Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-17 / 13. szám
2 SZ.1B.4D lilbRll) 1S54 február f7. A PARTMUNKA TAPASZTALATAI * A vezetőségválasztás hírei sémii községben hét párttagot javasolt a jelölőbizottság az új vezetőségbe. A taggyűlés elnöke rámutatott: ez nem jelenti, hogy további jelölteket ne javasolhatna a párttagság. Minthogy a javasolt tagok között csak egy dolgozó paraszt volt. e párttagság élt is jogával. Kiss Sándor dolgozó parasztot a tagság javaslatára felvették a listára Többen rámutattak, hogv Kiss Sándor élen tár a munkában, rendszeresen törődik a község dolgozóinak problémáival, emellett széles látókörrel is rendelkezik. vezet jó munkája nyomán a múlt nyáron is az elsők között volt a község a gabonabegyüj- tésben, azonkívül már eddig 32 dolgozó paraszt tett felajánlást. A taggyűlés komoly figyelmet fordított a tömegszervezetek munkájára is. Javasolták a már feloszlott MSZT-szervezet újjáalakítását. Mikié elvtárs a tömegszervezetek vezetésének megjavítására hívta fel a figyelmet, arra, hogy a pártvezetőség esetenként értékébe azok munkáját. ludánj halásziban a termelőszövetkezet pártszervezetének taggyűlésén Róka Ferencné vállalta. hogy a pártkongresszus tiszteletére az agronómussal együt! felülvizsgálják az őszi vetéseket, ahol szükséges elvégzik a fejtrágyázást, a vadvizek leengedését. Puszta Lászlóné két asszonytársával együtt arra tett fogadalmat, hogy a mezőgazda- sági szerszámokat egy hét alatt rendbehozzák, leolajozzák. hogy a tavaszi munkákat azok készen várhassák. Az egész tagság pedig úgy határozott, hogy február 28-ig befejezik a trágva kihordását, s ennek érdekében versenyre hívták ki a nógrádszakali tsz-t. Szurdokpüspöki üzemben a párttagság arra tett-felajánlást, hogv mozgósítsák az üzem dolgozóit az első negyedévi terv március 15-ig való teljesítésére. A balassagyarmati járásban az újonnan megvá'asztott vezetőségek máris munkához lá*tak. Hugyagon, az első ülésen munkatervet dolgoztak ki. amelynek fő iránya a termelési bizottsággal való foglalkozás. Minthogy a pártvezetöség egyik tagja szakember, kidolgozzák a burgonya barázdás ültetésének módszerét. Ezt a termelési bizottság megtárgyalja és a maguk példáján is bebizonyítják a dolgozó parasztságnak e módszer e'őnyeit. Emellett még számos új termelési eljárás módszereit kidolgozzák. A termelési bizottság kéthetenként előadást fog tartani a község dolgozó parasztjainak, az időszerű mezőgazdasági kérdésekről. A termelési bizottság munkájának megjavításával is szándékozik a pártszervezet megerősíted kapcsolatait a dolgozó parasztokkal. A pártvezetőség tervet készített a kongresszusi verseny szélesítése érdekében is. El akarják érni, hogy minden dolgozó paraszt tegyen felajánlást. Az elkövetkezendő , három-négy hónap alatt legalább három dolgozó paraszttal akarják szervezetüket erősíteni. Az oktatás minőségének javítása érdekében nagyobb gondot fordítanak a propagandisták felkészítésére. Igen jelentős az az elhatározásuk, hogy a párt és kormány határozatait a vezetőség szem'ná- riumszerűen megvitatja, majd a népnevelőkkel és a pártcsoportbizalmiakkal megbeszélik. Hétfőn kibővített aktívaülést tartott a pártvezetőség, ahol ezeket a terveket még külön megvitatták. A dejtári pártszervezet a községi tanács munkáját tárgyalta meg. Az utóbbi időkben gyengébbek voltak a tanácsülések. A pártszervezet segítségének eredménye, hogy a vasárnapi tanácsülésen már jóval többen vettek részt, mind annakelőtte. Megvitatták a földművesszövetkezet munkáját is és segítséget adtak a vezetőség kialakításához. a közgyűlés megszervezéséhez. Felhívták a földművesszövetkezet figyelmét, hogy a jövőben fokozottabban tartsák szem előtt a falu dolgozói igényeinek kielégítését. A szerződéskötésben lévő lemaradás megszüntetése érdekében arra hozott határozatot a vezetőség, hogy az önkéntesség szigorú betartásával, a kedvezmények ismertetésével növelik ezen a téren eredményeiket. A becskei pártszervezet vezetősége például a pártcsoportok megerősítésére törekszik. Az eddigi kettő helyett négy pártcsoport bizalmit állítottak be. E'diatározták, hogy a bizalmiak számára minden hónapban értekezletet tartanak, ahol beszámoltatják az elvtársakat. Drégelypalánkon a pártvezetőség a kollektív vezetés kialakítása érdekében tesz intézkedéseket. A jövőben nemcsak a titkár vesz részt a községben lévő értekezleteken, hanem felosztják a vezetőség tagjai között, hogy egy-egy értekezletre melyik elvtárs menjen. Ezzel el akarják érni, hogy a vezetőség tagjai megismerkedjenek a község problémáival, színvonalasabban, aktívabbak legyenek a vezetőségi ülések. A floroijhaii pártszervezet taggyűlésén bő teret kapott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvitatása. Többen a felszólalók közül rámutattak, hogy a határozatból rájuk eső rész sikeres végrehajtásához nél- külözhetet'en a pártszervezet tanácsot ellenőrző és irányító munkájának megjavítása. Javasolták, hogy a bekötő- és diiFőutakat javítsák ki, mert ezzel a nyári behordás idején, mintegy 12 km-es utat takarítanának meg a dolgozó parasztok. Mások a legelő állapotát kifogásolták. Javasolták, hogy a legelőt ceszák fel állatfajonként, ne járjon minden állat ugyanarra a legelőre. A községi tanács felé olyan javaslatot tettek a felszólalók, szerezzen be gyümö’csfacsemetéket, mert a hegyoldalakat, a gyengébben termő területeket gyümölcsösök telepítésével sokkal jobban lehetne hasznosítani. . A dorogházi kommunisták a taggyűlésen olyan vezetőséget választottak, amely képes lesz e feladatok megoldására a község dolgozóit, a helyi tanácsot mozgósítani. Mindezek után Kiss Sándor elvtársat be is vá'asztották az új vezetőségbe. Az új vezetőség vasárnap délután megtartotta az első ülését. Az elvtársak annak tudatában indulhatnak neki a feladat megoldásának, hogy élvezik a párttagság bizalmát és támogatását. Kár, hogy László elvtárs, a járási pártbizottságról ígérete ellenére sem jelent meg ezen a vezetőségi ii'ésen, hogy közvetlenül is segítséget adott volna az új vezetőség első lépéseihez. Cserhátsurányfaan a községi alapszervezet taggyűlésén sok értékes hozzászólás hangzott el. A legtöbb hozzászóló javaslatot is tetf a munka megjavítására. Kérték, hogy a javaslatokat a határozatokba is dolgozzák bele. A hozzászólók rámutattak: elsősorban a vezetőség hibája, hogv a népnevelő-munka kampányszerű, pedig a népnevelő hálózat jól működik, ha megfelelő az irány’iás. Darőczi elvfárs pedig arra hívta fel a figyelmet, hegy a párttagság sem tett meg mindent a vezetőség támogatása, a hiba kijavítása érdekében. A taggyűlés határozatban mondta ki, hogy a község dolgozó parasztjainak 75 százalékát bevonják a kongresszusi versenybe. Ezt az elhatározást arra alapozták; hogy a pártszer\ minisztertanács határozata a minisztériumok és áliami hivatalok munkarendjéről A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjéről. A határozat'főcélja a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás. Ennek érdekében a minisztertanács megszabta a hivatalok munkaidejét, megtiltotta a dolgozók munkaidőn túli igénybevételét. A ha tározat végrehajtása gátat vet a minisztériumok és hivatalok vezetői és dolgozói jelentős részénél szokássá vált késő esti, sőt éjszakai munkának. Ezzel ioko zett mértékben biztosítja a minisztériumok és állami hivatalok dolgozóinak szabadidejét, növeli a művelődéshez és szórakozáshoz rendelkezésükre álló időt és lehetővé teszi, hogy családjukkal, gyermekeikkel az eddiginél jóval többet foglalkozhassanak. A minis'ztertanács határozat szerint a minisztériumokban, országos jellegű hivatalokban továbbá a fővárosi és megye tanácsok végrehajtó bizottságai rak osztályain a hivatali idő — félórás ebédszünettel — 1954 március 1-től általában 8.30-től 17 óráig, szombaton 14 óráig tart. A munkarend és a munkaidő betartása a hivatalok vezetőire és dolgozóira egyaránt kötelező Azoknál a- szerveknél, ahol a munka jellege miatt az esti órákban is dolgozni kell, a dolgozók szabadidejének biztosítására, a munkaidőn túl végzett munka tartamától függően, szabadnapot. illetve szabadidőt kell biztosítani. Ilyen kivételes esetekben sem lehet a dolgozókat hetenként háromnál többizben munkaidőn túl foglalkoztatni. A munkaidő kezdete előtt és befejezése után hivatalos ügyben a hivatalban tartózkodni nem szabad. Kivételes esetekben is csak a miniszter vagy helyettese, illetőleg a hivatal vezetője adhat erre külön engedélyt. A minisztériumok és hivatalok dolgozói a szombati munkaidő befejeztétől hétfő reggeli munkakezdésig hivatali munkára nem kötelezhetők. Állami oktatás szombaton kizárólag 14.30-tói 18.30-ig tartható, vasárnapra oktatást szervezni nem szabad. A minisztériumokban és hivatalokban — aho! ez szükséges — a munkaidő befejeztétől a következő napi munka megkezdéséig ügyeleti szolgálatot kell szervezni. Az ügyeleti szolgálatot ellátó dolgozónak — az ügyeleti I idő tartamától függően — a I következő munkanapon szabadnapot. illetve szabadidőt kell biztosítani. A határozatot úgy kell végrehajtani, hogv a hivatali munkában zavar, fennakadás ne legyen. Ezért a munkaidőt jól ki kell használni és harcolni kell a munkaidő mindenfajta pazarlása ellen A hivatali munkát pontosan előírt időben kell megkezdeni és befejezni. Munkaidő alatt más, a hivatali munkához nem tartozó ügyet intézni nem szabad. A határozat végrehajtásának b’ztosiíására lényegesen meg kell javítani a minisztériumok és hivatalok munkamódszerét. A jelenleg fennálló túlzott köz pontosítást fe' ke’-l számolni, a hatásköröket és ezzel együtt a munkát az eddiginél jobban kell megosztani a vezetők és dolgozók közt. A vezetők a feladatok megoldásába munkatársaikat fo_ kozottabb mértékben vonják be és biztosítsanak számukra az edd:ginél szélesebb hatáskört és felelősséget. Növelni kell az al- sóbbfokú vezetés szakmai színvonalát önállóságát és felelősségét. Lényegesen csökkenteni kell az értekezletek számát, meg kell javítani azok élőké szí tés ét. A minisztertanács kötelezi a határozat végrehajtásáért felelős minisztereket és hlvatalve. zetöket, hogy a munkarend és munkaidő be'artásá'ban maguk járjanak elől jó példával, s személyesen is ellenőrizzék a határozat végrehajtását. Ehhez vegyék igénybe a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek segítségét. Azokat, akik a határozatot nem hajtják végre, fegyelmi- leg (súlyosabb esetben büntetőjogilag is) szigorúan felelősségre keli vonni. A határozat rendelkezéseinek a járási, városi (kerületi) és községi tanácsok apparátusában való végrehajtásáról — tekintette! ezek feladatainak eltérő jellegére — külön történik intézkedés. A minisztertanács felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a szakszervezete ken keresztül segítse és ellen- őrzze a határozat végrehajtását. A szakszervezetek segítségével, a nyilvános bírálat fegyverével is harcot kell indítani azok ellen, akik a munkanapot nem használják ki megfelelően, vagy rossz munkamódszerükkel a határozat végrehajtását bármi módon akadályozzák. (MTI) A minisztertanács határozata az energiagazdálkodás új rendszeréről A minisztertanács legutóbbi ülésén nagyjelentőségű határozatot hozott a villamosenergia termelésének és felhasználásának szabályozásáról. A határozat értelmében az Országos Tervhivatal egy-egy tervidőszakra. valamint napszakonként is előírja a vállalatok és üzemek által felhasználható villamosenergia mennyiségét, az e'öre meghatározott „fogyasztási, menetrend" alapján, ame’yet a minisztertanács hagy jóvá. Az Országos Tervhivatal által minisztériumonként elosz'ott villamosenergiamennyiség gazdaságos felhasználásáért elsrsor ban a vállalatok igazgatói felelősek. A vállalatok igazgatóinak és dolgozóinak nem szabad egy percre sem szem elől téveszteniük. hogv a rendelkezésükre álló energiamennyiség túllépése zavarokat okozhat az egész népgazdaság áramellátásában. Ezért a dolgozóknak fontos érdekük a rendelkezések lelkiismeretes, pontos betartása. A minisztertanács határozata véget vet annak a helytelen állapotnak, hogv az energiával takarékosan gazdálkodó üzemek a kényszerű korlátozások következtében együtt károsodjanak a pazarlókkal. A határozat érteimében az előírt normát túllépő válla'afr.ál - egyéb büntető rendszabályok mellett — fokozott áramkorlátozást is alkalmaznak. Intézkedik a határozat a takarékos gazdálkodás, valamint az energiaellátást javító különböző intézkedések, újítások jutalmazásáról. A határozat előírja, hogy az erőművek munkáját meg kell javítani, elsősorban a karbantartási munkálatok maradéktalan végrehajtása, illetve meggyorsítása útján Rendelkezik írről is, hogy a nagyobb, saját erőműteleppel bíró vállalatoknak részt kell venni az országos energiaellátásban. Ez az intézkedés is azt szolgálja, hogy a lakosság zavartalan áramellátását. a mezőgazdaság, valamint az ipari termelés — s ezen belül elsöcorban a koz szükségleti cikkeket gyártó üzemek céljaira szükséges villa- mosenergiat biztosítani tudjuk. A minisztertanács határozata felhívja a lakosságot is a vil- 1 mosenergiával való fokozott takarékosságra. Ennek megva lósííása. a tervszerű energia- gazdálkodás eredményessége, a vezetők nagy felelősségét és — a megfelelő műszaki ellenőrzés mellett — széleskörű társadalmi ellenőrzést az egész lakosság hatékony közreműködését kívánja meg. Ezért a minisztertanács felkéri a szakszervezeteket, a DISZ-t és a többi tömegszervezeteinket: a dolgozók széles körű mozgósításával, felvilágo sító munkájukkal segítsenek a határozat maradéktalan végrehajtásában. A határozat február 15-én lén életbe. Törvény a bírósági szervezetről \ júniusi párthatározat központi , feladatként jelölte meg a törvényesség megszilárdítását. Az azóta eltelt fél év alatt kormányunk számos fontos intézkedést tett a szocialista törvényesség következetes megvalósulása: "az állampolgárok alkotmányban biztosított jogainak maradéktalan érvényesülése és az állampolgári kötelezettségek fokozottabb teljesítése érdekében. Ezen intézkedések sorából kiemelkedik az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott bírósági szervezeti törvény. A bíróságnak — mint népi demokráciánk minden más állami szervének — szervezeti és működési alapelveit alkotmányunk határozza meg. Ezeknek az alapelveknek nagy részét már megvalósítottuk, biztosítottuk a legfontosabb alapelv végrehajtását, a dolgozók közvetlen részvételét az igazságszolgáltatásban az ülnök-bíráskodás formájában. Az 1952. évben megtartott ülnökválasztások további lépést jelentenek előre a szocialista demokratizmusnak a bírósági szervezetben való érvényesüléshez. Igazságügyi kormányzatunk ezenkívül több más intézkedést is tett a bíróság és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat kiszélesítésére. (A járások községeinek ügyintézése szempontjából a hivatásos bírák közötti megosztása, helyszíni bíró-fogadónapok tartása községekben, üzemekben, a tanácsok tájékoztatása a bírósági munkáról stb.) A törvényesség, a jogrend védelme azonban megkívánja az alkotmány VI. fejezetében megállapított, eddig csak részben megvalósult bírósági szervezeti alapelvek teljes és feltétlen érvényesülését. Ennek a követelménynek tesz eleget a most életbelépett 1954 évi II. törvény, amely alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a bíróságok szervezetét és működését. A törvény ebben a szellemben határozza meg bíróságaink feladatait. Ezek szerint népköz- társaságunk bíróságai védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a társadalmi tulajdont. Gondoskodnak az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, személyi és vagyoni jogok megvalósulásáról. Büntetik a dolgozó nép ellenségeit, általában a bűncselekmények elkövetőit. A hazaszeretet, a szocializmus ügye iránti odaadás szellemében nevelik az állampolgárokat: a közvagyon megvédésére, munkafegyelemre, a törvények végrehajtására, az állami és társadalmi kötelességek becsületes teljesítésére, a szocialista együttélés szabályai szerinti megtartására. Az állampolgáraiegyen1ogúsága törvény előtti egyenlősége elvét fejezi ki a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint minden állampolgár ügyében, tekintet nélkül társadalmi, vagyoni helyzetére és nemzetiségére, ugyanazok a bíróságok járnak el. Valamennyi bíróság eljárására ugyanazok a törvények kötelezőek. Ezt az elvei szolgálja a további rendelkezés is, amely szerint a magyarul nem tudó személy anyanyelvét bírósági eljárás során, Írásban és szóban szabadon használhatja. Ezek a rendelkezések a szocialista bíróság magasabö- rendűségét és igazi demozr i- tizmusát fejezik ki. A kapitalista államok is gyakran hivatkoznak a törvény előtti egyenlőség elvére, ezt az elvet azonban a gyakorlat üres szólammá változtatja akkor, amikor az állampolgárok egyik vagy másik csoportja részére kiváltságos bíróságokat létesítenek, mint amilyen a felszabadulás előtt nálunk a királyi család tagjai részére szervezett főudvarnagyi bíróság volt. A más anyanyelvű állampolgái’okat pedig a gyakorlatban elzárják anyanyelvűk használatának tehetségétől. A bírák a törvény szerint függetlenek és csak a törvénynek vannak alátéve. Ez azt jelenti, hogy egyedül a törvény szerint megalakult bíróság dönt az ügyekben, bármilyen tisztséget vagy hivatalt viseíien is az érdekelt személy. Semmiféle szerv vagy hatóság a bíróságnak utasítást nem adhat arra vonatkozólag, hogy az előtte folyamatban lévő eljárásban milyen határozatot hozzon. A bíróság a törvényt hajtja végre, a törvény pedig a dolgozó nép akaratát fejezi ki. A bírói függetlenség elve tehát akkor, amikor a bírót egyedül a törvénynek rendeli aló, a dolgozó nép akaratának érvényesülését biztosítja a bíróság működésében A bírói függetlenséget biztosítja az a rendelkezés, amely szerint a hivatásos bíró ellen és az ülnök ellen ülnöki működésével összefüggő cselekmény miatt bűnvádi eljárás csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával indulhat. A bírósági szervezet demokratikus jellege kifejezésre jut abban is, hogy a dolgozók képviselői, mint népi ülnökök, résztvesznek az igazságszolgáltatás munkájában a hivatalos bíróval teljesen egyenlő jogokkal. A bíróság háromtagú tanácsban hozza döntéseit. A tanács elsőfokon egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből, a fellebbezési" eljárás során három hivatásos bíróból áll. Ennek a megkülönböztetésnek az alapja az, hogy az elsőfokú bíróság állapítja meg a tényeket, a fellebbezési bíróság pedig szakkérdést dönt el, az elsőfokú bíróság határozatának törvényességét vizsgálja. Ameny- nyiben az elsőfokú bíróság a tényeket helytelenül állapította meg, a másodfokú bíróság a határozatot megsemmisíti és az elsőfokú bíróságot új határozathozatalra utasítja, amelv- ben ismét résztvesznek a népi ülnökök. Elsőfokú bíróságok általában a járásbíróságok, a törvény által meghatározott nagyobb jelentőségű ügyekben azonban elsőfokon a megyei bíróság jár el. Kivételes fontosságú ügyekben elsőfokon eljárhat a Legfelsőbb Bíróság is. Fellebbezés során a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság dönt, aszerint, hogy elsőfokon a járás- bíróság vagy a megyei bíróság hatórozott-e. A törvény előírja, hogy a hivatásos bíró és az ülnök tisztségét választás útján kell betölteni. A Legfelsőbb Bíróság bírált az országgyűlés, a járási és a megyei bíróság bíráit pedig a járási, illetve a megyei tanács választja. A szocialista bíróság igazi demokratizmusát biztosítja az is, hogy a hivatásos bírók és ülnökök választóiknak munkájukról beszámolni kötelesek, a választók pedig őket tisztségükből annak lejárta előtt is visszahívhatják. A törvényesség érvényesülését, a jogrend biztosítását szolgálja az az intézkedés, amely szerint az elsőfokú bírósági határozat elleti az érdekeltek fellebbezhetnek. illetve az ügyész óvást adhat be. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig a törvénysértő határozatokat bármikor törvényességi óvással támadhatja meg. amit a Legfelsőbb Bíróság bírál el. Az állampolgárok az általuk törvénytelennek tartott határozat megtámadását akár a legfőbb ügyészhez, akár a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez beadott panasszal kezdeményezhetik. A törvény két külön bíróságot ismer: a katonai és közlekedési bíróságot Ezek a bíróságok is a választott személyekből álló egységes bírói szervezethez tartoznak. Létesítésük nem biztosít a polgárok egyes csoportjának kiváltságos helyzetét, hanem az eléjük tartozó ügyek szakképzettséget igénylő természete kívánta meg felállításukat. Ezeknek a bíróságoknak a döntéseit fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság katonai, illetve közlekedési tanácsában vizsgálják meg. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok működése tekintetében és b!zonyítja népköztársaságunk bírósági szervezeti egységét. A törvény végül hangsúlyozza, hogy a jogerős bírói határozatok az állam valamennyi szervére és minden polgárára egyformán kötelezőek. Ai új törvén/ mega!kotása dön_ tő fontosságú szocialista jogrendünk megszilárdítása, az új kormányprogramm végrehajtása szempontjából. Ezzel újabb lépést tettünk előre államunk demokratizmusának rr'/'gvalósulása és az ellenség elleni kérlelhetetlen harc útján. I>r. Benedek Károly, a megi ei bíróság elnöke
