Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-20 / 14. szám

2 SZABAD A'fíttftln A PARTMUNKA TAPASZTALATAI * TAGGYŰLÉS A KARÁNCSKESZ! GÉPÁLLOMÁSON 1954 FEBRUÁR *8. ——IW—IWIIIIIM— I—■! II Ml rrírRTTTTM—yiTrin— Az agronómusok néhány soron lévő feladata A PÁRTOKTATÁS HÍREI MÁTRAVEREBELYEN a pártszervezet nagy gondot for­dít az oktatás színvonalának emelésére, a hallgatók nevelé­sére. Azért, hogy minél jobb és világosabb előadásokat kap­janak, Lőrincz Zoltán pedagó­gust jelölte ki a Párttörténet elsőéves tanfolyam propagan­distájának. Lőrincz elvtárs mindig pontosan megjelenik az oktatásokon, lelkiismeretesen felkészül és bő magyarázatot ad a kérdezőknek. Kiselőadá­sokat is tartat a hallgatókkal, hogy szókincsük gyarapodjon és bátor, szókimondó emberek hagyják el a tajifolyamot. A hallgatók ennek hatására komoly eredményt tudnak már felmutatni. Említésre méltó Medgyesi Jánosné elvtársnő, aki mint hallgató, mindig jól felkészül és a kérdésekre min­dig helyes választ ad. Még sokkal jobb lenne azon­ban a politikai oktatás, ha Ja- kubovics Gyuláné tanácselnök példamutató volna, ha többet törődne az oktatással, segítene emelni annak színvonalát. ★ ETES FALU pártszervezete mint elsőrendű feladatot látja és kezeli a politikai oktatást. Említésre méltó a Párttörténet elsőéves tanfolyama, amelynek Sirkó Máté elvtárs a propa­gandistája. Mindig rendesen felkészül az előadásra és kon­ferenciák levezetésére, hogy minél többet tudjon adni a hallgatóknak és minél helye­sebb vitát alakítson ki. Maguk a hallgatók is nagy érdeklődést tanúsítanak a konferenciák iránt. Igyekeznek jól felkészül­ni. A hallgatók közül ki kell emelni Rátkai Andrásné. elv­társnőt, aki mindig jól felké­szül és a legjobban felel, igyek­szik elméleti képzettségét mi­nél magasabb színvonalra emelni. Vágott, hosszú hajat VÁ S Á K O I, az Állami Fodrászat PARÓKA ÍZ KAIE Bp. V., Haris-köz 3. Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata értelmében 1954 február 1-től március 13-ig, valamennyi pártalap- szervezetben a vezetőségeket újjá kell választani. Ez a hatá­rozat minden párttagnak meg­adta a feladatát a vezetőségvá- lasztó taggyűlések sikere érde­kében. Nagy munka vár ebben a párt magasabb szerveire, a pártbizottságaira is. Párttagságunk nagy érdeklődést tanúsít e határozat iránt és minden erejével küzd is érte. Azt akar­ják, hogy a jövőben jobb párt- irányítás mellett oldják meg feladatukat és ezáltal nagyobb eredmények elérésével segítsék hazánk szocialista fejlődését. Megyénk területén is folynak a vezetőségválasztások. így a karancskeszi gépállomás alap­szervezetében 15-én tartottak vezetőségválasztó taggyűlést, amelyen a szervezet 16 tagja közül 13-an vettek részt. A szervezési munka eredménye volt, hogy igazolatlanul senki- sem volt távol a taggyűlésről. Azonban a taggyűlés lefolyá­sában megmutatkozott a párt­vezetőség, az aktivisták mun­kájának hiánya. Márkus József párttitkár számolt be a párt­vezetőség munkájáról és töb­bek között ezeket mondotta: „A pártvezetőségek újraválasz­tását szükségessé tette, hogy a régi vezetőségi tagokat részijén elhelyezték más területre, vagy leváltották rossz munkájukért. A mi alapszervezetünk vezető­ségében másfél év óta három ízben állt be változás. Sok esetben olyan tagok kerültek vezetőí'unkcióba, akik megfe­ledkeztek a tagság bizalmáról, diktatórikusán viselkedtek, el­nyomták a bírálatot“. Elmon­dotta továbbá, hogy igen kevés segítséget kapott a vezetőség többi tagjaitól és a politikai helyettes elvtárstól. Voltak olyan esetek, főleg az őszi időkben, amikor a pártve­zetőségi ülést azért nem tud­ták megtartani, mert Szabó József elvtárs nem jelent meg a pártvezetőségi ülésen. A tag­gyűlési beszámolókat mindig késve állította össze a vezető­ség és nem kellőképpen tár­gyalták meg. Mint eredményt említette meg a beszámoló, hogy a múlt év tavaszán a párttagságot és a pártonkívüli dolgozókat úgy tudta mozgósítani a pártszer­vezet. hogy a tavaszi tervüket, amely 847 normál hold volt, 1443 normál holdra teljesítet­ték, amely 171 százalékot tesz ki. Ezért a munkáért elnyerték a politikai osztály által kitű­zött „legjobb pártszervezet“- zászlaját. Példamutató maga­tartást tanúsítottak e munkák során Muflár és Simon elvtár­sak, akik vállalták, hogy ter­vüket jóval a határidő előtt be­fejezik. Végül a közelmúlt feladatait és eredményeit ismertetve, ér­tékelte a gépjavitási munkát A karancskeszi gépállomás, valamennyi gépállomást meg­előzve, jóval határidő előtt el­sőnek teljesítette gépjavitási tervét. Példamutató munkát végeztek Gondos Tibor brigádvezető, Hakkel Béla szerelő s az a 9 tagú brigád, amely szombaton estétől, vasárnap reggelig dol­gozott azért, hogy biztosítsa a gépállomás első helyét. Bár a beszámoló sok pro­blémát vetett fel, ismertette az eredményeket, hiányossá­gokat, azonban hiba volt a bí­rálattal. Megemlített ugyan egyes hibákat, nehézségeket, de nem elemezte elég mélyre­hatóan, hogy a hibák miből származtak, ki és kik voltak ezért felelősek. Hiányosság volt még a beszámolóban, hogy nem Ismertette a vezetőségvá­lasztó taggyűlés jelentőségét, nem hívta fel a tagság figyel­mét. kötelességeik, jogaik gya­korlására a demokratikus cen­tralizmus szigorú betartására, főleg keveset beszé't -z éber­ségről. Amikor az elnök a beszámoló után megnyitotta a vitát, első­nek Kiss elvtárs szólt hozzá. Hiányolta, hogy nem foglako­zott a beszámoló a kormány- programm eredményeivel, a munkásosztály segítségével a gépjavitási terv végrehajtásá­ban. A beszámoló hiányosságá­ról beszélt Baksa elvtárs is, mert a beszámoló nem foglal­kozott kellőképpen a vezetőség­választó taggyűléssel. De mind­ezen hiányosságok mellett a párttitkár ­elhallgatta a saját hibáját is, amint ez Tóth elvtárs hoz­zászólásából kitűnt. Amikor Márkus elvtárs, az alapszerve­zet párttitkára szabadságon volt, nem jött be a taggyűlést megtartani. Azt válaszolta, hogy ö most szabadságon van. Megemlítette még Tóth elv­társ, hogy Márkus elvtárs el­szakadt a gazdasági vezetőktől, nem ellenőrizte a gépállomás vezetőségét, s nem segített a vezetésben. Végül kérte az új vezetőséget, hogy ezekből a hi­bákból okulva, az elkövetke­zendő időkben, jobban végezze majd a munkáját. Különösen meglepő volt az új vezetőség tagjai jelölésénél lezajlott esemény. A listára ja­vasolt névsort minden különö­sebb felülvizsgálat, vagy a je­lölt felé intézett kérdés nélkül elfogadták. Az elnöklő Muflár elvtárs anélkül, hogy vitára bocsátotta volna a jelölteket, az első javaslat után mindjárt megszavaztatta azokat. Nem juthatott érvényre a párttag­ság felelősségérzete a válasz­tások iránt! Nem eléggé fontolták meg, hogy kik legyenek az alapszer­vezet vezetőségében. A taggyűlés menetére jel­lemző és mint jó oldalát lehet megemlíteni, hogy kommunis­tákhoz méltó vita folyt a párt- vezetőség munkájának elbírá­lásában. Különösen a párttit­kár munkáját értékelték mély­rehatóan és felhívták az új pártvezetőség figyelmét arra, hogy ilyen hibákba ne essenek. Jó volt például Tóth elvtársnak az a határozatban foglalt ja­vaslata; hogy őt mint igazgatót a pártvezetőség időközönként számoltassa be elvégzett munkájáról. Mint eredményt kell megemlíteni, hogy a tagság több mint ötven százaléka hiozéészéít á taggyű­lésen. A karancskeszi gépállomás pártszervezete vezetőségének feladata lesz a jövőben, hogy szorosan egybeforrva a gazda­sági vezetőkkel, mozgósítsa a párttagságot, harcoljanak a kormányprogramul végrehaj­tásáért, a tavaszi munkák si­keres megindításáért. A termelőszövetkezetek 1954. ^ évi termelési tervkészí­tése komoly feladatok elé állí­totta termelőszövetkezeteink vezetőségét, tagságát, mivel a tervkészítéskor kell meghatá­rozni mindazokat a feladatokat, amelyeket az egyes termelési ágakban (növénytermelés, ál­lattenyésztés) el akarnak vé­gezni. A termelési tervek elké­szítésénél komoly szerep jutott agronómusainknak; a szüksé­ges szakmai segítséget, felvilá­gosítást nekik kellett megadni- ok a tervkészítéshez. Az ő feladatuk volt, hogy az alap­vető agrotechnikai művelet végrehajtásának jelentőségét megmagyarázzák és beüte­mezzék a terv készitésénél és ennek helyességéről meggyőz­zék a tagságot. Megállapíthatjuk, hogy ag- ronómusaink, termelőszövet­kezeteink tervkészítésénél igyekeztek megadni a tőlük telhető segítséget. Legered­ményesebb munkát a rétsági járás agronómusai végezték, ahol számbavették és a veze­tőséggel közösen tárgyalták meg, hogy egyes munkálato­kat hogyan és mikor végezze­nek el. Ezeken az értekezlete­ken, megbeszéléseken termé­szetesen figyelembe vették, a termelőszövetkezeti tagok ja­vaslatait is, mert ezek a szö­vetkezet termelési eredményei­nek növelésére irányultak, így volt ez például a romhá- nyi Rákóczi és a berkenyéi Petőfi tsz-nél. A gronómusainknak az el- ^ következendő napokban legfontosabb feladatuk, hogy az eddig elkészített termelési terveket felülvizsgálják a ter­melőszövetkezet vezetőségével és tagságával együtt, és szük­ség esetén módosítsák azt. Például a mohorai gépállo­más körzetéhez tartozó ter­melőszövetkezetek nem ter­vezték bé,- hogy: á gépálíoniás- sal végeztetni fognak gépi nö­vényápolást, holott erre lehe­tőség lenne. Maguk a gépállo­mási agronómusok ezt meg­nyugodva tudomásul vették, ahelyett, hogy felvilágosító munkájukkal igyekeztek volna meggyőzni a termelőszövetke­zetet a gépi munka előnyéről. Komoly hiányosság az is, hogy legtöbb gépállomás a tavaszi talajlazításokra csak tárcsát ütemezett be, holott agronó- musaink nagyon jól tudják, hogy a tavaszi talajlazítás leg­jobb eszköze a kultivátor és csak szükségmegoldásképpen használunk tavasszal tárcsát, például, ha a talaj tömődött- sége következtében a kultivá­tor nem tudja megjárni. Termelőszövetkezeteink nö­* vénytermelési tervké­szítésének nagy hibája és egy­úttal a termésátlagok fokozá­sának gátja, hogy legtöbb eset­ben hiányzik a helyes vetési sorrend, hiányzik a legegysze­rűbb vetésforgó is, mint pél­dául az ecsegi Béke tsz-nél is. Világos, hogy ilvmódon nem tud a termfelőszövetkezet jelentős eredményt elérni a terméshozam emelésénéL Természetesen sok termelőszö­vetkezetnél még nincsenek meg az előfeltételek a szabá­lyos vetésforgók kialakításá­ra, de az egyes táblák elöve- teményének trágyázásának vizsgálata alapján állapítják meg a legkedvezőbb növény­sorrendet, amelyet lehetőség szerint az őszi vetések figye­lembevételével már a tavasz- szal érvényesíteni tudnak; Táblánként, a termelendő nö­vények igényeinek figyelem- bevételével dolgozzák ki az al­kalmazandó agrotechnikai módszereket. Vegyéjt figye­lembe azt is, hogy a gépállo­más milyen segítséget tud ad­ni az egyes munkálatok elvég­zésénél. A gronómusaink legyenek “ kezdeményezők a ter­melőszövetkezet fejlesztésé­nél. Ha szükséges, a fentiek­nek megfelelően a terveket még most a felülvizsgálat al­kalmával a vezetőséggel és a tagsággal közösen módosítsák. Biztosítsák a munkálatok idő­beni .elvégzését, . valamint a vetési sorrend kialakítását. Agronómusaink akkor töltik be igazán feladatukat, ha já­rásuk, körzetük, termelőszö­vetkezeteink gazdálkodását állandóan fejlesztik, termésát­lagaikat állandóan növelik. Hollósi József főagronómus A balassagyarmati járás népnevelőinek harca a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határa zat megvalósításáért J clUinK Központi Vezető­sége júniusi határozatának, majd az azt követő októberi és decemberi határozatok fő cél­ja az, hogy a dolgozók széles rétegére támaszkodva, az eddigi eredmények alapján biztosítsa a falusi és városi dolgozók jó­létének szakadatlan növekedé­sét, erősítse népi demokratikus rendszerünk alapját: a munkás­paraszt szövetséget. A pártunk által kitűzött fel­adatok, a jólét állandó növeke­désének megvalósítása nagy­részt ati/jl függ, hogyan tudjuk megoldani mezőgazdaságunk fejlesztését, a terméshozam nö­velését. E feladatok megoldása másrészt attól függ, hogy párt- szervezeteink, népnevelőink hogyan tudják mozgósítani egész dolgozó népünket, első­sorban dolgozó parasztságun­kat e feladat sikeres megol­dására. A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló határozat megjelené­sekor pártszervezeteink egy- része mégis úgy gondolta: ez a határozat olyan jó, hogy min­denkit meggyőz és mozgósít, így nem nagy szükség van a felvilágosító munkára. A járási pártbizottság idejében észre­vette ezt a téves nézetet és si­került taggyűléseken megvál­toztatni ezt a hangulatot. A taggyűlések után pártszerveze­teink népnevelőértekezleten vi­tatták meg párttagjaink és leg­jobb pártonkívüli népnevelőink (köztük több középparaszt) azo­kat a legfontosabb feladatokat, amelyek a község dolgozó pa­rasztjaira várnak megoldás végett. így pl. Hugyagon. őr- halomban, Dejtáron és Honton, a taggyűlés foglalkozott a ta­karmánytermelés kérdésével, amely elengedhetetlen felté­tele az állattenyésztésnek, a talai termelő erejének és a ter­mésátlag további növelésének. Ezt és több fontos kérdést (helyes fejtrágyázás, jó trágya­kezelés stb.) a taggyűlések után értekezleteken tárgyalták meg népnevelőink. Ezeken a népne­velő értekezleteken igen sok jó javaslat hangzott el a termelés rövelése érdekében. Maguk a népnevelők is elmondták, felvi­lágosító munkájuk közben, hogy az elmúlt években milyen módszerekkel értek el jó ter­méseredményeket. Dejtáron Varga Pál középparaszt el­mondta, hogy hogyan kísérle­tezte ki a burgonyatermesztés legjövedelmezőbb formáját. De sok dolgozó paraszt népnevelő mondta el járásunk területén, hogy a helyes trágyakezeléssel és a helyes agrotechnika alkal­mazásával mennyivel tudta nö­velni a termésátlagot. A Répneielö értekezleteken elhangzottakat és a tapasztala­tokat népnevelőink különböző módon, csoportos beszélgetések, kisgyűlések, egyéni beszélgeté­sek, szomszédolások formájá­ban adták tovább a területileg beosztott dolgozóknak. Igen jól oldották meg a népnevelők te­rületi beosztását Galgagután, ahol rétegagitációt alkalmaz­tak. A középparasztságnak az egyéni érdekét figyelembe véve magyarázták meg a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat jelentőségét. A járási pártbizottság t gjai, a járási tanács dolgozói és az összes tömegszervezetek vezetői, to­vábbá a gazdasági funkcióban lévő, legjobb aktívák egyéni elbeszélgetésekkel segítették a népnevelőket a határozat is­mertetésében. Ezek az elvtár­sak magukkal vittek egy-egy falusi népnevelőt is, hogy ta­pasztalataik átadásáv 1 segít­sék a falusi népnevelők mun­káját. A tömegek felvilágosításá­ban és aktivizálásában igen je­lentős segítséget nyújtanak népnevelőinknek a járás terü­letén dolgozó mezőgazdasági szakemberek, akik már a nép­nevelő értekezleteken ismertet­ték a legfontosabb szakkérdé­seket. Például a homokos talaj megjavításának módszereit, az állattenyésztés egyes problé­máit. Különösen sok segítséget adnak a szügyi tangazdaság ta­nárai, a mezőgazdasági szak­tárgyakat tanító balassagyar­mati tanárok, a vidéki peda­gógusok egyrésze is. A gépállo­mások agronómusai kisgyűlé- seken adnak sok jó tanácsot a dolgozó parasztoknak a termés­hozam növelésére. A széleskörű felvilágosító munka eredménye, amelyet a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat ismertetése ér­dekében végeztek népneve­lőink, most kezd igazán kibon­takozni, amikor a járásban megindulnak a kongresszusi vállalások. E felajánlások túl­nyomó többsége a mezőgazda- sági határozat végrehajtására szól. A kommunisták példamu­tatásának nyomán a verseny­vállalások olyan mértékben bontakoztak ki az utóbbi na­pokban, amelyre még a járás területén alig volt példa. Érsek- vadkert például rövid 3—4 nap alatt 474, őrhalomban 200, Galgagután 86. Nógrádkövesden 65 versenyvállalást tettek a dolgozó parasztok. Ezek a vál­lalások tiszta képet adnak ar­ról, hogy a parasztság (ha he­lyesen foglalkoznak vele nép­nevelőink) híven követi a párt politikáját és tetteikkel mutat­ja meg: szereti a pártot. A ré- tegagitáció is kezdi éreztetni hatását. Soha annyi középpa­raszt nem tett felajánlást és versenyvállalást Őrhalomban, Szügyijén, Nógrádmarcalban, mint most a kongresszus tisz­teletére. Nem egy olyan közép­paraszt van a járás területén, mint a szügyi Medvegy Samu, vagy a galgagutai Dudás János, akik vállalták, hogy az udva­rukban még bennlévő trágyát február 10-ig kihordják, az első negyedévben a félévi tojás- és baromfibeadásukat teljesítik, a tavaszi munkákat elsőknek el­végzik a községben és ver­senyre hívják ki a község többi dolgozó parasztjait. Népneve­lőink helyes felvilágosító mun­kájának tudható be az is, hogy az egyéni imllalások mellett alig akadt olyan dolgozó pa­raszt, aki párosversenyre ne hívná ki szomszédját vagy va­lamelyik jó ismerősét. Szocialista szektoraink népne­velőinek munkája is kezd egyre jobban kibontakozni a kon­gresszusi versenyvállalásokban. A minisztertanács határozatá­nak végrehajtásáért folyik a harc a dejtári József Attila tsz- ben Vállalásaikban benne sze­repel, hogy 30 kh földön trágyá­zást fognak végezni, növelik burgonyavetésterületeiket, ta­vaszi vetéseiket fejtrágyázzák. Galgagután, hogy a termésho­zamokat növeljék, még a ház­táji tehéntől származó trágyái­kat is felajánlották a tsz-tagok a termelőszövetkezet földjeinek megjavítására. Az állami gaz­daságokban, különösen az ál­lattenyésztő brigádok fogtak nagy lendülettel a munkához és tesznek szép felajánlásokat a kongresszus tiszteletére. A határozat végrehajtásba, mint minden alkalomkor a párt felhívására, most is szép szám­mal kapcsolódnak be a mun­kásosztály legjobbjai. A nógrád- kövesdi kőbánya nagyműhelyé­nek dolgozói vállalták, hogy a téli gépjavításokban (de egész évben) segítséget nyújtanak a berceli gépállomásnak. A ba­lassagyarmati vállalatok mint­egy 12 brigádot küldtek ki a gépjavítási munkák elvégzésére gépállomásainkra. A munkás- osztály fiai így is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél szorosabb legyen a munkások és a parasz­tok között a megbonthatatlan kapcsolat. A. mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló határozat végrehaj­tása és megismertetése során az elért eredményeink ellenére, hiányosságok is tapasztalhatók. A népnevelő munkába nem kellő számmal vesznek részt a nők, akik az asszonyok között a legjobban tudnak agitálni a határozat végrehajtásáért, más­részt pedig a jólét megteremté­sében maguk is igen sokat tud­nak segíteni. A nők sokszor a férfiakkal egyenlő munkát vé­geznek, mint Nagy Jánosné tsz-tag, aki a kongresszus tisz­teletére 300 munkaegységet vállalt a termelőcsoportban. Népnevelőink (és egyben pártvezetőségeink) hibája, hogy a jogos panaszokat és kérelme­ket nem mindig intézik el sür­gősen, hogy ezzel is meggyor­sítanák a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozat végre­hajtását. Érsekvadkerten pél­dául a dolgozó parasztok közül többen felvetették a pártszer­vezetek felé, hogy a község dolgozó parasztjai szívesen megmunkálnák azt a területet, amely a borosberényi állami gazdaságtól igen távol esik (30 km-re van), Érsekvadkerttől pedig mindössze 3 km-re. A pártszervezet meghallgatta ezt a kérelmet, de nem tett konkrét intézkedést a megoldásra. így a járási pártbizottságnak kellett intézkednie a terület átadása végett. Hiányosság a határozat is­mertetésében, hogy népneve­lőink között még mindig elég sokan vannak olyanok, akik hiányos politikai képzettségük miatt nem tudnak megfelelő választ adni egyes kérdésekre, amely a dolgozó parasztok kö­zött felvetődik. Éppen ezért pártszervezeteinknek a nép­nevelőértekezletek rendszeres megtartása mellett fokozottab­ban harcolniok kell azért, hogy a népnevelők politikailag jól képzett párttagok legyenek, akik maguk mellett ki tudják nevelni a szintén jól dolgozó pártonkívüli népnevelőket. A járási pártbizottságnak & javítania kell a munkáján, mert az utóbbi időben a vezetőség- választás miatt háttérbe szorult a minisztertanács határozatai­nak ismertetése, illetve végre­hajtására való mozgósítás. Eredményeinket a járás terü­letén úgy tudjuk fokozni, ha sikerül megértetni népneve­lőinkkel: az igazi harc a hatá­rozat végrehajtásáért most a tavaszi munkák idején kezdő­dik kint a földeken. Népneve­lőink legfontosabb feladata, hogy a most következő napok­ban újból meglátogassák a hoz­zájuk beosztott családokat, mozgósítsák őket a tavaszi munkák időben való elvégzésé­re, az állampolgári kötelezett­ségek, a kongresszusi vállalá­sok teljesítésére, egy pillanatig sem megfeledkezve a jogos pa­naszok, kérelmek orvoslásáról. Eartlia Róbert, a balassagyarmati járás pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents