Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-27 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÚD MDP NOGRÁDMEGYE1 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 JANUAR 27. Helyes úton járunk, az országépités új, nagy feladatai várnak ránk Nagy Imre elvtárs beszámolója az országgyűlés előtt a kormány munkájáról Nagy Imre. a minisztertanács elnöke a kővetkező beszédet mondotta el az országgyűlés január 23-i ülésén: — Tisztelt országgyűlési Az 1953-as esztendő, amelyet az úi év küszöbén átlépve, ma­gunk mögött hagytunk, mértöld- kő az ország fejlődésiének szé­les útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a múlt év derekán megindultak és azóta mind jobban és jobban ki bonta­koztak, azok az új célok és fel­adatok, amelyeket a párt Köz­ponti Vezetőségének júniusi ha­tározata és a július 4-énelhang. zott kormányprogramm népünk ©lé állított, az a bírálat, amely a múlt hibáit feltárta és az or­szág politikai, gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számára a szükséges tanulságo­kat, fejlődésünkben új szakaszt nyitottak, úi politikának vetet­ték meg alapjait. Alig hat hóna® lelt el azóta. Nem sok idő. hiszen program- munkkai tartós és szilárd ala­pokra fektettük a párt és a kor­mány úi politikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fél esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen, az ország házában, népünk színe előtt adott szavunkat és azt kö­vető tetteinket. Visszapillantva a kormány h a t hón a pos t evéken ysé gér e, megállapíthatjuk, begy nagy erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rend­kívüli nehézségeket kellett le- küzdeni. Mint minden mélyre­ható változás, ez sem ment ki­sebb zökkenők nélkül, az új célkitűzések nem érvényesül­nek máról holnapra. A legna­gyobb elismerés hangján kell szólnom arról a nagyszerű tel - jesítményről, lendületes, odaadó munkáról, amellyel ipari mun­kásságunk, bányászok, kohá­szok, vasasok, a műszaki ér­telmiséggel karöltve hozzájárul­tak a párt határozatának és a kormány programmjának meg­valósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes mun­kája és a kormány következe­tes politikája, az új szakasz a'ape!ve:hez és gyakorlati cél­jaihoz való feltétlen ragasz­kodása volt és lesz a jövő­ben is a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramm min­den pontját lépésről lépésre megvalósítsuk, az új politikát sikerre vigyük. A kormány ed- d:gi tevékenysége, a programm megvalósítása során elért sze­rény eredményei, csak kezdet azoknak a feladatoknak a meg­oldása terén, amelyek összes­ségükben. végső kibontakozá­sukban hazánk felvirágzását, népünk boldogu'ását, a szo­cializmus építésének sikerét biz­tosít ják. Tisztelt országgyűlés! Az el­múlt félesztendő alatt, a július 4-én elhangzott programm irányelveihez híven és annak' szellemében a kormány a Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendeletéi­vel, a minisztertanács határo­zataival a feladatok nagyrészét megvalósította, s megkezdte azoknak a céloknak végrehajtá­sát, amelyek hosszabb Idő mun- Icáját követelik. Nem kívánom tételesen felso­rolni, tiszteit országgyűlés, azo- ka‘ az intézkedéseket, amelye­ket a kormány az elmúlt hat hónap alatt tett a programm megvalósítására. Ezek ismerete­sek nemcsak képviselőtársaim előtt, hanem a lakosság köré­ben is. A napi sajtó is bőven foglalkozott velük. Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramm nyo­mán a lakosság körében or­szágszerte osztatlanul megnyil­vánult, mutatja, hogy azok a mélyreható változások, amelye­ket a kormány új politikája, el­indított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy a nép vá­gyait fejezik ki. hogv azok' a népi törekvések öltenek testet bennük, amelvek népköztársasá­gunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját és kulturá­lis tevékenységét a szocializmus építése terén előre lendítik és irányítják. Ebben van a párt- határozat és a kormánypro­gramul nagy ereje. Abban, hogy vonzó erejével maga köré tö­mörítetté a.z ország egész lakos­ságát, hogy az országépítő erő­ket erős egységbe kovácsolta és ezzel a legszélesebb alapot te­remtette meg a nemzeti össze­fogásra. Nép és kormány még sóba nem forrott olyannyira egy­ségbe, mint napjainkban. Pedig népi demokráciánk belső és külső ellenségei hol nyíltan, hol bur­koltan megpróbálták keresztez­ni a kormány üdvös céljait. Lebecsülni igyekeztek a. kor- mánvprogramm jelentőségét, vagy taktikázásnak magyaráz­ták és hol ietompítani és vissza­tartani:, hol pedig túlhajtani igyekeztek a kormány célkitűzé­sed. nyilván azzal a szándékkal, hogv aláássák a kormány tekin­télyét és megrendítsék a nép­tömegek beléje vetett bizalmát. A zavartkeitő kísértetek a. kor­mány tevékenysége nyomán szé­gyenteljes kudarcba fulladtak. A programm célkitűzéseit a kor­mány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra: a kor­mány pontosan és határidőre va­lóra váltotta azokat. A kormány a programm megvalósítása so­rán foganatosított számtalan in­tézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi: és kultu­rális kapcsolatainak fejlesztésé­vel megszilárdította a munkás­ság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a programomban kitű­zött feladataink végrehajtása so­rán végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyan­akkor a kormányprogramm ellen irányuló alattomos, zavartkeitő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogv népünk e nagy feladatok megoldásához, a ne­hézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képessége: mellé igaz szívét, szeretetéí és bizalmát is kölcsönözte. - Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az, amelynek birtokában a kor­mány mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is. Minden* mérlegelve, megálla­píthatjuk. hogy a népgazdaság, a termelés és beruházás terén az 1953. évre a kormányprogramm- ban kitűzött feladatokkal na­gyobb zökkenők nélkül alapjá­ban megbirkóztunk, megoldot­tuk azokat olymódon, hogy az 1953 második' felében megkez­dett átcs "portosítás fő elveiben, irányában és a_ elért szerény eredményeiben alapját képez­heti az 1954. évi népgazdasági tervünknek, amelyet tegnap is­mertetett beszámolójában a tisztelt országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel történt meg népgazdasági terveink és az'-n belül ipari termelésünk át­állítása. hogy mennyiben szol­gálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezett fordulattal meg­alapozott új szakasz fő cél­jait, az ország lakossága élet- színvonalának emelését, a ter­melés és áruforgalom szám­adatai tükrözik a legvilágo­sabban, A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 szá­zalékra teljesítette és ezzel 11.8 6..ázalékkal haladta meg a szo­cialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési tervét és a terv teljesítését az jellemzi, hagy a július 4-i kor- mányprogramm új gazdasági céljai ketté osztották úgy, hogy lényegében az első és má­sodik félév termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. . A kormányprogramm végrehajtá­sát tehát nem annyira az egész multévi ipari termelési tervek teljeskése, mint elsősorban a második félév termelési és be­ruházás: számai jellemzik. Mig 1953 második félévében az első félévhez kénest, a nehézipar be­ruházásai 35.5 százalékkal emel­kedtek, addig a könnyűiparé 169.9 százalékká!, az élelmiszer- iparé 203.5 százalékkal. Az ipari termelésnek a kor­mányprogramm szellemében a lakosság szükségletei fokozot­tabb kielégítésére történt át­állítására az 1953. éyi első és második félév fontosabb cikkei­nek terme’ési számai, illetve ezek összehasonlítása ad vilá­gos képet. Iparcikkeink közül például flanellt 40.2 százalék­kal, férfi inget 16-3 száza­lékkal, bakancsot 17.9 százalék­kal. az élelmiszerek közül pél­dául nyershúst. 10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.4 száza­lékkal. vaiat 28.5 százalékkal és cukorkát 75.2 százalékkal gyár­tottunk többet 1953 második fél­évében, mint a megelőző első félévben. A fenti számok nem szoryinak bővebb magyarázatra, mutatják, hogy az ipari terme­lés átállására, a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére irá­nyuló erőfeszítéseink nem ma­radtak eredménytelenek. A lakosság életszínvonalának emelkedéséről közvetlen áttekin­tést a kiskereskedelmi áruforga­lom alakulása nyújt. 1953 má­sodik felében az első félévhez vi­szonyává 27 százalékkal volt nagyobb a szocialista kiskeres­Tiszteit országgyűlés! Az áruforgalom jelentős növe­kedése a lakosság v.ásárióképes- ségének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány szá­mos olyan intézkedést tett, amelyek közvetlenül a mun­kásság anyagi és szociális hely­zetének, valamint munkaviszo­nyainak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a • kormánypro­gramm óta a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a Munka Törvénykönyvét. Kiter­jesztette a nők és fiatalkorúak védelmét és a terhes és szopta­tós anyák jogait, megszigorí­totta a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmon­dási jogát, et törölte a pénzbün­tetést és a rendbírságot, bün­tető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják ai munkások tör­vényes jogait és részletesen szabályozta a szakszervezetek jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyvének végrehajtá­sával kapcsolatban. Elsősorban a munkásság hely­zetének javítását szolgálták ; kormány által elrendelt árpoli­tikai intézkedések, a júliusi é: szeptemberi árleszállítások ré­kedelmj forgalom, s ha az ár- csökkentéseket is figyelembe vesz- szük. a növekedés ennél is na­gyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eltolódás mutatkozik az iparcikkek, azon belül a ruhá­zati cikkek javára. Érdemes külön kiemelni a ka­rácsony; nagy vásárlásokat, ami­kor is az áll ami kiskereskedelem minden eddigit felülmúló for­galmat bonyolított le. December két utolsó dekádjának együttes forgalma 36.6 százalékkal ha- ladta meg- a korábbi legmaga­sabb, 1951. évi karáosonyi for­galmat. A fal® áruforgalmát főképpen a földművesszövetkezeti bolthá­lózat bonyolítja ie. A forgalom növekedésében élénken tükrö­ződnek azok a kormányin*ézke- dtsek, amelyeknek eredménye­képpen a parasztság terhei je­lentősen csökkentek, jövedelme pedig komolyan emelkedett, ami a falusi lakosság vá­sárlóerejének gyors és nagy­arányú megnövekedésére veze­tett. Ez a magyarázata annak, hogy a föl dmüvesszövetkezeti bolthálózat 1953. IV. negyedévi áruforgalmi tervét 113.2 száza­lékra teljesítette. így 1953. IV. negyedévi áruforgalma 38.2 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1952. hasonló időszakában. A falusi lakosság vásárlóere­jének növekedésével azonban még ez a hatalmas áruforgalom sem tudidt minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben. Az állami kiskereskedelem és a íőldművess2övefkezetek áru­forgalma mellett a harmadik té­nyező, amely élénken megvilá­gítja azokat a gazdasági válto­zásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakos­ság anyagi helyzetének javulá-# eít mutatják — a szabadpiac és termelői felhozatal alakulása. A budapesti termelői piaci felhozatal mennyisége szeptem­ber óta csaknem valamennyi áruban jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951. évi felhoza­tal mennyiségét is. Ezzel ma­gyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mu­tatja, hogy az 1953 novemberi piaci árak átlagosan 13.3 szá­zalékkal voltak alacsonyabbak az 1952 novemberi áraknál, ami kedvezően hat a városi lakosság élelmiszerellátására. vén a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások 1953. négy hónapjában 550 mil­lió Forintot takarítottak meg, -s ez az egész évet tekintve 1954- ben több mint 1200 millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság az árcsökkentés révén az egész évet tekintve 490 millió forint megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő in­tézkedései tehát főképpen a vá­rosi lakosság, helyzetének javí­tását eredményezték. A kormányprogramm megje­lenése óta a bérből és fizetés­ből élők helyzetének javítására a minisztertanács számos bér­ügyi intézkedést is tett, ame­lyeknek egy7 évre eső összesített bérkihatása kerpken 762 millió forint, s kiterjed a vil'amos- energiaipar, a kohó-, piartin- és hengerművek munkásaira, a bá­nyamunkásokra és egyéb ipar­ágak munkásaira. A dolgozók szociális és egész­ségügyi helyzetének megjavítása érdekében Is számos intézkedést hajtott végre a kormány. Az 1953. évi munkásvédelmi beru­házások keretösszegét 60 millió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvodák 1953. évi beruházási ke­retösszegét pedig 40 millió fo­rinttal felemelle. A rendelkezés­re bocsátott 100 millió forintot Az elmúlt félesztendő alatt emelkedett a lakosság életszínvonala A kormány szociális intézkedései Naey Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke beszámolóját tartja azonban részben az üzemigaz­gatók egyrészének nemtörődöm­sége, részben a kivitelező vál­lalatok felkészületlensége miatt nem használták fel mindenütt teljes mértékben, holott rendkí­vül nagy szükség lett volna rá. A dolgozók szociális és egész­ségügyi helyzetével szembeni közömbösségért nem maradhat el a felelősségrevonás, az el­maradást pedig a legsürgőseb­ben be kell hozni. A kormányprogrammot követő hónapokba® hozzákezdtünk e lakóházak tatarozásához is, amire a minisztertanács 1953- ban 100 millió forintot irány­zott elő. Bár a tatarozás! pro­gramm december 3l-ig nem va­lósult meg ai maga egészében, az elvégzett munkával mégis tettünk egy lépést előre/a dol­gozók lakásviszonyainak meg­javítása terén. Lakásépítésre a kormány ke­reken mégegyszer annyit irány­zott eiő, mint s megelőző 1952 évben, S bár a lakásépítési programm végrehajtása terén is van némi lemaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is komoly lépést tétiünk előre, amit mutat az is. hogy az elmúlt esztendőben, főképpen a máso­dik felébei, állami erőből mint­egy 9000, állami támogatással kb. 2000 és magánerőből 5000, összesen 16.000 lakás épült fel; vagvis 24.5 százalékkal több, mint 1952 második felében. Az 1953-ban befejezett laká­sokon kívül mintegy 16.000 már megkezdett és folyamatban lévő lakásépítés húzódott át az új­esztendőre. Nem térek ki részletesen azok­ra az intézkedésekre, amelyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők hely­telenek megjavítására tett. Hiá­nyos felsorolásuk is meggyő­zően mutat'a, hogy a kormány elsőrendű kötelességének tartja é* — mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek — z jövőben még in­kább annak tekinti, a munkás- osztály anyagi, kulturális és szociális helyzetének, éle'szin- vonafának általános emelését, anyagi lehetőségeink, erőforrá­saink, népgazdaságunk teher» biróképessége alapján. A mezőgazdasági párt- és kormányhatározat hatalmas jelentősége Tiszteit országgyűlés! «*. kormányprogramm a nép- gazdasági tervek és tervezés át­állításával kapcsolatban egyim legfontosabb feladatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése között a túl­zott iparosítás következtében az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszün­tetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széles­körű intézkedéseket foganatosí­tott. Olyanokat, amelyek fokoz­zák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltségét, le­hetővé teszik nagyobb árufeles­legeinek szabadpiaci értékesíté­sét és megszilárdítják a gazdál­kodás biztonságát. A kitűzött feladatokat' a kor­mány a mezőgazdasági beruhá­zások növelésével, a termelés­re nehezedő terhek csökkentésé­vel és nagyöss2egű közép, és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953 második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege 70.1 százalékkal halad­ta meg az első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításává! és ennek megfelelően a beruházá­soknak a mezőgazdasági gép­gyártásban való jelentős növe­lésével szinte ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953 második félévében 50 2 százalékkal több traktort, majd­nem ötször annyi műtrágyaszó- ró-gépet, 86.7 százalékkal több kazalozót, 50.5 százalékkal több fr.gatos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több rénavágót és morzsoló! adott az ipar a me­zőgazdaságnak, mint az év első felében. A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében a begyűjtésnél nyújtott kedvezményeknek volt a legnagyobb jelentőségük. Akik 1953. évi gabonabe­adási Jrötelezettségüket ponto­san. teljesítették, azoknak a kor­mány törölte műit évi beadási hátralékukat. Beszolgáltatás! áron számítva, ez 235.5 millió forintot tesz ki, melynek felté­teles elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott úgy az egyé­ni mint a szövetkezeti paraszt­ság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének el - mulasztásából származó kártérí­tések és bírságok törlése iránt is Ezen a címen mintegy 445 millió forint összegű tartozási engedtünk el. Számításaink szerint a be­adás; kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok mértékét Hosszú a sora, tisztelt ország, gyűlés, azoknak az intézkedé­seknek, amelyekkel a paraszti terhek jelentős, mérséklését el­értük és ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fejlesztésének. Említésreméltó még a gépállo­mási díjtartozások elengedése, melynek során egyéni és terme- lőszövetkezeti parasztoknál ösz- szesen 115.5 millió forintot tö­röltünk. Egyidejűleg a termelő- szövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni: parasztoknál 36 szá­zalékkal mérsékeltük a gépállo­más! talajmunkadíjakat. A kormány által szervezett őszi minőségi vetőmagakció ke­retében igen előnyös cserefelté­telek mellett kereken 400 ezer méter mázsa vetőmagot osztot­tunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett egyéni és szö­vetkezeti termelők számára 100 ezer métermázsát juttattunk. A minisztertanács lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosított a szerződéses termelőknek, s ez­által ez jóval jövedelmezőbb és gazdaságosabb számukra, mini eddig. 51 szerződéses növény árát felemeltük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több pénzhez jutnak a termelők, mint a múlt évben. A föld'haszonbérlés szabaddá tétele, 50 millió forintos terme­lési hitel és talán nem utolsó­sorba® a paraszti adóterhek több mint 500 millió forin'tal történt csökkentése a múlt év második felében — meggyőzték földmű­velő népünket a kormány szán­dékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk megértette törek­véseinket és megáévá tette cél­kitűzéseinket. Melléjük állj és már a múlt öszön hozzáfogott megvalósításukhoz: a felemelt kenvérgaibona--vetésterve{ tel­jesítette, a tartalékterületeket az utolsó holdig művelés alá vette. Egv régi magyar közmondás'azt mondja, hogv ..Amilyen az ad­jon isten, olyan a fogadi isten". A kormány július 4-i programm - jávat és e nyomába® már eddig megtett széleskörű nMézkedé- seivel köszöntött a falu felé „adjon istent”. Most rajtuk a sor. És a falu jókedvvel, szívvel- lélekke] végzett munkájával; gazdag termés ígéretével kő­(Fo' utat ás a második oldalon,) »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents