Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-31 / 103. szám

4 SZABAD NO Girin 1953 december 31 4 vietnami háború megszüntetéséért A hantnadik szakszervezeti ** világkongresszus felhí­vására minden ország dolgozói megtartják a vietnami néppel való aktív szolidaritás nemzet­közi napját (december 19.) Az -gész haladó emberiségnek ér­deke a vietnami „szennyes há­ború“’ megszüntetése, az indo­kínai probléma békés rende­zése. Elsősorban m vietnami nép­nek létérdeke ez. amely fegy­verrel kezében védelmezi mem- zetl becsületét, szabadságát és függetlenségét. Nyolc éve tart már ez a háború. Ártatlan em­beri életek százezreit okot la ki, zavarja: a Vietnámi Demokra­tikus Köztársaság gazdasági és kulturális építomunkáját. Érthető, hogy a szabadság­szerető vietnami nép szent re­ménysége a béke. Ho Si Minh elnök ezt a törekvést újnai kife­jezésre ju tatta az „Expressen című svéd lapnak adott nyilat­kozatában. Ha a francia kor­mány — mondotta — „okulva az elmúlt évek tanulságaiból, hallandó fegyverszünetet kötni és tárgyalások útján megoldani az indokínai kérdést, a Vietna­mi Demokratikus Köz őrs as ág és népe kész megvitatni a fran­cia javaslatot". A francia népnek szintén alapvető érdeke ai „szennyes háború" megszüntetése. Ez a reménytelen gyarmatosító ka­land kimeríli Franciaország anyagi és embert,artalékát. Á háború bétől thelet len réseket üt a francia költségvetésen, sú­lyosan ér'mti az adófizetőket, akiknek már eddig is mintegy 1700 m’lliárd frankjába került. Az indokínai expedíció® had- íes nek több mbit 250.000 kato­nája áldozta életét a gyarimai- fcosftók érdekében. Franciaország lakosságá- n.ak legszélesebb rétegei követelik a vietnámi nép élten! beavatkozás megszüntetését, az indokína: kérdés békés rende­zéséi. Ezt tanúsítja mindenek­előtt, hogy Ho Si Minh elnök nyilatkozata a legkülönbözőbb körökben helyeslésre talált. A három millió munkást és alkal­mazottat egyesítő CGT felhívá­sában ez áll: gépünk, egész munkásosztályunk akarata, hogy véget kell vetni a vietnami há­borúnak. A dolgozók és az egész nép k'haircolha ják és ki is kell harcolniok, hogy ez — Ho Si Miinh kormányával folytatandó tárgyai!ások útján —- megvaló­suljon”. Mindenfelől felhívások hang­zanak el, hogy a francia kor­mány vessen végeit a szennyes háborúnak". Község! tanácsok, politikai pártok és társadalmi -zervezeek síkraszálínak e fel­hívás mellett. Egy hónappal ez­előtt a nemzetgyűlés külpoliti­kai vitája kifejezésre juttatta, hogy a franciák túlnyomó több­sége a háború megszüntetése mellett van. Laniel m niszterel- nök a néptömegek hangulatára való tekintette! a bermudai ére- Icez'et előtt kénytelen kelletten kijelentette: „A francia kor­mánynak nem az a véleménye, hogy az indokínai probléma csakis ka.onai úton oldható meg". Az intervenció mégis folyta­tódik. Vájjon miért?- Kinek az érdekében? AJ aprói napra nyilvánva- ióbb, hogy a:z indokínai gyarmati háború folytatása el­sősorban az Egyesült Államok agresszív köreinek, az Egyesült Államok monopóliumainak érde­ke. Azért van szükségük erre, a háborúra, hogy kiszoríthassák Franciaországot Indokínaiból és végleg a mag::k kezébe kapa­rintsák ennek az országnak óriási természeti kincseit. A nyensgumilermetés 89 száza­lékban, az ólom-termelés pe­dig 52 százalékban már az amerikai tőke kezébe került. Az amerikai tőkének azon­ban ez még mind kevés. A maximális, profit után! hajszá­ban az Egyesült Államok mono­póliumai — persze francia kéz­zel és francia vérrel — ipar­kodnak e’fojtani az Indokínai népek nemzeti felszabadító mozgalmát, saját tartományuk­ká akarják tenni a félszigetet. Még más miatt is szükségük van az amerikai imperialisták­nak a kegyetlen vietnami vér­ontásra. Az Egyesült Államok nem ok nélkül taszítja a fran­cia vezető köröket ai háború folytatásának útjára. A tenge­rentúl egyesek így akarják gyengíteni Franciaország nem­zetközi helyzetét, többek között európai pozícióit és befolyását. M'nél mélyebben merül bele Franciaország a« Indokínai ka­taridba. vélekednek az amerikai ■monopolisták, annál könnyebb kezón-lábán megbilincselni aiz „európai hadseregről” szóló szerződéssel. Márpedig ez ért­hetően csorbítaná Franciaország nemzetközi tekintélyéi Az or­szágnak nem lenne saját hadse­rege, s ezzel megszűnne törté­nelmileg kialakult nagyhatalmi szerepe. \7égézéiül: a Vietnam» vér­” ontás folytatása az .ame­rikai reakciós erők még egy ag­resszív célját szdgá.ja Az Egyesül ; Államok reakciós köre: így akarják meggátolni a nem­zetközi feszültség enyhülését a Távoi-Keleten és az egész vi­lágon. Ezenfelül, az amerikai monopóliumok más imperialistái erőkkel együtt fenn akarják tar­tani a háború tűzfészkét Ázsiá­ban, Vietnam területén és a szabad, békeszerető Kínai Nép­köz lársaiság elleni agresszió tá­maszpontjául akarják felhasz­nálni. Eszerint az indokínai fegyve­re® kaland már nem franciái, ha­nem amerikai háború. Ezért ri­asztotta meg annyira a reakci­ós amerikai köröket Ho Si Minh nyilatkozata, s ai francta köz­vélemény széles, helyeslő vissz­hangé erre ai nyilatkozatra. A.z Egyesült Államok — írja aiDul- leshez közelálló „Star” című washingtoni lap — emiatt ,yum meri kockáztatni, hogy megengedje (!) Franciaország­nak a béketárgyalásokat Indoki- návat". Ango. lapok közlemé­nyei szerint az Egyesült Álla­mok vezetői a bermudai értekez­leten nyíltan vázolták, m're szá­míthat Franciaország, ha bár­miféle lépést tesz az indokínai probléma békés rendezésiére. Washington azzal ienyege őzik, hogy ebben az esetben haladék­talanul „felülvizsgálja" politi­káját Franc'aerszágot i letően és Franciaország „magáraha- gyatva kell hogy szembenézzen az újrajzljegyverzett Nyugat- N émeiországgal...” A lények bizonyítják, hogy a vietnami háború foly atása ki­zárólag az imperialistái agresz- s’orok célját szolgáltai. A nem­zetközi munkásosztály és az egész haladó emberiség éppen ezért slkraszál! a vietnami nép elleni hadműveletek hatadékfa- tau megszüntesse, az ’ndokínai probléma békés rendezése mel­lett. A béke erői, élükön a mun­" * * kásosztáll val, rákénysze- rítet ók az Imperialistákat, hegy engedjenek és hagyják abba a vérontást Koreában. A népek tudtak, hogy ki lehet vívni atz indokínai háború megszünteté­sét is, Délkelejj-Ázsiában is meg lehet teremteni a békét. A világ minden országában a dolgozók, a becsületes emberek mill!«! erősíí'k szoUdairi ásukat a hős vie'nami néppel, erélye­sen követe!'k atz indokínai kér­dés békés megoldását. Az egy­szerű emberek tudják, hogy a világ e részén a vérontás meg- S7.ün‘etése előbbre viszi a nem­zetközi feszültaé® enyhítéséért, a néoek békéje és biztonsága erősítéséért vívott harcot Méray Tibor: „KOREAI BÉKE" Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban” külpolitikai füzetsorozatának decemberben megjelenő füzete Méray Tibor írását tartalmazza Koreáról, amelynek hős népe — felhasz­nálva a fegyverszüreetadta lehe­tőségeket — ®em ilyen nehézséget nem ismerve, nyomban hozzáfo­gott a békés munkáihoz, ai hábo- rúütötte sebek begyógyításához. A riportszerű beszámoló az új­jáépítés lázában élő Koreáról világosan megmutatja a békés építés nehézségeit, de nem hagy kétséget afelől sem, hogv a hős- lelkű koreai nép, amely képes volt ellenállni az imperial!ista agresszorok äegveszettöbb roh al­mainak, most a testvéri béke- szerető népek együttérzésére és segítségére támaszkodva nehéz munkáját is sikerrel végzi el. Méray Tibor írása leleplezi az imperial!istáknak ai koreai hábo­rús tűz feiszítására, egy újabb világháború 'kirobbantására' irá­nyuló aljas terveit is, fokozott ébenségre és összefogásra moz­gósít a háiborús gyújtogatok el­len. A füzet Méray Tibor koreai fényképfelvételeit is tartalmazza. Boldogságunkra törtek írta: Alekszandr Vintyer akadémikus A Szovjetunió ügyészségén végeiért L. P. Berija hazaáruló és bűntársai ügyének kivizsgá­lása. Nincs elegendő szói kifejezné azt a megvetést és gyűlöletet, amey elfogott ennek az aljas összeesküvő bandának gaztettei és aiaiiiamas fondorlatai láttán. A hazaárulók felelős állások­ba tanakodtak be és a. belügy­minisztérium szerveiben és ti­tokban sötét terveket 'koholtak. Boldogságunkra törtek, arra, ami a legszentebb minden szov­jet embernek: a szocialista rendszerre. Évről évre ragyogóbban vi­rágzik és erősödik a Szovjet­unió, a munkások és parasztok szociaiist® állama. Uj gyárak és üzemek, bányák és vasutak épülnek. Hatalmas vízierőmű­vek gátjai tartóztat jak ■ fel a zúgó folyók áradatát. Ott, ahol azelőtt száraz pusztaság volt, óriás víztárolók épülnek és sok- millió hektár szárazföldre visz­nek éltető vizet... A szocializmus országában egyre több közszükségleti cikke­ket: ruhát, cipőt, élelmiszert és háztartási cikket termelnek. A szovjet emberek békés, alkotó munkája dús gyümölcsöket hoz — jó' étünk állandóan növeke­dik. Nem is lehet ez másképpen a szocialista államban, ahol a termelést az emberek érdekében fejlesztik, ahol az összes anyagi javak a nép tulajdonát képezik és a nép érdekeit szolgálják. Bizakodva néznek a jövő elé a szovjet dolgozók. A szoc'a- íista rendszer megóvja őket a válságoktól, a munkanéíiküiiség- től és a nyomortól, örömteli, boldog életet biztosít nekik. És ezt a boldog él elet akarták elragadni a szovjet emberektől az alávaló összeesküvők. Hiva­tali tisztségüket kihasználva, hitezegő módon a kommunista párt és a szovjet kormány főié akarták helyezni a belügymi­nisztériumot, hogv kezükbe ka­parinthassák a hatalmat, felszá­molják a szocialista rendszert és helyreállítsák a. kanttal izmust. Az árulók gyűlölködést és el­lenségeskedést akartak elhinteni a szocializmust vállvetve építő és védelmező szovjet népek közé, hogy meggyengítsék a soknemzetiségű szovjet államot. Bűnös tevékenységet fejtettek ki a szovjet népek barátságának, elsősorban a nagy orosz néppel valló barátságának megsemmisí­tésére. Szennyes céljaik érdekében az alias összeesküvők, a kü'földi tőke elvetemült ügynökei, semi- lyem módszertől sem riadtak vissza. A rágalomtól és provo­kációtól kezdve a terrorig és becsületes, kommunista párthoz és a szovjet hatalomhoz hű em­berek meggyilkolásáig minden eszközt igéns'bevettek. Berija és bandája emellett hi­vatali tisztségével visszaélve minden módon véde’mezte a le­leplezéstől és megérdemelt bün­tetéstől a. Szovjetunióba küldött idegen kémeket és felíorgaíó- kaf. A gálád árulók azonban hasz­talanul szőtték bűnös terveiket. Leleplezték és ártalmatlanná tették őket. Mélységes elégtétellel értesül­tem a Szovjetunió ügyészségé­nek közleményéből, hogy Berija és cinkosai aljas gaztetteikért a Szovjetunió Legfelső Bírósága, a szovjet nép igazságos ítélő­széke előtt felelnek. Az aljas árulók, akik a szovjet nép bol­dog életére törtek, megérdemlik a legszigorúbb büntetést. Az elvetemült Bér: ja-banda leleplezése ai .kommunista párt és a szovjet kormány köré tö­mörült szovjet nép szikiSízilárd egységéről tanúskodik, azt mu­tatja, hogy a szovjet-hatalom és a szocializmus ellenségei a Szovjetunión belül semmiféle szociális támasszal nem rendel­keznek, s ezért számításaik fel­tétlenül kudarcot vallanak. Mi, szovjet emberek, soha sen­kinek nem engedjük meg, hogy kezet emeljen a- szocialista rend­szerre, a földkerekség legjobb és legigazságosabb rendszerére, amely örömteli és boldog életét biztosít a dolgozó embereknek. A szátoki te [begyűjtőben ellemes, jó érzés lesz úrrá rajtunk. hogy belépünk a tejgijüjiő csarnokba, Szátok köz­ségben. Rendes, tiszta itt min. den. A tejkezelő, Bal esik János­áé elvtárs nő nagy szorgalommal végzi munkáját. Mielőtt átven­né a száüítóktól a tejet, az úszó tejmérő segítségével megálla­pítja, valóban friss-e a tej? A napi begyűjtés mindig mégha, ladja a tervet. A november havi tejbeszo'.gáltatást « iái teljesí- tette a község. Közben a csarnokbem egymás, nak adják a kilincset fiatal lá­nyok, gyerekek, akik éppen a tejei hozták. A belépő Hetüi Gusztávné kezében is egy 10 li­teres tejes-kanna van. — Megvallom 'ássA-nién, eddig nem hordtam tele, de mióta pár­tunk és kormányunk gondosko­dott arról, hogy a beszo'gálíaiá. son felüli tejjel ne kelljen a pia­con ácsorogni, mert he'yben is megkapjuk érte azt az árat, amit piacon, mindig te'e van — mondja a fiatalasszony. — No­vemberben például 159 liter sza­badtejet adtam be, amelyért 469.40 forintot kaptam. Literét 2.95 forintért vette át a tejgyüj- tő, mivel a zsírtartalma 4 szá­zalékos volt. A szabadtej árá­ból most korpát veszünk a Rit­káknak, hogy ezután még több és magasabb zsírtartalmú tejet tudjak szállítani a csarnokba/' Zahar Kálmán Tejipari Váltadat. SzécsénybőL. A SZECSÉNYI I-ES TIPUSŰ lBúzakalász tszcs a helyes agro­technika afkatmazsával 17 Ms Jföldön 30 vagon cukorrépater- . mésit ért el. Mivel a cukorrépa 'szerződött volt, a tszcs 30 va- . gon cukorrépáért 60 mázsa cuk- 'rot, 18 ezer forint alapárat, 90 (mázísa répaszeletet és nagy pré­miumot kapott. Sümegi János, I a tszcs elnöke ezévben 30—40 | ezer fonót jövedelmet kapott a [tszcs-től. E jövedelemből kita- ) tarozta házát, cipővel, ruhával l látta el családját. A földmüvesszovetke. NZETBEN nagy forgalom volt : ünnepek előtt. Több, mint 50.000 r forint értékben fogytak el a kü- flönböző jáiékiárgyak. 500 kg ^szaloncukrot vásároltak a szé- * csényiek. Ez a kis számadat is \hűm tükiözi a do'gozó paraszt­ság vásárlóerejének növekedé- } sét. A SZECSÉNYI MALOM dol­gozói éves tervüket november )30-ig 169 százalékra teljesítet­itek. E kiváló teljesítmény eléré- ' se a dolgozók odaadó munkájá- I nak tudható be. akik sokszor . három műszakban is dolgoztak. f SZORGALMAS MUNKA folyik .a II. Rákóczi tsz-ben. Építkez­őnek, az istái'ótrágyát szarvasba \ hordj ók a fö'd szé'ére, mások ly takarmányelőkezeléssel foglal- i koznak. A tsz tagsága a téli f munkával is megalapozza a jö- ) oöévi még nagyobb jövedelmét. A SZECSÉNYI TANGAZDA­SÁG az ország 54 tangazdasá­ga közül a második helyet har­colta ki magának. Szépü; a szó­csőn yi mezőgazdasági techni­kumi is, amely jól felszerelt tan­termekkel kellemes helyet bizto­sít az ott 'tanuló technikusok ré­szére. Itt tanulnak a mezőgaz­daság jövőbeni szakemberek TÓTH TAMÁS 4 és fél hol­das do'gozó paraszt a jó g-zda hírében áll. Jól él családjával együtt. Például másodmagára az elkövetkezendő napokban 250—300 kg-os sertést vág. Az ünnep alkalmával is szép aján­dékokkal lepte meg unokáit. Vásárolt egy 170 forintos kis kerékpárt, a kisebbik unokájá­nak egy háromkerekű kerékpárt és még több kisebb ajándéktár­gyakat. A SZÉCSÉNYIEKNEK bizto­sítva van a szórakozás és amfi- > ve'.ődés is. A színjátszógárda .különböző műsor-rendezvényeket ’ adott az ünnepekre Is. Termé­szettudományos tanfolyamokat . iétesíter.«slk. A Szabad Föld Téli ’Estéken tanulságos e'.őadásokr )kal gazdagítják a dolgozó pa­rasztok termelést szakértelmét. 'A könyvtárat is megnagyobbi flották. A s&ovjet bányászok Rumjancsevo a donyeei szón- 'íiedancében fekszik. Kisebbfaj- a bányásztelepülés ez, olyan amilyenből sok akad a szovjet rszágban. Története nem vezet vissza bennünket a régi száza­dokba — csak nemrég, a hábo- rú előtti ölévesi tervek idejében épült. Mai lakói közül sokan resztvettek építésében és szépí­tésében, a fasiszta pusztítás után pedig romjaiból újjáépítet­ték. Rumjancsevóiniak van néhány utcája, levegősek, tágasak, asz iáit borítja valamennyit. Az ut­cák két oldalán gyiimö! esős ker­ek között csinos bánvászházak emelkednek. A lakótelep köz­pontjában egyszerű, de csino­san épített emeletes koSiázak átírnak: itt széke! a tanács, itt a poisita, távírda, az állami ta­karékpénztár, stíl). Az utcákon nagy a forgalom; emberek men­nek, kerékpárok, autók, autóbu­szok közlekednek . A lakótelep mellett van a Rumjancev-bánya. A háború utáni időkban nemcsak rövid dő alatt helyreállították, Iranern -tj felszereléssel is ellátták. Vtost 24 óra alatt majdnem 1200 tonnával nagyobb a ter­melés, mint három évvel ezelőtt volt. Nagy mértékben megköny- I vitették és gépesítették a ne­vez munkafolyamatokat. Sok ki­írni úi gép jeleni meg a bá­nyában: szén kombájnok, szén­rakodógépek, kőzetrakodógépek, hatalmas vili any mozdonyok. Az előkészületi műnk áfátok at kivé­tel nélkül gépesítették. Sikere­sen folyik a széntermelés egyes fői y a m at aln a k au tóm atizáta&a. Az alábbiakban beszámolunk a Rumjancevó lakótelep éleiének hétköznap iáiról. Ember! sorsok A Runrjaneev-'bánya Igazi „földalatti gyár” amely gazda­gon fel van szerelve szovjet gé­pekkel. Az új, bonyol' Jit gépek, új munkamódszerek a bányá­szoktól magas szakképzettséget követelnek . meg. A bányászok, különösen a fiatalok, rendkívül vonzódnat:' a tudáshoz, nagyon .’szeretnek tanulni. Bármelyik előtt nyitva áll a lehetőség, hogy bányászati szakképzettsé­get szerezzen, szakmára mes­terévé váljon. Sok bánváisz ta­nul a munkásttiúság «siti Isko­la iában, a bánvaiparl iskolában, különböző 'tanfolyamokon. Töb­bek között Rumjancevóbap la­kik három földi; Iva« Gera- szlmcsuk, Iván LjuMcs é® Mi­hail Ljubics. Ezek a fiatalem­berek 1949-ben álltak munkába a bányában — akkor semmiféle szakképzettséggel nem rendel­keztek. Ivan Ltables most a munkásifjúság esti iskolájában vletébói tanúi és rövidesem középiokú végzettsége lesz. Ivan Geiiai- szlmcsvik és Mihail Ljubics szak- tanfolyamokat végeztek é« je. lenteg mini vájárok dolgoznak. Mihail Ljubics motorkerékpárt vásárolt és esténként gépkocsi­vezetői tanfolyamra jár. Gera- szimesu-k a munkásiíj úság isko­lájának hallgatója. A többi fia­tat bányászhoz hasonlóan előt­tük is nyitva áll a tudás széles országút ja. A Rumjancev-bánya bányá­szainak többsége legalább hét osztályt végzett — egy részük pedig az utóbbi években kö­zépfokú képzettséget szerzett. Jelenleg 16 bányász tanul ter­melő rm rnkáj a meiitatit főiskolán, közülük kilencen a Bányászati Intézet levelezőhaUgatói. Né- hányan pedig a Bányász-techni­kum levelező tagozatán 'iBiiul- nak Nyikoiaj Kiriljuk bányász, termelő munkája mellett, elvé­gezte a muiikásifjúság esti is­koláját, majd pedig jó ered­ménnyel tetette a sztáliniéi Bá­nyászati Intézet levelező tago­zatának felvételi vizsgáját. N. Kiriljuk most a negyedik évfo­lyamot végzi. Egy év múlva meg beit védenie diploma-ter­vét és mérnök lesz. —• Minden elérhető számunk­ra — mondja Kiriljuk — « munka is, a amutác. in, és az üdülés is. A bányászok keresete, A bányászmunka nagy kere­settel jár. A Rumjancev-bá- nyában dolgozó 78 bányamester havi keresete 4000 és 6000 rubel között mozog. Egy vájár ha­vonta átlag 2500 rtbelt keres. A bányász jövedelme mindég saját magától, szakképzettségé- töl, a gépek kezelésének kész­ségétől, lelkiismeretes munká­iétól függ. A bányászok az alap ke reee- iük mellett prémiumokat is kap­nak, éspedig koltekítv prémiu­mot a elklusmormők teljesítésé­ért, valamint egyéb prémiumo­kat. Múlt évben több mint 3.5 millió rubel ilyen prémium­ban részesültek a bánva mun­kásai & műszaki atkateaizottat Évente nagy összegek kerülnek kifizetésre hűségjutalomként, sokéves kifogástalan munkáért. 1951-ben a bányában maidnem 4.5 millió rubelt. 1952-ben 4,800.000 rqbelit fizettek ki ilyen tatalom fejében, idén uedlig még nagyobb lesz ez az összeg, A bányászokat is, minit az or­szág minden dolgozóiát, éven- kép.t fizetett szabadság illett meg. A helybeli ooH.kliniikán in­gyenes orvosi ellátásban része­sülnek a dolgozók. Gyermekei­ket bölcsődébe, naokőziot then- ba. a bárom iskola envikébe küldhetik, nyáron pedig 4 bá­nya üzemi bizottsága úttörő tá­borba viszi őket. Az állam is nagy összeget fordít e célokra- Mindez növeli a bányászok reál­bérét A bányászok nyári üdülése. Idén nyáron i® tat átkozni le­hetett a Rumjaincev-bánya mun­kásaival ée alkal mázott aivaj Szocsiban, Hosztyban, Odesz- száiban, Pjatyigorszikban és az ország más üdülőhelyein. A bányász szakszervezet a beutalások egy részét ingyene­sen, másik részét pedig az ön­költség 30 százalékának meg­térítése ellenében osátia szét. 1953-ban a bányából kb 600 munkái®, műszaki és adminisz­tratív alkatmazott töltötte sza­badságát üdü’őházakbam é? sza­natóriumokban. Esve® bányászok otthon töl­tötték szabadságukat, maisok rokonaikho* vagv ismerőseikhez utaztak, ismét mások, főkéoan a fiatalok túrára mániák, Gse- renkov. Po-ddubnii és Kalicsen- ko vájárok autótúrát tettek az országban salát géokocsliukan. voltak a Krímben, a Kaukázus­ban, az Azóvl-tenger mellett. Biztosított öregkori ellátás A szovjet állam nagy mérték, ben gondoskodik az öreg bányá­szokról. Kifogástalan munkáju­kért lcormá'nykítüniíetésit kapnak. 20. évi szolgái! at esetén az 50. életévét betöltött bányász nyug­díjba mehet. A nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíj az annak megát! apításakor élvezett fize­tés 50 százalékában részesül. A családfenntartó elír. myta esetén a bányász családja továbbra i« kapja a nyugdíjat. Aki a bányászmunkát beteg­ség vagy öreo-kor miíaitt abba­hagyja, családtacpíalva! ' együtt továbbra is igényt tarthat in­gyenes orvosi kezelésre, szana­tóriumi ellátásra és üdülésre, a dolgozókkal egyenlő feltételek mellett. Lakásában ts élete vé­géig bennmaradhat. Nemrég ment nyugdíjba Fio- dor Zuikov vátáir. Havonta 1375 rubelt kap. Élete végéig hasz ná'lhetia -a Csanatev-u. 19. ®z alatti lakását. Körülbelül 100 nyugdíjas bámvásiz él Rumig« cevóban Közülük sokan, fgv Zuikov is. olvain lakásban, lak nak, ametvek azelőtt a bátoyu- igazgatóságé voltak. * Csak néhány oldalát mutat­tuk mo®t be Rumiancevó lakó­telep sokrétű életének, Átlagos, egyszerű szovjet lakótelep, ez — de példáién keresztül látni lehet, hogv válik a kommunista párt és a szovjet kormánv sze­rető gon doskód á sa következte Iwi egivre jobbá és egvre szeb­bé a szovjet emberek élete.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents