcs készítése már a munkakezdés előtt egy fél­órával megkezdődne. így a szakmunkások részére időben tudnának biztosítani anyagot. Hiányzik az öntevékenység ugyanennél az építkezésnél a téglaszállítás terén is. A to­ronydaru helyes üzemeltetésé­vel a téglaszállítást is el ler hetne végezni. A daru mozgási pályájá' "’12(1 mféiv azohbaií csak 60 méteres gumikabel áll rendelkezésükre, így a daru csupán ezen a távolságon tud­ja elvégezni a szállítást. Az építésvezetőség figyelmetlensé­géből a villamosenergiát szolgál­tató berendezést a moz­gási pálya egyik felébe szerelték fel, pedig ha a pálya közepére építik, ak­kor a darut mind a 120 méteren igénybe vehetnék. A szervezetlenség nagymérték­ben gátolja a termelést. A Ver- bői kőműves-brigád a nehézsé­gek ellenére is 160 százalékos eredményt ért el. Ha a műsza­ki vezetők, az építkezés vezető­sége a meglévő hibákat felszá­molják, akkor könnten elérnék a 190—200 százalékos teljesít­ményt is. De az építkezés vezetősége ar­ra sem fordít gondot, hogy a meglévő termelési ered- ményt különböző szemlél­tető agitációs eszközzel a dolgozókkal tudatosítsa. Ez nem véletlen! Az építésve­zető is úgy nyilatkozott: „nincs prémium, nincs munka­verseny“. Arra azonban nem gondolt, hogy prémiumot kap­hasson, azért elsősorban neki kell jó munkát végeznie. A rossz munkaszervezés kö­vetkeztében a vásártéri D. 32-es lakás építkezésénél a munkálatok megkezdése több napot késett. Az építkezést március 1-én kellett volna beindítani. Itt az építésvezetőség egy kompresz- szor kicserélését 20 nap alatt végezte el — amelyet egy kis jóakarattal és jó szervezéssel pár nap alatt is elvégezhettek volna. — Ebből adódott a mun­ka megkezdése határidejének 12 nappal való eltolódása. Ez a lakásátadási tervnél már 20 százalékos lemaradást jelent. Igaz, ennek felszámítása érde­kében Veres elvtárs, az építke­zés vezetője komplex-brigádot szervezett és vállalást tett a lemaradás április 10-re való pótlására, A MÁVAUT-garázs építkezésénél is meg lehetne gyorsítani a munkálatok elvégzését. Az építkezésnél talajcserét kell végezni, s erre a munkára a tröszt egy földkitermelő, eksz-, kavátort kapott, melyért 160 forintot kell fizetni óránként. Az építés vezetősége, de első­sorban Kelemen elvtárs, nem sokat tesz annak érdekében, hogy az ekszkavátort kapacitá­sának megfelelően teljes egé­szében ki is használják. Pedig ez is egy kis körültekintéssel megoldható. Mindössze három villany- oszlopot kellene beállítani és éjszaka — világítás mel­lett — két műszakban üze­meltethetnék a gépet. Komoly hiányosság tapasz­talható a szakipari-, segédipari, valamint az épületszerelő vállalatok munkájában is. A 63/9. számú épületszerelő vállalatnak a technikumi épület fűtésszere­lési munkáit február 6-ra át kellett volna adnia, de még a mai napig sem történt meg. A 64 lakásos építkezésnél pe­dig a vezetékcsövekbe „elfe­lejtették“ elhelyezni a bűzel­zárókat. Ezt később kellett megcsinálni és, természetesen egy csomó felesleges munkát és költséget jelentett. A bá­dogosmunkák hiányosságából is sok esetben komoly lemara­dások származnak. A tröszt vezetősége bár több esetben felszólította a 63/9. számú vál­lalat igazgatóját, Godó elvtár­sat a munka megjavítására, de ő rendszerint anyaghiányra hivatkozott, ami nem minden esetben felelt meg a valóság­nak. Amikor a 63/9. sz. válla­lat átvette a bádogosrészleget, az átvétel után közvetlen két autó árut szereztek. A 63/2. sz. nagybátonyi vállalatnál is komoly hiányosságok van­nak a munkaszevezésben. A rendelkezésükre álló eszközö­ket sem használják fel kellően. A tröszt a vállalat részére biztosított két személyszállí­tó autót, de azt a vezetőség egy hétig nem használta. A dolgozókról való gondoskodás is sok követelni valót hagy maga után. Az elmúlt hetek­ben két kőműves eltávozott a vállalattól, mert részükre nem biztosítottak gumicsizmát. Nem azért, mintha nem volna. Gumicsizma van, csak olyanok használják, akik nem jogosultak rá. Például Szigeti UB-elnök elv­társ is lefoglalt magának egy pár csizmát. Ezeket a hiányosságokat a tröszt vezetői még súlyosbít­ják azáltal, hogy helytelen utasításokat adnak ki. Az egyik utasításuk például azt tartalmazza, hogy március 1- től fagyos föld címén bért nem lehet fizetni (elég helyte­lenül). A megjelölt határidő után azonban a tröszt terüle­tén még igen sok helyen fa­gyos volt a föld és azt megfe­lelően kell elszámolni. Az ilyen hibák tömegével gátolják az építkezéseket. Vi­szont legtöbb esetben — ha szervezetlenség, tervszerütlen- ség következtében lemaradás mutatkozik — az „objektív“ okokra hivatkoznak. Pedig a meglévő hibák azt igazolják, hogy a trösztön belül egyes mű­szaki vezetők még mindig nem érzik munkájuk fon­tosságát. Kevésbé igyekeznek jó mun­kájukkal elősegíteni közvetle­nül a dolgozók életszínvonalá­nak emelését, a jelenlegi la­kásproblémák mielőbbi meg­oldását. Ne feledjék: a vállalat ve­zetői, a műszaki vezetők ak­kor dolgoznak jól az új fel­adatok megoldásán, akkor ér­hetnek el szilárd eredménye­ket, ha sohasem tévesztik szem elől a célt, azt hogy miért történik mindez, ha eszükben tartják a Közpon­ti Vezetőség megállapítását, amely a következőket tartal­mazza: „A párt politikájának és a kormány programmjának sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emel­kedjék hősiesen harcoló mun­kásosztályunk életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő államunk ereje." A cél: a dolgozó nép jóléte adjon erőt az építészet vezetői­nek az új, magasabbszínvona- lú, komolyabb felkészültséget igénylő nagyszerű feladatok megoldásában, az építészet eredrpényeinek megszilárdítá­sában. Ez lelkesítse őket az új fel­adatokhoz szükséges új munkastílus: a tervszerű, átgondolt vezetés, a dolgo­zókra támaszkodó irányí­tás a szervezett kezdemé­nyező munka kialakításá­ban. Ha ennek alapján dolgoznak a műszaki és egyéb vezetők, ak­kor sokkál jobban megszere­tik az építőipart a dolgozók, mint ezidáig, megszűnik a je­lenlegi nagy munkaerővándor­lás és kialakul az építészet te­rületén is a szilárd, fegyelme­zett munkásgárda. Szekacsek Zoltán, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa, A kisterenyei állami gazda­ság dolgozói a 111. pártkon­gresszus tiszteletére lelkes fel­ajánlásokat tettek. Bakos Eta sertéstenyésztő-brigádjával vállalta, hogy az állatelhul­lást 3 százalék alá csökkenti. A versenybizottság értékelése szerint az elhullás 2.7 száza­lék. Vállalta, hogy 12 kg-ról 13 kg-ra emeli a választási súlyt. Jelenleg 12.66 kg-nál tart. Rezes József a vállalt 13 kg-os választási súly helyett 13.5 kg-ot ért el. A fíalási átlagot az 1953-as évi 10.9 fialási átlag fölé, 14-re emeli Eddig 13 darabot ért el. Bocsi b. Márton fejőgulyás vállalását már teljesítette. A 10 literes fejési átlagot 11 li­terre emelte. Tóth Ilona fejőgulyás a helyes gondozással standátla­gát 6.2 literről 7.2 literre emelte. Oláh János traktoros és váltó­társa Csatlós József vállalták, hogy napi normájukat 50 szá­zalékkal túlteljesítik. Oláh és Csatlós elvtársak vállalásuknak már eleget tettek. Naponta 180.6 százalékra teljesítik nor­májukat. De munkamódszerü­ket átadják traktoros társaik­nak is, aminek eredményekép­pen Noskó Ferenc és váltótár­sa Pádár József szintén 150 százalékon felüli teljesítményt érnek el naponta. Kiss Károly igazgató Nem marad el az élenjárók mögött Csatlós József sem, Oláh elvtárs váltótársa. Napi eredménye 180 százalék. Rövid tenyészidejű a tavaszbúza. Ezért szükséges, hogy gyor­san, rövid idő alatt végezzük cl vetését. Kiss József traktor­vezető a szikkadt talajon megkezdte a tavaszbúza vetését. Az első napok a banyában Levél a szerkesztőséghez „Vártunk, de hiába..." Levél a szerkesztőséghez Lapunk március 13-i számá­ban „Ifjú vájárok lettünk“ címmel közöltük Baksa Béla ifjú vájár levelét, melyben ar­ról írt, hogy a tanulmányát eredményesen befejezve, a szén- termelés frontjára került, ahol kemény harcot folytat. Az ifjú vájártól március 23-án a követ­kező levél érkezett szerkesztő­ségünkhöz: „1954 március 19-én a tiribesi üzembe kerültem dolgozni, mint vájár. A bánya gépesítése megnyerte a tetszésemet, a szenet, kaparó- és gumiszalag, rázócsúszda szállítja, tehát a csillézés a legnagyobb mértékig ki van küszöbölve. Hatalmas frontbkon folyik a termelés. Én is ilyen helyre kaptam be­osztást Tóth István idősebb vá­jár mellé. Már eddig is azt ta­pasztaltam; jó szakmunkáshoz kerültem, aki mindig a mun­kájára figyel. De vigyáz arra is, hogy másik munkatársának ba­ja ne történjen. Előttem is is­mertette a bánya helyzetét, hogy nagy a nyomás és külö­nös gondot kell fordítani az ácsolásra. Figyelmeztetett, hogy vigyázni kell, mert a szén igen nagy tömegben válik el. Ezen­kívül azt is tapasztaltam: való­ban törődnek és gondoskodnak rólam. Egy alkalommal elmen­tem fáért, amely igen távol volt és sok idő vett igénybe a mun­kahelyre való szállítása. Több darab fát kellett vinnem, így nehéz volt és sokáig jártam. Tóth István azt gondolta, ta­lán valami baleset ért, a kere­sésemre indult. Mikor meggyő­ződött, hogy nincs semmi ba­jom, nyugodtan visszatért mun­kahelyére. A rólam való gondoskodás nemcsak Tóth István részéről nyilvánul meg, hanem pana­szom eddig nem lehet a csapati vezetőkre, de az aknászok­ra sem. Valamennyien azon igyekeznek, hogy az idősebb vájárok eddig szerzett tapasz­talatait számunkra átadhassák. Különösen sokat foglalkozik velünk Deák István sztahano­vista munkamódszerátadó. Sok segítséget kapunk tőle, mi pe­dig azon igyekszünk, hogy mi­nél hamarabb elsajátíthassuk és magunkévá tegyük az idő­sebb vájárok szavát és tanítá­sát.“ drégelypalánki erdőhiva- talnál mintegy 35-en dol­goznak. Az erdöhivatal dolgo­zói a pártkongresszus tisztele­tére felajánlást tettek, hogy március 7-én, vasárnap 10 va­gont megraknak rönkfával. Ez azért vált szükségessé, mert a vasúti állomáson felhalmozó­dott a rönkfa. Az erdőgazda­sági dolgozók önzetlenül, a párt iránti hűségből és szerétéiből ajánlották fel a 10 vagon el­szállítását. Vasárnap reggel mind a 35 dolgozó meg is je­lent az állomáson. A drégely­palánki állomásfőnök is minden intézkedést meglett, hogy a váci állomásról időben beérkezzenek a vagonok. A balassagyarmati állomásról pedig leküldték egy mozdonyt Vácra, hogy a 10 te­herkocsit elhozza Drégelypa­A Szikra kiadásában meg­jelent Láng István elvtárstól „Az újság a népnevelő táma­sza" című brosúra. A brosúra színesen és sok­oldalúan mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különbö­ző lapjaink jellegét. Ma már el sem tudnánk képzelni éle­tünket újságok nélkül. A bro­súra segít bennünket abban# hogy könnyebben tájékozódjunk a lapokban, szinte azt mondhat­nánk, megtanít újságot olvasni. A sajtó hű fegyvertárs a po­litikai felvilágosító és nevelő­munkában: fegyvere a népneve­lőknek — csak tudni kell vele bánni. Láng István brosúrája Iánkra. Itt ért azonban a leg­nagyobb csalódás bennünket, mert a megtett intézkedések el­lenére még vasárnap estére sem érkezett meg Drégelypatánk ál­lomásra a 10 üres vagon. A felajánlást tett 35 dolgozó eső­ben, hidegben, egész estig ott tartózkodott az állomáson. Min­den szándékuk az volt, hogy kongresszusi fogadalmukat tel­jesíthessék. Vártunk, de hiába. Mi azonban ebbe nem nyug­szunk bele és jogosan kérdez­zük, vájjon ki a felelős azért — vagy Vácott, vagy máshol — hogy nem biztosították részünk­re a 10 üres vagon elküldését? Szeretnénk megtudni, hogy nemtörödömségböl-e, vagy kész­akarva követte el valaki c sú­lyos hibát. Jacsánszki János párttitkár a sajtó felhasználásának szá­mos jól bevált módszerét is­merteti az egyéni agitációtól kezdve a csoportos újságolvasá­sig és a sajtóvitáig. üzemi és falusi életből merí­tett példákkal bizonyítja be. hogy az a népnevelő, aki rend­szeresen támaszkodik a sajtó által nyújtott segítségre, sok­kal eredményesebb munkát vé­gez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasz­nálásának jó módszereit ismer­tetve hasznos segítséget nyuji mind a népnevelőknek, mind a népnevelőket irányító pártszerve­zeteknek. KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROL TÉLI, TAVASZI, NYÁRI férfikabátot, öltönyt, cipőt, bőrárut, női kabátot, kosztümöt, ruhát, cipőt BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT BOLHA Salgótarján, Rákóczi-út 104. Léing István : Az újság a népnevelő támasza A vizenyős területeken fogaterővel vetnek, mert a talaj ned­vessége gátolja a traktorral való szántást. A pártsajtó élenjáró terjesztője Pápai Kálmán Mátraszőllős község postakézbesítője a III. pádkongresz- ázus tiszteletére felajánlotta, hogy a Szabad Föld olvasóinak mintegy 60 százalékát hosszúlejáratú előfize­tőkké szervezi át, továbbá a Sza­bad Nép, Szabad Föld, Szabad Nógrád pártsajtókból a tervet telje­síti s újabb előfizetőket szervez. Pápai elvtárs vállalását telje­sítve 37 új előfizetőt szervezett, eb­ből 23 Szabad Nógrád. Kézbesítői munkája sarán az olvasókhoz ponto­san viszi el a sajtót. Pápai elvtárs meggyőző munkával szervez új elő­fizetőket és ennek tudható, hogy a községben állandóan emelkedik az olvasók száma. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az Országos Takarékpénztár pályázatot hirdet a pénz­takarékosság, a takarékbetétgyüjtés egyéni és népgazda­sági jelentőségét és előnyeit kidomborító plakátokra és plakát-ötletekre. A beérkezett pályázatok felett bíráló bizottság dönt. Első díjként Ft 3.000.—. második díjként Ft 2.000.—, harmadik díjként Ft 1.000.— összegű jutalmat tűz kL Pályázati határidő: 1954 április 30. A pályázatok az Országos Takarékpénztár Propaganda osztálya címére Budapest, V., Nádor-utca 16. sz. küldendők.

Next

/
Thumbnails
Contents