Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-13 / 3. szám
1954 január 13, szabad \ór,n(n 5 Az iskola és a vele együttműködő szervek kapcsolatáról PEDAGÓGUSAINK a téli szünetet arra használják fel, hogy mind ideológiailag, mind szakmailag továbbképezzék magukat és hogy felkészüljenek a következő időszak iskolai problémáinak megoldására. Ennek a célnak az érdekében a megye és járás székhelyein igazgatói, osztályfőnöki értekezletet tartottunk. Mivel a kormányprogramm a megyei oktatási osztályok figyelmét a kisiskolákra irányította, ezért a kisiskolái nevelők számára kétnapos matematikai konferenciát szerveztünk a megye két városában. Ezenkívül csoportos beosztásban valamennyi pedagógus ideológiai konferencián vesz részt, amelynek anyaga az SZKP története. A középiskolai osztályfőnökök számára pedig tanácskozást tartottunk. Megyénk nyolc középiskolájából iskolánként 2—3 jó osztályfőnök gyűlt össze, a tanácskozásra, amelynek az volt a célja, hogy a részvevők az osztályfőnöki nevelőmunka súlyponti problémáit megvitassák. A felszólalások alapján szóvá kell tenni mindazokat a felvetődő problémákat, amelyek megoldásához az iskolán- kívüli tényezők, szervek segítséget nyújthatnak. A BESZÁMOLÓ elhangzása után szinte minden hozzászóló' kifogásolta, hogy a DISZ a legtöbb középiskolákban nem tölti be azt a szerepet, amit a kommunista nevelés érdekében be kellene töltenie. Nagyon sok iskolánkban még az első negyedév végén is teljesen széteső, laza DISZ-munka folyik. Például a salgótarjáni általános gimnáziumban november közepén még nem volt új DlSZ-vezetőség. A kellő szervezettség és nemtörődömség jele az is, hogy a salgótarjáni közgazdasági technikumba a városi DISZ-bizottság részéről csak egy alkalommal jelentek meg, akkor, amikor a vasgyüj- tés ütemét fokozni kívánták. De. sorolhatnánk itt fel több példát is a megye más járásából. A hozzászólások ezzel a kérdéssel kapcsolatban mind azt tükrözték, hogy az iskolák igazgatói, az iskolák nevelőtestületei, osztályfőnökei és a DISZ-bizottság között a kapcsolat nem kielégítő. Többen azt tették szóvá, hogy a DISZ vezetősége nem ad elég tartalmat a DISZ-munkának. A feladatok kijelölésében nem veszik figyelembe a középiskolás ifjúság körülményeit. Más feladatot keli kitűzni például a szécsényi mezőgazdasági technikumnál, mást a balassagyarmati tanítóképző ifjúságának. Helyesebben kifejezve: a módszertani levélben lefektetett általános célkitűzéseket konkretizálni kell az iskolatípusokra. EZENKÍVÜL probléma mutatkozik a DISZ és az iskola életében, az iskolai DISZ-ve- zetőség kiválasztását illetően is. A vezetésre kijelölt személyeket gyakran az iskola megkérdezése nélkül jelölik ki, s nem egy esetben nem megfelelő a személy, képtelen irányítani. Azonkívül néha olyan döntést is hoz a városi DISZ- bizottság, amely ellenkezik az iskola és a DISZ rendszabályaival. A salgótarjáni általános gimnázium DlSZ-szerve- zete például törölni kívánja a tagok sorából azokat, akik elégtelen osztályzatot nyertek, vagy iskolai munkájukat hanyagul végizk. Ezzel szemben az iskola tanári testületé azon a véleményen van, hogy egyéni elbírálás alapján járjanak el. Ez a példa is igazolja, hogy a DISZ és az iskolavezetés között a nevelési eljárásokban nincs összhang. Véleményünk szerint a DISZ és az iskolák közötti harmonikus munka biztosítása céljából nagyon eredményes lenne, ha a járási, illetve a városi DISZ-bizottságok a pedagógusokkal karöltve megvitatnák azokat a kérdéseket, amelyek az említett hibákat mielőbb felszámolnák. A második problémakör, amit a tanácskozáson felvetettek, a klubdélutánok szervezése, kirándulások tervezése, amelyek egy-egy láncszemei a jó osztályközösség kialakításának. Például a balassagyarmati gimnáziumban szinte hagyományossá vált az osztályok között folyó kultúrverseny, vagy a salgótarjáni általános gimnáziumban rendezett klubdélutánok és az ipari technikumban ugyancsak hasonló céllal szervezett klubestek. Ezek mind helyes kezdeményezések. A közösség megmozgatására, erőkifejtésére a kirándulás mint távolabbi cél elérése — ugyancsak alkalmas módszer, amint azt sokan hangoztatták a hozzászólásokban —, a kollektíva erősítésére. Ezen a vonalon Czakó György általános gimnázium igazgató helyettes munkája érdemel említést többek között. TERMÉSZETES, az eddig említett rendezvényeknél főképpen abból adódik nehézség hogy a klubdélutánokra nem találnak megfelelő ifjúsági színdarabot. (A jelenleg rendelkezésre állók ugyanis csak az üzemi életből veszik témájukat.) Felvetődött a hozzászólások során a tanulók túlterhelése, ami legszembetűnőbben abból adódik, hogy egyes iskolánkí- vüli szervek (sport, egyéb tö- rnegszervezetek, kultúrcsopor- tok) túlzottan igénybe veszik a tehetségesebb tanulókat, például a balassagyarmati tanítóképző, kamarakórusát, egyes szavaiéit a legkülönböző társadalmi szervek veszik igény-; be, mégpedig az iskola vezető-; «égének tudta és beleegyezése nélkül. Ez a túlterhelésen kívül a „sztárrendszer“ kialakulására is vezet, ami ellentétben van a közösségi nevelésre vonatkozó elveinkkel. Szinte minden felszólalásból kiérződött, hogy tanulóifjúságunk túl van terhelve. Ez részben a tantervi követelményekkel, részben bejárási nehézségekkel magyarázható, amelyek megszüntetése felsőbb szerveink hatáskörébe tartozik. Különösképpen rá kell itt mutatnunk a szécsényi és a balassagyarmati mezőgazdasági technikum tanulóifjúságának túlterhelésére. Megengedhetetlen, hogy a gyakorlati munka során 14 éves gyermek képességeit meghaladó normákat állítsanak fel. Ennek felszámolására a megyei oktatási osztály is megteszi a szükséges lépéseket. A nevelők túlterhelését ugyancsak számosán szóvátették. A FELSOROLT problémák megoldása után, mint elengedhetetlen feltételek biztosításával, reményünk lehet arra, hogy az osztályfőnökök eredményesebben fogják tudni betölteni azt a szerepüket,' ami rájuk vár az ifjúság kommunista nevelésében. Cserháti József. Egy levél — a bürokrácia útvesztőjében A Központi Vezetőség október 31-i határozata felhívja a vezetők figyelmét: „Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás: elválaszthatatlan!“ Nézzük meg tehát a megyei tanács begyűjtési, osztálya és a MÉSZÖV illetékes szervei hogyan foglalkoznak a dolgozók jogos kéréseivel, s hogyan intézik el azokat. Szerkesztőségünk még november hónapban levelet kapott Galbács Géza erdőkürti tanítótól, aki azt kérte levelében. fizessék ki neki azt a pénzt, amiért ő a nyár folyamán a cséplőgépnél megdolgozott. Szerkesztőségünk Galbács Géza elvtárs panaszát eljuttatta a megyei tanács begyűjtési osztályához, amit ott az általános ügyek ; 1/215. sz. alatt XI. 27-én ! Tolmácsi elvtárs részére iktattak. Itt kezdődött a levél kálváriája. Tolmácsi elvtárs a levelet nem is látta, hanem azt Szomszéd Ferenc elvtárs körülbelül december 4-én, mint illetékes szervhez személyesen elvitte a MESZÖV-höz. Nyirati Ferenc elvtárs, a MÉSZÖV felvásárlási előadója vette át a levelet és ígéretet tett, hogy pár napon belül Galbács Géza elvtárs panaszát kifogja vizsgálni, vagy mással kivizsgáltatja és értesíti vagy a megyei tanácsot, vagy szerkesztőségünket az eredményről. December 7-én fel is hívta Nyirati elvtárs a pásztói járási MÉSZÖV kirendeltségét és ott Fürjes Istvánt kérte meg, ha Erdőkürtre mennek, vizsgálják meg ezt az ügyet. El telt egy hónap. Azóta az ügy alszik. Ma már január 13-át írunk és Galbács Géza hiába várja a pénzét, mert a dolgozók panaszát a ME- SZÖV-nél semmibe vették és a levelet ahelyett, hogy kivizsgálták volna, az asztalfiókban iktatás nélkül hevertették. xb«XX>OfXXXXX)0<X)C1000000000000000000000c. Az új év első napjaiban számba kell vennünk előzőévi kultúrmunkánk eredményeit, hiányosságait, s meg kell állapítani, hogyan fejlesszük tovább az eredményeket, hogyan javítsuk ki a mulasztásokat. A városi pártbizottság, valamint a városi tanács fokozott érdeklődést tanúsított a kultúrmunka iránt. A városi pártbizottság egy egész délelőttöt betöltőén foglalkozott Balassagyarmat népművelési helyzetével. Felülvizsgálta a városi tanács népművelési csoportja, a Palóc Múzeum, a Mikszáth Kálmán járási kultúrház, a járási, illetve a városi könyvtár munkáját. A városi tanács háromízben, a tanácsülés pedig egyízben foglalkozott önálló tárgysorozati pontként a város kulturális helyzetével. Úgy a városi pártbizottság, mint a városi tanács végrehajtó bizottsága hasznos javaslatokkal segítették a népművelési munkát. A népművelési állandó bizottság sem aludta a „csipkerózsika“ álmát. Működése tényleg szervező, kezdeményező, iránymutató jellegű volt. Nincs a kulturális életnek olyan területe, ahová a figyelme ki ne terjedne. Széleskörű, s nagyszámú aktívahálózatával, a népművelési munkát tervszerűen, intézményesen végző szervek mindegyikéhez eljut. Az állandó bizottságnak három albizottsága van: múzeumi és könyvtári, művészeti, közönségszervezői. Ezen albizottságok munkája könnyíti meg és teszi eredményessé a többi népművelési szerv munkáját is. Szükség esetén még a szemléltetőeszközök készítésétől sem riad vissza az aktívahálózat. Például a Mikszáth Kálmán járási kultúrház fotószakköre segítségünkre siet szemléltető képek készítésével. Mindezen eredmények mellett mulasztásokat. is követtünk el. Csak a Szabad Föld Téli Esték és a társadalom- és természettudományi előadásokat tartottuk, a leküldött előaüássoi’o- zathoz ragaszkodtunk, s nem vettük figyelembe a város, a környék haladó hagyományait. így ismeretterjesztő munkánk ijesztő mértékben sematikussá vált. Az előadásokat nagyrészben pedagógusok tartották, ők voltak azok, akik szakműveltségüknél, előadóképességüknél fogva a legalkamasabbaknak mutatkoztak az előadások megtartására. A népművelési munka ezévi tervei Balassagyarmaton A számszerűségre való törekvés következménye volt, hogy havonta 35—40 előadás megtartására törekedtünk. Ez a munka túlfeszítettségére, s egyben alacsonyszínvonalúságra vezetett. A tömegszervezetekben folyó kultúr- munkát részvétlenség kísérte, annak következetes és alapos ellenőrzésére nem is igen törekedtünk. A tömegszervezetek tagjainak 95 százaléka dolgozó, akik munkahelyeiken résztvettek a kultúrrendezvényeken. Nem egy esetben megtörtént, hogy például az MNDSZ természettudományos előadást hirdetett, s a hallgatók háromnegyedrésze kénytelen volt olyan előadást végighallgatni, amelyet saját üzemében már hetekekel ezelőtt hallott. Az évi népművelési munkánk fő feladata az, hogy városunk dolgozóinak kulturális igényeit fokozzuk. Ez évben csak olyan ismeretterjesztő előadásokat tartunk, melyek az eddig, s az ezután jelentkező igényeket kielégítik. Rátérünk az igényeknek rétegenkénti kielégítésére. Egyes üzem előadására eddig csak az ültető üzem dolgozói mentek el. Most az előadásnaptár kibocsátásával széleskörben ismertetjük az előadások helyét, idejét, tárgyát, s nem utolsósorban az előadó nevét, s ennek ismeretében bárki, bárhová elmehet meghallgatni azt az előadást, amelyet kiválasztott magának. Eddig mezőgazdasági vonalon túlsúly- lyal a tsz dolgozói felé fordultunk ismeretterjesztő munkánkkal. Hetedikétől kezdődően városunk egyénileg dolgozó parasztjai számára is szakmai előadás- sorozatot indítunk. A dolgozók nevelése terén nemcsak irodalmi, képzőművészeti és zenei problémákat fogunk tárgyalni, hanem a művészeti albizottság egyik fontos feladatává tesszük, hogy. városunk középületeinek külső formáján, a dolgozók műhelyein, sőt otthonában is érvényesüljön az igazi művészet. Az elkövetkezendő hónapokban a népművelési csoport foglalkozik a termelés egyes ágaiban mutatkozó hiányosságokkal, s a kulturális nevelőmunkában egyrészt politikai, másrészt szakmai vonatkozású segítséget igyekszik nyújtani a hiányosságok felszámolására. Az 1953. év decemberében megszervezett 54 tagú városi központi kultúr- együttest 1954 évben 100 tagúvá fogjuk fejleszteni. A kultúregyüttesnek színjátszó-, ének-, tánc- és zenei csoportja van. Tagjai az üzemek kultúrcsoport- jainak legjobbjaiból kerülnek ki, persze ez nem jelenti azt, hogy ezek végleg megválnak üzemeik csoportjától. A városi központi kultúregyüttes célja egyrészt évente 2—3 reprezentatív jellegű, színvonalas művészi rendezvény tartása, másrészt pedig az üzemi kul- túrcsoportók számára szakmai tanácsokat ad, oktatja, neveli őket. Olyan műsoros előadásokat fogunk szervezni, melyek alkalmasak arra, hogy a szocialista nevelés és szórakozás igényeit kielégítsék. A népi hagyományok gyűjtésére aktívahálózatot építünk ki. Szórakoztató műsorainkba is belekapcsoljuk népi hagyományaink ápolását. Az elkövetkezendő hónapokban a kulturális nevelés területén városunk, környékünk, s megyénk régészeti, földrajzi, természetrajzi, történeti és gazdasági sajátosságait tudatosítani fogjuk a dolgozók körében. Havonta két-három üzem kultúr- munkáját az üzemeken belül megvitatjuk a dolgozókkal. Filmmel, diavetítéssel és zenével illusztrált előadásokat a téli hónapok alatt a múzeum házi rendező gárdája is tart. Cserekiállítás keretében a somogymegyei népművészeti anyag Balassagyarmatra kerül néhány hétre, viszont a palóc-anyag Somogybán lesz kiállítva. A múzeum dolgozói egy olyan helyiséget rendeznek be, ahol a vidékről bejövő tanulók számára szemléltető tanítást is be lehet mutatni. Ugyancsak a vidéki dolgozók kényelmét fogja szolgálni a közeljövőben berendezendő pihenőszoba is. Ezzel is közelebb akarjuk hozni a múzeumot a dolgozókhoz. Ez évben megrendezzük Balassa Bálint születés»- 400 éves évfordulójának ünnepségeit. E népművelési mozaikdarabkái^al nagy vonalakban be akartam mutatni városunk ezévi kultúrmunkáját, azt a kultúrmunkát, amelynek végső célja a dolgozók szellemi igényeinek kielégítése. Moldoványl János népművelési előadó -Balassagyarmat —BW— ■Ilii llllll »IM»«.1.» MEGJEGYZÉSEK Jogos panasz A dolgozó emberről való gondoskodás egyet jelent a több, jobb, olcsóbb élelmiszerre', ruházati cikkel, jcbb egészségvédelemmel, munkafeltétellel. A pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói egytöl-egyig jó! tudják ezt, azért panaszkodnak, szaladgálnak fííhöz-fához — eredménytelenül. Mi a panaszuk? Két munkaszoba áll rendelkezésükre. A szobáik szükek, egészségtelenek. Penészgombák díszitik az oldalfalakat. A kicsiny ablakon sosem hatol be az éltető napfény. Ezért a vctlmytámpa nappal is ég. A levegő nyirkos, alkalmas a tüdőbajos megbetegedésre. Ez volna az egyik panasz. A két szűk munkaszobában 15 ember dolgozik. Percenként csörögnek a telefonok, s harsognak el a válaszbeszédek. Eközben fogadni kell az hegyiket intéző dolgozó parasztokat — ők sem tárgyalnak hangtalanul, kattog az írógép is, Ame'ylk dolgozó tervet, vagy statisztikai kimutatást készít, fejfájást kap a bábeli hangzavartól. Kevés az íróasztal, Egy-egy íróaszta'on két ember is dolgozik. A területről bejövő eXtá'sak, ha jelentést akarnak írni, meg kell kérni munkhtársaikat: „keljenek fel az asztal mellől..." Azt hisszük ennyi elég ahhoz, hogy megállapítsuk: így nem lehet felelőségtél je s munkát végezni. Sokan azt mondják a mezőgazdasági osztály dolgozóinak területen van a helyük, nem pedig az irodában. Persze, a mezőgazdasági Programm végrehajtása gyakorlati munkát követel a szakemberektől — de ezzel nem tehet elütni a jogos panaszt. Érdekes, a tissttiorvoitól a minisztériumig mindenki azt mondja, „ilyen körülmények között nem lehet! dolgozni". „Az ügy elintézés alatt áll'1. Az illetékes szervek ezt ismétlik már hónapok óta, de a panasz, az még nincs elintézve. Az úi helyiség kérdésé: meg lehet oldani Posztón és az illetékes szerveknek kötelességük ez! megoldani a legsürgősebben. Nincs mire várni! A minisztertanács rendelete személyi igazolványok bevezetéséről A személyi adatok igazolásának megkönnyítése érdekében a minisztertanács eírendelte a 16. életévüket betöltött állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátását. A személyi igazolvány tartalmazza a személyazonosságra vonatkozó összes iényeges adatokat, s ezért annak kiadása után az állampolgároktól születési_ és házassági anyakönyvi kivonatot, állampolgári igazolványt, az állandó és ideiglenes lakás be- és kijelentést igazoló szelvényeket, valamint munkahelyi igazolást követelni nem szabad. A személyazonossági igazolványok bevezetése nem érinti a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, valamint aiz egyes helyeken való letelepedés engedélyezéséről szóló rendelkezések érvények A személyi igazolványokat folyamatosan 1955 június hó 30-ig keil kiadni. A személyi igazolványokat a belügyminisztérium szervei állítják ki. A néphadsereg tagjait a honvédelmi minisztérium külön igazolvánnyal látja el. A személyi igazolvány kiállításához szükséges Okiratok illetékmentesek, a kiállításért Járó térítést a belügyminiszter állapítja meg. A személyi igazolvány — azáltal, hogy az összes fontos adatokat egy Okiratban tartalmazza, egyszerűsíti az eddigi sokféle okmány kezelését, megrövidíti az azok beszerzésére fordított időt, csökkenti a személyi iratok körüli bürokráciát, mindez jelentős könnyebbséget (jelent az állampolgárok részére. Kiszolgálás helyett küldözgetés 1 Qa4, J'anuár 4-én délelőtt k-yrj-ü kisfiámmal — akivel orvosnál! voltam — bementem a csemegeüzletbe, hogy kenyeret és tojást vásároljak. Ez a térvem azonban csak óhaj maradt, mert egyik helyről a másikra küldözgettek. Vagyis amikor a kiszolgálóhoz mentem blokkot kérni, az a pénztárhoz küldött. A pénz. táros, pedig azzal utasított el, hogy ő nem ér rá számolni, menjek a kiszolgálóhoz. Visszamentem a kiszolgálóhoz, az ismét elutasított azzal, hogy ő nem ad blokkot. így folytathattam volna a járká'lást, amíg esetleg ai pénztáros, vagy a kiszolgáló meg nem unja. Négyéves kisfiam azonban megunta a járkálást és ezt sírásával is kifejezésre juttatta. Kénytelen voltam tehát 'kenyér és tojás nélkül távozni az üzletből. Kérem az illetékeseket, figyelmeztessék az üzlet kiszolgálóit, hogy különösen a gyermelkekkeí vásárló vevőket mielőbb vegyék észre és ne küldözgessék egyik helyről a másikra. Pvajsznár Károly-né Salgótarján KÖNYVISMERTETŐ Komor Imre: \ Szovjetunió a béke őre A könyv első fejezetei a leg- megragadása után elfogadja a utóbbi idők politikai esemé- békedekrétumot, hogy a két nyeinek, szovjet államférfiak világháború között minden le- nyilatkozatainak segítségével hetőséget kihasználjon a békés bizonyítják, hogy a békeszerető kapcsolatok megteremtésére, emberiség csak a Szovjetunió hogy gátat vessen a veszedel- következetes békepolitikájához mesen terjedő fasiszta rákfe- fűzheti a béke fennmaradásába nének. A második világhábo- vetett minden reményét. E kő- rúban a Szovjetunió folytatta vetkezetes békepolitika alapja harcát az agresszió ellen és a a marxi-lenini elmélet, amely- népek közti tartós békéért, s nek útján haladva a Szovjet- oroszlánrésze volt abban, hogy unió elítél minden hódító poli- az emberiség megmenekült a tikát és'arra törekszik, hogy hitleri fasizmus veszélyétől, biztosítsa a népek közötti békét Részletesen tárgyalja a és barátságot, az ország hatá- könyv a Szovjetunió ENSZ-beli rain belül pedig a kommunista szerepét és általában azokat az építőmunka zavartalanságát, erőfeszítéseket, melyeket a Kifejti a szerző, hogy a Szov- szoviet kormány és az egész jetunió politikája a szovjet ha- szovjet nép a második világhá- talom fennállásának első pilla- ború után a béke fenntartása natától kezdve abból indult ki, érdekében tesz. A könyv utolsó hogy a két rendszerhez tartozó része azzal foglalkozik, hogyan országok békében élhetnek, fej- harcol á magyar nép a békéért lődhetnek egymás mellett. a Szovjetunió oldalán* A következő fejezetek sorra . . i , tárgyalják az 1917. évi februári _ forradalom óta bekövetkezett Elméleti színvonalunk emeiéset történelmi eseményeket, rámu- segíti elő az tatnak, hogy a Szovjetunió minden körülmények között folytatta következetes békepolitikáját. Ez a békepolitika indította a szovjet kormányt arra, hogy közvetlenül a hatalom MÄ.GmbatooMltatAs iwimiim» nmTTniiciTfM—a—
