Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-13 / 3. szám
2 SZABA» 1\Ő<. «'io 1954 január 18. A nagybátonyi kenyér néhány tulajdonsága „Nem azért tolakodom az év első napján, hogy mindenkit megelőzzek a panaszommal, hanem, azért, mert velem együtt tíz- ezreket érint és egyben egészség- ügyi kérdés is. Sok szó esik mostanában az életszínvonal emelkedéséről, de a kenyér vidékünkön egyformán rossz, savanyú. A legjellemzőbb tulajdonságairól így lehetne írni: savanyú, sós — nagyon savanyú, kelt —- keletien, sült — félsült, égett — sűlet- lert, fermentáló, ehetetlen. Túlzás? Nem. Olyan kenyeret is láttam a nyáron, amelyet töréskor finom szálak kötöttek össze. Nem textilszálak, hanem a kenyér anyagából eredő szálak. A kenyér minősegének megjavításáért már évek óta harcolunk. Mig ke.yben sütöttek, nem volt ennyi baj ezen a téren, hiszen meg van a remekül sütő, két nagy elektromos fűtésű kemencénk. Ezek ellátnák nemcsak a lakosság szükségletét, hanem a vájártanulóotthont is, de nem tudunk sütni, mert nincs pék. Aki ott dolgozott, az lement a bányába. Most az a helyzet, hogy népboltjaink körültelefonálják a megyét és ho[ Salgótarjánból, hol Szécsényböl, hol Balassagyarmatról szállítanak számunkra kenyeret. Persze, innen már csak a kimaradóét, selejtes, néhány napos kenyeret kapjuk meg. Karácsony két napján nem volt kenyerünk. Pásztó és vidéke körzeti földmüvesszövetke- zet telefonon jelentette, hogy azonnal autóra rakják a kért mennyiséget. A nép várt, egész délután és este .este az autót, de az csak két nap múlva érkezett meg. Az új évet ugyan kenyérrel kezdtük, de az úgy be van savanyítva, hogy a savanyúarc tartóssága hosszú időre biztosítva van. Miért nem lehel péket küldeni községünkbe, hogy q sütést itt végeznék? Miért kellett a péket elengedni addig, amíg más nem jött helyette? Vagy egyesek talán azt gondolják, hogy a szén mellett nem fontos éppen úgy az ehető kenyér? Nem vagyok szakember ebben a kérdésben, de annyit tudok, hogy a búza nem savanyú. Azt szeretném megtudni, vájjon ki a felelős szerv a kenyérmezőn? Es aki érzi. hogy ő a felelős, vizsgálja felül végre, hogy milyen kenyeret szoktak Nagyb&tonyba hozni.” STAUB GYÖRGY, Nagybátony. Egy fél liba — két fejjel Vukivcsevics Gézáné, aki } a nagybátonyi bányavárosban lakik, levelet irt szerkesztőségünknek. Levelében többek között ezeket írja: „A nagybátonyi bányaváros bolt- kezelője, Kreszner József, egy fél libára, amit a boltban vásároltam újévre, két libafejet tett. Mikor ez e.len tiltakozni merészeltem, tiltakozásomat semmibe véve, durva hangon kijelentette, hogy ha az áru nem tetszik, nekem, „hagyja itt, majd elviszi más". En magam is üzemi dolgozó vagyok, így mit voltam mit tenni, el kellett vinnem a fél libát, ha nem akartam azt, hogy az újévi ünnepekben hús nélkül maradjon a csatád. A boltvezető később úgy akart megbékíteni a két libafejért, hogy a lakásomra 5 forintot küldött egy küldönccel, amit én természetesen nem fogadtam el.. Az én meggyőződésem az, hogy nem úgy kell viselkedni Kreszner József boltkezelőnek, mint ahogy velem szemben viselkedett. Tanulja meg a bolt- kezelő, hogy a szocialista kereskedelemben nem a dolgozó tömegek vannak a kereskedelemért, tűnném a kereskedelem van a dolgozókért. Hatezer négyzetméter üveg a kertészet számára A mezőgazdasági termelés fejlesztésérő] szóló határozat kimondja, hogy az üvegházi termelés továbbfejlesztésére a? üvegházi hajtatófelületet 1954— 1956. éveikben 20 ezer négyzet- méterre! ke!! emelni. A Zagyva- pálfalvi Üveggyár dolgozói ennek érdekében elhatároztáik, hogy januárban 100 ezer négyzetméter keríészüveget szállítanak az ország különböző részeibe az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok számára. A Zagyvapálfalvi Üveggyár doigo- gozóinak jó munkáját dicséri, hogy már 1953 utolsó hónapjában megteremtették a kertész- üveg gyártásának műszaki előfeltételét és a rájuk háruló feladatnak maradéktalanul eleget is tudnak tenni. A gyár dolgozói elérték már és elszállították a haíezredik négyzetméter kertész táblaüveget, az ország különböző részeibe. Ez a mennyiség már több, mint az elmúlt év decemberében leszállított egész havi mennyiség. (So) TÉLI ÉPÍTKEZÉS A Balassagyarmati 63/3. Építőipari Vállalat dolgozót idejében felkészültek a téli munkálatokra. Típustervet dolgoztak ki, amely szerint a 30—40 négyzetméter alapterületű építkezésnél is a habarcsot magas hőfokra hevített melegvízzel készítik. Az adalékanyagot védett ne'y- ről zárt szállítóeszközökkel szállítják. Így a taligákra deszkából készített födelet készítetlek. A romhányi építkezésnél idő előtt tető alá helyezték a lakásokat és itt készítik el megfe. lelő módon a szükséges habarcsot és a többi anyagokat. Az építkezés egy pillanatra sem állhat meg, mert a vállalat dolgozói előtt az a feladat áll, hogy az első negyedévben 24 családi házat, 11-et Romhány- ban, 13-at Pásztón felépítsenek. Ezenkívül Zagyvarónán agy 104 személves legénvszáüót keli felépíteniük az év első negyedében. A Romhányi Cserépkályhagyár eredményei Megint a szállításokkal van baj Ketbniczky László, a Nógrádköves- di 1. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozója a vezetőség helytelen intézkedéseiről levelében ezeket írja: „Cserkáthaiápról I5-en járunk _ a szandai új kőbányába dolgozni. Tehergépkocsin számítanak reggel 7 órakor a munkahelyünkre. Sajnos azonban nagyon sokszor előfordul, hogy munkahelyünkre 9, vagu 10 órára érünk, vagy egyáltalán nem is érkezünk meg. Megtörtént ez január 3-án is. 15 dolgozó társammal reggel 5 órától 8 óráig vártuk a gépkocsit a szabad ég alatt, 15 fokos hidegben. A gépkocsi azonban mégsem érkezett meg, de megismétlődött ez hétfőn reggel is. Ilyen alkalomkor a postáról szoktunk telefonálni, de az egyes vezetők ezt rossz néven veszik. Egy alkalommal Kiszenkó mérnök nem vállalta a hívást, mert az erre meghatározott keret kimerült. így Kiss János a saját pénzéből fizette ki a telefonbeszélgetést. A hazautazásunk sem különb ennél. Fél 4-kor befejezzük a munkát, de a gépkocsi rendszerint akkorra nem érkezik meg. Tűrhetetlen az az állapot is, amely a gépkocsi megérkezésekor előfordul. Bércéi községből is 30-an járnak az új kőbányába dolgozni és ha egy gépkocsit kapunk, akkor nagy tolakodás van a gépkocsi körül. A 60—65 ember egyszerre akar helyet foglalni. Bár a gépkocsi csak a dolgozók felét tudja elszállítani, így mi, cserhátka- lápiah kénytelenek vagyunk engedni és várakozunk még egy vagy másfél óra hosszat. Ezek után mire hazaérünk, már hat óra is elmúlik. Az üzemvezetőség tudomást szerzett a tűrhetetlen állapotról, mégsem tesz hathatós intézkedést,” ÚJ KÖNYVEK A ..Magyar Kiasszikusok‘’-so- rozathan megjelent Arany János müveinek negyedik kötele, amelv a költő válogatott tanulmányai:, cikkeit és leveleit tartalmazza. A kötetei Arany János önéletrajza vezeti be. a gyűjteményt Barta János rendezte sajtó alá. Kiadták Somlyó Zoltán válogatott verseinek evüiteménvét, Somlyó Gvörgv válogatásában. Hiés Béla e'őszavával. A Müveit Kés Könyvkiadó ..Nagy magvar írók” sorozatában közreadta Nagv Péter „Móricz Zsigmon-d” című tanulmányát. Ugyancsak a Művel* Néo Könyvkiadónál szépkiállitású album jelent meg. Barcsav Jenő „Művészeti Anatómiá’Ma. A könyv bevezetőjét az anatómia és a művészet viszonyáról Végvári Lajos írta. Az elmúlt évben kiváló eredményeket értünk el. Éves tervünkön felül 1161 cserépkályhát gyártottunk. Az új tervévben azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy jobb minőségű árut gyártunk, amelyek megfelelnék a dolgozók igényeinek. Díszített, rajzos kivitelezésű csempéket gyártunk, a rajzos kályhák 'készítését már január 20-án megkezdjük. Az első negyedéves tervünk maradéktalan teljesítése érdekében műszaki dolgozóink vállalták, hogy a fatüzelésű kemence javítását — amelynek javítási ideje 14 nap — a munkálatok helyes megszervezésével nyolc nap aiatt befejezzük. A javítási munkálatok ellenére tervünket teljesítjük. Fizikai dolgozóink örömmel vették tudomásul, a műszaki vezetőknek ezt az elha. tározását. A munkalendület egyre jobban fokozódik, s ennek eredménye nyomán január hónap első dekádtervét 112 százalékra teljesítettük. Gazsi János Romhányi cserépkályhagyár. Jutalom a jó munkáért A Kógrádj Szénszá'lító és Szolgáltató Vállalat üzemei és dolgozói között folyó verseny értékelése után a vontatási üzemek közül a kisterenyei, a műhelyek közül a zagyvái, a szénosztályozók közül szintén a kisterenyei üzem érte el az első helyezést. A versenyben első helyre került üzemek külön-külön 2500 forint jutalomban részesültek. Ezenkívül még a vállalat számos dolgozója kapott emlékérmet és végzett munkája után pénzjutalmat. (Kispál Tibor) A nagybátonyi építők A nagybátonyi 63/2. sz. építőipari vállalat dolgozói röpgyű- lést tartottak, ahol elhatározták, hogy a vállalat összes fizikai, műszaki és szellemi dolgozói pártunk ez év április 18-án megtartandó III. pártkongresz- szusa tiszteletére az egész 1954. évet kongresszusi évnek tekintik. Megfogadták, hogy a kormányprogramul alapján a nagybátonyi bányászváros építése terén az 1954-es tervévben reáiuk- háruió építési feladatok közül a 44 személyes bölcsődét hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára, 1954 április 4-re felépítik. Megfogadták ezenkívül, hegy a 7 darab 2 szobás szövetkezeti lakóházat a 10. szabad május !-re. a „D‘’-jelű 24 lakásos lakóépületet dolgozó népünk alkotmá. nyának ünnepére. 1954 augusztus 20-ra, a ,,B’ ’jelű 16 lakásos lakóépületet az építők napjára, 1954 augusztus 30-ra, az „E” jelű 45 lakásos lakóépüeletet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, 1954 november 7-re, az „F” jelű 32 lakásos és különböző üzlethelyiségekből álló épületet az összes építőmesteri munkák elkészítésével 1954 december 31-re befejezik és rendeltetésének átadják. Felajánlásukban vállalták to- 1 programmja 1954-re vábbá, hogy az említett épületek átadása mellett az 1954—55. év téli idényére az összes dolgozók résíí-re biztosítják a téli munka lehetőségeit és a bá nyászváros telepítési terve alapján egy darab 13. jelű 28 lakásos lakóépületet 1954 december 31-ig felépítenek, ha arra az építésügyi minisztérium lakás, építési igazgatóságától megbízást kapnak. A megbeszélések alapján elhatározták, hogy a felajánlásban részvevő dolgozók komplex- és önálló brigádokba alakulva vesznek részt a rájukháruló, külön részletezett feladatok elvégzésében. A vállalt határidőket betartják és az ösz- szes szakipari és gépészeti alvállalkozó dolgozói részére biztosítják a szükséges munkaterületet. A 63/2. sz. építőipari vállalat dolgozói fogadalmat tettek, hogy a kongresszusi évben kiváló minőségű munkát végeznek, a fel- használásra kerülő anyagok közül — tégla, cement és zsaluzóanyagokból — jelentős megtakarítást érnek el, s ezzel gyakorlatban is megvalósítják az építőiparnak ezt a jelszavát: „Építsünk szebben, jobban, olcsóbban!” Három bányavállalat teljesítette január első dekádjának tervét A nógrádi szénmedencc bányászai az 1954-es tervév első napjaiban elenyésző eredményeket értek el. A vállalatok január hónap e'ső dekádjának tervét a következőképpen teljesítet ék: Ménkes Róna Mátranovák Mizserfa Kisterenye Tiribes Zagyva Nagybátony Kányás 101.2 százalék 100.1 százalék 100. százalék 97.4 százalék 96.5 százalék 96.3 százalék 93.5 százalék 88.5 százalék 68. százalék A Nógrádi Szénbányászati Tröszt az év első 10 napjában 3.630 tonna szén adóságot szerze t. A műszaki vezetőknek és a szénfal mellett dől gozó bányászoknak egy percig sem szabad tétlenkedniük, mert nemcsak a vállalásuk, hanem a terv teljesítése is veszélyeztetve lesz. Törekedjenek arra, hogy az adósságot törlesztve, minden nap túlteljesítsék tervüket. Ipari dolgozók segítsége a gépállomásoknak A megyei pártbizottság január 8-án felkérte a vállalatunkat a kisterenyei gépállomás és baglyasaljai tsz patro- nálására. A feladatot örömmel vállaltuk, mert tudjuk, hogy a Központi Vezetőség által kitűzött célokat csak úgy valósíthatjuk meg, ha fokozottabb mértékben fejlesszük a mező- gazdaságot. Ezen keresztül emelkedik az egész magyar nép életszínvonala. A feladat nagyságát felismerve azonnal a patronálócsoportok szervezéséhez láttunk. A megbeszélés alapján egy műszaki brigádot szerveztünk, amelynek vezetését Adorján Henrik főmérnök vállalta. A brigádba még három mérnök és két technikus tartozik, akiknek az lesz a feladatuk, hogy megállapítsák a hibák forrásait, műszakilag segítséget adjanak a gépállomás dolgozóinak és a Merényi Vilmos TMK művezetőkből és 12 szakmunkásból álló gazdasági brigádnak. Ezenkívül alakítottunk még egy brigádot, amely a pártszervezeteknek az oktatás és a szervezeti élet terén nyújt segítséget. Brigádjaink a meghibásodott traktorok, mezőgazdasági gépek kijavításához elvtársi segítséget nyújtanak, az eltört, vagy megkopott alkatrészek helyett gyárunkban újat készítünk. A patronálóbrigádok tagjaival 11-én délután a műszak befejezése után megbeszélést tartottunk, ahol meghatároztuk, hogy a patronáltaknak milyen segítséget adjunk. Rideg János a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár párttitkára Megyénk földművesszövetkezetei decemberben téli könyvvásárt rendeztek. A téli könyvvásáron igen sok mező- gazdasági, politikai, szépirodalmi és főleg ifjúsági könyvet vásároltak a falu dolgozói. A földművesszövetkezeti boltok a téli könyvvásárt január 20-ig meghosszabbították. FŐMÉRNÖKÖK PÁROS VERSENYE A Nógrádi Szénbányászati Tröszt fizikai és műszaki dolgozói nagy feladatot vállaltaik az első negyedévre. A vállalások teljesítéséért elsősorban a műszaki vezetők érzik a felelősséget, mert tudják, hogy a műszaki intézkedési tervek maradéktalan végrehajtásával a fizikai dolgozók túlteljesíthetik tervüket. Ezért máris megindultak a vállalat főmérnökei közti párosverseny vetélkedések, a terv teljesítéséért. Kreffii Iván mizserfai és Seyler Lajos mátranováki fő. mérnökök párosversenyszerződé- sük megkötése után megkötötték versenyszerződésüket Mos- káth László, a Rónai Szénbányák Vállalat főmérnöke és Fényes Gyula, a Kányáéi Szénbánya Vállalat főmérnöke. Moskáth László, a Rónai Szénbányák Vállalat főmérnöke vállalta, hogy az irányítása alatt álló vállalat naponta, egyenletesen teljesíti a tervét. Figyelem- bevéve a sodronykötélpálya szűk szállítási kapacitását, megfogadta, hogy a vállalat dolgozói által kitermelt szén leszállítása mellett a kilapátolt szénkészletből az első negyedévben 1500 tonnát elszállítanak. A Rónai és a Kányási Szénbánya Vállalat főmérnökei között folyó munkaversenyben az első helyet elérő részére a Rónai Vállalat dolgozói versenyjutalomként vándorzászlót és egy vándorszobrot alapítanak. Harc a selejt ellen A Salgótarjáni üveggyár dolgozói az 1954-es tervév megkezdésekor fogadalmat tettek a múlt évben szerzett adósság törlesztésére. Fancsal István lámpacsögyártó brigádja szocialista munkaversenyre szólította ai többi brigádokat, s egyben megfogadta: a U-es lámpacsőből naponta 2500 darabot készít, a 8-asbó! 2700-at, az 5-ös és 3-asból pedig 3000 darabot. A brigád tagjai vállalták, hogy 2 százalékkal csökkentik a se- lejtet, s első negyedéves tervüket határidő előtt négy nappal befejezik. Az egyes számú fazekas kemence brigádja az Ajkai Üveggyár kehelykészítő brigádját szólította versenyre napi 4000 darab kehely elkészítéséért. A gyár fizikai és műszaki dolgozói ^határozták, hogy 1954-ben a közszükségieii cikkek nagyobb mennyiségű gvártása mellett a legnagyobb gondot fordítják a minőség emelésére és a selejt állandó csökkentésére. A legjobban dolgozó brigád tapasztalt brigádvezetője maiga mellé veszi a selejtesen dolgozó gyenge eredményt elérő munkásokat és tanítja, oktatja őket. Az üveggyár fiataljai szívesen vesznek részt a vasárnap délelőtti munkamód- szerátadáisökon is, ahol mintegy 50—60 kemencénél dolgozó fiatal munkás gyakori atban sajátítja el szárhúzás, tailpkészítós, korsókészítés és más öntött és csiszolt áru készítésének mesterségét. A gyár műszaki vezetői, a selejt csökkentését a nyersanyagok fokozottabb laboratóriumi vizsgálatával kívánják csökkenteni. El akarják érni, hogy szennyezett, idegen anyagokat tartalmazó nyer 3 am vág ne kerülhessen olvasztás alá, ami egyik előfeltétele a minőségi olvasztás megvalósításának. A se'.ejt elleni harcot könnyíti majd meg a befejezés előtt álló nagy nyersanyagraktár. Az első évnegyedben pedig közéi 1 millió forint értékű új formákat helyeznek üzembe, amelynek segítségével lényegesen csökkentik az üveggyár mun- kaselejtjét, lehetővé .teszi a minőség javítását, Becsüljék meg jobban a gépeket a nagybátonyi bányákban A Nógrádi Szénbányászati Tröszt előirányzott tervének közel 20 százalékút a Nagybátonyi Szénbányák Vállalat dolgozóinak kellene kiter- me'.niök. A vállalat dolgozói azonban ennek u feladatnak nem tudnak eleget tenni. A január 8-ig esedékes havi tervükben is mindössze 91.3 százalékot értek el. A vállalat e nagymérvű lemaradását elsősorban a gépek hanyag kezelése es az ebből adódó géphibásodások és a kieső órak okozzák. A gépek hanyag kezelése azt eredményezi, hogy a fizikai dolgozók munkájának megkönnyítésére beállított rázócsúzdák, gumiszalagok és egyéb más gépek egy egész műszakon át nem működtek, mert leégett a szállító motor. Január 3-án a szorospatak'északi táróban az MT 5-ös rázócsúzda tengelye elmaradott, amiből több mint 12 órás termeléskiesés adódott. Január 4-én motorleégés miatt a szállítógépek nem működtek és így a dolgozók 8 órán át áltak a munkahelyen tétlenül., nem tudtak termelni. Ugyanezen a napon a Kossuth-táró siklójába helyezett szál- lítómolor is elromlott, ami több mint kétórás, 5-én a szorospataki üzem 11-es ereszkéjében motorleégés miatt 3 óra 30 perces, míg később ugyanennél a,z üzemnél a 31-es siklóban a szállító gumisza'ag szakadt el, ami több mint 5 órás termelési kiesést vont nvdga után. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a Nagybátonyi Szénbányák Vállalatnál komoly hiba van a gépek megelőző karbantartásával és a lelketlen, hanyag munka többórás termelési kiesést okoz, ami gátolja a terv maradéktalan teljesítését. A vállalói fizika', és műszaki dolgozói 1954 január első napjaiban azt ígérték, hogy 1954- ben minden twn mara-dékt"Ionul teljesítik a tervet. A nagybátonyi bányászok azonban ígéretüket eddig még nem váltották valóra. Hogy adott szavuknak maradéktalanul eleget tegyenek, ahhoz az szükséges: a szállítómotoroknál és gépeknél a legsürgősebben számo'ják fel az ed- dini hnn'i(rrT~ Úrr'.' r-r mielőbb vezessék be — (te szigorúan ellenőrizzék is — a gépek tervszerű metftóőző karbantartását. A műszaki vezetésnek fe‘ét'enü.1 gondoskodni ke1’ — az üzemzavar«*> mie'őbbi e'hárít á"- érdekében — megfe’e’ö mennyiség" tartalék motorokról, alkatrészekről és gépekről.
