Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-27 / 16. szám
2 SZABAD xfffiRlo 1934 február 27. A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI » A ludányhalászi pártszervezet új vezetőségének első lépései , Az élénk vita aíapja a jó beszámoló Levél a szerkesztőséghez z alapszervezetek vezetőségeinek új jáválasztása lehetőséget nyújt arra, hogy a kommunisták olyan vezetőket válasszanak, akik politikai jelkészültségben, a termelésben megállják a helyüket, bírják a tömegek bizalmát és képesek azokat a párt és a kormány határozatainak végrehajtására mozgósítani. Az Acélárugyár föráűhelyé- nek kommunistái ennek tudatában nagy érdeklődést tanúsítottak a vezetőségválasztás iránt. A taggyűlés színhelyét ízlésesen feldíszítették. Az elnökség megválasztása után az üzem DISZ-fiataljai üdvözölték a taggyűlés részvevőit és sok sikert kívántak munkájuk-, hoz. Tóth elvtárs a vezetőség beszámolójában ismertette a vezetőség kétéves munkáját. Elmondotta, hogy a párttagság és a dolgozók öntudatának növekedése eredményeképpen a műhelyben két érdemrenddel kitüntetett dolgozó, két jelvé- nyes és 24 okleveles sztahanovista van. A műhely az 1953. évi tervét is túlteljesítette. Brigádot is alakítottak, amely a kisterenyei gépállomáson segített a téli gépjavításban. A műhelyben eddig három trak- 'tort javítottak ki és kettőt a szécsényi gépállomáson. A beszámoló azonban nem tárta jel a kollektiv vezetésben meglévő hiányosságokat, a tömegek mozgósításának, a népnevelők munkájának fogyatékosságait. Nem foglalkozott azzal, hogy az alapszervezet vezetősége nem támaszkodott eléggé a párttagok széles tömegeire. Minthogy a beszámoló nem volt elég kritikus és nem tárta fel a vezetőség hibáit, nem adott jó alapot a vitára. Ezt bizonyítja, hogy a megjelent 96 párttag közül, mindösz- sze öten szólaltak fel. Kertész elvtárs, a kovácsműhely dolgozója helyesen mondotta hozzászólásában, hogy a vezetőség csak akkor keresi fel a párttagságot, ha valamilyen nagyobb feladat elvégzéséről van szó. Rámutatott, hogy a városi párt- bizottság sem támogatja megfelelően az alapszervezet munkáját. Ez a felszólalás is arra mutat, ha a beszámoló részletesen feltárja a hibákat, akkor több ilyen hozzászólás emelte volna a taggyűlés színvonalát. Az új vezetőség megválasztása sem felelt meg a követelményeknek. Elmaradt a jelölő- bizottság által jelölt elvtársaknál annak alapos megvitatása, hogy miért legyenek ök az új vezetőség tagjai. Ezekután teljesen indokolt volt az új vezetőségnek az az ígérete, hogy fordulatot kell végrehajtani a főműhely alapszervezetének életében, a hibákból okulva, jobb munkát kell végezniök, Sturman József A Központi Vezetőség határozata értelmében megyénk több pártalapszervezetében már újjáválasztották a vezetőséget. Ezek a megválasztott vezetőségek megkezdték munkájukat, a vezetőségválasztó taggyűlések határozatainak és a kormányprogramm megvalósítása érdekében.. Tudásuk legjavával, mjnden akaratukkal azért dolgoznak, hogy a tagság előlegezett bizalmát további jó munkájukkal a jövőben is megtartsák. Különösen az oktatás, népnevelés és a feladatok megoldásához szükséges szervezési munkák foglalkoztatják az új vezetőségeket. A feladatok egész sora áll a kommunisták előtt, amely fokozottabb munkát követel. Ezt látja a ludányhalászi község pártalapszervezetének újonnan megválasztott vezetősége is. Az új vezetőség háromhetes munkájában arra törekedett, hogy a régi vezetőség munkájának tapasztalatait felhasználja. Nagy munka vár a régi vezetőségből megválasztott Fejes László és Kilián Béla elvtársakra. A vezetőségválasztó taggyűlésen a beszámoló több hiányosságot tárt fel. Az oktatással kapcsolatban megemlítette, hogy egyes hallgatók és propagandisták nem készültek fel rendesen a konferenciákra. Maguk a vezetőségi tagok sem vettek részt az oktatásban. Nem megy rendesen a DISZ politikai körök munkája sem. A tagság érdeklődése nagy a pártélet iránt, kitűnik ez abból is, hogy a vezétőségválasztó taggyűlésen a betegeken kívül csaknem minden párttag megjelent. Amikor azonban keveset foglalkoztak a párttagság problémáival, kis létszámú volt a taggyűlés. A vezetőség által megállapított hibák meg voltak és legtöbbje még ma is megvan. „Ezeknek a hiányosságoknak kijavítása adja meff a jövőben feladatainkat“ — amint Fejes László az alapszervezet párttitkára megjegyezte. A párttagság követelése és 1 bírálata nyomán a vezetőség meg is találta tennivalóját. Vezetőségi üléseket tartottak, amelyen megbeszélték feladatukat a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Jelentős változás történt az oktatásban. Eddig a pártvezető- I ség tagjai sem vettek részt I a tanfolyamokon, konferenciákon, ma már a vezetőség minden tagja rendszeresen jár az oktatásra. A pártvezetőség példamutatása meghozta az eredményt. Mintegy 10 százalékkal nőtt a tanfolyamok hallgatóinak létszáma. Hozzájárult még ehhez, hogy az oktatásban felszámolták a helyiséghiányt. Ma a tanfolyamok már a kultúrteremben folynak, amelyet a hallgatók örömmel keresnek fel. Különösen jól folyik a párttörténet I. éves tanfolyama, amelynek propagandistája Melega Ernő pedagógus. Értelmes magyarázataival felkelti a hallgatók érdeklődését az anyag iránt. A pártvezetőség az oktatás megjavítása érdekében elhatározta, hogy a propagandistákat átszervezi. Minden propagandistát arra a munkaterületre, illetve annak a tanfolyamnak az élére állít, ahol tudásával és tapasztalataival a legtöbbet tudja adni a hallgatóknak. Továbbá elhatározta a vezetőség, hogy minden vezetőségi tag egy-két párton- kívüli dolgozót bevon az oktatásba. hogy a későbbiek során ezekkel az élenjáró dolgozó parasztokkal erősithessék a pártszervezet sorait. Nagy jelentőséget tulajdonít a ludányhalászi pártszervezet vezetősége a párt és tömegek közötti kapcsolat megerősítésének. Ennek érdekében az aktívahálózaton keresztül állandóan érintkezésbe vannak a dolgozó tömegekkel és egyre többet foglalkoznak a dolgozók problémáinak elintézésével. Jelenleg 5 dolgozó paraszt panaszának elintézése van folyamatban. E kapcsolat szilárdságáról tanúskodik az is, hogy a dolgozó parasztok egyre gyakrabban keresik fel a pártszervezet vezetőségét. A pártvezetőség részéről rendszeresen résztvesznek a helyi tanácsüléseken, ahol közvetlenül ismerik meg a község helyzetét, azokat a problémákat, amelyek legjobban foglalkoztatják a dolgozó parasztokat. A tanács és a pártszervezet összehangolt, jó munkájának eredménye az is, hogy a község határéban már valamennyi területre kihordták a trágyát, teljesen felkészültek a tavaszi munkára. Jó a pártszervezet kapcsolata a ludányhalászi Alkotmány tsz-el is. A nyári időszakokban. amikor a tsz munkája a legzsúfoltabb volt, a pártszervezet kezdeményezésére a dolgozó parasztok igen nagy segítséget nyújtottak. És mint Fejes elvtárs kijelentette: „A jövőben azon fggunk dolgozni, hogy ezt a kapcsolatot tovább erősítsük és dolgozó parasztjainkat minél nagyobb számban vonjuk be ezekbe a munkákbaA mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása érdekében a tanáccsal karöltve, dolgozik a pártvezetőség. A legfontosabb feladatuknak a gabonafélék, az egyéb mezőgazdasági termékek hozamának emelését, valamint az állatállomány fejlesztését tartják. De mindezen jó munkák és eredmények mögött találunk egy igen komoly hiányosságot. Ez a hiányosság a begyűjtés területén adódott. Ludányhalászi község 1953-ban beadási tervét tejből 64.3, tojásból 67.2, baromfiból 65.8, hízottsertésből 34.3, vágómarhából 64 százalékra teljesítette. Ezek az eredmények nyugodtan engednek arra is következtetni, hogy a pártszervezet nem tartotta elsőrendű kötelességének a begyűjtéssel váló foglalkozást, pedig ezen a téren van elég tennivaló. Igaz, ez évben javulás történt a begyűjtés terén is. Vannak olyan dolgozó parasztok, akik már eleget tettek első negyedévi beadási kötelezettségüknek, mint Barna Márton. Puszta László- né, özv. László Bertalanná, Nagy Vincze, Puszta András. Vannak azonban olyanok is, akik még az elmúlt évi beadási kötelezettségüket sem teljesítették, mint például Puszta Flóriánné. Puszta János m.. Mester Pál. Nagy János. Ezek közül külön említésre méltó Nagy János, akinek a fia magas funkcióban van és mégis a múlt évben jóformán semmit nem adott be. A ludányhalászi pártszervezet vezetőségének éppen ezért a jövőben többet és jobban kell foglalkoznia a begyűjtéssel. Ismertessék meg a dolgozó parasztokkal a begyűjtésről szóló rendeletet, a beadással járó kedvezményeket. Ezzel kapcsolatban állítsák munkába a népnevelőket, népszerűsítsék azokat, akik beadási kötelezettségüket teljesítik. Mondják el azt is, hogy milyen hátrányokban részesül az, aki kötelezettségét nem teljesíti. Ebben a munkában minden kommunistának, népnevelőnek alaposan ki kell vennie részét, hogy ezen a téren ne érje szégyen a községet. A pártértekezletek előkészítéséről, a küldöttekkel való foglalkozásról \ vezetőségválasztó tag- gyűlések már befejezéshez közelednek. Számds alapszervezetnél az új vezetőség megkezdte munkáját a tag gyűlés határozatainak végrehajtása érdekében és eredményeket is értek el ezen a téren. A pártbizottságok is egyre több segítséget adnak az új vezetőségeknek, hogy sikerrel oldják meg a feladatukat. A taggyűlések tartalmi és szervezeti előkészítésének támogatása az új vezetőségek segítése, továbbra is fontos feladat a pártbizottságok számára. Emellett azonban ezekkel a feladatokkal egyidőben a vezetőségválasztás újabb feladatainak megoldása is jelentkezik. Komoly fogyatékosság, hogy a pártbizottságok, s főleg a közbeeső pártbizottságok, elhanyagolják a pártértekezletekre való felkészülést, keveset törődnek azokkal az elvtársakkal, akiket a taggyűléseken a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttként megválasztottak. A közbeeső pártbizottságok értekezletéig már nincs sok idő, s mégis alig-alig tettek valamit ezen a téren. A pártértekezlet beszámolójának összeállítása nem köny- nyű feladat. Az elmúlt évek munkájának értékelése, a Központi Vezetőség határozatai és a kormány programmjából fakadó feladatok meghatározása elmélyült munkát, gondos előkészületet igényel. A beszámolónak összegeznie kell a taggyűlések tapasztalatait, figye- lembevéve, alaposan elemezve az ott elhangzott felszólalásokat, javaslatokat, bírálatokat. A beszámolóban ki kell térni a vezetőségválasztó taggyűlés tapasztalataira, a további fel\ pártértekezlet azonban nem hozhatja meg a kívánt eredményt, ha egyedül a beszámoló színvonalára alapozzák azt. A beszámolónak meg leéli adnia a vita alapját A vitában, a vezető pártszervek új tagjainak megválasztásában viszont a küldöttek vesznek részt. A küldöttekkel való foglalkozás, azok felkészítése a pártértekezlet sikerének egy másik elengedhetetlen feltétele- Ezen a téren még több a fogyatékosság, mint a beszámolók elkészítésénél. Párt- bizottságaink tekintsenek előre, gondoljanak arra, hogy ez mennyire szerves része munkájuknak. A pártbizottságok tagjai keressék fel a pártértekezlet küldötteit. Kérjék ki véleményüket a beszámoló és a határozati javaslat elkészítéséhez. Tudatosítsák a küldöttek között azt a felelősséget, amelyet rájuk hárított a taggyűlés, amikor megválasztotta őket. Támogassák a küldötteket hozzászólásaik elkészítésében is. Segítsenek azon a téren, hogy a küldöttek bátran tárják fel a hibákat, a párt- bizottság és a pártválasztmány munkájának fogyatékosságait; Hívják fel a küldöttek figyelmét arra, hogy beszélgessenek a műhelyben, a bányában vagy a falun a párttagokkal, a pártonkívüliekkel és hozzák el az ő véleményüket is a pártértekezletekre. Igen hasznos lesz, ha a pártbizottságok az egyéni beszélgetéseken kívül csoportos beszélgetésre is ösz- szehívják a küldötteket. A küldöttek felelőssége nagy, minden támogatást és segítséget meg kell adni munkájukhoz. E két feladat megoldása, egymástól elválaszthatatlan. A beszámoló csak akkor lehet jó, ha a széles párttagság és páradatok érdekében helyes, konkrét következtetéseket levonva. A beszámoló elkészítésében elengedhetetlen, hogy a pártválasztmányok, pártbizottságok tagjai maguk is részt- vegyenek annak kidolgozásában, észrevételeikkel emeljék annak színvonalát. A pártértekezlet elé kerülő beszámoló tehát nem egy-két ember munkája, hanem kollektív munka, amelynek tartalmaznia kell a vezetők, a párttagok és pártonkívü- liek véleményét, akaratát, kívánságát. Hogy ez így legyen, ahhoz idő kell. A pártértekezletek időpontja viszont rohamosan közeledik. Pártbizottságaink most már egy percre se tévesszék szem elől e fontos teendőt. tonkívüli tömegek véleményére is épül — a küldöttek akkor tesznek eleget a hivatásuknak, ha rqár most érzik, hogy a pártértekezletek munkájából, feladatainak megoldásából mennyi esik rájuk. A pártértekezletek ilyen előkészítése jelenti még azt is, hogy a párt- bizottságok tovább erősíthetik kapcsolataikat az alapszervezetek vezetőségeivel, a párttagsággal, a dolgozó néppel. A pártbizottságok erejét lerl kötötte a vezetőségválasztó taggyűlés segítése, el-i lenőrzése. Most azonban késlekedés nélkül a pártértekezletek előkészítésére is fordítsanak annak jelentőségéhez megfelelő erőt! A szénszállitók és osztályozok felelőssége A nógrádinegyei szénbányászat dolgozói az elmúlt tervévben több mint 24.000 tonna adósságot szereztek. Ez a lemaradásuk rendkívül kedvezőtlenül hatott a vasipar, az energiatermelés és a közlekedés tervteljesítésére egyaránt. Most, amikor az ötéves terv utolsó esztendőjébe léptünk, bányászaink azzal az elhatározással indultak harcba, hogy minden eddigi mulasztást pótolnak és az év végére eleget tesznek az ötéves tervben reájuk háruló feladatoknak. Szén- bányászatokban ez az elhatározás különösen az elmúlt napokban érlelődött meg, amikor a pártunk III. kongresszusára való készülődés egy új mozgalmat váltott ki a szénmedence öt legkiválóbb sztahanovista bányászából. Az egyesülés mozgalomnak ezer és ezer követője van azóta. A szénfal melletti dolgozóknak az az elhatározása, hogy minden műszakban egy csille szénnel többet termelnek, a megvalósulás után minden bizonnyal elősegíti a terv győzelmét. Azonban hiábavaló minden igyekezetük, ha a termelésükhöz nincs biztosítva a szükséges ürescsillemennyiség, de az esetben is, ha kizái’ólag csak az az egy csille, amelyre fogadalmuk szól, nem érkezik meg napról napra munkahelyükre. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy a szén elszállításával, osztályozásával és a szállítóberendezések javításával foglalkozó melléküzemek dolgozói is lelkiismeretes, odaadó munkával támogassák a termelő csapatok több szénért folyó küzdelmét. A kisterenyei, nagybátonyi és a zagyvái vontatás dolgozói, valamint a szén osztályozását végző dolgozók nagyrésze megértette, hogy szüksége van a tervnek az ő jobb munkájukra is. A kisterenyei szénosztályozón Koós Ferenc és Kaszás Ferenc talbóürítők versenyre szá- lították a másik két felváltó harmadot. Tóth József és Kiss József a csilleürítőket szólították versenyre, de Nagybátony- ban és a zagyvái rakodón is élénk verseny alakult ki. Súlyos hiba azonban, hogy egyes dolgozók nem éreznek felelősséget munkájuk iránt. Különösen nagy szükség lenne a felelősségérzetre a kisterenyei szénosztályozón, ahol nemcsak a kisterenyei, hanem a mizser- fai vállalat dolgozói által kitermelt szenet is fel kell dolgozni és ugyanakkor gondos- kodniok kell mindkét vállalat dolgozóinak ürescsille ellátásáról. A kisterenyei szénosztályozóra a két vállalat által küldött szénmennyiség az osztályozó elméleti teljesítményét,, mintegy 30 százalékkal túlhaladja. Hogy feladatuknak eleget tudjanak tenni, pontos, ütemszerű, jó irányító munkára van szükség. A feladat tehát megkövetelné, hogy a kisterenyei, mizseríai termelő vállalatok a szállítás és osztályozás dolgozóival a legszorosabban együttműködjenek. A bányavállalatoknak ütemes tervszerűséggel kellene küldeniük a kitermelt szenet, az osztályozónak viszont tervszerűen kell végeznie az ürítést és a beütemezss szerint biztosítani a szükséges üres csillét. E célból ugyan készítettek tervet, amely szerint a kisterenyei vállalat az első harmad első két órájában üzemei részére 152 csillét kér, ugyanennyi telecsille megküldésé ellenében. A gyakorlat azonb n sajnos gyökeresen különbözik ettől a tervtől. Február 19-én például ez a vállalat az első két órában mindössze 56 csille szenet küldött. Ugyanezen a napon az első négy órában a terv szerint 386 ürescsille igénye volt és az általuk beküldött telecsille még a 200-at sem érte el. Ez alatt az idő alatt szénhiány miatt, ha csak rövid időre is, de meg kellett állni az osztályozónak. A műszak második felében viszont egyszerre zúdították le a kitermelt szénmennyiséget és így a telecsil- lék hosszú időn keresztül várakoztak, míg az ürítésnél rájuk kerül a sor. Ilyen szervezettség mellett természetesen el sem képzelhető a termelő csapatok jó ürescsille ellátása. Ezenkívül az osztályozó vezetőinek is harcolniok kell az üzemben megmutatkozó minden fegyelmezetlenség ellen. A napokban például Szomora György és Csőke P. József, a pairválogató brigád tagjai éjjel, a sarokban elhúzódva válogatás helyett egy üveg tokaji furminnal „szórakoztak“. Nem kielégítő a csilletakarítók munkája sem. Sokszor 50 kg, sőt esetenként 1 mázsát kitevő széntörmelék marad beragadva a csille aljában és a csille így kerül vissza a termelőkhöz. A széntermelésre igen káros hatással van az is, hogy a bányák gépesítése mellett a külszín szállítási és osztályozási munkálatainak korszerűsítése elmaradt. Az utóbbi években csak egyedül a mizserfai hármas telepen három darab Sz. 153-as rakodógépet, mintegy 940 méter gumiszalagot, 800 méter kaparószalagot, 14 darab fúrógépet és egyéb gépiberendezést állítottak munkába. A bánya termelése és belső szállítása ezáltal csaknem teljesen gépi eszközökkel történik. Ezzel szemben a külső szállításnál 60 éves mozdonyok, ütött, kopott csillék, talbók vannak. Éppen ennek a következménye, hogy a kisterenyei javítóműhelynél február 20-án is több mint 150 darab csille volt javításban. Bár a tröszt vezetői tudják, hogy az elavult csilleparknak gyakori javításra van szüksége, még sem gondoskodnak a szükséges anyagokról. Anyaghiány miatt egy egész sor talbó is kihasználatlanul áll. Bár a talbók gyakori rúgótörését meg lehetne akadályozni, de a Kisterenye és Kazár között lévő alagút karbantartásához nem biztosítanak megfelelő időt. Ebben az alagútban 24 óra alatt több mint 70 vonatjárat van és úgyszólván a napnak egyetlen perce nincs, amikor vonatjárat ne közlekedne benne. Amellett, hogy az alagút nyomásviszonyai is megkövetelnék a rendszeres karbantartását, a vízárkok tisztítására sincs elég idő. Ennek folytán a talbókról leszóródó szénpor és széndarabok megtöltik a vizesárkokat, a víz helyenként a sín alól kimossa a tartótalajt, a talbók így zökkenésnek vannak kitéve, ez pedig sorozatos rúgótöréshez vezet. A szállításnál a megengedett sebesség 15 km lehetne, de a szállítás túlzsúfoltsága miatt sokszor a 25, sőt 30 km-t is eléri. Minden lehetőség megvan arra, hogy ezt a túlzsúfoltságot megszüntessük, hogy a tordasi alagutat tehermentesítsük és lehetőséget adjunk annak rendszeres és tervszerű karb"ntartására. A szénmedencében ugyanis jelenleg két komplett szénosztályozó van kihasználatlanul: az ilonabányai és a bagjasaljai szénosztályozók. Az esetben, ha az ilonabányai szénosztályozót Gyula- táróra áttelepítenék, megszűnne a kisterenyei szénosztályozó túlterheltsége, a tordasi alagút jelenlegi állapota, nem következne be sorozatos rúgótörés, egyben megjavulna az üzemek ürescsille ellátása is. Az ilonabányai osztályozó termelésbe való bevonását az az állapot is parancsolólag megköveteli, amikor a gyulatárói törőmű meghibásodás végett leáll (és az elég gyakori eset), akkor a mizserfai vállalat által kitermelt teljes szénmennyiséget is a kisterenyei osztályozóra szállítják, vagy pedig a kilapátoláshoz kell folyamodni. Pártunk és kormányunk már több esetben felhívta figyelmünket meglévő berendezéseink kihasználására. A nógrádi szénmedencében mégis, az említett két, kihasználatlanul álló szénosztályozón kívül még egy nem régen épült szur- doki törőmű is termelésen kívül áll. A Szénbányászati Tröszt vezetőinek elsőrendű feladatuk lehetőséget keresni arra, hogy a nagy beruházá- • sokkal megépült berendezéseket haladéktalanul a termelés szolgálatába állítsák. A beruházási tervek elkészítésénél vegyék figyelembe a belső termelés és a külső szállítás és osztályozás között meglévő ax-ánytalanságokat, törekedje- nek arra, hogy a termelő csapatok hiánytalanul megkapják a munkájukhoz szükséges ürescsillét, segítsék elő azt a törekvést, amely a szénmedence ezer és ezer bányászában szilárd elhatározásává vált, hogy minden műszakban egy csillével több szenet termelnek. ■— Orosz —