Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-13 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

I MDP NÓGRÁDMEGYI

El PÁRTBIZC

>TT

SÁC

SÁN

AK LÁPJA I

X. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM.

ARA: 50 FILLER

1954 JANUÁR 13.

Az üzemi kollektív szerződések megkötése előtt

Megyénk területén egy egész sor üzemben, felképpen a szénbányászaiban és a fontosabb vasipari üzemekben ismerik már az üzemi kollektív szerződési. A kollektív szerződés, amely az iparágaiknak megfelelően a sajátos viszonyok figyelembevétele mellett a vállalat igazgatója és a dolgozók között jön létre, igen fontos okmánya, alkotmánya az üzemnek. Az üzemi kollektív szerződés olyan okmány, amely magábaíogla'ja a munkaviszonyok, munkabérek szabályozását, ezen túlmenően a termelés emelésére és a dolgozók anyagi, jóléti és kulturális helyzete állandó javításának feladatait. A helyesen és jól előkészített és megszövegezett kollektív szerződés tehát hű tükörképe az üzem életének, fejlődésének.

Most az 1953. tervév befejezése után és az új tervév kezdetén az a feladat áll előttünk, hogy a lejárt kollektív szerződések helyébe újakat léptessünk életibe, alapos gonddal felkészüljünk az új kollektív szerződések megkötésének munkálataira. Ebben az évben több olyan ipari üzemünkben, ahol ezelőtt még nem volt kollektív szerződés, rátérnek arra az útra, amelyek a helyi adottságok figyelembevételével szerződés formájában az igazgatók és dolgozók egész évre megszabják üzemük életének fejlődési irányát. szociális és kulturális életüknek ütemes megjavulását.

Az üzemi kollektív szerződésnek jó! átgondolt, reális kötelezettség vállalásából kell állnia. Ennek értelmében az előkészíts munkának két fontos irányvonalát lehet megszabni. Egyrészt a dolgozók mozgósítása, másrészt az adminisztratív feladatok alapos megszervezése.

A legutóbbi üzemi kollektív szerződések kidolgozása alkalmával igen jc előkészítő munka folyt a Salgótarjáni Acélárugyárban, ugyanígy a Magyar Vasötvözetgyárban is. A vasötvözetgyárban az egyes fejezetek kidolgozására reszortbizottságokat alakítottak. A bizottságok megszervezésénél szem előtt tartották, hogy az olyan elvtársiakból álljon, akik ismerik azt a munkai:őrületet, tapasztalataik vannak abban a munkában, amelyet a kollektív szerződés egv-egy fejezeténél ki kellet* dolgozniok. Az első fejezetet összeállító bizottságban például, amely a termelés kérdéseivel foglalkozott, bevonták a gyár főmérnökét, a szakszervezeti bizottság termelési felelősét is.

Legtöbb üzemünknél helyesen jártak el, amikor aiz igazgatók és az üzemi bizottságok elnökei a pártszervezetek segítségéve! összehívták az üzem aktíváit, népnevelőket, bizalmiakat, brigádvezetőket, a műszaki és adminisztratív vezetőket, akiknek feladatuk volt, hogy elősegítsék: a dolgozók javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék e'ő a kollektív szerződés megkötésének sikerét.

Legtöbb bányaüzemeinknél, így különösen Mátra lovakon és Mizserfáo is igen lelkiismeretes előkészítő munka folyt a kollektív szerződés megkötése előtt. A Mátranováki Vállalat dolgozói lelkesen tettek fogadalmat arra, hogy éves tervüket túlteljesítik. Vállait fogadalmuknak maradéktalanul eleget is tettek. A Zagyvái és a Mizseríai Vállalatok, dolgozói ugyancsak határidő előtt elegei tettek villáit kölelezettségüknek.

A Szénbányászati Tröszt dolgozóinak kollektiv szerződése azonban sok olyan lényeges pántot tartalmaz, amelyek nem valósultak meg a tervezett batáridőre. A kollektív szerződés 40. pont jában például a Kisterenyei Szénbányák részére 2 darab Sz.-153. rakodógép, 100 darab bányászlámpa és. 10 darab szénfúrógép beszerelése van feltüntetve. Ebből azonban mindössze csak 40 darab bányalámpát biztosítottak .a rakodógépet és a szénfúrógépeket viszont nem szerezték be. Ugyancsak a kisterenyei vállalatnál az üzemi bizottság arra té t vállalást, hogy a párosversenyben részvevők számát a második negyedévben 40 százalékról 70-re, a harmadikban 75-re, a negyedikben pedig 85 százalékra emeli fel. Ennek a megvalósításában is alaposan elmaradlak. A termelési év befejezésére a vállalt kötelezettségüket mintegy 40—45 százalékra tejesítették.

Igen helytelen az fa, hogy a kollektív szerződésben a dolgozókról való gondoskodás terén vállalt kötelezettségeket jelentős részben nem hajtották végre. A nógrádi szénmedencében » kollektív szerződés megkötése alkalmával egyes bányaüzemekben tűrhetetlenül rossz volt az ívóvízellátás. A dolgozók kérésének megfelelően bele is foglalták a kollektiv szerződésbe, hogy az egészségre ártalmas munkahelyeken a dolgozókat védőruhává.; és védő- ételekkel látják el. emellett biztosítják a- jó levegőt és a szükséges ivóvizet. Ez a vállai ás fa nagyrészben csak vállalás mariit. Az ivóvizei:átás mind a mai napig nem kielégítő bányaüzemeinknél. A kányáéi vállalatnál pi. mindössze egy 80 méteres hosszúságú eternit-csőre lenne szükség, hogy kielégítő legyen az ivóvízellátás. Ugyanakkor ennek beszerzésével megoldódna' a dolgozók tisztálkodási problémája, a fürdés fa és nem kellene a dolgozóknak marós, lúgos bányavízben tisztálkodni. A kisterenyei vállalatnál, bár különben is kötelesség lenne gondoskodni a szükséges védőruhákról. ugyanakkor a kollektív szerződés. is -előírja, mégis mintegy 25—30 dolgozó gumicsizma hiányában kénytelen vizes munkahelyen1 b aik a n esbam do! gozn i.,

A kollektív szerződéssel kapcsolatban tanúsított közömbösséget igazolja az, hogy egyes ipari üzemeink igazgatója sem a vállalt kötelezettségek végrehajtásáról nem gondoskodott, sem pedig nem oldotta meg törvényes keretek között a vállait kötelezettségek időtartamának meghosszabbítását, vagy egyes pontoknál, ahol szükségessé vált, nem kértek azokra módosítást. A kollektív szerződés törvényessége kimondja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtásáért a vállalat igazgatója! és az üzemi bizottsága egyaránt felelős. A Munka Törvénykönyve megszabja.' ,,bűntettet követ el az, aki a kollektív szerződés rendelkezését szándékosan megsérti, vagy kijátsza. illetve az Egyeztető Bizottság határozatát nem hajtja végre”. Ez azt jelenti, hogy törvényes úton felelősségre kell vonni mindazokat az igazgatókat, gazdasági vezetőket, akik »-dolgozókkal kötött kollektív szerződés rendelkezéseit nem tartják be.

Nem elegendő a kollektív szerződést csak akárhogyan megkötni. Arra kell törekedni, hogy abba olyan feladatok kerüljenek jogok és kötelezettségek formájában, amelyek döntő tényezői a népgazdasági terv megvalósításának, a dolgozók szociális és kul túrái is helyzete megjavításának. Most a Központi Vezetőség határozatai, a kormányprogramm után, amely dolgozó népünk életszínvonalának, munkaviszonyainak szociális és kulturális életük megjavítását tűzte ki célúi, különösen fontos szerepet kell betölteni az üzemi kollektív szerződésnek.

A kollektiv szerződés megkötését alapos előkészítő munkának

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának összehívása

Az MDP Központi Vezetősége elhatározta, hogv foíyó évi április 18-ra összehívja a Magyar Dolgozók Pártjának Hl kongresszusát.

A kongresszus napirendje:

1. Az MDP Központi Vezetőségének beszámolója és az MDP feladatai. Előadó Rákosi Mátyás elvtárs.

2. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai. Előadó Nagy Imre elvtárs.

3. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója. E'őadó Kiss

Károly elvtárs. _ J

4. Az MDP Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó; Acs Lajos elvtárs.

5. Az MDP vezetőszerveinek megválasztása. ;

A Román Munkáspárt Központi Bizottságinak pro grammja nyomán, amely a dolgozók éle tsz írsvenal árnak fokozottabb emelesét szolgálja, egész sor új létesítmény gazdagítja a népköz társaságot. A képen a modernül felszerelt jassyi ISF’L tejtermékek gyára. Az üzem ifjú munkásai ragyogó tisztaságban végzik munkájukat.

Mindennap teljesítsük túi a széntermeSési tervet

A bányák vezetőinek, élenjáró dolgozóinak értekezlete

Az 1954-es Iervév győzelem, re vitele, a mezőgazdaság fejlesztése hatalmas feladatok elé állítja a széntfrmelési front dolgozóit. Ezért január S-án délután 5 árakor nagy- akiivaé'tekezletel tartottak Salgótarjánban, a szénmedence műszaki vezetői, párt-, szakszervezet funkcionáriusai és az üzemek kiváló bányászai.

Kőhalmi István elvtár®, a tröszt igazgatója az aktívsérte- kezieten tartott beszámolójában értékelte az 1953-as tervév eredményeit és hibáit, vállalatonként. Meghatározta azokat a feladatok amelyeket minden bányásznak követnie kell, hogy hazafias kötelességüknek eleget tegyenek.

— Az előttünk áSílő feladat egyik része. — mondotta Kő- halm: elvtárs — a szén terme; esi tervünk túlteljesítése Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a minisztertanács vándorzászlaját — amely a múlt év első felében oly közel volt hozzánk — most valóban megszerezzük. Ha valamennyiem megértjük a tervti'r! teljesítés fontosságát és az első naptól kezdve tudásunk legjavát adjuk tervünk győzelméért, akkor semmi sem akadályozhat meg bennünket nagyszerű céljaink elérésében.

Az értekezlet részvevői örömmé’. fogadták Kőhalmi elvtárs iránytmutató szavait, vaíameny- nyien elfogadták a feléjük gyakorolt bírálatot és egyetértettek a fela-datok meghatározásévá;!. Ezt fejezték ki hozzászólásaik, ban is.

Elsönef,;. Kovács D. László, a Mátranováki Vállalat igazgatója kért szót. A többi között elmondotta, hogy ai mátranováki bányászok felkészültek az 1954-es tervévre.

Termelési tervüket 106 százalékra, az elővájási tervet 126.1, a feltárási tervet 194. a fenntartási tervet pedig 110 százalékra teljesítették.

Ezután Fényes Gyula, a Ká- nyási Szénbánya Vállalat főmérnöke hozzászólásában a következőket mondotta el:

— A múlt év hibáiból okulva, a termelést gátló körülményeket felszámoltuk és január 9-től napi tervünket minden esetben teljesíteni fogjuk. Havi tervünket 100.2 százalékra teljesítjük. Egyben bejelentem, hogy a Rónai Szénbányák Vá'ía'af versenyfelhívását elfogadjuk, emellett — mivel mi a múlt évben a leggyengébben tdjesítö vállalatok közé tartoztunk — az 1954.es tervévre versenyre hívom hi a legjobb vállalat főmérnökét, Sey- ler Lajos elvtársat.

A kányási főmérnök után Pintér elvtárs, a Tiribesi Vállalat igazgatója ként szót. Hozzászólásában elismerte, hogy a tiribesi vállalat nagy részben fékezte a trösztöt, az évi terv teljesítésében. A helytelen irányítás, a kapkodó munka — mondotta az igazgató elvtárs — éreztette hatását. „A mindenáron való terv- teljesítésre való törekvés következtében a bánya állapota leromlott. A tröszt segítsége és az átszervezés következtében a vállalat elérte, hogy a meglévő hibákat fölszámolta és a bánya teljes termelő állapotba került, így bátran merjük vállalni, hogy az első negyedévi tervünkön felül 405 tonna szenet termelünk.’' Seyler Lajos, a Mátranováki Szénbányáik főmérnöke örömmel fogadta Fényes Gyula főmérnök versenyfelhívását, mert — mint mondotta — közös célért küzde- nék és ennek eléréséhez nagy segítséget nyújt a kánvási üzem i®. Egyben megfogadta, hogy * mátranováki vállalat az 1954-es tervévet is a.z eiscik között teljesíti.

Az értekezleten felszólalt Kreffli Iván, a Mizserfai Vállalat főmérnöke. Elmondotta, hogy a vállalat nagy fejlődésen ment keresztül, az elmúlt évben. Ezt úgy érteik el, hogy figyelembe vették a; sztahanovisták javaslatait, így Budavári és Kővári elvtársak segítségét, de nagy segítséget nyújtottak a párt- és a .sz aks zerve z e t fu nk c ion á rius a i.

akikkel szoros »kapcsolatot tartott á műszaki vezetőség. Hiba volt azonban az, hogy az elmúlt évben a minőséget nem tekintették fontos feladatnak.

Ebben az évben a multévi- hez hasonló eredményeket akarnak elérni, de köönös figyelmet fordítanak a szén minőségének megjavítására is.

Gubán Balázs, a Mátranovák-: Vállalat dolgozói nevében örömmel fogadta a kányási üzem versenyfelhívását, de egyben felhívta a kányási üzem pártós szakszervezet, műszaki vezetőinek a figyelmét, ha a versenyben győztesek akarnak tenni aikkor munkájukat nagy mértékben kelj megjavít an iok.

A Kányási Vállalatnál való tartózkodása alkalmával meggyőződött arról, hogy a műnk ásókkal való bánásmód nem kielégítő. A dolgozók rossz véleménnyel vannak vezetőikről.

Van olyan párttag fa, aki nem ismeri a párttiikárt. Többen pedig azt mondották el, hogy a párttitkár csak a külszínen látható. Népnevelőértekezleteket nem tartanak rendszeresen. A mátranováki bányászokat sem fogadták megfelelően. Korompa-;

akna bányászai már sok dicsőségei kiharcoltak. Négy éven keresztül teljesítenék a tervet és olyan eredményeket értek el, amely majdnem egyedülálló Nógrád megyében. Az üzem dolgozói nevében ígérem, hogy öt. éves tervünket október 24-re befejezzük. Feladataink nagyságát szem dóit tartva tovább fakoz- zuk a versenyszellemet. Versenyre szólítom a gáti üzem vezetőjét. Kun Ernő elvtársat a termelési tervünk túlteljesítése, az egy főre eső produktív termelés növelése ég szénminőség megjavítása és a csilléi öltés rendszeres ellenőrzése terén.

Az értekezleten több hozzászóló a Szolgáltató Vállat art segítségét íkérte az egyenletes termelés megvalósítása érdekében. Többen bírálták a műszaki vezetőséget, mert az ürescsille és a fahiány fékezi a termelésüket *

Az év első akt ív né r teke z’ ele

rendkívül jó! sikerült. Feltárták a termelést aikadáfyozó hibákat és aiz eddigiektől eltérően az értekezleten adig hangzott el panasz, siránkozás. Minden felszólaló szavaiból a harci készség tűnt ki, 6 az üzemek dolgozóinak komoly elhatározásait tolmácsolták az értekezlet részvevői elé. Különösen figyelemreméltó a műszaki vezetők kezdeményezései.

A főmérnökök, üzemvezetők megértve azt, hogy pártunk és kormányunk többezer tonna szenet kér terven felül a nógrádi bányászoktól, egymást hívták ki versenyre.

A .szocialista munkaverseny kezdeményezőiként léptek fel, s egyben arra tettek fogadalmat, hogy a számaimé Hetti dolgozók számára biztosítják a műszaki előfeltételeket.

A párt- és a szakszervezet

funkcionáriusát is saját maguk határozták meg feladatukat. Valamennyien fogadalmait tették, hogy üzemüknél megjavítják a népnevelőimunlkát, a szervezeti életet, s szorosra fűzdk a műszaki vezetőkkel a kapcsolatot.

A szakszervezet tekintse feladatának, hogy a, megindult lelkes versenyszellemet tovább fokozza, rendszeresen értékeljék az elért eredményeiket, kísérjék figyelemmet az egymással párosversenyben lévő műszaki vezetőik által vállalt kötelezettség teljesítését. A pártszervezetek vi. szont minden támogatást adjanak meg a szakszervezeti és műszaki dolgozóknak, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozói jó irányítás mellett, mim- szervezésen keresztül biztosít- ' denmap túlteljesíthessék napi juk unnak a lehetőségét, hogy tervüket és részesei lehessenek köte.érettségünknek még így is a kormányprogramm megvato- eleget tegyünk. Az Alkotmány- sításának.’

elvtárs helytelenül beszélt velük, amely egyikükre sem hatott ie.l- kesítőleg. Éppen ezért, a műszaki vezetlek egyik fontos feladatként tekintsék a monk a kő r ütmén vek megjavítását.

Scheffer Péter, a. Nagyba ternyi Szénbányáik Vállalat szorospataki űzetnének vezetője a következőket mondotta eú:

— 1953-ban igen sok gépet

kaptunk, de a gépészeti osztály nem készült fd kellőképpen, nem tanítottak be azok kezelésére dolgozókat. a pótalkatrészek beszerzéséi is elhanyagolták. így a gépek meghibásodásai akadályozták a termelésünkéi. Akadályozó körülményként hatott a rossz levegőellátás is. Az 1954-es tervben vállaljuk, hog§ a Nágybálonyi Vállalat is felsorakozik a tervet teljesítők mellé. Ennek érdekében versenyre hívom ki Háser Sándori, Kossuth-iáró üzemvezetőjét.

A Kisterenyei Szénbányák igazgatója elismerte; nagy részünk van abban, hogy a nógrádi szénmedence bányászai 23.000 tonna szénnel adósak maradtak a múlt évben. Helytelen volt ai váKaíatvezekcteég részéről az a tétlenség, amely a kormány- programm megjelenése után fennállott. „Az 1954-es tervév győzelemre viteléhez mi is hozzá akarunk járulni. Ezérí nagy gondot fordítunk a fiatal bányászok nevelésére. Naponta 2—3 órát is elbeszélgetünk velük, s elősegítjük, hogy becsületes bányászokká váljanak. Megállapítható azonban az, hogy az MTH heveset foglalkozik a fiatal bányászok nevetésével. Az előttünk álló feladatok végrehajtása érdekében versenyre hívom Kuli Károltf elvtársa1, a Nagybátonyi Szénbányák Vállalat igazgatóját” — fejezte be hozzászólását Simon Ernő igazgató elvtárs.

A Mátranováki Válfajai Alkotmány-akna üzemvezetője ígéretet tett. hogy az üzemnél fennálló hiányosságot megszünteti. A továbbiakban pedig ezeket mondotta:

— A Mátranováki Vállalni Alkotmány.üzeme a múlt évben,, 100 százalék felett teljesítettéi minden hónapban a tervét. Annak ellenére, hogy október elején nehézségekkel küzdöttünk és termelésünk 84 százalékra esett vissza, de a helyes műszaki intézkedések következményeképpen havi tervünket 106.4 százalékra teljesítettük. Minden akadályt leküzdve, több mint 15.000 tonna szenet termeltünk az évi terven felül. Január 1-től 25 szánját melletti dogozót más üzemhez helyeztek, de a műszaki

kel! megelőznie, amelyek minden részletében megszabják pártunk és kormányunk által megjelölt feladatok végrehajtását. Azoknál a vállal »toknál, ahol most kötnek először üzemi kollektív szerződést — a 63. sz. Akarni Építő Tröszt, a 63/1, 63/2, 63/3, 63/6, 63/7, 63/9 Válfajaitok, a Tatarozó Váltakat, Útfenntartó Vállat at, a Balassagyarmati Épületszerelő Vállalat — a mozgalmi és gazdasági vezetői használják fe! azokat ai tapasztalatokat, amelyeket már megyénk több ipari üzeme szerzett az előbbi üzemi kollektiv szerződések roegköíéséné'.

Különös gondot fordítsanak a kollektiv szerződés megkötéséinek előkészületeire. Napról napra fogják a kezükbe, tanulmányozzák a mintakoMeto.ív szerződést, gondos kod; a n? »k arról, hotgy minden dolgozó részese legyen a koJlefetiv szerződés megkötésének. Kérjék ki a dolgozók véleményét és javaslatait, mérjék fel reá! fa ^lehetőségeket és ezek figyelembevételével szabják me egész“ évre szótő törvényes feladataikat, jogaikat.

De szämojanak azzal, hogy az üzemi kollektív szerződ* csak akikor válik igazán üzemük alkotmányává. ha annak megk: lése után hónapról hónapra annak alapján készítik el havi műnk; tervüket, ha időközben meghallgatják a dolgozók véleményé: < rendszeresen beszámolnak a váll alt kötelezettségek végrehajtásról, Ha a dolgozók azt tapasztalják, hogv vezetőik beszámolni és felelősség«: éreznek váileíásaiiikkaf szemben, akkor a dől go zdk felelősségérzete sem marad el és mindent, ami a koiHekt szerződésbe aká.r kö'.eiezeítség, akár jog formájában belekerül maradéktalanul végre is hajtják. RACZ VINCE