Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-17 / 13. szám
4 SZABAD A'OCrId 1954 február 17. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL *-A szovjet szakszer vezeteti eióseyítih a mezőgazdaság fellendülését Irta: V. Orlov. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavaly szeptemberi plénuma kitűzte a gyakorlati intézkedések részletes programmját a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Különösen nagyarányú intézkedések történtek a mezőgazdaság gépesítésének fokozása terén. A szovjet kolhozföldeken jelenleg kb. 1 millió traktor. 255.000 gabonakombájn és sok más mezőgazdasági gép dolgozik. 1954-től 1957 május 1-ig újabb 500 ezer általános traktort (15 lóerősre átszámítva), 250 ezer szántótraktort, sok más gépet és gépkocsit adnak át a mezőgazdaságnak. Hatalmas mennyiségben szállítják falura a gépeket, gépi berendezéseket, tartalékalkatrészeket. Szakképzett munkások, mérnökök, agronómusok mennek a kolhozokba és gépállomásokra. A kolhozokat és gépállomásokat patronáló üzemek egyre több gyakorlati segítséget nyújtanak a kolhozoknak és gépállomásoknak. A szovjet szakszervezetek tevékenyen résztvesznek azoknak az országos feladatoknak megvalósításában, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kormány a mezőgazdaság terén kitűzött. A szovjet szakszervezetek egyik legfontosabb feladata az, hogy minél szélesebb körben megszervezzék a szocialista munkaversenyt azokban az üzemekben, amelyek gépeket, vagy tartalékalkatrészeket szállítanak a gépállomásoknak, szovho- zoknak és kolhozoknak. A versenyszervezés során a szak- szervezetek azért harcolnak, hogy az üzemek fennakadás nélkül és kiváló minőségben szállítsák a gépeket, vagy tartalékalkatrészeket falura. A hol a munkaversenyt jól megszervezik,, az eredmények sem maradnak el. A harkovi traktorgyár például az elmúlt évben kb. 800 traktort és sok tartalékalkatrészt gyártott terven felül. Nagy szerepet játszott ebben a szakszervezet, amely közvetlenül a részlegeken, a brigádokban szervezte meg a munkaversenyt. Terticsnij. a gépjavítóműhely egyik részlegének szakszervezeti csoportbizalmija például 10 naponkint rövid értekezleten beszéli meg csoportja tagjaival a versenyeredményeket. Ha úgy látja, hogy valamely esztergályos lemarad, azonnal segít neki. Maga a csoportbizalmi elsajátította a szélesforgácsolás élenjáró módszerét, többféleképpen tökéletesítette a gyártási eljárást. Jó példáját sokan követték. A szakszervezet kifejleszti a munkások alkotó kezdeményezését, irányítja a munkaversenyt, s így elősegíti a mezőgazdasági megrendelések határidőelőtti teljesítését. A cseljabinszki autómechanikai üzem több szállítható áramteleppel és a gépesített takamiányszállításhoz szükséges felfüggeszthető sír.beren- dezéssel ajándékozta meg a patronálása alatt álló varnyen- szki kerületbeli kolhozokat. Az üzemek dolgozói gyakran meghívják a traktorosokat, kombájnvezetőket, gépészeket, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. . j\J emrég 100 falusi gépkezelő járt az altáji mezőgazda- sági gépgyárban. A traktorgyár tervezői beszéltek vendégeinknek az új mezőgazdasági gépekről, amelyeket az idén hoznak forgalomba. A vendégek észrevételeket tettek a gépek szerkesztéséről és minőségéről. Az üzemi szakemberek és munkások véleménycseréje a falusi gépészekkel és kolhozparasztokkal nagyon hasznos. Igen fontos az is. hogy az ipari üzemek dolgozói átadják élenjáró munkamódszereiket a gépállomások, szovhozok és kolhozok dolgozóinak. Sokszáz gépállomáson és kolhozban tömegesen tanulmányozzák a gépészek a magas termelékenységű munkamódszereket, a gépek leghatásosabb kihasználását. A Cskalov városi Kirov-gyár üzemi bizottságának elnöke a következőket beszélte el: „Üzemünk dolgozói patronálják a perevolocki és az abra- movi gépállomást. Legjobb munkásaink és mérnökeink kimentek a két gépállomásra, bemutatták az élenjáró munka- módszereket. Jukin gyorsvágó kétszer volt kint a perevolocki gépállomáson.. A gépállomás esztergályosai megtanulták munkamódszerét és jelentősen emelték munkájuk termelékenységét. Azelőtt a traktorkerékagyat 4 óra alatt munkálták meg, ma pedig feleannyi idő alatt. A hengeresztergálást ma 1 óra helyett 30 perc alatt végzik el.” Az üzem segítsége jóvoltából a két gépállomás jelentősen megjavította a termelés szervezését és emellett a gépállomány termelékenységét. A moszkvai Sztálin-gépkocsi- gyár dolgozói a Naro-fomini kerület 1. számú gépállomását patronálják. Az üzem segített a gépállomásnak a javítóműhely és a lakóház felépítésében, a műhely pótalkatrészekkel és motorokkal való felszerelésében, melegágyak és üvegházak létesítésében. moszkvai üzemek vállalták, hogy 1954. végéig segítenek a moszkvakörnyéki kolhozoknak 105.000 melegágyi kert és 10.000 négyzetméter területű melegház létesítésében. A patronázsmunka jobb megszervezése érdekében az üzemekben tanácsok létesülnek a patronált kolhozokkal és gépállomásokkal való együttműködés intézésére. Az Ivanov város tőzegipari gépgyárban is létesítettek ilyen tanácsot az üzemi bizottság mellett. A tanácsban résztvesznek az üzem egyes munkásai és mérnökei, a tervosztály és a munkaügyi osztály vezetője. Az utóbbiak segítenek a patronált kolhoznak a tervezésben. Részt- vesz a tanácsban az üzem főkönyvelője is: az ő kötelessége, hogy irányítsa a kolhoz könyvelőinek szakmai továbbképzését. L. Seligin Sztálin-díjas tervező, az együttműködési tanács tagja irányítja a mezőgazda- sági munkák gépesítésével foglalkozó brigádot. A tanács három tagja a melegágyak és melegházak építését irányítja. A Szovjet Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsának tavaly decemberi 12: plénumán, az SZKP Közoonti Bizottsága szeptemberi plénumán hozott határozatok, valamint az azt követő párt és kormányhatározatok iránymutatása nyomán kitűzte a szakszervezetek gyakorlati feladatait a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar gyorsütemű fejlesztése és a szovjet kereskedelem továbbfejlesztése terén. szovjet szakszervezetek irányítják a dolgozók szocialista munkaversenyét és harcolnak a Szakszervezetek össz- szövetségi Központi Tanácsa 12. plénumán hozott határozatok megvalósításáért Áz NDK és Nyugat-Németország dolgozói a négyhatalmi értekezletről Az NDK kormányához, a Nemzeti Fronthoz és a Német Egységbizottsághoz nap mint nap a levelek ezrei érkeznek. A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország dolgozói: munkások és parasztok, tudósok és művészek köszönetü- ket fejezték ki Molotov szovjet külügyminiszternek, aki most is következetesen harcol a német nép és a világ minden békeszerető lakosának érdekeiért, a békéért. A nyugati külügyminiszterektől azt kérik, segítsék ők is a nemzetközi feszültség enyhítését, a német kérdés békés rendezését. Több mint tízmillió német támogatja aláírásával Molotov szovjet külügyminiszter javaslatát, hogy adjanak szót az értekezleten, amelyen Németország jövője felett döntenek, a legilletékesebbeknek, a német nép képviselőinek is. „Elég volt a szenvedés, amelyet néhány ember okozott a világnak. Az NDK üzemeiben tartott röpgyűléseken, a városokban és falvakban tartott lakógyűléseken a dolgozók elmondják, mit várnak a külügyminiszteri értekezlettől. „Nem akarjuk még egyszer átélni a hitleri háború borzalmait. Békében akarunk dolgozni, építeni, örülni az egyre szépülő életnek” — követelik a rostocki Neptun hajógyár dolgozói, a profeni barnaszénművek bányászai, a berlini Bergmann Borsig művek, a berlin— weissenseei „Október 7” gépgyár és az NDK többi üzemeinek dolgozói „Elég volt a szenvedésből, amelyet néhány ember okozott a világnak. Miattuk kellett az emberek millióinak életüket áldoz- niok, millióknak nyomorékká, özvegyekké, árvákká válni" — olvashatjuk a többi között egy levélben, amelyet az osterburgi és Seehausen körzetből 59 vak küldött Walter Ulbrichtnak. A továbbiakban emlékeztetnek arra, hogy a világon élő hétmillió világtalan 76 százaléka a háború alatt vesztette el látását. „Egységes Németországot, de nem bármi áron — béke. szerető, demokratikus Német, országot akarunk .. Langenleub—Oberhain 105. számú házának lakói levelükben a többi között ezeket írják: „Egységes, békeszerető, demokratikus és független Németországot akarunk. Egységes Németországot, de nem minden áron! Olyan Németországot, amelyben nincsenek monopolisták, junkerek, háborús uszítok, fasiszták. Azt követeljük: hívják meg az értekezletre a német nép képviselőit is, hogy a német nép akarata is érvényesülhessen, amikor sorsáról döntenek." „A nyugatnémet dolgozók örömmel üdvözlik Molotov külügyminiszter javaslatait.” A nyugatnémet dolgozók ezrei juttatják kifejezésre az NDK- kormányához intézett leveleikben: a Szovjetunió következetes harca a német kérdés békés rendezéséért nagy bizakodással tölti el őket. — Arnold Bangert dortmundi kohász arról ír: egyre növekvő aggodalommal látja, hogy változtatják Nyugat'-Né- metországot újabb hadszíntérré. „Vagy tán a békét célozza, a hidak, utak és vasutak aláakná- zása?" — teszi fel a kérdést. — A. Schmidt, az északrajnaveszt- fáfiai munkanélküliek bizottsá-. gának elnöke így ír: „Dolgozni akarunk. Tudjuk, hogy erre csak egy egységes, demokratikus Németországban nyílik lehetőségünk.” A wuppertáli fiatalok arról írnak, hogy növekszik az Adenauer-kormány háborús politikája következtében napról napra a nyomor. „Csak azért robotoljunk, hogy minél több kaszárnyát, gyakorlóteret, repülőteret létesíthessenek? — Saját magunk ássuk meg sírunkat? — Nem akarunk saját testvéreinkre lőni. — Azt várjuk a négyhatalmi értekezlettől: hozzanak határozatokat a német nép és az egész világ dolgozói békés életének biztosítására.” „A béke és Németország egysége nem hull az ölünkbe...” „Hivatásunk a dolgozók egészsége felett őrködni. Nem akarunk háborús sebesülteket ápolni, ezért követeljük: hozzanak a négyhatalmi értekezleten olyan határozatokat, amelyek eloszlatják a háborús veszélyt. Tudjuk, hogy a békét nem várhatjuk tétlenül. Minden jó német hazafinak minden ereiével harcolni kell érte” — írja levelében 120 erfurti ápolónő. A gépek készen állnak a tavaszi munkákra A Don-vidókén élénk figyelemmel kísérték a gép állomási dolgozók szövetségi értekezletét. Az ottani gépkezelők az értekezlet felhívására mind lelkesen versenyre léptek a kolhoztermelés valamennyi ágának továbbfejlesztéséért. Az akszajá gépállomás dolgozói vállalták, hogy a gépállomás körletébe tartozó kolhozok egész vetésterületén őszibúzából hektáronkint 22 mázsa tavaszi búzából és kukoricából hektáronkint 20 mázsa, napraforgóból hektárcnk'int 14 mázsa átlagtermést érnek el. Négyzetesen vetik el az egész napra„ forgót és kukoricát. Gépeik már készen állnak a tavaszi munkára. Befejezték a trágya- kihordást. Felajánlották még, hogy terven felül 1000 hektár szudánifüvet vetnek el, egy tehénre számítva legalább 6.5 tonna nedvdús v takarmányt gyűjtenek s jelentősen bővítik a gyöktakarmányokat, valamint a. silókobakosok vetésterületét. Egyre több üvegházi zöldségfélét termesztenek Bulgáriában Bulgáriában a hőforrások vizeit mindjobban felhasználják a korai zöldségfélék üvegházi termesztéséhez. A szandanai melegágyi zöldségtermelőknél például a paradicsom szedését ja- január helyett már 1953 november közepén megkezdték. Két hónap alatt, vagyis november közepétől január 20-ig 800 négyzetméter területről több mint 2000 kilogramm paradicsomot szedtek. Január közepén 50 kilogramm uborka és 10 kilogramm paprika termett. Hófogás Csehszlovákiában A bő termés egVik előfeltétele az. hogy' mennél több nedvességet biztosítsunk a talajnak. A gottwaldovi kerület állami gazdaságának dolgozói a múlt évi tapasztalatok alapján hófogó kerítéseket állítattak fel a földeken. Ezzel a módszerrel tavaly 28 hektár őszi gabonánál hektáronkint 2 mázsával sikerült emelni a terméshozamot. Idén kétféle hófogó kerítést használnak az állami gazdasáigokban; az egyiket deszkából készítették, a másikat karók közé font rőzséből. Ezenkívül az őszi szántásokon több mint 10 hektáron készítettek hósáncokat. A kerületben idén legalább 300 hektáron végeznek hófogást Egyre emelkedik a lengyel dolgozó parasztság életszínvonala A lengyel dolgozó parasztság életszínvonala egyre emelkedik. A dolgozó parasztok reáljövede'me ma már 75 százalékkal nagyobb, mint ai háború előtt volt. Ha a falvakba szállított különböző áruk 1948 évi mennyiségét száznak vesz- szük. akkor a mutaíószám a kővetkezőképpen alakul: 1950- ben — 366, 1951-ben 428, 1952-ban 518, 1953-ban ped&g 584. A dolgozó parasztok munkáját egyre több gép könnyíti meg. A lengyel mezőgazdaságnak ma már (15 lóerős traktorokra átszámítva) 40-ezer traktora van. A háború előtt az ország összes traktorainak száma nem érte el a 150 darabok A felszabadulás óta csaknem 10 ezer községet bekapcsoltak a villamoshálózatba. Vágott, hosszú hajat VÁSÁROL az Állami Fodrászat PAKÓKAI'ZEME Bp. V., Haris-köz 3. Virágozzék a népi demokratikus Magyarország népgazdasága! Irta: I. P. Bárgyin akadémikus * Február 18. emlékezetes nap: hatodik évfordulója a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének. Két ízben — 1950-ben és 1953-bam — töltöttem Magyarországon ezt a napot szovjet küldöttségek tagjaként. A magyar-szovjet barátság hónapja folyamán mindkét alkalommal meglátogattam egy sor magyar tudományos intézményt és üzemet. Bárból jártunk — üzemben, egyetemen és végül a parlamentben — mindenütt nagyon melegen és szívélyesen fogadtak bennünket. 1953-ban megismerkedtem a magyar kohászati üzemekkel. Meggyőződtem róla, hogy a magyar ipar állandóan fejlődik. Gyors ütemben és szervezetten építik aiz új üzemeket, például a sztálinvárosi vasművet. A tudományos Intézmények munkatársainak, a kohászati üzemek munkásainak, mérnökeinek és technikusainak hozzám intézett kérdései arról tanúskodtak, hogy a magyar hazafiak gyarapítani igyekeznek tapasztalataikat és meg akarják sokszorozni azokat a nagy eredményeket, amelyeket a fiatal magyar népköztársaság népgazdaság fejlesztésében már eddig is elértek. A magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a felszabadulás óta, de különösen a legutóbbi öt év alatt hatalmas eredményeket ért el a szocialista építésben az ipar, a mezőgazdaság, a népművelés, a tudomány és a kultúra terén. A szovjet emberek a magyar nép iránt érzett mély megbecsüléssel és rokonszenwel figyelik a népi demokratikus Magyarország eredményeit. A magyar dolgozók minden nehézséget leküzdve, biztosan haladnak a szocializmus győzelme felé. Magyarország ős a Szovjetunió együttműködésének alapja az az őszinte óhaj, hogy segítsenek egymásnak, s hogy további általános gazdasági fellendülést érjenek el. Ez csak úgy lehetséges, ha a szocialista ipar a legfejlettebb technika alapján szakadatlanul fejlődik és tökéletesedik. Népeinknek ezért tovább kell fejleszteniük az együttműködést a tudomány és a technika területén, mert technikai haladás nélkül nem biztosíthatjuk népeink állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából üdvözlőm kedves magyar barátaimat, a kohászati üzemek munkásait, alkalmazottait, mérnökeit és technikusait, a kutatóintézetek tudományos dolgozóit, az egyetemek, a Tudományos Akadémia és a Kohó- és Gépipari Minisztérium- munkatársait Szívből kívánok nekik sok sikert a békés alkotó munkában, Külön meleg szeretettel üdvözlöm az üzemeknek és intézményeknek azokat ai dolgozóit, akikkel magyarországi tartózkodásom idején személyesein találkoztam, s akik közül sokkal beszélgettem termelési kérdésekről. Ezek: a diósgyőri „Lenin“ kohászati művek, az ózdi kohászati művek, az alumíniumgyár, a salgótarjáni acélárugyár, a Rákosi Mátyás Művek, a Budapesti Gáz- és Koksz-művek, a Sztálin Vasmű és más üzemek munkásai és műszaki értelmisége. Engedjék m-eg, kedves elvtársak, hogy néhány tanácsot adtak. Munkájukban törekedjenek a következőkre: Emeljék a kohókemencék, martinkemencéH és hengersorok termelékenységét. A munkaigényes eljárások gépesítése útján könnyítsék meg nagymértékben az emberi munkát. Törekedjenek a kohászati üzemek a termelésben az ön- kö! tiségcsökkentésre. Emeljék az ipar és a tudományos intézmények kádereinek tudományos és technikai színvonalát. Éljen' a Szovjetunió népeinek és a magyar népnek örök és törhetetlen barátsága! Éljen a Szovjetunió, a. Magyar Népköztársaság és minden szabadságszerető néo békés munkája és együttműködése! Hírek Berlinből V. M. Molotov szovjet külügyminiszter kedden délben ebéden látta vendégül Figl osztrák külügyminisztert. Figl kedden este Dulles amerikai külügyminiszter vendége volt. * Nyugatnémetországi lapjelentések szerint Dulles amerikai külügyminiszter e hét végén, a berlini értekezlet befejezése után Bonnba látogat, hogy megbeszélje Adenauerral a négyhatalmi tanácskozások folytán időszerűvé vált kérdéseket. Február 13-án Berlin ifjúmunkásainak konferenciáján Hans Mcdrow, a Szabad Német Ifjúság berlini szervezetének titkára tartott beszédet. Hans Mod- row kiemelte, hogy az ifjúság számára most a militaristák különböző mesterkedései jelentik a legnagyobb veszélyt. Határozottan követelnünk kell — mondotta Modrow — a Nyugat-Német- országra kényszerített bonni és párizsi szerződések elvetését és egységfrontban kell síkraszáli- nunk V. M. Molotov külügyminiszter javaslatainak támogatásáért. A berlini értekezlet eseményeihez Az Anschluss A .berlini értekezleten az osztrák kérdés vitájában so1í szó esett az Anschluss-ról, megismétlődésének veszélyéről. (Anschluss német szó. magyarul csatlakozást jelent. A politikában Anschlüssen Ausztriának Németországhoz való erőszakos csatolását, a német imperializmus uralma alá kényszerítését értjük.) Anschlussra már a múlt század utolsó harmadában kísérletet tettek az úgynevezett „nagynémet-egység” hívei. A közös német-oszírák állam létrehozására irányuló imperialista törekvések az első világháború után különösen erőre kaptak. Ezért az akkori békeszerződések szövegébe is bevették, hogy Németországnak szigorúan tiszteletben kell tartania Ausztria függetlenségét, szuverénitását. Am a német imperialisták, mit sem törődve a nemzetközi előírásokkal, már az 1920-as években mindjobban behatoltak az osztrák gazdaságba, ezzel készítve elő a talajt politikai uralmuk számára. (Bonn urai ma ugyancsak ezen az úton járnak.) Hitler hatalomrajutása után pedig szinte már szavakban sem csináltak titkot abból, hogy semmiféle szerződést, korlátozó rendszabályt nem tartanak magukra nézve kötelezőnek. Hitler ügynökei 1934 júniusában fegyveres lázadást provokáltak Becsben, abban a reményben, hogy sikerül végrehajtatok az Anschhisst. Hogy ekkor nem értek célt, annak főképpen Mussolini ellenállása volt a magyarázata. (A fasiszta Olaszország tudniillik ugyancsak igényt tartott Ausztriára.) A hírhedt Berlin—Róma-tengely létrejötte után azonban 1936 júliusában Hitler mar római diktátortársa helyeslése mellett íratta alá az osztrák kormánnyal azt a szerződést, amelyben az kötelezettséget vállalt, hogy politikáját a német fasizmus érdekeinek rendeli alá. A nyugati hatalmak, akik az Anschluss „ellenzőinek" tüntették fel magukat, ebben az időben már egyezkedni próbáltak Hitlerrel. Abban reménykedtek: engedményeikkel elérik, hogy a náci fenevad csupán a Kelet felé irányuló agresszióval elégíti ki étvágyát. Az angol, francia és az amerikai kormány felbujtására a hitleri hadak 1938 március 11-én be is hatoltak Ausztriába. Március 12-én Hitler bejelentette Ausztria Németországhoz csatolását. Az ezt követő naoon a bécsi bábkormány hivatalos törvényt adott ki, amelyben Ausztriát a német „birodalom" részének nyilvánította. A hitleri Németország Ausztria megszállásával, az Anschluss-sza! fontos felvonulási területei nyert délkeleteurópai országok, és rajtuk keresztül a Szovjetunió megtámadásához. Napjainkban Is szép számmal vannak, akik e téren Is Hitler nyomdo' kain akarnak járni. Láthatjuk, a béke meg'szilárdításának érdeke vezeti a Szovjetuniót akkor, amikor az egységes, demokratikus, szomszédaival békében élő Németország megszületéséig is hathatós intézkedéseket javasol egy újabb Anschluss megakadályozására.
