Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-16 / 4. szám

6 SZABAD NÖGRÁD 1954 január M. A NÁTHÁRÓL Qokan az influenzát és a náthát egyazon megbete­gedésnek tartják, de ez így nem egészen helyes. Kétség­telen, hogy megnyilvánulásban a nátha rokon betegsége, de hatásfoki összehasonlításban a nátha csak kisöccse az in­fluenzának. Mégis komolyan kell venni ezt a betegséget is. Kellemetlen tünetekkel jár, amelyek erősen befolyásolják napi munkánkat, sőt néha még ágyba is dönthet bennünket. A nátha is felléphet tömege­sen éppen úgy, mint az influen­za. Ez esetben is cseppfertő­zésről van szó, vagyis a száj­ból, torokból, orrból kifrecs- csenő csepprészecskéket lova­golják meg a kórokozók, a ví­rusok, amelyeknek többféle faj­tája van. Ezért érthető, hogy egy és ugyanaz a személy több­ször, egymásután is végigme­het náthás állapoton, mert egy­részt a betegség kiállása való­színűleg nem jár semmiféle vé­dettséggel, másrészt a külön­böző náthavírusok egymásután és egymástól függetlenül fer­tőzhetik meg ugyanazt az em­bert. A váladékos zsebkendő, a zsebkendőtől váladékossá lett kéz is terjesztheti a betegsé­get. Éppen ezért náthás ember ne fogjon kezet másokkal, zseb­kendőit gyakran cserélje, mert a tele zsebkendővel szinte visz- szadörzsöli orrába a kiürített fertőző anyagot. Magától érte­tődik, hogy a zsebkendőket ki­mosás előtt helyes fertőtlenítő folyadékba téve pár órán át állani hagyni (mésztej, lyso- form, neomagnol stb.) s ez­után pedig nemcsak kimosatni, hanem ki is főzetni. ü ár az őszi és téli időszak kedvezőbb a meghűléses betegségeknek, mégis ismere­tes az, hogy az év minden sza­kában fellépett a nátha. Elő­fordulhat az is, hogy hirtelen, minden átmenet nélkül jelent­kezik, s félnapos híg orrfolyás után megszűnik. Általában azonban 2—3 napi lappangás itt is az a szokásos idő, amikor a betegség előjelei már mutat­koznak: néha fejfájás, esetleg az egyik orrluk dugulásos ér­zete. Azután kezdődik az orr­folyás, gyakran szakadatlanul, mintha csapra verték volna az orrot és ömlik egész nap a híg váladék, amely csak este, lefek­véskor csökken, alvásban szü­netel, majd reggel ugyanolyan erővel tör megint elő. További tünetek: hőemelkedés, de nem túlságosan magas láz, mint az influenzánál, fejfájás, fejnyo­más, abroncsérzés a fejen („olyan a fejem, mint egy hor­dó!“), a szemen kötőhártyagyul­ladás léphet fel és szövődmé­nyek formájában a közismert légcsőhurut, szórványosan kö­zépfülgyulladás. A továbbfertőzés szem- pontjából a legveszélye­sebbek a fentjárók, mert az első egy-két napban, a híg fo­lyás állapotában áll fenn a legnagyobb fertőzési lehető­ség. A további időben — álta­lában 2—7 napig tart ez a be­tegség — a váladék egyre job­ban besűrűsödik, néha fehér, máskor sárgászöld pacnikká egyesül, amely az orrból kike­rülve, jobban tapad már a zsebkendőhöz. Kiköpve azon­ban természetesen ez is ter­jesztheti a betegséget. Úgy, mint az influenza esetében, en­nél a betegségnél is a gyerme­kek, elsősorban pedig a csecse­mők igen fogékonyak, ezért náthás ember ne foglalkozzon gyerekekkel. Most pedig felmerül a kér­dés, hogyan védekezzünk, ho­gyan kerüljük el ezt a betegsé­get. Leghelyesebb lenne min­den náthás személyt elkülöní­teni. Persze ez nem vihető ke­resztül, mert ez tömeges fellé­pés esetén komoly kieséshez vezetne termelésünkben. így hát elsősorban arra kell töre­kednünk, hogy távoltartsuk magunktól a fertőző víruso­kat. Viszont elsősorban nem tőlünk, hanem a már náthás emberektől függ. Ha az eléggé öntudatos és köhögésnél, tüsszentésnél zsebkendőjét kel­lőképen használja, vagyis azt orra és szája elé tartja, ha nem köpköd és a váladékát zseb­kendőjébe üríti, akkor ezzel gátat épít a betegség terjedése elé. Ennél a betegségnél is leg­fontosabb a személyes védeke­zés megszervezése: az időszak­nak megfelelő ruházkodás, a meghűlés veszélyének kerülé­se, a helyes táplálkozás, sze- ; szes italok mérsékletes fo­gyasztása, az egész évi rend­szeres sportolás által a szerve­zet megedzése. TV e vegyük. félvállról a nátha kérdését még ak­kor sem, ha egy tréfás mondás azt tartja, hogy a nátha általá­ban 7 napig tart, ha nem keze­lik és 8 napig, ha kezelik. Az igazság ebben a kérdésben, hogy ha nincs is a náthának direkt gyógyszere olyan érte­lemben, mint például a malá­riának, az orvosi segítség al­kalmazta gyógyszerek meg­könnyíthetik a nátha kísérő­tüneteinek kellemetlenségeit és megakadályozhatják járu­lékos megbetegedések, szövőd­mények fellépését. Éppen ezért ne hallgassunk a szomszédasz- szony, vagy a fűvesasszony „bevált“ háziszerére és hókusz­pókuszaira, hanem bizalommal forduljunk orvosainkhoz, akik szívesen megadják a segítsé­get, az utasításokat és az álta­luk helyesnek vélt gyógyszert. Dr. Szálkái Géza Könyvismertető: A szakszervezeti termelési munka tapasztalatai A „Szakszervezeti munka könyvtára’’ sorozatban most megjelent új könyv „A szakszer­vezeti munka tapasztaiaitai” címmel, értékes szovjet tapasz­talatokat közvetít üzemi szak­szervezeti vezetőinknek, akti­vistáinknak. A könyv lapjain megismerkedünk az egyik leg­több termelési győzelmet elért szovjet nagyüzemmel, a Sztálin nevét viselő Pervouralszkl Uj csőgyárral. A gyárat kiváló eredményeiért Lenin-renddei és a Vörös Zászló renddel tüntették ki. A kiadványban egymás után szólalnak meg a sikerek részt­vevői, a szakszervezeti és gaz­dasági vezetők, élenjáró sztaha­novisták. Az üzemi bizottság elnöke és tagjai, mühelybizott- sági elnökök, bizalmiak, a gyár Sztálin-díjas főmérnöke, üzem vezetői, dolgozói és az üzemi lap szerkesztője a legkülönbö­zőbb oldalról világítják meg a termelési tömegmunkát. El­mondják a jobb minőségért, a tartalékok feltárásáért, az anyagtakarékosságért, a .sztaha­novista módszerek széleskörű el­terjesztéséért folytatott ver senytaipasztalataikat és ismer­tetik a termelési agHáció es pro­paganda gyárukban bevá't 'eg- jobb módszereit. — A kőnw igen értékes olvasmány. Igazán hasz­nossá azonban csak »«kor válik, ha a termeléssel fog1 átkozó szakszervezeti aktivisták min­den alkalommal, arcúkor mun­kájuk valamely prob’émájáva' küzdenek, fellapozzák a kiad­vány hasonló kérdésekkel fog­lalkozó fejezetét, megkeresik — és megtalálják a megoldást. Ugyancsak most jelent meg Sz. Girin: Egy szakszervezeti bizalmi tapasztalatai címmel egy kis füzet is, amely összefog­lalva ismerteti mindazokat « módszereket, amelyekkel a b>‘ zalmiak munkájukat jobbá, eredményesebbé tehetik. Nem­csak a munkaversennye! kap­csolatos teendőket, hanem a jobb minőségért, a gyártmányok jó hírnevéért, a technika jobb ki­használásáért alkalmazott mun kamódszereket is tárgyalja a szerző. Végül külön fejezetbe« mutat ra a termelési síknek egyik döntő tényezőjére: a kol­lektíva összetartó, jó munkájára. SZABAD NOGRAD Az MDP Noqradmeqyei Párt­WzoWsáqánsU 'aola Felelős kiadó: H«!dú József Szei-keszröséK es Kiartóhivatas- Salqótarlán. Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrnovat 52. ftladőhívatal 438 Szikra Lapnyomda Budapest. Rőkk Szilárd utca 8. t. Kulcsár Mihály zetten, amikor a ga­rázsban tartja a ko­csit és a járatokon a túlzsúfoltsággá; veszé­lyezteti dolgozóink testi épségét. Ugyan­akkor meglátszik, hogy a gépkocsiveze­tők a vezetőségtől ka­pott utasításokat nem tartják be, saját el­gondolásuk alap ján végzik munkájukat. Különösen szembetűnő az a viselkedés az utasokkal, ame’yet egyes MAVAUT al­kalmazottak tanúsíta­nak. Legjobb példa er­re ugyanezen járat gépkocsivezetője, jegy­kezelője és a MAVAÜT főszerelője, Képesi Gyula viselkedése, akT ugyanezzel az autó­busszal utazott. Ezek valósággal, mint kis­királyok dirigáltak és nem megengedhető hangon beszéltek a dolgozó utasokkal. Ismételten felhívjuk a MAVAUT vezetősé­gének figyelmét, te­gyen meg minden intézkedést azzal kap­csolatban, - hogy {el­számolja az utazás­ban fennálló lehetet­len körülményeket. Ve­gye figyelembe, ’-egy a litkei vonalon más közlekedési lehetősé­gek nincsenek, és min­dentől legfontosabb, hogy az u'asokka.] va­ló bárásmód terén megjavítsák az állapo­tokat. — Kökényest — Utazás — sok viszontagsággal Január 12-én az esti órákban mintegy 70— 80 ember topogvs-fáz- vai több órán keresztül várt a salgótarjáni főtéren, hogy mikor fut be az autóbusz, amely őket hazaviszi. Ekkor már egy járat ki­maradt Salgótarján— Karancskeszi között. Vidékről rövid idő alatt három autóbusz érkezett a főtérre, azonban egy sem in­dult el a már akkor is késett 17.50-es járat helyett. A dolgozók minden autóbuszhoz odaszaladtak azzal a reménnyel: ez már az ő járatuk. Azonban minden egyes alka­lommal hjába voit minden tolongás, mert a jegykezelő leszólt: „Bemegyünk a ga­rázsba”. A dolgozók újira folytatták, amit abbahagytak, topog­tak, kezüket, fülüket dörzsölték. Többek kö­zött arról beszélget­tek, hogy a. MAVAUT vezetősége nem sokat törődik velük. Leg­alább tudnák, hogy mikor jön az autó­busz és felférnek-e. Akkor elmennének me­legedni egy kicsit. Az igaz, hogy az olyan hidegben, mint akkor is volt, nem keiiemes várakozni reménytele­nül. Amikor 20 óra 10 percet mutatott az óra, megjelent egy autó­busz, amely egyenesen a főtérre hajtott. Va­lóban ez a busz volt, amelyet az utasok kö­rülbelül három órája vártak. Mindenki igye­kezett, senki sem akart lemaradni, egyszerre akartak fölszállni. Alig szállt fel 30—35 sze­mély, amikor a jegy­kezelő az. autóbusz aj­tajába állva kijelentet­te: erre az autóbuszra több személyt nem vesznek fel, de jön még egy kocsi a lema­radt utasokért, ame­lyen jegykezelő nem fesz és ő most kiosztja a jegyeket. Miután ki­osztotta a jegyeket, a lemaradt utasok lát­szólagos nyugalmát a forgalmista hangja törte még, amikor ki­jelentette: a garázsban nincs több autóbusz. így azokat a szemé­lyeket. akiknek a jegy már birtokukban van, föl kell venni az autó­buszra. Mintegy 70 személy zsúfolódott össze a busz belsejé­ben. A Karancs-utcábai érve, egy teljesen üres autóbusz előzte meg a zsúfolásig megtelt kocsit. Körffibelü! 100 méterre előtte megállt és a forgalmista kar- jelekke] leintette a zsú­folt autóbuszt, azzal a szándékkal, hogy az utasok fele átszálljon. Itt meg kell jegyez­nünk azt, hogy az autóbusz már régeb­ben a garázsban tar­tózkodott és előbb is kikü lelhették volna a főtérre. A zsúfolásig megtelt autóbusz vezetője tel­jesen figyelmen kívül hagyta a forgalmista intését és tovább haj­tott, azonban nem so­káig, mert az emelke­dő első szakaszán az autóbusz leállt a túl­terhelés miatt. Az uía. sok kiszálltak és tol­ták a koísit. Miután már üresen gyorsab­ban futott a hegynek kifelé, e párszáz mé­teres útszakaszon az utasok futva követték az autót. Az emelkedő tetején az autóbusz megállt, megvárta:, míg az utasok odaér­tek és fölszálltak. Pontosan az indu.ás előtt érkezett oda az előbbi üres autóbusz, amely a karancsal jai és bocsa rlapujtői utaso­kat felsze'dte. Ezután mind a két autóbusz elindult... Kitűnik tehát, hogy a MA VAUT vezetősége nem dolgozik szerve­Egy ökölvívó edző jó munkája Egy januári vasárnap késő délután­ián a Sztahanov.úton sűrű sorokban sietnek a salgótarjáni szurkolók az acélgyári iskola felé, hogy tanúi le­gyenek a Salg. Vasas—Özái Vasas ökölvívómárkőzés küzdelmeinek. — Igazi téli idő' vanl — állapítják meg fázósan a sietők, akiket azon­ban még a sűrű pelyhekben hui,ó hó sem tud megakadályozni abban, hogy kedvencüknek ne szurkoljanak. A lelkes szurkolók tömegében fel­tűnik eev középvermetü, szélesvállú, barna férfi, feleségével és kisfiával szótlanul halad a sietők között. Ez a fiatalember nem más, mint Pintér János, a Salgótarjáni Bányász ököl- , vívócsapatának kitűnő edzője. Szíve­sen és szorgalmasan látogatja a Va­sas ökölvívóinak mérkőzéseit is. Nem is csoda, hiszen 13 éven keresztül aktiv tagja volt a Salgótarjáni Vasas ökölvívó szakosztályának, ahol 1934- ben légsúlyban országos bajnokságot nyert. Benn a teremben már nem jutott ülőhely számunkra, így a Bányász edzőjével egy nyugodtabb sarokba te­lepedtünk le, hogy kicsit elbeszélges­sünk az ő pályafutásáról. Pintér János kérésemre elmondja, hogy 1930-ban szerette meg az ököl­vívást, majd 1934-ben ment a Salg. Vasashoz, amely már akkor jó hír­névnek örvendett. Ugyanis abban az időben Dláh, Hidasi, Jamach, Für­mann és Ricbveisz már itt sportol­tak, ugyanebben az évben megnyerte Budapesten, légsúlyban az országos bajnokságot a salgótarjáni fiú. Ez nagy szó volt. Ebben az időben több budaoesti nagv egyesület is hívta Pintért, hogy hagyja ott a tarjánia. !<ai'. de ő nem tudta ezt megtenni. Továbbra is megmaradt a Vasasban, ahol jó eredményeket ért el. 1943-ban letette az ökölvívó bírói és edzői vizsgád. 1944-ben azon­ban neki be kellett vonulnia. A felszabadulás után, 1946-ban ke­rült haza, s mindjárt meg is bízták a Vasas ökölvívóinak oktatásával. A sikerek éve volt a kővetkező, mert most már Pintér János tudá­sát, taoasztalatát átadhatta a fiatal Vasas fiuknak, akik igen sokat fej­lődtek a kitűnő edző keze alatt. 1947-ben bajnokot adott a magyar ökölvívásnak Ká-a ütván személyé­ben. aki hosszú éveken keresztül harcolt veretlenül, s pehelysúlyban Budapesten országos bajnok lett - Majd az olimpiai keret tagjává vá­lasztották. Ugyancsak a kitűnő edző nevelte és tanította Sólyom Kálmánt is, aki 1953-ban nyerte el súlycso­portjában az országos magyar baj­nokságot, s aki jelenleg is a magvar ökölvívó válogatott ke-et tng'a. Pin­tér János jó munkájának volt az eredménye, hogy olvan csapattal rendelkezett abban az időben a Sál?- Vasas, amely több nagy budapesti 1 OKA íanuár 8-án múlt 8 eszten­deje annak, hogy a minisz­tertanács határozatot hozott a Mun­kaerőtartalékok Hivatala létrehozásá­ról. Döntő feladatként az egyre job­ban fejlődő szocialista iparunk szak­munkás szükségletének a kielégítését tűzte ki célul. Azóta pártunk és kor­mányunk minden támogatást megad a tanulók fizikai és szellemi fejlődé­sének biztosítására. Fontos helyet fog­lal el az MTH célkitűzései között a testnevelés és sport fejlesztése is. Ezen a vonalon 1953-ban komoly munkát fejtettek ki az MTH sno-t- köri vezetők, edzők és sportolók egyaránt Elmondhatjuk, hogy gazdag spor­tolási lehetőségük van ma az ipari tanulóknak. S ők élnek is ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Nézzük csak meg a salgótarjáni MTH 211. sz. sportkörének munkáját. A sportkör munkájának fokmérője a fejlesztési terv. Nézzük meg. ezen a vonalon milyen eredményeket ért el az MTH 211. sz. sportköre? 1953-ban az első félévben 12 minősített atlétát adott át a Salg. Vasasnak, olyanokat, akiknek tanulóidejük lejárt. 15 III. osztályú labdarúgót különböző sport­körök részére, akik a továbbiak so­rán a munkahelyüknek megfelelő sportkörben sportolnak. Az átadott sportolók között voltak olyanok mint Girtl Emma, aki a sportkörben érte el, hogy a magyar ifjúsági atlétikai válogatott csapat tagja lett. Raj*a kívül Ambrózi, Deák, Kovács atlé­ták, Koruhely, KHsics, Kólinkás. Horváth labdarúgók. Szerémi Andor é* Balogh ITI. ökölvívók, akik nagy erősödést jelentettek sportkörüknek. Az intézet sportköréből öten sze-e- peltek Nógrád megye válogatottjá­ban az elmúlt esztendőben. A z MTH Sportkör vezetősége ^ igen fontom feladatának tekinti az újabb sportolók felszínre hozását. Mindjárt a beiratkozások után meg­kezdődik a tanulók a rendszere« sportolást. Az eredmény azután nem is maradhat el. Itt keíl megemlíteni azt az igen fontos és helyes rendel­kezést. hogy az ipari tanulók beirat­kozásuk után az MTH-nál kötelesek sportolni. Sajnos. ezt igen sok sportkör nem értette meg és görcsö­sen ragaszkodott azokhoz a sporto­lókhoz, akik esetleg már előzőleg sportkörben sportoltak. Nem éget­ték meg a rendelet célkitűzését és nem tették magukévá az MTH sportolók további fejlődésének biz­tosítását. Ezért a jövőben a sport­köröknek fokozottabban kel! támo­gatni a Munkaerőtartalékok sportkő. egyesület csapatát győzte le. mini pl. a Ferencvárost, a Bp. Vasast, ahol válogatott tagok is szerepeltek. O nevelte naggyá Szálait, Rigót. Baloghot és a többi Vasas fiiit. 1949 ben azután megvált a Salgó- tarjáni Vasastól. Fájó szívvel hagyta i\ ott a sok dicsőséget szerzett mérkő­4 zések színhelyét, de nem csüggedt $j el. Ugyanis a Salg. Bányász vezető­sége még ebben az évben meghívta őt, hogy szervezze meg és Indítsa el a Bányász sportkörben az ökölvívó szakosztályt. Egy üres tornaterembe vezették be a Bányász vezetők és azt mondták. — Itt lesz az otthonotok, itt edz- hettek­örömmel vállalta Pintér János ezt a megbízatást és a következő évben a Salgótarjáni Bányász fennállásá­nak 30-ik évfordulóján már meg is volt a szakosztály 15 taggal. 15 fiatal volt a kezdet. Csonka, Szerémi. Balcza, Radó, Handlevics II. és a többiek. Mind gyerek még. Pin­tér Janos nem ijedt meg a nehézsé­gektől, s az utánpótlás leghálásabb rétegéhez a gyerekekhez nyúlt. Az idő őt igazolta. Hosszú hónapok nehéz munkája közben féltve nevelte őket. Maid egy év mulva elérkezett az idő, hogy ringbe álljanak a Bányász gye­rekek. Első ízben Gyöngyösön mu­tatkoztak be. ahol legyőzték a ha­zaiakat a tarjáni fiuk. Majd fokoza­tosan erősebb ellenfelekkel állította szembe az edző ezeket a fiatalokat, akik kitűnően megálltak a helyüket a továbbiak során is. 1951-ben 5-en nyertek bányász-bajnokságot az ifjú­ságiak versenyén; majd 1952-ben már több városi és megyei bajnokságot nyertek meg' a fiuk. A felnőttek or­szágos bajnoksága során Balcza, Bo­ron di és Verbóvszki versenyeztek Budapesten. Balcza a válogatott Bednaitól pontozással kapott ki. Bö- röndinek a szemhéja repedt fel, s leléptették, míg Verbóvszki az első ellenfelét kiütötte, majd a következő­től kikapott. A Bányász öklözök fejlődése tovább fokozódott Pintér János jó munkája nyomán Garas országos bajnok lett súlycsoportjában. Majd Dorogon és Nagybátonyban is bajnokságot nyert. A nógrádi bányászok lettek az elsők az országos ifjúsági csapatbajnok­ságban is. amelyben őt Salg. Bányász ökölvívó szerepelt. Még ugyanebben az évben Szerémit a legtehetségesebb ifjúsági versenyzőt a magyar ököl­vívó válogatott ifjúsági keretébe je­lölték. Alig néhány napja pedig Balczát a lengyelek ellen készülődő magvar ifjúsági ökölvívó válogatott keretbe hívták meg. Pintér János nemcsak a sport vo­nalán dolgozik kitünően, hanem a munkahelyén, a termelés vonalán is. Mint a salgótarjáni acélgyár hideg- hengerlőjének dolgozója, aki jó mun­kája és magas termelési eredménye jutalmául 1952-ben sztahanovista ok­levelet. maid jelvényt és egy Szép rá­diót kapott. Büszke lehet a Salgótarjáni Bá­nyász Sportkör az ökölvívó edzőiére Pintér Jánosra, aki már több bajno­kot adott a magyar ökölvívó sport­nak és most is olyan ifjúsági csapa­tot nevel, ahonnét szintén több baj­nok fog kikerülni, olyan ifjúsági csa­patot. amelyet sok budapesti nagy sportkör is megirigyelt már. Büszke lehet Pintér Jánosra, aki úgy a munkahelyén, mint a sport vonalán példamutatóan dolgozik. rét, mert csakis Így tudják megva­lósítani azokat a feladatokat, ame­lyek ezen a vonalon reánk hárul­nak A sportolók eredményeik foko­zásával újabb sikereket hozhatnak azoknak a sportköröknek, amelyekhez visszakerülnek az iskola befejezése után. ¥Tz a sportkör az 1953. évi mi­nősítési tervét 176 százalékra teljesítette. Az MHK vonalán az új próbázóknál 230 százalékot, míg az ismét próbázók terén 150 százalékot ért el Az eredményes munkának a gyümölcsét igazolja, hogy már har­madízben nyenie el a városi TSB zász­laját. amelyet a legjobb iskolának írtak ki. A tagdíjbevétel az elő­irányzott 1500 forint helyett 2200 fo­rintos teljesítést mutat. Igen jó eredményt ért el a sport­kör a társadalmi munka területén is. Az iskola kertjében rönla.bda- és ko­sárlabdapályát, valamint távol- és magasugró gödröt építettek, ahol állandóan edzéseket tartanak. Ezen túlmenően a sportolók kivették részü­ket a Salgótarjáni Vasas és a Salg. Üveggyár! sportpálya építkezésé­ből is. Külön meg kell említenünk a no­vember hónapban ' megrendezett fém- gyüjtési hét alkalmával végzett ki­magasló teljesítményt. Az iskola ta­nulói 31 és fél vagon fémet gyűjtöt­tek össze, amelyből hét vagont a sportbrigád tagjai gyűjtöttek. Itt indent összegezve az MTH sportköre az 1953-as esztendőben fe­lülmúlta az előző évek teljesítmé­nyeit. s ebben a munkában oroszlán- része van Mojzes Sándor testnevelő tanárnak, aki még aktív sportoló, s lelkes odaadó munkával képezi, fej­leszti az A4TH sportolóinak tudását, s foglalkozik velük minden idejében. Kojnok József és Nagy Béla igazga­tóknak. akik sportszeréteíük és oda­adásuk révén több esetben bebizonyí­tották az év folyamán, hogy a fiata­lokkal együtt éreznek, s együtt dol­goznak. De szeressék is ezeket a fia­talokat és foglalkozzanak velük sze­retettel a sportban is. s neveljenek sok jó sportolót hazánknak. A to­vábbi sikerek felé vezető utat, első­sorban azonban a különböző sport­körök könnyít hetik meg az MTH számára, mert igen hasznos támoga­tásukkal még kiegyensúlyozottabb sportmunkát biztosíthatnak az MTH sportvezetők részére. Ezzel elősegítik a fiatalok számára, a még jobb sportolást és a még nagyobb arányú fejlődést. SPORT - SOROKBAN ÖKÖLVÍVÁS Salgótarjáni Vasas—Ózdi Vasas 12:8 Vasárnap délután a salgótarjáni acélgyári iskola tornatermében igen szépszámú közönség gyűlt össze, hogy tanúja legyen az immár fél éve kényszerpihenőt tartó Salgótar­jáni Vasas ökölvívói 1954-es év­ben tartandó első mérkőzésének. A Salgótarjáni Vasas—Ózdi Vasas ököl­vívóinak barátságos mérkőzését tar­tották meg. A mérkőzés nem hozta a várt jó sportot. Voltak bírói tévedések, de voltak sportszerűtlen jelenetek is. Bírói tévedés volt a salgótarjáni Tóth lepon-tozása, de szerintünk bírói téve­dés volt Nilkovics győzelme is. Tóth igen szépen harcolt mindhárom me­netben s jobb is volt ellenfelénél, aki állandóan menekült előle, s csak ritkán bocsátkozott harcba, s igen ritkán tudta ütéseit is elhelyezni Tóthon az ózdi versenyző, ezzel szemben Tóth igen sok ütést vitt be, s állandóan támadott és fölényben is volt mind a három menetben, így a győzelme feltétlen megérdemelt lett volna. Ezzel szemben a bíró lepon­tozta £s nagy meglepetésre az ózdi versenyzőt. Csontost hozta ki győz­tesnek. A másik tévedés a salgótar­jáni Nikovics győzelme volt. Szívós, az ózdiak versenyzője sokkal határo­zottabb és tisztább ütéseket vitt be Nilkovics testére, sokszor megsorozta a tarjáry fiút, erőfölényben volt a vendégfiu. A harmadik menetben Nilkovics Is sokat ütött, sokat tá­madott, de szerintünk nem tudta be­hozni az ózdi versenyző első két. menetbeli előnyét, tehát legjobb eset­ben is döntetlen eredmény lett volna reális. A mérkőzésen igen sportszerűtle­nül viselkedtek az ózdiak, ugyanis a bírói tévedés után teljes csapa­tukkal levonultak az öltözőbe és csak hosszabb rábeszélésre indultak tovább a versenyen. Ez igen hely­telen volt tőlük, mert sportszerűen, fegyelmezetten kellett volna tudomá­sul venni a versenyzőjük Ieporítozá- sát még akkor is, ha az téves, mert ez nem volt bajnoki mérkőzés, vagy legalább is nem ezen dőlt el, hogy megnyerik-e a mérkőzést, vagy sem. SZOJKA FERENC A MAGYAR VÁ­LOGATOTT KERET TAGJA A magyar labdarúgó sport újabb nagy feladatok előtt áll. Az év fo­lyamán számos nemzetközi találkozó, köztük a Svájcban sorrakerülő vi­lágbajnokság előtt áll. Az előkészü­letekről az állami edző. Mándi Gyula a következőképp nyilatkozott: A válogatott csapat megkezdte ed­zéseit s előkészületeit az egyiptomi túrára. A húsz játékosból álló magyar válogatott január 29-én utazik el Egyiptomba.^ ahol előreláthatólag 3—4 mérkőzést játszik, köztük az egyiptomi válogatott ellen is. Játéko­saink innen hazatérve az egyesüle­teik bajcoki . ..mérkőzésein vesz­nek maid részt. Hetenként azon; bán közös edzésen vesznek részt. A tavaszi műsort több nemzetközi talál, kozó egészíti ki, így az osztrákok ellen Bécsben játszik a magyar vá­logatott. majd az angolokkal Buda­pesten. A válogatott összeállításakor természetesen elsősorban a tavaly már jól összeszokott együttes jön számításba, de számolnunk kell a sok jó formában lévő fiatallal, hogy ha szükség lesz rájuk, készen álljanak bármely pillanatban. így a váloga­tott kerethez számítjuk IJkut a Do. rogiak fiatal kapuvédőjét, Palicskót, a Honvédből, Telekit a Vasasból és Szojkát a Salgótarjáni Bányász fe­dezetét is. A magyar labdarúgók előtt álló fel­adatok nagyok. • reméljük azonban, hogy 1954 is sikeres és eredmények­ben gazdag esztendeje lesz a ma­gyar labdarúgásnak. A SALGÓTARJÁN! VÖRÖS METEOR ÉS A Z\GYVAPALFALVl GÉPGYÁR CSAPATA JUTOTT A MEGYEI LÁtí- DARÜGÓ BAJNOKSÁG MEZŐNYÉBE A Megyei Testnevelési Sportbizott­ság döntése alapján a Zagyvapál- falvi Gépgyár mellett a Salgótarjáni Vörös Meteor csapata került a me­gyei bajnokságért szereplő csapa­tok közé. A Szpartakusz két mér­kőzését megsemmisítették, mivel két mérkőzésen jogosulatlan játékost szerepeltetett a sportkör vezetősége, így a mérkőzések pontjait az ellen­fél favára írták. Tehát az 1954. évben a Zagyvapál. falvi Gépgyár és a Salgótarjáni Vö­rös Meteor szerepelnek a megyei labdarúgó bajnokságban. BALCZA, A SALGÓTARJÁN! BÁ­NYÁSZ IFJÚSÁGI ÖKÖLVÍVÓJA TAGJA LETT A LENGYEL VÁLO­GATOTT ELLEN KÉSZÜLŐDŐ MA­GYAR IFJÚSÁGI VÁLOGATOTT KE­RETNEK Január 23-án kerül sor Budapesten az új esztendő első nemzetközi sport- eseményére: a magyar—lengyel ököl­vívó viadalra. A lengyelek ellen két csapat lép szorítóba Budapesten, ugyanis a fel­nőtt válogatott mellett az ifjúsági válogatottat is elhozzák a lengyelek. A nemzetközi mérkőzésre megke.zd'ék a készülődést a magyar ökölvívók és vezetők is. Az ifjúságiak csapatának keretébe a Salgótarjáni Bányász ökölvívóját Balcza Lajost is bevették. Igaz, hogy a keretben minden súly­csoportban három jelölt van. de mi reméljük. hogy a váltósúlyban Balcza. a székesfebé’vári Magda és a csepeli Kern ellen is kiharcolja majd a válogatottba jutást városunk fia. IFJÚSÁGI ÖKÖLVÍVÓ EGYÉNI BAJNOKSÁG A salgótarjáni városi TSB rendezé­sében kerül sor vasárnap a Bányász, kultúrotthon nagytermében a Salgó­tarján város ifjúsági egyéni ökölvívó­bajnoksága. A Salgótarjáni Sütőipari Vállalat azonnali belépéssel egy gyors- és gépírót és egy könyvelőt keres. Perzsaszőnyegjavítást, szövetstop- polást és fehérneműiavítást vállalok. Zsigáné, Salgótarján, Salgó-út 1. Jó állapotban lévő 350 köbcentis moíorkerékpár sürgősen eladó. Fo­dor Ferenc. Kazár.- GREGOR ­Az MTH 211 sz. ipari tanulók sportkörének munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents