Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-17 / 13. szám

4 SZABAD A'OCrId 1954 február 17. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL *-A szovjet szakszer vezeteti eióseyítih a mezőgazdaság fellendülését Irta: V. Orlov. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tavaly szeptemberi plé­numa kitűzte a gyakorlati intéz­kedések részletes programmját a mezőgazdasági termelés fel­lendítése érdekében. Különösen nagyarányú intézkedések tör­téntek a mezőgazdaság gépesí­tésének fokozása terén. A szovjet kolhozföldeken je­lenleg kb. 1 millió traktor. 255.000 gabonakombájn és sok más mezőgazdasági gép dolgo­zik. 1954-től 1957 május 1-ig újabb 500 ezer általános trak­tort (15 lóerősre átszámítva), 250 ezer szántótraktort, sok más gépet és gépkocsit adnak át a mezőgazdaságnak. Hatalmas mennyiségben szál­lítják falura a gépeket, gépi be­rendezéseket, tartalékalkatrésze­ket. Szakképzett munkások, mér­nökök, agronómusok mennek a kolhozokba és gépállomásokra. A kolhozokat és gépállomásokat patronáló üzemek egyre több gyakorlati segítséget nyújtanak a kolhozoknak és gépállomások­nak. A szovjet szakszervezetek te­vékenyen résztvesznek azoknak az országos feladatoknak meg­valósításában, amelyeket a kom­munista párt és a szovjet kor­mány a mezőgazdaság terén ki­tűzött. A szovjet szakszervezetek egyik legfontosabb feladata az, hogy minél szélesebb körben megszervezzék a szocialista munkaversenyt azokban az üze­mekben, amelyek gépeket, vagy tartalékalkatrészeket szállíta­nak a gépállomásoknak, szovho- zoknak és kolhozoknak. A ver­senyszervezés során a szak- szervezetek azért harcolnak, hogy az üzemek fennakadás nélkül és kiváló minőségben szállítsák a gépeket, vagy tar­talékalkatrészeket falura. A hol a munkaversenyt jól megszervezik,, az eredmé­nyek sem maradnak el. A har­kovi traktorgyár például az el­múlt évben kb. 800 traktort és sok tartalékalkatrészt gyártott terven felül. Nagy szerepet ját­szott ebben a szakszervezet, amely közvetlenül a részlegeken, a brigádokban szervezte meg a munkaversenyt. Terticsnij. a gépjavítóműhely egyik részlegének szakszerve­zeti csoportbizalmija például 10 naponkint rövid értekezleten be­széli meg csoportja tagjaival a versenyeredményeket. Ha úgy látja, hogy valamely esztergá­lyos lemarad, azonnal segít neki. Maga a csoportbizalmi el­sajátította a szélesforgácsolás élenjáró módszerét, többfélekép­pen tökéletesítette a gyártási eljárást. Jó példáját sokan kö­vették. A szakszervezet kifejleszti a munkások alkotó kezdeményezé­sét, irányítja a munkaversenyt, s így elősegíti a mezőgazdasági megrendelések határidőelőtti tel­jesítését. A cseljabinszki autó­mechanikai üzem több szállít­ható áramteleppel és a gépesí­tett takamiányszállításhoz szük­séges felfüggeszthető sír.beren- dezéssel ajándékozta meg a patronálása alatt álló varnyen- szki kerületbeli kolhozokat. Az üzemek dolgozói gyakran meghívják a traktorosokat, kombájnvezetőket, gépészeket, akik a mezőgazdaságban dol­goznak. . j\J emrég 100 falusi gépkezelő járt az altáji mezőgazda- sági gépgyárban. A traktorgyár tervezői beszéltek vendégeink­nek az új mezőgazdasági gé­pekről, amelyeket az idén hoz­nak forgalomba. A vendégek észrevételeket tettek a gépek szerkesztéséről és minőségéről. Az üzemi szakemberek és mun­kások véleménycseréje a falusi gépészekkel és kolhozparasztok­kal nagyon hasznos. Igen fontos az is. hogy az ipari üzemek dolgozói átadják élenjáró munkamódszereiket a gépállomások, szovhozok és kol­hozok dolgozóinak. Sokszáz gépállomáson és kolhozban tö­megesen tanulmányozzák a gé­pészek a magas termelékeny­ségű munkamódszereket, a gé­pek leghatásosabb kihasználá­sát. A Cskalov városi Kirov-gyár üzemi bizottságának elnöke a következőket beszélte el: „Üzemünk dolgozói patronál­ják a perevolocki és az abra- movi gépállomást. Legjobb munkásaink és mérnökeink ki­mentek a két gépállomásra, be­mutatták az élenjáró munka- módszereket. Jukin gyorsvágó kétszer volt kint a perevolocki gépállomá­son.. A gépállomás esztergályo­sai megtanulták munkamódsze­rét és jelentősen emelték mun­kájuk termelékenységét. Azelőtt a traktorkerékagyat 4 óra alatt munkálták meg, ma pedig fe­leannyi idő alatt. A hengeresz­tergálást ma 1 óra helyett 30 perc alatt végzik el.” Az üzem segítsége jóvoltából a két gépállomás jelentősen megjavította a termelés szerve­zését és emellett a gépállomány termelékenységét. A moszkvai Sztálin-gépkocsi- gyár dolgozói a Naro-fomini ke­rület 1. számú gépállomását pat­ronálják. Az üzem segített a gépállomásnak a javítóműhely és a lakóház felépítésében, a műhely pótalkatrészekkel és mo­torokkal való felszerelésében, melegágyak és üvegházak léte­sítésében. moszkvai üzemek vállal­ták, hogy 1954. végéig se­gítenek a moszkvakörnyéki kol­hozoknak 105.000 melegágyi kert és 10.000 négyzetméter területű melegház létesítésében. A patronázsmunka jobb meg­szervezése érdekében az üze­mekben tanácsok létesülnek a patronált kolhozokkal és gép­állomásokkal való együttműkö­dés intézésére. Az Ivanov város tőzegipari gépgyárban is létesítettek ilyen tanácsot az üzemi bizottság mellett. A tanácsban résztvesz­nek az üzem egyes munkásai és mérnökei, a tervosztály és a munkaügyi osztály vezetője. Az utóbbiak segítenek a patronált kolhoznak a tervezésben. Részt- vesz a tanácsban az üzem fő­könyvelője is: az ő kötelessége, hogy irányítsa a kolhoz könyve­lőinek szakmai továbbképzését. L. Seligin Sztálin-díjas terve­ző, az együttműködési tanács tagja irányítja a mezőgazda- sági munkák gépesítésével fog­lalkozó brigádot. A tanács há­rom tagja a melegágyak és melegházak építését irányítja. A Szovjet Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Ta­nácsának tavaly decemberi 12: plénumán, az SZKP Közoonti Bizottsága szeptemberi plénu­mán hozott határozatok, vala­mint az azt követő párt és kor­mányhatározatok iránymutatása nyomán kitűzte a szakszerveze­tek gyakorlati feladatait a me­zőgazdaság, a könnyű- és élel­miszeripar gyorsütemű fejlesz­tése és a szovjet kereskedelem továbbfejlesztése terén. szovjet szakszervezetek irányítják a dolgozók szo­cialista munkaversenyét és har­colnak a Szakszervezetek össz- szövetségi Központi Tanácsa 12. plénumán hozott határozatok megvalósításáért Áz NDK és Nyugat-Németország dolgozói a négyhatalmi értekezletről Az NDK kormányához, a Nemzeti Fronthoz és a Német Egységbizottsághoz nap mint nap a levelek ezrei érkeznek. A Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Németország dol­gozói: munkások és parasztok, tudósok és művészek köszönetü- ket fejezték ki Molotov szovjet külügyminiszternek, aki most is következetesen harcol a német nép és a világ minden békesze­rető lakosának érdekeiért, a bé­kéért. A nyugati külügyminisz­terektől azt kérik, segítsék ők is a nemzetközi feszültség enyhíté­sét, a német kérdés békés ren­dezését. Több mint tízmillió né­met támogatja aláírásával Mo­lotov szovjet külügyminiszter javaslatát, hogy adjanak szót az értekezleten, amelyen Német­ország jövője felett döntenek, a legilletékesebbeknek, a német nép képviselőinek is. „Elég volt a szenvedés, amelyet néhány ember okozott a világnak. Az NDK üzemeiben tartott röpgyűléseken, a városokban és falvakban tartott lakógyűléseken a dolgozók elmondják, mit vár­nak a külügyminiszteri értekez­lettől. „Nem akarjuk még egy­szer átélni a hitleri háború bor­zalmait. Békében akarunk dol­gozni, építeni, örülni az egyre szépülő életnek” — követelik a rostocki Neptun hajógyár dolgo­zói, a profeni barnaszénművek bányászai, a berlini Bergmann Borsig művek, a berlin— weissenseei „Október 7” gép­gyár és az NDK többi üzemei­nek dolgozói „Elég volt a szenvedésből, amelyet néhány ember okozott a világnak. Miattuk kellett az em­berek millióinak életüket áldoz- niok, millióknak nyomorékká, özvegyekké, árvákká válni" — olvashatjuk a többi között egy levélben, amelyet az osterburgi és Seehausen körzetből 59 vak küldött Walter Ulbrichtnak. A továbbiakban emlékeztetnek arra, hogy a világon élő hét­millió világtalan 76 százaléka a háború alatt vesztette el látását. „Egységes Németországot, de nem bármi áron — béke. szerető, demokratikus Német, országot akarunk .. Langenleub—Oberhain 105. számú házának lakói levelükben a többi között ezeket írják: „Egységes, békeszerető, demo­kratikus és független Németor­szágot akarunk. Egységes Né­metországot, de nem minden áron! Olyan Németországot, amelyben nincsenek monopolis­ták, junkerek, háborús uszítok, fasiszták. Azt követeljük: hívják meg az értekezletre a német nép képviselőit is, hogy a né­met nép akarata is érvényesül­hessen, amikor sorsáról dönte­nek." „A nyugatnémet dolgozók örömmel üdvözlik Molotov külügyminiszter javaslatait.” A nyugatnémet dolgozók ezrei juttatják kifejezésre az NDK- kormányához intézett leveleik­ben: a Szovjetunió következetes harca a német kérdés békés rendezéséért nagy bizakodással tölti el őket. — Arnold Bangert dortmundi kohász arról ír: egy­re növekvő aggodalommal látja, hogy változtatják Nyugat'-Né- metországot újabb hadszíntérré. „Vagy tán a békét célozza, a hi­dak, utak és vasutak aláakná- zása?" — teszi fel a kérdést. — A. Schmidt, az északrajnaveszt- fáfiai munkanélküliek bizottsá-. gának elnöke így ír: „Dol­gozni akarunk. Tudjuk, hogy erre csak egy egységes, demo­kratikus Németországban nyílik lehetőségünk.” A wuppertáli fiatalok arról írnak, hogy növek­szik az Adenauer-kormány há­borús politikája következtében napról napra a nyomor. „Csak azért robotoljunk, hogy minél több kaszárnyát, gyakorlóteret, repülőteret létesíthessenek? — Saját magunk ássuk meg sírun­kat? — Nem akarunk saját test­véreinkre lőni. — Azt várjuk a négyhatalmi értekezlettől: hoz­zanak határozatokat a német nép és az egész világ dolgozói békés életének biztosítására.” „A béke és Németország egysége nem hull az ölünk­be...” „Hivatásunk a dolgozók egészsége felett őrködni. Nem akarunk háborús sebesülteket ápolni, ezért követeljük: hozza­nak a négyhatalmi értekezleten olyan határozatokat, amelyek eloszlatják a háborús veszélyt. Tudjuk, hogy a békét nem vár­hatjuk tétlenül. Minden jó né­met hazafinak minden ereiével harcolni kell érte” — írja leve­lében 120 erfurti ápolónő. A gépek készen állnak a tavaszi munkákra A Don-vidókén élénk figye­lemmel kísérték a gép állomási dolgozók szövetségi értekezle­tét. Az ottani gépkezelők az értekezlet felhívására mind lel­kesen versenyre léptek a kol­hoztermelés valamennyi ágá­nak továbbfejlesztéséért. Az akszajá gépállomás dolgozói vállalták, hogy a gépállomás körletébe tartozó kolhozok egész vetésterületén őszibúzából hektáronkint 22 mázsa tavaszi búzából és kukoricából hektá­ronkint 20 mázsa, napraforgó­ból hektárcnk'int 14 mázsa át­lagtermést érnek el. Négyzete­sen vetik el az egész napra„ forgót és kukoricát. Gépeik már készen állnak a tavaszi munkára. Befejezték a trágya- kihordást. Felajánlották még, hogy terven felül 1000 hektár szudánifüvet vetnek el, egy te­hénre számítva legalább 6.5 tonna nedvdús v takarmányt gyűjtenek s jelentősen bővítik a gyöktakarmányokat, valamint a. silókobakosok vetésterületét. Egyre több üvegházi zöldségfélét termesztenek Bulgáriában Bulgáriában a hőforrások vi­zeit mindjobban felhasználják a korai zöldségfélék üvegházi ter­mesztéséhez. A szandanai me­legágyi zöldségtermelőknél pél­dául a paradicsom szedését ja- január helyett már 1953 novem­ber közepén megkezdték. Két hónap alatt, vagyis november közepétől január 20-ig 800 négy­zetméter területről több mint 2000 kilogramm paradicsomot szedtek. Január közepén 50 kilogramm uborka és 10 kilo­gramm paprika termett. Hófogás Csehszlovákiában A bő termés egVik előfelté­tele az. hogy' mennél több ned­vességet biztosítsunk a talaj­nak. A gottwaldovi kerület ál­lami gazdaságának dolgozói a múlt évi tapasztalatok alapján hófogó kerítéseket állítattak fel a földeken. Ezzel a mód­szerrel tavaly 28 hektár őszi gabonánál hektáronkint 2 má­zsával sikerült emelni a termés­hozamot. Idén kétféle hófogó kerítést használnak az állami gazdasáigokban; az egyiket deszkából készítették, a mási­kat karók közé font rőzséből. Ezenkívül az őszi szántáso­kon több mint 10 hektáron ké­szítettek hósáncokat. A kerület­ben idén legalább 300 hektá­ron végeznek hófogást Egyre emelkedik a lengyel dolgozó parasztság életszínvonala A lengyel dolgozó paraszt­ság életszínvonala egyre emel­kedik. A dolgozó parasztok reáljövede'me ma már 75 szá­zalékkal nagyobb, mint ai há­ború előtt volt. Ha a falvakba szállított különböző áruk 1948 évi mennyiségét száznak vesz- szük. akkor a mutaíószám a kővetkezőképpen alakul: 1950- ben — 366, 1951-ben 428, 1952-ban 518, 1953-ban ped&g 584. A dolgozó parasztok mun­káját egyre több gép könnyíti meg. A lengyel mezőgazdaság­nak ma már (15 lóerős trakto­rokra átszámítva) 40-ezer trak­tora van. A háború előtt az or­szág összes traktorainak száma nem érte el a 150 darabok A felszabadulás óta csaknem 10 ezer községet bekapcsoltak a villamoshálózatba. Vágott, hosszú hajat VÁSÁROL az Állami Fodrászat PAKÓKAI'ZEME Bp. V., Haris-köz 3. Virágozzék a népi demokratikus Magyarország népgazdasága! Irta: I. P. Bárgyin akadémikus * Február 18. emlékezetes nap: hatodik évfordulója a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megkötésé­nek. Két ízben — 1950-ben és 1953-bam — töltöttem Magyaror­szágon ezt a napot szovjet kül­döttségek tagjaként. A ma­gyar-szovjet barátság hónapja folyamán mindkét alkalommal meglátogattam egy sor magyar tudományos intézményt és üze­met. Bárból jártunk — üzem­ben, egyetemen és végül a par­lamentben — mindenütt nagyon melegen és szívélyesen fogad­tak bennünket. 1953-ban megismerkedtem a magyar kohászati üzemekkel. Meggyőződtem róla, hogy a magyar ipar állandóan fejlő­dik. Gyors ütemben és szerve­zetten építik aiz új üzemeket, például a sztálinvárosi vas­művet. A tudományos Intézmények munkatársainak, a kohászati üzemek munkásainak, mérnö­keinek és technikusainak hoz­zám intézett kérdései arról ta­núskodtak, hogy a magyar ha­zafiak gyarapítani igyekeznek tapasztalataikat és meg akar­ják sokszorozni azokat a nagy eredményeket, amelyeket a fia­tal magyar népköztársaság népgazdaság fejlesztésében már eddig is elértek. A magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a felszabadulás óta, de különö­sen a legutóbbi öt év alatt ha­talmas eredményeket ért el a szocialista építésben az ipar, a mezőgazdaság, a népművelés, a tudomány és a kultúra terén. A szovjet emberek a magyar nép iránt érzett mély megbe­csüléssel és rokonszenwel fi­gyelik a népi demokratikus Magyarország eredményeit. A magyar dolgozók minden ne­hézséget leküzdve, biztosan ha­ladnak a szocializmus győzel­me felé. Magyarország ős a Szov­jetunió együttműködésének alapja az az őszinte óhaj, hogy segítsenek egymásnak, s hogy további általános gazda­sági fellendülést érjenek el. Ez csak úgy lehetséges, ha a szo­cialista ipar a legfejlettebb technika alapján szakadatlanul fejlődik és tökéletesedik. Né­peinknek ezért tovább kell fej­leszteniük az együttműködést a tudomány és a technika te­rületén, mert technikai haladás nélkül nem biztosíthatjuk né­peink állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából üdvözlőm kedves magyar barátaimat, a kohászati üzemek munkásait, alkalmazottait, mérnökeit és technikusait, a kutatóintézetek tudományos dolgozóit, az egyetemek, a Tudományos Aka­démia és a Kohó- és Gépipari Minisztérium- munkatársait Szívből kívánok nekik sok si­kert a békés alkotó munká­ban, Külön meleg szeretettel üdvözlöm az üzemeknek és in­tézményeknek azokat ai dol­gozóit, akikkel magyarországi tartózkodásom idején szemé­lyesein találkoztam, s akik kö­zül sokkal beszélgettem terme­lési kérdésekről. Ezek: a diós­győri „Lenin“ kohászati mű­vek, az ózdi kohászati művek, az alumíniumgyár, a salgó­tarjáni acélárugyár, a Rákosi Mátyás Művek, a Budapesti Gáz- és Koksz-művek, a Sztálin Vasmű és más üzemek munká­sai és műszaki értelmisége. Engedjék m-eg, kedves elv­társak, hogy néhány tanácsot adtak. Munkájukban törekedjenek a következőkre: Emeljék a kohókemencék, martinkemencéH és hengerso­rok termelékenységét. A munkaigényes eljárások gépesítése útján könnyítsék meg nagymértékben az emberi munkát. Törekedjenek a kohászati üzemek a termelésben az ön- kö! tiségcsökkentésre. Emeljék az ipar és a tudo­mányos intézmények káderei­nek tudományos és technikai színvonalát. Éljen' a Szovjetunió népei­nek és a magyar népnek örök és törhetetlen barátsága! Éljen a Szovjetunió, a. Ma­gyar Népköztársaság és min­den szabadságszerető néo békés munkája és együttműködése! Hírek Berlinből V. M. Molotov szovjet külügy­miniszter kedden délben ebéden látta vendégül Figl osztrák kül­ügyminisztert. Figl kedden este Dulles ame­rikai külügyminiszter vendége volt. * Nyugatnémetországi lapjelen­tések szerint Dulles amerikai külügyminiszter e hét végén, a berlini értekezlet befejezése után Bonnba látogat, hogy meg­beszélje Adenauerral a négy­hatalmi tanácskozások folytán időszerűvé vált kérdéseket. Február 13-án Berlin ifjúmun­kásainak konferenciáján Hans Mcdrow, a Szabad Német Ifjú­ság berlini szervezetének titká­ra tartott beszédet. Hans Mod- row kiemelte, hogy az ifjúság számára most a militaristák kü­lönböző mesterkedései jelentik a legnagyobb veszélyt. Határozot­tan követelnünk kell — mondot­ta Modrow — a Nyugat-Német- országra kényszerített bonni és párizsi szerződések elvetését és egységfrontban kell síkraszáli- nunk V. M. Molotov külügymi­niszter javaslatainak támogatá­sáért. A berlini értekezlet eseményeihez Az Anschluss A .berlini értekezleten az osztrák kérdés vitájában so1í szó esett az Anschluss-ról, megismétlődésének veszélyéről. (Anschluss német szó. ma­gyarul csatlakozást jelent. A politikában Anschlüssen Ausztriának Német­országhoz való erőszakos csatolását, a német imperializmus uralma alá kényszerítését értjük.) Anschlussra már a múlt század utolsó harmadában kísérletet tettek az úgynevezett „nagynémet-egység” hívei. A közös német-oszírák állam létre­hozására irányuló imperialista törekvések az első világháború után különö­sen erőre kaptak. Ezért az akkori békeszerződések szövegébe is bevették, hogy Németországnak szigorúan tiszteletben kell tartania Ausztria függet­lenségét, szuverénitását. Am a német imperialisták, mit sem törődve a nemzetközi előírásokkal, már az 1920-as években mindjobban behatoltak az osztrák gazdaságba, ezzel készítve elő a talajt politikai uralmuk számára. (Bonn urai ma ugyancsak ezen az úton járnak.) Hitler hatalomrajutása után pedig szinte már szavak­ban sem csináltak titkot abból, hogy semmiféle szerződést, korlátozó rend­szabályt nem tartanak magukra nézve kötelezőnek. Hitler ügynökei 1934 júniusában fegyveres lázadást provokáltak Becsben, abban a reményben, hogy sikerül végrehajtatok az Anschhisst. Hogy ekkor nem értek célt, annak főképpen Mussolini ellenállása volt a magyarázata. (A fasiszta Olaszország tudniillik ugyancsak igényt tartott Ausztriára.) A hírhedt Berlin—Róma-tengely létrejötte után azonban 1936 júliusában Hitler mar római diktátortársa helyeslése mellett íratta alá az osztrák kormánnyal azt a szerződést, amelyben az kötelezettséget vállalt, hogy politikáját a német fasizmus érdekeinek rendeli alá. A nyugati hatalmak, akik az Anschluss „ellenzőinek" tüntették fel ma­gukat, ebben az időben már egyezkedni próbáltak Hitlerrel. Abban remény­kedtek: engedményeikkel elérik, hogy a náci fenevad csupán a Kelet felé irányuló agresszióval elégíti ki étvágyát. Az angol, francia és az amerikai kormány felbujtására a hitleri hadak 1938 március 11-én be is hatoltak Ausztriába. Március 12-én Hitler bejelentette Ausztria Németországhoz csa­tolását. Az ezt követő naoon a bécsi bábkormány hivatalos törvényt adott ki, amelyben Ausztriát a német „birodalom" részének nyilvánította. A hitleri Németország Ausztria megszállásával, az Anschluss-sza! fontos felvonulási területei nyert délkeleteurópai országok, és rajtuk keresztül a Szovjetunió megtámadásához. Napjainkban Is szép számmal vannak, akik e téren Is Hitler nyomdo' kain akarnak járni. Láthatjuk, a béke meg'szilárdításának érdeke vezeti a Szovjetuniót akkor, amikor az egységes, demokratikus, szomszédaival béké­ben élő Németország megszületéséig is hathatós intézkedéseket javasol egy újabb Anschluss megakadályozására.

Next

/
Thumbnails
Contents