Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-09 / 2. szám
W'f yp* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓG RÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 JANUAR 9. Megyénk kulturális életének problémái és felada taink i A Központi Vezetőség határozata óta a népgazdaság minden területén levontuk » következtetést az eddigi munkánkból' — s megszabtuk az utat. arcveöyen haladnunk kell. Kulturális téren még az utóbbi időkig bizonyos megtorpanás volt tapasztalható. Bár Darvas József népművelési miniszter beszámolója alapján megyénkben is megtárgyalták a népművelési munka sorom lévő feladatait, mégis kulturális szerveink nem Látják tisztán a jövő kulturális programmá át. Hogy a jövőben irányt szabhassunk ezen a téren, meg kell néznünk, melyek is vatták azok a hibák, amelyek kulturális tömegmunkánkban rregmuíatkoztak. Egyik legnagyobb hiányosság, hogy a népművelési munka elszakadt a tör megetető'., azok igényeitől. Párt és állami szerveink csak annyiban látták jelentőségét, ameny- r.yiben kapcsolni tudták mozgósító erejét az általános feladtatok elvégzéséhez. Egészségtelenül felduzzadt a kul1*. úr agitáció. Szakszervezeteink, tanácsaink, de pártszervezeteink is csak a rig- musbrigádok, köszöntőbragádök és egyfelvoná- 6os szereplésekben láttáik a kultarmunkát. Helytelen lentne azonban, ha arra a következtetésre jutnánk, hogy a kuítúragitáció egy száműzni való káros dolog. Nem. A kulturális aigitá- c:ót továbbra is alkalmazni kell helyes formák közölt és eddigi fogyatékosságai kiküszöbölése melleit. Mik voltak ezek a fogyatékosságok? A mi agiíációs munkánk tartalmában és formájában is hibák mutatkoztak. Csak a legközvetlenebb termelési f el adatokra mozgósítottak. Kevés volt benne a bírálat, különösen a vezetőkkel szemben kevésbbé mutatta meg a jövőt, a. célt, inkább a múlton kesergett. Nem találtuk meg a helyes népi formát sem. Különösen a rigmus brigádokra vonatkozik, hogy a legvadabb slágerekre ültették mondanivalónkat. A balassagyarmati városi tanácsnál a választások idején ez „Apu, hogy megy be” dallamára készítettek csa&zituskát és küldték be jóváhagyás végett. Az olyan lehetőségeket, szokásokat, amelyek megyénk életében előfordulinak, nem állítottuk a kulturális neveiőmunka szolgálatába. Falcainkban a fonók, a tollfosztók, dohánysitmí- tók igen nagy teret biztosítanak arra, hogy egi- tációimikat aktívabban kiterjesszük a fau irá-‘ nyába is. Az ilyen helyeken elmondott tanulságos történetek, nemzetünk életéből elmondott részletéig a Nagy Honvédő Háborúról szóló elbeszélések Igen sokat tennének falusi dolgozóink öntudatának fejlesztése, hazafiságra való nevelése terén. Ellenben erőltettünk olyan dolgokat,' amelyek nálunk falajtatanok voltak, amelyeket mechanikusan a szovjet példákból vettünk át. Hlyen volt a házaknál való rigmus- mondás, különösen a bíráló hang alkalmazása, amely sok esetben ellenkező hatást ért el. Igen lelketlen módon foglalkoztunk a művészeti töniegmunhávat is. Népművészeink alkotó munkájának kibontakozását nem segítettük. Pedig Nógrád megye azok közé a megyék közé tartozik, amelyek népművészeti hagyományokban igen gazdag. Olyan művészeink vauinak, akik liafcár nem is kizárólag azzal foglalkoznak, de képzőművészet, tánc, népdal, zene és egyéb művészeti ágak terén kifejezik megyénk sajátos életviszonyait és életkörülményeit. Egyes vezetők azon gondolkoztak, hogy egy népi játék, vagy népdal mennyire viszi előre a tojás, vagy a baromflbeadást, esetleg a tervek teljesítését. A kisieremyei országos hírű népi együttes is azért áill támogatás nélküü, mert a szakszervezet brigádot akart belőlük alakítani a termelés ösztönzésére. Nem láttuk, hogy a tömegek aktivizálásának fontos eszköze a népművelés, hogy a kimagasló népművészi egyéniségek sok-sok dolgozó szórakozásának, művelődésének elősegí- tője. Elő kell segíteni, hogy a tömegkultúráit* munka frontján megyénk egész lakossága aktív részesként tegyen hozzá képessége szerint ai kultúra egészéihez. Akik pedig a nép segítségéve! alkoíóíebetségüket mtár tökéletesebb formában képesek végezni, azok neveljenek maguknak utánpótlást, adják át szakmai tudásukat. Mi büszkék vagyunk Szabó István szobrászművészre, Bóma Kovács Károly festőművészre, Botos Andor népi zenészre, Gsényí Sándor fazekaim u- vészre, Kufcucska József dudásra^ de elvárjuk, hogy továbbra is neveljék a fiatalokat. Az eddigiek folyamán sokan látták még a kultúroNhonog szerepét a kulturális tömegmun- hában. A kul túrotthonnak a hozzája tartozó terület, üzem kulturális központjává kell válnia. A dolgozók második otthonát kel! képezniük. El kell érnünk, hogy ikutíúrotthónaink a kocsma és a. temp.bm helyett olyan. szórakozást nyújtsanak dolgozóinknak, amely képes arra, hogy a második otthonunk által támasztott követelményeknek megfeleljenek. Annál is inkább fontos nekünk a toltúrotthonakfeal törődnünk, mert alkalmat kell adnunk dolgozó parasztjainknak, munkásainknak arra, hogy közös problémáikat legyen hoQ megbeszélni. A falusi dolgozók má>- a múltban is közös problémáik megbeszélésére különböző gazdakörökbe, olvasókörökbe, „fa’u- szövetségeklbe” jártak. Ma ezt. a funkciót kultúr- otthonainknak kell végezniük, de meg kell vallanunk, igen kevés sikerrel látták el ezt a feladatot. Hogy miért nemi sikerült? Annak többé kevésbbé megvan a magyarázata is. Falusi és üzemi kultúroithon-aink nagyrésze elhanyagolt, legtöbbször legrendetlertebb épület a községben. Beiül is piszkosak, tisztántartásukról és fűtésükről nem gondoskodnak. Ilyenformán érthető, hogy a falu dolgozói nem szívesen mennek ilyen helyre még beszélgetoi sémi, nem még kulturális Igényeiket kielégíteni, Nagyobb kultúrházainiknál más irányú hibáik jelentkeznek. Legfőbb hiányosság, hogy a szakkörök a, helyi kulturális és gazdasági élettől elvonatkoztatva dolgoznak, nem, veszik figyelembe ai lakosság szokását, kívánságát, igényeit. Sok helyen pedig egyáltalán nem is működik a szakkör. A járási kuiíúrházaitn.k pedig nem a járás kultúrházai, hanem a járási székhely kultúrhá- zaj. Különösen vonatkozik; ez Szécsónyre, de egy kissé Balassagyarmatra is. Mennyivel színvonalasabb eredményeket látnánk falun, ha a kuttúr- ház művészeti téren tanácsokat és módszerbeli irányítást adna, az ellenőrzésen kívül. KönyütárpolMiháiikban is egészségtelen „szak- más'ctási" programmed hajszoltunk. Az volt az elvünk, hogy a 'bányásznak: Donyecii bányászokat. vasasnak Acél és salak-ót-, a parasztnak Üj barázdát szánt az eke — tartalmú könyveket kell olvasni. Megfelelő könyveket a megfelelő helyre. Ez a .helytelen irányzat oda vezetett, hogy egyes helyeken túlságosan sok az ideológiai, vagy mezőgazdasági jellegű könyv, másutt fordítva. De általános tapasztalat az, bogy olvasóink igényeit nem vettük figyelembe. Faluhelyen igen népszerűek a Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz, Tolsztoj, Gogoly könyvek, de ezekből lehet a legkevesebbet találni. A közeljövőben a járási, megyei könyvtárak saját mar guk szerezhetek be a dolgozók igényeinek megvizsgálása után a könyveket s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a növekvő keresletet könyvtáraink kielégíthessék. Egynéhány szót a sjónakozáeröí. Kulturális, de állami és pártszervezeteink is szükséges rossznak tartották a szórakozást. Egyik-másik „baloldali” elhajló még „kispolgári csökevény- nek” is tartotta, pedig a szórakozást, mint a fokozódó jólét alapján jelentkező igényt normális formák között ki kel! elégíteni. Egyik-másik kul- túrotthűuiunk ennek ellenére száműzte » táncot, a szórakozást. Feltételekhez kötötték a táncolás: lehetőségeket. Vagy végig hallgat valaki egy ismeretterjesztő előadást, vagy egy müvésziet- len színdarabot, vagy pedig hazamegy. Ilyenformán a táncolni vágyó fiatalok kiszorultak a zenés szórakozó helyekre, például kocsmákba, mulatókba, a kultúrottüonok pedig fiai tatok néikül maradtak. Ennek tudható be, hogy a fiatalok kiestek a nevelő hatás alól, könnyen hajlattal az olyan nemzetietlen kozmopolita táncok felé, mint amilyet egyik-má.si'k helyen láthatunk. Értelmiségünk kulturális szükségleteinek kielégítése terén, is van bő tennivaló. A régi tiszti klubokat bár megszüntettük, de helyébe nem biztosítottunk olyan lehetőségeket, amelyek ezeket pótolnák, vagy ezeknél még többet adtak volna. Ennek folytán egészségtelen módon elterjednek o'tyan könyvek olvasásai, amelyek legtöbb esetben még ai szocialista-realista művészettől idegenek. A jövőben gondoskodni kell arról, hogy megfelelő igényességgel olya.» klubéletét éljenek, amelyet joggal várhatnak el népi demokráciánktól. Meglehetősen sokat foglalkoztam a hiányosságokkal!, amelyeket azért emeltem ki, hogy megtaláljuk az ellene való módszerekét. Megyénk dolgozói joggal elvárják, hogy kulturális életünkben változás álljon be. Ezért a. jövőben sokkaü nagyobb mértékben a pártbizottságoknak kell ezeknek az igényeknek a kielégítéséért folytatott harcnak ellenőrzőjévé és segítőjévé válnlok. Fokozni kell a kulturális ellátottságot nemcsak a bányászterületen, hanem a népgazdaság valamennyi területén. A megyei és országos kulturális ellátás mellett a legfontosabb a helyi szervek ilyenirányú munkájának fokozása és a falu kulturális igényeinek kielégítése. Erre nagyszerű alkalom a. járási kultúrversenyekre való készülés. Megyénk dolgozói már ennek tudatában vannak, amikor megmutatták, hogy a járási versenyekre a tavalyi 96 helyett 151 falusi csoport és 22 üzemi csoport 2634 taggal neveztek be. Az ismeretterjesztő és az SZFTE előadásoknak is a dolgozók kívánságaihoz kell igazod- niok. Ugyanez vonatkozik a kul turotthonok munkájára’ is, amelyek eddig nem voltak képesek feladataikat elvégezni, mert nem támaszkodtak a helyi igényekre. Népszokásainkat és népi hagyományainkat ápolni kell az eddigiektől fokozottabban. Gyáriparunkban és házi iparunkban alkalmazni kell a népi motívumokat. A férfi és női ruha divattervezésnél is népi elemeket kell használni. Őrködni kell ai palóc népviselet elvárosodási folyamata ellen is. A népi táncmozgalmat úgy kell fejleszteni, hogy azok váljanak idővel társasági táncokká. Mindezek mellett bátran alkalmazzuk a szovjet kulturális tapasztalatokat, a helyi viszonyoktól függően. A megye kultúráit® életét úgy kell irányítanunk, hogy az feltétlen' kamatozzon — ha nem Is azonnal — népünk műveltségének, öntudatának gyarapodásában, nagyobb szakmai és politikai feladatokra alkalmas emberek felnevelésében és ai dolgozó tömegek aktivitásának ernelésébeD- Molnár Pál, a megyei pártbizottság kultúrfelelőse. A pásztói Szabadság tsz- nek 14 darab magyar tarka fajta törzskönyvezett fejőstehene van. A legmagasabb tej- hozamot adó tehén a „Marosa“ nevezetű magyar tarka, amelynek napi tejhozama 18— 19 liter. Most borjazás előtt áll. (Cikk a harmadik oldalon.) MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Nagy Ferenc őrhalmi középparaszt megkezdte tejbeadási tervének teljesítését Nagy Ferenc őrhalmi, 12 holdas kőzépparaszt már megkezdte 1954. évi tejbeadási kötelezettségének teljesítését. — Az új begyűjtési rendelet könnyít a helyzetünkön. Valamennyi terményfé'.eségbol, de a tej, tojás és baromfiból is kevesebbet kell beadnom, mint eddig. 1052 liter volt az elmultévi tej- beadásom. Alőst mindössze 700 —800 liter között mozog. A körülbelül 300 liter különbségért 900 forintot kapok, mert a szabadtejet 3 forintjáért veszik át — mondja Nagy Ferenc. — A fejési átlag a tehénfajta mellett, nagyban az etetéstől függ. Nagyon jó tápértéke van a répaszeletnek. Ha ezt etetem két tehenemmel, a 20 literes átlagot is elérem. Éppen ezért igyekeztem megválogatni a takarmányt. 120 mázsa széna, 200 mázsa takarmányrépa, 50 mázsa sarju alkotja a takarmányikész- letet. Nem dobtam el a kukoricaszárat sem. Ahcgy letörtük róla a csöveket, még úgy frissen, zölden levágtuk a szárát. Össze- hordtuk, kévébe kötöttük és körülbelül három hétig állni hagytuk. Aztán behordtam a csűrbe, ahol szintén kupacokba raktam. A kukoricaszárat, amely szép zöld marad, szecskázva, gyengébb takarmányokkal keverve (árpa- és zabszalma) etettem az állatokkal. A két tehén kielégíti a szükségletünket, mint ahogy a kormányhatározat mondja, a hozamot szeretném én is emelni. Persze ehhez elsősorban olyan állatok kellenek, amelyeket nem etetünk hiába. E téren nálam nincs is baj. A 'beadás fontosságát Nagy Ferenc így szögezi le: — Ma már nincsenek országunkban nagybirtokosok, akik spekuláltak a gabonával és az állati termékekkel, hogy nekik minél több hasznuk legyen. Miénk lett az ország, miénk a föld, tehát a mi kötelességünk hogy ellássuk a népet kenyérrel, hússal, tojással, tejjel. Persze azért mi sem károsodunk meg. Marad nekünk is, amennyire szükségünk van. A fölösleget szabadpiacon ériékesítjük. — Célom természetesen az, hogy többet és jobbat termeljek, hiszen ehhez minden segítséget megad pártunk és kormányunk. Nem említek mást, csak a műtrágyát. Eddig nem volt alkalmam használni. Mihelyt lehetővé vált a vásárlása 4 mázsa szuperf-aszfátot vettem. Azt akarom, hogy az eddigi 12 mázsa búza és rozs á lagtermésemet túlszárnyaljam. Bányászaink terven felül adnak szenet Az 1954. tervév nagyjelentőségű egyrészt, ötéves tervünk utolsó esztendeje, másrészt .ez az első év, amelyben már az új kormányprogramul alapján dolgozunk. A nógrádi bányászok, vájárok, csillések, csatlósok a fe'adat nagyságát felismerték s az első műszak megkezdése előtt fogadalmakat tettek az üzem- és vállalat- vezetőségge' együtt, hogy etső negyedévi tervüket 7930 tonna szénnel túlteljesítik. Ebből a januári hónapban 2245 tormát termelnek ki. A legtöbb terven fel üli szén kitermelésére a mizseirfai bányászok tettek vállalást, Megfogadták, hogy az első negyedévben 5100 tonna, ebből januárban 1768 tonna szenet termelnek ki. A Nagy- bátonyi Szénbányák dolgozói az első negyedévben 850 tonna, a kisterenyeiek 684 tonna, a ká_ nyásiak 621, a mékesiek 319, a mátrainovákiak 268, a tiribesi bányászok pedig. 88 tonna, terven- felüti szénre tettek vállalást. Az adott szó valóraváltásáért már az év első műszakjaiban megindult a küzdelem. Az első két napon . a Mizserfai Vállalat Pálhegy I. üzeme 85.4, Pálhegy II. üzeme pedig 132.2, a Nagy- bátonyi Vállalat szorospataki üzeme 31.4, a Rónai Vállalat — bár vállalást nem tett — 26.7 tonna szenet termellek terven felül. Egy rohamosan fejlődő gyár A sajgói hegy délkelet; részének aljában nagy, országépítő munka folyik Itt van az ország egyetlen ferroszi lícium gyára, hazánk acéltermelésének forrása, a Magyar Vasötvözet gyár. Nemrégen mégcsak egy .kohó ontotta magából itt az acélgyártás fontos anvagá’t, de ma már négy kohó lángjai között olvadnak a kitűnő minőségű ötvöző- anyagok. A negyedik kohó az elmúlt év decemberének 13. napján, 17 nappal a tervezet; határidő előtt készült el. A gyár bővítéséhez nagyobb terűidre volt szükség, ezért a gyár előtt elhaladó országút egy szakaszát kijebb tolták. Az út levágásával mintegy 2000 négyzetméterrel növekedett a gyár területe. Néhány nappal ezelőtt az eszkavátorok és transzportőrök is befejezték a hosszú hónapokig tartó munkájukat. Ezek a természetformáió gépek a gyárlerületnek egy teljesen új kénét hagyták maguk után. Jelenleg még megvannak a gyár régi és új arculatának nyomat, .de nem sok idő kell ahhoz, hogy a régi keretek .közé szorított gyár minden emléke eltűnjön. Jelenleg még a gyár új területe is elkeri'etlen, de a.z úi itt építése már jelentősen előreihal adott állapotban van. Az utat a csatornázási munkálatok elvégzése után hamarosan átadlak a forgalomnak, miután a kibővült gvár is megkapja új. tágas, a jelentőségének megfelelő kereteit, ★ Az 1954-es tervév kezdete óta telkes munka fo’yik a Vasötvö- zetgyárban. A kohók közötti versenyben ezidáig a hármas kohó harcolta ki a legjobb eredményt. Ez a kohó napról napra egyenletesen teljesíti tervét. Január 4-én 100, 5-én 100, 6-án pedig 106.8 százalékos eredményt ért el. A gyár do gozóí között most folyik a versenyszervezés. A pártszervezet, a szakszervezet és a vállalat igazgatósága megvizsgálta a vállala* termelési helyzetét és a versenyszervezés alkalmával tervszerű, egyenletes termelés mellett főképpen az önköltség csökkentésére helyezik a fösútyt. A gyár ivóvíz ellátásának megjavítása érdekében 270.000 forintos beruházássá! minden üzemrészben bevezetik a vízve- zietékhálózatot. A hűtőtorony mellett már megfúrtak a kutat. A kút aknájának kiépítése és a búvárszivattyú fölszerelésének munkálatai most vannak folyamatban. A tervek szerint január 31-re a vízvezetékhá! "za'ok is teljesen üzemképes állapotban lesznek. A gyár életében végbemenő sok új eseménv közül igen em- ütésre méltó a munkafolyamatok gépesítése. Jelenleg az öntő- csarnokban és a két kemence között már úi daruik működnek. De az ilyenirányú gépesítés még tovább folyik, amely végeredményben jelentős munkaerő megtakarítást és a fizikai dolgozók nehéz test rmunkétól való megszabadulását segíti elő. Ugyancsak jelentős lépés a ferrosziticium gyártásához szükséges jobb kőellátás terén folyamatban lévő változás. A rég; ikő- lörőgép helyofct meet egy korszerűbb kőtönőgép beállításán dolgoznak. Az új kőtörőgépbe a talbókból transzportőr viszi majd a követ, ezizei a; kő- szállításának és törésének üteme meggyorsul. A régi kőtörőgépei, amely három műszakban mindössze 'két kemence szükségletének ellátására, volt képes, az esetleges üzemzavarra, számítva tartalékba, helyezik. A Vasát v özet gyár korszerűsítésével, a munkakörülmények megjavítására, a jobb szociális ellátottságra azonban még további nagy tervek vannak. Ez- év március elején mintegy 5 millió forintos beruházással külön fürdő, öltöző és egyéb épületek megépítését kezdik el. Ezenkívül 1,800.000 forint ériekben újabb szellőztető berendezéseket kapnak az adagolöszintek és a csapolásnál dolgozó munkások. A füstelszívó és szellőztető berendezések kivitelezést tervein most dolgoznak. De külön koksztárolót is építenek majd, amelyet betonjai vesz körül, hogy így a tiszta helyen tárolt anyag követ. kéziében a ferroszilicium minőségét tovább tudják javítani. Az ötéves terv így formálta sekszáz és száz gyár közöt: Zagyvarónai Magyar Vasötv< zetgvárat is. Azok a felemel tervek, amelyek pártunk és ka: Hiányunk támogatásával nég: szeres üzemeröre emelte ezt gyárat, hűen tükrözik fokozód erőnket. Most az új tervévbep í feladatok megoldása vár ránl És mi ezeket is megvalósítju! hogy egyre szebbé, boldogabb, tegyük dolgozó népünk életét.
