Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-31 / 103. szám

1933 december 31 SZABAD AÖGRAD T A MÁV figyelmébe... Sürgősen oldják meg a dolgozók gyorsa bb hazautazását „Kérem a kerekeket megforgatni !“ A Harmadik Békekölcsön salgótarjáni húzásán lépünk bizakodva Ji. okt az ideológi hogy a sén fe sorban ab tunkban a Központi v . : ^ösée 1953 bér 31-én hozo 1 te ároz^tá­; :s a< kormán? püOgT a maijá­^ 6s ítás *ta> sem, k éi aié. Nincs *lene£\ olyan 9 Központ! SZKP fe.L ka rontana ro grammjának sában ne az élei 2 tapasztálra_ *a'?.^'teremtését és a U'tur.:- zociális igényeinek foké tása Párti kielégítését latna, követeimé nk Központi Vezet őségé - körűimén'.ározata leszögezi: min­ők tatás, a kell követni annak ér­alapos, elij, hogv a dolgozók szá- épíiése a nyolcórai munka után b’.émák r ani tudjuk a pihenéshez összekap szórakozáshoz szükséges tosabl;jadidöt. Ez a lehetőség azon- M in még sok esetben akadálvok- kulCj ütközik, így például a MÁV ^•fiszéről is. £ij0 Sa.gótarijánban naponta több j/sj :áz dolgozó utazik vonaton fokra nkahelvére: báinvákba, az saink 'árugyárba, * Tűzhelygyár­ba, hivatalokba és intézmények-- 1, síbe. A dolgozók beutazása mar­ja: már javuló formát mutat és a -InWunk hasábjain közö't bírá­ja latot meghallgatva a MÁV dol- , gozói minden-, elkövettek an- pajtMik érdekében, hogy miegezün- t, tessék a 322-ec, vonaton a lép- (n csökön, az ütközőkön való uta-- jj zásf és a több személykocsik J*y beállításával zökkenőmentessé 7-f és kényelmessé tették dolgo­zóink munkahelyre történő utai- g< zását. Ezt a javulást örömmel jó üdvözöljük és itt a lap hasáb­ja jain mondunk köszönetét 0 vasút dolgozónak a diákgyer­mekek szülei és az üzemek, hi­vatalok, intézmények doligozói nevében. A dolgozók beutazása pro­blémájának megoldása után a Központi Vezetőség határozata: 1 és a kormány Programm jának értelmében feltétlen fel kell vet­ni a dolgozók hazautazásának gyorsabb megoldását. Mi vo't eddig a helyzet? Azok a dolgozók, akik az esti 18.20-as vonattal indultaik el Salgótar­jánból a főtéri állomásról, közel egv óra hossza alatt tudtak el­érni Salgótarján legközelebbi ál lom ásáshoz, Zagyvara Halvára, bz azért volt és van még most ", mert a távolsági vonatok Somoskőújfaluból indulva közel negyedórát időznek — teher- ■ ruberakás, postai csomagbena- kas miatt — a főtéri állomáson, majd innen továbbmenve a külső pályaudvaron ugyancsak negyedórát ácsorognak azért, mert a távolsági vonatoknak itt mozdonyt kel l cseréin lök. A fe­héráru, a posta-berakások és a mozdonycserék sok esetben több mint fél órát „rabo'nak el” a dolgozók pihenési idejéből és sokszor csak mintegy egyórás késéssel érhetneik haza családi otthonukba. De nemcsak a 311-es számú vonatná! fordul­nak elő ezek az esetek, hanem naponta mind a hat távolsági vonatnál, ami a gyakorlatban több mint háromórás ácsorgasd jelent a nyolcórai munkát ledol­gozó munkásnak, amely feltét­len a pihenés, vagy a szórako­zás rovására történik. Dolgozóink jogos panaszát vetjük fel, amikor kérjük ennek a helyzetnek a megváltoztatását és a legsürgősebb orvoslását. A közlekedés gyorsa bb megjaví­tása érdekében a következő ja­vaslatokat tesszük: a naponta induló hat távolsági vonatot » jövőben ne Somoskőújfalu állo­másról, hanem Salgótarján fő­téri állomásáról indítsák. A bu­dapesti és hatvani szernélyvona- tcikat a külső pályaudvarról — mivel személyvonat beállásakor úgy sincs tehervonia .'betol ás — állítsák a főtéri iparvágányra:, ahol a kirakás és a kiszállás el­végzése után a szerelvényt a mozdony vissza tud;a állítani a több vágánnyá! rendelkező külső pályaudvarra. A távolsági sze­mélyvonatokat indulás előtt pár perccel a. külső pályaudvarról tolassák fel a főtéri iparvágány­ra, ahol a csomag-, személy- poggyász- és postai berakás után 0 szerelvény minden áosor- gás nélkül tovább futhat ren­deltetési állomásáig, s máris megmentettük ' dolgozóinkat a felesleges áosorgásakf.ól. A gyakorlat ugyanaz, mint á 322-es vonatnál, amely csak a salgótarjáni főtéri állomásig megy, s a 8.10 órakor induló vonat szerelvényét pedig útra- készen tolatják fel a külső pá­lyaudvarról. Felvetődik az a kérdés, hogy a távolság? vonatokhoz a So­moskőújfaluból utazók problé­máját hogyan oldják meg. Ja­vaslatunk a következő: minden távolsági vonattól és vonalihoz állítsanak be Salgótarján külső- pályaudvar és Somoskőújfalu között egy „ingajáratot", amely lesz hivatva, hogy a, Budapest felől érkező utasokat a külső- pálvaudvartól Somoskőújfaluba szállítsa, ugyanakkor felveszi a Főtérről utazó dolgozókat is. Helyesebb, ha a. két vonat — az ingajárat és a távolsági sze­relvény — között párperces el­térés jelentkezne. Ezzel, az új­szerű eljárássá; nemcsak a dol­gozók gyorsabb hazautazását tudnák biztosítani, hanem ielen- tős mennyiségű szénmegtiakarí- tást :s érhetnének el. Az inga­járat két kocsiból állna, s így kevesebb gőzt kel! fejleszteni a parton felfelé, tehát kevesebb a szértfogyaszfása és az úgyneve­zett készenléti idő helyett a szeméi vj áratok indítása és érke­zése közben akár a somoekő- újfalusi, akár pedig a salgótar­jáni főtéri állomáson .az inga­járat. mozdonya tehervonati to­latást if végezhet. Ugyanakkor megoldódnál a salgótarjáni vas­utasok, jegykezelők több szabad­idejének a biztosítása: is, mert az eddigi hat-nyolc jegykezelő helyett az ingajárattal csak egy jegykezelő közlekedne, míg a többi szolgálati ideje leteltével az idejét pihenésre fordíthatná. A dolgozóknak ilyen értelmű gyorsabb hazautazását biztosí­tani lehetne, amihez a MÁV ille­tékes vezetőinek a legsürgősebb intézkedése szükséges. Somogyvári Elvtársi segítség a gépállomásoknak z* A Salgótarjáni Acélárugyár ke dolgozó' már korábban elha’á- u rozták, hogy műszaki segítsé­get nyújtanak a- nógrádmegyei gépállomások dolgozó'pák. Az Acélárugyárból két brigád: Fa- n- lusi János és Kuloványl Ferenc JV brigádjának tagjai máris hasz- , nos elvtársi 'segítséget nyúj­tottak a megye gépállomásainak * dolgozói számára. Falusi Jíjws 1 szerelő brigádja az érsekvad- kerti gépál omás dolgozóm se­gítettek. Megjavították az erő­gépet, amelynek összeállítása mellett a hajtókereket is be- épí ‘ették. Ugyancsak az érsek­vadkerti gépállomás dolgozói részére a Salgótarjáni Acé'áru- gyárban legyártottak 26. darab haijtókerékszorító csavart és a legyártás után a gépállomás rendelkezésére bocsátottuk. Ku- lovámyi Ferenc brigádja: a tol­mács! gépállomás dolgozódnak megsegítésére siettek és ott vé­geztek javító és szerelő mun­kálatokat. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói és műszaki vezetői az eddig elért eredményekkel nem elégednek meg. Úgy határoztak, hogy a közeljövőben a javító brigádok mellett a műszaki dol­gozók is a gépállomás jobb munkájának elősegítésére siet­nek. Januártól kezdve a> Salgó­tarjánt Acélárugyár mérnökei, művezetői, technikusa! és tech­noi ógusai is meglátogatják a megye 9 gépállomását, ahol je­lentős részt vállalnak magukra a gépállomás! .erőgépek meg­javításának pontos és gyors el­végzésében. Ezzel biztc»sí!an; akarják, hogy a nógrádmegyei gépállomások dolgozói a terme­lőszövetkezetek munkájának el­végzése mel'ett, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkáját is megkönnyítsék (^jnrirr<fir»nfyy*vyifyy>nooowyfr>QOQOOOOOQOQOOOOOOOQOOOOOQtl)áOQOOOOÚOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI így is lehet? Megvalósítják a tanácsülés határozatát Igen rosszak az utazási körülmények a Salgó­tarján—Karancskeszí között közlekedő autóbusz­járatokon. Több álka'omma! előfordult, hogy a bérletesek, akik hivatalba, vagy más munkahely* re mennének, lemaradnak a buszról, pedig azok­nak érkezési idejük meg van határozva-. Ugyan­akkor olyan személyeket is szállítanak, akik a későbbi kocsival is elutazhatnának Salgótar­jánban Különösen |ó szemléltető példa a december 22-én reggel 7.15 órakor Karancskesizibő! induló Salgótarjánig közlekedő autóbuszon történt ese­mény. Az autóbusz már Karancskesziben megtelt platrai utazó szentélyekkel. BocsárlapujtÖn csak bérleteseket vettek fel, de a bérletesek között egy bátyus asszony is főlszáll*. akinek kezében egy fonott üvegkorsó volt. A busz baloldalának ha­todik sorában lévő fiatal nő rászól az asszonyra: — Mj az, magának ilyen tekintélye van? Erre az utazó — válaszképpen kétszer-há­romszor ráüt a boroskorsójára. A következő állomás Karancsalja- volt. ahol több bérletes várt a buszra, mert a korábban induló buszok nem vették fe] őket. A megállóhoz érve leszól a jegykezelő: — Senkit nem veszünk főt. Amikor ai bérletesek követelték, hogy vigyék be munkahelyükre, a jegykezelő és a kocsivezető kemény szavakkal leküldték őket. A buszban mintegy 30—40 személy utazott a megengedett 34 helyett. Ezek 'közül azonban csak 9—10 volt bérletes! ' Helyes lenne, ha a MAVAUT vezetőségé In­tézkedéseket tenne azzal kapcsolatban, hogy a munkába induló dolgozók késés nélkül el tudják foglalni munkahelyüket, mert minden óra, min­den perc munkája a szocializmus építését szol­gálja. Az illetékesek figyelmébe a'án’.juk, hogy tanulmányozzák az anya- és gyermekvédelemről szóló párt- és kormányhatározatot is. Így bizto­san nem fordul élő főbbé, hogy a gyermekes anyák lemaradnak az autóbuszról. — Kökényes!. — Nagyorosziban a decemberi községi tanács­ütésen a tanácstagok olyan bátran és határo­zottan léptek fel a hibák kijavítása érdekében, hogy a tanács megalakulása f>ía erre még rit­kán volt példa. Felszabadultak, határozottak let­tek a tanácstagok jelszó'olásaikban. Az egyik tanácstag követelte, legyen vége a tunya tehet ség te tens égnek, történjen azonnali in­tézkedés a vásártér korlátjainak kijavítására, mert ez az cka, hogy Nagyorosziban nem tud­nak vásárt rendezni, pedig a parasztnak a vá­sárra legalább olyan szüksége van, mint egy pohár vízre. A másik felszólaló a szeszfőzde ro­zoga üstjének és kútjának kijavítását kérte. Ez is községi érdek, parasztok érdeke. Aztán egy asszony emelkedett szólásra. Az óvodáról beszélt. Felszólalását néma csend fogadta. Elmondta, hogy ö végignézte az óvodát, /ahol gyenge a gyerekek étkezése, közben 20.000 forintos meg­takarításró' dicsekedtek. Felmordult az egész ta­nácsülés. Rosszallását fejezte ki a pép- IRU szól­tak sorban 10-en, 15-en és ki tudja hányán még. — Kötelesség — hangzott végig. Tudjuk mi azt. Nem maradunk el. de két kötelesség vari. Mind a kettőt teljesíteni kell. Ezekből a kemény, ellenimrndást nem tűrő fel­szólalásokból szu etett meg a határozat. Kija­vítani a hibát. Eleget tenni a jogos követelések­nek. Akkor még kétkedve hat'gatták a határo­zatot. Meg is van rá az okuk. Sokat ígértek már. De eny pár nan múlva Kovács János bognár vezetésével korlátfákat faragtak. A vásártéren gödröket ástak a cölöpöknek és ma már kész van az úi kerítés. A szeszfőzdében kopognak a kalapácsok, javít sák az üs'öit, ássák a kutat. Az óvodánál az egyik ebédnél aranysárga levest, krumpliplrét pörkölttel és egy nagy fehér kalá­csot tálal*ak a pirosképű, pufók gyerekeknek. Megvalósult a határozat. Nem is volt ördön- gős, csak egy kis körültekintés ke lett hozzá a költségvetésben és a munkás kezek között. A kis­bíró a napokban fa'uhosszat hirdette: „ . •. ezt valósítottuk meg a tanácsülésen hozo't határo­zatból". A dolgozók most nagy gonddal készül­nek a januári tanácsülésre, mert lesz ott is még mondanivaló. Városszerte, sőt megyeszeríe erről beszéltek már nápoik ó‘a: milyen is lesz a Harmadik Bé­kekölcsön salgótarjáni sorsolá­sa? Nem annyira a technikai rész érdekelte pz embereket, hanem a •másik: kik lesznek a szerencsés nyertesek? Ismert dolog volt, hogy az eddigi legmagasabb össze'* kerül kisorsolásra, ért­hető volt tehát a fotkozott ér­deklődés. Vasárnap, 27-én az­tán a kora délután! órákban megindult a vándorlás az acélgyári kultúrotthon felé. Még messze van a sor­solás, de már zsúfolás7 g •telt a terem. Itt ülnek a párt- szerveretek, a tanácsok vezetői, a fegyveres alakulatok küldöttei, a íömegszervezeteik megbízottad, -a bányák, gyárak, a mezőgazda­ság, a h'vafalok, iskolák legjobb dolgozói. Sokam várakoznak kint is: hálha meggondolja valaki,- eltávozik és helyükre bejuthat­nak. A feldíszített színpadon már ott állnak a lepecsételt kerekek. Minden asztalinál mikrofon. A színpad még üres. A pénzügy­őrök zenekara szünet nélkül ’'lát­szik, a közönséget azonban most nem ez érdekli. Egyesek a kötvényeiket rendezgetik, má­sok, akik nem vitték masukkal a kötvényeket, kis papírlapokat szoronga*n'ak, raj*a a kötvények száma. Sokan az Országos Ta­karékpénztár ismertetését ta­nulmányozzák: hogyan törté­nik a nyereménykötvények sor­sol á «a? Rövid műsor, majd pattogó indulóra bevonul a sorsolási bi­zottság. Megyénk büszkeségei ■foglalnak helyet közöttük; Bu­davári János kétszeres sztaha- ■novis a, Munkaérdemrcnddeii ki­tüntetett vá'ár a M'zseísn Szénbányák Pálhegy üzemé'ől, Bene-Mária, a berceli gépidő­ül ás traktoros brigádvezetője, Jancsó Jánesné az üveggyár sz/ahanov's‘a minö'égi ellenőre, Kunosok Antónia. Munkaérdem- rendtfe! kitüntetett tanítónő és mások. Tarján Endréné, az Országos Takarékpénztár "‘gazgaióhelyeit- tese, a sorsolási bizottság elnö­ke megnyitó szavai után ismer­tette a Harmadik Békekölcsön sorsolásánál alkalmazott új módszert. Előadta, hogy az elő­ző sorso'ásokon szerzett tapasz­talatok és a szovjet gyakorlat 'felhasználásával a sorsolási módszert lényegesen egyszerű­síteni lehetett. Ismertette továb­bá, hogy ezzel az új. .egysze­rűbb rendszerrel a sorsolás fo­lyamán Salgótarjánban mind­össze 221 húzással 187.850 nyerő kötvényt állapítanak meg és összesen 59613.400 forint összegű nyereményt sorsolnak. Ezután Gala!da János, a Sal­gótarjáni Városi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. — Salgótarján dolgozói nagy örömmel fogadták a hirt, hogy városunkban rendezik meg a Harmadik Békekölcsön első sor­soláséit — kezdte beszédét. — Nem véletlen, hogy kormányza­tunk éppen Salgótarjánt része­sítette ebben a megtisztelő ki­tüntetésben. Ez elsősorban a salgótarjáni dolgozók lelkes munkájának és kiváló eredmé­nyeinek köszönhető. Salgótar­ján dolgozói már a tanácsköz­társaság idején is hősiesen har­coltak Rákosi elvtárs vezetésé­vel pártunk mellett. A Horthy­fasizmus idején is többször tet­ték- tanú je’ét annak, hogy f el­szabadulva akarnak élni és dol­gozni. — A felszabadulás első per­cétől kezdve nagy lendülettel vették ki részüket úgy az ipari 'termelésben, mint a dolgozó pa­rasztság felvilágosításában. Ezu'án ismertette azokat az eredményeket, amelyeket Salgó­tarján és egész Nógrád megye bányái, ipari és mezőgazdasági dolgozói e’értek a terv teljesí­tésében. Majd így folytatta: — Nógrád megyében eddig a terv- és békekölcsön; egy zés idő­szakában összesen kb. 90 mil­lió forintot jegyeztek dolgo­zóink. Ebben benne van Scdgó- tarján is. Ennek az összegnek többszörösét visszakapták, egy­részt beruházásban, másrészt a kölcsön nyereményeiben és visz- szafizetésében. Csupán Salgó­tarján városban eddig 508 la­kás épült a dolgozók részére 35 millió forint értékben, a me­gyei tanácsháza 13 millió, a gépipari technikum 12 millió egy fiú diákotthon 3.5, három munkásszállás 250 személyes befogadó képességgel 3.5 mil­lió, 9 mélyfúrású kút négy mil­lió. egy nagy textilraktár 2.5 millió, 3 bölcsödé 900.090 forint ér'ókben. Nem (s beszélve azok­ról a nagyarányú üzemi fejlesz­tésekről, amelyek az Acé'áru- gyár, Tűzhelygyár és az Üveg­gyár dolgozóinak munkáját könnyítik meg. De ki tudná vé­gig sorolni mindazokat az elő­nyöket, ame’yekben a dolgozók felszabadó'ásunk óta eltelt 9 esztendő alatt részesültek. Ma már mindenki jól tudja, hogy a nép érdekeit, a szocializmus építését, békés munkánk meg­védésé*. jelenünk szebbé tételét szolgálják az állambólcsönök is. Beszéde további részében is­mertette a jelenlévők előtt a párt és a kormány egymást kö­vető rendéleteit a miniszterta­nács határozatát, majd ismertet­te, hogy Nógrád megye és Sal­gótarján dolgozói közül a már eddig megtartott államkölcsön- sorsoláson kik, milyen összeg­ben nyertek. Majd így fejezte be: — A nyertesek nagy tömege, s mindazok, akik üdülőkben, kultúrotthonokban élvezik, vagy szoc'ális juttatásokon keresztüli tapasztalták azokat az előnyö­ket, amelyekben ötéves tervünk megindulása óta a dolgozók ré­szesülnek, már sokszorosan meggyőződtek róla, hogy a szo­cialista államkölcsönök nép­gazdaságunk megerősödését, ha­zánk gazdasági és politikai meg- szi'árdu'ását eredményezik, ugyanakkor a jólét állandó emelkedését, békés munkánk megvédését, magunk és gyer­mekeink boldog jelenét és jö­vőjét szolgálják. A nézőtéren egyre forróbb a hangulat. Bevonul három út­törőlány, a sorsolási bizottság ellenőrzi a kerekeken a pecséte­ket és kezdődik a sorsolás. Bárány Ferenc, a sorsolási •b'zottság titkára 'közli: Az 5, 10, 25 és 50 ezer forin­tos nyeremények húzása követ­kezik. A teremben csend van, min« den szem a színpadon csüng, csak a fényképészek munkája jelent egy kis mozgást, zajt. — Kérem a kerekeket meg* forgalmi — rendelkezik Bá­rány elvtárs. Mindhárom kerék forogni kezd. Táncol a sok kis papírtekercs 0 kerék fala között. — Kérem a kerekeket rögzíte­ni — hangzik az újabb utasítás és meigáill a három kerék, fel­nyitják a kis ajtókat a kereke­ken. Az első keréknél Vámosi Jn* dlt, a Ráikóczi-úti ál alánoSisko la úttörője felhajtja az úttörő- ing újját, belenyúl a kerékbe, motoz, kavargat a sok tekercs között, azután kivesz egyet és á'adja a bizottságnak. Feszült csönd és már olvassák a soro- yafsizámo:: 7585. Most Csákvári Kati matat a kettes számú ke­rékben, ő is kivesz egy számot és átadja: 09 sorszám. __Orosz Évi ai harmadik kerékből vá-i laszt tekercset, ezen a nyere­mény összege van: 5000 fonni, — Ugyan kié lehet? — hal­latszik több felől. Választ * kérdezők se várnak ,mert szapo­rán mozog a három feisiánv ke­ze, 10.000, 50000, majd 25.000 forintos nyereményeket húznak ki. Igen -gyorsan történik min­den. Tíz szám húzása után le­zárják a kerekeket, megforgat­ják, rögzítik és folytatódik a húzás. 4 óra 40 perc. Bárány elvtárs föláll és bejelenti: — A 100.000 forintos főnye» remény sorsolása következik... Minden arc, szem feszülten figyel. Itt más a sorsolási sor­rend. Először a négyes- kerékből húzza ki Orbán Évi az osztály számát. Látszik rajta, hogy meg- ilteíődőtt. Lassan kotorászgat a kerékben és választ: XV. osz­tály. A sorozatot mos* Is Vá­mosi Judit húzza: 2210. Csá.k- vári Kati már adja is a sorszá­mot: 10. Tehát a XV. osztály 2210 so­rozat 10 sorszámú kötvény nyer. te a 100.000 forintos főnyere­ményt. Lehet ta!állatni, hogy ki 8 kötvény tulajdonosa, mert szü­net következik, pillanatok alatt tele a folyosó és a dohányosok cigarettával vezetik le izgalmu­kat. A szünet rövid, a bizottság újra helyet foglal, változás csak annyi, hogy a három kís'ány helyét, most három fiú fonlaL'a el a kerekeknél: Krajcsi József, Szlovencsák Is'ván és Vágvöi- gyi Ferenc. Mindhárman acél­gyáriak. Kicsit topognak, izga­tottak, de hamarosan elszáll az izgalom és nyugodtan válogat­nak a sok tekercs között. 187.850 kötvényt húznak ki tüneményesen rövid idő alatt. 221 húzásra van szükség csu­pán, vége a sorsolásnak . Hat órakor már az utcán ál­lunk. Van aki nyert és boldogan újságolja ismerőseinek. Persze sokan nem «vertek. A kultúrotthon nal szemben emeletes bérházak. Nemrégen költöztek ide a boldog lakók, így nyertek ők és, még sok sok ezer ember, akiknek a kötvé­nyé; most nem húzták ki, jó lakás, iskola és sok más formá­ban közvetve kapják vissza az államnak adott kölcsönt. A sorsolási bizottság tagja! és a megjelent dől- szavait, amint a Harmadik Békekölcsön kötve* gőzök nagy érdeklődéssel hallgatják, Tarjám nyék sorsolásánál alkalmazott új módszert Endréné, az OTP vezér 1 gazgatóhelye11esénsk ismerteti

Next

/
Thumbnails
Contents