Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-09 / 2. szám

/ . 9 J Antal István így janii hozzá a határozat végrehajtásához TJugyag község dolgozó pa- rasztiai is helyeslőleg fogadták a párt és a kormány határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről, rendszeresen ta­nulmányozzák ezt a határoza­tot és nem egy közülük már tervet dolgozott ki, hogyan emeli terméshozamát. Antal István hat és félholdas, a vég­rehajtó bizottság tagja már többször is átolvasta a határo­zatot és tervet készített magá­nak, hogy hat és fél hold föld­jén hogyan fog a jövőben gaz­dálkodni annak érdekében, hogy az életszínvonalát emel­je, beadási kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni. Antal István már eddig is minden harmadik évben cse­rélte a vetőmagot. Most elha­tározta, hogy földjét minden harmadik évben meg is trá­gyázza. Most is vesz másfél mázsa pétisót, amelyet tavasz- szal szór ki az őszi vetésekre. Tavasszal egy fél hold kukori­cát akar vetni, búza után. A talajt már részben elő is készí­tette ehhez. Elvégezte a tarló­hántást, augusztusban a keve­rőszántást, megtrágyázta a föl­det, majd az őszi mélyszántás­ra került sor. Biztos benne, hogy az így megmunkált föl­dön jó termés várható. Ugyan­csak tavasszal másfél hold bur­gonyát, ebből egy hold korait akar vetni. A burgonyát már előzőleg kicsíráztatja úgy, hogy kosarakba és ládákba rakja és „Az eddiginél nagyobb gon­dol ikell fordítani az apaállat el­látására és az apaállatok minő­ségének megjavítására“. (A me. zőgazdasági termelés fejleszté­séről szóló párt- és kormány­határozatból.) Szedi ák László széosényi és Kovács József ce- re-di apaállat gondozók eddig is nagyszerű eredményeket értek el az apaállatok szakszerű gon­dozása terén. Eredményeikért mindketten megkapták a „Ki­váló állattenyésztő1’ Érdemér­met. A Tenyészá'Ilatforgalmi Gazdaság iroda legutóbb is mindkettőjüket 300—300 forintos pénzjutalomban részesítette. Szedlák és Kovács apaállat­gondozók jól dolgoztak, becsüle­tes, szorgalmas munkával segí­tették községük dolgozó paraszt­jait, hogy megvalósíthassák a pártunk és kormányunk áltat ki­tűzött állattenyésztési feladato­kat Megyénkben nem minden apa­állatgondozó dolgozik jól és nem minden községi tanács adja meg a jó munkához szükséges segít­séget. Héhalomban, Horpácson, Mohorán. Szalmateresen, Sám. sonházán a köztenyésztésbe ki­helyezett apaállatokkal nagyon keveset törődnek. A tanácsok nem ellenőrzik a gondozóik munkáját és nem gon­doskodnak kellő időben az apa­állatok eibrak, szálastakarmány és alomszalma ellátásáról. Ügy azt meleg helyre teszi, ahol gyorsan kicsirázik. A homokos talajon tavaszi szántásba, a kötött talajon pedig őszi mély­szántásba ülteti a burgonyát, csírázott burgonya közé ká­posztát, vagy takarmányrépát is ültethet, mivel az június 5-től 15-ig beérik és az ott ma­radt káposztát október végén, november elején fogja a piacra vinni. A korai vetésű burgo­nyából 50—60 mázsát vár, 70 —80 mázsa káposztára számít, az őszi kiásású burgonyából pedig 100—120 mázsás termést vár holdanként. Egy hold föld­ről tehát körülbelül 8000— 10.000 forintos jövedelemre fog szert tenni Antal István. Természetesen a jó termés érdekében nagy gondot fordít a föld megművelésére, azután, amikor a burgonya már kikelt. Először is beboronálja, majd kétszer megkapálja a vete- ményt. Ha a burgonya között káposzta vagy marharépa van, akkor kézzel végzi a kapálást, ha a burgonya csak magában van, akkor lókapázza. Állatállománya takarmány­szükségletét is biztosítja. Terv­be vette 1 kh. vöröshere, augusztusban pedig a kapáló burgonya után lucerna vetését. Antal Istvánnak egy tehene és egy szerződéses bikája van, amiért 6000—7000 forintot vár. Elhatározta, hogy a két kanca csikóját is felneveli. Ezentúl corwald típusú anyakocáját pedig mangalica apaállattal vei támogatni kel! a mezőgazda­sági programm megvalósítását. Éppen ezért a községi tanácsok, mezőgazdasági előadók gyako­roljanak nagyobb ellenőrzést az apaállatgondozók munkája felett. Győződjenek meg a helyszínen arról, hogy a gondo­zó végrehaj:ja-e a szükséges jár­tatást. takarmányozást, tisztán­tartást, a’mozást. De ugyanakkor hallgassák meg aiz apaállatgon­dozó részéről felmerült pro­blémákat is. Ha az apaállatgon- dozó érzi a tanács ellenőrzését, pároztatja, amely magas sza­porulatot biztosít. A családnak is hizlal egy 200 kg-os sertést. A két süldőből az egyiket meg­hagyja jövőre hízónak, a mási­kat pedig eladja a szabadpia­con. ntal István a növényter­mesztés és állattenyész­tés fejlesztésével saját gazda­sága jövedelmezőségének eme­lésével járul hozzá a párt- és a kormány határozatának vég­rehajtásához. Az a véleménye, ha minden dolgozó paraszt ala­pos tervet készít, jól gazdálko­dik, akkor dolgozó népünk élet- színvonala gyorsan fog emel­kedni. Harcol azért, hogy bő termést érjen el, beadásának pedig határidő előtt eleget te­gyen. Mindezekért elvárja, hogy a munkásosztály is saját területén teljesítse tervét, hogy elláthassák a dolgozó paraszt­ságot műtrágyával, mezőgazda- sági gépekkel, ruhával és egyéb közszükségleti cikkekkel. Azt várja az értelmiségi dolgozók­tól, hogy a dolgozó nép jogos problémáit a párt és a kor­mány határozatai értelmében a lehető leggyorsabban intéz­zék el A dolgozó parasztok pedig: kivétel nélkül alaposan ismerjék meg a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű pro- grammját. Francia József a megyei pártbizottság politikai munkatársa segítségét, akkor 5 is nagyobb kedvvel és lelkesedéssel végzi munkáját. A községi tanácsok és az apaóiilatgondozók kölcsönös jó munkája ala - ián megjavul a községi apaállatok helyzete, kon­díciója, egészsége, minősége és így 6ökkail nagyobb megtermé- kenyífósi százalékot érhetnek el, amely az állattenyésztés meny- nyiségi és minőségi fejlődését segíti megvalósítani. Garay Gyula, a Tenyészáliatforgalmi Gazda­sági Iroda dolgozója 'A gépjavítási terv időrlőtti teljesítéséért harcolnak A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormány- határozat egyik feladatként határozza meg a mezőgazda- sági gépek időbeni karbantar­tását, illetve azoknak kijaví­tását. Ez nagy feladat elé állítja megyénk egyetlen gépjavító vállalatának dolgozóit. De­cember 29-én és 30-án mint­egy 40 dolgozó lelkes röpgyű- lésen beszélte meg, hogy mun­kájukat hogyan tehetnék még jobbá. Bartus János Minden lehetőség meg van arra, hogy határidő előtt be­fejezzék a gépjavítási tervet — így vélekednek a dolgozók. Február 20-ra befejezzük a javítást — mondogatják egy­másnak. Ehhez minden segít­séget megkapunk felettes szerveinktől is. Van már lúgos melegmosónk, december 31-én pedig megérkezett a henger­fúró is; Jambrik László A gépjavító vállalatnak 77 erőgép kijavítása a terve. Azonban csak 66 erőgépre szerződtek, amiből eddig 20-at már ki is javítottak, 15 pedig most van szerelés alatt. A szerelésben Bartus János brigádvezető 300 százalékra teljesíti állandóan a tervet. A szerelés mellett centrifugál csapágyöntéssel is foglalkozik. Az ő tanítása nyomán váltak Hortobágyi Pál és Nándori Endre is olyan szerelőkké, akikre büszke lehet a gépja­vító vállalat, de ő segítette e két elvtársat ahhoz is, hogy ma már körülbelül 500 forint­tal többet keresnek, mint az előző hónapban. Bartus János állandó vetélytársa Jambrik László gépészkovács, aki nem sokkal marad Bartus elvtárs mögött. Az ő teljesítménye is állandóan 200 százalék fölött van, A jól gondozott apaállatok az állatállomány minőségi és mennyiségi fejlődését eredményezik A képen Kovács József, Cered község „Kiváló állattenyésztő''-je, a „Szultán" nevű ötéves tenyészbikával a tanácsok mint a rassz mun­kát végző apaál! aigondoz ók ez­által komoly kárt okoznak a köz. ségek ált aí tenyésztésének, a dolgozó parasztoknak, de a nép­gazdaságnak fe. A rossz mun­kát végzők rövid kis számítás­sal rájöhetnek arra, hogy szak­szerű takarmányozással, gondos ápoliás'sail és kezeléssel a nép­gazdaság vagyonát képező apa. állatok élettartamát egészen könnyen meglehetne hosszabbí­tani, ami nagyobb teljesítmény- nyei jár. Ha a jelenleg meglévő 300 darab tenyészbika élettarta­mát és tenyésztésben tartását a helyes takarmányozással, ápolás­sal és használattal a községi ta­nácsok csak egy évvel is meg­hosszabbítanák. ez 600 ezer fo­rint megtakarítást leJentene népgazdaságunknak. Ebből az összegből tizenöt községben le­hetne megépíteni három férő­helyes űi bikáktól lót. takarmá- nyos kamrával és bika kifutóval ellátva, százhúsz községben 5000 forin’os költséggel lehetne az apaállat istállókat megjavítani, bővíteni, átalakítani. Most, amikor pártunk és kor­mányunk határozatot hozott a mezőgazdasági termelés, ezen. belül aiz állattenyésztés, hozai- mánaik emelése érdekében fel kell hagyni mindenféle bürokra­tikus munkával és minden erő­. , ^ 7 Mender István juhász A mezőgazdaság felvirágoztatásáról szóló párt- és kor­mányhatározat él­tető hangja eljutott a kecskédpusztai Dó­zsa tsz-be is. Men­der István a „kiváló állattenyésztő“ jel­vény tulajdonosa már megtalálta fel­adatát e nagy pro­gramúiban. — Most többről van szó, mint az elő­ző években. Most már rajtunk van a sor, állattenyésztő­kön, hogy a juhok- nál kilókkal emeljük a nyírósúlyt, a tehe­neknél literekkel nö­veljük a napi fejési átlagot. Csak így tu­dom elképzelni a több ruha, a több élelmiszer előállítá­sát — mondja böl- cselkedve. Okos ember az öreg Mender. Sze­retik őt a tsz-ben. Hisz mindig azon van, hogy növelje a juhtenyésztés hoza­mát és ennek a szövetkezeti tagság látja hasznát. Az 1952- es évben pél­dául 172 anyajuh után 207 bárányt vá­lasztott le. Ezért pré­miumként hét darab bárányt kapott. Az 1953- as évben ugyan­csak jó munkájáért négy bárányt ka­pott. Tehát Mender István nemcsak szo­kásból jár az istálló­ba, hanem felelős gondozója a szövet­kezet tulajdonát ké­pező állatoknak. Juhtenyésztési mód­szeréről így beszél: — Az elletést a februári és márciusi hónapokra állítottam be. így jobb és biz­tosabb az átteleltetés, jelentősebb a takar­mány megtakarítás, nagyobb a hozam is. Az anyaállatokat nem töri meg annyi­ra az átteleltetéSi kiváló állattenyésztő mert így még jelen­leg is kinn a legelőn lehetnek. így fokozni tudom a tejtermelést, mivel az állatok által az istállóban töltött napok száma keve­sebb. — Az ellés után a gondozást minden nap 8 órakor abra­kolással kezdem. Egy-egy anyajuh ré­szére napi 20 dkg kompakt abrakot biz­tosítok, majd utána egy-egy kg lóherét, itatás után pedig ta­karmányszalmát. Es­tére ugyancsak ta­karmányszalmát adok az állatoknak. A bárányok leválasz­tását három hónapos korban végzem. Ez időben 15—22 kg-ak az állatok. Naponta kétszer fejem az anyaállatokat, reg­gel és délben. Egy- egy anyától egyszeri fejésre 3n-5 dl tejet fejeki Az apaállatokat csak a megterméke- nyítési idő alatt, ok­tóber és november hónapokban engedem az anyaállatokhoz. Ez idő alatt abraktakar­mányban részesítem azokat, ami fejen­ként és naponként egy és másfél kg-ot tesz ki. A juhokat évente egyszer nyí­rom, május hónap­ban. Az elmúlt év­ben 4—f.5 kg-os nyí­rásáig átlagot értem el. Mender István örömmel adja át minden juhtenyésztő- nek gyakorlati ta­pasztalatát. Neki is vannak tervei a jövő juhtenyésztésre vo­natkozóan, s ezek a tervek több takar­mányt, több férőhe­lyet, fejlettebb állat- tenyésztési módszere­ket, több gyapjút, több tejet, jelente­nek majd. (Cenef Nagyszerű tervek a pásztói Szabadság tsz-ben A pásztói Szabadság tsz-ben kevés olyan tag van, akinek ne lenne valamilyen javasla­ta, ötlete a mezőgazdasági programmból rájuk eső rész megvalósításához. Már az ősz­szel nagy figyelmet fordítót­helyett ez évben 47 kh-n ter­melnek lucernát, vörösherét, baltacimot. Ez bőségesen biz­tosítja a szarvasmarhaállo­mány takarmánnyal való el­látását. A tehenek számát 15­ről 17-re számítják növelni. ♦ A tsz szerződött apaállatneveléssel is foglalkozik. Nemrégi­ben az állatforgalmi vállalattól két növendékbikáért 13.600 fo­rintot jövedelmeztek. Most is nevelnek két bikaborjút. A ké­pen Gonda Isván és Krizsanyik János tehenészek a tízhónapos „Miklós“ bikaborjút járatják. tak a talajvédelemre, a ta­laj termőerejének fokozására. A kertészeti növények, cu­korrépa, burgonya alá a földet megtrágyázták, t mélyen szántották. Persze van még javítanivaló a helyes, szak­szerű trágyakezelés terén. Most folyik a több mint 5 vagonnyi istállótrágya kihor­dása és szarvasokbarakása. Az ősszel növelték a búzavetés területét. A tavalyi példákból okulva az ősszel ugyancsak 27 kh. búzát vetettek keresztso- rosan. Csak most nem eléged­nek meg a 17 mázsás átlagter­méssel, több kell nekik, hogy szövetkezetükön belül meg­oldhassák a gabonaproblémát. Tehát necsak a beadásra, ha­nem a tagságnak is jusson bő­ven gabona. 69 hold az őszi­búza vetéstervük. Vetés alá jobb volt a talajelőkészítési munka, s mihelyt kitavaszo­dik, közvetlen fagyás után holdanként 30 kg pétisót, majd szárbaszökkenés előtt ugyancsak 30 kg pétisót szór­nak a vetésekre. Kelemen István szövetke­zeti elrtök terve az, hogy fel­újítják a 10 kh. szőlőt. Ugyan­is 40 százalékos tőhiány van a szőlőben. Ez évben állami se­gítséggel 16.000 darab szőlö­Az egyedi takarmányozás be­vezetésével, a tőgymasszázás alkalmazásával a napi tejho­zamot 2 literrel fogják növelni tehenenként. Úgy határoztak, hogy a kevés tejet adó tehe­neket kicserélik nagyobb tej- hozamot adó tehenekkel. Leg­utóbb is két ilyen tehenet cse­réltek ki. Így most már min­den tehenük törzskönyvezett, magyar tarka fajta, Igen szép tervek vannak * zöldségtermelés tekintetében is. A zöldségtermelésnél át­térnek a szovjetrendszerű, ba­rázdás öntözési módszerre. Ez a módszer kevesebb munká­val nagyobb termést eredmé­nyez. A tsz multévi burgonya- átlagtermése 42 mázsa volt. Ezévben 4 kh burgonyát ül­tetnek, amelyen a többszöri kapálással, töltögetéssel, a vetőmagkiválasztással 90 má­zsás átlagtermést akarnak el­érni. Növelik a cukorrépa ter­mésátlagát is. A tavalyi 161 mázsás holdankénti átlagter­més helyett ez évben a 250 mázsás átlagtermés eléréséért indítanak versenyt. Ezek a tervek nagyon szé­pek és meg is valósulnak, mert a tagság akarja, hogy így legyen. Mindezen eredmények A takarmányos brigád szorgalmas munkát fejt ki az állat­állomány takarmánnyal való ellátása terén. Idős Lukács Árpád takarmányos, takarmányszalmáért megy a szérűbe. venyigét ültettek el pótlás­képpen. A szőlöhozamot há­romszori kapálással, s há­romszori permetezéssel kíván­ják növelni. Szép tervek vannak az ál­lattenyésztés és takarmány­termesztés terén. Például ta­karmányból a tavalyi 16 "hold eléréséhez nemcsak saját ere­jükre, szaktudásukra tá­maszkodnak, hanem a mező­gazdasági szakemberek segít­ségére is. Több szaktanácsot, több segítséget várnak ter­veik végrehajtásához. Úgy gondoljuk, ez a segítségadás nem Jog elmaradni.

Next

/
Thumbnails
Contents