Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-09 / 2. szám
1954 január 9. SZABAD XH RÍD 5 Néhány szó az influenzáról A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI * 'Az influenza kifejezés latin eredetű és belefolyást jelent. Az elképzelés szerint olyan megbetegedés, ami a szervezetbe belefolyik. Némi igazság van is ebben, bár ez a betegség nem folyik, hanem inkább belecseppen a szervezetbe. Az influenza ugyanis fertőző betegség, mégpedig az úgynevezett cseppfer- tőzéses megbetegedések közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a megfertőzött ember köhögéssel, tüsszentéssel, prüszköléssel adhatja át betegségét más embernek. Ugyanis a tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy ilyen módon a nyálrészecskék, a hurutos orrváladék 3—5 m távolságra is elrepülnek és fertőznek. Mindenki előtt ismeretes az a falragasz, amely arra oktat bennünket, hogy köhögésnél, tüsszentésnél legyünk tekintettel családjainkra, dolgozótársainkra és köhögésünk esetén tegyük kezünket szánk elé, illetőleg használjuk zsebkendőnket. Régebben azt hitték, hogy az influenzát bacilus idézi elő, de a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a megbetegedés kórokozója a bacilus- nál is jóval kisebb, úgynevezett virus, ráadásul eléggé változékony ez, s így magyarázható az, hogy többfajta törzs ismeretes, amely járványos fellépés esetén rányomja bélyegét a járvány lefolyására is, Magát a betegség fellépését a legtöbb esetben 1—2 napos, úgynevezett lappan- gási időszak előzi meg, majd hirtelen magas lázas állapot lép fel, amely 39—40 fokig is emelkedhet. Az orrban, torokban, felső légutakban kezdetben alig lépnek fel hurutos jelek. Ezek később is — átlagban 5—6 napig tart a betegség — hatal* másodnak el. Ellenben igen erős levertség, fejfájás és a végtagok ólomszerű nehézsége és gyakran fajdalmassága lép fel. Előfordulhat, hogy a betegségből való felépülés elhúzódó jelleget ölt, főleg akkor, ha járulékos megbetegedés is követi az eredeti betegséget, így szórványos esetekben tüdőgyulladás. Általában bizonyosfokú védettséget eredményez az influenzán való átesés, de sajnos ez általában csak rö- videbb időn át áll fenn, mint például vörheny esetében. A betegség általában a téli időszakban szokott tömegesebben fellépni, mert ilyenkor az emberek zsúfoltabb körülmények között élnek (fűtés kérdése) és így nagyobb a már fentebb említett cseppfertőzés, ráköhögés lehetősége. Mivel az influenzás megbetegedések komoly zavarokat okozhatnak a termelésben, olyankor, ha egyszerre nagyobb számú megbetegedés történik, ezért mindent el kell követnünk a betegség tovaterjesztésé- nek lehető meggátlá- sára. Ilyenkor ajánlatos figyelemmel végighallgatni a rádió idő j ár ás j elentéseit, hogy megfelelő módon öltözködjünk és száraz, meleg öltözék segítségével fokozhassuk ellenállóképességünket. Ehhez járul a helyes táplálkozás és a mérsékletes életmód, a túlzott alkoholfogyasztás mellőzése. Egyébként is, de a megbetegedések idején fokozottabban használjuk saját törülközőt, saját evőeszközöket, tányért, poharat, csészét. Helyes a baráti kézfogások mellőzése, hozzátartozóinkat ne csókolgassuk. Egyenesen bűn a kisgyermekek, főleg pedig a csecsemők csókolgatása, akik igen nagymértékben hajlamosak a megbetegedésre. Lehetőleg kerüljünk el minden olyan helyet, ahol túlzsúfoltság uralkodik. Nagyon ajánlatos a csipkebogyótea használata, mert ez sok C-vita- mint tartalmaz, s a tapasztalatok szerint a kvarcfény besugá- roztatás is. Kerüljünk minden babonát és javasasz- szonyi tanácsadást. Megbetegedés esetén bizalommal fordulunk orvosainkhoz, akik minden esetben tőlük telhetőleg mindent elkövetnek a legkorszerűbb gyógyszerek segítségével is a beteg mielőbbi felgyógyulása érdekében. Ne tévesszük szem elől, hogy a betegség tömeges fellépését csak úgy tudjuk leküzdeni, ha a személyes védekezés mellett tekintettel vagyunk embertársaink megvédésére is, ha betartjuk orvosaink célszerű előírásait, tanácsait, s ha idegeskedés nélkül, ágyban fekve, türelemmel bevárjuk az orvos megérkezését, akinek amúgy is rengeteg a munkája, s ez még fokozódik akkor, ha a betegség nagyobb számban lép fel. Az orvos munkáját könnyítjük meg azzal, hogy iratainkat, igazolványainkat előkészítjük, valamint evőkanalat a torok megvizsgálásához, kellő világításról gondoskodunk, főleg a besötétedéskor történő orvosi látogatás esetére. Ugyancsak legyen szappan, tiszta törülköző előkészítve az orvos kézmosásához. Ez is lemérsékeli a betegségnek az orvos által való terjesztését. Dr. Szálkái Géza A KOMMUNIZMUST ÉPÍTŐ NAGY NÉP NYELVÉVEL ISMERKEDÜNK... DOLGOZÓINK egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az orosz nyelv elsajátítása iránt. Megyénk területén igen sok helyen indultak orosz nyelvtanfolyamok. A balassagyarmati járásban például nyolc ilyen tanfolyam van. A tanfolyamokon szorgalmas tanulás folyik. A járási MSZT szervezési munkáját jól végezte el és most ellenőrzésekkel segíti az oktatás menetét. Kisebb hibák akadnak ugyan, azonban az ellenőrzések, valamint az orosz nyelvszakos pedagógus elvtársak odaadó és lelkes munkájuk eredményeképpen azonnal felszámolásra kerülnek. Drégelypalánkon Csizmadia János MSZT-titkár és az orosz nyelvszakos pedagógus Mencs- kó László elvtársak jó felvilágosító munkája eredményeképpen 12 dolgozó vesz részt a tanfolyamokon. Ugyanígy jó munkát végzett az oktatás terén Hugyag községban Sándor János elvtárs, az MSZT titkára is. Itten adódtak kisebb-na- gyobb nehézségek, mint például az orosz nyelvszakos pedagógust, Valkán elvtársat 5 hónapos pártiskolára küldték. Hogy a tanfolyam hallgatói tovább fejlődhessenek, félbe ne szakadjon a tanulásuk, Ludány- halásziból hoztak orosz nyelvszakos pedagógust. Jól folynak a tanfolyamok Balassagyarmaton is. A kórházi alapszervezetnél 17 hallgatóval, a Szabó KTSZ-nél 12 hallgatóval folyik az orosz nyelv megismertetése. DE NEM MINDELHOL mondható el, hogy az orosz nyelvtanfolyamok jól folynak, így például rosszul dolgozik a megyei tanácson az MSZT által beindított tanfolyam. 1953 augusztus második felében a beütemezett terv szerint megkezdték a tanfolyam megszervezését. Nagy Imréné, városi propagandista azzal a kéréssel fordult Váradi János elvtárshoz, hogy adjon segítséget a szervezési munkák elvégzéséhez. Váradi elvtárs válasza az volt, hogy ő a minisztérium alá tartozik és nem fog szervezéssel foglalkozni, holott mint orosz nyelvszakelőadó, elsőrendű kötelessége lett volna támogatni a tanfolyam beindulását. Nagy Imréné ezután a vezetőséggel tárgyalt a szervezési kérdésekben. Kihangsúlyozták, hogy a belépés szigorúan az önkéntesség alapján történik. A szervezési munkák elvégzésével Németh József lett megbízva, akinek Iszkerka Katalin segített munkájában. A szervezési munkák eredményeképpen 28 elvtárs vállalta, hogy résztvesz a tanfolyamon. A tanfolyam vezetésével Márci Lehelné ál- találosiskolai orosz nyelvszakos pedagógust bízták meg. A szervezési munkák alatt tanúsított aktivitás már aláhagyott az első tanfolyamon, amelyen a 28 jelentkező helyett csak 6 hallgató vett részt. Az első tanfolyam szeptember 14- én volt. Ekkor a hallgatók kívánságára szombati napra helyezték át az előadások megtartását. Úgy látszik ez az időpont sem felelt meg, mert a hallgatók létszáma állandóan csökkent. Október 17-én már csak 4 fő, decemberben pedig már csak 3 fő jelent meg a tanfolyamon. Egyedül Aniják Gabriella volt az, aki rendszeresen eljárt az oktatásra. SEM A MEGYEI TANÁCS vezetősége, sem a pártszervezet nem adott segítséget a tanfolyam sikeres munkájához, de maga az MSZT vezetősége sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a beindult tanfolyam sikeresen érjen véget. Magának az MSZT vezetőinek hiányzott a személyes példamutatása is, s részben ezért történt meg, hogy a tanfolyam nem nagy eredményeket tud felmutatni. Balassagyarmaton a Szabó KTSZ-ben Kovács elvtárs tizenkét dolgozóval ismerteti meg az orosz nyelvet. A hallgatók nagy érdeklődést tanúsítanak a tanfolyam iránt. A kollektív vezetés megvalósításának tapasztalatai a pásztói járás pártszervezeteiben A megyei pártbizottság a na pókban megtárgyalta, hogyan érvényesül a kollektív vezetés a pásztói Járásban a Központi Vezetőség 1953 Június 27—28-i határozata óta. Az alábbi cikk az ülés elé terjesztett beszámoló, valamint a vita alapján készült. A Központi Vezetőség júniusi ülése fordulópontot jelentett i pártbizottság és az alapszervezetek munkájában, munkamódszerében. A határozat meg- ielenése előtt a kollektív veze- :ést egy-két funkcionárius személyi vezetése helyettesítette, lem támaszkodtak a választott izervek, a párttagság, a dolgo- tó nép véleményére. Mindez íozzájárult a pártbizottság, az alapszervezetek munkájának gyengüléséhez, sablonosságához, a tömegekkel való kapcsolat lazulásához. A Központi Vezetőség határozata óta több mint fél év telt el, amely idő alatt a munkamódszer megjavítása terén a pártbizottság és az alapszervezetek jelentősen előrehaladtak, sok értékes tapasztalatra tettek szert. A vezetés színvonalának emelése kihat a pártmunka minden területére. A Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i határozata óta a pártbizottságok — köztük a pásztói is — tervszerűen harcolnak azért, hogy a pártmunka vezetésében meglévő fogyatékosságokat felszámolják. A pásztói járási pártbizottság sokat tett azért, hogy a kollektív vezetés elvének lényegét megértse és megértesse. A járási pártbizottság irányító, vezető munkájának megjavításában a fő súlyt a választmányi ülések napirendi pontjának megválasztására és az ülések előkészítésére helyezte. A párt- bizottság harcolt azért, hogy a választmány tagjai egyre inkább megismerjék és gazdáivá váljanak a járás politikai munkájának. A választmány egyes tagjai az utóbbi időben már felkeresik a pártbizottságot, érdeklődnek a választmány határozatainak végrehajtása felől, és bírálják a pártbizottságot az e téren fennálló hiányosságokért. A párt- bizottság egyre jobban fellép az ellen, hogy fontos kérdésekben pártszerűtlenül, egy-két ember döntsön. Mindezek, valamint a bírálat és önbírálat fejlődése kihatott a jó, konkrét határozatok meghozatalára, és azok időbeni, megfelelő végrehajtására. A járási pártbizottság munkamódszerében beállott változás érezteti hatását az alapszervezetek munkájában is. Mindenekelőtt a taggyűlések és vezetőségi ülések színvonala emelkedett komoly mértékben. Többek között gyakrabban hívnak össze vezetőségi üléseket egy-egy fontosabb helyi probléma megtárgyalására. Szirá- kon, Béren, a pásztói Szabadság és a vanyarci Béke tsz-ek- ben rendszeresen beszámoltatják a pártvezetőség egy-egy tagját a reájuk bízott feladatok végrehajtásáról. Nem ritka az sem, amikor pártcsoportbizal- miakat számoltatnak be. Egyes alapszervezeteknél rendszeresen gyűjtik a taggyűlési beszámolóhoz az anyagot, és a beszámolót a vezetőség kollektíván készíti el. A palotási Május 1 tsz-ben és a sziráki párt- szervezetben a taggyűlés elé kerülő beszámolót a vezetőség alajposan megvitatja, értékes hozzászólásokkal bővítik. Az ilyen helyeken a taggyűlések színvonala a járási átlag fölé emelkedik. Az alapszervezeti titkárok egyre jobban értik: a kollektív vezetés ereje abban van, hogy az irányításban érvényesüljön a párttagok többségének akarata, tapasztalata, tudása. Ennek következtében egyre egészségesebben fejlődik az alapszervezetekben a bírálat és önbírálat. Vanyarcon például megbírálták az alapszervezet titkárát, mert munkájában nem támaszkodott eléggé a tagságra. A bírálat nyomán a titkár változtatott munkamódszerén. Ez a legfőbb oka annak, hogy jelenleg a párttagság 60 százaléka végez aktív pártmunkát, a korábbi 30 százalékkal szemben. Ugyanakkor a járási bizottság is nagy gondot fordít arra, hogy a vezetők reagálja- í nak és intézkedjenek az alul- 'ról jövő bírálatok után. Bár a pártszervezetek kisebb részénél támaszkodnak még a párttagság és pártonkívüliek széles tömegére, mégis kimutatható, hogy az ilyen helyeken a pártmunka egyéb területén is javulás tapasztalható. A hé- nyelpusztai állami gazdaságban hosszú ideig nem volt tagjelöltfelvétel. Amióta a párttagság aktívan részt vesz az alapszervezet munkájában, ezen a téren is megjavult a munka. Az utóbbi három hónapban öten nyújtották be tagjelöltfelvételi kérelmüket. A pártbizottság, de az alapszervezetek is egyre jobban figyelembeveszik a pártonkívüliek véleményét, bírálatát, törekednek is arra, hogy minél többet tartózkodjanak a dolgozók között. A decemberi pártnapok többségét is a járási bizottság tagjai tartották. A párt- bizottsághoz érkezett leveleket most már gyorsabban vizsgálják ki és tesznek konkrét intézkedéseket. Mindezek ellenére a pártbizottság tagjai még mindig keveset tartózkodnak a járás területén. Emiatt a dolgozó tömegek hangjának tanulmányozása még hiányos, nem eléggé ismerik, hogy a dolgozók a párt és a kormány határozatait hogyan fogadják. Rendkívül fontos, hogy a párt- bizottság tagjai rendszeresen résztvegyenek a politikai tömegmunkában, személyesen győződjenek meg a hozott határozatok helyességéről és a dolgozók véleménye alapján további munkájukhoz megfelelő következtetéseket vonjanak le. Növeljük a választott szervek, taggyűlések, vezetőségi ülések szerepét. Egyedül csak a kollektív vezetés megvalósítása biztosítja a pártbizottságok, alapszervezetek számára, hogy a párttagság a széles pártonkívüli tömegek gazdag tapasztalatát, javaslatát azzá a bölcs, a dolgozó nép többségének akaratán nyugvó vezetéssé formálják, amely pártunk munkájában nélkülözhetetlen. Ebben a tekintetben fontos szerepük van a választott szervek, valamint pártunk alappillérei, a taggyűlések munkájának, üléseinek. A pásztói járásban is még vannak zavarok a választmány — és főleg a választmány tagjai — szerepének, jelentőségének megértése területén. Még nem eléggé világos, hogy a választott szervek minden tagja egyenjogú és hogy ezeknek a tagoknak az aktivitása olyan mértékben növekszik, amilyen mértékben tanulmányozzák és megismerik a marxista-leninista elméletet, pártunk és kormányunk határozatait, politikáját. Éppen ezért fontos, hogy a pártbizottság rendszeresen tájékoztassa a pártválasztmány tagjait a tett intézkedésekről, Jelenleg például arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosít a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat végrehajtása érdekében. A tájékoztató levélben már arra is meg lehet kérni a pártválasztmány tagját, hogy írja meg saját javaslatait is a pártbizottságnak. Természetesen csökkenti a választott szervek aktivitását, ha szerepük meg nem értéséből kifolyólag mellőzik őket. így tett a pásztói járási bizottság is, amikor vezétő funkcióba a választmány tudta, akarata nélkül állított be elvtársat. A járási bizottság ülései is alatta maradnak még a választmányi ülések színvonalának. Ennek egyik oka, hogy a pártbizottság tagjai csak az ülés előtt értesülnek a napirendi pontokról, nincs idejük azt tanulmányozni. Most határozatot hozott a pártbizottság, hogy a jövőben két nappal az ülés előtt adják ki a napirendi pontok beszámolóit. Az eddigi helytelen gyakorlat is hozzájárult. ahhoz az állapothoz, amelv a pártbizottság egy-egy — főleg nem függetlenített — tagjainál a járás életében való tájékozottság területén fennáll. Az ilyen elvtársak nem vesznek részt a pártbizottság ülésének munkájában, ritkán szólnak hozzá és nem éreznek teljes felelősséget a hozott határozatok végrehajtásáért. Ugyanakkor nem egy esetben a titkári összefoglaló is figyelmen kívül hagyta a felszólalók ér- tékes indítványait. Ezek a hiányosságok az alapszervezeteknél még élesebb formában mutatkoznak. Az alapszervezetek többségében ritkán, rendszertelenül tartják meg a vezetőségi üléseket, nem látják fontosságát, hogy azt minden két hétben összehívják. Sok esetben előfordul, hogy a megtartott vezetőségi ülések nem töltik be hivatásukat, nem a legfontosabb problémákat tárgyalják meg, vagy éppen nem hajtják végre saját határozatukat. A pásztói második körzeti alapszervezet vezetőségi ülésén például a titkár beszámolója annyiból állott, hogy bejelentette: az oktatási munkáról lesz szó. A kollektív vezetés megköveteli, hogy a vezetőség minden tagja aktivan dolgozzon. Azonban több esetben tapasztalható, hogy minden munkát az alapszervezet titkára akar végezni, a taggyűlésre készülő beszámolót is a vezetőség véleménye, javaslata nélkül készíti el. Mindez abból is következik, hogy az alapszervezetek egy részében nem értik: a taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve, amelynek határozatát minden kommunistának kötelessége végrehajtani. Ezért fordulhat elő Héhalmon, Ecsegen és még több más helyen, hogy a párttitkárok a taggyűlés előtt egy-két órával készülnek fel, beszámolójuk 5—6 percig tart. Még nagyobb hiányosság azonban az, hogy az alapszervezet titkárai összefoglalóikat előre elkészítik és a taggyűlés által felvetett problémákat teljesen figyelmen kívül hagyják. Az alapszervezeti vezetőségek és a taggyűlések munkájának megjavításához szükséges, hogy a pártbizottság is megjavítsa irányító munkáját az alapszervezetek felé. Céltudatosan keressék fel az egyes alapszer- vezeteket, ha szükséges, két- három napot is töltsenek el egy-egy helyen. A járási bizottság egy-egy reszortfelelőse pedig ne mindennel az alapszervezeti titkárhoz menjen, hanem foglalkozzanak többet a vezetőség többi tagjaival is. Ezen a téren haladt még legkevesebbet előre a járási bizottság és itt valóságos front- áttörést kell elérniök, ha azt akarják, hogy a kollektív vezetés előnyei a maguk teljességében bontakozzanak ki az alapszervezetekben is. Törekedjenek arra, hogy a taggyűlések tartalmi és szervezeti előkészítésébe a vezetőség valamennyi tagját bevonják, hogy a vezetőség javaslatokat terjesszen a taggyűlés elé. Az alapszervezeti vezetőségek önállóságának megsértése nélküt tanítsák meg őket arra, hogy a taggyűlések napirendi pontjául mindig olyan kérdést válasszanak, amely a párt- és kormányhatározatok végrehajtásával egybeesik, s amelyek az alapszervezet tagságát a legközvetlenebbül érdekli. A kollektív vezetés megvalósítása állandó feladatunk. Pártbizottságaink, alapszervezeteink számára nélkülözhetetlen, hogy párttagságunk egyre nagyobb része vegye ki aktívan a részét a pártmunkából. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a kollektív vezetés elvei a gyakorlatban egyre jobban és jobban érvényesülnek. Ezen a téren még az a .eladat, hogy az alapszervezetek főleg a párttagság felé tudatosítsák a kollektív vezetés elvének lényegét. A népnevelők, a párt- csoportbizalmiak mondják el: a kollektív vezetés annyit jelent, mint támaszkodni az egész párttagság, a dolgozO nép tapasztalataira, tudására, alkotó kezdeményezesere. A kollektív vezetés elvének gyakorlati megvalósítása nem kampányfeladat. A kollektivitás a pártvezetés legfőbb elve, nélkülözhetetlen módszere. A Központi Vezetőség júniusi ülése előtti időhöz viszonyítva javulás van ezen a téren. Azonban a szeptemberi, októberi állapotokhoz képest már visszaesés tapasztalható. Párttagságunk, dolgozó népünk pedig joggal elvárja, hogy ezen a téren is — mint mindenütt — célkitűzéseinket maradéktalanul végrehajtsuk.
