Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-17 / 21. szám
4 SZARADKOGRAD 1954 márcms Í7. halt meg Marx Károly Takarékoskodnak a Román Népköztársaság dolgozói A párt és a kormány politikájának eredményeként rohamosan fejlődik a Román Nép- köztársaság népgazdasága és ezzel párhuzamosan egyre emelkedik a dolgozó tömegek életszínvonala. A dolgozók munkából származó jövedelme nemcsak mindennapi szükségleteiket fedezi, hanem lehetővé teszi azt is, hogy feleslegeikből megtakarítsanak. 1953 végén a dolgozók takarékbetéteinek összege 97.4 százalékkal volt magasabb, mint 1952 végén. Idén egyedül január első 25 napjában a takarékpénztárakban elhelyezett betétösszegek 217.4 százalékkal haladták túl az 1952 január havi betétösszegeket. A bukaresti „Köztársaság“ és az FRB üzemek dolgozóinak mintegy 50 százaléka takarékbetét tulajdonos. A „Chimimport“ és a bukaresti „Sovrompetrol“ minden dolgozója rendelkezik takarékbetéttel. Kínos kudarc Az „európai védelmi közösség“ legbuzgóbb francia- országi hívei kampányt indítottak a párizsi szerződés ratifikálásáért. Segítségül hívták Jean-Paul David-ot, egy antidemokratikus propagandaszervezet vezetőjét. Ez a szervezet képmutatóan a „Béke es szabadság“ nevet viseli. A „Liberation“ című francia lap a napokban közölte, hogy Jean-Paul David aláírások gyűjtéséhez látott egy felhívásra az „Európai védelmi közösség“ tervezete mellett. Vállalkozása azonban szédületes kudarcot vallott: a legnagyobb erőfeszítéssel sem. sikerült húsz aláírásnál többet összeszednie! A lap hangsúlyozza, hogy még az európai hadsereg híveinek ismert francia képviselők közül is sokan megtagadták a felhívás aláírását. Féltek, hogy végleg lejáratják magukat a francia közvélemény előtt. Ez az aggodalom teljesen jogos! Új csehszlovák tengerjáróhajó A lengyel Gdynia kikötőben ünnepélyes keretek közt vonták fel a csehszlovák zászlót az új, 7200 tonnás tengerjáró hajóra, amelyet Julius Fucik nemzeti hősről neveztek el. Ä „Julius Fucik“ a második csehszlovák tengerjáró hajó, amely a „Republika“ hajóval együtt csehszlovák lobogó alatt viszi a világ minden tájára a csehszlovák ipar- gyártmányait és hozza a szükséges külföldi nyersanyagokat. Születési helye: Nowa Huta Krakkótól nem messze lendületesen épül a Lenin nevéről elnevezett hatalmas kohászati kombinát és az ott dolgozók városa: Nowa Huta. A Lengyel Népköztársaság első szocialista városának lakossága egyre növekszik. Az ország minden vidékéről érkeznek dolgozók Nowa Hutába, hogy kivegyék részüket a szocializmus e nagy építkezéséből. A város lakossága az ott született apróságokkal is szaporodik. A napokban született Malgosia Jucha, az ezredik gyermek, akinek születési bizonyítványában Nowa Huta szerepel mint születési hely. A Nowa Hutában született első gyermek ma már három éves. FÜSTBE MENT TERV 71 éve évvel ezelőtt, 1883 már* "L cius 14-én húnyta le örökre szemét a német nép legnagyobb fia, a tudományos kommunizmus, megalapítója, a nemzetközi proletariátus nagy tanítója és vezére, az I. Internacionálé kezdeményezője, Marx Károly. Amikor Marx Károly és harcostársa, Engels Frigyes a XIX. században megkezdték életművüket, Németországban fejedelmek és föld- birtokosok uralkodtak. Az ország több tucat különállam- ból állt. Németország fejlődése az ország demokratikus alapokon történő egyesítését, a feudális erők megdöntését követelte. De a német burzsoázia félt a sok kis állam egyesítésétől, félt, hogy ebben az esetben megerősödik a proletariátus. Ezért inkább elárulta a nép nemzeti érdekeit. Marx és Engels ilyen körülmények között folytatták harcukat a munkásosztály felvilágosításáért, azért, hogy megértessék a dolgozókkal: saját maguknak kell kezükbe vénülök sorsuk intézését. Marx Károly az emberi társadalom fejlődési törvényének ' felfedezésével legyőzhetetlen fegyvert adott nemcsak Németország, hanem az egész világ proletariátusának kezébe. Marx és harcostársa, Engels felismerte a munkásosztályban azt a társadalmi erőt, amely képes a kapitalizmust megdönteni és a szocializmust felépíteni. Marx és Engeis mutatott rá először arra, hogy a proletariátusnak történelmi feladata megvalósításához olyan vezető erőre van szüksége, amely tisztában van a társadalom fejlőd éstörvénv ei- vel és hogy ez a vezető csakis a munkásosztály pártja lehet. Marx és Engels munkássága nyomán új korszak kezdődött az emberiség történelmében: az elnyomott, elcsigázott tömegek megértve a marxizmus tanításait, tudatosan szervezkedni kezdtek. Először csak jogaik megvédéséért, helyzetük megjavításáért szálltak síkra, de nem tévesztették szem elől a...távolabbi nagy célt sem: az osztály társadalom megdöntését; Marx történelmi jelentőségű műveit ma már az egész világon ismerik. Arról azonban kevesen tudnak, milyen nagy áldozatokat hozott, mennyit nélkülözött, mialatt halhatatlan műveit alkotta. Marx, korának legnagyobb elméje. nyomorgott. Marx és Engels 1843-től kezdve teljesen ingyen bocsátotta rendelkezésre cikkeit, egész sor angol, francia, német, belga és más lapnak. Ezzel szemben Marx és felesége mindenüket a munkásmozgalom céljaira költötték. Marx és Engels halála után Németországban olyan opportunisták, mint Bernstein és Kautsky megkísérelték, hogy meghamisítsák Marx és Engels tanításait, hogy megfosszák azokat forradalmi tartalmuktól. Polgári ideológiájuk terjedése jelentősen megakasztotta a német nép forradalmi lendületét. De ugyanakkor megkezdte forradalmi munkásságát Marx és Engels legnagyobb követője: Vlagyimir Iljics Lenin. Lenin az opportunisták minden vállfája ellen harcolva nemcsak megvédte a marxista tanok egységét és tisztaságát, hanem tovább is fejlesztette a marxizmust. Lenin és legjobb tanítványa: J. V. Sztálin forradalmi munkássága nyomán megnyílt a történelem legragyogóbb korszaka: a Szovjetunióban megvalósult az emberiség évszázados álma, az a cél, amelyért a tudományos szocializmus megteremtése, Marx és Engels Kommunista Kiáltványának megjelenése óta a munkásosztály legjobb fiai harcoltak, szenvedtek és életüket áldozták: a régi. osztályokra és osztály- ellentétekre tagolt polgári társadalom helyébe szocialista társadalom lépett. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1954 március 2-án határozatot hozod, .az ország gabonatermelésének további növeléséről, valamint a szűzföldek és a parlagon hagyott földek termővét ételéről“. A szovjet oa- raszfSág k'öi'ébén; félkés visszhangra talált a határozat. ,.A párthatározatok mindig a legfontosabbra irányítják figyelmünket — mondotta Zasz- luzsec, a Kiev-terület egyik kolhozának agronómusu. — Jelen esetben tehát arra, hogy az egész mezőgazdasági termelés alapja a gabona“. A tudományos szocializmus győzelme alapjaiban ingatta meg a kapitalista világot. Ma, 37 évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után már a Föld egynegyedén szűnt meg az embernek ember által való kizsákmányolása. A munkás- mozgalomban „Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új .rohambrigádok1 jelentek meg a népi demokratikus országok képében“ — ahogyan azt J. V. Sztálin a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. Kongresszusán meghatározta. — Ez a tény a legmeggyőzőbb bizonyítéka Marx. Engels, Lenin és Sztálin tanai diadalának. A mikor a dicsőséges Szov^ jet Hadsereg kitűzte a Reichstag romjaira a hitleri hordák felett aratott győzelem zászlaját, Marx és Engels tanai is behatolhattak Németországba, de most már tovább fejlesztve, gazdagítva Marx és Engels legjobb tanítványai: Lenin és Sztálin által. Németországnak az imperialisták elnyomása alól felszabadult részén megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a munkásosztály és parasztság kezébe került a hatalom. A német munkásosztálynak és pártjának: Németország Szocialista Egységpártjának győzelmes harcát a marxizmus-leninizmus irányítja, Marx és Engels, Lenin és Sztálin tanai nyújtanak biztosítékot arra, hogy a német nép harca a békéért, az egységes, demokratikus Németországért győzni fog. A novoszibirszk-területi kolhozok és szovhozok dolgozói idén 7.5 ezer hektár új földön termelnek majd gabonát. A gépkezelők e cél sikeres megvalósítása érdekében nagy munkába kezdtek. A gépjavítást már befejezték. Az új földeket válogatott vetőmagokkal teszik majd termővé, s új, gépeket is készítetlek. A kol- hozparasztok és a gépkezelők minden erejükkel arra törekednek. hogy a szűzföldeken és a parlagon hagyott földeken. hektáronkint legalább 15—16 mázsás búzatermést érjenek el. A koreai háború bajai és veszedelmei úgyszólván nem érintették William Dean amerikai vezérőrnagyot. Nem fenyegette halálos veszély, a halál nem nézett szemébe és nem fenyegette meg csontkezével. A valóságban minden sokkal prózaibb volt. A vezérőrnagy a háború elején fogságba esett és a fegyverszüneti szerződés aláírása után hazakerült az Egyesült Államokba. Es otthon, szülőföldjén került igazán kutyaszorítóba. Elővette öt az amerikai propaganda. Hajdan a fotográfusok vidéki vásáron azt ajánlották klienseiknek, hogy dugják a fejüket egy kerek lyukba, amelyhez a vásznon odafestettek egy szilaj lovast ugrándozó paripán. Elhangzott a hagyományos „vigyázz! felvétel“ és ebben az ultraheroikus formában örökítették meg a fényképezendőket. Mire William Dean hazaérkezett, az amerikai propaganda-műhelyekben már egész sorozatot készítettek elő a különböző képekkel telefestett vásznakból és Deannek csak a kivágott nyílásba kellett beledugnia a fejét és megfelelő arc-kifejezéssel kellett a fényképezőgép lencséjébe nézni. A kísérlet azonban felsüléssel végződött. . s A propaganda-mester először a „Dean, a hős“ témára írt dicshimnuszokkal akarta megörvendeztetni közönségét. A vezérőrnagynak ünnepélyesen érdemrendet nyújtottak át. Dean ahelyett, hogy fenegyerek pózába állt volna, kijelentette, hogy „szinte szé- gyeli magát“. A „Saturday Evening Post“ című folyóiratban nyíltszívűén kijelentette: „Én még facsillagot sem adtam volna magamnak azért, amit csináltam“. Igaza is van. Arról, hogy Dean mit csinált a fogságban, képet adhat a cikkéből vett következő idézet: „Legjobb akkor rácsapni a légyre, amikor mászik, vagy amikor megáll és letelepedve mosakodni kezd az elülső lábacskáival. Három év alatt 4.600 legyet csaptam agyon“... Ezért a „hősiességért“ még facsillag is csakugyan sok volna! Deant a továbbiakban mártírnak akarták beállítani. Meg SZABAD NOGRAD Az MOP Noqradmeqyei Párt- oiaottsäqänak 'aula felelős kiadó: Hntdo József szecK'esz.’rtsée ős Kiadóhlvutai; Salqotarfan, Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 loan niezőaazdasftgi és knlulrrovel $2. kladőhi^sata: «30 Szik'-» lapnyomda Budapest Rőkk Szilárd utca 0 T. 1.: Kulcsár Mihály kellett volna erősítenie „a vörösök vadállati kegyetlenkedéseiről“ Amerikában terjesztett hazug mesét. A már említett ..Saturday Evening Post“ című folyóirat a Dean számára készített képre lesoványodott, darócruhás alakot festett, töviskoszorúval a tábornok feje számára szabadon hagyott nyílás fölött. Dean- nak csak bele kellett volna dugnia a fejét a körbe. A ..Saturday Evening Post,-- Dean cikksorozatának közlését ezzel a szenzációs címmel kezdte meg: ..Dean tábornok végre elmondja, hogyan fogták el. hogyan kínozták és tartották a fogságban“. A sorozat azonban, első két cikkéből ítélve, alaposan becsapta az újságot. Bocsánatkérő hangon kijelentette, hogy históriái „kalandok hős nélkül“. Aztán nyíltan kimondja: „Nem kínoztak“, „ .. .Rendesen elláttak és végül is hozzászoktam az ottani ételhez, a kimcsihez“... Története tele van ilyesféle beismerésekkel: „Zuhanyoztam, levágták a hajamat és megborotváltak“; „Matracos ágyat kaptam párnákkal lepedőkkel és kitűnő reggelit hoztak“; „Másnap reggel eljött az orvos. Figyelmesen megvizsgálta a mellkasomat, meghallgatta a lélekzésemet és gyógyszert adott“... Dean vezérőrnagy tehát visszavonta mártír-jelöltségét. Bármit is írna a jövőben, ha majd meggondolja magát, annyi tény, hogy alaposan elrontotta az amerikai propaganda díszelőadását. Beismerései annál is érdekesebbek, minthogy Dean az amerikai katonák tipikus képviselője. Cikkei hemzsegnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a koreai nép ellen intézett kirohanásoktól: Dean nyilván nem szégyelle voipa magát „mártírnak“ beállítani, ha nem félt volna attól, hogy hazugságon kapják. Ez pedig nem lett volna nehéz már csak a szabadulása előtt néhány óráyal, 1953 szeptemberében tett kijelentése alapján sem, amikor beismerte, hogy „a kommunisták semmiféle sérelmet nem okoztak“ neki. Meglehet, hogy Dean beismerése — t. i. az. hogy nem kínozták és jól ellátták — óvatosságra és megfelelő ellen- intézkedésre ösztönzi McCarthy szenátort. Ha Dean a McCarthy-bizottság inkvizi- torainak karmai közé kerül, hosszasan bizonyítgathatja majd „százszázalékos hűségét--. És ez aztán már valóban kínzás lehet William Dean vezérőrnagy számára. Li Szí Mm fenyegetőzik A nyugatcurápai és amerikai sajtó hasábjain ismét megjelent Li Szín Man neve. Azokban a napokban, amikor a világ közvéleménye megelégedéssel fogadja a genfi tanácskozás összehívásáról szóló határozatot, amelyen a Kínai Népköztársaság is résztvesz, amikor az egyszerű emberek világszerte a koreai kérdés végleges rendezésében reménykednek, Li Szín Man ismét az „északi hadjáratra“ bujtogat. A Reuter hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a délkoreai diktátor a napokban kijelentette, hogy a pan- mindzsoni fegyverszünet ..szégyenletes kapituláció“ volt. Li Szín Man a genfi értekezlet sikertelenségét jósolgatva a háború felújításával fenyegetőzik. „Reméljük, hogy szövetségeseink velünk tartanak. Ha pedig nem csatlakoznak hozzánk, úgy magunk megyünk előre“ — jelentette ki Li Szín Man, „Egy kis kígyó az egész tengert megzavarja“ — mondja egy koreai közmondás. Pu- szanból és Szöulból nem most érkeznek először ilyen gyújtogató hangok. Nem ez az első eset, hogy Li Szin Man provokációinak mérgével meg akarja fertőzni a nemzetközi légkört. Így volt a múltban is. Mihelyt a koreai fegyvérnyugvás elérésére a legkisebb lehetőség is megmutatkozott, az amerikai agreszszív körök máris előtérbe tolták délkoreai bábjukat, azt B látszatot keltve, mintha a farok csóválná a kutyát és hem fordítva. Elég visszaemlékezni Li Szin \rlan 1953 júniusi provokációjára, amellyel a koreai fegyverszünet sikeres befejezésére irányuló tárgyalásokat akarta meghiúsítani. Mint ismeretes, Li Szin Man akkor az amerikai katonai parancsnokság hallgatólagos beleegyezésével parancsot adott 27 ezer koreai hadifogoly önkényes „szaba- don bocsátására“. Ez az esemény pQniosan 10 nappal követte annak az egyezménynek aláírását, amely szerint a hadifoglyokat a semleges országok képviselőiből álló haza- telepítési bizottság fennhatósága alá kell helyezni. Li Szin Man legújabb di- verzióját a közelmúltban követte el, amikor Berlinben a Kínai Népköztársaság részvételével megtartandó genfi értekezlet összehívásáról tárgyaltak. Azt javasolta, hogy a francia gyarmatosítók megsegítésére délkoreai hadosztályt küldjenek Indokínába. A következmények, amelyekre ez az eljárás vezetett volna, any- nyira világosak, hogy egyes nyugateurópai lapok nem tudták leplezni aggodalmukat, Így a „Star“ című angol lap szerkesztőségi cikkében megírta: „Abban a pillanatban, amikor még mindig nagy remény van a koreai fegyver- szünet fenntartására... Lí Szin Man összeesküvése a bűnös felelőtlenség netovábbját jelenti“. Az utóbbi időben számos sajtóközlemény tanúskodik arról, hogy Lí Szin Man kezében még egy ütőkártya van, amelyet ki akar játszani. A „Sunday Times“ című angol lap tudósítójának kijelentése szerint Li Szin Man be akarja kebelezni azt a területet, amely a keleti part mentén a 38. szélességi körtől 58 mérföldnyire északra terül el. Ez a terület — írja a tudósító — közvetlenül az ENSZ-csapatok parancsnokságának van alárendelve és itt húzódik a demarkációs vonal. A tudósító szavai szerint Li Szin Man áprilisban, tehát a genfi értekezlet előestéjén akarja bejelentem, hogy az említett területet Dél-Ko- reához csatolja. Robert Allan, a „Netv York Post“ című lap szemleírója hangsúlyozza, hogy Li Szin Man „serényen készülődik erre az akcióra“, sőt, mi több „a külügyminisztériumnak és Pentagsunnak is tudomása van erről“. Szép kis beismerés! Ismeretes. hogy az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei a genfi értekezlet sikeres munkájának megakadályozására törekszenek. A koreai kérdés végleges rendezésének és az indokínai béke helyreállításának kilátásai csiigge- dést keltenek mindazokban, akik a nemzetközi feszültséget fenntartani, vagy éppen növelni igyekeznek. A koreai nép minden jóakarata emberrel együtt éberen figyeli a béke ellenségeinek mesterkedéseit. Lelkesen támogatja a genfi értekezlet összehívásáról szóló határozatot, .,mert az egy lépést jelent előre a béke megszilárdításában“, — mint ahogy a „No- don Színműn“ című phenjani lap írja. Ami pedig Li Szin Mannak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni fenyegetéseit illeti, teljesen helyénvaló egy koreai közmondást idéznünk: ,,Akárhogy mérgelődsz, a sziklát még sem tudod elhengeríteni". Egy kísérlet eredménye A francia katolikus egyház a Vatikán jóváhagyásával néhány éve különös kísérletbe kezdett. A francia püspöki kar lelkészeket küldött az üzemekbe, gyárakba. hogy dolgozzanak ott és éljenek együtt a munkásokkal. Az atyák azt remélték, hogy a papi befolyás hatásos „ellenmérge“ lesz a marxista ideológia terjedésének a proletariátus körében. Úgy gondolták, hogy ez az új intézmény „ötödik hadoszlop“ lesz a francia munkásosztály soraiban. A kísérletnek azonban végesza- kádt. A francia és olasz lapok jelentései szerint a Vatikán utasítására a fraficia püspöki kar megtiltotta, hogy a papok tovább működjenek a gyárakban és üzemekben. Ugyan, mi volt az oka ennek a tilalomnak? A „szentszék“ jezsuita okoskodása úgy lát szik teljesen kudarcot vallott. Egyes papok, akik állandóan a munkások között voltak és a saját tapasztalataikból győződtek meg a kizsákmányolás borzalmairól, arra a gondolatra jutottak, hogy harcolni kell a nép jogaiért és a békéért. Ahelyett, hogy meghiúsították volna a sztrájkokat, maguk is részt kezdtek venni a sztrájkokban és a politikai tüntetésekben. A „Le Monde“ című párizsi újság azt írja: A jó viszonyok között élő, jól öltözött és tisztességes pénzösz- szeggel rendelkező emberek azt hiszik, hogy a mai társadalom harmonikus egész, amelynek keretéi között a társadalmi osztályok köny- nyen folytathatnak eszményi együttmű ködést. Amikor azonban az ember a szegények és megalázónak közt él, amikor állandó kísérője az éhség és a holnap bizonytalansága, akkor a távlatok hamarosan megváltoznak. Az ember kezdi úgy látni hogy... elnyomják és mindenekelőtt ennek az elnyomásnak kell végetvetni, hogy aztán az emberek valóban testvérekké váljanak“. .. A Vatikánnak tehát nem sikerült „ ilyenmódon sztrájktörőket nevelni és csapást mérni a francia munkásmozgalomra. Ez az egész történet ismét megmutatta a katolikus egyház vezetőinek reakciós szerepét. A szovjet dolgozók a legutóbbi párthatározat v égreliajtásáért
