Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-05 / 97. szám
4 SZABAD MÖGK'4d 1933 december 5. Emeljük a kolhozvezetés színvonalát A KOLHOZVEZETÖSÉG a kolhoz harci vezérkara, » kolhoz állandó végrehajtó szerve. Tagjai a kolhozpa- rasztok küldöttei, a vezetőségi tagoknak tehát arra kell töre- kedniők, hogy bebizonyítsák: méltók a bizalomra. A legutóbbi vezetőségválasztó- beszámoló kolhozgyűlések óta eok kolhozban jelentékenyen javult ai vezetőség munkája. A Turkmen SZSZK csardzsouszk: kerületének Kírov-kol hozóban például az új vezetőség rövid idő alatt jelentékeny eredményeket ért el. A vezetőség tagjai felosztották egymás között a feladatokat: minden munkaterületért egy-egy vezetőségi tag felel. A kolhozban emelkedett a földművelés színvonala, megnöveike- dett a gyapot, a zöldségfélék, a. szőlő, a gyümölcsösök vetés- területe, gyarapodott az állatállomány. A feolhozvezetőség segítségével a ‘kolfaoziparaszíoik növelik a háztáji gazdaságok állatállományát. A Kiróv-kolfooz vezetősége jól átgondolt tervek szerint dolgozik. A liosszabb időre szóló terveket egy-két hónapos ütemtervekre bontják f-e! és ellenőrzik a határozatok végrehajtását. Ovezov elvtárs koihozelnök a vezetőségi üléseken beszámol a vezetőség tagjai és a kolhoz- aktíva előtt ai közgyűlési határozatok végrehajtásáról. A vezetőség fontos feladatának tartja, hogy szilárdítsa a munkafegyelmet, harcoljon a takarékosságért és fokozottan foglalkozzék az eddig elhanyagolt munkaterületekkel. A kolhozok további szervezeti és gazdasági megszilárdítása érdekében emelni kell a kolhoz- vezetés színvonalát. A sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hegy a vezetőség akkor végez színvonalas munkát, ha tapasztalt Vezető áll az élen. A kolhoz- elnök munkamódszerétől, politikai látókörétől, szervezési ta- p asztalai a i t ói n a gy m ér: ékben függ a kolhozok fejlődése. Bürokratikus, adminisztratív módszerekkel, parancsolgatással, a kot hoz p a r as z tok 1 etor kol á s á v a 1 nem lehet eredményeket elérni. Jó eredmények csak akkor születnek, ha a vezetőség ismer minden kői hoz par asz tol, kikéri az emberek tanácsát, az aktívára, az a tápszer vezet re támaszkodik. fejleszti a bírálatot és önbír ái a tot. A kolhozvezetöség tagjai szélesítsék politikai ismereteiket, tanulmányozzák behatóan V. I. Lenin és J. V. Sztálin munkáit, olvassanak rendszeresen mező- gazdasági irodalmat, ismerjék jól apart és kormány útmutatásait, a (mezőgazdasági szövetkezetek alapszabályzatát. A koí'hozveze- íés színvonalának emelése ezt jelenti, hogy a vezetőség alaposan tanulmányozza a kolhoz- gazdaságot, helyesen válogatja ki az embereket, ellenőrzi a terhek és határozatok teljesítését, fejleszti a bírálatot és önbírá- iatot. Megengedhetetlen, hogv a kolhozp ara sztok közgyűlés ének valamely határozatát ne teljesítsék. HOL a kolhozvezetöség tagjai rendszeresen tanulnak és politikai ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazzák, ahol a vezetőség kitartóan harcol a nehézségek leküzdéséért, az állami érdekek érvényesítéséért, ott mindjobban megerősödik a kolhozok közös gazdasága és fejlődik a kolhozgazdaság minden ága. A1 Az ENSZ-közgyülés ülése Az ENSZ közgyűlésének december 1-i teljes ülésén folytatták az amerikai küldöttség álta' felvetett kérdés vitáját. Eszerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonái és a kínai népi önkéntesek állítólag „ke gyetlenkedtek” az „Egyesüli Nemzetek Szervezete fegyveres erőinek” katonái- • közül ejtett hadifoglyokkal. Visinszfcij elvtárs, a Szovjetunió képviselője felszólalásában kimutatta, hogy az észaíkkoréai fegyveres erők és a kínai népi önkéntesek rovására írt úgynevezett „kegyetlenkedések” egész története példátlanul cinikus és álnok propaganda-manőver. E rágalmazás cél ja az, hogy elleplezzék a szörnyű gaztetteket, amelyeket az amerikai beavatkozók követtek el Koreában az emberiség allen. Visinszkij elvtárs emlékeztette a közgyűlést arra a ténvre, hogy az amerikai beavatkozók az 1907. évi hágai konvenció megsértésével haramiamódon irtották Korea békés polgári lakosságát. A világ népei — folytatta Visinszkij elvtárs — világosan látják, kik követték el valójában a bestialitá- sokat, és kik azok, akik most az északkoreai fegyveres érőkkel és a kínai népi önkéntesekkel szemben felhozott rágalmakkal próbálják ezt leplezni. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határozata a koreai-kínai egyezményről A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa határozatot hozott, amelyben helyesli és üdvözli a Pekin eben folytatott tárgyalások eredményeit. A továbbiakban mély háláját fejezi ki a kínai népnek azért a segítségért, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya Korea népgazdaságának helyreállítása terén nyújt. A Koreai Népi Demokratikus Köz táisaság minisztertanácsa ® két ország között létrejött kulturális együttműködési egyezményt jóváhagyás céljából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése elé terjeszti. Miért nyomorognak a francia parasztok? Az utóbbi hónapokban többször is beszámolt a francia sajtó arról, hogy a falvakban meglehetősen nagy a nyugtalanság. Szeptembertől kezdve számos megyéből jelentettek zavargásokat, különösen a déli és a nyugati megyékből. A zavargások közvetlen oka az, hogy a spekulánsok és a terményfelvásárló kereskedelmi monopóliumok jelentősen leszorították a terményárakat. A parasztok tiltakozásuk jeléül barriká- dokkal torlaszolták el az utakat és visszatartották a piacról áruikat. A francia parasztság elkeseredése nőttön-nőtt, amin nem is lehet csodálkozni. Hivatalos adatok szerint 1896—1946, tehát több mint 50 esztendő alatt Franciaországban 3 millió 611 ezer 438 parasztgazdaság ment tönkre. Az' egy Hektáron aluli területtel rendelkező gazdaságok szórta 78 százalékkal, az 1—5 hektárig terjedő gazdaságok száma 46, az 5—10 hektárig terjedő gazdaságok száma pedig 29 százalékkal csökkent. Alig fejeződött be a második világháború, Franciaország gyarmati háborút kezdett Indokínában s azzal ismét súlyosbodtak az adóterhek. Öt év cdatt — 1947-től 1952-ig — a nagybirtokosok további 800.000 hektár földet kaparintottak meg a kisparasztoktól. Franciaországban jelenleg minden 100 gazdaság birtokosa közül tíznek annyi földje van, mint a többi ki- lencvennek összesen. Ezidőszerit kétmillió parasztgazdaság — a falusi parasztgazdaságok fele — áll a tönk szélén. Franciaországban a földadó és a jövedelmi adó a mezőgazdaságban 1945-től 1950-ig több mint hatszorosára emelkedett; súlyos terhet jelentenek a közvetett adók is, amelyek például traktorvásárlásnál az eladási ár 29 százalékát, műtrágyavásárlásnál 22 százalékot (a háború előtti 1,09 százalékkal szemben) jelentenek. Amíg a parasztságot egyre nagyobb nyomorba dönti a kormány politikája, addig korlátlan lehetőségekét biztosít a nagyvállalatok garázdálkodásának. Az „Olida" francia tröszt 1947-től 1951-ig például megkétszerezte profitját, a „Nicolas" bortröszt pedig 1951-ben 85 millió frank tiszta nyereségre tett szert, annak ellenére, hogy abban az évben nagy válság uralkodott a francia bor- piacon . A dolgozóktól beszedett adókat a háborús kiadások fedezésére fordítják. A háborús kiadások soha nem tapasztalt méreteket öltött Franciaországban: háborús célokra fordítják az állami költségvetés 40 százalékát míg a mezőgazdaságra csupán a költségvetési összeg 1,5 százalékát irányozták elő. A francia kormány, amely elfogadta a hírhedt ,Marschall"segélyt és csatlakozott az agresszív Eszakatlanti Tömbhöz, nem számol n parasztság érdekeivel, s az ország mezőgazdaságát a külföldi, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok érdekeitől teszi függővé. A „dánizált“ lett mezőgazdaság a diadalmas kolhozrendszer útján A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság 1940 július 21-én alakult és 1940 augusztus 5-én csatlakozott a Szovjet Szocialista Köz tán'sas ágaik Szövetségéhez. A szovjet hatalom létrejötte után a fiatat köztársaság a politikai, gazdasági és kulturális fejlődés -útjára lépett. 1940-ben a földtörvény alapján több mint 70.000 volt béres és kevés földdel rendelkező paraszt 600.000 hektár földet kapott használatra. A párt és a kormány örökre megszabadította a fiatat köztársaság parasztságát 300 millió lafcnyi banktartozástól, ötven Mf-P- és traktor.állomást, továbbá 518 gép- és lókölcsönző állomást létesítettek, amelyek segítették a földművesek munkáját. A német fasiszták félbeszakították a köztársság gazdasági és kulturális fejlődését és 20 milliárd rubelre menő kárt okoztak ai lett népnek. _ A _ fasiszták kiűzése után megkezdődött az újjáépítés. 1945-ben alapjában véve befejező- dött a, földreform Azóta évről évre növekszik a vetesterület, a terméshozam. A lett parasztság hamar felismerte: a jóiét felé egyetlen üt a kolhozofc útja' vezet. A parasztság 98 százaléka tömörült kolhozokba. Lettországban a,Eg volt falu a múltban, annál több volt a tanya, a major. Lettország fasiszta diktá-ora', Ulmanisz és klikkje német és angol gazdái parancsára „dánizális” a mezőgazdaságot. A tanyásrendszer jó volt a „szürke bárok -n.ak a kulakoknak, ugyanakkor a nyomorba döntötte a szegénypanasztoflc tízezreit’ A tanyarendszert most fokozatosam felszámolják’ és egymás után létesülnek az új települések, a lett kolhoz-falvak. Több mint 100 gépállomás nyújt segítséget a kolhozoknak. SZSZK parasztsága — akárcsak a testveri köztársaságok parasztsága és az egész szovjet nép — a. szocialista Alkotmány szellemében építi jövőjét. A lett parasztok is részesei azoknak a- nagy előnyöknek amelyeket az új adózási rendszer biztosít a mezőgazdaságok dolgozó inak. Amíg a kapitalista országokban egvre nyomasztóbbak a parasztság adóterhei, addig ai Szovjetunióban idén 43. százalékkal, a jövő évben pedig több mint 60 százalékkal csők- kentiik ,a mezőgazdasági adók összegét. Az álla* mi költségvetés honvédelmi kiadásokra a költségvetés valamennyi kiadásának 20,8 százalékát irányo-zta elő, az 1952. évi 23,6 százalékkal szemben. A kolhozok és kolhozpara-sztok jövedelmei már az idén több mint 13 milliárd rubellel — a teljes évre számítva több mint 20 milliárd rubellel— növekednek. A lett dolgozó parasztságba is bátorságot és önbizalmat öntenek az elért sikerek, a soknemzetiségű szovjet nép gránitszilárd egysége és nagyszerű összeforrottsága- a szeretett kommunista' párt és szovjet kormány körül. Szovjet-indiai kereskedelmi egyezményt írtak alá Delhiben a barátság és ai kölcsönös egyetértés 'légkörében sikeresen befejeződtek a szovjet- indiai kereskedelmi tárgyalások. December 2-án írták alá a Szovjetunió és India között öi évre megkötött kereskedelmi egyezményt. Ez az első kereskedelmi egyezmény a két or szag között. Az egyezmény értelmében India jutakészítmé- nyeket, tea , kávé-, dohány-, selfakszállítmányt, fűszereket eyapjút, állati bőröket, növényi és illóolajokat, stb. szállít a Szovjetuniónak. A Szovjetunióból Indiába irányuló exportcikkek jegyzékén gabona neműek kőolaj és kőolajtermékek. faanyagok, papír-, vas- és acél készítmények, továbbá különböző ipari berendezések, bánya gépek, ekszkavátorok, villamos- berendezések. traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek szerepelnek. A kereskedelmi egyezmény aláírásával egyidejűleg a szerződő felek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió kereskedelmi képviseletet létesít Indiában. A további megállapodás szerint a Szovjetunió technikai segítségei nyújt a szovjet berendezések Indiába történő - szállításával kapcsolatban. Ifjúsági híreink A Jcszida-kormány letartóztatta azokat a japán küldötteket, akik resztvettek a IV. Világifjúsági Találkozón. A Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség felhívást intézett országa ifjúságához, hogy harcoljon a jelenlegi kormány lemondásáért, amely a parlament három legnagyobb csoportjára (Agrárpárt, Finn Nép Demokratikus Szövetsége, Szociáldemokrata Párt) támaszkodik. A jelenlegi kormányt a parlamentáris út megkerülésével alakították meg — szögezi le a felhívás. A nép részvétele nélkül megalakult kormány nem érdemli meg a nép támogatását. Olyun kormányt keli alakítani, amely védi a nép és az ifjúság érdekeit. A norvég diákszervezetek megvitatják azt a kérdést, hogy a norvég diákok milyen viszonyban álljanak a’ Nemzetközi Diákszövetséggel. Az orvostudományi, filológiai, jogtudományi, teológiai, politikai gazdaság- tani és természettudományi tanszékek diákjai amellett foglaltak állást, hogy a Nemzetközi Diák- szövetséggel ismét fel kelt venni az 1950-ben megszakadt kapcsolatokat. A trondbeimi műszaki főiskola, valamint a bergeni kereskedelmi főiskola és az egyetem. továbbá az aasi mezőgazdasági intézet diákjai hasonló álláspontot foglalnak el. Jngyin elvtársat nevezték ki a Szovjetunió kínai nagykövetévé A Szovjetunió. Legfelső Tanácsának Elnöksége Pavel Fjo- dorovics Júgy int kinevezte a Szovjetunió kínai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Vasziüj Vasziljevics Kuznyecovot, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesét felmentette a, Szovjetunió kínai rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tisztsége aló!. Néhány sorban ■■ ■ Friedrich Paulus, volt tábornagy, a Sztálingrádnál fegyver- letételre kényszerített 6. német hadsereg egykori parancsnoka belépett a Német-Szovjet Baráti Társaság tagjai 6orába. Paulus nemrég tért vissza a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságban telepedett ie. . Az iráni Zahedi-kormány elhatározta, hogy ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Angliával. A francia kormány Ho Si Minh nyilatkozatáról A francia minisztertanács szerdán este Vincent Aurioi el nökletével ülést tartott. A minisztertanács ülése után hivatalos közleményt adtak ki az indokínai kérdésről. A közlemény Ho Si Mink nyilatkozatára útiad va azt kívánja, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya „hivatalos úton ismertesse véleményét”. A „l’Huma- nité” ezzel kapcsolatban megállapítja: A francia kormány válasza annyit jelent, hogv a kormány Ho Si Minh nyilatkozatáról nem akar tudomást venni. IGAZI GAZDÁK Szamoíetov gyár'gazgató és Nyemcev téglaégetőmester hazafelé tartott az értekezletről. — Hallottad, mi; mondanak a kőművesek? — kérdezte Szamo- leícv. — Úgy keli nekik a tégla, mint egy falat kenyér. Nálunk meg nincs olyan égetés, hogy ne kerülne seleji. — Éppen ezen töröm én is a fejemet, Borisz Titevics — válaszolta elgondolkozva Nyemcev, — Azt hiszem, ezeket a bakokat, meg rostélyokat alighanem dísznek rakjuk a kemencébe. Többször megtörtént, hogy a leányok, kütönösen az újak. tévedésből rostélyok nélkül égették a téglát. S mi történi? Ahol nem volt rostély, ott égett ki a legjobban a tégla. Elgondolkoztam: nem fölöslegesek vájjon ezek a bakok és rostélyok? Szamoletov felfigyelt. — Hm ...A rostélyos téglaégetést nem most . találták ki. Mindenütt ezt alkalmazzák. Talán mégis máshol van a hiba. — Nem hinném. Engedd meg, hogy egyszer rostély nélkül égessünk. Próbáljuk ki... Szamoletov elgondolkozott -a légii aégret omes- e r i av as:; atáíi. Mégis ki kellene próbálni ezt a módszert. Talán sikerülne. Hiszen a nyerstéglapréselő bírná * gyorsabb iramot. Filanon IvaIrta: V. Tyendrjakov novics Krizsanovszhij, a íéglat- prés 'kezelője már rég bebizonyította, hogy gépe az előírt napi 40 ezer téglán felül további 10 ezer, sőt talán még több nyerstéglát is bir préselni. Másnap odament Nyemcev- hez: — Próbáld ki hát a rostély- nélküli módszeredet. Majd meglátjuk, mi lesz belőle... Elérkezett a nap, amikor a kemencékből kirakták az úi módszer szerint égetett téglákat, amelyek ércesen csengtek, s olyan piros színük lett. mint az izzó láng. — Nagyszerű!... — szólt Szamoletov, amikor meglátta a téglákat. — Azt hiszem, leszámoltunk a seíejttel. És mennyi hely felszabadul a kemencékben, ha kidobjuk a bakoka., meg a rostélyokat. Most már csak az van hátra, hogy a szárítók munkáját is meggyorsítsuk valahogyan. Szamoletov, Vera Kisz! Icina téglaszárítóhoz, meg a főmérnökhöz fordult, b gy megbeszélje velük ezt a kérdést. Másnap a munkások már hozzá is láttok a szárííókamrák megjavításához. Felszereltek két új ventilátort is. amelyek forró levegőt fújnak a szárítókaimráfeba. Ezenkívül az égetők .encékbő! odavezették a téglaégetés után maradt forró gázokat, hogy ez se vesszen kárba. A szárítókamrák ajiajait is megjavították. — No, Vera, gyorsabban megy már a munka? — kérdezte néhány nap múlva Szamoletov. — Gyorsabban, Borisz Tkavics. sakkal gyorsabban — válaszolta Vera. *Ui n versteg! a rakom án v érkezett a szárítóikamrába. A téglákból csak úgy áradt a hideg, a nedvesség. Vera óvatosan működésbe hozta a forró levegőt fúvó ventillátorokat. Hirtelen nem merte magasra emelni a szárítc&amra hőmérsékletét, mert a h'deg téglák megrepedhettek volna ai nagv hőségtől. Olykor egész napba beletelik, míg a téglák felmelegszenek. És csak ezután lehet arra pondo'ni, hogv a hőmérsékletet az előírt fokra emelje. Vera elgondolkozott: mi lenne. ha. meleg nyerstéglát hoznának a szárítok amrába? Igen ám, de hogyan? A leány egyszer felment a legfelső emeletre, oda, ahol az anyagkeverőgép dolgozott, a prés fölött. Hirtelen átvillaní agyán a gondolat: mi lenne, a nem hideg, hanem forró vizet adnának az anyaghoz? ... P >■ anyag felmelegedne, s a préselőgépbő! melegen kerülnének a tégiák a szárííókamrá'ba. Vera az igazgatóhoz futott: — Borisz Titovics, javaslatom vtm... Az a’Hiagkeverőbe forró vizet kell adni.., Borisz Titovics meghallgatta a leányt, megkérte, hogv várjon egv keveset, majd a főmérnökkel tért vissza. A főmérnök nyomban számolni kezdett és kijelentette: — Nem forró víz, hanem gőz kell az anyagkeverőbe... Atalaikíto'tták az anyagfeeverőt. A nyerstégla most már úgy került a szárítókamrához, hogy' szinte égette a kezet. ... Az egyik lap szerkesztőségéből fotótudósilö érkezett a gyárba. Borisz Titovics néhány nao múlva titokzatosan intett Verának: — Gyere csak... Borisz Titovics eléje terítette az újságol. — Tessék, gyönyörködi benne... A lapban ott volt a leány arcképe, néhány sor szöveggel. A tudósítás arról szólt, hogy Kisz- licina elvtársrő 84 óráról 34-rc csökkentette a téglák szárítási idejét, s hogv ezt a gvorsmód- (. .erű szárítást most alkalmazták először. * ' Egy napon Borisz Titovics Számol etovoí a tröszt igazgatóságára hivatták. Az igaz ratósá- gór óvatosan kezdték a beszélgetési: — Az idén nagyon jól dolgoztatok. A tervben előírt 17 millió helyed csaknem 20 miliő téglát gyártottatok... — Százezer híján 24 milliói — javította ki Szamoletov. — Nos, most még jobban fokozni kell a termelést. Borisz Titovics elmosolyodott: —- Miről van szó ... Mondjátok meg nyíltan. — 26 millió téglára van szükség. —- Megtesz! Az igazgató dolgozószobájában a munkások egymásnak ed-_ iák a kid:nőset. Filimon Ivano vlcs Krizsanovszkij a préselő- géprői beszélt: „Műszaikonként 42 ezer nyerstéglát adunk ..." Nyemcev 'kijelentette, hogy a kemencék felől nyugodtak^ lehetnek. Vera, aki köziben már megszokta, hogv a lapok „A gyors- módszerű téglaszárítás híres mesterének” nevezzék, így nyilatkozott: — Harminc óra a'.att elvégezzük a szárítást. — Nos, ha így van. akkor december közepére teljesítjük a tervet. — Még előbb, Borisz Titovics. Szamoletov ravasz pillantást vetett Verára: majd meglátjuk. És jöttek a többi' munkások is. Szar. cletov elbeszélgetett velük és ezt gondolta magában: jó segítőtársaim vannak nekem, igazi gazdáik a gyárban. Szamoletov este sokáig sétált a városban. Az építkezéseket nézegette. Borisz Titovics az i>en sétákat úgv nevezte, hogy „elmegyek, körülnézek a nagy gazdaságban“. Két gazdasága volt: az egyik a kicsi — a Kar menszki-sugárúton i>évö téglagyár, a másik, a nagy — az épülő város, a terület, az ország ... Megállt az egyik építkezésnél. Épipen akkor fordult be egv tehergépkocsi. Húsz év körül: legény ült a kormánynál. Fordulás közben a kocsi oldalával nekiment egv téglái akásnak, A téglák szét gurultak, eltörtek. Borisz Titovics odalépett. — Felét tönkretetted! — mondta szigorúan. — No és? — szólt oda' a sofőr. — A téglákat nem az úristen küld':, hanem az emberek készítik. — Kicsoda maga? — Cukrász vagyok ... Látod, ilyen süteményeket sütök. Borisz Titovics ezzel óvatosan felemelt a földről egv tégla- darabot, amelyen rajta volt gyárának védjegye. — Látod? Mi igyekszünk, örülünk mnden tervenfelüli téglának.- Te pedig ilyen szemetet csinálsz belőlük ... Jegyezd meg fiam, hogy a mi hatalmas gazdaságunkban mindenki kötelei gazdának érezni magát!
