Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-20 / 22. szám

2 SZABADNÖGRÁn 1954 március 20. PÁRT ÉS PÁRTÉP'lTÉS £ A népnevelőmunka pártmunkánk homlokterében Segédanyag a márciusi taggyűlésekhez Elhalasztották a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozását \ pártoktatás megjavításával készülnek a kongresszusra a kecskédpusztai Dózsa tsz-ben Kecskédpusztán a másodéves pilinyi Dózsa és a szécsényl politikai iskola hallgatói már II. Rákóczi Ferenc termelőszö­Pártunk Központi Vezető­sége nagyjelentőségű határo­zatot hozott a párt népnevelő­munkájának megjavítására. Ez a határozat szerves része, méltó folytatása annak a nagy feladatnak, amelyet a Köz­ponti Vezetőség 1953. június 27—28-i ülése, kormányunk programmja, majd a későbbi párthatározatok tűztek párt­tagságunk, dolgozó népünk elé E feladat végrehajtásában már értünk el eredményeket, a népnevelőmunkáról szóló hatá­rozat pedig hozzájárul újabb sikerek eléréséhez. A határozat jelentőségéről A párt számára minden idő­ben nélkülözhetetlen a helyes irányvonal kidolgozása után, a feladatok meghatározása után a párttagsággal, ezen túl a széles dolgozó tömegekkel megértetni a célkitűzéseket. A hatalom megragadásával és szilárdulásával ez a követel­mény nemhogy csökkenne, hanem állandóan növekedik. A munkásosztály számára, a munkásosztály állama számára egyik legfontosabb feladat a dolgozók nevelése, a párt, az állam nagy és kisebb feladatai­nak állandó megbeszélése a néppel, tanítva azt és tanulva tőle. A Központi Vezetőség hatá­rozata megállapítja: „...hogy egész pártunk legfontosabb fel­adata a párt és a tömegek kapcsolatának megerősítése ér­dekében a politikai tömeg­munka kiszélesítése és maga­sabb színvonalra emelése.“ E határozat jelentősége tehát ab­ban van, hogy az egész párt, a pártbizottságok, az alapszer­vezetek és minden kommu­nista figyelmét a népnevelő­munkára, a tömegek kö­zött végzett politikai mun­ka színvonalának emelé­sére fordítja. Ezért igen fontos, hogy min­den funkcionárius jól ismerje, alaposan tanulmányozza ezt a nagyjelentőségű határozatot, hogy a pártban minden kom­munista számára tisztázhas­suk és megértethessük a hatá­rozat lényegét, jelentőségét. A határozat egyik leghatalma­sabb fegyver a párt kezében, hogy megerősítse kapcsolatait a tömegekkel, az adminisztra­tív intézkedéseket és munka­stílust a meggyőzés, a felvilá­gosítás politikája váltsa fel. A határozat leszögezi: „Minél jobban megérti népünk pár­tunk politikáját, annál na­gyobb mértékben bontakozik ki kezdeményező, alkotó ereje a párt politikájának és a kor­mány programmjának valóra- váltásáért.“ A határozat tehát eszköz a kezünkben az agi­táció — megyénkben is meg­lévő — igen nagyméretű le­becsülésének felszámolására. Eszköz arra, hogy a nép­nevelők funkcióját megtisztelt, magasztos hivatássá emeljük, hogy minden párttag, akár ve­zető, akár egyszerű dolgozó, kötelességének érezze nap, mint nap meggyőzni pártunk politikájának helyességéről a dolgozókat. A népnevelőmunka tartalmi színvonalának emelése Maga a határozat, s annak gazdag, konkrét érvelése, va­lamint tanulmányozása vilá­gossá teszi, hogy a határozatban új, amikor a népnevelőmunka tartal­mi színvonalának emelé­sére irányítja a figyelmet. A határozat a népnevelőmunka szervezési kérdését, a nép­nevelők kiválasztását is an­nak rendeli alá, hogy az teljes mértékben a tartalom szín­vonalának emelését szolgálja. A mi megyénkben is túlteng­tek a szervezési megoldások a népnevelőmunkában. A párt- bizottságok és pártszervezetek a nagyobb kampányfeladatok­tól eltekintve, nem foglalkoz­tak kollektiven az agitációs munkával és nem tanulmá­nyozták az agitáció tartalmi kérdéseit. Ezért volt gyakori, hogy a népnevelők nem kap­tak konkrét útmutatásokat, tényanyagokat. Nagyrészük jelszavakban, frázisokban is­mertette a dolgozókkal, pár­tunk, kormányunk célkitűzé­seit, amiből azok bizony nem sokat értettek. A pártbizott­ságok, alapszervezeti vezető­ségek nem egyszer arra vár­tak, hogy maga a népnevelő dolgozza ki mondanivalóját. Valójában pedig a pártbizottságoktól, az alapszervezetek vezetősé­geitől és titkárától kell, hogy választ kapjon a nép­nevelő a legfontosabb kér­désekre. A népnevelőmunka tartalmi, eszmei színvonalának emelése érdekében mindenekelőtt javí­tanunk kell az oktatásban részvevő agitátorok arányát. Jelenleg a népnevelőknek mintegy 35—40 százaléka egy­általán nem tanul. Kisterenye községben a 60 népnevelő kö­zül alig 15—20-an vesznek részt az oktatásban és a nép­nevelőcsoportban egyetlen pártiskolát végzett elvtárs sin­csen, bár a községben több olyan párttag van, aki külön­böző fokú pártiskolát végzett. A kisterenyei bányász párt- bizottságon pedig azt sem tud­ják, hogy kik a népnevelők és azok milyen képzettséggel ren­delkeznek. Ilyen esetben a tö­megekkel való kapcsolat meg­erősítéséről beszélni — üres frázis. Rendkívül kevés azok­nak a magasabban képzett párt-, állami és gazdasági funkcionáriusoknak a száma, akik propagandaelőadások megtartásával vagy éppen az egyes dolgozókkal folytatott személyes beszélgetés során magyarázzák meg pártunk és kormányunk intézkedéseit vagy az egyes szakkérdéseket, illetve a nemzetközi helyzetet. A pártbizottságok, alapszer­vezetek nem fordítanak meg­felelő gondot a tömegek han­gulatának tanulmányozására sem. Ebből következik aztán, hogy agitációnk sok esetben az események mögött kullog, ahelyett, hogy mozgósítan i. Megfelelő tájékozottság nélkül pedig lehetetlen magasszín­vonalú népnevelőmunkát vé­gezni. A tartalmi színvonal emelé­séhez nagy segítséget nyújt a határozat, amikor kimondja, hogy a politikai tömegmunkát a pártbizottságokban kollektív munkává kell tenni. Ez vonat­kozik az alapszervezetek veze­tőségeire is. Helyes és hatásos érvek kidolgozása csak akkor lehetséges, ha a pártvezetőség és a területén lévő állami, gazdasági funkcionáriusok a maguk tapasztalataival, tudá­sukkal járulnak ahhoz hozzá. Nem egy példa bizonyítja, hogy megyénk számos párt- szervezetében a népnevelőbe­osztást úgy tekintették, mint a legutolsó pártfunkciót. Figyel­men kívül hagyták, hogy a dolgozók körében végzett po­litikai munkához magasabb képzettségre, szorgalmas tanu­lásra és bizonyosfokú ráter­mettségre is van szükség. A határozat 'erélyes föllépés azért, hogy az agitációs munka elfoglalja pártmunkánkban az őt megillető helyet. Népnevelőink mozgósítsanak a soronkövetkező feladatokra „Agitációnknak az a felada­ta, hogy fáradhatatlanul tuda­tosítsa napjainkban azt az igazságot, hogy az életszín­vonal emelkedésének kedvező alakulása népünk munkájától függ. A munkásosztály, a dol­gozó parasztság és az értelmi­ség szorgalmas munkáján mú­lik a növekvő termelés, az áruk jobb minősége, a takaré­kosság, a föld és az állat- tenyésztés hozamának növeke­dése, a tudomány minden eredménye. A népé a döntő szerep, saját jólétének alaku­lásában“ — állapítja meg a nagyjelentőségű határozat. Vagyis arról van itt szó, hogy mindaz, amit célkitűzéseink megvalósítása érdekében te­szünk, a dolgozó ember igé­nyeinek egyre fokozottabb ki­elégítését jelenti, már most a szocializmus építésének idején. Népnevelőink mondják el, hogy ezért történik országunk­ban minden, hogy ez a szo­cializmus építésének politikája. Ezzel serkentsék újabb tettek­re, nagyszerű kezdeményezé­sekre dolgozóinkat. Most legfontosabb feladat az ipar és a mezőgazda­ság területén, hogy bizto­sítsuk az 1954-es terv tel­jesítéséhez meglévő le­maradás behozását, a ter­vek maradéktalan teljesí­tését. Túlteljesítés a tervekben — túlteljesítés az életszínvonal­ban, lemaradás a terv teljesí­tésében — lemaradás az élet­színvonal emelésében! A nógrádi szénmedence bá­nyászai az ország széntermelé­sének több, mint 15 százalé­kát adják. A terv nemteljesí­tése ezért súlyos károkat okoz­na az egész népgazdaságnak. Bányászaink pártunk III. kon­gresszusára készülve, olyan nagyszerű és eredményes moz­galmat indítottak el, mint az egyesi llésmozgalom. De váj­jon mennyivel nagyobbak len­nének eredményeink, ha a bá­nyász pártszervezetek rend­szeresen megtartanák a nép­nevelőértekezleteket, ha a bá­nyász népnevelők rendszere­sen ismertethetnék a Központi Vezetőség és a megyei párt- bizottság kongresszusi zász­lajáért folyó verseny állását. Most, a III. pártkon­gresszusra készülve külö­nösen nagy szükség van arra, hogy a népnevelők szava tettekre, nagyszerű cselekedetekre mozgósít­son. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a mi­nisztertanács közli, hogy a ter­melőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozását 19 és 20 helyett március 27-re hívja össze. (MTI.) Március 27-én kezdődik az Ötéves Tervkölcsön nyolcadik sorsolása Az ötéves Tervkölcsön már­cius 27-től 30-ig tartó nyolca­dik sorsolásán újabb 76.500 kötvényt több mint harminc és fél millió forint értékű nye­reménnyel sorsolnak ki. Tör­lesztésre és a kamatozó kötvé­nyek visszafizetésére 72.7 mil­lió forint kerül. Az ötéves Tervkölcsön nyol­cadik sorsolása a Fémmunkás Kultúrotthonban (XIII. kerü­let, Frangepán-utca 16.) már­cius 27-én 1 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik. A hivatalos nyereményjegy­zék április 1-én jelenik meg. A kisorsolt kötvények bevál­tása is ezen a napon kezdődik. (MTI.) i eddig is sokat tanultak. „A háború és béke“ című anyag megbeszélése után még vilá­gosabbá vált előttük, hogy miért érdekük a tőkéseknek a háború. Különösen nagy ér­deklődést keltett a „Szocializ­mus építése hazánkban“ című anyag, amelynek megvitatása során a hallgatók megismerték hazánk szocialista építésének néhány kérdését és a NÉP al­kalmazásának sajátosságát. Ez még jobban megerősítette ben­nük azt a tudatot, hogy a me­zőgazdaság fejlesztésének egyedüli helyes útja a nagy­üzemi mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezetek fejlesztése. A kecskédpusztai Dózsa tsz tagságában az így elért poli­tikai fejlettség érlelte meg el­határozásukat. Mint ahogy a hallgatók elmondták: „Nem csak a mezőgazdasági munkák időben való elvégzésével ké­szülhetünk a III. pártkon­gresszusra, hanem a politikai iskola munkájának megjavítá­sával, elméleti képzettségünk fokozásával is“. Ezért a hall­gatók együttesen elhatározták, hogy versenyre hívják ki a vetkezetek pártoktatásban rész­vevő hallgatóit. A verseny értékeléséhez az alábbi szempontokat dolgozták ki: 1. A politikai iskolák jelen­legi létszámát az összefoglalók idejére is megtartjuk. Ez idő alatt minden hallgatónak olyan segítséget adunk, hogy az eddig átvett anyagokat részletesen megismerje. 2. Fokozzuk a hallgatók ak­tivitását, a politikai iskola színvonalának további emelé­sét. Különösen felkészülünk a következő anyagok megtárgya­lására, amelyek az előttünk álló legfontosabb feladatokkal foglalkozik, mint a december 10-i határozat végrehajtása. Ezt és az ilyen anyagokat úgy fogjuk megtárgyalni, hogy még világosabban lássa min­den hallgató, hogy a tsz-ben a saját munkaterületén milyen feladatokat kell megoldania az új szakaszban. Prejzinger Ferenc propagandista ifj. Lévai Károly szemináriumi bizalmi Mikula János párttitkár Megyénk ifjúsága a párt III. kongresszusára készül Vájjon a Salgótarjáni Acél­árugyár népnevelői nem har­colhatnának-e jobban az ener­giatakarékosságért, ha a gyár főenergetikusa, az áramföl- használási grafikon alapján ismertetné, hogy melyik idő­pontban és melyik üzemben van szükség takarékosságra, vagy a munkaidő jobb kihasz­nálására? A tűzhelygyári nép­nevelők vájjon miért beszél­nek csak általánosságban a minőségről? Azért, mert a pártszervezet nem vértezi fel a népnevelőket olyan érvek­kel, mint annak ismertetése, hogy minden jóminőségű tűz­hely, kályha egy-egy dolgozó családi otthonát, életét teszi szebbé, kellemesebbé. Vájjon az elmúlt esztendőben az új munkásoknak miért csak 15 százaléka maradt meg munka­helyén. Nem egyébért, mint azért, mert a pártbizottságok és pártszervezetek nem segí­tenek a népnevelőknek abban, hogy ismertessék, milyen jövő áll az új dolgozó előtt. Nem is beszélve az új környezet meg­ismeréséhez, a sok kétkedés és kétség legyőzéséhez nyújt­ható segítségről. Sokat beszé­lünk az önköltségről is — ál­talában. Nyilvánvaló, hogy minden üzemben, építkezésen sokkal hatásosabb lehetne, ha kimutatnák, hogy az önköltség mindössze egyszázalékos csök­kentése mennyi megtakarítást jelent. A falun a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának ez az első tavasza. A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat megvalósítása egész dolgozó népünk, benne a dolgozó pa­rasztság jólétének növekedé­sét, gazdagodását jelenti. A falusi funkcionáriusok, szakemberek, népnevelők szá­mára ma nem lehet fonto­sabb és megtisztelő feladat, mint segíteni a dolgozó parasz­tot abban, hogy minél többet termeljen. Segíteni baráti, fel- világosító szóval, annak felis­merésében, hogy érdekei meg­egyeznek az egész dolgozó né­pünk érdekével. Segíteni szak­mai tanáccsal, hogy minél töb­bet alkalmazzon a fejlett ag­rotechnikai eljárásokból. A termelőszövetkezetek nép­nevelői a munkafegyelem megszilárdításának, a család­tagok közös munkába való be­vonásának legyenek élharco­sai. A gépállomások, az állami gazdaságok agitátorai a közös vagyon védelmét, a gépek jobb kihasználása, a maga­sabb terméshozam elérése ér­dekében mozgósítsák a dolgo­zókat. Tanácsszerveink soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a népnevelők és a versenytáb­lák segítségével népszerűsítsék TV agy történelmi esemény előtt áll dolgozó népünk. Pártunk III. kongresszusa ez év áprilisában ül össze, hogy szá­mot adjon a dolgozó népnek eddig végzett munkájáról és meghatározza a további fel­adatokat a szocializmus sikeres építése, a dolgozók életszín­vonalának további emelése ér­dekében. Pártunknak egy-egy kongresszusa mintegy fontos ál­lomás, mintegy határkő szerepel népünk történetében. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának különösen nagy jelen­tősége van. Annál is inkább, mert most fogják megvitatni a párt Központi Vezetőség június 28-i határozata, a kormány pro­grammja után a párt további politikáját, azt, hogy hogyan fejlesztik tovább azokat az in­tézkedéseket, melyeket dolgozó népünk életszínvonalának eme­lésére tettek. Különösen jelen­tősége van a pártkongresszus­nak az ifjúságunk számára. Hi­szen talán a magyar ifjúság az, amely legtöbbet kapott pártunk­tól a felszabadulástól egészen napjainkig. Ifjúságunk pártunk­nak köszönheti szabadságát, egyenlőségét, azt, hogy minden becsületes fiatal társadalmunk­nak egyenlő megbecsült tagja. Megnyitotta ifjúságunk előtt a művelődés és fejlődés útját és nap mint nap minden intézkedé­seivel teszi szebbé, boldogabbá ifjúságunk életét. 1? zért tekintenek fiataljaink 'Li olyan nagy várakozással pártunk III. kongresszusa elé. De nem akármilyen várakozás ez, nem jelent tétlenséget fiatal­jaink részére. E várakozásban benne van, összesűrűsödik a párt iránt érzett határtalan szeretete és ragaszkodása, pártunkba ve­tett mélységes bizalma. Hetekkel a pártkongresszus előtt újabb és újabb munkasikerekkel, több szénnel, több vassal, megtakarí­tott árammal, a mezőgazdaság­nak adott több és jobb géppel so­rakozik fel a párt zászlaja alá. A mátranováki bányavállalat Al­kotmány-üzemének DlSZ-brigád- ja az elmúlt két dekádban 140— 150 százalékra teljesítette tervét. Az üzemi DISZ-szervezet most azon gondolkodik, hogy egy a kongresszusi versenyben élenjáró dolgozó parasztokat, azokat, akik a terméshozam növelése, az állam iránti köte­lezettség teljesítése terén élen­járnak. A falun végzett nép­nevelőmunka elengedhetetlen része a beadás, az adófizetés teljesítésére való mozgósítás. Egyoldalú agitációnk, ha nép­nevelőink csak arról beszél­nek, hogy mit kapnak a dol­gozók. Mutassanak rá arra is, hogy a kormányprogramm a újabb DISZ-brigádot alakít a kongresszus tiszteletére. A Sal­gótarjáni Tűzhelygyár fiataljai vállalták, hogy az áramtakaré­kosságnak is élharcosai lesznek. Bence Barna elvtárs vezetésével áramtakarékossági ellenőrző őr­söket szerveztek, akik leoltják a feleslegesen égő villanyt és ki­kapcsolják az üresen járó gépe­ket. Az Acélárugyár „Előre a mezőgazdaság fejlesztéséért” nevű DISZ-brigádja 4000 ekefe­jet gyárt terven felül a mezőgaz­daság számára. De nem ma­radnak le a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok sem. Pél­dául a dejtári termelőszövet­kezet fiataljai csatlakoztak a fejérmegyei Kálosz Béla tsz DISZ-fiataljainak kezdeménye­zéséhez és 400 munkaegység elérését vállalták. A hunyagi DISZ-szervezet fiataljai vállal­ták a víz levezetését a köz­ség földjéről a tavaszi munka megkezdéséig. Varsányban pedig Varga Ferenc DISZ-tag 5 egyé­nileg dolgozó parasztfiatalt hí­vott ki versenyre a tavaszi trá­gyázás elvégzésében. így lehet­ne sorolni tovább a tényeket, amelyek bizonyítják ifjúságunk tettrekészségét, a párt iránti hűségét. őst az alapszervezetek ve- ■^zetőin és bizottságainkon van a sor, hogy felkarolják, irá­nyítsák az ifjúságnak ezt a ha­tártalan lelkesedését. Elmondhat­juk, hogy bizottságaink és alap­szervezeteink vezetői nem tettek meg mindent, hogy ezt a nagy­szerű lehetőséget felhasználják a szervezet további erősítésére, az ifjúság széleskörű mozgósí­tására, a DISZ KV XI. ülése határozatának végrehajtására. Egyes bizottságok, alapszer­vezetek nem látják, hogy a párt- kongresszusra való készülődés és a DISZ központi vezetőség XI. ülése határozatának végre­hajtása nem különálló feladat. Nem lehet széjjelszakítani a nagyaktívaüléseknek az elő­készítését és a kongresszusra való felkészülődést, hanem ép­pen ellenkezőleg: ki kell hasz­nálni az ifjúság lelkes készülő­dését a párt III. kongresszusára és így mozgósítani a DISZ KV XI. ülése határozatának végre­tervek teljesítésére, az ál­lampolgári kötelezettségek betartására van alapozva. Ha a mezőgazdaságban nem végezzük el időben, a tavaszi munkálatokat, ha a dolgozó parasztok nem látják a be­adás, adófizetés és saját jólé­tük közötti összefüggést, akkor ez akadályozza a kormánypro­gramm végrehajtását. ★ A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtására minde­hajtására, az aktívaülések, az alapszervezeti taggyűlések jó előkészítésére. TVSZ-tagjaink, fiataljaink fő- leg falun nem tudják mindenütt eldönteni, hogyan készüljenek a párt kongresz- szusára. Meg kell mutatni, hogy éppen a DISZ központi vezető­ség XI. ülésén meghatározott feladatokból vállaljanak konkrét munkát, a község előtt lévő köz­vetlen feladatból. Másik főpro­bléma, hogy a kongresszusra való készülésnél megelégszenek DISZ-szervezeteink azzal, hogy az ifjúság vállalásokat tesz, s nem veszik észre, hogy ez még csak a kezdet. A fiataloknak se­gítséget kell nyújtani a vállalá­sok teljesítésében, népszerűsí­teni kell a vállalását teljesítő fiatalt, megdicsérni, a lemara­dókat pedig segíteni kell, úgy, mint ahogy ezt a mátranováki DISZ-szervezet teszi. Nótát küld a hangoshíradóban az élenjáró fiataloknak. Most pedig minden DISZ-alapszervezet „élenjárók tábláját” készít, ahová minden második nap felírják a jól termelő fiatalokat és a kon­gresszusi versenyben a legjobb eredményt elérő fiatalokat pedig jutalmazni fogják. De még ezzel sem elégítik ki ifjúságunk igé­nyeit DISZ-szervezeteink. Ifjú­ságunk DISZ-tagjai sajátos mó­don is készülni akarnak a kon­gresszusra. A mátranováki DISZ-szervezet fiataljai meg­szervezték, hogy röpgyűléseken 5—6—10 perces előadást tarta­nak a párt és a KIMSZ harcai­ról a bányába való leszállás előtt. Szervezzék meg DISZ- szervezeteink, hogy a kongresz- szusra való készülés ideje alatt alakítsanak DISZ-zászlókat. Tartsanak nagyszabású avató­ünnepségeket, egybekapcsolva azt az ifjúsági találkozóval, sportversennyel, kultúrműsorral és tánccal. J) ISZ-bizottságaink, DISZ- alapszervezeteink vezetői úgy tudják megoldani feladatu­kat, ha az ifjúság tömegeire támaszkodva dolgoznak, ha ott­hagyják az íróasztalt és a való életben lesznek irányítói, vezetői ifjúságunk lelkesedésének. LADÁNYI ISTVÁN nekelőtt pártszervezeteinket, párttagságunkat kell mozgó­sítani. Ez a feltétele annak, hogy a határozat gyümölcsöző legyen egész dolgozó népünk számára. „Az elkövetkező időkben minden pártszervezet, minden kommunista első köte­lessége, hogy fáradhatatlanul meggyőzze, mozgósítsa, harcra és munkára hívja fel egész né­pünket az emelkedő jólét pro­grammjának megvalósításáért a szocializmus építéséért, ha­zánk további felvilrágzásáért."

Next

/
Thumbnails
Contents